Kpkf.35033/2024/2 – Kúria

(2)bekezdésében foglalt rendelkezésből fakadóan a valószínűsítés megköveteli, hogy a kérelemben nevesített indokok és a valószínűsítésre csatolt okiratok tartalmi összefüggésben, logikai kapcsolatban álljanak (Kpkf.I.39.535/2022/5.). [5] A felperes által csatolt okiratok nem alkalmasak a mulasztás vétlenségének valószínűsítésére. Az általa – más ügyben másik ügyfelének – küldött elektronikus levél mindössze e levél elküldésének, időpontjának és tartalmának igazolására alkalmas, magát az Kúria I.Kpkf.35.033/2024/2 3 üzemkiesést nem igazolja. A felperes ebben a levélben az AVDH hibájára hivatkozik, míg igazolási kérelmében az iForm, E-papír és ÁNYK rendszerek hibáját állította, az ellentmondás nem lett feloldva. A „szakmai ... csoport” hivatkozott kommentjei az üzemkiesés alátámasztása szintén nem alkalmasak, mivel ezek csupán annyit támaszthatnak alá, hogy a problémát – konkrétan nem beazonosítható időben – mások is tapasztalták, ennek oka azonban éppúgy lehetett valamely internetszolgáltatás hibája – vagy bármi más –, mint az állított üzemkiesés. A csatolt kommentek kifejezetten az iForm felületek problémáit taglalják, az ÁNYK és E-papír rendszerek esetleges akadályoztatásáról nem szólnak; továbbá valamely hozzászóló rögzíti, hogy nála az e-mail sem működik, amely éppen, hogy a felperes által állítotthoz képest más jellegű problémára utaló körülmény. Az 1818-as telefonszám hívásáról készült képernyőfotó dátumot nem tartalmaz, így nem megállapítható, hogy erre mikor került sor, továbbá az ügyfélszolgálatnak írt elektronikus levél önmagában szintén csak a felperes erre vonatkozó állításait igazolják, magát az üzemkiesést nem. A felperes által előadott üzemkiesésre utaló adat nem található a magyarorszag.hu honlap üzemeltetési oldalán sem. [6] A felperes helyesen érvelt azzal, hogy a Pp. 153. §

(3)bekezdése megköveteli a méltányos elbírálást, ugyanakkor az igazolási kérelem méltányos elbírálásának követelménye nem teszi mellőzhetővé a vétlenséget valószínűsítő követelmények fennállásának igazolását, és azok objektív értékelését (Kpkf.V.39.163/2021/2., Kpkf.VII.39.524/2021/3., Kpkf.VI.39.528/2021/2., Kpkf.I.39.535/2022/5.). A mulasztás kimentésének előfeltétele, hogy a fél annak vétlen, önhibáján kívüli, valamely rajta kívül álló objektív tény, körülmény miatti bekövetkezését valószínűsítse, melynek hiányában az igazolási kérelem még annak méltányos elbírálása mellett sem vezethetett eredményre. Amennyiben a fél nem csatol kérelméhez a hivatkozását erősítő – azt legalább valószínűsítő – bizonyítékot, a puszta előadása még méltányos elbírálás mellett sem teszi megalapozottá az igazolási kérelmet (Pf.IV.24.796/2018/

1. Pkf.VI.24.672/2019/4., Kpkf.VI.40.327/2020/2., Kpkf.VI.39.922/2021/2.). [7] A felperes nem tett eleget az önhiba hiányára vonatkozó valószínűsítési kötelezettségének. Csupán állította, hogy
2. szeptember
3. napján 18 óra után a fellebbezés benyújtása elháríthatatlan akadályba ütközött, azonban ezt az állítását nem valószínűsítette, így mulasztásának vétlensége nem állapítható meg (Kfv.VII.38.077/2021/4., Kpkf.VI.39.528/2021/2.). Mindezekre tekintettel a felperes nem tudta sikerrel kimenteni a fellebbezési határidővel kapcsolatos mulasztását, ezért a Fővárosi Ítélőtábla a felperes igazolási kérelemét a közigazgatási perrendtartásról szóló
4. évi I. tv. (a továbbiakban: Kp.)
5. §

(1)bekezdés g) pontja folytán alkalmazandó Pp. 153. §

(1)bekezdése alapján elutasította. A fellebbezés és az észrevétel [8] A felperes fellebbezésében a Fővárosi Ítélőtábla végzésének megváltoztatását, az igazolási kérelemnek helyt adó döntés meghozatalát kérte. Álláspontja szerint a végzés sérti a Pp. 151. §

(2)és 153. §

(3)bekezdéseit. [9] Előadta, arról, hogy valami nem működik (a rendszer csak „homokórázik”, de nem lépteti tovább), nem lehet vagy nincs értelme képernyőmentést készíteni, mivel a fellebbezésben megjelenített felirat jelenik csak meg, s ez megy végtelenítve. A jogi Kúria I.Kpkf.35.033/2024/2 4 képviselő most is el tudta készíteni ezt a képet, holott a rendszer jelenleg működik, azaz alkalmatlan annak bizonyítására, hogy éppen nem működik. Iratellenes az a megállapítás, hogy a felperes nem valószínűsítette az önhiba hiányát: gyakorlatilag bizonyítottságot vártak el a mérlegelés során, ami ráadásul nemleges bizonyítás is lenne, ti. bizonyítsa a felperes, hogy a rendszer nem működik. [10] Nem valós az ellentmondás, amire a végzés hivatkozik. Az iForm és az ÁNYK is ugyanazt a KAÜ szolgáltatást használja az azonosításhoz és a beküldött iratok aláírásához, a különbség mindösszesen annyi, hogy az iForm használatához be kell lépni a KAÜ szolgáltatás segítségével, míg ÁNYK használata esetén a KAÜ szolgáltatást csak a küldemény aláírásához és titkosításához használja a rendszer. Az igazolási kérelemből is egyértelműen kiderül, hogy a KAÜ rendszer hibájáról van szó, a felperes szemléltetésként írta, hogy a KAÜ rendszerhez tartozó több alrendszer egyidejűleg nem működik, így nem lehet a hibát arra fogni, hogy a felperes számítógépén böngésző-, internetkapcsolat- vagy állna fenn, ami csak az iForm rendszerre hatna ki, vagy pedig azt, hogy a felperes számítógépén JAVA, ÁNYK keretprogram verzióprobléma lenne (amely esetben csak az ÁNYK nem működne, az iForm igen). A felperes tehát mind a két akkor rendelkezésre álló lehetőséggel: ÁNYK-val és iFormmal is megpróbálta beadni a fellebbezést, mely mind a két esetben hibát jelzett, azon lehetetlen volt a benyújtás teljesítése. Az, hogy bár nem megy a rendszer, de a NISZ Zrt. erről nem ad ki igazolást, koránt sem példa nélküli, sokkal inkább vált szokássá az utóbbi hónapokban. Okiratokat csatolt annak igazolására, hogy 2023. november 23-án, december 4-én és december 21-én is folyamatos problémák voltak. [11] Hivatkozott arra, hogy a Debreceni Ítélőtábla a Pkf.I.20.325/2021/2. számú végzése szerint a fellebbezési határidő elmulasztásának vétlensége megállapítható, ha a fellebbezési határidő utolsó napján az elektronikus ügyintézést kiszolgáló rendszerben - bár - négy órát el nem érő időtartamú üzemzavar volt, az ügyvéd ez alatt megkísérelte a fellebbezés előterjesztését, majd az üzemzavar megszűnése és a határidő lejárta között rövid idő maradt, mivel a professzionális pervitel követelménye mellett sem várható el az ügyvédtől az üzemzavart követő rövid időszakban a folyamatos készenlét. [12] Az alperes észrevételében a Fővárosi Ítélőtábla végzésének helybenhagyását indítványozta, mivel az a mulasztás kimentésére előadott körülményeket helytállóan értékelte. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felperes fellebbezése nem alapos. [14] A Kúria, mint másodfokú bíróság a Fővárosi Ítélőtábla, mint elsőfokú bíróság végzése elleni fellebbezést a Kp. 112. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §

(1)bekezdése szerint bírálta el. Ennek során megállapította, hogy a Fővárosi Ítélőtábla az igazolási kérelem elbírálásakor az irányadó törvényi rendelkezések helyes alkalmazásával járt el, a felperes által előadott indokokat és a becsatolt dokumentumokat értékelte, mindezeket összevetve okszerűen utasította el az igazolási kérelmet. A fellebbezésben foglaltakra figyelemmel a Kúria a következőket emeli ki. Kúria I.Kpkf.35.033/2024/2 5 [15] A Kp. 36. §

(1)bekezdés g) pontja alapján irányadó Pp. 150. §

(1)bekezdése akként rendelkezik, hogy ha a fél vagy képviselője valamely határnapon önhibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt önhibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - a

(2)bekezdésben foglaltak kivételével - igazolással orvosolhatók. A Pp. 153. §

(3)bekezdés utolsó mondata értelmében az igazolási kérelem előfeltételeinek fennállását méltányosan kell elbírálni. [16] A rendszerhiba esetén az önhiba hiányának valószínűsítése érdekében dokumentálni kell azt a körülményt, amely meggátolta a keresetlevél határidőben történő benyújtásában. A felperes fellebbezésében foglaltakkal szemben az általa az igazolási kérelemhez csatolt képernyő-dokumentáció – kivéve a telefonképernyőt –tartalmazza a felvétel időpontját. A

1. szeptember 1-ei email nem hozható összefüggésbe a szeptember 4-i elmulasztott határidővel, a
2. szeptember 5-én 0:10 perckor készült képernyőfotón a levelekben jelzett hibákról pedig – mint az a Fővárosi Ítélőtábla megállapította – sem az nem állapítható meg, hogy mikor következtek be, sem azt, hogy az ÁNYK és E-papír rendszerek esetleges akadályoztatására vonatkoznának. A fellebbezésben megjelenített képernyőfotók is tartalmazzák a rögzítések időpontját. [17] A fellebbezésben foglaltakkal szemben, éppen azért, mert a bíróság nem bizonyosságot, hanem csak valószínűsítést vár el, a képernyő fotó a dátum megjelenítése folytán alkalmas lehet a mulasztás vétlenségének igazolására. Azt, hogy az alkalmassága fennáll-e, a méltányos elbírálás keretei között a bíróság dönti el. Amennyiben a felperes álláspontja szerint az elérési útvonalat és az időpontot tartalmazó képernyő fotó nem alkalmas annak valószínűsítésére, hogy az informatikai rendszer nem működik, és emiatt nem nyújt be ezt tartalmazó képernyő fotót, úgy a felperes terhén maradó kockázat. [18] A Debreceni Ítélőtábla fellebbezésében hivatkozott végzése olyan tényálláshoz kapcsolódik, amelynél a beadás utolsó napján az OBH elektronikus ügyintézést kiszolgáló rendszerében részlegesen, de igazoltan volt üzemzavar. Ezen végzés indokolása a felperes által nem dokumentált üzemzavar esetében nem alkalmas a kimentés méltányos eljárásban történő valószínűsítésére. [19] A Fővárosi Ítélőtábla helytállóan vonta le azt a következtetést, hogy az igazolási kérelemben előadottakkal és a becsatolt okiratokkal a felperes nem mentette ki mulasztását, így az igazolási kérelmet elutasító végzés nem ütközik a Pp. méltányos eljárásra vonatkozó
3. §

(3)bekezdésébe sem. [20] Mindezekre tekintettel a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla fellebbezett végzését a Kp. 112. §

(3)bekezdése folytán alkalmazandó 109. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. A döntés elvi tartalma [21] A mulasztás vétlenségét a felperes kellően nem valószínűsítette, így igazolási kérelme nem tekinthető megalapozottnak. Kúria I.Kpkf.35.033/2024/2 6 Záró rész [22] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [23] A Kúria a felperest a Kp. 35.§

(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83.§

(1)bekezdése alapján kötelezte az alperest megillető másodfokú perköltség megfizetésére. A perköltséget a fellebbezési ellenkérelemhez csatolt költségjegyzéken bejelentett összegben állapította meg. [24] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §

(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [25] A Kúria végzése ellen a fellebbezést a Kp. 112. §

(2)bekezdése, a felülvizsgálatot a Kp.

1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
2. február
3. dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Huszárné dr. Oláh Éva s.k. dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró dr. Figula Ildikó s.k. bíró bíró dr. Tóth Kincső s.k. bíró