A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelemben nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalni. Annyit mindenképpen ki kell fejteni, hogy a fél az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kfv.V.37.065/2022/
- Dr. Márton Gizella tanácselnök Dr. Demjén Péter előadó bíró Dr. Darák Péter bíró felperes1 (cím1) Dr. Kegye Adél ügyvéd (cím2) Alapvető Jogok Biztosa (cím3) dr. Varga Judit kamarai jogtanácsos egyenlő bánásmóddal kapcsolatos közigazgatási A felperes: A felperesi képviselő: Az alperes: Az alperes képviselője: A per tárgya: jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: az alperes A felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat: a Fővárosi Törvényszék 105.K.704.241/2021/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes
- december 16-án panasszal (a továbbiakban: panasz1) fordult az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz (a továbbiakban: alperesi jogelőd) annak megállapítása iránt, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a Klebelsberg Központ és a Belügyminisztérium (a továbbiakban: bepanaszolt szervezetek) azzal a magatartásukkal, hogy lehetővé tették, illetve azzal a mulasztásukkal, hogy nem akadályozták meg, hogy a 2020/2021-es tanévtől Kúria V.Kfv.37.065/2022/2 2 kezdődően iskolaőr (túlnyomó részben) kizárólag vagy többségében roma gyerekeket oktató általános iskolákban működjön, az ilyen iskolában tanuló roma gyerekekkel szemben közvetett hátrányos megkülönböztetést tanúsítottak, illetve ennek közvetlen veszélye áll fenn. Kérte emiatt az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló
- évi CXXV. törvény (a továbbiakban: Ebktv.)
- §-a,
- §
(1)bekezdése, a 8. § e) pontja, valamint 17/A. §
(1)bekezdés a)-b) pontjai rendelkezései alapján a bepanaszolt szervezetek a jogsértő magatartás megszüntetésére, az iskolaőrök azonnali visszahívására való kötelezését, valamint kérte azok eltiltását a jövőben attól, hogy iskolaőr foglalkoztatását lehetővé tegyék, illetve kérte, hogy a bepanaszolt szervezeteket az iskolai bántalmazás visszaszorítása érdekében akcióterv kidolgozására kötelezzék. [2] Az alperes az EBF-AJBH-24-2/2021. számú végzésével (a továbbiakban: végzés1) a panasz1-et visszautasította az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 46. §
(1)bekezdés a) pontjára, az Ebktv. 14. §
(1)bekezdés a) pontjára, 19. §
(1)bekezdésére hivatkozva. [3] A felperes a végzés ellen nem terjesztett elő keresetlevelet, azonban
- április 12én előterjesztett kérelmében a bepanaszolt szervezetekkel szemben újabb panaszt terjesztett elő (a továbbiakban: panasz2), amelyet az Ebktv.
- §-a,
- §
(1)bekezdése és
- § e) pontja alapján nyújtott be. Ebben a panasz1 tartalmán túlmenően kérte annak megállapítását, hogy a bepanaszolt szervezetek a korábbi panaszban rögzített magatartásokkal az olyan iskolákban, amelyek kizárólag vagy többségében roma gyerekeket oktatnak, az ilyen iskolákban tanuló roma gyerekekkel szemben nemzeti hovatartozásukkal összefüggésben megalázó, megszégyenítő környezetet alakítottak ki, zaklatást tanúsítottak. Az alperes végzése [4] Az alperes az EBF-AJBH-204-2/
- számú végzésével (a továbbiakban: végzés2) a kérelmet visszautasította, utalva arra, hogy a panasz1-et ugyancsak visszautasította. Az Ákr.
- §
(1)bekezdés a)-b) pontjaiban foglaltakra hivatkozva rámutatott, hogy a két panasz tartalma megegyezik. A különbséget az jelenti, hogy a panasz2-ben a mindkét kérelemben hivatkozott Ebktv. 10. §
(1)bekezdésére figyelemmel nevesíti, hogy a zaklatás vizsgálatát is kéri az alperestől. E körben ugyanakkor újdonságot nem adott elő, mivel a közvetett hátrányos megkülönböztetés vizsgálata körében panaszoltakat kérte zaklatásként is értékelni. A panasz2 és a panasz1 ugyanazon jog érvényesítésére irányult, azt pedig korábban már elbírálta a hatóság, az irányadó jogi szabályozás pedig nem változott. Mindezek alapján az Ákr. 46. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjában foglalt visszautasítási ok is fennáll. A jogerős ítélet [5] A felperes az alperes végzése ellen közigazgatási pert indított, az elsőfokú bíróság a felülvizsgálati kérelemmel támadott jogerős ítéletével az alperes EBF-AJBH-204-2/2021. számú végzését megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. Kúria V.Kfv.37.065/2022/2 3 A felülvizsgálati kérelem [6] Az alperes a jogerős ítélet ellen felülvizsgálati kérelemmel élt, melyben elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és a felperes keresetének elutasítását, másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az ügyben eljárt bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasítását kérte. A felülvizsgálati kérelem befogadhatósága körében azt adta elő, hogy a felülvizsgálati kérelmet a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjaira hivatkozással kéri befogadni. A Kúria döntése és jogi indokai [7] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [8] be ha
- a)A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, ám az alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [10] A felperes a felülvizsgálati kérelme befogadhatóságának okaként a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjaira hivatkozott. A Kúria e befogadási okok kapcsán az alábbi indokok alapján fogadhatja be a felülvizsgálati kérelmet. Kúria V.Kfv.37.065/2022/2 4 [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, de annak követése a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [12] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpontja alapján a felvetett jogkérdés társadalmi jelentőségére alapítottan a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. Társadalmi jelentősége az olyan jogkérdésnek, illetve ügynek van, amely a társadalom széles körét közvetlenül, vagy közvetett módon érinti. [13] A perbeli esetben az alperes nem jelölt meg olyan körülményt, amely a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelme befogadását indokolná. Mindenekelőtt azt sem jelölte meg, hogy mi lenne az az elvi kérdés, amelynek megválaszolását kérné. Azt sem adta elő felülvizsgálati kérelmében, hogy miben áll az általa felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége. Kiemeli a Kúria, hogy a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatásának szükségességét önmagában nem alapozza meg, hogy a fél a jogerős ítéletben foglaltakkal nem ért egyet, azt jogszabálysértőnek tartja. [14] Az alperes a felülvizsgálati kérelmében a befogadás körében mindössze a Kp. vonatozó rendelkezéseit jelölte meg. A Kp. 117. §
(4)bekezdése értelmében a felülvizsgálati kérelemben a kérelem befogadhatóságának okát meg kell jelölni, de azt indokolni, illetve a fennállását bizonyítékokkal alátámasztani nem kell, a bíróság pedig a fél által megjelölt befogadhatósági okhoz nincs kötve. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérő félnek elegendő lenne mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia. Annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a fél szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében. Ellenkező esetben a fél szempontjainak figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára [Kfv.VII.38.147/2021/3.]. [15] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet megvizsgálva egyéb befogadási ok fennállását sem állapította meg. [16] Minderre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadásának feltételei nem állnak fenn, ezért a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. Kúria V.Kfv.37.065/2022/2 5 A döntés elvi tartalma [17] A felülvizsgálati kérelemben nem elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalni. Annyit mindenképpen ki kell fejteni, hogy a fél az adott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Záró rész [18] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. [19] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés
- a)pontja alapján illetékmentes. [20] A Kúria végzése ellen a felülvizsgálat lehetőségét a Kp. 116. §
- d)pontja zárja ki. Budapest, 2022. február 10. dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Demjén Péter s.k. előadó bíró dr. Darák Péter s.k. bíró