A határozat elvi tartalma: A Kúria a keresetlevél visszautasítása tekintetében előterjesztett fellebbezést a megsértett jogszabályhely fél által történő megjelölése hiányában érdemben nem vizsgálhatta. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Kpkf.VI.39.319/2021/
- Dr. Márton Gizella a tanács elnöke Dr. Drávecz Margit Gyöngyvér előadó bíró Dr. Nagy Szabolcs bíró A felperes: felperes1 (cím1) Az alperes: Pest Megyei Kormányhivatal (cím2) Az alperes képviselője: név1 főosztályvezető A per tárgya: ingatlan-nyilvántartási ügyben indult közigazgatási jogvita A fellebbezést benyújtó fél: a felperes A fellebbezéssel támadott határozat: Budapest Környéki Törvényszék 5.K.702.417/2020/
- számú végzésével kiegészített 5.K.702.417/2020/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria a felperes fellebbezését visszautasítja. A végzés ellen további jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás és az ügy előzménye [1] A Szentendrei Járási hivatal Földhivatali Osztálya (a továbbiakban: elsőfokú ingatlanügyi hatóság) a Budapesten
- november
- napján kelt engedményezési megállapodás alapján a 43790/
- számú határozatával a felperes tulajdonát képező helység1 zártkert helyrajzi szám1 és helyrajzi szám2 hrsz-ú ingatlanokra a törlésre kerülő jelzálogjog ranghelyén 69.700 CHF összegű egyetemleges jelzálogjogot jegyzett be név2 természetes személy javára, egyidejűleg törölte az bank Bank Nyrt. javára bejegyzett azonos összegű jelzálogjogot. A felperes fellebbezése nyomán eljárt alperes a
- április
- napján Kúria VI.Kpkf.39.319/2021/2-I 2 kelt 500.125/
- számú határozatával az elsőfokú határozatot helybenhagyta. Döntése indokolásában megállapította, hogy a földhivatali hatóság regisztratív jogkörében, a benyújtott okiratok célzott joghatás elérése szerinti megfelelőségét vizsgálhatta és csak az okiratból megállapítható nyilvánvaló érvénytelenségi okokat vehette figyelembe. A fellebbezésben megjelölt pénzügyi tárgyú felvetések vizsgálata nem tartozik az ingatlanügyi hatóság hatáskörébe, azok polgári, illetve büntetőbíróság előtt vitathatók. Az alperes a határozatot a felperessel
- május
- napján postai úton közölte. Kereset és védirat [2] A felperes határozat bírósági felülvizsgálata iránt
- június
- napján ajánlott küldeményként postára adott keresetlevelet terjesztett elő, amelyben kifogásolta a bejegyzés alapjául szolgáló engedményezési eljárás és okirat jogszerűségét. Úgy vélte, hogy az alperes döntésében írtak sértik a tisztességes eljáráshoz való jogát. [3] Az alperes a védiratában elsődlegesen a keresetlevél visszautasítására tett indítványt, mivel a felperes a keresetét határidőn túl nyújtotta be. Az elsőfokú bíróság végzése [4] Az elsőfokú bíróság
- november
- napján kelt 5.K.702.417/2020/
- számú végzésével kiegészített 5.K.702.417/2020/
- számú végzésében a felperes keresetlevelét a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdése és 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján visszautasította, mert a felperes a keresetindítási határidőt elmulasztotta és igazolási kérelmet nem terjesztett elő. Rögzítette, hogy a felperes keresetlevele elkésett, a perbeli határozat közlése postai úton történt meg
- május
- napján, ezért a keresetlevél benyújtási határideje
- június
- napján lejárt, mivel azonban ez a nap vasárnapra esett, a felperes a keresetlevelét a Kp.
- §
(1)bekezdés e) pontja alapján alkalmazandó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(5)bekezdése szerint – legkésőbb
- június
- napján terjeszthette volna elő, azonban a felperes a keresetlevelet
- június
- napján adta postára. [5] Az elsőfokú bíróság végzésének indokolását a Kúria Kpkf.VI.40.217/2020/
- számú végzésben foglalt felhívás alapján a
- sorszámú végzésével a jogorvoslati záradékot érintő megfelelő tájékoztatás, figyelmeztetés körében a tisztességes bírósági eljáráshoz való jog érvényesülése érdekében kiegészítette. Kiegészítő végzésében részletesen tájékoztatta a személyesen eljáró felperest a fellebbezés kötelező tartalmi követelményeiről, a jogszabálysértés megjelölésének szükségességéről, valamint arról, ha a felperes a fellebbezésében jogszabálysértést nem jelöl meg, akkor a másodfokú bíróság a fellebbezést visszautasítja. A kiegészítő végzést a felperessel postai úton
- december
- napján közölte. Kúria VI.Kpkf.39.319/2021/2-I 3 A fellebbezés, az észrevétel [6] A felperes a keresetlevelét visszautasító végzéssel szemben a törvényes határidőn belül fellebbezést nyújtott be, egyidejűleg rajta kívül álló okra hivatkozással méltányossági kérelemmel élt a keresetindítási határidő túllépése vonatkozásában. Úgy vélte, hogy az ügy tényleges kivizsgálást kell, hogy kapjon, mivel az ingatlanban lakik, valamint a bank követelése, amit engedményezett,
- óta végrehajtási cselekmény hiányában elévült. Fellebbezésében ugyanakkor - tájékoztatása ellenére - egyetlen konkrét jogszabálysértést sem jelölt meg. [7] Az alperes észrevételt nem tett. A Kúria döntése és jogi indokai [8] A fellebbezés az érdemi elbírálásra alkalmatlan. [9] A Kúria rögzíti, hogy az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdése folytán alkalmazandó 108. §
(1)bekezdése alapján kizárólag a fellebbezés keretei között, az abban előadott jogsértések mentén vizsgálhatja felül a hivatalból figyelembe veendő tények kivételével. [10] A Kúria megállapította, hogy a felperes az erre vonatkozó kioktatás, tájékoztatás ellenére nem tett eleget a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában foglaltaknak, a fellebbezésben az elsőfokú bíróság által kiegészítő végzésben adott tájékoztatás és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés ellenére nem jelölte meg a fellebbezést megalapozó jogszabálysértést az arra vonatkozó jogszabályhely pontos megjelölésével. A felperes nem hivatkozott egyetlen olyan jogszabályhelyre sem, amelyet állítása szerint a bíróság megsértett. [11] A Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontja szerint meghatározott többlettartalmi követelmény vonatkozásában a fellebbező félnek pontosan és egyértelműen meg kell jelölnie azt a jogszabályi rendelkezést, amelyet állítása szerint az elsőfokú bíróság döntése sért. Ha a fellebbezés nem jelöl meg a döntéssel kapcsolatban konkrét jogszabályhelyre hivatkozva jogszabálysértést, a fellebbezés nem felel meg a Kp. 100. §
(2)bekezdés b) pontjában foglaltaknak, így a fellebbezés érdemi elbírálására nem kerülhet sor. [12] A jogalkotó a fellebbezésben a jogszabálysértés megjelölését olyan súlyú kötelezettségnek minősítette, hogy annak elmaradása miatt a hiánypótlási felhívás lehetőségét kizárta. Amennyiben a fél fellebbezésében az elsőfokú döntés vonatkozásában egyetlen jogszabályhelyet sem jelöl meg, mely a fellebbezés alapját képezhetné, a fellebbezést vissza kell utasítani. A Kp. 2. §
(2)bekezdésben foglalt tisztességes, koncentrált és költségtakarékos Kúria VI.Kpkf.39.319/2021/2-I 4 eljárás követelményéből nem vezethető le a bíróság olyan kötelezettsége, hogy a támadott határozat jogszerűségéről pusztán a fellebbezésben előadott indokok alapján a jogszabálysértés és a megsértett jogszabályhely fél által történő megjelölése hiányában döntsön (Kpkf.X.38.049/2019/2.). [13] Jogszabályhellyel alátámasztott jogszabálysértés hiányában ezért a Kúria a keresetlevél visszautasítása tekintetében előterjesztett fellebbezést érdemben nem vizsgálhatta, ezért a Kp. 112. §
(3)bekezdés, 104. §
(1)bekezdés folytán alkalmazandó Kp. 48. §
(1)bekezdés k) pontja alapján a fellebbezés visszautasításáról kellett határozni. Záró rész [14] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [15] A fellebbezés visszautasítása tárgyában az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [16] Az alperes észrevételt nem tett, költsége nem merült fel, ezért arról rendelkezni nem kellett. [17] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a végzés ellen a felülvizsgálatot a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- február
- dr. Márton Gizella s.k. a tanács elnöke A kiadmány hiteléül: tisztviselő dr. Drávecz Margit Gyöngyvér s.k. előadó bíró dr. Nagy Szabolcs s.k. bíró