Bfv.1305/2020/11 – Kúria

(1)bekezdés d) pontjára figyelemmel a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára alapított része nem alapos. A terhelt a jogerős ítéletben megállapított tényállást és a bűncselekmény minősítését a bíróság bizonyítékértékelő tevékenységének vitatásán keresztül a jogerős ítéletben megállapított tényállás támadására alapította, ami a törvényben kizárt. Anyagi jogi jogszabálysértés hiányában a jogerős ítéletben kiszabott büntetés felülvizsgálati indítvánnyal nem támadható. A bűnügyi költség viselésére és az előzetes fogva tartásban töltött idő beszámítására vonatkozó rendelkezés utólagos vitatása egyszerűsített felülvizsgálat tárgya, így e vonatkozásban a felülvizsgálat kizárt. Egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban hozott döntés nem a vádról rendelkező, jogerős ügydöntő határozat, ezért felülvizsgálati eljárásban nem támadható. A Kúriának az összbüntetési eljárásra nincs hatásköre. Kúria végzés Az ügy száma: Bfv.I.1305/2020/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Csák Zsolt a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes előadó bíró, Dr. Schmidt Péter bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
2. május
3. Az ügy tárgya: lopás bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): Terhelt1 terhelt Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 4.B.20.427/2018/78., ítélet, tárgyalás,
4. április
5. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 24.Bf.8870/2019/19., ítélet, nyilvános ülés,
6. július
7. napján Harmadfok: Az indítvány előterjesztője: terhelt Az indítvány iránya: hatályon kívül helyezés Rendelkező rész A Kúria a lopás bűntette és más bűncselekmény miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.B.20.427/2018/
8. számú, illetve a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 24.Bf.8870/2019/
9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A végzés ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás Kúria 1.Bfv.1.305/2020/11 2 [1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
10. április
11. napján megtartott tárgyaláson meghozott és kihirdetett 4.B.20.427/2018/
12. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki 2 rendbeli lopás bűntettében [Btk.
13. §

(1)bekezdés – egy esetben a

(2)bekezdés bb) alpontjára és egy esetben a

(2)bekezdés

1. bb)és
2. be)alpontjára figyelemmel – a

(3)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont] és 2 rendbeli [Btk. 370. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. b)pont
2. bb)alpont] szerint minősülő lopás vétségében, mely egy esetben kísérlet. Ezért őt – halmazati büntetésül, mint különös visszaesőt – egy év tíz hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és két év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy a terhelt feltételes szabadságra nem bocsátható. A Pesti Központi Kerületi Bíróság 12.B.V.11.809/2015/18. számú ítéletével kiszabott egy év tíz hónap szabadságvesztés büntetés vonatkozásában engedélyezett feltételes szabadságot megszüntette. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban és bűnügyi felügyeletben töltött idő szabadságvesztés büntetés végrehajtásába történő beszámításáról. A bejelentett polgári jogi igény elbírálását egyéb törvényes útra utasította. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú ítélet ellen a terhelt által bejelentett fellebbezés folytán a Fővárosi Törvényszék a 2020. július 3. napján meghozott és jogerőre emelkedett 24.Bf.8870/2019/19. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet megváltoztatta, mellőzte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 12.B.V.11.809/2015/18. számú ítéletével kiszabott egy év tíz hónap szabadságvesztés büntetésből engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésére vonatkozó rendelkezést, helyesbítette a bűnjelekre és a bűnügyi költségre vonatkozó rendelkezést, egyebekben helybenhagyta. [3] II. A jogerős ítélettel szemben a terhelt jelentett be felülvizsgálati indítványt részben anyagi jogi, részben eljárásjogi szabálysértésre hivatkozással a jogerős ítélet megváltoztatása, illetve hatályon kívül helyezése érdekében. [4] Az indítványában sérelmezte, hogy a szabadságvesztés foganatbavételére vonatkozó értesítő szerint legalább 5 nappal kevesebbet számoltak be a letartóztatásából és a bűnügyi felügyeletben töltött időből. Ez alapján indítványozta a „felsőbb nyilvántartás” alapján a beszámítás helyesbítését. [5] Kifogásolta, hogy a bíróság nem biztosított számára a másodfokú nyilvános ülésén való részvétel lehetőségét. E vonatkozásban hivatkozott arra, hogy a másodfokú bírósági eljárás időszakában több alkalommal volt járványügyi intézkedésként házi karanténban, így 2020. június 14. és 2020. június 28. napja között is. A Fővárosi Törvényszék kétszer – 2020. március 17. és 2020. május 2. napján – tűzött ki nyilvánost ülést, melyet elhalasztott, majd ezt követően – az általa és védője által benyújtott kimentés ellenére, melyhez orvosi igazolást is csatoltak – a 2020. július 3. napján megtartott nyilvános ülésen ügydöntő határozatot hozott. Előadta, hogy a másodfokú bíróság által kiadott idézés szerint a nyilvános ülésen „további tisztázások érdekében, meghallgatásom szükséges”, azonban ennek ellenére a meghallgatása nélkül befejezte az eljárást. Érvelése szerint ez több szempontból is hátrányos volt számára, így nem tudott a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére halasztási kérelmet előterjeszteni; nem volt biztosítható, hogy a lakóhelyéhez legközelebbi büntetés-végrehajtási intézetben foganatosítsák a szabadságvesztés büntetés végrehajtását, továbbá a Miskolci Járásbíróság 1.B.1064/2019/73. számú ítéletével kiszabott 1 év 5 hónap szabadságvesztéssel történő összbüntetésbe foglalás lehetőségétől is elesett. Sérelmezte, hogy a 2020. év elejétől 2020. közepéig a járványügyi intézkedések miatt a „teljes személyi szabadság”-ában minimum 50 napig korlátozva volt. [6] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Fővárosi Törvényszék ítéletét bírálja felül és jelentős időmúlásra figyelemmel – „[…] fokozott enyhítő tényezőt értékelve, aszerint, hogy jelen büntetésem szabadságvesztése, mostani hatállyal letelt!” – a kiszabott Kúria 1.Bfv.1.305/2020/11 3 büntetést enyhítse. Egyben az előzetes fogvatartásban töltött idő helyesbítését és a minimum 50 nap – hatósági karanténban és pszichiátriai osztályon – töltött időszak beszámítását kérte a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásába. [7] Álláspontja szerint az elítélés alapját képező bűncselekménynek ténylegesen ő a sértettje és annak igazolására poligráfos vizsgálat elrendelését indítványozta. A 2016. december 3. napján történt cselekménnyel kapcsolatban előadta, hogy a helység1ban nyert többször, amit alátámaszt a kaszinó ügyvezetőjének nyilatkozata, az ottani kamerarendszerek. Az innen származó pénzével sétált a helység2 utcában, amikor két férfi és két ittas nő kérdőre vonta őt, majd rendőrök is intézkedtek vele szemben. Hiába csak a saját dolgait találták meg nála, mégis megvádolták. Kifogásolta, hogy az intézkedéskor 12.000 forintot törvénysértően a helyszínen visszaadott a rendőr az egyik nőnek. A többi tőle lefoglalt pénzről és Erzsébet utalványról hiába rendelkezett úgy a bíróság, hogy be kell számítani a bűnügyi költségbe, és – bár ő ebbe beleegyezett – ez eddig nem történt meg. [8] Sérelmezte, hogy a tőle lefoglalt tárgyak egy részének nyoma veszett, így több személyes okirata, bankkártyája is eltűnt, melyeket pótolnia kellett, és az ebből eredő költsége 314.000 forint, így az általa összesen elszenvedett kár összege 815.000 forint, melyet nem térítettek meg részére. Kifejtette, hogy erre tekintettel „én sem tudom a fennmaradó – szerintem – 264915 forint – fizetési teljesítést kielégíteni.”. Így ennek – méltányosságból történő – elengedését kérte, melynek alátámasztására előadta, hogy 3 évvel korábban az illetékes kormányhivataltól megkapta a költségmentességet. [9] Kérte a jelen ügyben hozott elítélés és a Miskolci Törvényszék 1.B.1064/2019/73. számú ítéletben kiszabott szabadságvesztés büntetés összbüntetésbe foglalását. [10] A egyéb érdekelt1 BF.1382/2020/2. számú átiratában a terhelt felülvizsgálati indítványát részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [11] Kifejtette, hogy a Be. 650. §

(2)bekezdése szerint a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható. A Be. 659. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati eljárásban bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. Így a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt abban a részében, amiben a bíróság által megállapított tényállást vitatja. [12] Az előzetes fogvatartás és bűnügyi költség beszámításával kapcsolatos kifogások egyszerűsített felülvizsgálat körébe tartoznak, ezért ezekkel kapcsolatosan a Be. 650. §

(1)bekezdés c) pontja értelemben felülvizsgálatnak nincs helye. [13] Az összbüntetésbe foglalás a Be.

1. §-a alapján lefolytatható különleges eljárás, aminek a vitatása nem tartozik a felülvizsgálat körébe (BH 2020.356.). [14] A nyomozás során elkövetett eljárási szabálysértések miatt nincs helye felülvizsgálatnak (BH 2015.154.). [15] A terhelt terhére rótt bűncselekmény törvényes minősítése mellett a büntetés kiszabása nem vitatható. A felülvizsgálati eljárásban a terhelt beszámítási képességet nem érintő személyiségzavarának, jelentős időmúlásnak vagy más büntetéskiszabási körülménynek az értékelési módja nem vizsgálható (BH 2016.264.). [16] A felülvizsgálati indítványt – a tartalma szerint – a Be.
2. §

(1)bekezdés d) pontjára tekintettel a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjában meghatározott eljárási szabálysértésre alapított részében sem tartotta alaposnak. Kifejtette, hogy a Fővárosi Ítélőtábla 1.Beüf.10.672/2020/

1. számú végzésével a Fővárosi Törvényszéknek a terhelt – nyilvános ülésen való meg nem jelenése miatt előterjesztett – igazolási kérelmét elutasító végzés elleni fellebbezését elutasította. A végzés indokolása szerint a Fővárosi Törvényszék szabályszerűen idézte a terheltet a nyilvános ülésre, egyúttal értesítette arról is, hogy azon Kúria 1.Bfv.1.305/2020/11 4 nem kötelező megjelennie. A másodfokú eljárás időszakában a terhelt nem állt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt. Így a másodfokú bíróság törvényesen tartotta meg távollétében a nyilvános ülést. [17] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.B.20.427/2018/
2. számú és a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.8870/2019/
3. számú határozatát a Be.
4. §

(1)bekezdés a) pontja alapján, a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen, hatályában tartsa fenn. [18] Terhelt1 terhelt a egyéb érdekelt1 indítványára észrevételt tett, melyben a felülvizsgálati indítványát – az abban foglaltakat megismételve – fenntartotta. [19] Előadta továbbá, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság a 4.B.20.427/2018/97. számú végzésével – a Be. 674. §

(1)bekezdése alapján lefolytatott eljárásban – a fogvatartásban töltött idő beszámítását megváltoztatta, azonban nem az indítványában foglaltaknak megfelelően, hanem a terhére. Így továbbra is indítványozta, hogy a Kúria a Be.

1. §
2. pontja alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban az előzetes fogvatartásban töltött időt – az indítvány szerint – számítsa be a kiszabott szabadságvesztés végrehajtásába. [20] Sérelmezte a fogvatartási körülményeit, ami a bíróságnak címzett beadványok megírásában is akadályt jelent számára. Ez alapján kérte a Be.
3. §

(4)és

(5)bekezdése alapján a nyilvános ülés engedélyezését, mert ezzel lenne biztosítható, hogy az ügyre vonatkozó észrevételeit részletesen előadja. [21] A egyéb érdekelt1nek a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjának megállapíthatósága tekintetében kifejtett álláspontjára reagálva előadta, hogy

1. július 20., illetve július
2. napjától az alapügyben kiszabott szabadságvesztés büntetését tölti. Egyben kifejtette, hogy „Élek a gyanúperrel, hogy olyan ítéletet töltök, amiről nincs végzés az ügyiratok között – a egyéb érdekelt1nek sem volt.”. A másodfokú bíróság nyilvános ülésen való részvételi jogára vonatkozó érveit továbbra is fenntartotta. Megismételte, hogy hatósági karantén alatt állt és ez akadályozta az eljáráson való részvételben. Egyben hivatkozott a „Törvényszék Felhívására”, melyet csatolt is beadványához. E felhívást a Miskolci Törvényszék elnökhelyettese
3. május
4. napján adta ki, melyben arra hívta fel a figyelmet, hogy ha „az Ön közvetlen környezetében bárki koronavírussal fertőzött, vagy felmerült annak a lehetősége, hogy megfertőződhetett, akkor a bíróság idézésére se jelenjen meg, hanem az idézésen feltüntetett ügyszámra hivatkozással – a távolmaradását kimentő igazolási kérelmet terjesszen elő, előadva, hogy mi volt a megjelenésének az akadálya!”. Ő e szabályok alapján járt el és
5. július
6. napján megtartott nyilvános ülést megelőzően kimentette a távolmaradását. [22] A terhelt a beadványához csatolta a Fővárosi Főügyészség Bfel.1396/2016/
7. számú indítványát, a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.8870/2019/
8. számú végzését és ahhoz kapcsolódó tájékoztatást, a – már hivatkozott – Miskolci Törvényszék elnökhelyettese által kiadott tájékoztatót, a Fővárosi Törvényszéknek megküldött –
9. július
10. keltezéssel ellátott – halasztási kérelmet, a Fővárosi Törvényszék 24.Bf.8870/2019/
11. számú idézését, az helység3ának
12. június
13. napján kiállított igazolását – mely szerint Terhelt1 „jelenleg COVID-19 fertőzésben nem szenved. Megfigyelésünk alatt fertőző betegségre utaló tünetet nem észleltünk.”, a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.B.20.427/2018/
14. és
15. sorszámú végzését, valamint a egyéb érdekelt1 indítványát. Ez utóbbi okiraton feltüntette, hogy a másodfokú nyilvános ülésen azért nem tudott megjelenni, mert hatósági karanténban volt, melyet a helység3a által kiállított okirat igazol. Sérelmezte, hogy a másodfokú jogerős ítéletet nem kézbesítették részére. [23] Mindezek alapján a Be.
16. §

(1)bekezdés d) pontjára tekintettel a Be. 649. §

(2)bekezdés

1. d)pontjában meghatározott felülvizsgálati okból a másodfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését indítványozta. Kúria 1.Bfv.1.305/2020/11 5 [24] A terhelt 2021. május 17. napján személyesen megjelent a Kúrián és az előzetes fogvatartásban töltött idő helyes beszámítása érdekében csatolta a Pesti Központi Kerületi bíróság 4.B.20.427/2018/43-I. számú végzését, valamint a Közép-dunántúli Országos Bv. Intézet I. (Baracska) által 2017. április 11-i keltezésű – jogerős összbüntetési ítélettel kiszabott büntetésére –, valamint 2017. június 21. napján kiállított – közérdekű munka átváltoztatására vonatkozó – foganatbavételi értesítőt, továbbá három – 2018. július 20. dátummal ellátott – szabadulási értesítőt. [25] III. Terhelt1 felülvizsgálati indítványa részben nem alapos, részben törvényben kizárt. [26] 1. A felülvizsgálat a Be. 648. § a),
2. b)és
3. c)pontjában meghatározott felülvizsgálati okokból, és kizárólag a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás alapul vételével vehető igénybe. [27] A törvény tételesen megjelöli azokat az okokat, amelyekre hivatkozással e rendkívüli jogorvoslatnak helye van. A felülvizsgálatot megalapozó büntető anyagi jogsértéseket a Be. 649. §

(1)bekezdése, az eljárási szabálysértéseket e törvényhely

(2)bekezdése határozza meg. [28] A jogerős ítélettel szemben a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja szerint, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét, míg a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja alapján, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést, továbbá a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja értelmében eljárási szabálysértés miatt, ha a bíróság a 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg ügydöntő határozatát. [29] 2.1.A Kúria csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott keretek között bírálja felül a jogerős ügydöntő határozatot. A revíziós jogkör korlátozása a jogbiztonság követelményére, a bírósági határozatok jogerejének garantálására, továbbá az úgynevezett rendelkezési elv következetes érvényesítésére vezethető vissza. Így a jogalkotó e rendkívüli jogorvoslati eljárásban csak a legsúlyosabb anyagi és eljárásjogi törvénysértések esetében biztosít lehetőséget a jogerő feloldására, a jogerős ügydöntő bírósági határozatok megváltoztatására. [30] Be. 659. §

(2)bekezdése értelmében a felülvizsgálati indítványt a megtámadott határozat meghozatala idején hatályos jogszabályok alapján kell elbírálni. Ez azt jelenti, hogy a Kúriának a felülvizsgálati indítvány elbírálása során az alapeljárás idején hatályban volt Be. alapján kell vizsgálnia a bíróságok eljárásának törvényességét. Az alapügy elbírálása során az

1. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról (korábbi Be.) volt hatályban. [31] 2.
2. A terhelt eljárási szabálysértésként sérelmezte, hogy a
3. december 3-án elkövetett cselekmény esetében a tőle lefoglalt pénzösszegből 12.000 forintot jogszabálysértően adott át „egy nőnek”, valamint a nyomozás során tőle lefoglalt tárgyak, köztük a személyes okiratai is eltűntek. Ezen túlmenően sérelmezte, hogy a másodfokú bíróság a nyilvánost ülést – a kimentési kérelme ellenére – távollétében tartotta meg, és ügydöntő határozatot hozott. Kifogásolta, hogy a hatósági karanténban és pszichiátriai osztályon való kezelése alatt a személyi szabadságában korlátozva volt, így a másodfokú eljárásra nem tudott felkészülni, ezzel sérült a védekezéshez való joga. [32] 2.2.
4. A Be.
5. §

(2)bekezdés a)-f) pontja kimerítő jelleggel meghatározza azokat az eljárási szabálysértéseket, amelyek felülvizsgálat alapjául szolgálhatnak. A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontja értelmében felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a Kúria 1.Bfv.1.305/2020/11 6 határozatát a 608. §

(1)bekezdésében meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértéssel hozta meg. [33] Mindezek alapján az indítványban sérelmezett eljárási szabálysértés vizsgálatára csak akkor kerülhet sor, ha az a büntetőeljárási törvényben kimerítően felsorolt, felülvizsgálati eljárást megalapozó feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértések között szerepel. Ezért azokat az indítványokat, illetőleg az indítványok azon részeit, amelyekben nem felülvizsgálati okra hivatkoznak, érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. [34] Így a Be. 608. §

(1)bekezdésében fel nem sorolt – feltétlen hatályon kívül helyezést nem eredményező – eljárási szabálysértések – bár esetlegesen a jogszabálysértés ténye megállapítható – felülvizsgálat elrendelését nem eredményezhetik, ezek sérelmezésére kizárólag a másodfokú bírósági eljárásban van törvényi lehetőség. Így a terhelt által a védekezéshez való jog sérelme tekintetében előadott kifogások alapján a felülvizsgálat kizárt. [35] A felülvizsgálat alapját csak a bírósági eljárásban vétett – a törvényben meghatározott – eljárási szabálysértések képezhetik, így a nyomozás során esetlegesen megvalósult eljárási szabálysértések ún. relatív (feltétlen hatályon kívül helyezést nem eredményező) eljárási szabálysértésnek minősülnek, ezért e rendkívüli jogorvoslatra nincs törvényes lehetőség. [36] 2.2.2. A felülvizsgálati indítvány szerint a másodfokú nyilvános ülésen a terhelt törvénysértően nem volt jelen, így azt olyan személy (terhelt) távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [37] A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen felülvizsgálatnak van helye a Be. 649. §

(2)bekezdésben kimerítő jelleggel meghatározott eljárási szabálysértés okából [Be. 648. § b) pont]. Így a Be. 649. §

(2)bekezdés c) pontja alapján abban az esetben, ha a bíróság a határozatát a 608. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [38] A Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja alapján feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [39] A nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók [Be. 425. §

(3)bekezdés]. [40] A nyilvános ülés tekintetében nincs abban eltérés, hogy a terhelt a tárgyaláson való jelenlét jogáról a vádemelés után bármikor lemondhat, ha a) védővel rendelkezik, és a védőt megbízza a kézbesítési megbízotti feladatok ellátásával [Be. 430. §

(1)bekezdés]. Ha a terhelt a tárgyaláson való jelenlét jogáról lemondott és őt a bíróság nem kötelezte a tárgyaláson való jelenlétre, a tárgyalást a terhelt távollétében is meg kell tartani; ebben az esetben a bíróság az eljárást a meg nem jelent terhelttel szemben befejezheti [Be. 430. §

(7)bekezdés]. Ezek a rendelkezések – eltérő rendelkezés hiányában – alkalmazandóak a másodfokú eljárásban is (Be. 598. §). [41] A fentieken túlmenően a másodfokú eljárásban – a Be. 599. §

(4)-

(5)bekezdésre és a Be. 600. §

(3)bekezdésére is figyelemmel – a tárgyalás és a nyilvános ülés terhelt távollétében történő megtartására nem azonos szabályok érvényesülnek. A terhelt távollétében a tárgyalás megtartható, ha a terhelt előzetesen bejelentette, hogy azon nem kíván részt venni, illetőleg a terhelt terhére nem jelentettek be fellebbezést [Be. 600. §

(3)bekezdés]. A nyilvános ülésre vonatkozó speciális szabály szerint a nyilvános ülést a szabályszerűen megidézett terhelt távollétében is meg lehet tartani, s ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges és a fellebbezés elbírálható [Be. 599. §

(5)bekezdés]. Kúria 1.Bfv.1.305/2020/11 7 [42] A tárgyalás elmulasztása miatt nincs helye igazolásnak [Be. 600. §

(4)bekezdés], ettől eltérő rendelkezést a Be.

1. § a nyilvános ülésre vonatkozóan nem fogalmaz meg, így a Be.
2. §

(3)bekezdése alapján a nyilvános ülés elmulasztása esetén sincs helye igazolásnak. [43] A terhelt felülvizsgálati indítványában nem vitatta, hogy a

1. július
2. napjára kitűzött nyilvános ülésre az idézést megkapta. [44] Az iratok alapján megállapítható, hogy a terhelt
3. július
4. keltezéssel halasztási és egyben igazolási kérelmet terjesztett elő, melynek alátámasztására orvosi igazolást nem csatolt. A Fővárosi Törvényszék a
5. július
6. napján megtartott nyilvános ülésen a terhelt igazolási kérelmét a 24.Bf.8870/2019/19-I. számú végzésével elutasította. A másodfokú bíróság a határozat indokolásában – a bírósági iratokkal összhangban – kifejtette, hogy a terhelt halasztásra irányuló és egyben igazolási kérelmében arra hivatkozott, hogy egészségi állapota miatt a nyilvános ülésen megjelenni nem tud, ennek alátámasztására azonban orvosi igazolást nem csatolt. [45] Így a
7. július
8. napján tartott nyilvános ülésen szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg. A Be.
9. §

(3)bekezdésére, valamint a Be. 599. §

(5)bekezdésére tekintettel a Be. 600. §

(4)bekezdése értelmében a nyilvános ülés elmulasztása miatt sem előzetesen, sem utólagosan igazolásnak nincs helye. [46] Az iratok alapján megállapítható, hogy a terhelt a nyilvános ülés időpontjában nem volt letartóztatásban, továbbá nem töltött jogerős szabadságvesztés büntetést. [47] A Kúria a fenti tények tükrében megállapította, hogy a szabadon lévő terhelt szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg a nyilvános ülésen. A nyilvános ülés elmulasztása esetén igazolási kérelemnek nincs helye. [48] A Fővárosi Törvényszék a terheltet az idézésben tájékoztatta arról, hogy a nyilvános ülés a távollétében is megtartható, valamint arról is, hogy a nyilvános ülésen a bíróság személyi körülményeire hallgatja meg. [49] A nyilvános ülés időpontjában hatályos Be. 599. §

(5)bekezdés értelmében a fellebbezés a szabályszerűen idézett terhelt távollétében akkor is elbírálható, ha a nyilvános ülés eredményeként megállapítható, hogy a meghallgatása nem szükséges. E jogszabályhely értelmében a bíróság a nyilvános ülésen köteles vizsgálni, hogy annak eredményeképpen indokolt-e a terhelt meghallgatása. Nemleges válasz esetén a másodfokú bíróság a fellebbezést a szabadon lévő terhelt távollétében a nyilvános ülésen elbírálhatja, és ügydöntő határozatot hozhat. Mindezek alapján a Fővárosi Törvényszék a jogszabályi előírásoknak mindenben megfelelően tartotta meg Terhelt1 távollétében a nyilvános ülést és hozott ügydöntő határozatot. Így a terhelt felülvizsgálati indítványának az erre az eljárási szabálysértésre alapított része nem alapos. [50] A Kúria a teljesség érdekében utal arra, hogy a terhelt által a felülvizsgálati indítványához csatolt, az helység3a által

1. június
2. napján kiállított igazolása nem tanúsítja azt a tényt, hogy a terhelt
3. július
4. napján hatósági karanténban volt, ezzel ellentétesen azt tartalmazza, hogy Terhelt1 nem szenved jelenleg COVID-19 fertőzésben. [51] A Kúria utalni kíván arra, hogy a Miskolci Törvényszék elnökhelyettese által
5. május
6. napján kiadott tájékoztató nem írhatja felül a büntetőeljárási törvény szabályozását, mert a törvény mindenkire kötelező szabályokat fogalmaz meg. Ezen túlmenően e tájékoztató arra az esetre vonatkozik, ha „[…] az Ön közvetlen környezetében bárki koronavírussal fertőzött, vagy felmerült annak a lehetősége, hogy megfertőződhetett […]”, ezzel szemben a terhelt által rendelkezésre bocsátott orvosi dokumentáció e tény megállapítását egyértelműen cáfolja. Kúria 1.Bfv.1.305/2020/11 8 [52] Ezen túlmenően a Kúria a
7. július
8. napján megtartott nyilvános ülésről készült jegyzőkönyv alapján megállapította, hogy az eljárási cselekményen a kirendelt védő helyettese, helyettesi meghatalmazással részt vett (
9. Bf.8870/2019/
10. sorszám), azonban a terhelt halasztási kérelme tekintetében érdemben nem szólalt fel és az igazolási kérelmet elutasító végzést tudomásul vette. [53] 2.
11. A terhelt a
12. december
13. napján elkövetett cselekmény tekintetében (ítéleti tényállás
14. pont) vitatta a büntetőjogi felelősségét. Álláspontja szerint e cselekménynek ő a sértettje, amit a poligráfos vizsgálat elrendelése esetén igazolni tud. [54] A Be.
15. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjában írt okból felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [55] A felülvizsgálati eljárásban a Be. 650. §

(2)bekezdése alapján a tényálláshoz kötöttség érvényesül. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban a Be. 659. §

(1)bekezdése értelmében a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényálláshoz kötve van. A felülbírálat során a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye. Ennek megfelelően a felülvizsgálati eljárásban a jogerős határozatban megállapított tényállás az irányadó és a felülvizsgálati indítványban a jogerős határozatban megállapított tényállás nem támadható. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [56] Mindez azt jelenti, hogy a felülvizsgálat során nemcsak maga a tényállás, hanem mindaz, ami a tényállás megállapításához vezetett, támadhatatlan. Ennek megfelelően a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a – minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogi szabály sérelme nélkül – kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A felülvizsgálati eljárásban bizonyítási indítvány előterjesztésére és a bizonyítás elrendelésére nincs törvényes lehetőség. [57] Mindezek alapján a bíróság nem vizsgálhatta, hogy az alapügyben eljáró bíróságok a bizonyítékok helytálló értékelése alapján állapították meg a terhelt bűnösségét a 3. tényállási pontban írt cselekményben. Ezen túlmenően a terhelt által indítványozott bizonyítás felvételére sem volt törvényes lehetősége. Így a felülvizsgálati indítvány e részében a törvényben kizárt. [58] 2.4. A terhelt kifogásolta a kiszabott büntetés mértékét és annak enyhítését indítványozta. [59] A büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést [Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont]. [60] Így a kiszabott büntetés csak akkor sérelmezhető, ha azt a bűncselekmény törvénysértő minősítése, avagy a Btk. más szabályának megsértése eredményezte. A bűncselekmény minősítését a terhelt nem támadta. A terhelt az indítványában kizárólag a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamát sérelmezte és annak enyhítését indítványozta, arra hivatkozással, hogy a bíróságok a jelentős időmúlást, mint büntetéskiszabási körülményt nem kellő súllyal értékelték. [61] A kiszabott büntetés önmagában nem támadható. A Kúria következetes gyakorlata értelmében, ha a felülvizsgálattal érintett cselekmények vonatkozásában anyagi jogszabálysértés nincs, a büntetés önálló vizsgálatára a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja nem biztosít lehetőséget. A kiszabott büntetés csak akkor tekinthető törvénysértőnek, Kúria 1.Bfv.1.305/2020/11 9 és esik felülvizsgálat alá, ha az – a minősítésen túl – a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközve a nemében és/vagy mértékében törvénysértő (BH 2012.239., BH 2005.337., BH 2016.264. II.). Ilyen törvénysértésre viszont a terhelt nem hivatkozott, és ilyet a Kúria sem észlelt. [62] A büntetéskiszabás sem képezheti önmagában a felülvizsgálat tárgyát, így az sem, hogy a bíróságok a büntetéskiszabás során a büntetés célját, a büntetéskiszabás elveit, illetőleg a büntetéskiszabás során értékelhető (súlyosító, enyhítő) tényezőkről szóló 56. BK véleményt miként veszik figyelembe (BH 2005.337.). [63] Mindezek tükrében a terhelt e hivatkozása alapján is kizárt a jogerős ítélet felülvizsgálata. [64] 3. A Kúria megállapította, hogy a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványnak az előzetes fogva tartásban töltött idő utólagos beszámítását és a bűnügyi költségre vonatkozó részében a törvényben kizárt. [65] A Be. 650. §

(1)bekezdés c) pontja értelmében nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. [66] A jogalkotó az egyszerűsített felülvizsgálatra vonatkozó szabályozást a Be. XCIV. Fejezetében szabályozza. Egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatásának van helye, ha a bíróság az alapügyben a törvény kötelező rendelkezése ellenére nem rendelkezett, vagy nem a törvénynek megfelelően rendelkezett az előzetes fogva tartás és a bűnügyi felügyelet beszámításáról (Be. 671. § 6. pont), továbbá a bűnügyi költségről (Be. 671. § 15. pont). [67] Mindezek tükrében a terhelt indítványának e részében törvényben kizárt a felülvizsgálat. [68] A jogérvényesítés elősegítése érdekében a Kúria rámutat arra, hogy a Be. 863. §

(1)bekezdése alapján a bűnügyi költség elengedése, vagy mérséklése érdekében kérelem nyújtható be az elsőfokú bíróságon [Be. 863. §

(3)bekezdés], melynek elbírálásáról az igazságügyért felelős miniszter dönt [Be. 865. §

(3)bekezdés]. [69] 3.

1. A terhelt indítványozta, hogy a Kúria folytassa le az előzetes fogva tartás beszámítása vonatkozásában az egyszerűsített felülvizsgálati eljárást, erre azonban nincs törvényes lehetőség. [70] A Be.
2. §

(3)bekezdése szerint egyszerűsített felülvizsgálati eljárás hivatalból vagy az ügyészség, a terhelt, a védő vagy az egyéb érdekelt indítványára indul és e jogszabályhely

(2)bekezdés alapján egyszerűsített felülvizsgálati eljárás során az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követő egy hónapon belül a jogerős ügydöntő határozatot hozó bíróság (jelen ügyben a Fővárosi Törvényszék), egyébként az alapügyben eljárt elsőfokú bíróság (jelen ügyben a Pesti Központi Kerületi Bíróság) jár el. Így a Kúriának nincs hatásköre az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatására. [71] 3.

1. A terhelt indítványozta, hogy a Kúria folytassa le az összbüntetési eljárást a Miskolci Járásbíróság 1.B.1064/2019/
2. számú ítéletével kiszabott 1 év 5 hónap szabadságvesztés és a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.B.20.427/2018/
3. számú, illetve a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 24.Bf.8870/2019/
4. számú ítéletével kiszabott 1 év 10 hónap szabadságvesztés büntetés vonatkozásában. [72] A Be.
5. §

(1)és

(2)bekezdése értelmében az összbüntetési eljárásban a legutóbb befejezett ügyben eljárt elsőfokú bíróság jár el, ha az eljárásokat azonos hatáskörű bíróságok folytatták, egyébként a magasabb hatáskörű elsőfokú bíróság jár el. Ha az egyik ügyben katonai büntetőeljárás volt folyamatban, az összbüntetésbe foglalásról az a bíróság határoz, amely a katonai büntetőeljárást lefolytatta, kivéve, ha a legutóbb befejezett ügyben a katonai Kúria 1.Bfv.1.305/2020/11 10 büntetőeljárás hatályát a 696. §

(3)bekezdése alapozta meg. Mindezek tükrében az összbüntetési eljárás lefolytatására a Kúriának nincs hatásköre. [73] 3.

1. A terhelt sérelmezte a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.B.20.427/2018/
2. számú – az előzetes fogva tartás beszámítására – egyszerűsített felülvizsgálati eljárásban meghozott végzést. [74] Felülvizsgálatra kizárólag a jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben, a Be.
3. § a), b) és c) pontjában írt okokból van lehetőség a jogsértések orvoslására. [75] A jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozat fogalmát a Be.
4. §

(1)bekezdése határozza meg: „A bíróság jogerős ügydöntő határozata végleges, mindenkire kötelező döntést tartalmaz a vádról, illetve a terhelt büntetőjogi felelősségéről, a büntetőjogi következményekről vagy ezek hiányáról.” [76] A Be. 674. §

(1)bekezdése értelmében a bíróság a Be.

1. §-ban kimerítő jelleggel meghatározott esetekben jogosult hivatalból, vagy indítványra az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatására. Ez az eljárás a rendkívüli jogorvoslat és az egyszerűsített felülvizsgálati eljárás alapján, szükség esetén az alapügyben meghozott határozat törvénysértő rendelkezésének hatályon kívül helyezése mellett a törvénynek megfelelő végzés meghozatalára jogosult a bíróság [Be.
2. §

(4)bekezdés]. Ebből okszerűen következik, hogy a bíróság e határozatában nem a vádról rendelkezik, így e végzéssel szemben a felülvizsgálat kizárt. [77] 4. A Kúria a hivatalból lefolytatott vizsgálata [Be. 659. §

(6)bekezdés] alapján a felülvizsgálatot megalapozó más eljárási szabálysértést [Be. 649. §

(2)bekezdés] nem észlelt. [78] A kifejtettek alapján a Kúria – a Be. 660. §

(1)bekezdés alapján tanácsülésen, a Be. 655. §

(1)bekezdés főszabálya szerinti összetételben eljárva – megállapította, hogy a terhelt felülvizsgálati indítványa részben törvényben kizárt, részben nem alapos, ezért a Be. 662. §

(1)bekezdés a) pontja szerint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 4.B.20.427/2018/

1. számú, illetve a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 24.Bf.8870/2019/
2. számú ítéletét hatályában fenntartotta. [79] A Kúria végzése elleni fellebbezés lehetőségét a Be.
3. §

(4)bekezdése, felülvizsgálatát pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja kizárja. [80] A Be. 656. §

(4)bekezdése pedig rögzíti, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. május
2. Dr. Csák Zsolt s.k. a tanács elnöke, Dr. Gimesi Ágnes s.k. előadó bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: TóthLné bírósági tisztviselő