← Magyarország

Pf.20162/2022/16 – Győri Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Az ítélet részbeni hatályon kívül helyezése esetén a hatályon kívül helyezéssel érintett kártérítési tételekhez nem kapcsolódó, eltérő ténybeli alapon előterjesztett új kártérítési igény a megismételt eljárásban nem érvényesíthető, azt a Pp. 373. §

(2)és
(3)bekezdése kizárja. Győri Ítélőtábla Az ügy száma: A felperes: Pf.III.20.162/2022/16/I. Felperes1 (Cím3) A felperes képviselője: Dr. Orosz Krisztina Ügyvédi Iroda (felperesi képviselő címe ügyintéző: dr. Orosz Krisztina ügyvéd) Dr. Nagy Az alperes: Alperes1 (alperes címe) Az alperes képviselője: Péter Ügyvédi Iroda (alperesi képviselő címe ügyintéző: dr. Nagy Péter ügyvéd) A per tárgya: kártérítés megfizetése Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Veszprémi Törvényszék 5.P.20.781/2019/
  1. A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: alperes 75., a felperes 76., alperes Pf. 20.078/2021/
  2. szám csatlakozó fellebbezés Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit részben, az alábbiak szerint változtatja meg: Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 2 Az alperes által a felperesnek 15 napon belül fizetendő lejárt kártérítés tőkeösszegét 51.085.608 (ötvenegymillió-nyolcvanötezer-hatszáznyolc) Ft-ra felemeli. Az elsőfokú ítélet kamatfizetésre irányuló rendelkezéseit mellőzi. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg 1.168.580 (egymillió-egyszázhatvannyolcezer-ötszáznyolcvan) forint után
  3. május 24-től, 7.385.268 (hétmillió-háromszáznyolcvanötezer-kétszázhatvannyolc) forint után
  4. május 15-től, 16.588.040 (tizenhatmillió-ötszáznyolcvannyolcezer-negyven) forint után
  5. június 15-től, 12.798.720 (tizenkettőmillió-hétszázkilencvennyolcezer-hétszázhúsz) forint után
  6. július 1-től, - 6.500.000 (hatmillió-ötszázezer) forint után
  7. január 30-tól, - 5.520.000 (ötmillió-ötszázhúszezer) forint után
  8. október 1-jétől, 1.125.000 (egymillió-egyszázhuszonötezer) forint után
  9. március 26-tól a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot. Az ítélőtábla kötelezi az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek a
  10. április 1-jétől fizetendő havi 223.796 (kettőszázhuszonháromezer-hétszázkilencvenhat) forint jövedelempótló-járadékon és havi 943.850 (kilencszáznegyvenháromezer-nyolcszázötven) forint költségalapú járadékon felül
  11. március
  12. napjától kezdődően minden hónap
  13. napjáig előre esedékesen robotterápiás kezelések költsége és ennek közlekedési költsége címén havi 322.800 (háromszázhuszonkettőezer-nyolcszáz) forint járadékot. Az ítélőtábla mellőzi az elsőfokú ítéletnek a perköltségviselésre irányuló rendelkezéseit. Köteles az alperes megfizetni az államnak 1.050.000 (egymillió-ötvenezer) forint feljegyzett kereseti, 2.659.100 (kettőmillió-hatszázötvenkilencezer-egyszáz) forint fellebbezési és csatlakozó fellebbezési, továbbá 2.088.400 (kettőmillió-nyolcvannyolcezer-négyszáz) forint feljegyzett felülvizsgálati eljárási illetéket. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 3 Az ezt meghaladóan feljegyzett 450.000 (négyszázötvenezer) forint kereseti, 1.845.100 (egymillió-nyolcszáznegyvenötezer-egyszáz) forint fellebbezési és csatlakozó fellebbezési, továbbá 895.000 (nyolcszázkilencvenötezer) forint felülvizsgálati eljárási illetéket az állam viseli. Köteles az alperes megfizetni az államnak a Veszprémi Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására 308.000 (háromszáznyolcezer) forint Állam által előlegezett szakértői díjat, a fennmaradó 131.968 (egyszázharmincháromezer-kilencszázhatvannyolc) forint Állam által előlegezett szakértői díjat az állam viseli. Az alperes köteles 15 napon belül megfizetni a felperesnek 1.600.000 (egymillió-hatszázezer) forint elsőfokú, 200.000 (kettőszázezer) forint másodfokú és 508.000 (ötszáznyolcezer) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ezt meghaladóan felmerült költségeiket a felek maguk kötelesek viselni. Tájékoztatja az ítélőtábla a feleket, hogy az állam javára fizetendő eljárási illetéket a fizetésre kötelezett fél az adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára a jelen ítélet jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül köteles megfizetni. Az illeték megfizetése során az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító számát közleményként fel kell tüntetni. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] Az irányadó tényállás szerint a felperes a
  14. április 2-án bekövetkezett közúti baleset során súlyos sérüléseket, maradandó egészségkárosodást szenvedett. Ennek következtében önellátásra, önálló mozgásra képtelen, tartósan ágyban fekvő, súlyos tetraparetikus állapotba került. A mozgatása segédeszközök igénybevételével oldható meg. A felperes beszédértése a balesetet követően részlegesen visszatért, korlátozottan, tőmondatokban kommunikációképes. Teljes ellátásra, állandó felügyeletre, pelenkázásra szorul (Veszprémi Törvényszék 5.P.20.781/2019/
  15. szakvélemény). [2] A felperesnél alkalmazott számos rehabilitációs kezelés – gyógytorna, gyógymasszázs, logopédia, zene-, mese- lovasterápia stb. – nemcsak állapotának a szinten tartásához szükséges, hanem bizonyos fokú - a beszédmódjában, és a környezet ingereire való adekvát válaszokban megnyilvánuló - diszkrét javulást is eredményez. [3] A perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő - a felperes
  16. februári állapotát érintően - akként foglalt állást, hogy a felperesnél évek óta zajló, az idegi pályák Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 4 stimulálását célzó terápiás kezelések, – köztük a robotterápiás kezelések – hatásai összeadódnak. Nem állapítható meg azonban, hogy a robotikai kezelés reálisan eredményezhet-e javulást a felperes állapotában, illetve az sem, hogy ennek alkalmazása a többi rehabilitációs kezeléssel együtt hatékonyabb kimenetelhez vezet-e, mint ezek hiánya (Veszprémi Törvényszék 5.P.20.781/2019/
  17. számú jegyzőkönyv 5.,
  18. oldal). [4] A felperes a kereseti kérelmében - költségpótló járadékként - ápolás-gondozásfelügylet költsége, háztartási és ház körüli kisegítés költsége, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök költsége, közlekedési többletköltség és rehabilitációs költség jogcímén kérte az alperes marasztalását; emellett jövedelempótló járadék, valamint a felperes szállítására alkalmas, speciális kialakítású gépkocsi megavásárlása költségének megfizetésére kérte kötelezni az alperest, mint a károkozó felelősségbiztosítóját. [5] A felperes a perfelvételi szakban megváltoztatott kereseti kérelmében
  19. január 1-jétől véghatáridő nélkül havi 422.850,- Ft rehabilitációs járulék és további havi 1.100.550,- Ft robotterápiás kezelés járadék, összesen 1.523.400,- Ft rehabilitációs járadék megfizetésére kérte kötelezni az alperest. [6] Az alperes az ellenkérelmében a kereset részbeni elutasítását kérte. [7] A Veszprémi Törvényszék a fellebbezéssel támadott –
  20. március 26-án kelt – ítéletével kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperes részére 44.497.499,- Ft-ot, valamint abból [8] 108.750,- Ft után
  21. május 15-től, [9] 4.201.261- Ft után
  22. május 15-től, [10] -18.439.768,- Ft után
  23. június 15-től, [11] 13.634.720,- Ft után
  24. július 1-től, [12] 8.113.000,- Ft után
  25. január
  26. napjától a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot, továbbá [13]
  27. április
  28. napjától minden hónap
  29. napjáig havi 943.850,- Ft költségpótló járadékot, havi 87.359,- Ft jövedelemveszteséget pótló járadékot, valamint 2.365.000,- Ft perköltséget. [14] Ezt meghaladóan a bíróság a felperes keresetét elutasította. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 5 [15] Az ítéletet havi 1.031.
  30. forint járadék és 1.021.950 forint tőke és késedelmi kamata vonatkozásában előzetesen végrehajthatóvá nyilvánította. [16] Kötelezte az alperest, hogy a Veszprémi Törvényszék Gazdasági hivatala felhívására fizessen meg 343.175 forint állam által előlegezett költséget, rendelkezett, hogy a fennmaradó 93.793 forint állam által előlegezett költség az állam terhén marad. [17] Kötelezte a bíróság az alperest, hogy fizessen meg az államnak felhívásra 1.170.000 forint elsőfokú eljárási illetéket; rendelkezett, hogy a fennmaradó 330.000 forint illetéket az állam viseli. [18] Az elsőfokú bíróság a döntését – egyebek mellett – a Polgári törvénykönyvről szóló
  31. évi V. törvény (Ptk.) 6:
  32. §-ára, 6:
  33. §
(2),
(3)bekezdésére, valamint 5:
  1. §-ára alapította. [19] Az összegszerűség körében rögzítette, hogy az alperes 44.497.499,- Ft-os marasztalása 108.750,- Ft lejárt közlekedési többletköltség járadékból, 4.201.261,- Ft lejárt jövedelempótló járadékból, 18.439.768,- Ft lejárt ápolási-gondozási-felügyeleti járadékból, továbbá 12.798.720,- Ft lejárt rehabilitációs járadékból, 836.000,- Ft gyógyszer és gyógyászati eszköz költségéből (amely két tétel együttes összege 13.634.720,- Ft) , valamint 8.113.000,- Ft összegű gépkocsivásárlás költségéből tevődik össze. [20] A
  2. április
  3. napjától fizetendő havi 943.850,- Ft költségpótló járadék egyrészt a havonta fizetendő 584.000,- Ft ápolás-gondozás-felügyeleti járadékból, a 30.000,Ft háztartási és ház körüli kisegítő járadékból, a 26.000,- Ft gyógyszer és gyógyászati segédeszköz járadékból, 296.350,- Ft rehabilitációs járadékból, és a 7.500,- Ft közlekedés többletköltség járadékból tevődött össze. [21] A törvényszék a rehabilitációs költségigényt érintően kifejtette, hogy az orvosszakértői vélemény alátámasztja, hogy a felperes rehabilitációja érdekében meg kell kísérelni minden olyan terápiás eljárás alkalmazását, amely alkalmas lehet a felperes mozgásának és mentális funkcióinak fejlesztésére, vagy szinten tartására, továbbá az életminőségének a javítására. [22] Az ítélkezési gyakorlat alapján a nem eltúlzott, ám az állam által nem támogatott azon kezelések költsége is áthárítható az alperesre, amelyeket akár orvosi javaslatra, akár anélkül, de abban a reményben vettek igénybe, hogy a sérült egészségi állapotát javítja, illetve szinten tartja. [23] A törvényszék a fenti elvek alkalmazásával - figyelemmel arra is, hogy a szülőktől nem követelhető meg, hogy a havi, vagy heti rendszerességű, éveken át tartó kezelések költségét minden esetben számlával igazolják - az alperes részbeni elismerésére és teljesítésére tekintettel a lejárt járadékigényt
  4. október 15-től
  5. március 31-ig bezárólag összesen 12.798.720,- Ft-ban állapította meg azzal, hogy a
  6. április 1-jétől fizetendő rehabilitációs járadék (a hagyományos rehabilitációs kezelések költségeként) havi 296.350,- Ft. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 6 [24] Az elsőfokú bíróság - a rehabilitációs költségek körében - a robotterápiás kezelés költségeként érvényesített 1.100.550,- Ft havi járadékigényt elutasította. [25] Kiemelte, hogy a felperes a perfelvételi szakban megváltoztatott kereseti kérelmében azt adta elő, hogy ezt a kezelést negyedévente egy alkalommal veszi igénybe, az első kezelésre
  7. júniusában került sor. [26] A
  8. szeptember 8-i érdemi tárgyaláson a felperes törvényes képviselője úgy nyilatkozott, hogy havonta egy hét intenzív kezelésre, valamint szerdai napokon további három alkalommal kerül sor kezelésre. A havi 8 nap terápia költsége 320.000,- Ft, illetve további 110.000,- Ft költség merül fel az utazással. [27] A felperes jogi képviselője
  9. február 16-án érkezett beadványában új tényállításként adta elő a felperes törvényes képviselője által a
  10. szeptember 8-i tárgyaláson már ismertetett kezelési rendet. [28] Az elsőfokú bíróság azonban a
  11. február 25-i tárgyaláson arról tájékoztatta a felperest, hogy ezen - a robotterápiás kezelések gyakoriságával kapcsolatos - tényállítását figyelmen kívül hagyja, mivel az elkésett, és az a Polgári perrendtartásról szóló
  12. évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.)
  13. §
(3)
(4)bekezdésébe ütközik. [29] A törvényszék rámutatott, hogy a Pp.
  1. január 1-jétől megváltozott szabályai értelmében aggályos eljárásjogi helyzet alakult ki, mivel a felperes a perfelvételt lezáró végzés meghozatalát követően
  2. december 31-ig nem kezdeményezte a kereset megváltoztatásának engedélyezését,
  3. január
  4. után pedig az új tény állításával elkésett. [30] Az a rehabilitációs napirend, amelyre a felperes a kereseti kérelmét alapította,
  5. június 1-jétől megváltozott, azonban a valóságnak megfelelő, pontos tényállást az elsőfokú bíróság eljárási okokból e körben nem tudott megállapítani. [31] A törvényszék azonban a fentieknek - a jogvita érdeme szempontjából - azért nem tulajdonított jelentőséget, mert a robotterápiás kezeléssel kapcsolatos járadékigényt a perben kirendelt igazságügy orvosszakértő szakvéleményére tekintettel utasította el. [32] Kifejtette, hogy orvosszakmai szempontból nem lehet állást foglalni abban a kérdésben, hogy ezen új típusú technológia reálisan eredményezhet-e javulást a felperes állapotában, illetve a többi rehabilitációs kezeléssel együtt alkalmazva hatékonyabb kimenetelhez vezet-e, mint a kezelés hiánya. A felperes állapotának szinten tartásához az eddig igénybe vett kezelések elégségesek voltak, ezért a robotikai kezelés szükségessége orvosszakértőileg nem támasztható alá. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság ezen járadékigényt annak megalapozatlanságára hivatkozással utasította el. [33] Az ítélettel szemben mindkét fél fellebbezést, az alperes csatlakozó fellebbezést is előterjesztett. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 7 [34] A felperes a fellebbezésében – egyebek mellett – kifogásolta, hogy az elsőfokú bíróság tévesen utasította el a
  6. június 1-ét követő időszakra a robotterápiás kezelésekkel kapcsolatos járadékigényt az „aggályos eljárásjogi helyzet”-re hivatkozással, és a Pp.
  7. §
(3)bekezdés a) pontját és
(4)bekezdését sértő módon hagyta figyelmen kívül a
  1. február 16-i beadványában foglalt és a
  2. február 10-ét megelőző állapotokhoz képest tett új tényállítását a robotterápiás eljárás ismételt igénybevételéről és rendjéről. [35] A robotterápiás kezelésekkel kapcsolatos járadékigény – a kezelés eredményességének, indokoltságának bizonyítatlansága miatti - elutasítása ellentmond az egyéb rehabilitációs költségek megítélésének indokolása körében kifejtett érveknek: a rehabilitáció érdekében ugyanis meg kell kísérelni minden olyan terápiás eljárást, amely alkalmas lehet a felperes mozgás- és mentális funkcióinak fejlesztésére, szinten tartására és az életminőségének javítására. [36] E körben a felperes a Pp.
  3. §
(3)bekezdése alapján bizonyítási indítványt terjesztett elő - az eltelt időre tekintettel - az orvosszakértő ismételt meghallgatására a robotterápiás kezelések hatékonyságára vonatkozóan. [37] Mindezek alapján a felperes az ítélet megváltoztatását kérte akként, hogy a bíróság kötelezze az alperest 2020. június 1. napjától havi 1.100.550,- Ft robotterápiás kezeléssel kapcsolatos járadék megfizetésére. [38] A felperes a Pp. 373. §
(3)bekezdése alapján
  1. május 25-én kelt (Pf.
  2. számú) iratában a robotterápiás kezelésre vonatkozó
  3. május 10-én kiállított számlát, továbbá
  4. június 28-án kelt (Pf.
  5. számú) iratában további okiratokat csatolt a robotterápiás kezelések igénybevételére vonatkozóan (cég2 egyéb érdekelt1s Központ Kft-vel kötött szolgáltatási szerződés, kezelési ütemterv,
  6. június 14-én kelt számla). [39] A felperes
  7. május 6-án kelt beadványában (Pf.
  8. szám) a Pp. 373.§.
(3)bekezdése és 217.§.
(1)bekezdése alapján keresetváltoztatást terjesztett elő. [40] A Pp. 373. §
(2)bekezdése felhívásával új tényként állította, hogy a járványhelyzet miatt
  1. március
  2. és április
  3. között a robotterápiás kezeléseket nem tudta igénybe venni, azokat csak április 21-től kezdődően igényelhette újra (3 hétig szerdánként 2 órában, majd 1 hétig napi 2 órában, 28 napra összesen 16 óra időtartamban), amelyek költsége havi 320.000 forint. [41] A kezelésekhez kapcsolódóan havi 98.
  4. forint összegben utazási költsége is felmerült, amelyre vonatkozóan a cég2 egyéb érdekelt1s Központ Kft. által kiállított igazolást is csatolt. [42] A fenti tényállítással összefüggésben a felperes a kereseti kérelmét akként változtatta meg, hogy kérte az alperes kötelezését
  5. április
  6. napjától havi 98.608 forint Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 8 közlekedési többletköltség járadék megfizetésére a Ptk. 6:
  7. §
(1)bekezdés, 6:522. §
(1),
(2)és 6:527. §
(2)bekezdése alapján. [43] A felperes felszámította a havi 8 alkalommal megtett helység2i út összesen 83.695 forint költségét alkalmanként 344 km-es úttávolsággal, 6,7 literes fogyasztással és 419 forintos benzinárral számolva. [44] A helység3i utazás havi költségét 11.192 forintban, az autópálya matrica költségét évi 44.660 forintban kérte elszámolni. [45] Az alperes fellebbezése – egyebek mellett - a robotterápiás kezelésekkel kapcsolatos járadékigény tekintetében az indokolás megváltoztatására irányult akként, hogy az elutasítás elsődleges indoka az, hogy a pontos tényállás nem volt megállapítható. Ugyanis sem az egymásnak ellentmondó felperesi nyilatkozatok, sem a késedelmesen becsatolt számlák nem igazolják, hogy havi szinten a felperes milyen gyakorisággal és milyen költséggel vette igénybe ezt a rehabilitációs eljárást. [46] A felperes által az érdemi szakban előadott és a perfelvételi nyilatkozattól eltérő tényállítás a Pp.214. §-ban írt feltételek megvalósulása hiányában nem vehető figyelembe. [47] Az elutasítás másodlagos indoka az, hogy orvosszakértőileg sem állapítható meg a robotikai kezelés hatékonysága, és emiatt ez az eljárás szükséges költségnek nem minősíthető. [48] Az alperes álláspontja szerint a másodfokú eljárásban sem merültek fel olyan új tények, amelyek a robotikai kezelések utazási költségével kapcsolatos keresetváltoztatásra adnának alapot, mivel az „intenzív hét + szerdai napok” kezelési rend már eredetileg is fennáll, ehhez képest új tény csak az lett volna, ha ettől eltérnek. [49] Az alperes vitatta, hogy a Pp. 373. §
(2)–
(3)bekezdései alapján a felperes
  1. május 6-án kelt (Pf.3.) beadványában tett tényelőadás és az ahhoz csatolt okiratok alapján a keresetváltoztatás megengedhető. [50] Az alperes arra is hivatkozott, hogy a felperes már az elsőfokú eljárás során is tudatában volt, hogy a robotikai kezelésekre utazások milyen költséggel járnak, így az ennek többletköltségére vonatkozó keresetváltoztatásra már korábban is sor kerülhetett volna. [51] Az alperes a 3/
  2. (IX.17.) KMK véleményre hivatkozással továbbra is azzal érvelt, hogy a robotikai kezelés költsége nem minősül szükséges és indokolt kiadásnak. A felhívott KMK vélemény rögzíti, hogy a károsult gyógyulását segítő, társadalombiztosítás által nem finanszírozott költségek összegét nem lehet túlzóan, és a szükséges mértéktartást mellőzően megállapítani. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 9 [52] A számtalan egyéb rehabilitációs kezelés mellett alkalmazott és eredményességében nem igazolt robotikai kezelés - az alperes álláspontja szerint - nem lehet mértéktartó. [53] A Győri Ítélőtábla - a
  3. szeptember 8-án kelt - ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezéseit részben megváltoztatta, és az alperes által a felperesnek fizetendő egyösszegű kártérítés és lejárt járadék összegét 41.356.470 forintra leszállította, továbbá az elsőfokú ítélet kamatfizetésre irányuló rendelkezéseit mellőzte. [54] Kötelezte az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg [55] 1.168.580 forint után
  4. május 24-től, [56] 4.301.130 forint után
  5. május 15-től, [57] 16.588.040 forint után
  6. június 15-től, [58] 12.798.720 forint után
  7. július 1-től, [59] 6.500.000 forint után
  8. január 30-tól a kifizetés napjáig járó, a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamatot. [60] Az ítélőtábla a
  9. április 1-től havi esedékességgel fizetendő jövedelempótló járadék összegét 89.369 forintra felemelte, mellőzte továbbá az elsőfokú ítéletnek az alperest a felperes javára perköltség megfizetésére kötelező rendelkezését. [61] Az alperes által az állam javára fizetendő elsőfokú eljárási illeték összegét 750.000 forintra, a Veszprémi Törvényszék Gazdasági Hivatala felhívására fizetendő elsőfokú perköltség összegét 219.984 forintra leszállította. [62] Az állam által viselendő kereseti illeték összegét 750.000 forintra, az állam által viselendő elsőfokú perköltség összegét 219.984 forintra felemelte. [63] Kötelezte az alperest, hogy fizessen meg az államnak az illetékügyben eljáró hatóság felhívására 1.787.900 forint feljegyzett fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket. [64] Rendelkezett, hogy az ezt meghaladóan feljegyzett 2.716.300 forint fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetéket az állam viseli. [65] Az ítélőtábla kötelezte a felperest, hogy fizessen meg az alperesnek 15 napon belül 500.000 forint másodfokú perköltséget. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 10 [66] Kimondta, hogy az ezt meghaladóan felmerült költségeiket a felek maguk kötelesek viselni. [67] Az alperes marasztalásának a másodfokú bíróság által meghatározott 41.356.470 forintos összege az elsőfokú bíróság által megállapított, lejárt közlekedési többletköltség járadék összegének 1.168.580 forintra, míg a jövedelempótló járadék lejárt összegének 4.301.130 forintra történő felemeléséből, továbbá az ápolás, gondozás, felügyelet címén fizetett összeg 16.588.040 forintra történő leszállításából, a rehabilitációs járadék lejárt összegének 12.798.720 forintos összegéből, valamint az autóvásárlás költsége címén az elsőfokú bíróság által megítélt összeg 6.500.000 forintra történő leszállításából tevődött össze, mellőzve a gyógyszer és gyógyászati segédeszközök lejárt költségének 836.000 forintos összegét. [68] Az ítélőtábla a költségpótló járadékok összegének érintetlenül hagyása mellett a jövedelempótló járadék összegét 89.369 forintra emelte fel. [69] Az ítélőtábla előre bocsátotta, hogy a felperes a fellebbezési eljárásban új tényként az elsőfokú tárgyalás berekesztését követő időszakra felmerülő robotikai kezelésekre, azok rendjére és az azokkal kapcsolatos költségek felmerülésére hivatkozott. [70] Ebből következően az ezen kezelésekre utazással kapcsolatosan felmerülő közlekedési többletköltségek érvényesítésére irányuló keresetváltoztatása (Pf.
  10. szám) a Pp.
  11. §
(4)bekezdése alapján határidőben előterjesztett, és a Pp. 373.§.
(2)bekezdése szerinti új tényállításon alapszik, így megfelel a Pp. 373. §
(3)bekezdésében foglalt feltételeknek. [71] A robotterápiás kezeléssel kapcsolatosan csatolt okiratok (Pf.5.szám és Pf.12.szám) a keletkezésük és a bizonyítani hivatott kezelések időpontját figyelembe véve az elsőfokú eljárás berekesztését követő időszakra esnek, ezért - a fenti jogszabályi rendelkezések szerint - az ítélőtábla ezen számlák, kezelési ütemterv, szolgáltatási szerződés figyelembevételének a bizonyítékok értékelése körében eljárásjogi akadályát nem látta. [72] A robotterápiás kezelésekre tekintettel
  1. június
  2. napjától kezdődően érvényesített 1.100.550.- Ft/hó járadékigény elbírálása során az ítélőtábla abból indult ki, hogy a felperes ezt megalapozó tényállítása az volt, hogy negyedévente veszi igénybe az cég3, majd ugyanilyen módon és ugyanilyen költséggel a cég2 helység2 Rehailitációs Központ kezeléseit. [73] Az ítélőtábla álláspontja szerint az érdemi tárgyalási szakban a felperesnek ezt követően eljárásjogilag megengedhető, ekként figyelembe vehető új tényállítása nem volt, új tényállításai – a Pp.
  3. január 1-től megváltozott rendelkezéseire is figyelemmel elkéstek, illetve nem jogi képviselő által tett nyilatkozatként nem hatályosak. Megengedhető keresetváltoztatásra sem került sor. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 11 [74] A
  4. február 25-i tárgyaláson a felperes havi 320.000 forintra szállította le a keresetét, amelyet a Pp. új rendelkezései (
  5. §
(1)bekezdés a) pont) már feltétel nélkül megengedtek. [75] Az ítélőtábla osztotta az alperes csatlakozó fellebbezésben elfoglalt azon álláspontját, miszerint az egymásnak ellentmondó felperesi tényállítások és a hiányos, jórészt elkésve szolgáltatott okirati bizonyítékok nem igazolják sem a kezelések mennyiségét, sem a gyakoriságát, és azok ellenértékét sem maradéktalanul. [76] A kereset, az annak alapjául szolgáló tényállítás, és a tényt igazoló bizonyíték egymásra épülő koherenciájának hiányában a leszállított kereseti kérelem sem tekinthető megalapozottnak. [77] Az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bírósággal abban is, hogy a robotterápiás kezelésekkel kapcsolatos járadékigény nem megalapozott azon okból sem, hogy ezen eljárás hatékonysága, eredményessége, sikere orvosszakmai szempontból nem igazolható, az egészségi állapot szinten tartását pedig az igénybe vett számos, egyéb rehabilitációs kezelés is biztosítja. [78] Az ítélőtábla - a 3/
  1. KMK véleményben kifejtettekre utalással - úgy foglalt állást, hogy a szokatlanul költséges, ám eredményességében kétséges, újszerű terápia túlzó, és a szükséges mértéktartást nélkülöző kiadás, amely az alperesre nem hárítható át. [79] A másodfokú bíróság a robotterápiás kezelések költségének megtérítésére iránti igény alaptalanságára figyelemmel az ezzel összefüggő, a fellebbezési eljárásban
  2. április 21-étől előterjesztett, - a megengedett keresetváltoztatás szerint igényelt - közlekedési többletköltség iránti követelést is elutasította. [80] A felperes által előterjesztett felülvizsgálati kérelem alapján eljárt Kúria - a
  3. szeptember 21-én kelt - részítéletével a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezését részben – az első- és másodfokú perköltségre, az állam által előlegezett költségre, valamint a le nem rótt kereseti, fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illetékre is kiterjedően – hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot a
  4. április 21étől közlekedési többletköltség jogcímén érvényesített járadékigény és a
  5. június 1-étől rehabilitáció (robotterápiás kezelés ) költség jogcímén érvényesített járadékigény tekintetében új eljárásra és új határozat hozatalára utasította; [81] az elsőfokú bíróság ítéletének megfellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta, az alperes által a felperesnek 15 napon belül fizetendő lejárt kártérítés tőkeösszegét 44.440.608 forintra leszállította és abból 4.301.130 forint helyett 7.385.268 forint után kötelezte az alperest a
  6. május 15-től a kifizetés napjáig járó a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű késedelmi kamat felperes javára történő megfizetésére, az alperes által a felperes részére
  7. április 1-től minden hónap
  8. napjáig fizetendő jövedelempótló járadék havi összegét 223.796 forintra felemelte; Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 12 [82] egyebekben a jogerős ítélet felülvizsgálati kérelemmel támadott rendelkezéseit hatályában fenntartotta. [83] A felperes és az alperes felülvizsgálati eljárási költségének összegét személyenként 1.270.000 forintban, a le nem rótt felülvizsgálati eljárási illeték összegét 2.983.400 forintban állapította meg. [84] A Kúria egyetértett a jogerős ítéletben kifejtettekkel abban a körben, hogy a ténybeli alap összefüggéseire tekintettel a robotterápiás eljárás igénybevétele indokoltságának, és a járadékigény megalapozottságának függvénye, hogy a robotterápiás kezelésekre utazással kapcsolatos
  9. április 21-étől előterjesztett közlekedési többletköltség igény a felperes javára megtéríthető-e. [85] A Kúria a részítéletének [39] bekezdésében összefoglalta a robotterápiás kezelésekkel kapcsolatos járadékigényre vonatkozó felperesi nyilatkozatokat és egyéb percselekményeket. [86] A Kúria az eljárt bíróságokkal egyetértve megállapította, hogy a felperes a
  10. február 16-án előterjesztett előkészítő iratában a cég2 helység2 egyéb érdekelt1s Központ szolgáltatásainak igénybevétele gyakoriságával kapcsolatosan tett új tényállításait a Pp.
  11. január 1-től hatályos 214.§.
(3)
(4)bekezdésében meghatározott határidőn túl terjesztette elő. [87] A Kúria álláspontja szerint azonban mindez több okból sem eredményezhette a kereset elutasítását. [88] Az elsőfokú bíróság az ítéletének az indokolásában ugyanis egyértelművé tette, hogy az új tényállítás elkésettségének a jogvita érdemi szempontjából azért nem volt jelentősége, mert a keresetet e részében az igazságügyi orvosszakértő szakvéleményére tekintettel utasította el. Emellett a másodfokú bíróság ugyan egyrészt egyetértett az elsőfokú bíróság előzőekben ismertetett eljárásjogi indokaival, másrészt azonban nem látta eljárásjogi akadályát annak, hogy az elsőfokú eljárás befejezését követően keletkezett, és a felperes által a másodfokú eljárásban csatolt, a robotterápiás kezeléssel kapcsolatos okiratok (szolgáltatási szerződés, számlák és kezelési ütemterv) tartalmát a bizonyítékok értékelésekor figyelembe vegye, amely okiratokkal a felperes éppen a kezelések igénybevételének gyakoriságát kívánta bizonyítani. [89] Éppen ezért a jogerős ítélet indokaival szemben a kezelések mennyiségének, gyakoriságának és ellenértékének igazolásának hiánya miatt a követelés nem minősülhetett megalapozatlannak. [90] A Kúria leszögezte, hogy a robotterápiás járadékigény megfizetésére irányuló kereset elutasításának másik indoka, azaz a kezelés szükségességének bizonyítatlansága az orvosszakértői vélemény téves értelmezésén alapult. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 13 [91] A perben kirendelt igazságügyi orvosszakértő az említett szakkérdésben az elsőfokú eljárásban a 2021. február 25-én tartott folytatólagos érdemi tárgyaláson a személyes meghallgatása során kifejtette, hogy kategorikus válasz a robotikai kezelés szükségességére nem adható, ugyanakkor a szakértő nem látta akadályát a későbbi, egzaktabb véleménynyilvánításnak. A szakértő megítélése szerint ugyanis egy év múlva lehetett volna állást foglalni abban, hogy tapasztalható-e többletjavulás. Ezt azzal indokolta, hogy az esetleges többletjavulás minden bizonnyal a kérdéses kezelésnek lett volna túlnyomórészt tulajdonítható. [92] Emiatt a másodfokú bíróság által – nem a Pp. 373. §
(3)bekezdésében meghatározott feltételek hiányára hivatkozással, hanem – a bizonyítás szükségtelensége miatt elutasított, a szakértő ismételt személyes meghallgatására vonatkozó, utólagos felperesi bizonyítási indítvány nem lett volna mellőzhető. [93] A robotterápiás kezelések szükségességének bizonyítatlansága miatt a járadékigény azért sem lett volna elutasítható, mivel nem merült fel olyan peradat, amely az eltelt időben a robotterápiás eljárásnak az egyéb rehabilitációs kezeléseket meghaladó eredményességét egyértelműen cáfolta volna. Ezzel összefüggésben arra is figyelemmel kellett lenni, hogy az elsőfokú bíróság a felperes által igénybe vett további fejlesztések, terápiás eljárások költségét helyesen az alperesre azért tartotta átháríthatónak, mert a felperes egészségi állapotának szinten tartására és életminőségének javítására alkalmasak lehettek (Kúria részítélete [40.] bekezdés). [94] Mindezekből következően a jogerős ítélet előzőekben vizsgált rendelkezése a Pp. 279. §
(1)bekezdését, valamint a Ptk. 6:522. §
(1)bekezdését és
(2)bekezdés c) pontját is sérti. [95] A Kúria kifejtette, hogy a felperes által felajánlott további szakértői bizonyítás indokoltsága miatt a jogszabályoknak megfelelő új határozat hozatalához szükséges tények nem voltak megállapíthatóak, ezért a Kúria a
  1. június 1-jétől rehabilitációs költség jogcímén érvényesített járadékigény és az ezzel összefüggő,
  2. április 21-jétől közlekedési többletköltség jogcímén érvényesített járadékigény tekintetében a jogerős ítélet részbeni hatályon kívül helyezése mellett a másodfokú bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. [96] A Kúria előírta, hogy a másodfokú bíróságnak az új eljárásban a felperes által felajánlott utólagos bizonyítás felvételét, azaz az igazságügyi orvosszakértői véleménynek a bizonyítási indítványban megjelölt szakkérdés tekintetében való kiegészítését követően kell felülbírálnia az elsőfokú bíróság ítéletének a rehabilitációs költség megtérítése iránti keresetet részben elutasító rendelkezését, és ennek eredményétől függően kellett állást foglalnia a másodfokú eljárásban előterjesztett,
  3. április 21-étől érvényesített közlekedési többletköltség megtérítésére irányuló járadékigényt tartalmazó megengedett keresetváltoztatás megalapozottságáról. [97] A Kúria rögzítette, hogy a robotterápiás kezeléssel összefüggő rehabilitációs költség megtérítése iránti kereseti követelés esetében figyelemmel kell lenni arra, hogy a Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 14 felperes az igényelt járadék havi összegét az elsőfokú eljárásban
  4. február 25-én tartott folytatólagos érdemi tárgyaláson havi 320.000 forintra szállította le. [98] A Kúria részítélete folytán megismételt másodfokú eljárásban lefolytatott szakértői bizonyítás eredményeként az orvosszakértő megállapította, hogy - a korábbi,
  5. november 13-án kelt és a
  6. február 25-i tárgyaláson kiegészített szakvéleményben foglaltakhoz viszonyítva - a felperes önkiszolgáló, önfenntartó képessége a
  7. november 25-én elvégzett vizsgálat szerint lényegileg nem változott, továbbra is - a gondozásra, ápolásra készenlétre is kiterjedő - teljes kiszolgálásra szorul. [99] A tapasztalható diszkrét pozitív állapotváltozások is csak a fenti állandó peremfeltételeken belül értelmezhető képességváltozásokat jelentenek és fognak a jövőben is jelenteni a tudomány mai állása szerint. A felperes állapotában az ülőegyensúly javulása, a járástávolság növekedése tapasztalható, egyben a felperes kezének finommotorikájában, a fejének mozgatásában, a kommunikációjában, az állóképességében, és a feladattűrésében is kis mértékű javulás tapasztalható. [100] A szakértő hangsúlyozta, hogy a vizsgálat időpontjáig lezajló 240 óra robotterápiás kezelés, valamint a folyamatosan történő hagyományos rehabilitációs kezelések együttesen vezetnek a felperes állapotában megfigyelhető lassú, bizonyos részterületeken jelentkező, diszkrét pozitív változásokhoz (Pf. 20.162/2022/
  8. szakvélemény). [101] A megismételt eljárásban az alperes - Pf.III.20.162/2022/
  9. szám alatt – ellenkérelem-változtatás iránti kérelmet terjesztett elő, figyelemmel arra, hogy a Pf.
  10. számú orvosszakértői vélemény-kiegészítésből vált számára ismertté, hogy a robotterápiás kezelések havi 1 intenzív hete alkalmával nem 5 nap, hanem 3 nap kerül sor kezelésre. Az intenzív hét 5 alkalmas kezeléseire tekintettel megállapított havi 320.000 forintos igény tehát nyilvánvalóan eltúlzott. [102] Az alperes kifejtette, hogy az orvosszakértői véleményben, annak elkészültéig rögzített összesen 240 óra kezelés alkalmanként 20.000 forintos óradíjjal számolva
  11. december
  12. napjáig bezárólag, összesen 4.800.000 forint költséget eredményezhetett. A fentiek alapján – a jogalapot továbbra is vitatva – az ezen a címen igényelt havi járadék összegét az alperes havi 12 alkalommal számítva, összesen havi 240.000 forintban kalkulálta. [103] Az alperes kitért arra, hogy a havi 8 alkalom helyett csak havi 6 alkalommal végzett cég2-kezelésre tekintettel a felmerülő utazási költség kalkulálásánál is a havi 6 utazás felmerültéből kell kiindulni. [104] Arra is hivatkozott az alperes, hogy – az orvosszakértői vélemény kiegészítés szerint – a robotterápiás kezeléseken kívül a felperes valamennyi gyógykezelését az otthonában végzik ezért a helység3i lovasterápiákra útiköltség nem számolható el. [105] A felperes Pf.III.20.078/2021/
  13. sorszám alatt
  14. október 19-én ismételten keresetváltoztatást terjesztett elő, amelyben
  15. október
  16. napjától havi 20.239 forint Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 15 járadék véghatáridő nélkül való megfizetésére kérte kötelezni az alperest pelenkahasználat többletköltsége jogcímén. [106] A keresetváltoztatását azzal indokolta, hogy
  17. július
  18. napjától megváltozott a közgyógyellátás keretében igénybe vehető nadrágpelenkák köre, és a felperes által használt TENA Slip Super M típusú nadrágpelenka a továbbiakban már nem tartozik a támogatott termékek közé. A felperes által a támogatás keretében igénybe vehető SENI Classic M nadrágpelenka azonban a gyengébb minősége miatt a felperes szükségleteinek kielégítésére nem alkalmas, ezért számára továbbra is a korábbi TENA Slip Super M típusú nadrágpelenka használata szükséges napi 3 db mennyiségben. [107] Erre tekintettel átlagosan napi 3x221,8 forint =665,4 forint, azaz havi 20.239 forint többletköltsége merül fel. [108] Az ítélőtábla a Pp.
  19. §
(3)bekezdés b) pontja alapján a tényállást a fentiekkel kiegészítette. [109] A felperes fellebbezése részben megalapozott. [110] A fentiek szerint kiegészített tényállás alapján az ítélőtábla - az elsőfokú bíróság ítéletét a fellebbezések, az alperes csatlakozó fellebbezése és a fellebbezési ellenkérelmek korlátai között (Pp. 370. §
(1)bekezdés) felülvizsgálva - megállapította, hogy az elsőfokú bíróság téves jogi következtetést levonva utasította el a felperes robotterápiás kezelések címén
  1. június
  2. napjától előterjesztett járadékigényét, ebből következően pedig a kezeléseken való részvétellel kapcsolatosan felmerülő,
  3. április 21-től érvényesített közlekedési többletköltség iránti járadékigény is – az alábbi terjedelemben - megalapozott. [111] Az ítélőtábla a felperes
  4. október 19-én kelt (Pf. 20.078/2021/17.), a pelenkaköltség járadék címén előterjesztett keresetváltoztatás iránti kérelmét a Pp.217.§.
(1)bekezdése és P.373.§.
(3)bekezdésében írt feltételek fennállta hiányában elutasította. [112] A Kúria Pfv.20.015/2022/
  1. számú részítélete kizárólag a robotterápiás eljárás járadékigénye és az ehhez kapcsolódó közlekedési többletköltség járadék tekintetében helyezte hatályon kívül a jogerős ítéletet. A másodfokú ítélet egyéb rendelkezéseit – köztük a gyógyszer, gyógyászati segédeszköz költségeinek keretei között érvényesített pelenkaköltségigényt elbíráló rendelkezést - hatályában fenntartotta a Kúria. Ebből következően a hatályon kívül helyezéssel érintett kereseti kérelmekhez nem kapcsolódó, jogerős és a Kúria által is hatályában fenntartott ítéleti rendelkezés által elbírált kereseti kérelem megváltozott ténybeli alapokra hivatkozással való megváltoztatása a megismételt eljárásban nem megengedett, így nem vizsgálható. [113] Az ítélőtábla az alperes
  2. január 13-án előterjesztett (Pf.8.) ellenkérelemváltoztatását érintően akként foglalt állást, hogy az a Pp.373.§.
(3)bekezdésének, és a 216.§.
(1)bekezdés a) pontjának megfelel, mivel a felperes által ténylegesen igénybe vett cég2kezelések számát, gyakoriságát csak a megismételt eljárásban lefolytatott szakértői bizonyítás tisztázta egyértelműen. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 16 [114] Az ítélőtábla megállapította, hogy a megismételt eljárásban kiegészített orvosszakértői vélemény a felperes által igénybe vett valamennyi rehabilitációs kezelés indokoltságát alátámasztotta (Pf.III.20.162/2022/6.szakvélemény). [115] A szakvélemény rögzíti, hogy a komplex, hagyományos rehabilitációs kezelések és a robotterápiás kezelés együttesen vezettek a felperes állapotában megfigyelhető lassú, de bizonyos területeken dokumentáltan bekövetkezett diszkrét állapotjavuláshoz. [116] Az évek óta folyamatosan alkalmazott együttes kezelések összhatása érvényesül a felperes jelen keresztmetszeti státuszában, így nem választható le egyik kezelési lépcső sem a kezelési folyamatról. [117] Ebből következően a felperes állapotának és életminőségének szinten tartásához, és az esetlegesen várható kis mértékű javuláshoz nem mellőzhető a robotterápiás kezelés hagyományos rehabilitációs eljárásokkal való együttes alkalmazása. [118] A fentiekből következően a felperes a robotterápiás kezelések költségének járadékként való megtérítésére a Ptk. 6:535.§. 6:522. §, 6:527.§.
(2)bekezdés alapján megalapozottan tart igényt. [119] Az összegszerűség tekintetében az ítélőtábla az orvosszakértői véleményben rögzítettek alapján abból indult ki, hogy
  1. június
  2. napjától
  3. december
  4. napjáig, összesen 240 óra robotterápiás kezelés történt, amelyek összes költsége - 20.000,- Ft-os óradíjjal számolva (Pf.III.20.078/2021/
  5. számla) - 4.800.000,- Ft-ban határozható meg. [120] Az ítélőtábla a
  6. december 1-jétől
  7. február 28-ig terjedő időszakra pedig – a csatolt kezelési tervek, valamint a felperes nyilatkozatai alapján - havi 12 óra kezeléssel és 20.000,- Ft/óradíjjal kalkulálva havi 240.000,- Ft, azaz további 720.000,- Ft robotterápiás kezelési költséget állapított meg ( Pf.III.20.078/2021/5.,/12; Pf.III.20.162/2022/9, és /
  8. irat). [121] A felperes javára elszámolható robotterápiás kezelés költsége tehát
  9. február 28-ig bezárólag összesen 5.520.000,- Ft, így az ítélőtábla ezen összeg és ennek
  10. október
  11. napjától – a középarányos időponttól - a kifizetésig járó törvényes késedelmi kamatának megfizetésére kötelezte az alperest. [122] Az ítélőtábla a
  12. március 1-jétől minden hónap
  13. napjáig fizetendő robotterápiás járadék összegét – a fentiek szerinti havi 12 alkalom és 20.000.-Ft/hó óradíj alapulvételével - 240.000,- Ft-ban határozta meg. [123] Figyelemmel a robotterápiás kezelések és az odautazással kapcsolatosan felmerülő közlekedési többletköltség tényalapjának összefüggésére az ítélőtábla a robotterápiás kezelésekkel kapcsolatosan felmerülő
  14. április 21-től érvényesített közlekedési többletköltség járadék összegét az alábbiak szerint határozta meg. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 17 [124] A felperes
  15. június
  16. napjától
  17. december 8-ig összesen 240 óra kezelésen vett részt; ugyanakkor a
  18. április
  19. napjától érvényesített, ezzel kapcsolatos közlekedési többletköltség igény alapjául szolgáló, a kezeléseken való részvétellel megtett utak konkrét száma, dátuma nem volt beazonosítható a felperes által csatolt számlák, kezelési tervek alapján az azok közti időbeli átfedések miatt. Ezért az ítélőtábla - a
  20. április
  21. és
  22. december
  23. közötti időszakra vonatkozóan is - a
  24. június 1-jétől
  25. december 8-ig igénybe vett 240 óra, azaz átlagosan havi 8 óra (havi 4 alkalom) gyakoriságot vette alapul. [125] A
  26. április 21-től
  27. november 15-ig terjedő időszakra – a havi 4 alkalom figyelembevételével - összesen 28 alkalommal merült fel a kezelésekre utazással kapcsolatos költség. Ennek során a felperes által a keresetváltoztatásban (Pf.III.20.078/2021/3.) meghatározott gépjárműfogyasztási normákból és az alkalmanként 344 km úttávolságból kiindulva, 23 liter benzin figyelembevételével, 419,- Ft/l benzinárral számolva - figyelemmel az autópályamatrica (évente 2 db megyematrica) 1 hónapra eső összegére is - alkalmanként 10.000,- Ft költség számolható el, ami a 28 alkalomra összesen 280.000,- Ft lejárt közlekedési többletköltséget eredményez. [126]
  28. november 16-tól
  29. december 1-jéig terjedő időszakra 50 út vehető figyelembe, amelyek során - alkalmanként 23 liter benzinnel és 480,- Ft/l benzinárral számolva - alkalmanként 11.500,- Ft költség merült fel, amely az ezen időszakra eső 50 alkalom során 575.000,- Ft költséget eredményezett. [127] A
  30. december 1-jétől
  31. február 28-ig terjedő időszakra a peres felek által egyezően elfogadott havi 6 alkalom figyelembevételével, alkalmanként 23 liter x 650,- Ft-os benzinárral kalulálva utanként 15.000,- Ft költség merült fel, amely a 18 alkalomra összesen 270.000,- Ft kiadást eredményez. [128] A fentiek összeszámításával tehát a felperesnek összesen 1.125.000,- Ft robotterápiás kezeléssel kapcsolatos közlekedési többletköltsége keletkezett, ezért az ítélőtábla ezen összegnek és
  32. március 26-tól számított középarányos kamatának megfizetésére kötelezte az alperest. [129] A
  33. március 1-jétől járó közlekedési többletköltség járadékigényt az ítélőtábla havi 6 alkalom, alkalmanként 23 liter benzin, átlagosan 600,- Ft-os benzinár figyelembe vételével kalkulálta, amely 82.800,- Ft-os közlekedési többletköltség járadékot eredményez. [130] Az ítélőtábla az autópálya matrica költségével kapcsolatosan mind a lejárt, mind a jövőben esedékes igénynél egyaránt figyelembe vette azt a helytálló alperesi érvelést, hogy a cég2-kezelések helység2i helyszíne két megyematricával megközelíthető, amelyek éves költségét a közlekedési járadék havi összegének meghatározása során az ítélőtábla értékelte. [131] Alappal hivatkozott az alperes arra is (Pf.III.20.162/2022/
  34. számú ellenkérelemváltoztatás), hogy a robotterápiás kezeléseken kívül a felperes valamennyi gyógykezelését az Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 18 otthonában végzik el (Pf.III.20.162/2022/
  35. szakvélemény 5.o. utolsó bekezdés). A felperes az ellenkérelem-változtatásra tett nyilatkozatában (Pf.III.20.162/2022/
  36. számú beadvány) ezt maga sem vitatta, ezért a helység3i lovasterápiákra hivatkozással útiköltség nem számolható el. [132] A fentieknek megfelelően az ítélőtábla a robotterápiás kezelések költsége és az ezekkel kapcsolatosan felmerülő közlekedési többletköltség címén megítélt járadék összegét
  37. március
  38. napjától kezdődően - minden hónap
  39. napjáig előre esedékesen - havi 322.800,- Ft-ban állapította meg. [133] A fentiekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a robotterápiás kezelés költsége és az ezzel kapcsolatosan felmerülő közlekedési többletköltség körében a Pp.
  40. §
(2)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. [134] Az ítélőtábla az elsőfokú ítélet perköltség viselésre vonatkozó rendelkezéseit – nem az e körben előterjesztett eshetőleges alperesi fellebbezésre tekintettel, hanem – a pernyertességi-pervesztességi arány módosulására tekintettel változtatta meg, és az első-, másodfokú és a felülvizsgálati eljárás költségeiről a pernyertesség- pervesztesség arányában a Pp. 83. §
(2)bekezdése alapján az alábbiak szerint döntött. [135] Az elsőfokú eljárásban a pertárgyérték számítása során az ítélőtábla a kereseti kérelemben megjelölt összeget, illetve amennyiben a lejárt járadékok megítélése miatt a marasztalás összege azt meghaladta, akkor ez utóbbi összeget vette figyelembe, hozzá adva ehhez a jövőre nézve esedékes havi járadék egyéves összegét (Pp. 21. §
(1)bekezdés és
(3)bekezdés a) pont). [136] Az ekként megállapított 98.260.513,- Ft pertárgyértéket összevetve a felperes javára megítélt összesen 68.970.960,- Ft összeggel az állapítható meg, hogy az elsőfokú eljárásban a felperes 70 %-ban lett pernyertes. [137] A felmerült 1.500.000,- Ft kereseti illetékből tehát az alperes a fenti aránynak megfelelően 1.050.000,- Ft illeték állam javára való megfizetésére köteles, míg a felperesre eső 450.000,- Ft kereseti illeték - a felperes személyes költségmentességére tekintettel - az állam terhén marad (Pp.102.§.
(6)bekezdés). [138] A fenti szempontok szerint döntött az ítélőtábla az elsőfokú eljárásban felmerült 439.968,- Ft szakértői költség viseléséről is. [139] Az elsőfokú eljárásban a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés b) pontja alapján elszámolható, összesen 3.147.815,- Ft ügyvédi munkadíjat a 30-70%-os pernyertességi-pervesztességi arány szerint elszámolva az ítélőtábla az alperest 1.600.000,- Ft elsőfokú perköltség felperes javára való megfizetésére kötelezte. [140] A másodfokú eljárásban a felperes fellebbezési pertárgyértéke 44.469.039,- Ft volt, amelyből a felperes fellebbezése 37 %-ban vezetett eredményre. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 19 [141] Az alperes fellebbezése a 23.461.968,- Ft pertárgyérték 11 %-os mértékéig volt eredményes, míg a 3.180.640,- Ft pertárgyértékű csatlakozó fellebbezés 50 %-ban vezetett eredményre. [142] A felperes feljegyzett fellebbezési illetéke 2.500.000,- Ft volt, amelynek 37 %-át, azaz 925.000,- Ft-ot az alperes köteles megfizetni az államnak, míg a felperesre eső 1.575.000,- Ft illeték az állam terhén marad. [143] Az alperes feljegyzett fellebbezési illetéke 1.877.000,- Ft volt, amelyből az alperes a fellebbezésének 89 %-os eredménytelenségére tekintettel 1.670.500,- Ft-ot köteles az államnak megfizetni, míg 206.500,- Ft felperesre eső fellebbezési illeték az állam terhén marad. [144] Az alperes csatlakozó fellebbezési illetéke 127.200,- Ft volt, a csatlakozó fellebbezés 50 %-os eredményességére tekintettel ennek fele összegét, azaz 63.600,- Ft-ot az alperes köteles megfizetni az államnak, míg 63.600,- Ft felperesre eső fellebbezési illetéket az állam visel. [145] A fentieket összegezve: a másodfokú eljárásban feljegyzett illetékből 1.845.100,Ft fellebbezési és csatlakozó fellebbezési illeték az állam terhén marad, míg az alperes 2.659.100,- Ft fellebbezési, illetve csatlakozó fellebbezési illetéket köteles megfizetni az államnak. [146] A felperes fellebbezésére tekintettel a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet alapján elszámolható ügyvédi munkadíj és a pernyertesség aránya alapulvételével a felperes 250.000,Ft másodfokú perköltség alperes részére való megfizetésére köteles. [147] Az alperes fellebbezési pertárgyértékére, és a fellebbezésének eredményességére tekintettel 450.000,- Ft felperes részére való megfizetésére köteles. [148] Az alperes csatlakozó fellebbezése 50 %-os eredményességére tekintettel mindegyik fél viseli az ezzel kapcsolatos költségeit. [149] A fentiek összegzéseként a másodfokú eljárásban az alperes a felperesnek 200.000,- Ft ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltség megfizetésére köteles. [150] A felperes keresete 70 %-ban vezetett eredményre, így a felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket, és az ott megállapított ügyvédi munkadíjat a peres felek ebben az arányban kötelesek viselni. [151] Az ítélőtábla a perköltségviselésről a fentiek egybeszámításával a rendelkező részben foglaltak szerint döntött. Győri Ítélőtábla III.Pf.20.162/2022/16/I. 20 Győr, 2023. március 8. Dr. Maurer Ádám sk. sk. a tanács elnöke Dr. Sarmon Hedvig sk. előadó bíró Dr. Molnár Andrea bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.