A határozat elvi tartalma: A Kúria Önkormányzati Tanácsa a helyi önkormányzat képviselő-testületének csupán a normatív határozata jogszabályba ütközését vizsgálhatja. A Kp.
- §-a alapján a bíróság az önkormányzati rendelet és nem az önkormányzat képviselő-testületének határozata más jogszabályba ütközésének vizsgálatát kezdeményezheti. A KÚRIA Önkormányzati Tanácsának végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Az indítványozó: Az érintett önkormányzat: Köf.5032/2023/
- Dr. Kalas Tibor a tanács elnöke, Dr. Kiss Árpád Lajos előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt bíró, Dr. Dobó Viola bíró, Dr. Hajnal Péter bíró Miskolci Járásbíróság Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata (cím1) önkormányzati határozat más jogszabályba ütközésének Az ügy tárgya: vizsgálata Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa Miskolc Megyei Jogú Város Közgyűlésének X-150/271.686/
- számú közgyűlési határozata ellen irányuló indítványt visszautasítja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az indítvány alapjául szolgáló tényállás [1] Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlése
- december
- napján meghozta a X-150/271.686/
- számú határozatot (a továbbiakban: KH), amely a következőkről rendelkezett: „
- Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának Közgyűlése
- január
- napjával kezdődő határozatlan időtartamra megbízza a egyéb1-t a egyéb2 üzemeltetésére vonatkozó feladatok ellátásával. Felelős: egyéb fél1 Végrehajtásért felelős: egyéb fél1 2 Határidő:
- január
- Kúria I.Köf.5.032/2023/2 2
- Egyúttal felhatalmazza a egyéb fél1t, hogy az üzemeltetési feladatok biztosításához szükséges dokumentumokat aláírja, hogy a megszűnő üzemeltetési szerződéshez kapcsolódó elszámolásokat végrehajtsa, és az ehhez kötődő megállapodásokat aláírja. Felelős: egyéb fél1 Végrehajtásért felelős: egyéb fél1 2 Határidő: folyamatos” [2] Az indítványozó járásbíróság (a továbbiakban: indítványozó) előtt fizetési meghagyásból perré alakult eljárásban a felperes jogalap nélküli gazdagodás megtérítésére kérte kötelezni a per alperesét. A per során a felperes az eljárás felfüggesztése iránt terjesztett elő kérelmet azzal, hogy az indítványozó a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény
- §
(1)bekezdése alapján kezdeményezze a Kúria Önkormányzati Tanácsánál a KH – a társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.) 28. §
(1)bekezdés d) pontjába, valamint 27. §
(1)bekezdésébe ütközésének - vizsgálatát. A bírói indítvány [3] Az indítványozó a peres eljárást a 22.G.20.801/2023/
- számú végzésével felfüggesztette és a
- november
- napján kelt 22.G.20.801/2023/
- számú indítványában kezdeményezte a Kúriának „az önkormányzati rendelet jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárását”. Az indítványt nem indokolta, míg az eljárást felfüggesztő végzésében arra utalt, hogy a per felperese kezdeményezte az eljárás felfüggesztését és a normakontroll eljárás lefolytatását, mivel a felperes álláspontja szerint a KH a Tht. hivatkozott rendelkezéseibe ütközik. Az Önkormányzati Tanács döntésének indokolása [4] Az indítvány érdemi vizsgálatára az alábbiak szerint nem volt lehetőség. [5] A közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §-a alapján a törvény rendelkezéseit az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló, a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, továbbá a helyi önkormányzat képviselő-testületének normatív határozata vagy a meghozatalára irányuló kötelezettség elmulasztása megállapítására irányuló eljárásokban az e fejezetben foglalt eltérésekkel, a normakontroll sajátosságaira figyelemmel kell alkalmazni. [6] A Kúria Önkormányzati Tanácsa megállapította, hogy az indítványozó az eljárást nem önkormányzati rendelet, hanem a helyi önkormányzat képviselő-testületének határozata ellen kezdeményezte. Kúria I.Köf.5.032/2023/2 3 [7] A jogalkotásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) közjogi szervezetszabályzó eszközökről szóló VI. fejezetében található
- §
(2)bekezdése értelmében normatív határozatban szabályozhatja a helyi önkormányzat képviselő-testülete a saját és az általa irányított szervek tevékenységét és cselekvési programját, valamint az általa irányított szervek szervezetét és működését. A Jat. 24. §
(1)bekezdése szerint a közjogi szervezetszabályozó eszköz jogszabállyal nem lehet ellentétes. A közjogi szervezetszabályozó eszközben jogszabály rendelkezése nem ismételhető meg. [8] A Kp.
- §-ával a jogalkotó teljessé tette a helyi önkormányzatok normaalkotási tevékenységének közigazgatási bírói kontrollját azzal, hogy a közjogi szervezetszabályozó eszközök tekintetében is biztosítja az Önkormányzati Tanács hatáskörét [vö: a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló
- évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.)
- §
(1)bekezdés h) pont]. Ezen normakontroll hatáskör azonban csak a Jat. 23. §
(2)bekezdése szerinti normatív határozatokra terjed ki és nem azonosítható a Bszi. 24. §
(1)bekezdés f) pontjában rögzített hatáskörrel. [9] A Kúria Önkormányzati Tanácsa a KH vizsgálata során megállapította, hogy azt bár a helyi önkormányzat képviselő-testülete hozta, nem minősült normatív határozatnak sem a címzettje, sem a szabályozás tárgya alapján. Ilyen önkormányzati határozat jogszabálysértő voltának vizsgálatára pedig az Önkormányzati Tanács előtti eljárás keretei között nincs lehetőség. (Köf.5028/2020/3.) [10] Az indítványozó nem rendelkezik továbbá az Önkormányzati Tanács eljárásának indítványozására vonatkozó jogosultsággal, arra ugyanis a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény
- §-a a helyi önkormányzat törvényességi felügyeletét ellátó fővárosi vagy vármegyei kormányhivatalt jogosítja fel. A Kp. bírói indítványról rendelkező
- §-a szerint a bíróság csupán az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát kezdeményezheti, és azt is csupán abban az esetben, ha az előtte folyamatban lévő eljárásban önkormányzati rendelet olyan rendelkezését kell alkalmaznia, amelynek más jogszabályba ütközését észleli. [11] Az Önkormányzati Tanács eljárásában a normakontroll sajátosságaira figyelemmel alkalmazza a Kp. általános szabályait, így a keresetlevél visszautasítására vonatkozó szabályokat is. A bíróság a keresetlevelet visszautasítja, ha a pert nem a jogszabályban erre feljogosított személy indítja, illetve, ha a felperes olyan közigazgatási tevékenység jogszerűségét vitatja, amelynek vizsgálatát törvény kizárja [Kp.
- §
(1)bekezdés c)-d) pontjai]. Minderre tekintettel az Önkormányzati Tanács az indítványt visszautasította. A döntés elvi tartalma [12] I. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a helyi önkormányzat képviselő-testületének csupán a normatív határozata jogszabályba ütközését vizsgálhatja. II. A Kp.
- §-a alapján a bíróság az önkormányzati rendelet és nem az önkormányzat képviselő-testületének határozata más jogszabályba ütközésének vizsgálatát kezdeményezheti. Záró rész [13] A Kúria az indítványt a Kp.
- §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. Kúria I.Köf.5.032/2023/2 4 [14] Jelen eljárásban a Kp. 141. §
(4)bekezdése alapján az önkormányzati rendelet törvényellenességének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik. [15] A végzés elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja és a 146. §
(5)bekezdése zárja ki. Budapest,
- december
- Dr. Kalas Tibor s.k. a tanács elnöke Dr. Kiss Árpád Lajos s.k. előadó bíró Dr. Balogh Zsolt s.k. bíró Dr. Dobó Viola s.k. bíró Dr. Hajnal Péter s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő