Bf.92/2025/7 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés], II. r. ( II. rendű vádlottat bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadása hatósági eljárásban bűntettében [Btk. 296. §

(1)bekezdés], míg III. r. III. rendű és IV. r. IV. rendű vádlottakat bűnsegédként elkövetett vesztegetés elfogadása hatósági eljárás bűntettében [Btk. 295. §

(1)bekezdés] mondta ki bűnösnek. [2] I. r. I. rendű vádlottat, mint többszörös visszaesőt 2 év 4 hónap fegyház fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre és 3 év közügyektől eltiltás mellékbüntetésre, II. r. II. rendű vádlottat 1 év 4 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte, mely büntetés végrehajtását 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett, III. r. III. rendű vádlottat 120 napi tétel, egynapi tétel összegét 1000 forintban megállapítva, összesen 120 000 forint pénzbüntetésre, míg IV. r. IV. rendű vádlottat 10 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte, melynek végrehajtását 2 év próbaidőre felfüggesztett. I. r. I. rendű vádlottal szemben 300 000 forint erejéig vagyonelkobzást rendelt el, továbbá rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéről, a pénzbüntetés meg Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.92/2025/7/III 2 nem fizetése esetén annak szabadságvesztésre történő átváltoztatásáról és a bűnügyi költségek viseléséről. [3] Az ítélettel szemben kizárólag II. r. II. rendű vádlott védője jelentett be fellebbezést a kiszabott büntetés és a vádlottat terhelő bűnügyi költség mértékének enyhítése érdekében. A többi vádlott és védője, valamint az ügyészség valamennyi vádlottat érintően az ítéletet tudomásul vette. [4] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.26/2025/2. számú átiratában a II. rendű vádlott védőjének fellebbezését az abban megjelöltektől eltérően más okból alaposnak tartotta. Kifejtette, hogy II. r. II. rendű vádlott a vádiratban terhére rótt korrupciós bűncselekmény elkövetését az előkészítő ülésen beismerte, a tárgyalás jogáról lemondott, az elsőfokú bíróság erre figyelemmel hozta meg az ítéletet. [5] A fellebbviteli főügyészség rámutatott, hogy az elsőfokú ítélet korlátozott felülbírálatának van helye, ugyanakkor ebben az esetben is a másodfokú bíróság a Be. 590. §

(5)bekezdése alapján vizsgálja az eljárási szabályok betartását, a feltétlen hatályon kívül helyezésre alapot adó eljárási szabálysértéseket, valamint a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezést, ha a terheltet fel kell menteni vagy az eljárást meg kell szüntetni, továbbá bűncselekmény minősítésére, büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseket. [6] Előadta, hogy a Miskolci Törvényszék a

1. november
2. napján megtartott előkészítő ülésen II. r. II. rendű vádlott védelmében (
3. sorszámú tárgyalási jegyzőkönyv) dr. Ludmány Csilla kirendelt védő helyett dr. Beregszászi Béla ügyvédet helyettesítve dr. Balázsdi-Szabó Kinga ügyvédjelölt vett részt. A jegyzőkönyv
4. oldal utolsó előtti bekezdéséből kitűnően a vádlott beismerő nyilatkozatok elhangzása után a törvényszék félbeszakította az előkészítő ülést, majd úgy folytatta, hogy II. rendű vádlott védőjeként továbbra is dr. Balázsdi-Szabó Kinga ügyvédjelölt járt el, így a perbeszédet is ő tartotta. A Magyar Ügyvédi Kamara ügyvédi nyilvántartás adataiból megállapítható, hogy dr. BalázsdiSzabó Kinga jelenleg is ügyvédjelölt. [7] A Be.
5. §

(2)bekezdés b) pontja alapján az ügyvédjelölt védőként ügyvéd mellett vagy ügyvéd helyetteseként eljárhat a vádemelés után a járásbíróságon, valamint a törvényszéken azzal, hogy a törvényszék előtt perbeszédet nem tarthat. A Be.

1. §-a szerint, ha a törvény eltérően nem rendelkezik, a tárgyaláson a védő jelenléte kötelező, a büntetőeljárásban a védő részvétele kötelező. A Be.
2. §

(3)bekezdése alapján nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. Az előkészítő ülés a Be. 499. §

(1)bekezdés szerint nyilvános ülés. A Be. 499. §

(5)bekezdése szerint, ha eljárásban a védő vesz részt, az előkészítő ülés a védő távollétében nem tartható meg. [8] Mindezekből következően jelen ügyben

1. november
2. napján megtartott előkészítő ülésen II. r. II. rendű vádlott védelmében perbeszéd tartása során védőnek kellett volna eljárnia. Dr. Balázsdi-Szabó Kinga ügyvédjelölt II. rendű vádlott védelmében perbeszédet nem tarthatott volna, ebből következőleg a II. rendű vádlott vonatkozásában a perbeszéd tartásánál nem járt el védő, így a bíróság az előkészítő ülést a törvény kötelező rendelkezése ellenére a II. r. II. rendű terhelt tekintetében részben védő részvétele nélkül tartotta meg. Ekképp pedig az előkészítő ülés alapját képező nyilvános ülést olyan személy részvétele nélkül tartották meg, akinek részvétele a törvény értelmében kötelező. Ezzel pedig a Be.
3. §

(1)bekezdés d) pontja szerint meghatározott feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező abszolút eljárási szabálysértés valósult meg, melynek kötelező Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.92/2025/7/III 3 jogkövetkezménye II. r. II. rendű vádlott tekintetében az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése és a Miskolci Törvényszék új eljárás lefolytatására való utasítása. [9] Mindezek alapján a fellebbviteli főügyészség indítványozta, hogy a Debreceni Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet tanácsülésen eljárva II. r. II. rendű vádlott vonatkozásában helyezze hatályon kívül és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárás lefolytatására iránymutatásként előírva, hogy a megismételt eljárásban megtartandó tárgyaláson II. r. II. rendű vádlott védelmét a Be. 41. §

(1)bekezdésének megfelelően meghatalmazás vagy kirendelés alapján ügyvédnek kell ellátnia. [10] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség átiratára II. rendű vádlott és védője nem tett észrevételt. [11] A bejelentett fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetés megváltoztatására irányult, ezért a másodfokú bíróság a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 598. §

(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el azt. [12] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a korlátozott felülbírálatra figyelemmel a Be. 590. §

(3),

(5)és

(7)bekezdéseiben foglaltak szerint bírálta felül. Mindez azt jelenti, hogy a bejelentett jogorvoslatokat kizárólag a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján jelentették be (mértékes fellebbezés), ezért a másodfokú bíróság az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését bírálta felül a Be. 590. §

(3)bekezdésének megfelelően. [13] Helytállóan hivatkozott a fellebbviteli ügyészség arra, hogy a Be.

1. § rendelkezéseinek szabályai a felülbírálatot kiterjesztik az ún. szankciós fellebbezésnél is az eljárási szabályok betartására, az abszolút hatályon kívül helyezési okok esetleges fennállására, a bűnösség megállapítására vonatkozó rendelkezésekre abban az esetben, ha a vádlottat fel kell menteni, vagy vele szemben az eljárást meg kell szüntetni, valamint a bűncselekmény minősítésére vonatkozó rendelkezéseire is [Be.
2. §

(5)bekezdés

1. a)-
2. c)pontok]. Értelemszerűen a szankciós fellebbezésnél a büntetés kiszabása a fellebbezés oka és a cél a büntetésre vonatkozó rendelkezés megváltoztatása, ezért a Be. 590. §

(5)bekezdés b) pontjában foglaltak jelen esetben a 590. §

(3)bekezdésében írtaknak feleltethetőek meg. A Be. 591. §

(2)bekezdés a) pont értelmében, a korlátozott felülbírálatra tekintettel a másodfokú bíróság nem vizsgálta az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát és a határozatát az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapította, mivel a mértékes fellebbezésnél az elsőfokon megállapított tényállás rögzül, azaz tényálláshoz kötöttség teljes. [14] A fentiekre figyelemmel az ítélőtábla vizsgálta a Debreceni Fellebbviteli Főügyészség által hivatkozott, Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti abszolút hatályon kívül helyezési ok fennálltát, azaz az előkészítő ülésen védő helyett, ügyvédjelölt tartott perbeszédet. E körben azonban az ítélőtábla megállapította, hogy a törvényszék nem vétett eljárási szabálysértést. [15] A Be. 41. §

(2)bekezdés értelmében az ügyvédjelölt védőként ügyvéd mellett, vagy ügyvéd helyetteseként eljárhat a vádemelés után a járásbíróságon, valamint a törvényszéken azzal, hogy a törvényszék előtt perbeszédet nem tarthat. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.92/2025/7/III 4 [16] A Be.

1. § értelmében a tárgyaláson, a bizonyítási eljárás lefolytatását után, annak befejezetté nyilvánítását követően az ügyészi majd védői perbeszéd, felszólalások és az utolsó szó joga következik. Az ügyészi vádbeszéddel ellentétben a védőbeszéd tartalmi elemeire a Be. nem tér ki [Be.
2. §]. A védőbeszéd az ügy érdemére vonatkozó összefoglaló álláspont és lényegében egyfajta válaszadás is az ügyészi vádbeszédre. A védőbeszéd kiterjed a vádlott büntetőjogi felelősség megállapíthatóságának kérdésére, a bizonyítékok mikénti értékelésére, illetve az ügyészi érvelésnek a vitatására, de akár a vádtól eltérő minősítés megállapítására is, továbbá alternatív indítványokat tartalmazhat a bűnösség esetleges megállapítása esetén a jogkövetkezményekre. [17] Az előkészítő ülés a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján nyilvános ülésnek minősül. A Be. 425. §

(3)bekezdés alapján a nyilvános ülésre az e törvényben megállapított eltérésekkel a tárgyalásra vonatkozó rendelkezések az irányadók. [18] Az előkészítő ülés a

1. július
2. napján hatályba lépett Be. egyik eljárást gyorsító intézménye, mivel lehetőséget teremt arra, hogy a büntetőügy tárgyalás (bizonyítási eljárás) lefolytatása nélkül lezárásra kerüljön, ha a vádlott a bűnösségét beismeri és lemond a tárgyaláshoz való jogáról [Be.
3. §

(6)bekezdés]. Ezzel összhangban – a tárgyalástól eltérő rendelkezést megállapítva - az előkészítő ülésen a Be. 504. §

(5)bekezdése alapján ügyész és a védő részéről felszólalásra és nem perbeszéd tartására kerül sor. Előkészítő ülésen a bíróság a vádlott bűnösség beismerő nyilatkozatának elfogadását követően ugyanis a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösség kérdését már nem vizsgálja [Be. 500. §

(2)bekezdés b) pont] és ha nem látja akadályát az ügy előkészítő ülésen való elintézésének, a vádlottat a büntetéskiszabási körülményekre kihallgatja ki [Be. 504. §

(4)bekezdés], majd ezt követően nyílik meg a lehetőség az ügyész és a védő részére felszólalásra. Tehát az előkészítő ülésen felszólalás tételére van lehetőség, míg a tárgyaláson perbeszéd tartására kerül sor. [19] Az előkészítő ülésen a védői felszólalás és a védőbeszéd közötti különbség, hogy a felszólalás nem kötelező, addig a perbeszéd tartása az védő kötelessége, továbbá az előkészítő ülésen a felszólalásban, mivel az ítéleti tényállás és a büntetőjogi felelősség megállapítása - a vádlotti beismerő nyilatkozatra és annak bíróság általi elfogadására figyelemmel – rögzül, kizárólag a büntetés kiszabása és egyéb jogkövetkezmények alkalmazás vonatkozásában van indítványtételi lehetőség, arra is az ügyészség által tett (mértékes) indítvány keretei között [Be. 565. §

(2)bekezdés, Be. 502. §

(1)bekezdés]. Tehát az előkészítő ülésen való védői felszólalás eltér a tárgyalás keretei között tartandó védői perbeszédtől, ezért nem vétett abszolút eljárási szabálysértést a törvényszék amikor az ügyvéd helyetteseként eljáró ügyvédjelölt számára biztosította a felszólalás lehetőségét, majd hozta meg az ügydöntő határozatát. [20] Az ítélőtábla mindezekre figyelemmel megállapította, hogy a törvényszék az eljárást perrendszerűen folytatta le, nem vétett ún. abszolút, az elsőfokú bíróság ítéletének szükségszerűen hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértést [Be. 607. §

(1)bekezdés, Be. 608. §

(1)bekezdés], és nem észlelt az ítélőtábla az előzőekben fel nem sorolt olyan eljárási szabálysértést, amely lényeges hatással lett volna az eljárás lefolytatására, a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, vagy a büntetés kiszabására [Be. 590. §

(5a)bekezdés]. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.92/2025/7/III 5 [21] Az elsőfokú bíróságnak II. r. II. rendű vádlott bűnösségére vont következtetése törvényes, és a vádlott cselekményének jogi minősítése is helytálló [Be. 590. §

(1)bekezdés c) pont]. [22] A törvényszék a büntetés kiszabása során a Be. 565. §

(2)bekezdés rendelkezéseit szem előtt tartva, az irányadó alanyi és tárgyi enyhítő és súlyosító tényezőket feltárta, és II. r. II. rendű vádlottal szemben a büntetés kiszabási elveknek megfelelő, a büntetési célok elérésére alkalmas tettarányos büntetést szabott ki a belső arányosság elvét is maradéktalanul szem előtt tartva. A kiszabott joghátrány kellően szolgálja a büntetés célját, az általános és egyéni megelőzés elvét, nem tekinthető enyhének, ugyanakkor súlyosnak sem, ezért az ítélőtábla a védői büntetés enyhítésére irányuló védelmi fellebbezést nem tartotta alaposnak. [23] A törvényszék helytállóan állapította meg és kötelezte II. r. II. rendű vádlottat a büntetőeljárás során a kirendelt védő díjával felmerült összesen 59.780.- forint bűnügyi költség megfizetésére, ennek részletes indokát is adta az ítéletében (elsőfokú ítélet [48]-[50] bekezdés). A másodfokú bíróság az elkövetett bűncselekmény tárgyi súlyára nem tartotta indokoltnak – a védői fellebbezésre figyelemmel – a Be. 574. §

(5)bekezdés alapján a bűnügyi költség mérséklését. [24] Törvényesen rendelkezett az elsőfokú bíróság az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező további járulékos kérdésekről, így a szabadságvesztés büntetés végrehajtási fokozatáról, a vádlott feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből történő kizárásáról, ugyanakkor a Be. 590. §

(7)bekezdésében foglalt rendelkezés meghozatalának szükségessége merült fel a lefoglalt készpénzt érintően. [25] A rendelkezésre álló iratokból megállapítható, hogy a kerítés bűntette és más bűncselekmények miatt a Helység 2 Rendőrkapitányságon 05040/268/

1. bü. szám alatt folyamatban volt nyomozásban miután tanú 1
2. március
3. napján megtette a feljelentést I. r. I. rendű vádlottal szemben a vesztegetés hatósági eljárásban bűntette miatt, a nyomozó hatóság lefoglalta I. r. I. rendű vádlott által a bűncselekményhez felhasználni kívánt és e célból fk. IV. r. III. rendű vádlottnak átadott 300.000.- forintot (elsőfokú ítélet [14] bekezdés utolsó mondat). A lefoglalt pénzösszeg B100002012165 KBR azonosító alatt bevételezésre, majd
4. április
5. napján átutalásra a Legfőbb Ügyészség számlájára. [26] Az ítélőtábla megállapította, hogy a lefoglalt 300.000.- forint sorsáról rendelkezni szükséges. Ezért a Be.
6. §

(1)bekezdés a) pont, Be. 321. §

(1)bekezdés és Be. 323. §

(1)bekezdés alapján a „vesztegetési pénz” lefoglalását megszűntetve, azt visszatartotta a I. r. I. rendű vádlottal szemben elrendelt vagyonelkobzás érdekében [78/

1. BK. vélemény III. pont]. [27] A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet a Be.
2. §

(4)bekezdése alapán a szükséges részben megváltoztatta, míg a törvénynek megfelelő rendelkezését a 605. §

(1)bekezdése szerint helybenhagyta. [28] Az ítélőtábla határozatával szemben további fellebbezést a Be. 615. §

(5)bekezdés kizárja. Debreceni Ítélőtábla 2.Bf.92/2025/7/III 6 Debrecen,

1. április
2. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke, Dr. Sörös László sk. előadó bíró, Dr. Toma Attila sk. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 12.Fk.40/2024/
3. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.II.92/2025/
4. számú másodfokú határozatában írt változtatásokkal II. r. II. rendű vádlott vonatkozásában a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
5. április
6. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke