Bhar.36/2022/5 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdésében meghatározott, de a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő és büntetendő csalás vétsége miatt emelt vád alól felmentette. Megállapította, hogy az eljárás során felmerült bűnügyi költséget az állam viseli. [2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a bűnösség megállapítása és pénzbüntetés kiszabása érdekében. Indokai szerint a tényállás a Be. 592.§

(2)bekezdés d) pontjában foglalt ok (helytelen ténybeli következtetések) miatt részben megalapozatlan, melynek kiküszöbölése megalapozza a vádlott bűnösségét. [3] A Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalást követően tanácsülésen

1. október
2. napján meghozott 8.Bf.203/2021/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság határozatát megváltoztatta. A vádlottat bűnösnek mondta ki csalás vétségében [Btk. 373.§

(1)bekezdés,

(2)bekezdés a) pont]. Ezért 2 évi időtartamra próbára Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.36/2022/5/III 2 bocsátotta. Kötelezte a vádlottat, hogy a másodfokú ítélet jogerőre emelkedését követő 15 napon belül fizessen meg sértett1 magánfél részére 308 000 forint kártérítést polgári jogi igény címén, illetve ezen összeg után a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Adó- és Vámigazgatósága felhívására az állam javára 18 500 forint eljárási illetéket. Az elsőfokú eljárás során felmerült 81 000 forint bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére is kötelezte a vádlottat. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. A törvényszék kötelezte továbbá a vádlottat a másodfokú eljárásban felmerült 47 499 forint viselésére. [4] A másodfokú ítélet ellen a vádlott a bűnössége megállapítása miatt, felmentés érdekében jelentett be fellebbezést. [5] Az ügyészség a másodfokú ítéletet tudomásul vette. [6] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.11/2022/2. számú átiratában a másodfokú eljárásban lefolytatott bizonyítást törvényesnek tartotta. Érvei szerint e bizonyítás eredményeképp és az ügyiratok tartalma alapján kiegészített tényállás megalapozottá vált, melyből okszerűen vont következtetést a másodfokú bíróság a vádlott bűnösségére. A cselekmény jogi minősítése megfelel az anyagi jognak és törvényesek a büntetéskiszabásra, valamint az ítélet járulékos kérdésekre vonatkozó rendelkezései is, ezért a másodfokú bíróság ítéletének helybenhagyását indítványozta. [7] Az ítélőtábla a vádlotti fellebbezést a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 621. §

(2)bekezdése alapján tanácsülésen bírálta el. A tanácsüléses elbírálásnak a feltételei maradéktalanul fennálltak. [8] A vádlott másodfellebbezése nem alapos. [9] A harmadfokon eljáró ítélőtáblának elsőként abban kellett állást foglalnia, hogy a vádlott esetében megnyílt-e a harmadfokú felülbírálat lehetősége vagy sem. Az ítélőtábla megállapította, hogy a vádlott másodfellebbezése joghatályos. [10] A Be. 615. §

(1)bekezdése szerint ugyanis a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén. [11] A Be. 615. §

(2)bekezdés a) pontja értelmében ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság olyan vádlott bűnösségét állapította meg, akit az elsőfokú bíróság felmentett. Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.36/2022/5/III 3 [12] A harmadfokú bíróság a Be. 618. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpont alapján bírálta felül a másodfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését, és azon rendelkezését, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntésével összefüggő felülbírálata eredményezett, valamint a
4. b)pont értelmében az elsőfokú és másodfokú eljárást arra tekintet nélkül, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Emellett a Be. 618. §

(2)bekezdése alapján hivatalból revízió alá estek az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezések. [13] Az eljárásjog felülbírálata során az ítélőtábla megállapította, hogy sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárásban nem valósult meg a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott abszolút és az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés. Ennek következtében eljárásjogi okból hatályon kívül helyezésre nem kerülhetett sor, mert a harmadfokú eljárásban kizárólag a feltétlen hibát jelentő semmisségi okok vezethetnek kasszációhoz, irányadó ez az elsőfokú és a másodfokú ítéletre is. [14] A Be. 619. §

(1)bekezdése szerint a harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amely alapján a másodfokú bíróság az ítéletét meghozta, kivéve, ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan. [15] Az ügyben a másodfokon eljárt törvényszék helyesen állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás a Be. 592. §

(2)bekezdés a),

1. b)és
2. d)pontjaiban írt okokból részben megalapozatlan, mert a tényállás részben hiányos, részben felderítetlen és az elsőfokú bíróság az általa megállapított tényekből további tényre is helytelenül következtetett. E részbeni megalapozatlanság kiküszöbölése érdekében a törvényszék bizonyítást vett fel, majd a bizonyítás, az elsőfokú bíróság által lefolytatott bizonyítást érintő ügyiratok tartalma és helyes ténybeli következtetés alapján a Be. 593. §

(1)bekezdés c) pontja szerint eltérő tényállást állapított meg. A másodfokú bíróság is utalt rá, de kiemelendő, hogy nem csak helyesbítésre és kiegészítésre került sor, hanem eltérő tényállás megállapítására, mert az eltérő tények az ügyet „megfordították”, törvényes alapot adva a vádlott elítélésére. [16] A másodfokú bíróság által megállapított eltérő tényállás megalapozott, így irányadó a Be.619. §

(1)bekezdés értelmében a harmadfokú eljárásban. [17] A harmadfokú eljárásban irányadónak elfogadott tényállás kapcsán rögzíthető, hogy a másodfokú bíróság helytállóan vont következtetést a vádlott bűnösségére a Btk. 373. §

(1)bekezdésében meghatározott, de a

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő csalás vétségében [másodfokú ítélet [126] bekezdés]. A vádlott tévedésbe ejtő magatartása és az eredmény között közvetlen az okozati összefüggés. A csalás törvényi tényállási elemei teljesek. E részben a másodfokú bíróság meggyőző és alapos indokolást adott, melyben foglaltakkal a harmadfokú bíróság egyetértett. Debreceni Ítélőtábla 1.Bhar.36/2022/5/III 4 Ugyanakkor a másodfokú ítélet [127] és [128] bekezdéseiben a bűncselekmény megnevezése helyesen nem csalás bűntette, hanem a törvényes rendelkezésnek megfelelően: csalás vétsége. [18] A fentiekből következőleg az ügyben nem volt helye felmentésnek, de az eljárás megszüntetésének lehetősége sem merült fel. [19] A büntetés kiszabásánál irányadó körülményeket a törvényszék feltárta, azonban az enyhítő körülmények nagyobb nyomatéka folytán az egyébként helyesen megválasztott próbára bocsátás intézkedés esetében az ítélőtábla a törvényi minimumban történő meghatározását is elegendőnek tartotta a büntetési célok elérése érdekében, így a próbára bocsátás időtartamát 1 évre enyhítette, mely szankció már tettarányos és alkalmas a büntetési célok elérésére. [20] A másodfokú ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. [21] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a Be. 624. §

(1)bekezdése alapján megváltoztatta, míg a törvénynek megfelelő rendelkezéseit a Be.

1. § alkalmazásával helybenhagyta. Debrecen,
2. április
3. Dr. Háger Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva s.k. előadó bíró, Dr. Bakó József s.k. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 8.Bf.203/2021/
4. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bhar.I.36/2022/
5. számú ítéletében írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
6. április
7. Dr. Háger Tamás s.k. a tanács elnöke