Bfv.17/2025/11 – Kúria

(1)-

(2)bekezdés d) pont], testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. §

(1)-

(3)bekezdés] és 2 rendbeli könnyű testi sértés vétségében [Btk. 164. §

(1)-

(2)bekezdés]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 2 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 3 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] A terhelt fellebbezése alapján eljárva a Miskolci Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2024. május 7. napján jogerős 1.Bf.108/2024/5. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. II. [3] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt a Be. 649. §

(2)bekezdés d) pontjára, a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontjára és a
3. b)pont
4. ba)alpontjára alapítottan terjesztett elő felülvizsgálati indítványt elsődlegesen a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása, másodlagosan felmentése vagy a minősítés megváltoztatása mellett enyhébb büntetés kiszabása érdekében. [4] Indokai szerint az egyébként kötelező védelem – és kifejezett kérelme – ellenére a bíróság elmulasztott védő kirendeléséről gondoskodni. [5] Kifejtette, hogy a bíróság a bizonyítékokat nem megfelelően értékelte, a sértett csak 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, emiatt cselekményét nem lehetett volna súlyos testi sértés bűntette kísérletének minősíteni. Sérelmezte továbbá, hogy a fenti anyagi jogi szabálysértés okán a kiszabott büntetés eltúlzott. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.69/2025/2. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben törvényben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [7] Hivatkozott arra, hogy felülvizsgálati eljárásban nem támadható a jogerős ügydöntő határozat tényállása, ami az eljárás során kihallgatott tanúk által közvetlen módon észlelteken alapszik. [8] Álláspontja szerint az elbírált cselekmények egyike sem minősül öt évi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel fenyegetettnek, így az eljárás során a védő részvétele nem volt kötelező, ekként a Be. 608. §

(1)bekezdés d) pontja szerinti abszolút eljárási szabálysértés nem történt. [9] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. III. [10] A terhelt felülvizsgálati indítványa alaptalan. Kúria 3.Bfv.17/2025/11-I 3 [11] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.

1. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [12] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be.
2. §

(5)bekezdés]. Ez alóli kivétel a Be. 659. §

(6)bekezdés szerinti rendelkezés, melynek értelmében a Kúria a megtámadott határozatot a Be. 649. §

(2)bekezdése alapján akkor is felülbírálja, ha az indítványt nem ebből az okból nyújtották be. [13] Az eljárási okból történő felülvizsgálat tehát hivatalbóli. [14] A terhelt a felülvizsgálati indítványában arra hivatkozott, hogy a kötelező védelem ellenére védő nélkül folytatták le az eljárást, pedig kérte védő kirendelését. [15] A Be. 649. §

(2)bekezdés d) pont

1. fordulata alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be.
2. §

(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §

(1)bekezdés

1. d)pontja szerint ilyen eljárási szabálysértés, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [16] A Be. 44. §
2. a)pontja alapján a büntetőeljárásban a védő részvétele kötelező, ha a bűncselekményre a törvény öt évig terjedő vagy ennél súlyosabb szabadságvesztés büntetés kiszabását rendeli, a
3. b)pont értelmében pedig akkor is, ha a terhelt személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés hatálya alatt áll. [17] A terhelt terhére rótt garázdaság bűntette [Btk. 339. §

(1)-

(2)bekezdés d) pont] és testi sértés bűntettének kísérlete [Btk. 164. §

(1)-

(3)bekezdés] 3 évig, míg a könnyű testi sértés vétsége [Btk. 164. §

(1)-

(2)bekezdés] 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő, továbbá a terhelt az ügyben az eljárás alatt fogva nem volt. [18] A Be.

1. § f) pontja értelmében a büntetőeljárásban a védő részvétele kötelező, ha a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság a terhelt indítványára vagy azért, mert azt egyéb okból szükségesnek tartotta, védőt rendelt ki. [19] Az iratok alapján az is megállapítható, hogy védő kirendelése iránti indítványt a terhelt nem terjesztett elő, meghatalmazást sem ő, sem pedig nagykorú hozzátartozója nem csatolt. [20] Valamennyi gyanúsítotti kihallgatása alkalmával (
2. szeptember 25., 27.,
3. február 6.,
4. május 2.) kifejezett kérdésre, miszerint kéri-e védő kirendelését a nyomozó hatóság által, a terhelt nemmel válaszolt (05060/734-6/2022.bü. számú kihallgatási jegyzőkönyv
5. oldal, 05060/734-66/2022.bü. számú kihallgatási jegyzőkönyv
6. oldal, 05060/734-17/2022.bü. számú kihallgatási jegyzőkönyv
7. oldal, 05060/734-77/2022.bü. számú kihallgatási jegyzőkönyv
8. oldal). Ilyen kérelmet a terhelt a bírósági szakaszban sem terjesztett elő. [21] Az indítványozó állítása tehát nem felelt meg a tényeknek. [22] Következésképpen az eljárásban a védő részvétele nem volt kötelező, a Be.
9. §

(2)bekezdés d) pont

1. fordulatában írt felülvizsgálati ok nem valósult meg. [23] A terhelt szerint a bíróság anyagi jogi szabályt sértett, mivel tanú3 sértett csak 8 napon belül gyógyuló sérüléseket szenvedett, így e cselekmény legfeljebb könnyű testi sértés vétsége lehet, nem súlyos testi sértés bűntettének kísérlete. [24] A Be.
2. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja szerint a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. Kúria 3.Bfv.17/2025/11-I 4 [25] A Kúria megjegyzi, hogy – a 2025. szeptember 1. napjától hatályos – Be. 649. §

(1)bekezdés c) pont alapján a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő akkor is, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt szabott ki olyan büntetést, illetve alkalmazott olyan intézkedést, amely a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat szerint irányadó büntetési tételkerettől eltérő, törvényes büntetési tételkeretre figyelemmel aránytalanul súlyos vagy aránytalanul enyhe. [26] Az irányadó, tanú3 sértettel kapcsolatos tényállásrész lényege szerint, miután a terhelt szóváltásba keveredett a kocsmapultnál tartózkodó tanú3 sértettel, a jobb kezében lévő 102 cm hosszúságú, 2,5-3 cm vastagságú fa karóval a sértett sípcsontjára ütött, valamint nagy erővel többször testszerte ütlegelte, aki emiatt elesett. A terhelt a négykézláb a földön mászó sértettet a lábán, a hátán, a nyakán és a fején tovább ütötte, majd miután a földön fekvő tanú3 megfogta a terhelt lábát, a terhelt is földre került, ahol birkóztak egymással. A terhelt ekkor újra nagy erővel megütötte a sértettet a fa karóval, aminek következtében tanú3 elveszítette az eszméletét. A terhelt ezt követően távozott a kocsmából. A bántalmazás következtében tanú3 sértett fejének falcsontján repesztett seb keletkezett, illetve testszerte zúzódásos sérülései keletkeztek, amely sérülések egyenként és összességükben is nyolc napon belül gyógyuló sérülések voltak. Tekintettel az elkövetés eszközére, az azzal való többszöri ütésre és a támadott testtájékra, a terhelt cselekménye alkalmas volt és arra is irányult, hogy tanú3 sértettnek nyolc napon túl gyógyuló, súlyos sérüléseket okozzon. [27] Az irányadó tényállásból kitűnően a terhelt tanú3 sértettet több testtájékon, így célzottan a fején is ütötte egy 102 centiméter hosszú, 2,5-3 centiméter vastag fa karóval, azt követően is, hogy a sértett a földre került. Egy ilyen nagy erejű ütés következtében a sértett az eszméletét is elvesztette. [28] Az elkövetői szándék megítélésénél, a cselekmény minősítésénél nem csak a tényleges eredménynek, hanem – többek között – a bántalmazás módjának, intenzitásának, a támadott testtájék anatómiai sajátosságainak is jelentősége van. Más személy arcának, fejének, felsőtestének többszörös zúzódását ökölütésekkel, taposással, rugdalással történő előidézése akkor is a súlyos testi sértés bűntette kísérletének megállapítását alapozza meg, ha az előidézett sérülések ténylegesen 8 napon belül gyógyulnak, mert a kifejtett bántalmazások ilyen módja (…) súlyosabb – 8 napon túl gyógyuló – sérülések előidézésére alkalmasak, melyeknek bekövetkezésébe a bántalmazás elkövetője szükségszerűen belenyugszik (BH 2020.257. II. pont). A terhelt cselekménye és szándéka pedig a cselekmény tárgyi ismérveit figyelembe véve nyilvánvalóan túlmutat a 8 napon belül gyógyuló sérülés okozásán, különös tekintettel arra is, hogy élet kioltására alkalmas eszközt használt kitartóan, illetve az elsőfokú ítélet [20] bekezdésének megállapítása szerint az elkövetés helyére ismételten visszatért, és a bűncselekmény befejezését csak a rendőri intézkedés akadályozta meg. [29] Mindezekből egyértelmű következtetés vonható le arra nézve, hogy a sértett bántalmazása során nem csupán 8 napon belül gyógyuló sérülés, hanem súlyosabb, 8 napon túl gyógyuló eredménnyel járó sérülés okozásának a reális lehetősége fennállt, azt a terhelt tudata átfogta, annak elmaradása a véletlenen múlott, így a szándéka eshetőleges volt. [30] Nem sértett törvényt tehát az eljárt bíróság, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét tanú3 sértett tekintetében testi sértés bűntette kísérletében [Btk. 164. §

(1)-

(3)bekezdés] megállapította. [31] Jelen esetben a bíróság a terheltet folytatólagosan elkövetett garázdaság bűntettében [Btk. 339. §

(1)-

(2)bekezdés d) pont], testi sértés bűntettének kísérletében [Btk. 164. §

(1)-

(3)bekezdés] és 2 rendbeli könnyű testi sértés vétségében [Btk. 164. §

(1)-

(2)bekezdés] mondta ki bűnösnek. Kúria 3.Bfv.17/2025/11-I 5 [32] A terhelttel szemben kiszabott 2 év 4 hónap börtönben végrehajtandó szabadságvesztés a kiszabható 4 év 6 hónapra figyelemmel semmiképpen nem törvénysértő, következésképpen felülvizsgálati okot nem alapoz meg. [33] A Be. 659. §

(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [34] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése sem külön-külön, sem pedig egymás viszonyában nem vizsgálható. Nincs lehetőség a bíróság bizonyítékokat értékelő tevékenységének, s ezen keresztül a bűnösség kérdésének, valamint a minősítéssel kapcsolatos, vagy más büntető anyagi jogszabály sérelme nélkül a kiszabott büntetés, illetve annak mértéke vitatására. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [35] Ehhez képest a terhelt a cselekmény minősítésére vonatkozó eltérő anyagi jogi álláspontját az ítéleti tényállástól eltérve, a bizonyítékok eltérő értékelésére alapította. [36] Következésképpen a felülvizsgálati indítvány a jogerős ítéletben megállapított tényállást támadja eltérő tényállás megállapítását célozva. Erre azonban felülvizsgálatban nincs mód. [37] Ekként a Kúria a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §

(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. [38] A döntés elvi tartalma A kötelező védelem feltételeinek hiánya, valamint védő meghatalmazása nélkül lefolytatott eljárásban a védő hiányát kifogásoló felülvizsgálati indítvány elutasítása. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. IV. [39] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §

(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [40] A Be. 652. §

(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §

(3)-

(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §

(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §

(4)bekezdés]. Budapest,

1. november
2. Molnár Ferencné dr. a tanács elnöke Kúria 3.Bfv.17/2025/11-I Dr. Horváth Péter előadó bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla bíró 6 Dr. Bartkó Levente bíró Dr. Varga Eszter bíró