← Magyarország

Bfv.269/2024/5 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A jogerős határozat hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítása. A járásbíróság ügydöntő határozata bűnösséget megállapító ítélet, ehhez képest az írásba foglalt ítélet indokolásában szereplő történeti tényállás az I. rendű terhelt megnevezését, vádlotti minőségét, ekként cselekvőségének pontos, a büntetőjogi felelősségről való döntéshez szükséges leírását nem tartalmazza. Így a jogerős ítélet rendelkező részének és az indokolás részét képező tényállásának a teljes ellentéte valósult meg, figyelemmel arra, hogy a bűnösnek kimondott terhelt kiléte és ekként cselekvősége az ítéleti tényállásból nem állapítható meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.269/2024/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Tuba István Krisztián, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Kardos Andrea, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. november
  3. Az ügy tárgya: lopás vétsége és más bűncselekmények Terhelt(ek): terhelt1 és társa (terhelt1 I. rendű terhelt) Elsőfok: Debreceni Járásbíróság, 44.B.674/2021/49., ítélet, tárgyalás,
  4. november
  5. (jogerő:
  6. december
  7. a polgári jogi igényt elbíráló rendelkezés kivételével, és
  8. december
  9. a polgári jogi igényt elbíráló rendelkezés tekintetében) Másodfok: - Az indítvány előterjesztője: Az indítvány iránya: Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség hatályon kívül helyezés érdekében Rendelkező rész A Kúria a lopás vétsége és más bűncselekmények miatt terhelt1 és társa ellen folyamatban volt büntetőügyben a Hajdú-Bihar Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Debreceni Járásbíróság 44.B.674/2021/
  10. számú ítéletét hatályon kívül helyezi, és az elsőfokú bíróságot új eljárásra utasítja. Elrendeli terhelt1 I. rendű terhelt által bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt az I. rendű terhelt részére történő visszatérítését. Kúria 1.Bfv.269/2024/5-I 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] I. A Debreceni Járásbíróság a
  11. november
  12. napján meghozott 44.B.674/2021/
  13. számú ítéletével – a terhelt távollétében lefolytatott eljárásban – az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt1 I. rendű terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett lopás vétségének kísérletében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
  14. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
  15. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont], bűnsegédként elkövetett lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bc)alpont], bűnsegédként elkövetett lopás vétségének kísérletében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. b)pont
  2. bf)alpont] és bűnsegédként elkövetett rongálás bűntettében [Btk. 371. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés a) pont]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 1 év 2 hónap, börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre és 2 év közügyektől eltiltásra ítélte. Megállapította, hogy az I. rendű terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 hónap kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az I. rendű terhelt által a magánfélnek fizetendő kártérítésről, a lefoglalt dolgokról, az illeték és a bűnügyi költség viseléséről is. [2] Fellebbezés hiányában az elsőfokú ítélet
  1. december
  2. napján (a polgári jogi igényt elbíráló rendelkezése
  3. december
  4. napján) I. rendű terhelt vonatkozásában jogerőre emelkedett. [3] II. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozatával szemben a HajdúBihar Vármegyei Főügyészség terjesztett elő felülvizsgálati indítványt, a büntetőeljárásról szóló
  5. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
  6. §
(1)bekezdés d) pontjára alapítottan, arra hivatkozással, hogy az eljárt bíróság az ítéletét a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. [4] Az indítvány szerint az ismeretlen helyen tartózkodó I. rendű terhelttel szemben a Debreceni Járásbíróság az eljárást a Be. CI. Fejezete szerint folytatta le, az ítéletet az I. rendű terhelt tekintetében a Be. 561. §
(2)bekezdése szerint teljes indokolással látta el, amelynek része a bíróság által megállapított tényállás is [Be. 561. §
(3)bekezdés c) pont]. Kifejtette, hogy az írásba foglalt ítélet történeti tényállása terhelt2 II. rendű terhelttel szemben korábban hozott ítélet történeti tényállásával szó szerint megegyezik, amelynek következtében – vélhetően leírási hiba miatt – valamennyi bűncselekmény esetében elkövetőként „terhelt2 II. rendű vádlott és társa” szerepel, míg terhelt1 I. rendű terhelt a tényállásban nincs nevesítve. Ebből következően az I. rendű terhelt bűnösségének megállapítása az ítélet indokolásából nem vezethető le, emiatt pedig az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétbe került, amely a Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértésnek minősül, és a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati okot valósítja meg. [5] Az abszolút eljárási szabálysértésre tekintettel indítványozta, hogy a Kúria a Be. 663. §
(2)bekezdése alapján a Debreceni Járásbíróság 44.B.674/2021/
  1. számú ítéletét helyezze hatályon kívül, és az elsőfokú bíróságot utasítsa új eljárásra. Kúria 1.Bfv.269/2024/5-I 3 [6] A Legfőbb Ügyészség a BF.191/2024/
  2. számú átiratával a felülvizsgálati indítványt, annak helyes indokaira tekintettel fenntartotta, és az abban foglaltakkal megegyező indítványt tett. [7] Utalt arra is, hogy az I. rendű terhelt a bűnügyi nyilvántartás adatai szerint a felülvizsgálati indítvánnyal érintett ítélettel kiszabott szabadságvesztés büntetését tölti, ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése esetén a Kúriának a terhelt fogvatartása kérdésében is döntenie kell. Ezért arra is indítványt tett, hogy a Kúria – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett – a Be.
  3. §
(2)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján rendelje el terhelt1 I. rendű terhelt letartóztatását a megismételt eljárásra utasított Debreceni Járásbíróságnak a tárgyalás előkészítése során hozandó határozatáig, figyelemmel arra, hogy az alapügyben a vádirat benyújtása után az I. rendű terhelt tartózkodási helye ismeretlenné vált, így az eljárást is a távollétében kellett lefolytatni, és elfogató parancs útján – az ügydöntő határozat jogerőre emelkedését követően – került elfogásra. [8] III. A felülvizsgálati indítvány alapos. [9] 1. A Be. 648. §
  3. b)pontja alapján felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen eljárási szabálysértés miatt is helye van. [10] A felülvizsgálat alapjául szolgáló eljárási szabálysértéseket a Be. 649. §
(2)bekezdése határozza meg. A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja értelmében eljárási szabálysértés miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontja szerint feltétlen hatályon kívül helyezést eredményez, ha az elsőfokú ítélet indokolása a rendelkező résszel teljes mértékben ellentétes. [11] Az ügyészség a Be. 651. §
(1)bekezdése és
(2)bekezdés a) pontja alapján a terhelt terhére és javára is terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt. A terhelt terhére felülvizsgálati indítványt a Be. 652. §
(3)bekezdése alapján 6 hónapon belül, a javára szóló felülvizsgálati indítványt pedig a Be. 652. §
(4)bekezdése értelmében határidő nélkül lehet előterjeszteni. A Kúria 1/
  1. számú Büntető jogegységi határozatának
  2. pontja azt mondja ki, hogy az eljárási szabálysértés [Be.
  3. §
(2)bekezdés] miatt előterjesztett felülvizsgálati indítványnak nincs iránya. Ebből következően az abszolút eljárási szabálysértés miatti hatályon kívül helyezésre irányuló felülvizsgálati indítványra nem vonatkozik a Be. 652. §
(3)bekezdése szerinti határidő. [12] A Kúria mindezek alapján megállapította, hogy a felülvizsgálati indítványt az arra jogosult joghatályosan terjesztette elő, megjelölte azt a határozatot, amely ellen irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és célját, ezért a Kúria a felülvizsgálati indítványt érdemben bírálta el. [13] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálása során a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [14] A büntetőeljárási törvény a bíróság határozatai tekintetében, azok tartalmi elemeire és szerkezetére vonatkozó kötelező előírásokat tartalmaz. A Be. 451. §
(1)bekezdése alapján a bíróság határozata – ha e törvény eltérően nem rendelkezik – bevezető részből, rendelkező részből, jogorvoslati részből, indokolásból és záró részből áll. Az
(5)bekezdés szerint az indokolás a bíróság által megállapított, a döntés alapjául szolgáló, jelentős tényeket és körülményeket, valamint a határozat alapjául szolgáló jogszabályokat tartalmazza. [15] A Be. 561. §
(3)bekezdés c) pontja értelmében az ügydöntő határozat indokolásának része a bíróság által megállapított tényállás, amely még rövidített indokolás lehetősége [Be. 561. §
(1)bekezdés] esetén is a határozat indokolásának kötelező eleme. Kúria 1.Bfv.269/2024/5-I 4 [16] A Kúria a BH 2021.
  1. számon közzétett eseti döntésében rámutatott, hogy ha a bűnösség megállapítása esetén a jogerős ítélet indokolásából hiányzik a büntetőjogi felelősség megállapítását megalapozó bűncselekmény történeti tényállása, akkor az ítélet rendelkező része – a hiányzó tényállás folytán – a rendelkező résszel ellentétes, ezért a Be.
  2. §
(1)bekezdés f) pontjában írt abszolút eljárási szabálysértés, és ezáltal a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati ok megvalósul (hasonlóan: Bfv.I.624/2021/13., Bfv.III.1.525/2021/9.). [17] Ellenben az indokolás rendelkező résszel fennálló teljes ellentéte nem állapítható meg, ha a büntetőjogi felelősség kérdésében az egyébként hiányos indokolásból is azonos irányú következtetés olvasható ki (Kúria Hkf.II.6/2022/6.). [18] A felülvizsgálattal érintett ügy sajátossága, hogy a terhelt1 I. rendű és terhelt2 II. rendű terhelttel szemben benyújtott vádirat alapján eljárva a Debreceni Járásbíróság terhelt2 II. rendű terhelttel szemben
  1. szeptember
  2. napján, előkészítő ülésen ügydöntő határozatot hozott (44.B.674/2021/42/II. számú ítélet), míg az ismeretlen helyen tartózkodó I. rendű terhelttel szemben az eljárást – a Be. CI. Fejezetében foglalt szabályok szerint, a távollétében – tovább folytatta. [19] A teljesség érdekében utal arra a Kúria, hogy a járásbíróság relatív eljárási szabálysértést vétett azzal, hogy az ügyet a II. rendű terhelt vonatkozásában – a Be.
  3. §
(2)bekezdés alkalmazásával – nem különítette el a határozathozatal előtt, így az eljárást ugyanazon ügyszám alatt folytatta az I. rendű terhelttel szemben, ennek következményeként pedig – az ügyviteli szabályok szerint ugyanazon ügyben – két ügydöntő határozatot hozott. [20] A járásbíróság az I. rendű terhelttel szemben 2022. november 10. napján kihirdetett, 44.B.674/2021/49. számú ítélet indokolásában felhívta a Be. 562. §
(2)bekezdését, amely szerint ha a fellebbezés kizárólag a büntetésre, illetve az intézkedésre vonatkozó rendelkezés ellen irányul, az ügydöntő határozat indokolása az 561. §
(3)bekezdés a)–
  1. c)és
  2. e)pontjában és az 564. §
(4)bekezdésében meghatározottakból is állhat (rövidített indokolás). [21] Ugyanakkor – a távollétes eljárások speciális szabályai között – az elbíráláskor hatályos Be. 750. §
(4a)bekezdése kifejezetten úgy rendelkezik, hogy a távollevő terhelttel szemben folytatott eljárásban a Be. 562. §
(2)és
(3)bekezdésének rendelkezései nem alkalmazhatók. Emellett az elsőfokú bíróság ítéletével szemben fellebbezést az arra jogosultak nem is nyújtottak be. Így e szabály alkalmazása az adott ügyben fel sem merülhetett. [22] Ugyancsak nem volt alkalmazható az ügydöntő határozat rövidített indokolásának lehetősége a Be. 562. §
(1)bekezdése alapján, mivel a bíróság az ügydöntő határozatát az I. rendű terhelttel nem kihirdetés vagy kézbesítés útján közölte, hanem hirdetményi úton (BH 2019.196.). [23] Ugyanakkor még a rövidített indokolásnak is szükségszerű eleme a történeti tényállás, amelynek rendeltetése, hogy a megvádolt személy vonatkozásában a büntetőjogi felelősség, a minősítés és a büntetéskiszabás szempontjából jelentős valamennyi tényt rögzítse. Amennyiben pedig a tényállásban a bíróság a terheltet azonosításra alkalmas módon (névvel vagy legalább a rendűségének a feltüntetésével) egyértelműen nem jelöli meg, a rendelkező rész szükségszerűen teljes ellentétbe kerül az indokolással. [24] A Kúria rögzíti, hogy a járásbíróság az I. rendű terhelttel szemben, a távollétében lefolytatott eljárás eredményeként meghozott, 44.B.674/2021/
  1. számú ügydöntő határozata bűnösséget megállapító ítélet, amelynek rendelkező része szerint a bíróság az I. rendű terhelt büntetőjogi felelősségét összesen 5 rendbeli bűncselekmény elkövetésében állapította meg. [25] Ehhez képest az írásba foglalt ítélet indokolásában szereplő történeti tényállás az I. rendű terhelt cselekvőségének pontos, a büntetőjogi felelőssége tárgyában meghozott döntést Kúria 1.Bfv.269/2024/5-I 5 megalapozó leírását nem tartalmazza. A felülvizsgálati indítvány helyesen utalt arra, hogy az I. rendű terhelt név szerint a jogerős ítélet tényállásában nem szerepel, a bíróság elkövetőként – névvel és a rendűsége feltüntetésével – kizárólag terhelt2 II. rendű terheltet jelölte meg azzal, hogy a II. rendű terhelt a cselekményeket „társával” követte el. Vagyis a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás nem tartalmazza az I. rendű terhelt nevét (vagy legalább a rendűsége megjelölését), de még a vádlotti minőségét sem, ebből eredően nincs I. rendű terhelt cselekvőségére vonatkozó ténymegállapítása. [26] Az ítélet indokolásának a bizonyítékok értékelésére, a bűncselekmények minősítésére és a büntetéskiszabásra vonatkozó részei egyértelműen az I. rendű terheltre utalnak ugyan, azonban olyan ténymegállapítást nem tartalmaznak, amelyeket – a Kúria gyakorlata szerint (BH 2016.163.III., BH 2006.392.) – a tényállás részének tekintve az elkövető egyedi azonosíthatóságát lehetővé tennék az ítélet tényállási részében. [27] Mindezek tükrében a felülvizsgálati indítvány helyesen hivatkozott arra, hogy a jogerős ítélet rendelkező része és az indokolás részét képező tényállása teljes ellentétben van, figyelemmel arra, hogy a bűnösnek kimondott terhelt kiléte és cselekvősége az ítéleti tényállásból nem állapítható meg. [28] A Be.
  2. §
(2)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és az eljárást megszünteti, a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, illetve az ügyiratokat az ügyészségnek megküldi, ha az alapügyben a bíróság a jogerős ügydöntő határozatát a Be. 649. §
(2)bekezdés a)–d) pontjában meghatározott valamely eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés f) pontjában foglalt eljárási szabálysértés esetén az eljárás megszüntetésére, illetve az ügyiratok ügyészségre történő megküldésére nincs lehetőség, ezért a jogerős ítélet hatályon kívül helyezése mellett az elsőfokú bíróság új eljárásra utasításának volt helye. [29] IV. Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 660. §
(1)bekezdése alapján tanácsülésen eljárva az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és az elsőfokú bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. [30] A Be. 663. §
(3)bekezdése értelmében a Kúria a megismételt eljárásra előírja, hogy a járásbíróság – az egyéb eljárási szabályok betartása mellett – a megismételt eljárás eredményeként hozott határozatának tényállási részében a terhelt nevét és vádlotti minőségét tűntesse fel. [31] A Be. 856. §
(1)bekezdés a) pontja értelmében – a Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontjára figyelemmel – a Kúria visszatéríteni rendelte az I. rendű terhelt által bűnügyi költség címén megfizetett összeget a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt. [32] A felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozat hatályon kívül helyezése esetén, ha a terhelt az indítvánnyal érintett ügyben fogva van, akkor a Kúriának e kérdésben is határoznia kell [Be. 663. §
(5)bekezdés]. Jelen ügyben – a fogvatartásra vonatkozó adatok alapján – az volt megállapítható, hogy az I. rendű terhelt a szabadságvesztés büntetését
  1. október
  2. napján kitöltötte, ezért a felülvizsgálati eljárásban a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedés tárgyában való döntés okafogyottá vált. [33] A Kúria a Be.
  3. §
(2)bekezdése alapján öttagú tanácsban járt el. [34] A Kúria végzése ellen a Be. 6. §
(4)bekezdésére figyelemmel fellebbezésnek, a 650. §
(1)bekezdés b) pontja alapján pedig felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
  1. november
  2. Kúria 1.Bfv.269/2024/5-I 6 Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Tuba István Krisztián s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Kardos Andrea s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró A Kúria Bt.I.269/2024/
  3. számú végzése
  4. november
  5. napján véglegessé vált. Budapest,
  6. november
  7. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.