Kbf.33/2021/7 – Fővárosi Ítélőtábla

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közvetett tettesként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében. Az elkobzásra vonatkozó ítéleti rendelkezést kiegészíti azzal, hogy felsorolt jegyzőkönyveket a bűnügyi iratok részeként rendeli kezelni. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 8 (nyolc) napon belül a Kúriához címzett, de a Fővárosi Ítélőtáblánál előterjesztett fellebbezésnek van helye. Indokolás [1] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a 2021. július 2. napján kihirdetett 43.Kb.76/2020/18. számú ítéletével terhelt1 címzetes rendőr törzsőrmester vádlottat bűnösnek mondta ki 2 rb., a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirathamisítás bűntettében, ezért 480 napi tétel napi tételenként 1000 Ft, összesen 480.000 Ft pénzbüntetésre ítélte. Rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak szabadságvesztésre történő átváltoztatására és a bűncselekmény elkövetése során keletkezett Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.33/2021/7/jogerős 2 valótlan tartalmú jegyzőkönyvek elkobzásáról. Kötelezte a vádlottat 1313 Ft bűnügyi költség megfizetésére, míg a fennmaradó 1480 Ft költséggel kapcsolatban megállapította, hogy azt az állam viseli. [2] A tárgyaláson a katonai ügyész fellebbezést jelentett be a vádlott terhére a vádirat szerinti jogi minősítés, további 2 rb. a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közvetett tettesként elkövetett közokirat-hamisítás megállapítása érdekében. A vádlott és védője a kihirdetett ítéletet tudomásul vették. [3] A katonai ügyész előterjesztette fellebbezése írásbeli indokolását, melyben arra tett indítványt, hogy a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét változtassa meg akként, hogy a vádlottat 2 rb. a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző és 2 rb. közvetett tettesként elkövetett a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében mondja ki bűnösnek. Az Álláspontja szerint a bíróság ítélete a rendbeliség tekintetében az anyagi jogszabályokkal ellentétes. A vádlott a rászignált szabálysértési előkészítő eljárások elintézésekor hivatali hatáskörében járt el, így kizárólag ezen speciális helyzetét kihasználva volt lehetősége arra, hogy a vád tárgyává tett szabálysértési előkészítő eljárásokat valótlan határozatával megszüntesse. A vádlott a bűncselekmény tárgyi tényállási elemeinek megvalósításához, egy másik személyt, jelen esetben a felettesét kvázi eszközként használta fel, akinél hiányoztak a szándékos bűncselekmény elkövetővé válásához szükséges feltételek. Az ügyészi érvelés szerint nyilvánvaló, hogy a vádlott lényeges azaz jogi relevanciával bíró tényt, illetőleg tényeket szerepeltetett a megszüntető határozatokban, ugyanis puszta kitaláció képezte az indokolást és mindezen valótlanságra alapozva született meg a rendelkező rész. A két határozat rendelkező részének azon eleme, hogy az eljárást meg kell szüntetni, mivel a cselekmény nem szabálysértés, illetőleg mivel a magánindítvány hiányzik teljes mértékben ellentétes a valósággal. [4] A Fővárosi Fellebbviteli Főügyészség a BF.668/2021/2. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. Arra tett indítványt, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg, és a vádlott bűnösségét állapítsa meg további 2 rb. a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közvetett tettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében is. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására tett indítványt. Beadványában utalt arra, hogy az ügyben a felülbírálat a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdése alapján teljes körű. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság perrendszerű eljárásában ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett, a releváns bizonyítékokat megvizsgálta és értékelte, és az általa megállapított tényállás mentes a megalapozatlansági okoktól, így felülbírálatra alkalmas. Kifejtette, hogy az elsőfokú bíróság okszerű következtetést vont a vádlott bűnösségére, a rendbeliség tekintetében azonban hiányosan minősítette a vád szerinti cselekményeket. Utalt a Legfelsőbb Bíróság BJD

1. számon közzétett döntésére, mely szerint az ún. rendelkező közokiratok esetében megállapítható a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette, amennyiben a határozat indokolási részében szerepeltetett valótlan gondolati tartalmat a rendelkező részben szereplő releváns adat, tény vagy körülmény teljes bizonyító erővel bizonyítja. A vádiratban, illetve az elsőfokú ítélet történeti tényállásában feltüntetett szabálysértési eljárást megszüntető határozatok alaki jogerővel felruházott rendelkező közokiratként, utóbb cáfolt Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.33/2021/7/jogerős 3 rendelkező részi tartalommal bírtak, mert a
2. december 3-án kelt határozat rendelkező része valótlanul tartalmazta, hogy a szabálysértési eljárásban vizsgált cselekmény nem bűncselekmény – mivel a valóságban a sértett nem adta használatba kerékpárját hozzátartozójának – illetve a
3. január 11-én kelt határozat rendelkező része valótlanul rögzítette, hogy az eljárás megszüntetésére magánindítvány hiányában került sor, mivel valójában a sértett magánindítványáról nem mondott le a szabálysértési eljárásban. Ennek megfelelően további 2 rb. a Btk.
4. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti közvetett tettesként, hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette is megvalósult. Utalt arra, hogy a katonai tanács vizsgálta a büntetés kiszabása keretében a vádlott javára és terhére jelentkező büntetéskiszabási körülményeket, és a Btk. 82. §

(2)bekezdés d) pontja szerinti enyhítő rendelkezés alkalmazásával szabott ki pénzbüntetést, melynél a pénzbüntetés tételszáma megfelel a cselekmény tárgyi súlyának, míg a napi tétel összege méltányosan került meghatározásra. [5] Az ügyészi fellebbezés tartalmára figyelemmel a felülbírálat az ügyben a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdései alapján teljes körű. Így a felülbírálat kiterjed az eljárási szabályok megtartására az ítélet megalapozottságára, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezéseire, továbbá az indokolás helyességére. A másodfokú bíróság a 2020. évi LVIII. törvény 211. §

(2)bekezdése alapán tanácsülésen járt el. [6] Az ügy előzményeként szükséges rögzíteni, hogy a Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa a

1. december
2. napján tárgyalás mellőzésével meghozott 43.Kb.64/2020/
3. számú büntető végzésével terhelt1 címzetes rendőr törzsőrmester vádlottal szemben 2 rb. a Btk.
4. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirathamisítás bűntette miatt 480 napi tétel, napi tételenként 1000 Ft, összesen 480.000 Ft pénzbüntetést szabott ki. A vádlottnak a pénzbüntetés megfizetésére 24 hónapi részletfizetést engedélyezett. Rendelkezett az ügyben a hamis tartalmú jegyzőkönyvek elkobzásáról, és kötelezte a vádlottat 1313 Ft bűnügyi költség megfizetésére azzal, hogy a fennmaradó 1480 Ft bűnügyi költséget az állam viseli. Az ügyészség a törvényes határidőn belül a büntető végzés tekintetében tárgyalás tartását kérte. [7] A másodfokú bíróság a felülbírálat során megállapította, hogy az elsőfokú katonai tanács eljárása során a perrendi szabályokat megtartotta. A katonai tanács mind az előkészítő ülés, mind a tárgyalás során az eljárási szabályokat betartotta. Az előkészítő ülésen a vádlottnak a váddal egyező beismerő nyilatkozatát nem fogadta el, mert az álláspontja a bűnösség és a jogi minősítés tekintetében eltért a vádtól. Nyomban tárgyalásra tért át, melynek során a törvényes kioktatás és figyelmeztetést követően kihallgatta a vádlottat és ismertette a rendelkezésre álló egyéb, okirati bizonyítékokat. Az eljárás résztvevői eljárási szabálysértésre nem hivatkoztak. [8] A vádlott mind a nyomozati, mind a bírósági szakban teljes körű, a tényekre és a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett. A rendelkezésre álló egyéb bizonyítékok a beismerését alátámasztották, így a katonai tanács a tényállást egymással összhangban lévő Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.33/2021/7/jogerős 4 bizonyítékok alapján állapította meg. Az elsőfokú bíróság által rögzített tényállás megalapozott, mentes a Be. 592. §

(1)és

(2)bekezdésében írt megalapozatlansági okoktól, ezért azt a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa felülbírálata alapjául elfogadta. [9] A katonai ügyésznek a további 2 rb. bűncselekmény megállapítására irányuló fellebbezése, valamint a fellebbviteli főügyészségnek az erre irányuló indítványa alapos. [10] Tévedett az elsőfokú bíróság, amikor a vádirati minősítéstől eltérve terhelt1 címzetes rendőr törzsőrmester vádlott bűnösségét csak 2 rb. a Btk. 343. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettében állapította meg. Csupán megjegyzi a másodfokú bíróság, hogy az elsőfokú katonai tanács következetlen volt a saját álláspontjával szemben is, hiszen határozatában azt rögzítette, hogy az eljárás megszüntetéséről rendelkező határozatok a bennük foglalt tényállások tekintetében nem közhitelesek, így közokirat-hamisításnak a tárgyai nem lehetnek. Ezen körülményre figyelemmel azonban a hamis tartalmú jegyzőkönyv és az annak alapján meghozott hamis tartalmú határozat esetében egységes minősítésről nem lehet szó, az elsőfokú katonai tanácsnak – a saját álláspontjához igazodva – 2 rb. közvetett tettesként elkövetett hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette tekintetében felmentő rendelkezést kellett volna hozni. [11] A másodfokú bíróság álláspontja szerint téves az elsőfokú bíróság álláspontja. Az első fokon eljáró katonai ügyész, valamint a fellebbviteli főügyészség is helytállóan hivatkozott arra, hogy a közokirat-hamisítás esetén a rendbeliség a hamis közokiratok számához igazodik. Az elsőfokú bíróság hivatkozott az 1/

1. BJE határozatban írt a rendelkező és bizonyító közokiratok közötti különbségtétel, és azok bűnösség megállapítására kiterjedő különbözőségére. A másodfokú bíróság álláspontja szerint helytálló az az ügyészi érvelés, hogy a szabálysértési határozatok esetében is megállapítható a hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntette mivel az a szövegrész, hogy a cselekmény nem szabálysértés, illetőleg mivel a magánindítvány hiányzik, teljes mértékben ellentétes a valósággal. Ezeknek a tényeknek a valóságtartalmának bizonyítására a közokiratok kiterjedtek. Ezek kizárólag a hamis tartalmú jegyzőkönyvek alapján kerültek megállapításra, amelyeknek alapjául nem is hamis tartalmú tanúvallomások szolgálnak, hanem a hivatalos személy általi kitaláció. Még tanúvallomásra sem került sor, hanem maga a tanú kihallgatás is fiktív, és a vallomás tartalma is kitalált. Molnár rendőr törzsőrmester pedig ezek tartalmára figyelemmel készítette el a szabálysértési határozatokat. [12] A vádlott a bűncselekmény elkövetéséhez egy másik személyt, a felettesét használta fel, akinél megtévesztése miatt hiányoztak a szándékos bűncselekmény elkövetéséhez válásához szükséges feltételek, nem volt tisztában azzal, hogy a kiadmányozásra felterjesztett határozat valótlan tartalmú. Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.33/2021/7/jogerős 5 [13] Az előzőekben foglaltakra figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és a vádlottat bűnösnek mondta ki további 2 rb. a Btk.
2. §

(1)bekezdés c) pontjába ütköző közvetett tettesként elkövetett közokirathamisítás bűntettében, mivel az említett rendelkező közokiratok bizonyító ereje kiterjedt az eljárás megszüntetésének okára, amit a vádlott hamis állítása alapozott meg (1/

1. BJE III. pont). [14] Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan sorolta fel a büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket, és nem tévedett, amikor a vádlottal szemben a Btk.
2. §

(2)bekezdés d) pontja és

(3)bekezdése alkalmazásával pénzbüntetést szabott ki. A rendelkező részben írt pénzbüntetés esetén a 480 napi tétel megfelelően tükrözi a cselekmény tárgyi súlyát, míg a napi tétel összege méltányosan, a vádlott személyi, vagyoni és jövedelmi viszonyai figyelembevételével került meghatározásra. [15] A másodfokú bíróság az elsőfokú katonai tanácsnak a hamis tartalmú jegyzőkönyvek elkobzására irányuló rendelkezését indokoltnak látta kiegészíteni azzal, hogy azokat a bűnügyi iratok részeként kell kezelni, figyelemmel arra, hogy a jelen büntető ügy bizonyítékait képezik. [16] A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek, ezért azokat a másodfokú bíróság helyes indokai alapján helybenhagyta. [17] A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsának ítélete a Be. 606. §

(1)bekezdésén, valamint a Be. 615. §

(1)bekezdésén, valamint a

(2)bekezdés c) pontján alapszik. Budapest,

1. december
2. Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. a tanács elnöke Dr. Mészáros László hb. ezredes s.k. előadó bíró Dr. Szabó Éva hb. ezredes s.k. bíró Fővárosi Ítélőtábla 6K.Kbf.33/2021/7/jogerős 6 A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa 43.Kb.76/2020/
3. számú ítélete a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa 6.Kbf.33/2021/
4. számú ítéletében írt változtatással
5. december
6. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható. Budapest,
7. január
8. Dr. Török Zsolt hb. ezredes s.k. a tanács elnöke