← Magyarország

Pfv.21332/2022/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: I. A felülvizsgálat engedélyezésének alapvető, kiinduló feltétele valamennyi engedélyezési ok esetében, hogy a fél egy olyan, a jogerős ítélet által felvetett, elvi jelentőségű jogkérdést jelöljön meg, amelyet a felülvizsgálati és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében egyaránt megsértettként megjelölt jogszabályi rendelkezés vet fel. Olyan jogkérdés vonatkozásában, amely az érdemi felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, a felülvizsgálat sem engedélyezhető. II. A bizonyítékértékelés keretében megítélhető kérdés a felülvizsgálat engedélyezése körében nem vizsgálható. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Pfv.V.21.332/2022/

  1. A tanács tagjai: dr. Puskás Péter a tanács elnöke dr. Csesznok Judit Anna előadó bíró dr. Bartal Géza bíró dr. Cseh Attila Szolnokiné dr. Csernay Krisztina A felperes: név1 cím1 A felperes képviselője: Dr. Valkai Csaba Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Valkai Csaba ügyvéd cím2 Az alperes: Molnár Zsolt (cím3 Az alperes képviselője: Dr. Buglos Katalin Ügyvédi Iroda ügyintéző: dr. Buglos Katalin ügyvéd cím4 A per tárgya: kölcsön visszafizetése A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes A másodfokú bíróság neve és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 72.Pf.632.661/2022/
  2. Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 36.P.88.084/2021/19/
  3. Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A kereseti kérelem és az alperes védekezése Kúria V.Pfv.21.332/2022/2 2 [1] A felperes keresetében kölcsön címén 17.000.000 forint és járulékai megfizetésére kérte kötelezni az alperest arra hivatkozva, hogy a kölcsönszerződést a Polgári Törvénykönyvről szóló
  4. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:
  5. §

(1)bekezdése
  1. b)és
  2. c)pontja alapján felmondta. [2] Az alperes írásbeli ellenkérelmében a kereset elutasítást kérte. Az első- és másodfokú ítélet [3] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 2.000.000 forint tőkét és ezen összeg után késedelmi kamatot. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A keresetet elutasító döntését arra alapította, hogy a felperes a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján nem tudta bizonyítani, hogy az alperes megtagadta a kölcsöncél megvalósulása érdekében a további közreműködését, továbbá azt sem, hogy a Ptk. 6:387. §
(1)bekezdése
  1. b)és
  2. c)pontja szerinti felmondási okok fennálltak, bekövetkeztek. [4] A másodfokú bíróság a felek fellebbezése folytán meghozott ítéletében az elsőfokú bíróság ítéletét – a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 383. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján – helybenhagyta. Egyetértett az elsőfokú bíróság által megállapított tényállással és az érdemi döntéssel, valamint nagyobb részt annak a jogi indokolásával is, mindössze a fellebbezésre tekintettel fogalmazott meg további indokokat. A felülvizsgálati kérelem [5] A jogerős ítélet ellen a felperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben elsődlegesen – tartalma alapján – a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a keresetének teljes egészében helyt adó döntés meghozatalát, míg másodlagosan a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és a másodfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasítását kérte. [6] Megsértett jogszabályként a Pp. 266. §
(1)bekezdését és a 346. §
(4)-
(5)bekezdését jelölte meg. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem [7] A felperes – a Pp. 408. §
(2)bekezdése alapján kizárt – felülvizsgálat engedélyezését a Pp. 409. §
(2)bekezdése a) pontjának első és második fordulata alapján kérte. A megsértett jogszabályokat a felülvizsgálati kérelemmel egyezően jelölte meg. [8] A felperes hivatkozása szerint a felülvizsgálat engedélyezését a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében az alapozza meg, hogy „indokolt vizsgálni, hogy milyen következményekkel jár, amennyiben a bíróság ítélete nem, vagy nem teljeskörűen felel meg a Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglalt követelményeknek”. E körben a Kúria Kúria V.Pfv.21.332/2022/2 3 Pfv.21.756/2014/
  1. és Kfv.45.207/2022/
  2. számú határozataira hivatkozott, amelyekkel álláspontja szerint a jogerős ítélet nem áll összhangban. Kifejtette, hogy a jogerős ítélet nyilvánvalóan helytelen, kirívóan okszerűtlen, logikai ellentmondást tartalmazó következtetésen alapszik. A másodfokú bíróság megalapozatlanul, okszerűtlenül és a bizonyított tényállással ellentétesen állapította meg, hogy a felperes nem bizonyította, hogy a kölcsön visszafizetésének feltételéül szabott körülmény lehetetlenült, a szoftver/alkalmazás befejezése lehetetlenült, a szoftver/alkalmazás nem került befejezésre, mi lett a
  3. március 31-i történések utóélete, illetve hogy a felperes az eljárás során nem hivatkozott arra, hogy az alperes a teljesítést jogos ok nélkül tagadta meg. [9] A felperes a felülvizsgálat engedélyezését a joggyakorlat továbbfejlesztésére tekintettel azzal indokolta, hogy a Ptk. nem tesz különbséget határozott és határozatlan időre kötött kölcsönszerződés között, így a felmondásra vonatkozó Ptk. 6:
  4. §-ban sem jelenik meg a Polgári Törvénykönyvről szóló
  5. évi IV. törvény (a továbbiakban: rPtk.)
  6. §
(1)bekezdése szerinti szabályozás. Kifejtette, hogy álláspontja szerint a határozatlan időre kötött kölcsönszerződés egy olyan atipikus és tartós jogviszonyt létrehozó szerződés, amelyet a hatályos Ptk. nem ismer, és amely atipikus, tartós jogviszony felmondására a Ptk. 6:213. §
(3)bekezdése lehet alkalmazandó. A határozatlan idejű kölcsönszerződés vonatkozásában a bírósági gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, de annak követése rPtk. hatályon kívül helyezése, és a Ptk. szabályozásának hiánya miatt a továbbiakban változatlan formában nem támogatható. A Kúria még nem foglalt állást abban, hogy a Ptk. hatályba lépése után létrejött határozatlan időre kötött kölcsönszerződésekre, valamint azoknak a felmondására a Ptk. konkrétan mely rendelkezését kell alkalmazni, így ennek vizsgálata szükséges. A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felperes felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme alaptalan. [11] A Kúria rögzíti, hogy a felülvizsgálat, mint rendkívüli perorvoslat engedélyezése a polgári peres eljárás Kúria előtti, elkülönülő, önálló kérelemre induló és a kérelem elbírálásával befejeződő szakasza, amelyet csak eredményessége esetén követ az eljárás felülvizsgálati kérelmen alapuló szakasza [Pfv.VI.20.764/2020/3. (BH2020. 366.)]. [12] A felülvizsgálati kérelem és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem szabályozása önálló: eltérnek a kötelező tartalmi elemeik [Pp. 410. §
(2)bekezdése,
  1. §], és a tartalmi hiányukhoz fűződő jogkövetkezmények [Pp.
  2. §
(4)bekezdése,
  1. §]. Az engedélyezés iránti kérelem kötelező tartalmát a Pp.
  2. §
(2)bekezdés a)-c) pontjaiban taxatíve felsoroltak teszik ki: bármelyik tartalmi kellék hiánya Pp. 410. §
(4)bekezdés értelmében önmagában megalapozza a felülvizsgálat engedélyezése iránt előterjesztett kérelem érdemi vizsgálat nélkül történő visszautasítását, illetve kizárja az adott engedélyezési ok érdemi vizsgálhatóságát (Pfv.VI.20.057/2020/2.). A Kúria a kérelemhez kötöttség perjogi szabályából [Pp. 2. §
(2)bekezdés] következően – miként azt a felülvizsgálat engedélyezésével összefüggésben a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
  1. (VII.12.) PK vélemény (a továbbiakban: PK vélemény)
  2. pontjában értelmezte – a felülvizsgálatot kizárólag a fél által megjelölt okból, illetve okokból engedélyezheti. [13] Mindezek alapján a Kúria azt vizsgálta, hogy a felperes által előadottakra figyelemmel az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata szükséges-e a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében [Pp. 409.§
(2)bekezdés a) pont első fordulata], illetve a Kúria V.Pfv.21.332/2022/2 4 joggyakorlat továbbfejlesztésének biztosítása érdekében [Pp. 409.§
(2)bekezdés a) pont második fordulata]. E vizsgálat eredményeként a Kúria azt állapította meg, hogy a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelemben előadottak alapján a kizárt felülvizsgálat nem engedélyezhető. [14] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatban, az általa a Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY) közzétett eseti határozatban még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. Lényeges, hogy amennyiben a fél erre az engedélyezési okra hivatkozik, az engedélyezés alapjául szolgáló eltérő bírói döntéseket – másodfokon jogerőre emelkedett, vagy legfelsőbb bírósági (kúriai) döntést – egyértelműen azonosítható módon meg kell jelölnie (Pfv.IV.20.723/2022/2., Pfv.V.20.992/2021/3., Pfv.I.20.307/2021/2., valamint az PK vélemény 1. pont második bekezdés és az ahhoz fűzött indokolás). [15] A felülvizsgálat engedélyezése körében a jogkérdés egy jogszabály rendelkezésének értelmezésével, az alkalmazandó norma alapvető tartalmával és az ahhoz kapcsolódó esetleges jogkövetkezményekkel függ össze (PK vélemény 1. pont indokolása). [16] A felperes nem jelölt meg az ezen engedélyezési okkal összefüggésben felhívott Pp. 346. §
(5)bekezdése kapcsán a jogerős ítélet által felvetett, jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdést. Annak meghatározása, hogy milyen következményekkel jár, amennyiben a bíróság ítélete nem, vagy nem teljeskörűen felel meg a Pp. 346. §
(5)bekezdésében foglaltaknak, nem tekinthető ennek. Rámutat a Kúria arra, hogy már számos határozatában foglalkozott az ítélet indokolásával szemben támasztott követelményekkel és annak megsértésének következményeivel (Pfv.V.20.241/2022/
  1. Pfv.V.20.549/2021/
  2. Pfv.VI.20.634/2020/14.) Megjegyzi továbbá, hogy bár a felperes az indokolási kötelezettség megsértését állította, a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelme ténylegesen a bizonyítékok felülmérlegelését célozta, ami viszont nem ad alapot engedélyezésre. A bíróság mérlegelési körébe tartozó tényállás vizsgálata, a bizonyítékok értékelése, azaz annak eldöntése, hogy az eljárt bíróság a mérlegelés körébe vont adatok és bizonyítékok megállapítása és azok egybevetése során nem jutott-e nyilvánvalóan helytelen és okszerűtlen következtetésre, a felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási szakasz kereteit meghaladja, az kizárólag a felülvizsgálati eljárásban vizsgálható és csak abban az esetben, ha a fél a megsértett jogszabályokat, így elsődlegesen a Pp.
  3. §
(1)bekezdését megjelöli. (Kúria Pfv.V.20.826/2021/2). A felperes által hivatkozott határozatok és azok idézett részei ugyancsak a bizonyítékok felülmérlegelésével foglalkoztak, így a divergáló bírói gyakorlat alátámasztására sem voltak alkalmasak. Minderre tekintettel ezen ok alapján nem engedélyezhető a jogerős ítélet felülvizsgálata. [17] A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésére figyelemmel a felülvizsgálatot akkor engedélyezi, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható (Pfv.II.20.782/2022/3., Pfv.II.20.838/2022/3., valamint a PK vélemény
  1. pontja és az ahhoz fűzött indokolás). A felülvizsgálat ezen ok alapján való engedélyezésének is alapvető, kiinduló feltétele, hogy a fél megjelölje az ügy érdemére kiható jogszabálysértést, a megsértett jogszabályhely pontos megjelölésével és egy olyan, a jogerős ítélet által felvetett, elvi jelentőségű jogkérdést is, amelyet a felülvizsgálati és a felülvizsgálat Kúria V.Pfv.21.332/2022/2 5 engedélyezése iránti kérelmében egyaránt megsértettként megjelölt jogszabályi rendelkezés vet fel. [18] Az adott ügyben ezek a feltételek nem teljesültek, ugyanis az engedélyezés iránti kérelemben megsértett jogszabályhelyként a felperes kizárólag a Pp.
  2. §
(1)bekezdését és 346. §
(4)-
(5)bekezdését jelölte meg. A felperes a kölcsönszerződés felmondásával kapcsolatos anyagi jogi jogszabályok megsértését nem állította, ezzel kapcsolatos jogértelmezéshez szükséges adekvát jogszabályi rendelkezés a felülvizsgálati kérelemben, és a felülvizsgálat engedélyezései iránti kérelemben nem szerepel. A megsértettként megjelölt (eljárásjogi) jogszabályhelyek ugyanakkor a felmondási joggal kapcsolatos jogkérdést nem vetik fel, így az nem vizsgálható, arra a felülvizsgálat sem engedélyezhető. [19] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálatot a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján megtagadta. [20] A felülvizsgálat megtagadására tekintettel a lerótt felülvizsgálat engedélyezése iránti eljárási illeték (300.000 forint) a felperes terhén marad. [21] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. A határozat elvi tartalma I. A felülvizsgálat engedélyezésének alapvető, kiinduló feltétele valamennyi engedélyezési ok esetében, hogy a fél egy olyan, a jogerős ítélet által felvetett, elvi jelentőségű jogkérdést jelöljön meg, amelyet a felülvizsgálati és a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmében egyaránt megsértettként megjelölt jogszabályi rendelkezés vet fel. Olyan jogkérdés vonatkozásában, amely az érdemi felülvizsgálat tárgyát nem képezheti, a felülvizsgálat sem engedélyezhető. II. A bizonyítékértékelés keretében megítélhető kérdés a felülvizsgálat engedélyezése körében nem vizsgálható. Az alkalmazott jogszabályok: a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. 409. §
(2)a) pont, 411. §
(1)bekezdés Budapest,
  1. január
  2. Dr. Puskás Péter s.k. a tanács elnöke, dr. Csesznok Judit Anna s.k. előadó bíró, dr. Bartal Géza s.k. bíró, dr. Cseh Attila s.k. bíró, Szolnokiné dr. Csernay Krisztina s.k. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria V.Pfv.21.332/2022/2 Sz.Sz. 6 bírósági ügyintéző

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.