A határozat elvi tartalma: A Kp.
- §-a szerinti mulasztás nem állapítható meg, ha a felperes az ügyből kizárt közigazgatási szerv közigazgatási cselekménye elmulasztására hivatkozik. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Kf.700.295/2023/
- felperes (felperes címe) Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Derecskei Járási Hivatala (alperes címe) A felperes: Az alperes: Az alperes jogi képviselője: dr. Varga Emese kamarai jogtanácsos A per tárgya: gyámhatósági ügyben indult mulasztási per A fellebbezést benyújtó fél: felperes (
- sorszám alatt) A fellebbezéssel érintett eljárás: Debreceni Törvényszék 20.K.702.485/2022/
- számú ítélete ÍTÉLET A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlájára fizessen meg 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az ügy előzménye, hogy a felperes anya – a házassági bontóperben hozott ítélet alapján – a
- évben született és nála elhelyezett kiskorú gyermeke felett a felügyeleti jogot a perben nem álló volt házastárs apával közösen gyakorolta. A felperes kizárólagos szülői felügyeleti jogának elrendelése érdekében a
- évben polgári peres eljárást indított. Az alperes a
- április
- napján kelt határozatszám
- ügyiratszámú határozatával a gyermeket ideiglenes hatállyal az apa háztartásában helyezte el. A felperes Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.295/2023/8 2
- június
- napján benyújtott kezdeményezésére a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal a
- július
- napján kelt határozatszám2 számú végzésével az alperest – a kiskorú gyermeket és a felperest érintő valamennyi gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásból – kizárta, majd az eljárásra kijelölt helység1 Járási Hivatal a
- augusztus
- napján kelt határozatszám
- ügyiratszámú határozatával (a továbbiakban: Határozat) az ideiglenes hatályú elhelyezést a szülői felügyeleti jog gyakorlásának módosítása iránt indított per jogerős befejezéséig fenntartotta, egyben megállapította a felperes gondozási, nevelési joga szünetelését. A Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal felügyeleti jogkörében meghozott
- október
- napján kelt a határozatszám
- ügyiratszámú döntésével (a továbbiakban: Felügyeleti döntés) a Határozatot akként változtatta meg, hogy a gondozási, nevelési jog szünetelése helyett a felperes szülői felügyeleti jogának szünetelését állapította meg. A felperes keresete és az alperes védirata [2] A felperes keresetében egyrészt a Határozat megsemmisítését, másrészt az alperes mulasztásának megállapítását kérte. Kifogásolta, hogy az alperes az ideiglenes hatályú elhelyezést a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló
- évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.)
- §
(1)bekezdés a) pontjában előírt 30 napos határidőben nem vizsgálta felül. Később a Felügyeleti döntés megsemmisítése iránt is keresetet nyújtott be. A Fővárosi Ítélőtábla 2.Kpkf.750.197/2022/
- számú végzésének iránymutatása szerint az elsőfokú bíróság a jelen mulasztási pert a Határozat és a Felügyeleti döntés jogszerűségének vizsgálatára irányuló perektől elkülönítette. [3] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. Kifejtette, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezés keresetben hiányolt felülvizsgálatát a helység1 Járási Hivatal a Határozat meghozatalával elvégezte, továbbá mulasztás megállapítására a folyamatban lévő polgári perre tekintettel sem kerülhet sor. [4] A per folyamatban léte alatt a helység1 Járási Hivatal a
- december
- napján kelt határozatszám5 ügyiratszámú határozatával az ideiglenes hatályú elhelyezést megszüntette, továbbá a Debreceni Törvényszék a 20.K.702.013/2021/
- számú ítéletével a felperesnek a Felügyeleti döntéssel módosított Határozat megsemmisítésére irányuló keresetét elutasította. Az elsőfokú bíróság ítélete [5] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét elutasította. Ítéletének indokolásában – a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §-a, valamint a Gyvt.
- §
(1)bekezdése idézésével, a Kúria Kf.VI.39.847/2021/
- számú ítéletében foglaltakra figyelemmel – rögzítette, hogy a mulasztás megállapításának több körülmény alapján sincs helye. Egyrészt a kereset benyújtását megelőzően a kijelölés folytán Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.295/2023/8 3 eljárt hatóság a Határozat meghozatalával az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartásáról rendelkezett. Másrészt a Gyvt.
- §
(1)bekezdése alapján a hatóságnak akkor keletkezik határozathozatali kötelezettsége, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésének van helye. A helység1 Járási Hivatal a Határozatban az ideiglenes hatályú elhelyezés fenntartása mellett foglalt állást, amely ellen benyújtott keresetet a bíróság elutasította, így az elrendeléstől számított 30 napon belül nem volt indok az ideiglenes hatályú elhelyezés megszüntetésére. Harmadrészt alaposnak találta az alperes azon védekezését, mely szerint a szülői felügyelet tárgyában folyamatban lévő per alapján nem feltétlenül volt szükséges hivatalból határozatot hozni, mivel az ideiglenes hatályú elhelyezés folytán a gyermek az apa háztartásában volt, így a Gyvt. 73. §
(1)bekezdés c) pontjának alkalmazása merülhetett fel észszerűen, ugyanakkor a már folyó per mellett ismételt perindítás nem lett volna indokolt; továbbá a Gyvt. 73. §
(1)bekezdés
- b)és
- d)pontjai alkalmazásának szükségességére semmilyen adat sem merült fel. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [6] Az elsőfokú ítélettel szemben előterjesztett hiánypótolt fellebbezésében a felperes – annak tartalma szerint – az elsőfokú ítélet megváltoztatásával az alperes mulasztásának megállapítását kérte. Előadta, hogy az évek óta tartó meghurcoltatásáért a gyámhatóság felelősségre vonását, írásbeli bocsánatkérésének elrendelését, és az őt, valamint gyermekeit ért, – vagyoni és nem vagyoni elemekből álló – 1,5 millió forintra becsült kár megfizetését szeretné elérni. Kérte ezen kár összegének meghatározását. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 95. §
(1)bekezdés a) pontja szerinti gyermek veszélyeztetése nem volt valós, ezen rendelkezés egyetlen pontja sem valósult meg. Meghallgatásának elmulasztásával az alperes a Gyer. 96. §
(1)bekezdését is megsértette. Az alperes az ideiglenes hatályú elhelyezést a Gyer. 98. §
(2)bekezdése szerint nem vizsgálta felül. A polgári per már az ideiglenes hatályú elhelyezés időpontjában is folyamatban volt. Az alperes megsértette az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §-a,
- §-a és
- §-a rendelkezéseit. Részletesen kifejtette, hogy mely okból tartja jogszabálysértőnek a gyermekvédelmi intézmények magatartását, a Határozat ideiglenes hatályú elhelyezésre vonatkozó rendelkezését, az annak meghozatalára irányuló eljárást, a gyermek meghallgatásának körülményeit, és a Határozat jogszerűségére nézve folyamatban volt peres eljárást. Az alperes a szülői felügyeleti jog megállapítása iránti polgári peres eljárásba avatkozott bele. Az alperes előbb mulasztott, mint a kijelölés alapján eljáró helység1 Járási Hivatal, akinek döntése jogilag nem menti az alperes dolgozóit. A második gyermeke esetében az alperes megfélemlítésével már szembe mert szállni, és nem hagyta őt az apánál elhelyezni. Az alperes a helység1 Járási Hivatal döntésének meghozataláig 3 hónapig mulasztásban volt. Kérte a másodfokú bíróságtól, hogy adjon választ arra a kérdésre, hogy az elsőfokú bíróságnak hivatalból ki kell-e vizsgálnia a gyámhatósági eljárás jogszerűségét. Kifogásolta a Határozat jogszerűségére nézve folyamatban volt peres eljárásban meghozott jogerős ítéletben előírt, valamint a fellebbezéssel támadott elsőfokú ítéletben szereplő illeték megfizetésére kötelezését. [7] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Kifejtette, hogy a felperes fellebbezése nem tartalmazza a másodfokú bíróság döntésére Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.295/2023/8 4 vonatkozó határozott kérelmet. A felperes alapvetően az ideiglenes hatályú elhelyezés, és nem az elsőfokú ítélet jogszerűtlen volta mellett érvelt. A másodfokú bíróság döntése és annak jogi indokai [8] A fellebbezés – az alábbiak szerint – megalapozatlan. [9] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítéletet a Kp.
- §
(1)bekezdésében foglaltak alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor az ítélőtábla figyelembe vette, hogy az alperes mulasztására hivatkozással benyújtott kereseti kérelem alapján a Kp. XXII. Fejezete szerinti mulasztási perben meghozott elsőfokú ítélet jogszerűségének vizsgálata képezi feladatát [Kp.
- §]; a felperes által kifogásolt határozatszám
- ügyiratszámú ideiglenes hatályú elhelyezésről rendelkező alperesi határozat, a helység1 Járási Hivatal által meghozott Határozat, valamint a Debreceni Törvényszék 20.K.702.013/2021/
- számú ítélete jogszerűségéről nem foglalhat állást. A felperes az elsőfokú bíróság által megállapított tényállást nem vitatta; az alperes hivatkozásával szemben géppel írt teljes bizonyító erejű fellebbezése mellett benyújtott kézzel írt hiánypótolt fellebbezése tartalmazza a másodfokú bíróság döntésére vonatkozó határozott kérelmet. A felperes kifogásolta illetékfizetésre kötelezését is, azonban ezzel összefüggően megsértett jogszabályhelyet nem jelölt meg, a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait nem adta elő. Ezért – a Kp.
- §
(1)bekezdésére, 100. §
(2)bekezdés b) pontjára és 104. §
(1)bekezdésére figyelemmel – az ítélőtábla ebben a körben nem vizsgálódhatott, mivel a fellebbezésnek e tekintetben nem voltak olyan jogszabálysértés-állításai és érvei, amelyeket a másodfokú bíróság összevethetett volna az ítéleti indokolással. Ekként a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között eljárva a másodfokú bíróság megállapította, hogy az elsőfokú bíróság ítéletében helyesen hívta fel a döntéséhez irányadó, releváns jogszabályokat, és azok alapján jogszerű döntést hozott, döntésével – az indokolás kiegészítésével – a másodfokú bíróság az alábbiak szerint egyetértett. [10] Az elsőfokú ítélet tárgyaláson történő meghozatala a Kp. 127. §-a alapján alkalmazandó 124. §
(4)bekezdése alapján a tisztességes eljárás követelményeinek biztosítása érdekében szükséges volt, az erről történő formaszerű rendelkezés elmaradása a per érdemi eldöntésére kihatással nem volt. [11] A felperes keresetében azt állította, hogy az alperes elmulasztotta a Gyvt. 73. §
(1)bekezdés a) pontjában meghatározott kötelezettségének teljesítését. A Kp. 129. §
(1)bekezdése alapján a bíróság mulasztást állapít meg, ha a közigazgatási szerv a közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban meghatározott kötelezettségének az irányadó elintézési határidőn belül nem tett eleget. Ehhez igazodóan a mulasztás a közigazgatási szerv közigazgatási cselekmény megvalósítására vonatkozó, jogszabályban rögzített kötelezettségének elmulasztása [Kp.
- §]. Ezért a bíróságnak azt kell vizsgálnia, Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.295/2023/8 5 hogy a keresetben megjelölt közigazgatási cselekmény megtételére az alperesként megjelölt közigazgatási szerv jogszabályi rendelkezésnél fogva köteles-e. Miként azt az elsőfokú bíróság jogszerűen rögzítette, mulasztás megállapításának csak akkor van helye, ha a közigazgatási szerv az ítélet meghozatalának időpontjában is mulasztásban van. [12] Az általa megállapított tényállás szerint az elsőfokú bíróság helyesen utalt arra a körülményre, hogy a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal az alperest – a kiskorú gyermeket és a felperest érintő valamennyi gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásból – kizárta. Az Ákr.
- §
(1)bekezdése alapján a hatóság a hatáskörébe tartozó ügyben az illetékességi területén, vagy kijelölés alapján köteles eljárni. Ebből következően a hatóság abban az esetben köteles eljárni, ha az ügyben külön jogszabályi rendelkezés alapján illetékességgel és hatáskörrel, vagy az adott ügyre kijelöléssel rendelkezik. A jelen ügyben az alperest a felügyeleti szerve kizárta, így az alperes – függetlenül attól, hogy az ideiglenes hatályú elhelyezésről elsőként döntött – eljárásra nem volt jogosult, a felperes kizárási kérelmének benyújtását, majd kizárását követően az ügyben többé döntést nem hozhatott. Ennek megfelelően az elsőfokú bíróság jogszerűen rögzítette, hogy a helység1 Járási Hivatal volt köteles az ideiglenes hatályú elhelyezés Gyvt. 73. §
(1)bekezdése szerinti felülvizsgálatára, amelynek a Határozat meghozatalával eleget tett. Ezen megállapítást követően az elsőfokú bíróságnak a kifogásolt mulasztás körében további vizsgálatot folytatnia, a mulasztás megállapíthatóságát kizáró további körülményekre rámutatnia nem kellett; további megállapításai a per érdemi eldöntésére kihatással nem voltak. [13] A fentiek szerint a felperes fellebbezési hivatkozásával szemben az elsőfokú bíróság nem állapíthatta meg, hogy az alperes kizárását követően elmulasztotta a Gyer. 98. §
(2)bekezdésében foglaltakat. A Gyer. 95. §
(1)bekezdés a) pontja, 96. §
(1)bekezdése, az Ákr.
- §-a,
- §-a és
- §-a megsértésére történő hivatkozás határozatszám
- ügyiratszámú ideiglenes hatályú elhelyezésről rendelkező alperesi határozat, valamint a Felügyeleti döntéssel módosított Határozat jogszerűségét érinti, amely nem képezheti jelen másodfokú eljárás tárgyát. A hatósági eljárás lefolytatásának elmulasztásával az Ákr. fellebbezésben hivatkozott rendelkezései nem sérthetők meg, mert erre a hatóság (aktív) eljárása során kerülhet sor. [14] A szülői felügyeleti jogot érintő minden hatósági vagy bírósági eljárás és döntés, a gyermek ideiglenes hatályú elhelyezése jelentős mértékű beavatkozást jelent mind a szülő, mind a gyermek életébe, ezáltal természetes, hogy az ezekkel kapcsolatos körülményeket, az eljárásokban részt vevők hozzáállását a személyesen érintett felperes szubjektív módon ítéli meg. A közigazgatási jogkörben okozott kárért a felelősséget akkor lehet megállapítani, ha a kárt közhatalom gyakorlásával vagy annak elmulasztásával okozták, és a kár rendes jogorvoslattal, továbbá közigazgatási perben nem volt elhárítható. Kártérítési kötelezettség csak jogellenes károkozáshoz kapcsolódik. [A Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény 6:
- §, 6:
- §
(1)bekezdés.] A közhatalom gyakorlásával kapcsolatos kártérítés iránt indított perek a polgári bíróság hatáskörébe tartoznak. A közigazgatási jogkörben okozott kár megtérítése iránti igény érvényesíthetőségének feltétele, hogy a közigazgatási ügyben eljáró bíróság – ha a közigazgatási bírói út biztosított – a jogsértést jogerősen megállapítsa. [A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 20. §
(3)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont, 24. §
(3)bekezdés] Így a felperest esetlegesen Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.295/2023/8 6 valamely közhatalom gyakorlásával összefüggő kártérítés jogalapjának és összegének megállapítására a közigazgatási perben eljáró bíróság, így jelen másodfokú bíróság hatáskörrel nem rendelkezik. [15] A bíróság a Kp. 85. §
(1)bekezdése alapján a közigazgatási tevékenység jogszerűségét a kereseti kérelem korlátai között vizsgálja, a hivatalból bizonyítandó vagy figyelembe veendő tényeket és körülményeket a Kp. tételesen sorolja fel [78. §
(5), 85. §
(3)bekezdések], amely rendelkezések értelmében az elsőfokú bíróság a hatósági eljárás és döntés teljeskörű hivatalbóli vizsgálatára nem köteles. [16] Mindezek alapján a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [17] Az alperes a másodfokú eljárásban perköltséget nem számított fel, ezért arról a bíróságnak a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdése, valamint 82. §
(1)és
(3)bekezdései alapján rendelkeznie nem kellett. [18] Az illetékekről szóló
- évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.)
- §
(1)bekezdés h) pontjában biztosított tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt, az Itv. 39. §
(3)bekezdés c) pontjában és a 46. §
(1)bekezdésében meghatározott mértékű fellebbezési illeték viselésére a felperes a Pp. 101. §
(1)bekezdése, valamint 102. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni az állam javára az állami adó- és vámhatóság által közzétett illetékbevételi számlára. A fizetendő illeték az Itv. 78. §
(4)bekezdése alapján a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé, figyelemmel a Pp.
- §
(2)bekezdésére is. Az illeték megfizetése során a közleményben fel kell tüntetni a Fővárosi Ítélőtáblát, a bíróság ügyszámát és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés c) pont]. Amennyiben a felhívásnak a kötelezett megjelölt határidőben nem tesz eleget, az illeték behajtására és megfizetésére az Itv. és az adóigazgatási eljárásokra irányadó jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni. [19] Az ítélőtábla a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp.
- §-a, valamint a
- §-a alapján alkalmazandó
- §
(5)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [20] Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp. 99. §
(1)bekezdésében foglalt rendelkezés zárja ki. Záró rész Fővárosi Ítélőtábla 2.Kf.700.295/2023/8 7 Budapest,
- február
- dr. Szőke Mária s.k. dr. Bendli Attila József s.k. dr. Németh Andrea s.k. a tanács elnöke előadó bíró bíró