A határozat elvi tartalma: A tulajdoni hányad arányos költségviselés főszabályától való eltérés különbözik attól az esettől, amikor a költségek kiterhelése a tulajdoni hányadoknak megfelelően történik, csupán a társasház számítása pontatlan. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Pfv.VII.21.183/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Varga Edit előadó bíró Dr. Gyarmathy Judit bíró Dr. Orosz Árpád bíró Dr. Tánczos Rita bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) A felperes képviselője: felperes képviselőjének neve (felperes képviselőjének címe; ügyintéző Dr. Nagy Zoltán ügyvéd) Az alperes: alperes neve (alperes címe) Az alperes képviselője: Dr. Halmai Dávid ügyvéd Kúria VII.Pfv.21.183/2022/8 2 (alperes képviselőjének címe) A per tárgya: közös költség A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Fővárosi Törvényszék 48.Pf.631.569/2022/
- Az elsőfokú bíróság és határozatának száma: Pesti Központi Kerületi Bíróság 17.P.51.463/2021/
- Rendelkező rész A Kúria a Fővárosi Törvényszék 48.Pf.631.569/2022/
- számú jogerős ítéletét hatályában fenntartja; kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 63.500 (hatvanháromezer-ötszáz) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes a
- január 26-án hozott 1/
- számú közgyűlési határozatával a tulajdoni hányadok alapján az alperest terhelő közös költség összegét 33.600 forintban Kúria VII.Pfv.21.183/2022/8 3 határozta meg. Az alperes a közös költséget rendszertelenül fizette, 2020 januárjától kezdve pedig egyáltalán nem tett eleget a fizetési kötelezettségének, ily módon – a felperes nyilvántartása szerint –
- októberéig 302.400 forint hátraléka keletkezett, melynek megfizetésére őt a felperes írásban felszólította. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [2] Az alperes teljesítésének hiányában a felperes, az akkor már 537.600 forint és kamatai erejéig fennálló követelését fizetési meghagyás útján érvényesítette, az ellentmondás folytán perré alakult eljárásban pedig a keresetét változatlanul fenntartotta. [3] Az alperes a keresetet jogalapjában és összegében is vitatta, annak elutasítását kérte. Rámutatott, hogy a társasház szervezeti-működési szabályzattal (a továbbiakban: SzMSz) nem rendelkezik, a közös költséget ugyanakkor nem a tulajdoni hányadok alapján állapította meg, ami – SzMSz hiányában – a társasházakról szóló
- évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Tht.)
- §
(1)bekezdését sérti. A közös képviselő többszöri kérés ellenére sem engedett betekintést a társasház irataiba, jóllehet tulajdoni hányada alapján az alperes csupán havi 31.812 forint közös költség fizetésére lenne köteles. Mindezek miatt az 1/
- számú közgyűlési határozat jogszabályba, és az ezzel egyezően tulajdoni hányad alapú költségviselést rögzítő alapító okiratba ütközik, továbbá kisebbségi jogos lényeges érdek sérelmével jár. A közös képviselő díjazása és a felperes pénzügyi iratainak vizsgálata céljából igazságügyi szakértő kirendelését indítványozta amennyiben szükséges. Az első- és másodfokú ítélet [4] Az elsőfokú bíróság a keresetnek helyt adó ítélete indokolásában rámutatott, hogy a felperes követelését érvényes közgyűlési határozatra alapította. Indokai szerint az alperes által felhozott érvénytelenségi okokat a 2011-ben elfogadott közgyűlési határozattal szemben a törvényi határidőben lehetett volna érvényesíteni, az SzMSz hiánya pedig nem zárja ki, hogy a társasház a közös költség összegét megállapítsa. Az elsőfokú bíróság az alperes által indítványozott szakértői bizonyítást mint szükségtelent mellőzte. [5] Az alperes fellebbezése folytán eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú ítéletet helyes indokaira utalva, a Pp.
- §
(2)bekezdés első fordulata alapján helybenhagyta. A fellebbezésre tekintettel emelte ki, hogy az alperes fizetési kötelezettsége érvényes közgyűlési határozaton alapul, az SzMSz hiánya és a Tht. 13. §
(1)bekezdése és a
(2)bekezdés b) pontja pedig nem értelmezhető úgy, hogy a közgyűlés nem dönthet a közös költség mértékéről, megfizetésének módjáról vagy határidejéről. A Kúria BH 2014.
- szám alatt közzétett határozata a kifejezett jogszabályi rendelkezést sértő közgyűlési határozat alkalmazását zárja ki, az SzMSz megalkotásának elmulasztását azonban a törvény nem szankcionálja. Hangsúlyozta: amennyiben az abban foglaltakkal nem értett egyet, az alperesnek a
- évi közgyűlési határozatot kellett volna megtámadnia, tíz év elteltével azonban annak érvénytelenségére már nem hivatkozhat, a hatálytalanság pedig közgyűlési határozat tekintetében nem értelmezhető. A szakértői bizonyítás mellőzése vonatkozásában egyetértett az elsőfokú bíróság indokaival. Kúria VII.Pfv.21.183/2022/8 4 A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [6] A jogerős ítélettel szemben előterjesztett felülvizsgálati kérelmében az alperes annak hatályon kívül helyezését és a kereset elutasítását, másodlagosan az első- vagy a másodfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. [7] Hangsúlyozta, hogy az eljárás folyamán mindvégig hivatkozott arra: a társasház nem a valós tulajdoni hányadok alapján határozta meg a közös költséget, SzMSz megalkotása nélkül azonban a Tht. szerint erre nem volt lehetősége, ezért a felperes közös költség számítása jogellenes. A tulajdoni hányadának megfelelő közös költség a felperes által érvényesített összeggel szemben csak havi 31.812 forint, ami a peresített időszakra vonatkoztatva 28.608 forint különbözetet jelent, ez az összeg a felülvizsgálattal vitatott követelésrész. [8] A Kúria BH 2014.
- szám alatt közzétett határozatára és a társasházi jogviták egyes eljárási és anyagi jogi kérdéseinek vizsgálatára alakult joggyakorlat-elemző csoportja által készített összefoglaló véleményre hivatkozott, amely szerint jogszabály kógens rendelkezését sértő közgyűlési határozatra megtámadás hiányában sem alapítható ítélet. [9] Nézete szerint a Kúria kötelező erejű jogértelmezését a másodfokú bíróság indokolatlanul szűkítő módon vette figyelembe, különös tekintettel arra, hogy a Tht. szabályai kógensek. Utalt arra is: önmagában az a körülmény, hogy évekig fizette a közös költséget, nem jelenti, hogy mértékének és számítása jogszerűségének vitatásától elállt. [10] A Kúria Pfv.I.21.183/2022/
- számú végzésével az alperes kérelmére a jogerős ítélet felülvizsgálatát a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(3)bekezdése alapján engedélyezte. A Kúria döntése és jogi indokai [11] A felülvizsgálati kérelem nem alapos. [12] Az alperes felülvizsgálati kérelmében arra az összefüggésre mutatott rá, melyet a Kúria a Pfv.I.20.098/2013/
- számú (a BH 2014.
- száma alatt is megjelent) közzétett határozatában fejtett ki: jogszabály kógens, közvetlen kötelezettséget tartalmazó rendelkezésével ellentétes a Tht.
- §
(1)bekezdése szerint meg nem támadott társasházi közgyűlési határozat, a konkrét esetben történő érvényesülésének a kötelező rendelkezéseket tartalmazó anyagi jogi jogszabályok szabnak határt. A jelen per tárgyát képező közös költség fizetési kötelezettséget előíró 1/2011. számú közgyűlési határozat az alperes álláspontja szerint a Tht. azon kógens szabályát sérti, hogy a törvényi főszabálytól – Tht. 24. §
(1)bekezdés – eltérő költségviselést a társasház csak a SzMSz-ben írhat elő, amellyel a felperesi Kúria VII.Pfv.21.183/2022/8 5 társasház nem rendelkezik, ekként a tulajdoni hányad alapú költségviseléstől jogszabálysértő módon tért el. [13] Az alperes felülvizsgálati érvelésével kapcsolatban a Kúria rámutat, hogy a Tht. szabályai valóban kógensek, ezért a törvény rendelkezéseit sértő közgyűlési határozat alapján marasztaló ítélet az alperes által is hivatkozott precedens határozatban kifejtettek szerint akkor sem hozható, ha a határozat megtámadására nyitva álló törvényi határidő anélkül telt el, hogy a határozat eredményes bíróság előtti megtámadására sor került volna. [14] A perbeli fizetési kötelezettség alapját képező határozat azonban – az alperes állításával szemben – kifejezetten a tulajdoni hányadokhoz igazodó költségviselést írt elő, a Tht. 24. §
(1)bekezdését és az alapító okirat ennek megfelelően megfogalmazott, azonos tartalmú szabályát nem sértve. [15] Az alperes a perben – és a felülvizsgálati kérelmében is – valójában azt kifogásolta, hogy a felperes – álláspontja szerint – „rosszul számolt”, és emiatt a tulajdoni hányadát meghaladó fizetési kötelezettséget írt elő. Mindez azonban nem változtat azon, hogy a felperesnél a költségek szétosztásának alapja a Tht. 24. §
(1)bekezdésének megfelelően a tulajdoni hányad, az esetleges pontatlanság nem a költségek kivetésének alapjára, hanem az elvégzett számításra vonatkozik. Az esetleges téves számítás tekintetében a felperes közös képviselője a Tht. 43. §
(1)bekezdés
- a)és
- c)pontja alapján őt terhelő feladatok teljesítése során az alperessel való egyeztetésre köteles, ez azonban nem változtat azon, hogy a közös költség előírása megfelel a Tht. 24. §
(1)bekezdése, és az azzal egyező alapító okirati rendelkezés előírásának, így a jogerős ítélet nem sérti a Kúria fentebb hivatkozott határozatában foglaltakat. [16] Mindezek alapján a Kúria a jogerős ítéletet a Pp. 424. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Pp. 405. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 376. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [18] Az alperes felülvizsgálati kérelme nem volt eredményes, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése értelmében köteles megfizetni a felperes jogi képviseletével a felülvizsgálat eljárásban felmerült, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontjában foglaltak szerint felszámított, a 4/A. § értelmében az általános forgalmi adóra is figyelemmel meghatározott ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költséget. [19] Az ítélet elleni felülvizsgálat lehetőségét a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja kizárja. Budapest,
- június
- Kúria VII.Pfv.21.183/2022/8 6 Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályoztatott dr. Gyarmathy Judit bíró, dr. Orosz Árpád s.k. bíró, dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályoztatott dr. Tánczos Rita bíró helyett