← Magyarország

Kpkf.41112/2021/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Ha a keresetlevél visszautasítására elkésettség miatt kerül sor, a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartását a bíróság nem teszi lehetővé. Az ügy száma: A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Kpkf.II.41.112/2021/

  1. A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Bögös Fruzsina előadó bíró Dr. Kovács András bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Áj Ügyvédi Iroda Dr. Áj Tibor ügyvéd (cím2) Az alperes: Innovációért és Technológiáért Felelős Miniszter (1011 Budapest, Fő utca 44–50.) Az alperes képviselője: Dr. Veres Ildikó kamarai jogtanácsos A per tárgya: A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: A felülvizsgálni kért jogerős határozat: közlekedési bírság a felperes Fővárosi Törvényszék 12.K.704.129/2021/
  2. számú végzése Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyja. A végzés ellen további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] Az alperes MKEF/3494/2021-ITM. számú másodfokú határozatával az elsőfokú határozat helybenhagyásával a felperest az általa üzemben tartott gépjárműszerelvény túlsúlya miatt 50.000 forint közigazgatási bírság megfizetésére kötelezte. Kúria II.Kpkf.41.112/2021/2 2 [2] A másodfokú határozat rendelkező része tájékoztatta a felperest a perindítás lehetőségéről és arról, hogy a keresetlevelet írásban, 3 példányban, az első fokon eljáró, Innovációs és Technológiai Minisztérium Közúti Közlekedési Ellenőrzési Főosztályánál az alperes megjelölésével nyújthatja be a döntés közlésétől számított 30 napon belül. A határozat jogorvoslati kioktatása tájékoztatta a felperest arról is, hogy a közigazgatási perben elektronikus kapcsolattartásra kötelezett. Az alperes másodfokú határozatának indokolása rögzítette a keresetlevél elektronikus úton történő benyújtására szolgáló két weboldalt is. [3] A felperes a másodfokú határozattal szemben meghatalmazott jogi képviselője útján,
  3. május 19-én az e-kormanyablak.kh.gov.hu weboldalon, az IKR-rendszeren keresztül Budapest Főváros Kormányhivatalánál nyújtott be a keresetlevelet. Az alperes a keresetlevélről úgy értesült, hogy azt Budapest Főváros Kormányhivatala továbbította az alperes hivatali kapujára. [4] Az alperes védiratában a közigazgatási perrendtartásról szóló
  4. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  5. §-ára hivatkozva a keresetlevél visszautasítását indítványozta, elsődlegesen a Kp.
  6. §

(1)bekezdés
  1. i)pontjára, másodlagosan a Kp. 48 § (
  2. l)bekezdés
  3. l)pontjára hivatkozással. Az elsőfokú bíróság végzése [5] A Fővárosi Törvényszék elsőfokú végzésével a keresetlevelet a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján visszautasította, megállapítva, hogy a felperes a keresetlevelét keresetindítási határidőn túl terjesztette elő, és kereseti kérelme igazolási kérelmet nem tartalmazott, valamint a keresetlevelét ugyan elektronikus úton, de nem az első fokon eljárt közigazgatási szervnél nyújtotta be. A fellebbezés és az alperes nyilatkozata, a Kúria intézkedése [6] Az elsőfokú végzéssel szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, amelyben elsődlegesen a végzés indokolásának kiegészítését kérte a Kp. 49. §
(1)bekezdés b) pontjának rendelkezésével, másodlagosan az elsőfokú végzés hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság felhívását kérte a fellebbezéssel támadott végzés Kp. 49. §
(1)bekezdés b) pontjának rendelkezései szerinti kiegészítésre. Azt állította, hogy az elsőfokú végzés sérti a Kp. 49. §
(1)bekezdés b) pontját, mert az elsőfokú bíróság nem tájékoztatta arról, hogy a keresetlevél benyújtásának joghatásai fennmaradnak, ha a keresetlevelet a visszautasító határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon alatt a bíróságnál az e törvényben foglaltaknak megfelelően – a már megfelelően becsatolt mellékletek kivételével – újra benyújtja. [7] A Kúria Kpkf.VII.40.617/2021/
  1. sorszámú végzésével a Fővárosi Törvényszék
  2. számú végzése elleni, a felperes által
  3. sorszámon benyújtott fellebbezése folytán felterjesztett iratait érdemi felülbírálat nélkül visszaküldte az elsőfokú bíróságnak azzal, hogy észlelte, hogy a felperes fellebbezésként felterjesztett beadványa a
  4. sorszámú végzés kiegészítése iránti kérelmet tartalmaz, amelyről a Kp.
  5. §
(2)bekezdése folytán irányadó polgári perrendtartásról szóló
  1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 355-
  2. §-ai alapján az elsőfokú bíróságnak kell határoznia. [8] A Fővárosi Törvényszék 12.K.704.129/2021/
  3. számú végzésével a felperes
  4. számú végzése elleni, indokolásának kiegészítésére irányuló kérelmét visszautasította, amely
  5. október 13-án jogerőre emelkedett. [9] Az alperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú végzés helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy mivel a jogi képviselővel eljáró felperes keresetlevelének visszautasítására a Kp.
  6. §
(1)bekezdés i) pontja alapján került sor, a Kp. 49. §
(1)bekezdés b) pontjának alkalmazására – szemben a felperes által fellebbezésében előadottakkal – nem is kerülhetett sor. Kúria II.Kpkf.41.112/2021/2 3 A Kúria döntése és jogi indokai [10] A felperes fellebbezése az alábbiak szerint nem alapos. [11] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó, Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezési kérelem és fellebbezési ellenkérelem keretei között vizsgálta felül. [12] A perbeli másodfokú eljárásban nem volt vitatott, hogy a keresetlevél visszautasításra a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja alapján került sor, így azt a Kúria tényként kezelte. A Kúria erre tekintettel vizsgálta a felperes fellebbezését. [13] Erre figyelemmel az alperes a fellebbezésre írt észrevételében helytállóan hivatkozott arra, hogy a Kp. 49. §
(1)bekezdés b) pontja nem teszi lehetővé a keresetlevél benyújtásához fűződő jogi hatályok fenntartását, abban az esetben, ha a keresetlevél a Kp. 48. §
(1)bekezdés i) pontja, azaz elkésettség miatt került visszautasításra. [14] Megjegyezendő egyebekben, hogy a Kp. 84. §
(2)bekezdése alapján alkalmazandó, a Pp., végzés tartalmát meghatározó, Pp. 349. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp.
  1. § rendelkezése, amely a határozat tartalmára vonatkozó előírásokat tartalmazza, sem a perorvoslati rész tartalmához kapcsolódóan, sem a döntés indokolásához kapcsolódóan nem írja elő a fellebbezésben vitatott tartalmi részről történő tájékoztatás szükségességét, és ilyen követelményt nem tartalmaz a visszautasítás jogintézményét szabályozó Kp.
  2. § rendelkezései sem. [15] A fentiekre tekintettel a Kúria a Fővárosi Törvényszék végzését annak helyes indokainál fogva a Kp.
  3. §
(5)bekezdése alapján helybenhagyta. Záró rész [16] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. [17] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [18] Az alperes a másodfokú eljárásra perköltséget nem számított fel, ezért arról a Kúriának rendelkeznie nem kellett [Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 81. §
(1)bekezdése]. [19] A végzés ellen a fellebbezés lehetőségét a Kp. 112. §
(2)bekezdése, a felülvizsgálat lehetőségét a Kp.
  1. § d) pontja zárja ki. Budapest,
  2. december
  3. Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Bögös Fruzsina s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.