← Magyarország

Gf.30021/2025/7 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A (változás)bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt a Ctv.

  1. §-a szerint indított perben a perindítást leszűkítő jelentős korlátozás, hogy a perben a létesítő okiratnak, illetve módosításának a végzésben foglalt cégjegyzékadattal összefüggő érvénytelenségére lehet hivatkozni. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.III.30.021/2025/
  2. A felperes: felperes neve (címe) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Imre Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Imre András, címe) Az alperes: alperesi kft neve (székhelye) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Somogyi Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Somogyi Henrietta, címe) A per tárgya: Bejegyző végzés hatályon kívül helyezése Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Szegedi Törvényszék 13.P.20.244/2023/
  3. A fellebbező fél és a fellebbezés sorszáma: Felperes, 13.P.20.244/2023/
  4. ÍTÉLET Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.021/2025/7 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 10 000 (tízezer) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A tényállás [1] Az alperes főtevékenységként motor-turbina gyártásával foglalkozó, korlátolt felelősségű társasági formában működő gazdasági társaság, mindösszesen 20 millió forint névértékű jegyzett tőkével. Az alperesi társaság ügyvezetését és képviseletét önálló képviseleti joggal (ügyvezető) ügyvezető látja el, aki egyben a társaság minősített többségi befolyással (86%) rendelkező tagja is. [2] A társasági szerződés 9.
  5. pontja értelmében a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A taggyűlésen minden tagnak az üzletrészéhez igazodóan minden 10 000 forintja után egy szavazata van. [3] A
  6. január 16-án kelt tagjegyzék szerint (ügyvezető) 17 200 000 forint összegű törzsbetétéhez igazodóan 86%-os arányú üzletrésszel, (tag 1) 1 000 000 forint összegű törzsbetétéhez 5% arányú üzletrésszel, (tag 2) 1 000 000 forint összegű törzsbetéttel 5% arányú üzletrésszel rendelkezik. A felperes 800 000 forint összegű törzsbetétéhez 4%-os arányú üzletrész tapad. [4] A felperes és az alperesi társaság ügyvezetője házastársak voltak, házasságuk felbontását követően a házastársi közös vagyon megosztása iránt a peres eljárás jelenleg is folyamatban van. A Csongrádi Járásbíróság
  7. február 15-én kelt, 2.P.20.161/2021/
  8. számú ítéletét a Szegedi Törvényszék 4.Pf.20.078/2023/
  9. számú végzésével a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A házastársi közös vagyon megosztása iránti perben a felperes a vagyonmegosztás keretében érvényesíti az alperesi gazdasági társasághoz kapcsolódó igényét is. Az eljárás tárgyát képezi annak az ajándékozási szerződésnek a hatálytalansága megállapítása, mellyel (ügyvezető) a felperessel közös gyermekeinek, (tag 1)-nek és (tag 2)-nek 5-5% mértékű üzletrészt ajándékozott. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.021/2025/7 3 [5] A peres felek között a Szegedi Törvényszék előtt 13.P.20.144/
  10. számú eljárásban jelen per felperese kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperesi gazdasági társaság
  11. május 24-én tartott taggyűlésén hozott 6/
  12. (05.24.) Tgy. számú határozatát. A pert a bíróság
  13. december
  14. napjára kitűzött perfelvételi tárgyaláson, jegyzőkönyvben foglalt végzésével megszüntette, miután a peres felek egyike sem jelent meg és távolmaradásukat nem mentették ki. [6] Az alperesi társaság ügyvezetője
  15. június 26-ára taggyűlést hívott össze, a per szempontjából jelentőséggel bíró napirendek a következők voltak:
  16. A 6/
  17. (05.24.) Tgy. számú taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése, e szerint: „A társasági szerződés 9.
  18. pontjának a kiegészítése, miszerint a taggyűlési határozatok meghozatala során a Ptk. 3:
  19. §

(2)bekezdés a)-f) pontjában foglalt esetekben az érintett tag is szavazhat.”
  1. (ügyvezető) tag 86%-os üzletrészének felosztása 40-46%-os arányban. [7] A taggyűlésen a felperes jogi képviselője útján vett részt. Az ülésen a tagok 1920 igen és 80 tartózkodás mellett, többségi szavazattal elfogadták a 10/
  2. (06.26.) Tgy. számú határozatot, mely a taggyűlés 6/
  3. (05.24.) Tgy. számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezte. Ezt követően 200 igen és 80 tartózkodás mellett a tagok 11/
  4. (06.26.) Tgy. számú határozattal elfogadták (ügyvezető) tag 86%-os üzletrészének felosztását egy 40%-os és egy 46%-os üzletrészre. [8] A felperes a Szegedi Törvényszék előtt
  5. P.20.175/
  6. számú eljárásban kérte az alperes
  7. június 26-án megtartott taggyűlésén meghozott 10/
  8. (06.26.) és 11/
  9. (06.26.) Tgy. számú taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését. A bíróság
  10. számú ítéletével a keresetet elutasította, melyet a – a felperes fellebbezése folytán eljárt – Szegedi Ítélőtábla Gf.III.30.167/2024/
  11. számú ítéletével helybenhagyott. [9] Az alperesi társaság ügyvezetője
  12. május 8-án kelt meghívóval
  13. május 24-re taggyűlést hívott össze. A megjelölt napirendi pontok közül az ügy eldöntése szempontjából relevánsak az alábbiak: 5) Könyvvizsgálói megbízás meghosszabbítása 6) A társasági szerződés 9.
  14. pontjának a kiegészítése a Ptk. 3:
  15. §
(2)bekezdésére figyelemmel azzal, hogy a taggyűlési határozatok meghozatala során a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés a)-f) pontjában foglaltakat, mint diszpozitív rendelkezéseket nem tekintik irányadónak, kizáró oknak. Határozati javaslat: „A taggyűlési határozatok meghozatala során a Ptk. 3:19. §
(2)bekezdés a)-f) pontjában foglalt esetekben az érintett tag is szavazhat.” [10] A meghirdetett napon megtartott taggyűlésen a felperes jogi képviselője útján vett részt. Az ülésen 5/
  1. (
  2. 24.) Tgy. számú határozattal a könyvvizsgálói megbízást két Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.021/2025/7 4 évvel a taggyűlés meghosszabbította, míg 6/
  3. (
  4. 24.) Tgy. számú határozattal elfogadták a határozati javaslatot. Mindkét határozatról 1920 igen szavazattal döntöttek. A felperes az
  5. számú határozat során tartózkodott, míg a
  6. számú döntés meghozatala során nemmel szavazott. [11] A döntésekre figyelemmel az alperesi társaság jogi képviselője
  7. június 23án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, az állandó könyvvizsgáló megbízatása meghosszabbításának cégjegyzékbe történő bejegyzésén túl kérte a társasági szerződés módosításának bejegyzését
  8. május 24-i dátummal. [12] A változásbejegyzési kérelemmel összefüggésben a felperes törvényességi felügyeleti eljárás lefolytatása iránti kérelmet terjesztett elő, melyet a Szegedi Törvényszék Cégbírósága Cgt.(X)/
  9. sorszámú végzésével visszautasított. A Szegedi Ítélőtábla Cgtf.(Y)
  10. sorszámú végzésével a döntést hatályon kívül helyezte és a cégbíróságot új eljárásra utasította. [13] A megismételt eljárásban a cégbíróság tájékoztatta az alperest, miután a taggyűlés a
  11. számú határozatot nem egyhangú döntéssel fogadta el, ezért a társasági szerződést módosító határozat alapján a létesítő okirat módosítása a cégjegyzék
  12. rovatába nem jegyezhető be. Ezt követően a hiánypótlásra nyitva álló határidőben az alperes bejelentette, a társasági szerződés módosítása időközben tárgytalanná vált, mert az annak alapjául szolgáló
  13. számú határozatot az alperes
  14. június 26-án megtartott taggyűlése 10/
  15. (
  16. 26.) Tgy. számú határozatával hatályon kívül helyezte. [14] A Szegedi Törvényszék Cégbírósága a Cg.(V)/
  17. sorszámú végzésével elrendelte a létesítő okirat
  18. május 24-i módosításának
  19. rovatban való bejegyzését a cégjegyzékbe, a törvényességi felügyeleti eljárást pedig részben megszüntette. A végzés indokolásában rögzítette, a kérelmezett, azaz jelen per alperese a változásbejegyzési kérelmet oly módon módosította, hogy az a cégjegyzékbe bejegyezhetővé vált, ezért a könyvvizsgáló adatváltozásával összefüggésben a módosított kérelemnek megfelelően a változások bejegyzését a cégjegyzék
  20. és
  21. rovatában elrendelte. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [15] A felperes keresetében a cégnyilvántartásról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  22. évi V. törvény (Ctv.)
  23. §
(1)bekezdése alapján a Szegedi Törvényszék Cégbíróságának
  1. december
  2. napján kelt Cg.(V)/
  3. sorszámú változásbejegyző végzésének hatályon kívül helyezését kérte. Álláspontja szerint az alperes a törvényességi felügyeleti eljárásban hiánypótlási nyilatkozatában nem tett mást, mint a
  4. június 26-i taggyűlés döntésére figyelemmel a korábban előterjesztett változásbejegyzési kérelmét a létesítő okirat módosítás tekintetében részben visszavonta. A változásbejegyzési kérelem a létesítő okirat módosításán kívül az állandó könyvvizsgáló megbízatásának meghosszabbítására irányult, melyhez önmagában a létesítő okirat módosítása nem szükséges, ennél fogva a társasági szerződés
  5. május 24-i módosítása cégjegyzékbe történő bejegyzésének nem volt helye kizárólag a könyvvizsgáló megbízatásának meghosszabbítása okán. A Ctv.
  6. §
(3)bekezdésére hivatkozva kifejtette, a változásbejegyzési kérelem Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.021/2025/7 5 visszavonásához, amennyiben az a legfőbb szerv határozatán alapult, ugyancsak a legfőbb szerv erre vonatkozó határozatát kellett volna csatolni. Nem vitatta, hogy a taggyűlés a társasági szerződés
  1. május 24-i módosítását hatályon kívül helyezte, ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a társasági szerződés
  2. május
  3. és június 26-a közötti tartalma utólag, visszamenőlegesen is változott volna. [16] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Védekezése szerint a cégbíróság támadott végzése nem jogszabálysértő, a változásbejegyzési kérelem módosult, mivel a
  4. számú taggyűlési határozat hatályon kívül helyezésre került, így kizárólag a könyvvizsgáló megbízásának időtartamáról tudott rendelkezni. Az elsőfokú ítélet [17] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában a Ctv.
  5. §
(1)bekezdésére, 78. §
(2)bekezdésére hivatkozott. Kifejtette, a cégbíróság
  1. számú végzésében az alperes 5/
  2. (05.24.) Tgy. számú határozata alapján rendelkezett a könyvvizsgáló megbízatásának meghosszabbítására nézve. Rámutatott, a végzés tartalmazza, hogy a bíróság a Cgt.(Z) szám alatt indult törvényességi felügyeleti eljárást részben megszüntette. A cégbíróság indokolásában kifejtette azt is, jelen per felperese a folyamatban lévő törvényességi felügyeleti eljárással párhuzamosan a társasági határozat felülvizsgálata iránt a Szegedi Törvényszéken is peres eljárást indított, ahol a bíróság a
  3. augusztus
  4. napján kelt 13.P.20.144/2023/
  5. számú végzésével a per jogerős befejezéséig a határozat végrehajtását felfüggesztette. A végzés rögzítette továbbá, hogy az alperes a
  6. november 29-én előterjesztett nyilatkozatában a bíróság hiánypótlási felhívására a társasági szerződés 9.
  7. pontja alapjául szolgáló
  8. számú taggyűlési határozatot
  9. június 26-án 10/
  10. (
  11. 26.) Tgy. számú határozatával hatályon kívül helyezte. Kifejtette, a
  12. június 26-án kelt egységes szerkezetű létesítő okirat a kifogásolt 9.
  13. pontot már nem tartalmazta. Erre figyelemmel az alperes a cégbíróságtól a
  14. rovat módosulásával összefüggésben a változásbejegyzési eljárásban a könyvvizsgáló adatváltozásának rögzítését kérte a cégjegyzék
  15. számú rovatában. [18] Rámutatott, a felperes keresetét változatlan formában fenntartotta annak ellenére, hogy a
  16. számú taggyűlési határozatot az alperes hatályon kívül helyezte. Nem osztotta a felperes azon érvelését, hogy a cégbíróság a módosított tartalmú kérelmet is csak akkor jegyezhette volna be, ha arról a taggyűlés egyhangú határozatot hoz. Kiemelte, a módosított kérelem beadásakor már nem volt olyan bejegyzésre váró módosítás, amely a felperes által sem vitatottan egyhangú döntést igényelt volna, a könyvvizsgáló adatváltozásával összefüggő kérelem pedig nem tartozik ebbe a körbe. A
  17. számú határozat a hatályon kívül helyezés folytán már nem volt alkalmas, hogy alapul szolgáljon bármiféle bejegyzésnek. Hangsúlyozta, ha a bíróság hatályon kívül helyezi a Szegedi Törvényszék Cégbírósága támadott végzését, nem eredményezné azt, hogy ez az állapot ne szerepelne a társasági szerződésben. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.021/2025/7 6 A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [19] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatása és a Szegedi Törvényszék Cégbírósága
  18. december
  19. napján kelt Cg.(V)/
  20. sorszámú végzésének hatályon kívül helyezése, másodlagosan az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében. Változatlan véleménye szerint a cégbíróságnak meg kellett volna követelnie az alperestől az egyhangú határozat csatolását a létesítő okirat módosításához. A könyvvizsgáló megbízásának meghosszabbítása önmagában nem eredményezi a létesítő okirat módosítását, ez legfeljebb a létesítő okirat hatályosításaként értékelendő, vagyis ezen okból nem adhatott volna helyt a cégbíróság a létesítő okirat-módosítás bejegyzésének. Állította, a cégbíróság hiánypótlási felhívására az alperes változásbejegyzési kérelmét a létesítő okirat módosítás tekintetében részben visszavonta, ez pedig nem értékelhető a változásbejegyzési kérelem módosításaként. Ez pedig nem eredményezi, hogy a társasági szerződés
  21. május
  22. és június 26-a közötti tartalma utólag, visszamenőlegesen is változott volna. [20] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult annak helyes indokaira figyelemmel. Előadta, az elsőfokú bíróság akkor helyezhette volna hatályon kívül a változásbejegyző végzést, ha annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütköznek. Az ítélőtábla döntésének indokai [21] A fellebbezés alaptalan. [22] A Pp.
  23. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés 371. §
(1)bekezdésében megjelölt tartalmi követelményei körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy ezt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik. [23] A felperes fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet megváltoztatását, másodlagosan hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. A Pp. 383. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság – ha az ítélet hatályon kívül helyezésére e törvény szerint nincs szükség – az ügy érdemében dönt. E jogszabályi rendelkezésből következik, az ügy érdemében abban az esetben lehet dönteni a másodfokú eljárás során, ha nem áll fenn az ítélet hatályon kívül helyezését eredményező ok. Ezért amennyiben a fellebbezés az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatására és hatályon kívül helyezésére is irányul, a másodfokú bíróságnak először a hatályon kívül helyezés iránti kérelmet kell vizsgálnia, és csak ennek megalapozatlansága esetén dönthet az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatásra irányuló fellebbezési kérelemről. Ezért az ítélőtábla a Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.021/2025/7 7 fellebbezés kapcsán elsőként a Pp. 369. §
(1)bekezdése szerinti felülbírálati jogkörében eljárva azt vizsgálta, hogy az abban megjelöltek miatt helye van-e az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezésének. [24] A felperes fellebbezésében külön kifejtés nélkül bemásolta a Pp. 263. §
(1)bekezdését, 279. §
(1)bekezdését és ezekhez fűzött kommentár szövegét. [25] Amennyiben a felperes a bizonyítékok téves mérlegelését tartja jogszabálysértőnek, arról az ítélőtábla az anyagi jogi felülbírálati jogkörében foglalhat állást. Ennek során dönt a másodfokú bíróság arról, hogy a perben releváns kérdések eldöntése igényli-e, és milyen körben a bizonyítás kiegészítését, szükséges-e további bizonyítás elrendelése és lefolytatása. Amennyiben pedig ez a kérdés a fellebbezési kérelem kereteire figyelemmel felvethető, és arra a válasz igenlő, úgy általában a bizonyítás másodfokú eljárásban történő kiegészítésének sincs akadálya, ellenkező esetben pedig a Pp. 384. §
(2)bekezdés b) pontja alapján történhet meg az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezése. [26] Perbeli esetben a felperes fellebbezésében nem jelölt meg olyan jogszabálysértést, melyre alapozta az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését. [27] Ezt követően az ítélőtábla azt vizsgálta, a felperes által felhozott okból helye van-e a Szegedi Törvényszék Cégbírósága Cg. (V)/9. számú, változásbejegyzést elrendelő végzése hatályon kívül helyezésének. [28] A Ctv. 65. §
(1)bekezdése szerint a változásbejegyzési kérelemnek helyt adó cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés ellen fellebbezésnek nincs helye; a végzés a meghozatala napján emelkedik jogerőre és a bíróság a határozatához ugyanezen naptól van kötve. A végzés vagy az annak meghozatala alapjául szolgáló iratok jogszabályba ütközése miatt az ügyész, valamint az, akire a végzés rendelkezést tartalmaz – a rendelkezés őt érintő részére vonatkozóan – pert indíthat a cég ellen a végzés hatályon kívül helyezése iránt a cég székhelye szerint illetékes törvényszék előtt. A
(3)bekezdés kimondja, a keresetlevélben, illetve az eljárás során csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amelyet a cégbejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. [29] A kereset tartalmát és a peres bíróság vizsgálódási kereteit lényegében a cégeljárás keretei, korlátai határozzák meg. A peres bíróság a perben a cégbíróság eljárását vizsgálja felül, azt, hogy az adott eljárásban az irányadó jogszabályok és a kérelem alapjául szolgáló okiratok alapján volt-e helye a bejegyzésnek, jogsértő-e a bejegyző, változásbejegyző végzés. A cégbíróság a Ctv. 46. §
(1)bekezdése szerint a bejegyzendő adatokra, és az okirati mellékletek (Ctv.
  1. és
  2. számú mellékletből az értelemszerűen adekvát mellékletek) jogszabályoknak megfelelőségét teljeskörűen vizsgálja. Általánosságban leszögezhető, hogy olyan jogsértésre, amely a cégeljárásban irreleváns, a perben sem lehet hivatkozni. [30] Miután a cégeljárásban csak okirati bizonyításra van lehetőség, a bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti perindításnál sikeresen csak olyan jogszabálysértést lehet indokul felhozni, amelyet a cégeljárásban lefolytatható okirati Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.021/2025/7 8 bizonyítás során, a cégeljárás adott ügyre vonatkozó eljárási szabályainak betartása mellett figyelembe kellett volna venni. [31] A Ctv.
  3. §-ában szabályozott pertípus különlegessége abban rejlik, hogy speciális, fellebbezést helyettesítő kontrollpernek számít, ami azt jelenti, hogy e jogorvoslati perben kizárólag annak vizsgálata folyhat, hogy a cégeljárásban a bíró az eljárására irányadó szabályok betartásával járt-e el, épp ezért rendelkezik úgy a Ctv.
  4. §
(3)bekezdése, hogy e perben csak olyan jogszabálysértésre lehet hivatkozni, amit a bejegyzési (változásbejegyzési) eljárásban a cégbíróságnak észlelnie kellett volna. [32] A bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezése iránti per ennek megfelelően nem terjeszkedhet túl azokon a határokon, amelyek a fellebbezéssel biztosított jogorvoslat esetén adottak. Ahogyan a fellebbezés, mint rendes jogorvoslat az elsőfokú eljárás felülbírálatát teszi lehetővé az arra irányadó szabályok szerint, azzal, hogy e rendes jogorvoslat során figyelemmel kell lenni az elsőfokú eljárás szabályaira, a fellebbezést pótló kontrollperben sem lehet túlterjeszkedni az elsőfokú cégeljárás vizsgálati, bizonyítási keretein. A perbíróság tehát csak azt vizsgálhatja, amit a cégeljárásban a cégbíróság is vizsgálhatott, annak az eljárásrendnek az előírásai által behatároltan, amely szerint az elsőfokú eljárás zajlott le. Ha tehát az általános cégeljárás rendje szerint terjesztették elő a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelmet, akkor a Ctv. 46. §-a szerint meghatározott vizsgálati kör előírásait szem előtt tartva kell meghatározni, hogy az adott ügyben milyen terjedelemben vizsgálódhatott a cégbíróság, melyek azok a hiányosságok, amelyeket észlelnie kellett volna. A Ctv. 46. §-a szerinti eljárásban voltak-e olyan ellentmondásai a bejegyzési (változásbejegyzési) kérelemnek, amelyeknek feloldására a kérelmezőt fel kellett volna hívnia. Ha a cégbíróság e körben eljárási szabályt szegett, megfelelő tényállás mellett helye lehet a bejegyző (változásbejegyző) végzés hatályon kívül helyezésének. A Ctv. 46. §
(1)bekezdése csak úgy értelmezhető, hogy az okiratok jogszabályi megfelelőségének vizsgálata a cégeljárásban azokra a tartalmi kérdésekre korlátozódik, amelyekre a Ctv.-ben, illetőleg a Ptk.-ban szabályozott más eljárások hatálya nem terjed ki. [33] A (változás)bejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezése iránt a Ctv.
  1. §-a szerint indított perben a perindítást leszűkítő jelentős korlátozás, hogy a perben a létesítő okiratnak, illetve módosításának a végzésben foglalt cégjegyzékadattal összefüggő érvénytelenségére lehet hivatkozni. [34] A Szegedi Törvényszék Cégbírósága Cg.(V)/
  2. sorszámú végzésében döntött a könyvvizsgáló megbízatásának
  3. május
  4. napjáig való meghosszabbításáról, valamint 8/
  5. rovatában rögzítette a létesítő okirat kelteként
  6. május
  7. napját, valamint a 8/
  8. számú rovatban
  9. június
  10. napját. [35] A felperes jogorvoslati kérelmében azt sérelmezte, a könyvvizsgáló megbízásának meghosszabbítása önmagában nem eredményezi a létesítő okirat módosítását, ezért erről a cégbíróság nem is dönthetett volna. Véleménye szerint a változásbejegyzési kérelem módosításához taggyűlés tartása szükséges lett volna, az alperes ugyanakkor a változásbejegyzési kérelmet nem módosította, hanem visszavonta. Ez pedig nem eredményezi, hogy a társasági szerződés
  11. május
  12. és június 26-a közötti tartalma utólag, visszamenőlegesen is változott volna. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.021/2025/7 9 [36] A létesítő okirat tartalmazza az adott cég státutumát, a cégformára irányadó anyagi jogi szabályoknak megfelelően, azok keretei között. A létesítő okirat keltére vonatkozó cégjegyzék rovatban kell feltüntetni a létesítő okirat módosításának időpontját. Az erre vonatkozó bejelentést a cégnek akkor is meg kell tennie és ennek nyomán a közzététel is megtörténik, ha a létesítő okirat változása nem vonja maga után a cégjegyzék egyéb adatainak módosítását. A Ctv.
  13. és
  14. számú melléklete határozza meg, melyek azok az okiratok, melyeket a cégnek változásbejegyzési kérelem előterjesztése esetén a cégbíróság felé továbbítania kell. [37] Az alperes társasági szerződése 11.
  15. rovata tartalmazza könyvvizsgálója megbízatásának időtartamát. Erről a társaság
  16. május
  17. napján megtartott taggyűlésén az 5/
  18. (05.24.) Tgy. számú taggyűlési határozattal döntött, vagyis a társasági szerződés módosítása taggyűlési határozattal történt. A döntés felhatalmazta az ügyvezetőt, hogy a jelen módosításnak megfelelő egységes szerkezetű társasági szerződést készítse el és a cégbíróságnak jelentse be a módosítást. [38] A felperes által kifogásolt változásbejegyző végzés indokolása szerint a társaság a határozatban foglalt kötelezettségének eleget tett, egységes szerkezetű okiratba foglalta a könyvvizsgáló megbízatásának meghosszabbításáról szóló taggyűlési határozat érdemi részét. Ezzel a Ctv.
  19. sz. melléklet I.
  20. pontjára vonatkozó jogszabályi kötelezettségének eleget tett. Ezt követően a cégbíróságnak a Ctv. 50.§
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Ctv. 46. §
(1)bekezdése szerint a kérelmet érdemben kellett megvizsgálnia abból a szempontból, hogy azok az adatok, amelyeknek bejegyzését az adott cégformára vonatkozóan a Ctv. előírja, illetve a létesítő okirat, valamint a bejegyzési kérelem alapjául szolgáló,
  1. és
  2. számú mellékletben felsorolt, kötelezően, illetve szükség szerint csatolandó egyéb okiratok megfelelnek-e a jogszabály rendelkezéseinek. Ennek keretében a cégbíróság hiánypótlási felhívásának a társaság eleget tett. Ebben az esetben a bíróságnak el kell rendelnie a cég változásbejegyzési eljárásban előterjesztett kérelme szerinti változások bejegyzését, melynek következménye pedig, hogy módosult a cégjegyzék
  3. rovata a létesítő okirat keltére vonatkozóan, ezért annak átvezetése a cégjegyzéken nem volt mellőzhető. [39] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
  4. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [40] A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért köteles az alperes másodfokú eljárásban felmerült, jogi képviseletével összefüggő költségének viselésére, melynek mértékét – felszámítás folytán – a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)bekezdése, valamint
(5)és
(6)bekezdései alapján mérlegeléssel állapított meg. Az alperes a
(6)bekezdés szerint az ügy bonyolultságára figyelemmel emelt összegben kérte a perköltség megállapítását, ezt azonban az ítélőtábla nem találta alaposnak. A peres felek között számtalan, az alperesi társasággal összefüggő per volt folyamatban, a jelen ügy jogi megítélése a bírói gyakorlatban kikristályosodott jogalkalmazásra épül, ezért a felkészülésre fordított idő sem indokolta emelt összegű perköltség megállapítását. Szeged, 2025. június 11. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.021/2025/7 10 Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. Dr. Dobler László s.k. Dr. Tolna András s.k. a tanács elnöke, előadó bíró táblabíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.