Debreceni Ítélőtábla Gf.III.30.349/2024/
- A Debreceni Ítélőtábla a Dr. Gaal Szabolcs Ügyvédi Iroda (cím, ügyintéző: dr. Gaal Szabolcs ügyvéd) által képviselt Felperes (cím) felperesnek – a dr. Takács Gábor ügyvéd (cím) által képviselt Alperes (Cégjegyzékszám, cím) alperes ellen taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezése iránti perben a Nyíregyházi Törvényszék
- május
- napján kelt 3.G.40.096/2024/5/II. számú ítélete ellen a felperes
- sorszámú fellebbezése alapján az alulírott napon – tanácsülésen – meghozta a következő í t é l e t e t: Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének a nem fellebbezett részét nem érinti, a fellebbezett részét megváltoztatja, az alperes 1/22.03.28 és a 2/22.03.28 taggyűlési határozatait hatályon kívül helyezi. Ez ellen az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] A cégnyilvántartásba
- június 4-én bejegyzett Korlátolt Felelősségű Társaság1-ot (továbbiakban: alperes) Tag1 és Tag2 (50-50%-os tulajdoni aránnyal) alapította
- június 03-án. A cégjegyzékének
- rovata szerint az alapítástól ők voltak az alperes önálló képviseleti jogú vezető tisztségviselői. Tag2-t
- december 11-ével mint ügyvezetőt törölték.
- augusztus 31-től tagként a felperest jegyezték be a cégjegyzékbe. Az ettől az időponttól hatályos társasági szerződés 11.
- pontja szerint az T1-t megillető szavazatok aránya 60%, a felperest megillető pedig 40%. A
- május 25-ei taggyűlés a 1/
- (V.25.) számú határozattal a felperest határozatlan idejű ügyvezetővé választotta, és a felperest
- május 25-től önálló képviseleti joggal bejegyezték. A cégjegyzék 13/
- rovatában jelenleg Felperes „bejegyzés alatt” szerepel, képviseleti módja változott „együttes” képviseletre. A cégjegyzék 13/
- rovatában található T1 adatai szintén „bejegyzés alattiként” szerepelnek, szintén „együttes” képviselet megjelöléssel. A felperesnek
- március 10-én jutott a tudomására, hogy mint önálló képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselő törlésre kerülne az alperes cégkivonatának 13/
- rovatából
- március 4-i dátummal, és a képviseleti jogosultsága „együttesre” változna. A felperes a vezető tisztségviselői jogviszonyának megváltozott tartalmára, az együttes képviseleti jogra nem tett elfogadó nyilatkozatot, az ő aláírása nem szerepel a változásbejegyzési eljárás alapjául szolgáló okiratokon. Az alperes – azt követően, hogy a felperes magyarázatot kért a cégeljárásban benyújtott változásokkal kapcsolatosan – visszavonta a
- március 4-én kelt és március 8-án előterjesztett, valamint
- március 11-én ismételten előterjesztett változásbejegyzési kérelmét. Az alperes másik önálló képviseleti joggal rendelkező ügyvezetője, Tag1 ügyvezető által összehívott, a társaság
- március 28-án tartandó taggyűlésére vonatkozó dátum nélküli meghívóban az alábbi napirendi pontok szerepeltek: Debreceni Ítélőtábla III.Gf.30.349/2024/4 2 1.) Döntés ügyvezető visszahívása tárgyában, 2.) Egyéb kérdések (pl. társasági szerződés módosítása). A felperes a meghívót
- március 9-én vette át. A felperes
- március 24-én Tag1-nak írt levelében a napirendi pontok részletezettségét hiányolta, így véleménye szerint a taggyűlésen nem hozható érvényesen határozat. A felperes a taggyűlésen sem személyesen, sem képviselő útján nem jelent meg,
- március 31-én vette át a
- március
- napjával keltezett rendkívüli taggyűlési jegyzőkönyvet. Ekkor szerzett tudomást az 1/22.03.28 és a 2/22.03.28 taggyűlési határozatokról, amely szerint a taggyűlés őt, mint ügyvezetőt visszahívta, és új társasági szerződést fogadott el. [2] A felperes a
- április 26-án benyújtott keresetében kérte az alperes 1/22.03.28 és 2/22.03.28 taggyűlési határozatai hatályon kívül helyezését, mivel azok jogszabálysértők, illetve a létesítő okiratba ütköznek. Keresetét a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvény (Ptk.) 3:
- §-ára, 3:
- §
(1)és
(4), 3:37. §
(1), 3:190. §
(1), 3:17. §
(1),
(3)-
(6), 3:110. §
(1)és 3:111. §
(3)bekezdésére alapította. Álláspontja szerint a
- március 28-i taggyűlésre vonatkozó meghívó nem felelt meg a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdése szerinti részletezettségi követelményeknek. Az
- napirendi pont vonatkozásában nincs megjelölve, hogy mely ügyvezető visszahívására vonatkozik. A
- napirendi pont „Egyéb kérdések” nem fogadható el, mivel e címszó alatt olyan kérdéseket tárgyaltak meg, amelyekben taggyűlési határozatot kell hozni. A meghívó hiányossága még a dátumnélkülisége. A társaság város2i székhelyű, a megtartott rendkívüli taggyűlés jegyzőkönyve szerint Tag1 tag és ügyvezető, illetve T1 ügyvezető van jelen, azonban dr. ... okiratszerkesztő ügyvéd nincs feltüntetve, holott a taggyűlési jegyzőkönyv végén az ellenjegyzésnél megtalálható. Dr. ... ügyvéd Város1 ellenjegyezte az alperes város2i székhelyén készült taggyűlési jegyzőkönyvet. Megkérdőjelezte, hogy a taggyűlést egyáltalán megtartották-e, és ha igen, akkor hol. Így a meghívó alapján, annak hiányosságai és jogsértő volta miatt a taggyűlésen érvényesen határozat sem születhetett volna. [3] Az alperes az ellenkérelmében kérte a kereset elutasítását. Előadta, hogy az
- napirendi pont kellőképpen részletezett, hiszen a társaságnak két ügyvezetője volt, a felperes pedig a saját visszahívásáról nem szavazhatott volna, tehát minden kétséget kizáróan felkészülhetett. A
- napirendi pontnál érdemi döntés nem született, csupán a felperes visszahívása miatt a társasági szerződést hatályosították. Hivatkozott arra, hogy a felperes nem jelent meg a taggyűlésen, a meghívó kézhezvételét követően a Ptk. 3:
- §
(2)bekezdése alapján élhetett volna a napirendi pont kiegészítése iránti indítványával. Rosszhiszemű a magatartása, mivel elzárkózik a társaság legfőbb szervében való közreműködéstől, utólag támadja a határozatokat, megnehezítve ezzel az alperes működését. Kiemelte, hogy a felperes kisebbségi tulajdonosa, így (a minősített többséget igénylő döntések kivételével) kénytelen alávetni magát a többségi tulajdonos akaratának. A felperes a taggyűlést megelőzően,
- március 9-én átvette a meghívót, arra reagált. A taggyűlést a meghívóban megjelölt időpontban a társaság székhelyén tartották meg, amelyről Debreceni Ítélőtábla III.Gf.30.349/2024/4 3 skype felvétel készült, így az ellenjegyző ügyvéd figyelemmel kísérte a taggyűlést. A taggyűlésen résztvevők Város1-en, az ügyvédi irodában a taggyűlési jegyzőkönyvön szereplő aláírásokat sajátjukként ismerték el az ellenjegyző ügyvéd előtt. [4] Az elsőfokú bíróság a fellebbezett ítéletével megállapította, hogy az alperes taggyűlése által hozott „1/22.03.
- Határozat” és „2/22.03.
- Határozat” megnevezésű taggyűlési határozatok jogszabályba ütközése nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését. Megkereste a Nyíregyházi Törvényszék Cégbíróságát, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően a per jogerős befejezésének tényét jegyezze be. Megállapította, hogy a felek maguk viselik a perköltségüket. [5] Az elsőfokú bíróság a keresetet részben ítélte megalapozottnak. Alkalmazott jogszabályként felhívta a Ptk. 3:35., 3:
- és 3:
- §-át, 3:
- § f) pontját, 3:37.§
(1)és
(2)bekezdését. Megállapította, hogy a felperes – a tudomásszerzésére tekintettel – határidőben nyújtotta be a keresetét. A felperesnek a dátum nélküli meghívóra alapított hivatkozását irrelevánsnak ítélte, mivel azt időben megkapta. Nem vizsgálta, hogy a taggyűlést az alperes székhelyén, vagy eltérő helyen tartották-e, mivel a meghívóban és taggyűlési jegyzőkönyvben a taggyűlés helyeként a társaság székhelye szerepel, és nem merült fel eltérő helyre utaló adat, elfogadta a jegyzőkönyv erre vonatkozó tartalmát. Ugyanakkor az alperes álláspontjával egyezően értékelte, hogy a felperes nem jelent meg a meghívóban szereplő helyen és időben, holott ez, mint tagnak és mint vezető tisztségviselőnek a Ptk. 3:110. és 3:111.§-a alapján joga és kötelezettsége is lett volna. A jegyzőkönyv megfelelő ellenjegyzéssel történő ellátása pedig az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 43. §
(2)bekezdése alapján az ellenjegyző ügyvéd felelősségét alapozhatja meg, de a taggyűlésen elfogadott határozatok tartalmára nincs kihatása. A jegyzőkönyv egy, a legfőbb szerv ülésén végbement fontosabb eseményeket rögzítő technikai eszköz, azonban esetleges, ilyen jellegű hiányossága a társasági határozat érvényességét nem érinti. Az
- napirendi pont vonatkozásában a felperes kifogásolta, hogy nincs pontosan megjelölve, hogy az mely ügyvezető visszahívására vonatkozik. A határozat meghozatala időpontjában az alperesnek a felperes és Tag1 voltak az ügyvezetői. A felperes kizárólag az Tag1 visszahívásáról nyilváníthatott volna véleményt. Így a visszahívás tárgyában jogi álláspontja kialakításáról kizárólag csak a másik ügyvezető vonatkozásában volt lehetősége. A felperes alappal hivatkozott arra, hogy a
- napirendi pont „Egyebek” alatt bármilyen kérdés is felvetődhet, ami a tagok érdekeit, a társaság működését, gazdálkodását, a társasági szerződés módosítását stb. érintheti, amelyekben taggyűlési határozatot kell hozni, ezért e vonatkozásban nem fogadható el ennek a napirendi pontnak a megjelölése. Így a szavazásra jogosultak, a felperes ezen napirend részletezettsége alapján (a tárgyalni kívánt témakör ismeretének hiányában) előzetesen nem tudta kialakítani az álláspontját. Az elsőfokú bíróság a felperes által megjelölt jogszabályok megsértését a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdésében foglaltak alapján kizárólag a
- napirendi pontra nézve állapította meg. Debreceni Ítélőtábla III.Gf.30.349/2024/4 4 A határozatok meghozatalának időpontjában Tag1 tag szavazatszáma 180, a felperesé 120, tehát a leadható szavazatok több mint felével rendelkező tag jelenlétével a határozatképesség biztosítva volt. A bírói gyakorlat szerint, ha a társasági határozat kapcsán megvalósult jogszabálysértés nem jelentős, nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróságnak ítéletében a jogsértés tényét kell megállapítania (BH2018.19.). A Kúria megítélése szerint a Ptk. a perbeli esethez hasonló tényállásokra tekintettel vezette be a hivatkozott új rendelkezést, amely alkalmas arra, hogy kis jelentőségű jogszabálysértésnek ne legyen szükségszerű következménye a társasági határozatok hatályon kívül helyezése, ugyanakkor a jogszabálysértés ténye mégis meg legyen állapítva. Erre tekintettel az elsőfokú bíróság megállapította, hogy a keresettel támadott 1/22.03.28 és 2/22.03.28 számú taggyűlési határozatok jogszabálysértőek a meghívóban megjelölt
- napirendi pont vonatkozásában, erre tekintettel a Ptk. 3:
- §
(3)bekezdése alapján csupán a jogsértés tényét állapította meg, mivel a határozatok hatályon kívül helyezése nem volt indokolt, a jogszabálysértés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését. Az elsőfokú bíróság a pernyertesség/perveszteség arányát 50%-ban határozta meg, mivel megállapította ugyan a határozatok jogsértő jellegét, de a felperes nem tekinthető pernyertesnek, mivel azokat nem helyezte hatályon kívül. A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (Pp.) 83. §
(2)bekezdése alapján úgy rendelkezett, hogy a felek maguk viselik a jogi képviseletükkel felmerült perköltségüket. [6] A felperes a fellebbezésében kérte az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatását, a sérelmezett taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság helytelenül mérlegelte az általa megállapított jogszabálysértéseket, hiszen mindhárom jogszabálysértés önmagában olyan jelentős mértékű, amely megalapozza a határozatok hatályon kívül helyezését. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint a taggyűlést a társaság székhelyén tartották, az ügyvédi ellenjegyzés alapján pedig Város1-en írták alá. Így nem lehet megállapítani, hogy a taggyűlést hol tartották meg. Az ellenjegyzéssel és a helyszínnel kapcsolatos kérdés az ellenjegyző ügyvéd felelősségén kívül jogilag releváns súlyos problémákat vet fel, hiszen az elsőfokú bíróságnak az a megállapítása, hogy nem merült fel arra utaló adat, hogy a taggyűlést nem a társaság székhelyén tartották meg, ellentétes a taggyűlési jegyzőkönyvvel. A jegyzőkönyv egyik részén Város2 szerepel, mint helyszín, a másik részén pedig már Város1. A taggyűlés helyszínének pontos ismerete nélkül nem lehet megállapítani, hogy a taggyűlést a társasági szerződésnek megfelelően tartották meg. Amennyiben a taggyűlést nem a székhelyen tartják, akkor arra – a Ptk. 3:17. §
(4)bekezdésére tekintettel – már a meghívóban hivatkozni kellett volna. A meghívó tényleges tartalmára tekintettel – a jogszerűség érdekében – az alperesnek külön határozatot kellett volna hoznia arról, hogy a szabálytalan összehívásra tekintettel hozzájárulnak a taggyűlés megtartásához. A helyszínnel kapcsolatos probléma miatt azt sem lehet megállapítani, hogy a felperes személyesen részt tudott volna-e venni a taggyűlésen. Mivel a jegyzőkönyvet jogi képviselő ellenjegyzésével készítették, meg kell felelnie az alaki szabályoknak. Az alperesi hivatkozással ellentétben semmilyen formában nem igazolt, hogy a taggyűlést skype felvétel igénybevételével tartották volna meg (ez egyébként azt is eredményezi, hogy nem bizonyított a taggyűlés helyszíne). Debreceni Ítélőtábla III.Gf.30.349/2024/4 5 A meghívó alapján, a konkrét ügyvezető megjelölése nélkül az álláspontját megfelelően nem tudta kialakítani, hiszen még arról sem volt tudomása, hogy van-e lehetősége szavazni a kérdésben. Az ügyvezetői feladat fontosságára tekintettel bármilyen apró jogszabálysértés is nagy jelentőségű a társaság működésének a szempontjából, így a jogszabálysértés emiatt sem minősülhet csekély jelentőségűnek. Az elsőfokú bíróság a jogszabálysértés csekély mértékét arra alapozza, hogy nem jelent meg a taggyűlésen. Ez nem elfogadható, mivel nem lehet megállapítani azt sem, hogy egyáltalán volt-e lehetősége a személyes részvételre. A keresetlevélben hivatkozott jogszabálysértés és annak következményei már realizálódtak a taggyűlés időpontja előtt, hiszen a jogszabálysértő meghívó következményei az átvételt követően azonnal megvalósultak. A taggyűlési jegyzőkönyv semmilyen körülmények között nem felel meg a bírói gyakorlatnak (BH.2020.81., ÍH.2017.105.) sem, azonban az elsőfokú bíróság ettől eltekintett. A
- (Egyéb) napirendi pont megjelöléséből semmilyen következtetést nem lehetett levonni, így vitán felül áll, hogy az nem felel meg a Ptk. és a bírói gyakorlat követelményeinek. A jogszabálysértés ebben a körben azért is jelentős, mert az egyéb napirendi pont olyan megfogalmazás, ami bármilyen döntésre kiterjedhet. A jogsértés súlyát növeli, ezt azonban az elsőfokú bíróság szintén nem értékelte, hogy a taggyűlés megtartásra előtt már írásban jelezte a keresetlevélben kifogásolt körülményeket, azonban azt figyelmen kívül hagyták a taggyűlés megtartásakor. Álláspontja szerint a bírói gyakorlat (Budapest Környéki Törvényszék G.40312/2016/32.) alapján az ügyvezető személyes jelenléte nélkül nem is lehet szabályosan megtartani a taggyűlést. [7] Az alperes a fellebbezési ellenkérelmében kérte az elsőfokú ítélet fellebbezett részének a helybenhagyását. Előadta, hogy a jogszabályoknak megfelelően járt el a taggyűlés összehívása és lebonyolítása során. Egyetértett a felperessel abban, hogy „egyebek” napirendi pont alatt nem lehet olyan kérdést megtárgyalni, amelyre nem tartalmaz a meghívó előzetes tájékoztatást, azt azonban vitatta, hogy a perbeli esetben ilyen történt volna. Állította, hogy az egységes szerkezetű társasági szerződést fogadták el, ami nem igényel előzetes megfontolást vagy álláspont-kialakítást, ezért ez a megoldás a változásbejegyzési eljárások elfogadott gyakorlatának is megfelel. Azt a kérelmet pedig, amellyel kapcsolatban aggály merülhetne fel, korábban visszavonta. Egyebekben az elsőfokú eljárásban tett nyilatkozatait fenntartotta. [8] A fellebbezés az indokait tekintve részben megalapozatlan, az elsőfokú bíróság ítéletének részbeni megváltoztatására irányulóan azonban megalapozott. [9] Az ítélőtábla nem lépte át a fellebbezési kérelem és az ellenkérelem korlátait, nem észlelt ugyanis olyan eljárási szabálysértést vagy téves anyagi pervezetést, amely erre okot adott volna [Pp.
- §
(2)-
(4)bekezdései]. A másodfokú eljárás tárgyát nem képezte az elsőfokú ítéletnek a taggyűlési határozatok jogszabályba ütközését megállapító rendelkezése, mivel a felperes a fellebbezésében azt nem Debreceni Ítélőtábla III.Gf.30.349/2024/4 6 sérelmezte, az alperes pedig nem fellebbezett. A másodfokú eljárásnak kizárólag az volt a tárgya, hogy az elsőfokú bíróság helyesen alkalmazta-e a Ptk. 3:37. §
(3)bekezdését. [10] Ebből és a felperes kereseti kérelméből kiindulva nem volt vizsgálható az a felperesi érvelés, hogy az ügyvezető személyes jelenléte nélkül a taggyűlés nem lett volna megtartható (hiszen erre a keresetlevelében nem hivatkozott), szintén nem volt értékelhető az alperesnek az az érvelése, hogy a taggyűlés összehívása és megtartása során a jogszabályoknak megfelelően járt el (hiszen az elsőfokú bíróság nem fellebbezett döntése ezzel ellentétes). A perrendtartásban a fellebbezési kérelemmel és az ellenkérelemmel szemben megfogalmazott követelményekre figyelemmel azt sem lehetett értékelni, hogy az alperes az elsőfokú eljárás során tett nyilatkozatait fenntartotta [Pp. 371. §-a, 372. §
(2)bekezdése]. [11] Az elsőfokú bíróság a
- napirendi pont nem kellő részletezettsége miatt állapította meg azt, hogy a taggyűlést nem szabályszerűen hívták össze, és ennek következtében állapította meg a határozatok jogsértő jellegét. A felperes alaptanul kérte további jogsértések megállapítását, azt, hogy az
- napirendi pont sem kellő részletezettségű, illetve, hogy a taggyűlésről felvett jegyzőkönyv alapján az sem állapítható meg, – a meghívónak megfelelően – a társaság székhelyén tartották-e meg azt. A taggyűlési határozat felülvizsgálata során a vizsgált szempontoknak van egy sorrendisége, és amennyiben a bíróság egy okra alapítottan megállapítja a taggyűlési határozatok jogszabálysértő voltát, akkor a továbbiak vizsgálata szükségtelen. Nyilvánvalóan (erre is alapított kereset esetén) elsősorban a taggyűlés szabályszerű összehívását kell vizsgálni, és ha ez az érvelés eredménytelen, akkor a taggyűlés megtartásával, ezt követően pedig a meghozott határozattal kapcsolatos indokokat. A taggyűlés szabályszerű összehívása körébe tartozik az
- napirendi pont kellő részletezettsége is, ebben a tekintetben az ítélőtábla egyetértett az elsőfokú bíróság indokaival, így azt szükségtelenül nem ismétli meg. Mivel a támadott határozatok jogsértő jellege a másodfokú eljárásban már nem vitatható, az ítélőtábla csak a teljesség kedvéért vizsgálta a taggyűlésről felvett jegyzőkönyvet, amely egyértelmű abban, hogy azt az alperes székhelyén tartották, ügyvéd jegyezte ellen Város1-en. A felperes állításától eltérően abból nem következik ellentmondás a megtartás helyére vonatkozóan, illetve (az ellenjegyzéstől függetlenül) azzal szemben a bizonyítás a felperest terhelte, aki ennek azért sem tudott eleget tenni, mert a taggyűlés meghívó szerinti helyszínén nem jelent meg. [12] A Ptk. 3:37 §
(3)bekezdése szerint, ha a jogszabálysértés vagy a létesítő okiratba ütközés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság a jogsértés tényét állapítja meg. Az elsőfokú bíróság arra alapítottan alkalmazta a Ptk. 3:37 §
(3)bekezdését, hogy csak a
- napirendi pont vonatkozásában állapított meg (a felperes által állítottak közül egy) jogsértést, a felperes (joga és kötelezettsége ellenére) nem jelent meg a meghívóban szereplő helyen és időben, a leadható szavazatok több mint felével rendelkező tag jelenlétével a taggyűlés határozatképessége biztosítva volt, így a jogszabálysértés nem jelentős és nem veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését. A Nagykommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló
- évi V. törvényhez [Kisfaludy András, In: Gárdos Péter, Vékás Lajos (szerk.)] szerint: „Újdonság a Ptk. azon rendelkezésre, miszerint csekély mértékű jogsértés esetén, azaz ha a határozat jogsértő jellege nem Debreceni Ítélőtábla III.Gf.30.349/2024/4 7 veszélyezteti a jogi személy jogszerű működését, a bíróság megteheti, hogy a jogsértés megtörténtének a megállapítása mellett mellőzi a határozat hatályon kívül helyezését. Ez lehetővé teszi a rugalmasabb jogalkalmazást, kevésbé avatkozik be a társaság ügyeibe, ugyanakkor mégis kifejezi a jogsértés miatti rosszallást. Ugyanakkor ez az intézmény nem használható fel a garanciális szabályok mellőzésére. Így például a meghívó kiküldése és a legfőbb szerv ülése között megtartandó időköz a tagoknak a felkészülését biztosítja, ezért ha ez lerövidülne, a bíróság nem nyilváníthatja jelentéktelennek a jogsértést (BDT2018.3953.)”. A taggyűlés szabályszerű összehívása garanciális kérdés, a társaság ügyvezetése alapvető jellegű a működésében, ebből kiindulva a jogsértés – a felperes fellebbezési érvelésével egyezően – nem jelentéktelen. [13] Az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletének a nem fellebbezett részét nem érintette, a fellebbezett részét a Pp.
- §-a és
- §
(2)bekezdés második fordulata alapján megváltoztatta, a sérelmezett határozatokat a Ptk. 3:37 §
(1)bekezdésének az alkalmazásával hatályon kívül helyezte. [14] A másodfokú eljárásban pervesztes alperes a saját másodfokú perköltségét (ügyvédi munkadíj) maga köteles viselni. A felperes a fellebbezési eljárási illetéket előlegezte, ezt és a jogi képviselője ügyvédi munkadíját azonban szabályszerűen nem számította fel, ezért az ítélőtáblának a másodfokú perköltségéről nem kellett rendelkeznie, a fellebbezési kérelme pedig nem terjedt ki az elsőfokú bíróság perköltségről hozott rendelkezése megváltoztatására. Debrecen, 2025. március 6. Dr. Görög Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Riczu András s.k. bíró, Dr. Szűcs Lajos s.k. bíró