← Magyarország

Bfv.870/2024/15 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Az embercsempészés bűntette a segítség nyújtásával befejezetté válik, előkészület akkor állapítható meg, ha a terhelt a tiltott határátlépéshez való segítségnyújtásban megállapodik, azonban sem térben, sem időben nem kerül olyan kapcsolatba a migránsokkal, hogy részükre az ország belsejébe való továbbhaladáshoz segítséget tudjon nyújtani. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.870/2024/

  1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Molnár Ferencné dr., a tanács elnöke Dr. Varga Eszter, előadó bíró Dr. Bartkó Levente, bíró Dr. Horváth Péter, bíró Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. május
  3. Az ügy tárgya: embercsempészés bűntette Terhelt(ek): terhelt Első fok: Másodfok: Komáromi Járásbíróság, 9.B.20/2023/107., ítélet, tárgyalás,
  4. január
  5. Tatabányai Törvényszék, 11.Bf.28/2024/24., ítélet, nyilvános ülés,
  6. május
  7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az embercsempészés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Komáromi Járásbíróság Kúria 3.Bfv.870/2024/15-I. 2 9.B.20/2023/
  8. számú és a Tatabányai Törvényszék 11.Bf.28/2024/
  9. számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Komáromi Járásbíróság a
  10. január
  11. napján meghozott 9.B.20/2023/
  12. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont]. Ezért őt mint visszaesőt 5 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 5 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy legkorábban a szabadságvesztés büntetés háromnegyed részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. Rendelkezett az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Védelmi fellebbezések alapján eljárva a Tatabányai Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2024. május 2. napján jogerős 11.Bf.28/2024/24. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta. A terhelttel szemben kiszabott szabadságvesztés tartamát 4 évre, a közügyektől eltiltás mértékét 4 évre enyhítette. Pontosította a bűnügyi költség összegét, egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] Az irányadó tényállás lényege a következő: – A taxisként dolgozó 1.egyéb érdektelen személy 2021. január hónapban, pontosabban meg nem határozható időben, Romániában, város1ben, egy fuvarfeladat során ismerkedett meg a terhelttel, aki munkát ajánlott neki. Magyarország területén rendszeresen személyek szállítását, 400 euró/fuvar díjazás ígérete ellenében. Ekkor a terhelt és 1.egyéb érdektelen személy megadták egymásnak a telefonos elérhetőségüket. – Egy ismeretlen személy 2021. január hónapban, pontosabban meg nem határozható időben, Romániában, város2ben megemlítette a szintén taxisként dolgozó 2.egyéb érdektelen személynek, hogy Magyarországon, egy „keresztnév1” nevű személy szervezésében rendszeresen, 600 euró díjazás ellenében lehetőség nyílik személyek szállítására. – 1.egyéb érdektelen személy 2021. február 21. napját megelőző napokban, pontosabban meg nem határozható időben, Romániában, telefonon felhívta a terheltet azzal, hogy a felajánlott munkát vállalja, és megbeszélték, hogy ennek érdekében 1.egyéb érdektelen személy Magyaroszágra utazik. – 1.egyéb érdektelen személy és 2.egyéb érdektelen személy – akik útközben ismerték meg egymást – 2021. február 21. napján, autóbusszal Romániából Magyarországra, város3ba utaztak, ahol egy áruház parkolójában már várta őket a terhelt, aki a város3ban, az általa bérelt lakásában biztosított szállást 1.egyéb érdektelen személynek és 2.egyéb érdektelen személynek. Kúria 3.Bfv.870/2024/15-I. 3 – A terhelt 2021. február 22. napján, a kora esti órákban, 1.egyéb érdektelen személlyel és 2.egyéb érdektelen személlyel együtt felkeresett egy város3beli autókölcsönzőt, ahol a terhelt a saját neve alatt, de 1.egyéb érdektelen személy részére, a bűncselekmény végrehajtása céljából bérbe vette az 1.forgalmi rendszámú, 1.típusú személygépkocsit, amelynek bérleti díját a terhelt fizette ki. – A terhelt másnap, 2021. február 23. napján 1.egyéb érdektelen személlyel és 2.egyéb érdektelen személlyel város4be utazott, ahol a saját neve alatt, de 2.egyéb érdektelen személy részére, a bűncselekmény végrehajtása céljából bérbe vette a 2.forgalmi rendszámú, 2.típusú személygépkocsit, amelynek bérleti díját a terhelt fizette ki. – A terhelt a migráns személyek szállítása során történő kapcsolattartás céljából 1.egyéb érdektelen személy részére 1 db típusnév1 mobiltelefont és SIM kártyát, 2.egyéb érdektelen személy részére pedig 1 db típusnév2 mobiltelefont és SIM kártyát vásárolt. – 3.egyéb érdektelen személy, 4.egyéb érdektelen személy és 5.egyéb érdektelen személy, valamint további 10 fő, szír állampolgárságú migráns személy 2021. február hónapban, a Szíria-Törökország-Görögország-Albánia útvonalon, embercsempészek közreműködésével érkezett Szerbiába, város5be, ahol találkoztak egy, a nyomozás során ismeretlenül maradt afgán embercsempésszel, aki vállalta, hogy fejenként 3.000 euró ellenében segítséget nyújt a migráns személyeknek az Ausztriába történő jogellenes eljutásban. A migráns személyek ezen összeget Törökországban, ismeretlen személynél előzetesen letétbe helyezték, amelyet az ismeretlen letéteményes az Ausztriába való sikeres átjutásuk esetén fizetett volna ki az embercsempészeknek. – Az összesen 13 fő migráns személyt az ismeretlen embercsempész 2021. február 22. napján, az esti órákban, taxival a szerb-magyar államhatár közelébe szállíttatta, majd egy erdős területen, gyalogosan a szerb-magyar államhatárnál álló határkerítéshez vezette. Az afgán embercsempész és a migráns személyek a határkerítésen létrákon át– amelyeket további négy embercsempész biztosított – jutottak Magyarország területére, ahol az afgán embercsempész tovább kísérte őket a mintegy 25 km-re lévő, a terhelt és az embercsempészek által előre egyeztetett, erdős területen lévő találkozási helyre, ahol az embercsempésszel együtt várakoztak az őket tovább szállító 1.egyéb érdektelen személy és 2.egyéb érdektelen személy érkezésére. – A terhelt 2021. február 24. napján, hajnali 5 óra körüli időben utasította 1.egyéb érdektelen személyt és 2.egyéb érdektelen személy a migráns személyek felvételére, és Whatsapp alkalmazáson elküldte a részükre a felvétel helyének koordinátáit. – 1.egyéb érdektelen személynek és 2.egyéb érdektelen személynek a tervezett szállítás körülményei alapján (a terhelt a saját nevére, de valójában 1.egyéb érdektelen személy és 2.egyéb érdektelen személy részére gépkocsikat bérelt, a szállítás során történő kapcsolattartásra telefont biztosított nekik, a terhelt a személyek felvételének helyét Whatsapp alkalmazáson küldött koordinátákkal jelölte meg) legkésőbb a személyek felvételének helyére történt elindulásuk idején már egyértelműen tudomásuk volt arról, hogy a terhelttel személyek szállítására vonatkozó megállapodásuk valójában migráns személyek szállítására vonatkozik. – 1.egyéb érdektelen személy és 2.egyéb érdektelen személy a terhelttől kapott koordinátákat követve város3ból a magyar-szerb államhatár közelébe, község1 térségébe hajtott, ahol egy elhagyatott, erdős területen, 7 óra körüli időben 1.egyéb érdektelen személy az 1.forgalmi rendszámú, 1.típusú személygépkocsi utas- és csomagterébe 7 fő, 2.egyéb érdektelen személy pedig a 2.forgalmi rendszámú, 2.típusú személygépkocsi utas- és csomagterébe 6 fő, fent megjelölt szír állampolgárságú migráns személyt vett fel, akik Magyarország területére az államhatárról szóló 2007. évi LXXXIX. törvény 11. §, illetve a harmadik országbeli Kúria 3.Bfv.870/2024/15-I. 4 állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény rendelkezéseinek megszegésével, érvényes úti okmányok és az Európai Unió területére szóló beutazási és tartózkodási engedély nélkül, embercsempészek segítségével érkeztek. – A migráns személyek felvételét követően 1.egyéb érdektelen személy és 2.egyéb érdektelen személy a terhelttől Whatsapp alkalmazáson kapott újabb, a város6 környéki célállomásra vonatkozó koordinátákat követve az autópályákon Ausztria felé hajtott, amelynek során a terhelt a 3.forgalmi rendszámú, 3.típusú személygépkocsival néhány kilométerrel 1.egyéb érdektelen személy és 2.egyéb érdektelen személy előtt haladva biztosította az útjukat a szállítás sikeres végrehajtása érdekében. – A Komárom-Esztergom Megyei Rendőr-főkapitányság járőrei 2021. február 24. napján, 10 óra 36 perckor a 13. főúton, község2 térségében ellenőrzés alá vonták az 1.egyéb érdektelen személy és 2.egyéb érdektelen személy által vezetett járműveket, amelyek utas- és csomagterében az összesen 13 fő migráns személyt megtalálták. – A terhelt tudomással bírt arról, hogy a megbízásából 1.egyéb érdektelen személy és 2.egyéb érdektelen személy által szállított személyek jogellenesen, érvényes úti okmányok és az Európai Unió területére vonatkozó beutazási és tartózkodási engedély nélkül érkeztek Magyarország területére, és ily módon jogellenesen kívánják átlépni a magyar-osztrák államhatárt is. II. [4] A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt – a Be. 649. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára és a Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontjára alapítottan – terjesztett elő felülvizsgálati indítványt. [5] Indokai szerint a bűncselekményt nem követte el, részéről a segítségnyújtás jóhiszeműen történt. Az autókat a cégek hivatalosan adták bérbe, a tulajdonos beleegyezésével. [6] Kifogásolta a társtettesi minőség megállapítását, szerinte nem követett el a másik két személlyel közösen bűncselekményt. [7] Szerinte sérült a védelemhez való joga, amikor
  1. április
  2. és
  3. október
  4. napja között nem volt védője. [8] Kifejtette, hogy a bűncselekményt a védőjének a rábeszélésére ismerte be, taktikai okból, hogy minél előbb vége legyen az egésznek. Nem önszántából ismerte be a bűnösségét, a védő magatartása törvénytelen ígéretet tartalmazott. [9] Sérelmezte, hogy nem volt biztosítva számára a teljeskörű iratbetekintés, nem tekinthette meg az egyes bizonyítékokat, nem kapott másolatokat az iratokról, az eljárás során nem volt szembesítés, nem kapta meg a jegyzőkönyveket, és az indítványait nem vizsgálta a bíróság. [10] Álláspontja szerint annak ellenére rendelt el a bíróság a telefonjára vagyonelkobzást, hogy annak törvényi feltétele nem állt fenn. [11] A Legfőbb Ügyészség BF.897/2024/
  5. számú nyilatkozatában a felülvizsgálati indítványt részben alaptalannak, részben törvényben kizártnak tartotta. [12] Kifejtette, hogy a felülvizsgálati eljárásban a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás nem támadható, a felülvizsgálati indítvány ezért e részeiben kizárt. Kúria 3.Bfv.870/2024/15-I. 5 [13] Alaptalan ugyanakkor a terhelt arra való hivatkozása, hogy nem volt önkéntes a beismerő nyilatkozata. A terhelt a törvényes figyelmeztetéseket követően tett beismerő nyilatkozata megtételekor tisztában volt azzal, hogy amennyiben a bíróság a bűnösség beismerésére vonatkozó nyilatkozatát elfogadja, ahhoz milyen következményt fűz a törvény, értve ez alatt azt is, hogy a bíróság a vádirati tényállás megalapozottságát és a bűnösségét illetően további bizonyítást nem folytat. [14] A terhelt nyilatkozata alapján a beszámítási képessége és a beismerése önkéntessége iránt észszerű kétely fel sem merült, a terhelt bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű volt, amelyet az eljárás ügyiratai is alátámasztottak. [15] Álláspontja szerint az irányadó tényállás alapján egyértelműen megállapítható, hogy a terhelt a migráns személyeknek azért nyújtott segítséget, hogy az államhatárt a jogszabályi rendelkezések megszegésével lépjék át. [16] Az indítványban megjelölt időtartamban pedig végig rendelkezett a terhelt védővel. [17] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. III. [18] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [19] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be.
  6. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [20] A Be.
  7. §
(2)bekezdése szerint felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható. [21] A Be. 659. §
(1)bekezdése értelmében a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapján vizsgálható. [22] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. A Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont első fordulata szerint ilyen eljárási szabálysértés, ha az elsőfokú bíróság a bűnösséget beismerő nyilatkozatot a Be. 504. §
(2)bekezdésében meghatározott feltételek hiányában fogadta el. [23] A terhelt a felülvizsgálati indítványában valójában arra hivatkozott, hogy a beismerő vallomását a bíróság a törvényes feltételek hiányában fogadta el. [24] A Be. 524. §
(1)bekezdése alapján, ha a vádlott a vád tárgyává tett bűncselekményben a tárgyaláson ismerte be a bűnösségét, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására az 504. §
(1)-
(3)bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. [25] A Be. 504. §
(2)bekezdése akként rendelkezik, hogy a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadásának a feltétele, hogy – a vádlott e nyilatkozatának természetét és elfogadásának következményeit megértette, – a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik, Kúria 3.Bfv.870/2024/15-I. 6 – a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű, és azt az eljárás ügyiratai alátámasztják. [26] Ehhez képest a Be. 502. §
(3)bekezdése az előkészítő ülés menetével kapcsolatban rögzíti, hogy az előkészítő ülés megkezdése és a vád lényegének ismertetése után a bíróság a vádlottat kihallgatja, melynek megkezdésekor a Be. 185. §
(1)bekezdésben írt terhelti figyelmeztetésen kívül figyelmezteti a vádlottat az 500. §
(2)bekezdésében foglaltakra. [27] A Be. 504. §
(1)bekezdése értelmében, ha a vádlott a bűnösségét beismeri, és a beismeréssel érintett körben a tárgyaláshoz való jogáról lemond, a bíróság e tény, az eljárás ügyiratai, valamint a vádlott kihallgatása alapján vizsgálja meg, hogy a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozatát elfogadja-e. A vádlott kihallgatása – az előkészítő ülés jellegére figyelemmel – a Be. 504. §
(2)bekezdésben meghatározott feltételek vizsgálatára irányul. [28] A Kúria az iratok alapján a következőket állapította meg: – a
  1. szeptember 26-i előkészítő ülésen a bíróság a terheltet az előkészítő ülésen a törvényi előírásoknak megfelelően figyelmeztette, amelyre a védővel rendelkező terhelt azt a választ adta, hogy a figyelmeztetéseket megértette, érti az előkészítő ülés lényegét, érti, hogy mivel vádolja az ügyészség (Komáromi Járásbíróság 9.B.20/2023/
  2. számú jegyzőkönyv
  3. oldal 5-
  4. bekezdés). – Az előkészítő ülésen a terhelt úgy nyilatkozott, hogy a váddal egyezően nem ismeri el a bűnösségét, az nem felel meg a valóságnak (Komáromi Járásbíróság 9.B.20/2023/
  5. számú jegyzőkönyv
  6. oldal
  7. bekezdés). – A
  8. január 23-i tárgyaláson a bíróság a terhelti figyelmeztetést követően a Be.
  9. §
(1)bekezdésében foglaltakra is figyelmeztette a terheltet, aki akként nyilatkozott, hogy a figyelmeztetést és a vádat megértette, elismeri a bűnösségét a váddal egyezően, lemond a további bizonyításról. Ügyészi kérdésre megerősítette, hogy nem vitat semmit a vádiratban, minden úgy történt, ahogy le van írva. Egyedül a mértékes indítvány szerinti büntetési tételt vitatta, enyhébb büntetés kiszabását kérte (Komáromi Járásbíróság 9.B.20/2023/
  1. számú jegyzőkönyv
  2. oldal utolsó bekezdéstől a
  3. oldal
  4. bekezdésig). – Ezt követően a bíróság a 9.B.20/2023/107-I. számú végzésben elfogadta a terhelt beismerő nyilatkozatát. A végzés indokolásában rögzítette, hogy a terhelt a vádirati tényállással egyező ténybeli és bűnösségre is kiterjedő beismerése önkéntes és egyértelmű, annak következményeit ismeri, beszámítási képessége teljes, és beismerését az ügyiratok sem látszanak cáfolni. A Be.
  5. §
(2)bekezdésében írt valamennyi feltétel megvalósult, ezért a bíróság a beismerő nyilatkozatot elfogadta. [29] Mindezek alapján nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a törvényes figyelmeztetéseket követően a bűnösségét beismerő, és a további bizonyításról lemondó terhelt tárgyaláson történő beismerő nyilatkozatát elfogadta. [30] A Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont I. fordulatában foglaltak (az, hogy a beismerő nyilatkozat elfogadásakor a Be. 504. §
(2)bekezdésében foglalt feltételek fennálltak-e) kizárólag a beismerő nyilatkozat elfogadásáról döntő végzés meghozatala időpontjában fennálló tények és körülmények alapján vizsgálhatók, alapjukat az előkészítő ülésen történtek, az ott elhangzott nyilatkozatok, rögzített tények és körülmények képezik. Olyan tényre, körülményre vagy nyilatkozatra, amelynek figyelembevételére a beismerő nyilatkozat elfogadásakor a bíróságnak nem volt lehetősége, illetve nem lett volna kötelessége figyelembe venni, a későbbiekben hivatkozni nem lehet. Amennyiben a beismerő nyilatkozat elfogadásának törvényi feltételei a beismerés elfogadásakor fennálltak, a terhelt később nyilatkozatában a beismerésre és a tárgyalásról lemondásra irányuló szándékát nem változtathatja meg, az ilyen nyilatkozatnak nem lehet következménye a Be. 608. §
(1)bekezdés h) pont I. fordulatában írt ok megállapítása. Kúria 3.Bfv.870/2024/15-I. 7 [31] Amennyiben a terhelt beismerő nyilatkozatát a törvényben foglalt tájékoztatást és figyelmeztetéseket követően teszi meg, és kihallgatása alapján megállapítható, hogy a terhelt a nyilatkozatának természetével és elfogadásának következményeivel tisztában van, beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozik, emellett a Be. 504. §
(2)bekezdés c) pontban foglalt feltételnek megfelelően a bűnösségét beismerő nyilatkozata egyértelmű és azt az eljárás ügyiratai is alátámasztják, a beismerő nyilatkozat elfogadásának nem akadálya, így utóbb feltétlen hatályon kívül helyezési ok alapjául nem szolgálhat, ha a terhelt beismerő nyilatkozata megtételének és a tárgyalásról lemondásának a vizsgálandó feltételeken kívül eső, egyéb személyes indoka vagy célja is van (BH 2022.121., Kúria Bfv.I.639/2021/10.). [32] Mindezek alapján a terhelt azon hivatkozása, hogy a védője beszélte rá a beismerő nyilatkozat megtételére, nem teszi kizárttá annak elfogadását, ha a beismerő nyilatkozat elfogadásának törvényi feltételei egyébként fennálltak. [33] Az előzőekben már ismertetett tárgyalási jegyzőkönyvben, valamint azt megelőzően az előkészítő ülés jegyzőkönyvében foglaltakra is figyelemmel megállapítható, hogy a beismerő nyilatkozat elfogadására a törvényi feltételek fennállása mellett került sor. [34] A terheltnek a védő hiányával kapcsolatos kifogása a következők szerint alaptalan. [35] A Be. 649. §
(2)bekezdés d) pontja alapján felülvizsgálati ok, ha a bíróság a határozatát a Be. 608. §
(1)bekezdésében meghatározott eljárási szabálysértéssel hozta meg. Ilyen feltétlen hatályon kívül helyezést eredményező eljárási szabálysértés a Be. 608. §
(1)bekezdés d) pontja szerint, ha a tárgyalást olyan személy távollétében tartották meg, akinek a jelenléte a törvény értelmében kötelező. [36] Az iratok alapján az alábbiak állapíthatók meg: – A nyomozó hatóság
  1. június
  2. napján a terhelt részére védőt rendelt ki, melynek értelmében ügyvéd1-et jelölte ki az illetékes területi ügyvédi kamara (elektronikus nyomozati iratok 9.2.9., 9.2.
  3. számú irat). – Az elsőfokú bíróság a
  4. április
  5. napján meghozott 9.B.20/2023/
  6. számú végzésével a kirendelt védőt kérelmére a kirendelés alól felmentette. – A bíróság a
  7. április
  8. napján meghozott 9.B.20/2023/
  9. számú végzésével a terhelt részére védőt rendelt ki, mely alapján az illetékes területi ügyvédi kamara ügyvéd2-t jelölte ki. – Az ügyben a terhelt
  10. október
  11. napján meghatalmazta ügyvéd3-at, melyre figyelemmel a bíróság a kirendelt védőt a
  12. október
  13. napján meghozott 9.B.20/2023/
  14. számú végzésével a kirendelés alól felmentette. [37] Következésképpen a terhelt állítása, mely szerint nem volt védője
  15. április
  16. és
  17. október
  18. között, nem felel meg a tényeknek. [38] A Be.
  19. §
(1)bekezdés
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontja alapján a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével állapította meg a terhelt bűnösségét. [39] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [40] A Btk. 353. §
(1)bekezdése szerint embercsempészés bűntettét követi el, aki államhatárnak más által a jogszabályi rendelkezések megszegésével történő átlépéséhez segítséget nyújt. A
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pontjai szerint súlyosabban minősül a cselekmény, ha Kúria 3.Bfv.870/2024/15-I. 8 azt vagyoni haszonszerzés végett, illetve az államhatár átlépéséhez több személynek segítséget nyújtva követik el. [41] Az embercsempészés elkövetési magatartása egy sui generis bűnsegédi magatartás, melynek elkövetője másnak ahhoz nyújt segítséget, hogy az államhatárt a jogszabályi rendelkezések megszegésével lépje át. A cselekmény megvalósul akár a Magyarország területéről történő illegális kilépéshez, akár az országba történő jogellenes belépéshez való segítségnyújtással. A bűnsegélyszerű cselekmény a legszélesebb spektrumot öleli fel, így az államhatáron történő átszállítás, az útbaigazítás, a tanácsadás, térkép átadása megrajzolt átlépési útvonallal, de az átlépéshez szükséges járműbiztosítás, illetve a tényleges átlépést megelőző cselekvőségek, így szállás biztosítása, megfelelő ruházattal, élelmiszerrel ellátás stb. ugyancsak szóba jöhető magatartások. Az embercsempészés elkövetési magatartása a segítségnyújtás, vagyis a törvény által tettesi alakzatként értékelt bűnsegély. Ezért e bűntettet tettesként követi el az, aki a külföldről érkező illegális határátlépők szándékának és úti céljának ismeretében vesz részt e személyek elszállításában {EBH 2006.1385. szám, Legfelsőbb Bíróság Bfv.I.1.272/2005/3. számú határozat; BH 2024.2. szám [67] bekezdés}. [42] Nyilvánvalóan e körbe tartozik, ha az elkövető az államhatárt illegálisan átlépő személyek országon keresztül történő szállításában oly módon működik közre, hogy a szállításhoz gépkocsit bérel, a szállítást végző személyeknek telefont biztosít, valamint elküldi részükre a migráns személyek felvételének helyére és a célállomásra vonatkozó koordinátákat, a szállító járművek haladását úgynevezett előfutó autóként akként biztosítja, hogy az esetleges rendőri jelenlétet figyeli. [43] A sui generis bűncselekményi szabályozásra figyelemmel az illegális határátlépő segítőjének nyújtott segítség is az embercsempészés tettesi magatartását valósítja meg. Amennyiben az elkövető tevékenysége nem közvetlenül az illegális határátlépőnek, hanem a neki segítséget nyújtó személynek nyújt fizikai vagy pszichikai segítséget, az érintett személy ugyanúgy tettesként felel {Kúria Bfv.I.1426/2023/18. számú határozat [76] bekezdés, BH 2025.30. szám}. [44] Ezzel összefüggésben az irányadó tényállás azt rögzíti, hogy az afgán embercsempész és a migráns személyek a határkerítésen létrákon át jutottak Magyarország területére, ahol az afgán embercsempész továbbkísérte őket a mintegy 25 km-re lévő, a terhelt és az embercsempészek által előre egyeztetett, erdős területen lévő találkozási helyre. A terhelt 2022. február 24. napján, hajnali 5 óra körüli időben utasította 1.egyéb érdektelen személyt és 2.egyéb érdektelen személyt a migráns személyek felvételére, és Whatsapp alkalmazáson elküldte részükre a felvétel helyének koordinátáit. A terhelt a migráns személyek magyarosztrák államhatárhoz szállítása érdekében a saját nevére, de valójában 1.egyéb érdektelen személy és 2.egyéb érdektelen személy részére gépkocsikat bérelt, a szállítás során történő kapcsolattartásra telefont biztosított nekik, a személyek felvételének helyét Whatsapp alkalmazáson küldött koordinátákkal jelölte meg. A terhelt a migránsokat szállító két gépkocsi előtt haladva biztosította az útjukat a szállítás sikeres végrehajtása érdekében [45] Az embercsempészés bűntette a segítség nyújtásával befejezetté válik, így annak már nincs jelentősége, hogy azon személy, aki a segítséget kapta, a határt ténylegesen átlépi, vagy azt a határvonalon megkísérli-e {BH 2019.217.II. szám; Kúria Bfv.III.733/2023/10. számú határozat [24] bekezdés}. [46] A terhelt azon kifogása, mely szerint ő csupán jóhiszeműen nyújtott segítséget, az alábbiak miatt nem foghatott helyt. [47] Az embercsempészés bűncselekménye csak szándékosan követhető el. A segítségnyújtás motívuma közömbös, a vagyoni haszonszerzés végett való elkövetés is csak a minősített eset tényállási eleme. A szándékosság megállapításához szükséges ugyanakkor, Kúria 3.Bfv.870/2024/15-I. 9 hogy az elkövető tudata átfogja a passzív alany határátlépésének tiltott jellegét. E tudattartalom fennálltának megállapítására pedig a segítségnyújtás konkrét körülményeiből kell következtetést vonni. [48] Az irányadó tényállás a következőket rögzíti: – Az afgán embercsempész és a migráns személyek a határkerítésen létrákon át jutottak Magyarország területére, ahol az afgán embercsempész továbbkísérte őket a mintegy 25 kmre lévő, a terhelt és az embercsempészek által előre egyeztetett, erdős területen lévő találkozási helyre, ahol az embercsempésszel együtt várakoztak az őket továbbszállító 1.egyéb érdektelen személy és 2.egyéb érdektelen személy érkezésére. – A terhelt 2022. február 24. napján, hajnali 5 óra körüli időben utasította 1.egyéb érdektelen személyt és 2.egyéb érdektelen személyt a migráns személyek felvételére. Egy elhagyatott, erdős területen 7 óra körüli időben 1.egyéb érdektelen személy az 1.forgalmi rendszámú, 1.típusú személygépkocsi utas- és csomagterébe 7 fő, 2.egyéb érdektelen személy pedig a 2.forgalmi rendszámú, 2.típusú személygépkocsi utas- és csomagterébe 6 fő szír állampolgárságú migráns személyt vett fel. – A terhelttől Whatsapp alkalmazáson kapott újabb, a város6 környéki célállomásra vonatkozó koordinátákat követve, az autópályákon Ausztria felé hajtottak, amelynek során a terhelt a 3.forgalmi rendszámú, 3.típusú személygépkocsival, néhány kilométerrel 1.egyéb érdektelen személy és 2.egyéb érdektelen személy előtt haladva biztosította az útjukat a szállítás sikeres végrehajtása érdekében. – A terhelt tudomással bírt arról, hogy a megbízásából 1.egyéb érdektelen személy és 2.egyéb érdektelen személy által szállított személyek jogellenesen, érvényes úti okmányok és az Európai Unió területére vonatkozó beutazási és tartózkodási engedély nélkül érkeztek Magyarország területére, és ily módon jogellenesen kívánják átlépni a magyar-osztrák államhatárt is. [49] Az irányadó tényállás szerint kétségtelen, hogy a terhelt által megadott koordináták alapján 1.egyéb érdektelen személy és 2.egyéb érdektelen személy a nyilvánosságtól félreeső, erdős területen vette fel az utasokat, azokat a közismert migrációs útvonalon, a szerb határtól az osztrák határ közvetlen közelébe kívánták szállítani. Mindezen túl a terhelt szervezte be 1.egyéb érdektelen személyt és 2.egyéb érdektelen személyt a fuvarszállításra, mely során 400, illetve 600 eurót ígért a személyek szállítása ellenében. Mindez azt támasztja alá, miszerint a terhelt tudott arról, hogy migráns személyek szervezett szállításához nyújt segítséget az engedély nélküli határtálépéshez. [50] Ekként az irányadó tényállás alapján vitathatatlan, hogy a terhelt tisztában volt azzal, hogy olyan személyek szállításában nyújt segítséget, akik a szerb-magyar államhatárt jogszabálysértő módon lépték át, segítsége pedig a további jogellenes határátlépés biztosítását szolgálja. Mindezek a bűncselekmény megállapításához szükséges szándékosság fennállását kétségkívül megalapozzák, a tényállás semmilyen olyan körülményt nem tartalmaz, ami a terhelt ebben való esetleges tévedését megalapozná (BH 2011.183). [51] Kétségtelen tehát, hogy a terhelt cselekményének lényege az volt, hogy úti okmányokkal nem rendelkező külföldi személyeknek segítséget nyújtott ahhoz, hogy egy adott kiindulási helyről, államhatár jogellenes átlépésével a kívánt célállomásra eljussanak. [52] A terhelt vitatta a társtettesi elkövetői minőségét is. [53] A Btk. 13. §
(3)bekezdése alapján társtettesek azok, akik a szándékos bűncselekmény törvényi tényállását, egymás tevékenységéről tudva, közösen valósítják meg. Kúria 3.Bfv.870/2024/15-I. 10 [54] A törvényi tényállás szerint az embercsempészés elkövetési magatartása a segítségnyújtás más részére az engedély nélküli vagy meg nem engedett módon történő határátlépéshez. [55] A segítségnyújtás nem kizárólag az államhatár tényleges átlépésével, hanem az ahhoz vezető cselekménysorozat más fázisaiba történő aktív bekapcsolódás minden formájával megvalósítható. [56] Az irányadó tényállás szerint a terhelt a cselekményével migráns személyek határátlépéséhez szükséges feltételek biztosításában közreműködött, amivel azt kétségkívül segítette. Tevékenységével egy folyamatos cselekménysorozatba kapcsolódott be, a tényállásban rögzített magatartása a terhelttársai közreműködésével megvalósított folyamat szerves részét képezi, ezáltal tényállási elemet valósított meg. [57] Nem tévedett tehát az eljárt bíróság, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét társtettesként elkövetett embercsempészés bűntettében [Btk. 353. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. b)pont] megállapította, törvényes a cselekmény minősítése és a kiszabott büntetés is. [58] A terhelt indítványa a vagyonelkobzást kifogásoló részében is alaptalan tekintettel arra, hogy a jogerős ítélet nem tartalmaz vagyonelkobzás elrendelésére irányuló rendelkezést. [59] A bíróság ugyanis az eljárás során lefoglalt mobiltelefonok lefoglalását megszüntette, és a terhelt részére kiadni rendelte azzal, hogy a bíróság a telefonok visszatartását rendeli el a bűnügyi költség megfizetésének biztosítására. [60] A Kúria megjegyzi, hogy amennyiben a bíróság rendelkezett volna a vagyonelkobzásról, annak vitatása felülvizsgálati eljárásban törvényben kizárt lenne. [61] Ugyanis a Be. 650. §
(1)bekezdés c) pontja alapján nincs helye felülvizsgálatnak, ha a törvénysértés egyszerűsített felülvizsgálati eljárás lefolytatása útján orvosolható. [62] A Be. 659. §
(1)bekezdése szerint felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [63] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [64] Ezzel szemben a terhelt az indítványában a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítékok értékelését kifogásolta, amikor azt sérelmezte, hogy nem tekinthette meg a bizonyítékokat, valamint nem került sor a szembesítésekre. [65] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, a terhelt indítványa e részében szintén törvényben kizárt. [66] Ekként a Kúria a terhelt által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 660. §
(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a Be. 662. §
(1)bekezdés alapján hatályában fenntartotta. [67] A döntés elvi tartalma Az embercsempészés bűntette a segítség nyújtásával befejezetté válik, előkészület akkor állapítható meg, ha a terhelt a tiltott határátlépéséhez való segítségnyújtásban megállapodik, azonban sem térben, sem időben nem kerül olyan kapcsolatba a migránsokkal, hogy részükre az ország belsejébe való továbbhaladáshoz segítséget tudjon nyújtani. Kúria 3.Bfv.870/2024/15-I. 11 IV. [68] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [69] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
  1. május
  2. Molnár Ferencné dr. s.k. a tanács elnöke, Dr. Varga Eszter s.k. előadó bíró, Dr. Bartkó Levente s.k. bíró, Dr. Horváth Péter s.k. bíró, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. bíró A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.