← Magyarország

Mf.40055/2025/8 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A munkáltató szakmai hitelességét aláásó vezető beosztású munkavállalói javaslatok, azok teljesítése nélkül is megalapozhatják a munkaviszony azonnali hatállyal történő megszüntetését. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Mf.I.40.055/2025/

  1. A felperes: felperes neve (felperes lakcíme) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Szűcs Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: dr. Szűcs László, ügyvédi iroda címe) Az alperes: alperes Kft. (alperes székhelye) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Győri János ügyvéd (ügyvéd címe) A per tárgya: Munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szolnoki Törvényszék 14.M.70.115/2023/
  2. A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés sorszáma: Felperes, 14.M.70.115/2023/
  3. ÍTÉLET: Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.055/2025/8-I 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek 171 000 (százhetvenegyezer) forint másodfokú perköltséget. Megállapítja, hogy 547 200 (ötszáznegyvenhétezer-kettőszáz) forint eljárási illeték az állam terhén marad. Megállapítja, hogy az alperes 12 000 (tizenkettőezer) forint eljárási illeték visszatérítését kérheti az illetékügyekben eljáró hatóságtól. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A tényállás [1] A felperes
  4. április 1-től állt az alperes alkalmazásában, termelési igazgató munkakörben. [2] Az alperesi gazdasági társaság tulajdonosai személy 1 és személy 2, akik
  5. szeptember 27-ig az alperes ügyvezetői is voltak. Ezt követően
  6. október 8-ig személy 3, illetve
  7. február 27-től
  8. november 30-ig személy 4 látott el ügyvezetői feladatokat.
  9. július
  10. és
  11. február
  12. között a felperes személy 5-tel az alperes cégvezetői voltak, utóbbi cégvezetői tisztsége
  13. április 28-án szűnt meg. [3] Az alperes legnagyobb, mintegy 70 %-os mértékű megrendelést adó üzleti partnere a B... Zrt. volt, akinek koreai mérnöke
  14. február 21-ét egy hónappal megelőzően ellenőrzést tartott az alperesnél, amelynek során tapasztalta, hogy a felperes által irányított gyártáshoz 100 %-ban őrlemény kerül felhasználásra, amit – intézkedést kérve – hivatalosan is kifogásolt az alperesnél. [4] A felperes
  15. február 21-i e-mailjében tájékoztatta személy 6-ot és személy 4t, hogy telefonon értesült arról, hogy januárban a B...Zrt mérnöke az alperesi cég üzemében járt, ekkor vehette észre, hogy volt olyan termék, amihez őrleményt használtak (egyébként mindenhez használtak), de most már 3-4 hete a villámlátogatások miatt nem használnak. Erre érkezett egy levél, amelyet csatolt a címzetteknek, ami arról szólt, hogy elveszik az alperestől két termék gyártását, amelyek gyártásához három szerszámot használtak. Ezek között van két egyforma, amelyek közül a rosszabb szerszámot adná vissza a B...Zrt.-nek és pár hét múlva elkezdenének gyártani a jó szerszámmal. Megfogalmazta továbbá, hogy pár hete nem használnak őrleményt, de ezt nem akarják a végtelenségig húzni. Az a döntés született, hogy a mai naptól regranulálják az őrleményeket, így az nem különböztethető meg az eredeti anyagtól, ha összekeverik a Big-Bag zsákban, így fel tudnak használni minden alapanyagot. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.055/2025/8-I 3 [5]
  16. február 23-án személy 6 az alperes kapcsolattartója e-mailben érdeklődött a B...Zrt. kapcsolattartójánál a szerszámok elvitelének okáról, amelyre azt a választ kapta, hogy a koreai mérnök vezető az alperesnél járva tapasztalta, hogy darálékból fröccsöntötték az adott modelleket, amiről riportot csatoltak, ez pedig nem megengedett, ezért hozzák el a szerszámokat. [6] Személy 4 nem adott utasítást a felperesnek az őrlemény használatra. [7]
  17. február 27-én személy 4 ügyvezető dr. személy 7 jogász jelenlétében azonnali hatályú felmondást kívánt átadni a felperesnek, aki azonban azt nem vette át. Ezen alkalomkor a felperessel nem ismertették a B...Zrt. riport azon tartalmát, amely a 100 % arányú őrlemény felhasználását kifogásolja. [8] Az azonnali hatályú felmondás indokolása szerint a B...Zrt. a koreai mérnök vezetőjének az ellenőrzését követően, miután azt tapasztalta, hogy nem a B...Zrt. által előírt alapanyagból történik a gyártás, három szerszám elviteléről hozott intézkedést, amelynek kapcsán a felperes
  18. február
  19. napján elektronikus levelet írt az alperes operatív vezetésével megbízott személyeknek. Olyan alapanyag felhasználást engedélyezett, amelyről tudta, hogy a B...Zrt. termékei esetében nem engedélyezett. A B...Zrt. ellenőrzésének eredményéről történő értesülését követően olyan újabb szabálytalanságokkal kívánta figyelmen kívül hagyni az alperes stratégiai partnerével történő incidenst, amely az alperes elveivel, értékrendjével, szakmai hitelességével és a B... Zrt.-vel való együttműködéssel összeegyeztethetetlen és elfogadhatatlan. Mindezek alapján szüntette meg a felperes munkaviszonyát azonnali hatállyal a munka törvénykönyvéről szóló
  20. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.)
  21. §

(1)bekezdésének
  1. a)és
  2. b)pontjaira hivatkozással egyrészt azért, mert a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségeit súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegte, másrészt, mert a szerszám és gyártás visszahívását követően olyan magatartást tanúsított, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. A kereset és az ellenkérelem [9] A felperes keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest 2 565 000 forint távolléti díj és 4 275 000 forint végkielégítés, valamint ezen összegek után 2023. március 1-től a kifizetésig járó törvényes mértékű késedelmi kamata, továbbá perköltség megfizetésére, amelynek mértékét a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet (a továbbiakban: rÜkr.) 2. §
(1)bekezdésére hivatkozással a csatolt megbízási szerződés alapján költségjegyzéken 400 000 forint + ÁFA ügyvédi munkadíjban és tárgyalásonként 40 000 forintban jelölt meg. [10] Az érvényesíteni kívánt jog körében hivatkozott az Mt. 64. §
(1)bekezdés, 77. §
(1)bekezdés és
(3)bekezdés e) pont, 82. §
(1)-
(3)bekezdés, 84. §
(4)bekezdés, 166. §
(1)bekezdés,
  1. § rendelkezéseire. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.055/2025/8-I 4 [11] Álláspontja szerint az alperes jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyát azonnali hatállyal, a felmondás indokolása nem felel meg a világosság, a valóságosság és az okszerűség követelményének. [12] Előadta, hogy a B...Zrt., mint megrendelő mindig megadta, hogy milyen alkatrészeket, milyen alapanyagból kell gyártani. A felmondással érintett alkatrészek vonatkozásában az őrlemények használatát nem engedélyezték. Egy évekkel korábbi vezetői megbeszélésen személy 2 és személy 1 akkori ügyvezetők és cégtulajdonosok adtak utasítást az őrlemény használatára. Ez alapján a műszaki osztály vezetője adott utasítást a technológus kollegáknak, hogy ne a B...Zrt. által előírtak szerint, hanem az original közé őrleményt keverve is végezzenek próbát a termék minőségét illetően. Ha ez megfelelő, akkor készül egy másik gyártási utasítás, amelyben feltüntetik ezen őrlemény használatát is, amit rögzítenek az SAP rendszerben. Ennek azért van jelentősége, mert a 100 % original alapanyagból készült termék kevésbé költséghatékony, mint a 70 % original és 30 % őrlemény felhasználásával készült. A gyártási folyamat a SAP-ban lévő technológiák szerinti módon folyhatott csak. A munkaköri leírása szerint is csak a technológia által megadott módon folyhat a gyártás. Utóbb hivatkozott arra, hogy a maximum 30 %-os őrlemény felhasználás csak példa volt részéről, a vezetők utasításának hiányában nem készülhetett volna az SAP-ban őrleményt tartalmazó technológia, így azt a napi gyártás programozásához sem tudta volna felhasználni. [13] Mindezek alapján a felmondás indokai valótlanok, de azok nem felelnek meg az MK
  2. számú állásfoglalásában foglalt világosság követelményének sem. [14] Az alperes írásbeli ellenkérelme a kereset elutasítására a felperes perköltségben történő marasztalására irányult, amelynek mértékét az rÜkr. megbízási szerződésre utaló rendelkezésére hivatkozással, de konkrét felszámítás nélkül jelölte meg azzal, hogy ÁFA fizetésére köteles. [15] Utalt rá, hogy 2014 óta a B...Zrt. volt az alperes legjelentősebb üzleti partnere. Az általuk végzett ellenőrzés következménye volt, hogy
  3. február 21-én arról tájékoztatta a B...Zrt. az alperest, hogy a felmondásban megjelölt szerszámokat másik partnerhez helyezi át, az ezekkel kapcsolatos gyártást az alperes elveszítette. A tájékoztatás azt is tartalmazta, hogy a szerszámok elvitelének oka, hogy a B...Zrt. a mérnök vezetőjének látogatása során azt tapasztalta, hogy a gyártásra 100 %-ban őrlemény alapanyagból került sor. [16] Hivatkozása szerint a felperes a B...Zrt. értesítésére egy összefoglalót és általa alkalmazni kívánt megoldási javaslatot küldött az alperesnek, amelyben a B...Zrt. mint stratégiai partner átverésére tett javaslatot és intézkedést, ezért az alperes a felperes munkaviszonyát azonnali hatállyal megszüntette. [17] Álláspontja szerint a perben nem a technológiai folyamatoknak, valamint az SAP rendszerben rögzített előállítási technológiáknak van jelentősége, hanem annak, hogy a felperes nem kapott utasítást a 100 % őrleményből folyó gyártásra. A felmondás ezen a tényen, valamint a felperes B...Zrt.-t megtévesztő magatartásán alapul, amellyel megszegte az Mt.
  4. §
(1)bekezdés c) pontját. A 100 %-os őrlemény felhasználás jelentős kötelezettségszegésnek minősül, annak következményeként az alperes presztízs- és anyagi veszteséget szenvedett el, az incidens kezelésére adott felperesi válasz egy vezető beosztású Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.055/2025/8-I 5 munkavállalótól pedig elfogadhatatlan. Bármely üzleti partner megtévesztése olyan magatartás, amely a munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. Az elsőfokú bíróság ítélete és jogi indokai [18] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Megállapította, hogy 410 400 forint eljárási illeték és a 25 825 forint állam által előlegezett költség az állam terhén marad. [19] Az Mt. 78. §
(1)bekezdése alapján elsődlegesen a felperes lényeges kötelezettségszegése körében vizsgálta azt, hogy engedélyezett-e olyan alapanyag felhasználást, amelyről tudta, hogy nem volt megengedett a B...Zrt. részéről. Tekintettel arra, hogy az azonnali hatályú felmondás nem rögzítette, azt az alperes által a perben előadott hivatkozást, hogy a B...Zrt. jelentése alapján 100 %-os őrlemény felhasználást engedélyezett a felperes, ezért ebben a körben elsődlegesen a felmondás világosságát vizsgálta. [20] Rögzítette, hogy személy 5 és személy 8 tanúvallomásai alátámasztották, a becsatolt műszaki jelentő és az SAP rendszerből kinyert adatok tartalma pedig nem cáfolta meg azt, hogy a B...Zrt. által megrendelt termékek előállításához őrleményeket is felhasználtak. [21] Az elsőfokú bíróság osztotta a felperes álláspontját atekintetben, hogy a felmondás konkrétan nem jelöli meg, hogy az a magatartás volt kifogásolt az alperes részéről, hogy 100 % arányú őrleményt használt. Ennek pedig azért tulajdonított jelentőséget, mert a bizonyítás alapján őrlemény-felhasználásra volt lehetősége a felperesnek és azt az adott SAP rendszerbe betáplált technika is lehetővé tette. [22] Tekintettel arra, hogy az azonnali hatályú felmondás nem rögzítette pontosan, hogy a felperes a kötelezettségszegést mely magatartásával követte el, arra az álláspontra jutott, hogy a felmondás a kötelezettségszegés körében nem volt kellően világos. [23] Az MK 95. számú állásfoglalás III. pontja alapján rögzítette, hogy utólag nincs helye olyan felmondási ok bizonyításának, amelynek közlése a felmondásban nem történt meg. Azt pedig, hogy a 100 % arányú őrlemény felhasználás minősült felmondási oknak, sem az írásbeli felmondás nem tartalmazza, sem az annak átadása megkísérlésekor nem közölték a felperessel. [24] Ezt követően vizsgálta az Mt. 78. §
(1)bekezdés b) pontjára alapított felmondást. Ennek körében értékelte a felperes
  1. február 21-én küldött e-mailjét, azt, hogy a már a negatív megállapításokat tartalmazó ellenőrzést követően készült, és hogy abban egyrészt arra tett javaslatot, hogy a visszaadandó szerszámok közül a jobb minőségűt tartsák vissza, másrészt arra, hogy az őrleményeket regranulálják és keverjék összeg a Big-Bag zsákban az originál alapanyagokkal annak érdekében, hogy az ne legyen felismerhető, illetve rögzítette azt is, hogy az ellenőrzés okán 3-4 hete nem használnak őrleményt. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.055/2025/8-I 6 [25] Tanúvallomások alapján arra a megállapításra jutott, hogy ezen felperesi magatartásokra sem személy 4, sem személy 6 nem adott utasítást a felperesnek, ennek ellenkezőjét egyébként a felperes sem állította. Rögzítette továbbá, hogy személy 4 vezető tisztségviselői megbízatása
  2. február 27-től szólt, így ezt megelőzően nem volt jogosult utasítást adni a felperesnek, míg személy 6 nem is volt vezető. Bár a felperes védekezése szerint személy 1 korábbi ügyvezető adott neki utasítást az őrlemény felhasználására, ő egy éve már nem volt vezető tisztségviselő, szemben a felperessel és személy 5-tel, akik így határozhattak az őrlemény felhasználásáról. [26] Személy 4 és személy 6 tanúvallomásai alapján igazoltnak találta, hogy a felperes által a B...Zrt. megrendelések elveszítése után megfogalmazott javaslat okszerűen adott alapot a felperessel szembeni bizalomvesztésre. Az a tényt pedig, hogy a felperes a felmondását követően beszélt személy 2-vel, aki annyit mondott számára, hogy úgy járjon el, ahogy azt személy 4-ék mondják, alátámasztja, hogy az előző ügyvezető és cég tagja az új ügyvezetés által elhatározott döntést a munkaviszony megszüntetéséről nem kifogásolta. [27] A 18/
  3. számú munkaügyi elvi határozat I. pontja alapján rögzítette, hogy a felmondásban megjelölt több ok közül elégséges, ha egy megfelel a törvényi kritériumoknak. Mivel a felmondást a bizalomvesztés vonatkozásában megalapozottnak találta, a felperes keresetét elutasította. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [28] Az elsőfokú bíróság ítéletével szemben a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen az elsőfokú bíróság ítéletének megváltoztatása és az alperes keresete szerinti marasztalása; másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasítása érdekében. Kérte továbbá az alperes kötelezését az első- és másodfokú eljárásban felmerült perköltsége megfizetésére, amelynek mértékét az rÜkr.
  4. §
(1)bekezdés a) pontjára történő hivatkozással a csatolt költségjegyzéken 150 000 forint + ÁFA, valamint tárgyalásonként 50 000 forint + ÁFA ügyvédi munkadíjban jelölt meg. [29] Az ítélőtáblától gyakorolni kért anyagi felülbírálati jogkört a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 369. §
(3)bekezdés a),
  1. c)és
  2. d)pontjaiban jelölte meg. [30] Nem tette vitássá, hogy a kötelezettségszegésként terhére rótt nem engedélyezett alapanyag felhasználás vonatkozásában a felmondás nem felel meg a jogszabályi kritériumoknak, ugyanakkor hivatkozott arra, hogy az általa megküldött e-mailben újabb szabálytalanságokra tett javaslatok, mint felmondási indok nem különültek el ilyen élesen egymástól, így álláspontja szerint e körre az alperes nem ajánlott fel és nem is folyt bizonyítás. [31] Ezen indok kapcsán sérelmezte, hogy az alperes nem bizonyította megfelelően, hogy melyek voltak a munkáltató elvei és értékrendje, mit jelentett a szakmai hitelessége a B...Zrt.-vel kapcsolatban, továbbá azt sem, hogy ezen elveket és értékrendeket vele közölték, Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.055/2025/8-I 7 ezekkel neki tisztában kellett lennie és azt sem, hogy ezeket miért, mennyiben és milyen magatartásával szegte meg. A felmondás nem tartalmaz konkrét utalást arra vonatkozólag, hogy a hivatkozott e-maillel ezek mennyiben függenek össze és ezek neki mennyiben róhatóak fel. Tekintettel arra, hogy e körben bizonyítás nem folyt, így bizonyíték értékelésre sem kerülhetett sor. [32] Vitatta az elsőfokú bíróság ítéletének azon megállapítását, hogy több felmondási indok esetében elég lenne egynek is jogszerűnek bizonyulni. Álláspontja szerint amennyiben több jogsértést jelölnek meg a munkaviszony megszüntetésének indokaként abban az esetben minden indoknak helytállónak kell lennie. [33] Az Mt. 52. §
(1)bekezdés rendelkezéseit idézve utalt rá sem munkaszerződése, sem munkaköri leírása nem tartalmaz rendelkezést a munkáltatói elvek, értékrend és szakmai hitelesség témakörében. A felmondás indokaként hivatkozott e-mail üzenetben a munkáltató érdekeit szem előtt tartva javasolta az olcsóbb, rosszabb állapotban lévő szerszámok visszaadását, amelynek kapcsán nem érti, hogy az miért lenne ellentétes a munkáltató érdekével és miért lenne hátrányos a B... Zrt.-vel való kapcsolatra. Ez a felmondásban nem került megmagyarázásra, mint ahogy kifejtésre sem került az, hogy a munkáltató mit gondol erről, neki milyen elvek, értékrendek mentén valósult meg a B... Zrt.-vel való kapcsolata. Fel sem merült továbbá annak bizonyítása, hogy mik azok a szabálytalanságok, amelyekkel figyelmen kívül akarta hagyni a munkáltató érdekeit és melyek ezek az érdekek, amelyeket valahonnan tudnia kellett volna. [34] Ezzel szemben bizonyítást nyert, hogy nem volt ráhatása arra, hogy mely munkafolyamatokhoz milyen őrleményt, granulátumot használjanak, ezt csak és kizárólag a SAP rendszeren keresztül lehetett előírni, befolyásolni, amihez nem volt hozzáférése. Ennek hiányában pedig e körben tanácsot, javaslatot sem tudott megfogalmazni. [35] Álláspontja szerint az azonnali hatályú felmondás ezen indokának jogszerűségéhez az alperesnek kellett volna bizonyítania azt, hogy milyen szabálytalanságokkal kívánta figyelmen kívül hagyni a munkáltató érdekeit, ezeket az érdekeket honnan kellett volna tudnia. Azt, hogy milyen elvei voltak a munkáltatónak az őrleményekkel kapcsolatosan, ezeket hogyan hozta tudomására; milyen elvei vannak a munkáltatónak a B... Zrt.-vel bekövetkezett incidens kapcsán, ezeket mikor hozta tudomására és mi lett volna a követendő eljárás a részéről; mi a munkáltató értékrendje, az mennyiben van összefüggésben a terhére rótt esettel, azt hogyan hozták a tudomására; mi a munkáltató szakmai hitelessége, ez hogyan függ össze a B... Zrt.-vel történt incidenssel, honnan kellett volna tudni, hogy a munkáltató B... Zrt.-vel való együttműködése min alapszik, az mikor összeegyeztethető és elfogadható. Az alperesnek kellett volna bizonyítani azt is, hogy munkáltató az e-mailjében megfogalmazott javaslatokat megfogadta-e vagy sem, ha igen, akkor emiatt miért mondott fel neki, ha pedig nem, akkor ez mennyiben valósította meg a felmondásban szereplő közölt indokokat. Továbbá az sem került levezetésre, hogy az olcsóbb, gyengébb minőségű szerszámok átadására vonatkozó javaslat mivel sérti a munkáltató érdekeit. Az sem került bizonyításra, hogy a szerszámok kinek a tulajdonát képezik, erről ő tudhatott-e. Munkaköri leírása utolsó pontjának – amely a termelési kapacitások legmegfelelőbb kihasználását jelentik – éppen a jobb, hatékonyabb szerszámok megtartása felel meg. Az Mt. 6. §
(2)bekezdése szerinti együttműködési kötelezettségének tett eleget a Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.055/2025/8-I 8 javaslatai megtételekor, mint ahogy a cégnél egyértelmű vezetői akarat volt a granulátumok használatára. [36] Az Mt. 78. §
(1)bekezdés b) pontja körében idézte a jogirodalmat, amelynek kapcsán hivatkozott arra, hogy mindkét pont értékelését el kellett volna végeznie a törvényszéknek. Eseti döntést idézve hivatkozott arra, hogy a bizalomvesztést objektíven megalapozó magatartás és körülmény kell, hogy megállapítható legyen a munkavállalói oldalon ezen pont alkalmazásához. Álláspontja szerint a bizalomvesztés, mint konkrét kifejezés nem jelenik meg a felmondásban, arra már hivatkozni nem lehet, mint ahogy a munkaviszony fenntartásának lehetetlenné tételéről a felmondásban nincs szó, erre bizonyítást sem vezetett a törvényszék. [37] Az ítélet [38] bekezdése bár idézi a
  1. február 21-i e-mailjét, nem ad magyarázatot arra, hogy mennyiben és mi alapján valósítja meg az Mt.-ben foglalt indokot, a [42] bekezdés hivatkozik a bizalomvesztésre, de azt a felmondás nem tartalmazza. Azt sem tisztázza, hogy mi az a további szabálytalanság, amit elkövetett és amely alapul szolgálhatott a jogviszony megszüntetésére. Mindezek alapján az ítélet megalapozatlan és iratellenes, ami alapul szolgálhat a hatályon kívül helyezésre. [38] Álláspontja szerint az alperes nem tudta bizonyítani az indoklásban szereplő elveket, értékrendeket, szakmai hitelességet, a B... Zrt.-vel való kapcsolat részleteinek ismeretét és azt sem, hogy mennyiben sértette ezeket a levelében foglalt javaslat. Utalt rá, hogy az alperesnek lehetősége lett volna arra, hogy ezen javaslatait ne vegye figyelembe, de ha ezeket olyan súlyosnak ítélte meg kifejthette volna, hogy miért ellentétes az érdekeivel, főleg a gazdasági érdekeivel. Munkavállalóként a tőle elvárható együttműködési kötelezettségének tett eleget, amikor a munkáltató érdekeit javaslataival előnyösebb helyzetbe igyekezett hozni, így érthetetlen számára az, hogy a bizonyítási eljárások alapján feltárt őrlemény használat mivel lehetett ellentétes a munkáltató érdekeivel. [39] A felmondásban tehát nem került kifejtésre sem az, hogy mi az a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettség amit súlyos gondatlansága jelentőség mértékben megszegett, utalás szintjén sem tartalmazza, hogy milyen újabb szabálytalanságokat akart megvalósítani és ezek miért sértették a munkáltató érdekeit, értékrendjét, szakmai hitelességét és a B... Zrt.-vel való kapcsolatát. Ezeket egyenként összefüggésbe kellett volna hozni egy adott magatartással és úgy levonni belőlük következtetést, hogy okszerű, valós és világos legyen az indok, amelyek mindegyike elmarad. [40] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására, az alperes perköltségben történő marasztalására irányult, amelynek mértékét az rÜkr.
  2. §
(2)bekezdése alapján kérte megállapítani azzal, hogy jogi képviselője ÁFA fizetésére nem köteles. [41] Rögzítette, hogy az ítélet rendelkező részével és annak indokolásával alapvetően egyetért, vitatta azonban az indokolás [31]-[35] bekezdésének megállapításait, amely szerint az azonnali hatályú felmondás első indoka nem került bizonyításra. E körben részletesen kifejtette, hogy az ítélet megállapításai miért nem megalapozottak. Előadta, hogy a B...Zrt. mérnökeinek ellenőrzésekor a kizárólagos original granulátum helyett ledarált, illetve Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.055/2025/8-I 9 újradarált műanyag őrleményt használtak, amely nem felelt meg a B...Zrt. előírásainak. Az anyag felhasználására vonatkozó programot/utasítást a felperes, mint gyárigazgató adta ki, akinek ez nemcsak feladatkörébe és munkakörébe, de felelősségi körébe is tartozott. Ez került megfogalmazásra a felmondásban, így az megfelel a jogszerűség követelményének. Utalt arra, hogy az elsőfokú bíróság indokolása azért sem pontos, mert a százalékos mérték az originál és újra felhasznált műanyagok arányára vonatkozik, másrészt az adott termék gyártásához kapcsolódóan a keverési arány mértékére vonatkozik, amelyet a felperes nem vitatottan ismert. [42] A felmondás második indoka kapcsán kifejtette, hogy az indokolás egyértelműen és okszerűen tartalmazta a bizalomvesztésre okot adó felperesi magatartást, e körben a felperes levele konkrétan idézésre került, ez pedig önmagában alátámasztja a bizalomvesztést, hiszen az alperesi cég legnagyobb megrendelőjét vesztette el, a bevétele a töredékére esett vissza, az alperesi – helyesen felperesi – közrehatás a megrendelő elvesztésével megállapítható, a felperes vezető beosztású volt, a levelében tanúsított hozzáállás, szabálytalanságokra felhívás elfogadhatatlan magatartás volt. [43] A felperes fellebbezése kapcsán utalt rá, hogy a következetes bírósági gyakorlat szerint több indok közül elegendő, ha egy megfelel a törvényi előírásoknak. Eseti döntés alapján hivatkozott arra, hogy a bizalomvesztéshez nem szükséges belső konkrét erkölcsi, etikai és egyéb szabály megléte, az konkrét belső szabályzat nélkül az általános normák, elvárások és gyakorlat figyelembevételével is megállapítható. Álláspontja szerint bizonyítás mind a két felmondási ok tekintetében lefolytatásra került, tanúk a második felmondási ok tekintetében is kihallgatásra kerültek. [44] Iratellenesnek minősítette azt a felperesi hivatkozást, miszerint gyárigazgatóként nem volt ráhatása arra, hogy az egyes munkafolyamatokhoz milyen őrleményt használjanak. A felperes kompetens és felelős volt a gyártási tevékenységért, ebbe egyértelműen beletartozott az alapanyag kiválasztása is. [45] Fellebbezési ellenkérelmére 12 000 forintot csatlakozó fellebbezési eljárási illetékként megfizetett. Az ítélőtábla döntése és jogi indokai [46] A fellebbezés alaptalan. [47] Az ítélőtábla az ítélet kötelező hatályon kívül helyezésére okot adó körülményt nem észlelt, arra a peres felek maguk sem hivatkoztak, így felülbírálati jogkörének Pp. 370. § szerinti korlátai között járt el. E rendelkezés
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a
(2)-
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolhatja. Ilyen korlátnak minősülnek a Pp. 371. §
(1)bekezdés a)-d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. Ez azt jelenti, hogy a Pp. 371. §
(1)bekezdésében foglaltak miatt korlátnak minősül – egyebek mellett – hogy a fellebbező fél milyen konkrét döntést kér a másodfokú bíróságtól atekintetben, hogy az mennyiben változtassa meg, vagy Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.055/2025/8-I 10 helyezze hatályon kívül az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét és ezt milyen okból tegye, továbbá, hogy a fellebbező milyen anyagi, illetve eljárási jogszabálysértést jelöl meg fellebbezése alapjául. Azzal tehát, hogy a fellebbező milyen határozott kérelmet és milyen indokkal ad elő, egyúttal kijelöli a másodfokú bíróságtól kért felülbírálat tárgyát és körét. Emellett lényeges korlátot jelent az is, hogy a Pp.
  1. §-a meghatározza, a felülbírálati jogkör milyen keretek között gyakorolható. [48] Az ítélőtábla elsődlegesen azt rögzíti, hogy az alperes fellebbezési ellenkérelmében utalt arra, hogy nem ért egyet az elsőfokú bíróság ítélete [31]-[35] számú bekezdéséiben foglaltakkal, amelyben az elsőfokú bíróság arra a megállapításra jutott, hogy a felmondás első indoka a világosság követelményének nem felelt meg. Ugyanakkor határozott kérelmet beadványa nem tartalmaz arra nézve, hogy az ítélőtábla az elsőfokú bíróság e bekezdésében írtakat változtassa meg, illetve miként változtassa meg. [49] A Pp.
  2. §
(1)bekezdés b) pontja szerint a fellebbezésben – a beadványra vonatkozó alaki kellékek mellett – fel kell tüntetni határozott kérelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet kifogásolt rendelkezését vagy részét a másodfokú bíróság mennyiben és milyen okból változtassa meg, vagy helyezze hatályon kívül. Az alperes beadványa azonban e kritériumoknak nem felelt meg, határozott kérelmet egyáltalán nem tartalmazott, ennek hiányában pedig hiánypótlásnak sem volt helye. Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az alperes beadványában foglaltakat nem tekintette csatlakozó fellebbezésnek, különösen, hogy beadványát az alperes maga is következetesen ellenkérelemnek hívta, így az alperes által tévesen lerótt illeték visszaigényelhetőségéről is rendelkezett [az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 80. §
(1)bekezdés i) pontja]. [50] Az ítélőtáblának a felperes másodlagos fellebbezési kérelme alapján elsőként azt kellett vizsgálnia, hogy szükség van-e az elsőfokú bíróság ítéletének mérlegelhető hatályon kívül helyezésére. Bár a felperes erre irányuló fellebbezési kérelmét másodlagosként terjesztette elő, a Pp. 383. §
(1)bekezdésének megfogalmazásából következően az ügy érdemében történő döntésre akkor kerülhet sor, ha az elsőfokú bíróság ítélete hatályon kívül helyezésének a Pp. 379–
  1. §-aiban írt esetei nem állnak fenn. A hatályon kívül helyezés iránti kérelem elbírálása tehát a Pp. ezen rendelkezéséből következően szükségszerűen megelőzi az érdemi döntést. [51] A Pp. mérlegelésen alapuló hatályon kívül helyezést szabályozó
  2. §-ának alkalmazására akkor kerülhet sor, ha az elsőfokú bíróság az ügy érdemi eldöntésére kiható lényeges eljárási szabálysértést követett el, amelynek orvoslása a másodfokú eljárásban nem lehetséges, vagy nem észszerű és emiatt szükséges az elsőfokú eljárás megismétlése vagy kiegészítése. Ugyanakkor az erre irányuló fellebbezési kérelem kapcsán is irányadóak a Pp.
  3. § rendelkezései vonatkozásában korábban már előadottak, azaz, hogy a döntés korlátját képezi az, hogy azt milyen okból kéri a fellebbező. [52] A felperes fellebbezésében az eljárási szabálysértést a felmondás második indoka vizsgálatának hiányában, ekörben a bizonyítás elmaradásában, illetve a nem megfelelő bizonyíték értékelésben jelölte meg. Az ügy érdemére kihatást abban jelölte meg, hogy ezen eljárási szabálysértések elmaradása esetén a keresete szerinti döntést kellett volna hozni. Az orvosolhatatlansággal és az elsőfokú eljárás megismétlésének szükségességével Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.055/2025/8-I 11 összefüggésbe hozhatóan pedig mindösszesen arra hivatkozott, hogy a bizonyítás nagyfokú kiegészítése szükséges. [53] Az ítélőtáblának tehát a fellebbezés korlátaira figyelemmel e hivatkozások vonatkozásában kellett azt vizsgálnia, hogy azok megalapozzák-e a Pp.
  4. §-ában foglalt konjunktív feltételeket. Hangsúlyozandó, a konjunktív feltételek akár egyikének hiánya is kizárja a Pp.
  5. § alkalmazásának lehetőségét. [54] A konjunktív feltételek közül a másodfokú eljárásban orvosolhatatlanságot és az elsőfokú eljárás megismétlésének szükségességét a felperes nem tudta meggyőző indokkal alátámasztani, ugyanis önmagában az, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem folytatott le bizonyítást, aminek pótlása szükséges vagy a bizonyítékokat nem értékelte megfelelően, e feltétel fennálltát nem eredményezi. A Pp.
  6. §
(3)bekezdés b) pontja ugyanis – megfelelő feltételek fennállta mellett – lehetővé teszi, hogy erre irányuló indítvány esetén a másodfokú bíróság a fél által az első- vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására bizonyítást folytasson le, és annak alapján a tényállást módosítsa, kiegészítse. A bizonyíték-mérlegelő tevékenységet – amelyet a Pp. 279. §
(1)bekezdése szabályoz – a másodfokú bíróság pedig nem a Pp. 369. §
(1)bekezdése szerinti eljárásjogi, hanem a Pp. 369. §
(3)bekezdés szerinti anyagi jogi felülbírálat keretében vizsgálhatja az ítélet megváltoztatására irányuló fellebbezési kérelem esetén, oly módon, hogy okszerűtlen bizonyíték-értékelés megállapítása esetén elvégzi a bizonyítékok okszerű értékelését és ennek eredményeként a tényállást módosítja vagy kiegészíti [Pp. 369. §
(3)bekezdés a) pont]. A bizonyítás kiegészítésének esetleges szükségessége, illetve a bizonyítékok átértékelése tehát önmagában nem indokolja az elsőfokú eljárás megismétlését, az ezekkel kapcsolatos esetleges hibák a másodfokú eljárásban orvosolhatóak. Mindebből következően a konjunktív feltételek közül az orvosolhatatlanság és az eljárás megismétlésének szükségessége hiányzik, ez pedig a fent kifejtettek szerint önmagában akadálya az ítélet Pp. 381. §-a alapján történő hatályon kívül helyezésének. [55] Olyan további eljárási szabálysértést pedig az ítélőtábla nem észlelt [Pp. 370. §
(3)bekezdés], amely a Pp.
  1. § szerinti mérlegelhető hatályon kívül helyezést tette volna szükségessé. Mindezek okán a felperes hatályon kívül helyezésre irányuló másodlagos fellebbezése alaptalan volt. [56] Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolása szerint a bíróság az azonnali hatályú felmondás jogszerűsége szempontjából az Mt.
  2. §
(1)bekezdésében szabályozott két esetkör alapján két indokot vizsgált, egyrészt az
  1. a)pont vonatkozásában a nem megfelelő alapanyagból történő gyártással kapcsolatban felperes terhére rótt kötelezettségszegést, másrészt a
  2. b)pont vonatkozásában pedig a felperes ellenőrzést követően tanúsított magatartását. [57] Az Mt. 78. §
(1)bekezdés a) pont vonatkozásában a kötelezettségszegéssel kapcsolatos felmondási indok világosságának hiányát, illetve valósága és okszerűtlensége bizonyítatlanságát állapította meg. Ezen ítéleti megállapítást támadó fellebbezési, csatlakozó fellebbezési kérelem hiányában az ítélőtábla a megállapítás helyességét nem vizsgálhatta. Ezért nem volt jelentősége azoknak a fellebbezési hivatkozásoknak, amelyek az Mt. 78. §
(1)bekezdés a) pontja alá tartozóként elbírált felmondási okokhoz kapcsolódtak. Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.055/2025/8-I 12 [58] A felperes tévesen kifogásolta az elsőfokú bíróság azon megállapítását, hogy amennyiben a munkáltatói intézkedésnek több indoka is van, elegendő ha egy kimeríti a törvényi feltételeket. Következetes a bírói gyakorlat annak megítélésében, hogy több felmondási indok esetén egyetlen indok bizonyítottsága is megalapozhatja az intézkedés jogszerűségét, ha abból megállapítható, hogy a munkaviszony a továbbiakban nem tartható fenn és a munkavállaló munkájára a továbbiakban miért nincs szükség (Kúria Mfv.10.023/2025/5.; Mfv.IV.10.124/2024/7.; Mfv.VIII.10074/2023/4.). [59] Mindezek alapján az ítélőtáblának abban az Mt. 78. §
(1)bekezdés b) pontja körében vizsgált kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a felperes ellenőrzést követően tanúsított magatartása olyan súlyú volt-e, amely alapján nem volt elvárható a munkáltatótól a munkaviszony fenntartása. [60] Az Mt. 78. §
(1)bekezdése b) pontja alapján az azonnali hatályú felmondás indokát képezheti, ha a munkavállaló egyébként olyan magatartást tanúsít, amely munkaviszony fenntartását lehetetlenné teszi. [61] Ebben a körben az ítélőtábla álláspontja szerint nem pusztán azon van a hangsúly, hogy a munkáltató elveit, értékrendjét megfelelő módon bizonyította-e az alperes, hiszen az indokolás ezen része nem csak az ezekkel, hanem a munkáltató szakmai hitelességével, illetve a B... Zrt.-vel való együttműködéssel is ellentétes magatartást rótta a felperes terhére. A szakmai hitelesség az általános élettapasztalat szerint is értékelhető volt, lényegében nem mást jelent, mint azt, hogy a szerződéses partner - jelen esetben a B...Zrt. - szemében az alperes pozitív megítélése mennyiben tartható fenn, azt mennyiben befolyásolhatja negatív irányba az, ha az alperes szakmailag nem megfelelő minőségben teljesít számára. Az elsőfokú bíróság e körben a rendelkezésre álló adatokat, így különösen a felperes által megküldött emailt értékelte, és ezen értékelés alapján helyesen jutott arra a megállapításra, hogy a felperes által felvázolt megoldások követése a B...Zrt. részéről ezt a megítélést egyértelműen negatív irányba mozdíthatta volna el. Ez pedig önmagában olyan magatartásnak minősül, amely a munkaviszony azonnali hatályú felmondással történő megszüntetését megalapozhatta. [62] A felperes fellebbezésében hivatkozott továbbá az együttműködési kötelezettsége megsértésének felrovására is, amelynek a felmondás szempontjából kizárólag a B...Zrt.-el való együttműködés körében lehet jelentősége. Azon felperesi érvelés pedig, miszerint az általa küldött e-mailben megfogalmazott javaslatokkal kizárólag a munkáltatói érdekét tartotta szem előtt, nyilvánvalóan azért nem foghat helyt, mert az alperes kiemelt partnerének a megtévesztése, az elvárásaival való szembeszegülés a munkáltató érdekével egyértelműen ellentétes magatartásnak minősül, annak súlyos következményei lehetnek, ami jelen esetben a megrendelések elvesztésével be is következett. [63] Mindezek alapján helytállóan jutott az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felperes az ellenőrzést követően 2023. február 21-én kelt e-mailjében rögzített javaslataival olyan magatartást tanúsított, amely az alperes részéről a munkaviszony Szegedi Ítélőtábla I.Mf.40.055/2025/8-I 13 fenntartását lehetetlenné tette, ezért az azonnali hatályú felmondás jogát jogszerűen gyakorolta. [64] Az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [65] A felperes fellebbezése megalapozatlan volt, ezért az ítélőtábla a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a jogi képviselővel eljáró alperes perköltségének megfizetésére, amelynek mértékét – az alperes fellebbezési ellenkérelmére figyelemmel – az rÜkr. 3. §
(2)bekezdés a) pontja, 3. §
(5)bekezdése alapján a fellebbezésben vitatott összeg (6 840 000 Ft) alapulvételvételével, annak 2,5%-ában állapított meg, amely összeget áfa nem terhel. [66] A felperest megillető munkavállalói költségkedvezmény folytán a feljegyzett másodfokú eljárási illeték az állam terhén marad [Pp. 525. §; 95. §
(1)bekezdés, 102. §
(6)bekezdés; az illetékekről szóló
  1. évi XCIII. törvény
  2. §
(1)bekezdés, 46. §
(1)bekezdés]. [67] Az ítélet ellen a Pp. 365. §
(2)bekezdésében foglaltak alapján nincs helye fellebbezésnek. Szeged,
  1. április
  2. Dr. Szőllősiné dr. Tóth Zsuzsanna s.k. s.k. a tanács elnöke Dr. Telegdy Gergely s.k. előadó bíró Dr. Jobbágy Ildikó táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.