A határozat elvi tartalma: A felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadása. Az ügy száma: A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Kfv.II.37.312/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Sztrókay Zsolt Ottó ügyvéd (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság (1117 Budapest, Budafoki út 60.) Az alperes képviselője: Dr. Tóth Bernadett kamarai jogtanácsos A per tárgya: közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozata: Fővárosi Törvényszék 13.K.708.250/2020/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria II.Kfv.37.312/2021/2 2 Indokolás [1] Az alperes
- november
- napján kelt 106-L-16727/5/
- számú határozatával helybenhagyta az elsőfokú hatóság határozatát, amellyel az ukrán állampolgár felperes nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmét elutasította. A felperes által előterjesztett kereset alapján eljárt elsőfokú bíróság a felperes keresetét
- február
- napján kelt 13.K.708.250/2020/
- számú ítéletével elutasította. [2] A jogerős ítélet ellen a felperes a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésében foglalt határidőn belül felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, melyben a befogadás indokaként a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontját jelölte meg. [3] Állította, hogy az elsőfokú bíróság ítélete jogszabálysértő, mert a rendelkezésre álló bizonyítékok jogsértő és hiányos mérlegelésével jutott arra a következtetésre, hogy az alperes, illetőleg az elsőfokú hatóság a nemzeti letelepedési engedély iránti kérelmét helytállóan utasította el a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 35. §
(1a)bekezdése, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény végrehajtásáról szóló 114/
- (V. 24.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.)
- §
(6)bekezdésében foglalt feltételek hiánya miatt. [4] Felülvizsgálati kérelmében részletesen kifejtette, hogy álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a letelepedésével összefüggő Magyarország gazdasági érdeke, valamint a magyarországi társadalmi integrációja tekintetében a rendelkezésre álló bizonyítékokat tévesen értékelte. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság által elvégzett értékelés nem elfogadható, mert akár a pénzintézeti megtakarítása, akár a gazdasági társaságba történt befektetése önmagában igazolja a letelepedésének magyarországi gazdasági érdekét. [5] Hangsúlyozta, hogy téves és iratellenes az a megállapítás is, miszerint jelentősebb magyar kapcsolatot az eljárás során nem igazolt. A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján e feltételt is teljesíti és nem lehet elutasítási ok, hogy a családja külföldön él, mert több Magyarországon életvitelszerűen élő letelepedett állampolgárt is megnevezett, akikkel rendszeresen tartja a kapcsolatot, erre vonatkozóan nyilatkozatok is rendelkezésre állnak. [6] Kifejtette, hogy a bizonyítékok megfelelő értékelésének elmulasztásával az elsőfokú bíróság alapvető eljárási hibát vétett, mert a keresetben foglaltak és a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Harmtv. és Vhr. rendelkezéseinek megsértése miatt az alperes határozatának hatályon kívül helyezése lett volna indokolt. [7] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [8] A Kúria a jelen eljárásban alkalmazandó Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége, Kúria II.Kfv.37.312/2021/2 3
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelmet, és megállapította, hogy jelen ügyben a befogadás feltételei nem állanak fenn. [10] A Kúria rámutat arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben a felperes a bizonyítékok elsőfokú bíróság általi értékelését vitatja. A Kúria hangsúlyozza, hogy a felülvizsgálati eljárás során elsősorban joggyakorlat fejlesztő és egységesítő tevékenységet folytat, a tényállás megállapításának és a bizonyítékok értékelésének felülmérlegelésére csak kirívóan súlyos esetekben van lehetőség. [11] Az elsőfokú bíróság ítéletében az alperesi határozatot részletesen és érdemben megvizsgálta, mérlegelte annak megalapozottságát és vizsgálta az egyedi ügy sajátos jellemzőit is. Az elsőfokú bíróság ítélete indokolásában – a felperes által rendelkezésre bocsátott és egyéb bizonyítékok mérlegelésével – részletesen levezette, hogy mi alapján jutott arra a következtetésre, miszerint az alperes határozata jogszerű. Ennek során megállapította, hogy az alperes a tényállás teljes körűen tisztázását követően, a rendelkezésre álló bizonyítékok és a felperes által megjelölt körülmények értékelésével okszerűen indokolt döntést hozott. [12] Mindezek alapján a Kúria jelen ügyben azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság részéről kirívóan súlyos mérlegelési hiányosság nem állapítható meg, ezért a jelen ügyben a befogadás feltételei nem állanak fenn, melyre tekintettel a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. [13] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alkalmazásával tárgyaláson kívül határozott. [14] A végzés ellen a Kp.
- § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest,
- április
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Bögös Fruzsina s.k. bíró