Gf.30167/2024/6 – Szegedi Ítélőtábla

(3)bekezdése előírja, a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A szabályozás indoka, hogy a döntéshozó szerv megalapozottan dönthessen az elé kerülő kérdésekről. Ilyen döntés pedig csak akkor várható, ha a résztvevőknek módjuk van az ülésen eldöntendő kérdésekhez kapcsolódó információkat a szükséges mértékben előzetesen beszerezni, azokat feldolgozni, ezzel a határozathozatalra felkészülni. Másfelől lényeges, hogy a napirend csak a legfőbb szerv ülésének kereteit határozza meg, behatárolja azokat az ügyeket, amiket az ülésen megtárgyalhatnak és eldönthetnek a tagok, emiatt pedig az elvárás nem terjedhet odáig, hogy az egyes napirendi pontok minden részletkérdést tartalmazzanak. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.III.30.167/2024/

1. A felperes: felperes neve (címe) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Imre Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Imre András ügyvéd. címe) Az alperes: alperes neve (székhelye) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Somogyi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Somogyi Henrietta ügyvéd, címe) A per tárgya: Társasági határozat felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Szegedi Törvényszék 13.P.20.175/2023/
2. A fellebbező fél és a fellebbezés sorszáma: A felperes, 13.P.20.175/2023/
3. ÍTÉLET Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.167/2024/6 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felperest, 15 nap alatt fizessen meg az alperesnek 15 000 (tizenötezer) forint másodfokú eljárási költséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A tényállás [1] Az alperes főtevékenységként motor, turbina gyártásával foglalkozó, korlátolt felelősségű társasági formában működő gazdasági társaság, mindösszesen 20 millió forint névértékű jegyzett tőkével. Az alperesi társaság ügyvezetését és képviseletét önálló képviseleti joggal (ügyvezető neve) ügyvezető látja el, aki egyben a társaság minősített többségű befolyással (86%) rendelkező tagja is. [2] A társasági szerződés 9.
4. pontja értelmében a taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A taggyűlésen minden tagnak az üzletrészéhez igazodóan minden 10 000 forintja után egy szavazata van. [3] A
5. január 16-án kelt tagjegyzék szerint (ügyvezető neve) 17 200 000 forint összegű törzsbetétéhez igazodóan 86%-os arányú üzletrésszel, (tag 1 neve) 1 000 000 forint összegű törzsbetétéhez 5% arányú üzletrésszel, (tag 2 neve) 1 000 000 forint összegű törzsbetéttel 5% arányú üzletrésszel rendelkezik. A felperes 800 000 forint összegű törzsbetétéhez 4%-os arányú üzletrész tapad. [4] A felperes és az alperesi társaság ügyvezetője házastársak voltak, házasságuk felbontását követően a házastársi közös vagyon megosztása iránt a peres eljárás jelenleg is folyamatban van. A (város 1 neve)-i Járásbíróság
6. február 15-én kelt, (határozatszám 1) számú ítéletét a (város 2 neve)-i Törvényszék (határozatszám 2) számú végzésével a fellebbezési kérelem és a fellebbezési ellenkérelem korlátaira tekintet nélkül hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította. A házastársi közös vagyon megosztása iránti perben a felperes a vagyonmegosztás keretében érvényesíti az alperesi gazdasági társasághoz kapcsolódó igényét is. Az eljárás tárgyát képezi annak az ajándékozási szerződésnek a hatálytalansága megállapítása, mellyel (ügyvezető neve) a felperessel közös gyermekeinek, (tag 1 neve)-nek és (tag 2 neve)-nek 55% mértékű üzletrészt ajándékozott. [5] A peres felek között a (város 2 neve)-i Törvényszék előtt (ügyszám) számú eljárásban jelen per felperese kérte, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperesi gazdasági társaság
7. május 24-én tartott taggyűlésén hozott 6/
8. (05.24.) Tgy. számú határozatát. A pert a bíróság
9. december
10. napjára kitűzött perfelvételi tárgyaláson, Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.167/2024/6 3 jegyzőkönyvben foglalt végzésével megszüntette, miután a peres felek egyike sem jelent meg és távolmaradásukat nem mentették ki. [6] Az alperesi társaság ügyvezetője
11. június 26-ára taggyűlést hívott össze, a per szempontjából jelentőséggel bíró napirendek a következők voltak:
12. A 6/
13. (05.24.) Tgy. számú taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése, e szerint: „A társasági szerződés 9.
14. pontjának a kiegészítése, miszerint a taggyűlési határozatok meghozatala során a Ptk. 3:
15. §

(2)bekezdés a)-f) pontjában foglalt esetekben az érintett tag is szavazhat.”

1. (ügyvezető neve) tag 86%-os üzletrészének felosztása 40-46%-os arányban. [7] A taggyűlésen a felperes jogi képviselője útján vett részt. Az ülésen a tagok 1920 igen és 80 tartózkodás mellett, többségi szavazattal elfogadták a 10/
2. (06.26.) Tgy. számú határozatot, mely a taggyűlés 6/
3. (05.24.) Tgy. számú taggyűlési határozatát hatályon kívül helyezte. Ezt követően 200 igen és 80 tartózkodás mellett a tagok 11/
4. (06.26.) Tgy. számú határozattal elfogadták (ügyvezető neve) tag 86%-os üzletrészének felosztását egy 40%-os és egy 46%-os üzletrészre. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [8] A felperes keresetében kérte az alperes
5. június 26-án megtartott, taggyűlésén meghozott 10/
6. (06.26.) és 11/
7. (06.26.) Tgy. számú taggyűlési határozatok hatályon kívül helyezését. [9] Keresetét azzal indokolta, az alperesi taggyűlésen elfogadott 10 és 11/
8. (06.26.) Tgy. számú határozatok törvénysértőek, azok a Ptk. 3:
9. §

(3)bekezdésébe ütköznek. Kiemelte, a

1. számú határozat ezen túl nem tartalmazza a társasági szerződés 7.
2. pontjában foglalt okot, ami az üzletrész felosztását lehetővé teszi. Miután ilyen okot a határozat nem tartalmaz, és az alperes társasági szerződése nem teszi lehetővé az üzletrész felosztását, a határozat a társasági szerződés rendelkezésébe is ütközik. Kifogásolta, a tagok részére megküldött meghívó a napirendet nem tartalmazza olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. Előadta, a taggyűlésig nem volt tudomása arról, hogy a létesítő okirat ismételt módosítására, valamint (ügyvezető neve) üzletrészének felosztására milyen okból, milyen célból kerül sor. Álláspontja alátámasztására a BH
3. 285, BH
4. 38, BH
5. 155, BH
6. 81 számú döntésekre hivatkozott. Hangsúlyozta, az üzletrész felosztása mögött véleménye szerint az áll, hogy (ügyvezető neve) a vagyonjogi perben hozandó jogerős bírósági ítélet végrehajtását ellehetetlenítse üzletrésze felosztása útján való elajándékozásával. [10] Az alperes érdemi ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Érvelése szerint a taggyűlési meghívó kellő részletezettségű volt ahhoz, hogy a tagok a napirendi pontokról Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.167/2024/6 4 döntést hozzanak. Hangsúlyozta, a felperes teljes mértékben tisztában volt a napirendi pontok mögötti tényekkel, hiszen a korábbi, 6/
7. (05.24.) Tgy. számú határozatot keresettel megtámadta. Az ügyvezető ezért hívott össze
8. június 9-én újabb taggyűlést és a felperes kifogásának eleget téve, korábbi, keresettel támadott határozatát hatályon kívül helyezte. Hangsúlyozta, a
9. június 26-án tartott taggyűlésen a felperes jelenlévő képviselőjének kérdésére megerősítést nyert, hogy a felperes, mint kisebbségi tulajdonos kifogása miatt kívánja a társaság korábbi határozatát hatályon kívül helyezni. Következésképpen a felperes kétséget kizáróan tisztában volt a 6/
10. (05.24.) Tgy. számú határozat hatályon kívül helyezésének okával. Kifejtette, a felperes azzal is tisztában volt, mi indokolja (ügyvezető neve) tag üzletrésze felosztását. A taggyűlési jegyzőkönyv szerint a felosztással (ügyvezető neve) nem rendelkezett két üzletrésszel, mert - a taggyűlésen ismertetettek szerint - a 40%-os üzletrészt a felosztást követően azonnal elajándékozta. Kiemelte, a felperes tudott az ajándékozásról, tekintettel arra, hogy
11. augusztus 29-én kelt és (ügyvezető neve)-hez intézett levelében ennek tényét részletesen ismertette. Az elsőfokú ítélet [11] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában a Ptk. 3:
12. §

(1)bekezdésére, valamint

(2)bekezdés c) pontjára és

(3)bekezdésére hivatkozott. Kiemelte, a felperes által kifogásolt napirendi pontok kellő részletezettségűek voltak, hiszen tartalmazta, az alperes a felperes által perben támadott és törvénysértőnek talált 6/

1. (05.24.) Tgy. számú taggyűlési határozatát kívánja hatályon kívül helyezni. A felperes ebben a körben a határozat megtámadása iránt indult eljárásban jogi érvelését kifejtette, ismerte az alperesi gazdasági társaságnak az ezzel kapcsolatos álláspontját is, hiszen a perben az ellenkérelmet átvette, a perfelvételi tárgyalás kitűzésre került. Értelmezhetetlennek tartotta azt a felperesi magatartást, hogy az általa indított, és a 6/
2. (05.24.) Tgy. számú határozat hatályon kívül helyezése iránti perben a tárgyaláson nem jelent meg, ezért az eljárás megszüntetésre került, majd a keresetének megfelelő alperesi határozatot kívánja utóbb keresettel megtámadni a meghívó elégtelen tartalma miatt. Életszerűtlennek tartotta, hogy a meghívó átvételekor ne rendelkezett volna teljes körű ismerettel az említett számú határozattal kapcsolatban mind a saját, mint az alperes álláspontját illetően. Rámutatott, további indokolást a napirendi pontnak a rögzítetteken túl nem kellett tartalmaznia. [12] Ugyancsak kellő részletezettségűnek tartotta a meghívó (ügyvezető neve) tag üzletrészének felosztásáról szóló napirendi pontját. A meghívó ugyanis tartalmazza a tag üzletrészének százalékos mértékét és azt is, hogy milyen módon kívánja azt felosztani. Kifejtette, a felperes ebben az esetben is megfelelő ismeretekkel rendelkezett a felosztás indokairól, hisz azt saját maga fejtette ki keresetlevélben. Kiemelte, a peres felek között nagyobb számú per van folyamatban, egyrészt a házastársi közös vagyon megosztása, másrészt a gazdasági társasággal kapcsolatban született szerződések, határozatok, cégbírósági bejegyző határozatok kapcsán. Következésképpen a felperes kimerítő ismeretekkel rendelkezik a társaságról, amelyet igazol a
3. sorszámú válaszirathoz csatolt mellékletek száma is. Mindezek alapján arra az álláspontra helyezkedett, hogy a meghívó megfelelt a törvényi rendelkezéseknek, ezért a keresetet alaptalannak találta. Megindokolta azt is, a perbeli esetre miért nem voltak alkalmazhatók a felperes által megjelölt eseti döntések. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.167/2024/6 5 A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [13] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatása és a keresetnek megfelelően az alperes 10/
4. (06.26.) és 11/
5. (06.26.) Tgy. számú határozatainak hatályon kívül helyezése, másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése érdekében. [14] Álláspontja szerint az ítélet iratellenes és jogszabálysértő. Változatlan véleménye szerint a 6/
6. (05.24.) Tgy. számú taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése kapcsán a napirendi pont nem került olyan kellő részletezettséggel feltüntetésre, hogy a szavazásra jogosult meghívottak álláspontjukat előzetesen kialakíthassák. Állította, az elsőfokú bíróság nem indokolta meg, mi támasztja alá a napirendi pont kellő részletezettségét. [15] Előadta, a 6/
7. (05.24.) Tgy. számú taggyűlési határozat akkor lehetett volna szabályszerű, ha egyhangú határozattal került volna az elfogadásra. Erre figyelemmel a határozat hatályon kívül helyezése iránt a (város 2 neve)-i Törvényszék előtt (ügyszám) szám alatt peres eljárást kezdeményezett. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság iratellenes megállapításokat tett ennek az ügynek a kapcsán. Kifejtette, abban az ügyben keresetlevele
8. június 20-án került előterjesztésre, ezzel nem várhatta meg a
9. június 26-ára összehívott taggyűlést. Az alperesi ellenkérelmet ugyanakkor
10. október 12-én vette kézhez. Álláspontja szerint annak a körülménynek, hogy az eljárás megszüntetésre került, semmilyen logikai összefüggésben nincs a jelen perben érvényesített keresettel. Alaptalanul hivatkozott ezért az elsőfokú bíróság arra, hogy a jelen perrel támadott 10/
11. (06.26.) számú taggyűlési határozat meghívójának tartalma kapcsán ismerhette volna azt a megelőző per alperesi ellenkérelméből, amit nyilvánvalóan a taggyűlési meghívó érkezése után vett át. Hangsúlyozta, a meghívó átvételekor a meghívottaknak nem azzal kellett tisztában lenniük, hogy a korábbi, 6/
12. (05.24.) Tgy. számú határozatnak mi volt a tartalma, hanem azzal, hogy a
13. június 26-i taggyűlésen mi fogja indokolni ennek a határozatnak a hatályon kívül helyezését. [16] A 11/
14. (06.26.) Tgy. számú határozat kapcsán kifejtette, a taggyűlési meghívó nem tartalmazta (ügyvezető neve) tag üzletrésze felosztásának indokait. Hangsúlyozta, a meghívó ezen hiányosságát semmiképpen nem pótolhatja, ha esetleg azzal kapcsolatban sejtései voltak. Előadta, az üzletrész felosztásának okáról a taggyűlésen szerzett információt. [17] Kifogásolta az elsőfokú bíróság értékelését az általa csatolt mellékletek darabszámára. [18] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.167/2024/6 6 [19] Állította, a korábbi taggyűlési határozat hatályon kívül helyezése kapcsán a meghívó részletezte a döntés pontos tartalmát. Kifejtette, a felperes meghatalmazottja útján a
15. május 24-én tartott taggyűlésen is jelen volt, tisztában volt az ott meghozott és utóbb hatályon kívül helyezett határozat szövegéről. Hangsúlyozta, a június 26-i taggyűlés a felperes által kifogásolt és külön perben érvényesített érveit elfogadva hozta meg a jelen perben vitatott határozatot. [20] Álláspontja szerint a felperes kiterjesztően értelmezi a Ptk. 3:
16. §

(3)bekezdését. Az a jogszabályi elvárás ugyanis, hogy a napirendi pontot olyan részletezettséggel kell a meghívónak tartalmaznia, hogy a tag az azzal kapcsolatos álláspontját ki tudja alakítani, nem jelenti azt, hogy az adott napirendi pont napirendre tűzésének indokát is fel kell tüntetni. A határozat hatályon kívül helyezése kapcsán a tagnak azt kell eldöntenie, hogy azzal egyetért, nemmel szavaz vagy tartózkodik. A felperes megjelent meghatalmazottja a taggyűlésen nem hivatkozott arra, hogy ennek kapcsán a szavazáshoz további információra lenne szüksége, nem kérte emiatt a taggyűlés elhalasztását sem. Megjegyezte, a felperesi magatartás nemcsak értelmezhetetlen – ahogy azt az elsőfokú bíróság is értékelte –, hanem egyben rosszhiszemű és a társaság érdekeivel is ellentétes. [21] Véleménye szerint az üzletrész felosztására vonatkozó napirendi pont is kellő részletezettségű volt. Megjelölte a tagot, a felosztandó üzletrész nagyságát és annak felosztásra kerülő arányát is. Sem a Ptk. 3:17. §

(3)bekezdése, sem a társasági szerződés nem tartalmaz rendelkezést arra vonatkozóan, hogy az üzletrész felosztásának okát már a meghívóban, a napirendek körében szerepeltetni kell. Megjegyezte, a felperes meghatalmazottja a taggyűlésen feltett, ezzel kapcsolatos kérdéseire választ kapott. [22] Hozzátette, a taggyűlési meghívót a felperes átvette, ugyanakkor a taggyűlés időpontjáig a meghívóval kapcsolatosan sem kérdéssel, sem észrevétellel, vagy egyéb javaslattal nem fordult az alperesi társaság ügyvezetéséhez. Véleménye alátámasztására a bírói gyakorlatra hivatkozott. [23] A felperes válasziratában fenntartotta a fellebbezésében foglaltakat. Az ítélőtábla döntésének indokai [24] A fellebbezés alaptalan. [25] A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 370. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a

(2)-

(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §

(1)bekezdés a)-d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. A másodfokú bíróság döntésének tehát korlátját jelenti a fellebbezés petituma, annak megjelölt indokai, az, hogy a fél melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.167/2024/6 7 [26] A fellebbezés tükrében az ítélőtáblának abban a kérdésben kellett állást foglalnia, az alperes 2023. június 26-ára összehívott taggyűlésére szóló meghívó megfelelt-e a jogszabályi rendelkezéseknek. [27] A Ptk. 3:17. §

(3)bekezdése előírja, a napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. A szabályozás indoka, hogy a döntéshozó szerv megalapozottan dönthessen az elé kerülő kérdésekről. Ilyen döntés pedig csak akkor várható, ha a résztvevőknek módjuk van az ülésen eldöntendő kérdésekhez kapcsolódó információkat a szükséges mértékben előzetesen beszerezni, azokat feldolgozni, ezzel a határozathozatalra felkészülni. [28] Ehhez első lépésben hiánytalanul ismerniük kell a napirendre kerülő kérdéseket. A Ptk. normatív módon határozza meg, hogy a napirendi pontokat milyen részletességgel kell a döntésben résztvevőkkel ismertetni. A mérce ebből a szempontból az, hogy a döntéshozatalban résztvevők olyan mértékig ismerjék a megtárgyalásra kerülő egyes napirendi pontokat, hogy azokkal kapcsolatos álláspontjukat előzetesen kialakíthassák, és ne az ülésen kelljen rögtönözniük, kockáztatva ezzel a hibás döntést. A bírói gyakorlat akkor nem fogadja el jogszerűnek az ülés összehívását, ha a napirend olyan általános, felszínes módon kerül meghatározásra, hogy abból átlagos figyelem, értelmezés mellett nem állapítható meg annak mibenléte (Kúria Pfv.I.21.105/2021/6., Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.695/2009/7.). [29] Másfelől lényeges, hogy a napirend csak a legfőbb szerv ülésének kereteit határozza meg, behatárolja azokat az ügyeket, amiket az ülésen megtárgyalhatnak és eldönthetnek a tagok, emiatt pedig az elvárás nem terjedhet odáig, hogy az egyes napirendi pontok minden részletkérdést tartalmazzanak. [30] A jogalkotó célja tehát mindezek alapján nem az, hogy a tagok a legfőbb szerv ülésére már minden kérdésben véglegesen kialakított, kétséget kizáró állásponttal rendelkezzenek, hiszen a legfőbb szerv ülésének lényege éppen az, hogy ott vitassák meg a felmerült kérdéseket és alakítsák ki véleményüket. A cél, hogy az ülésre kellő alapfelkészültséggel, tájékozottsággal érkezzenek a tagok, esetleges további releváns kérdéseiket meg tudják fogalmazni, segítve ezzel a döntéshozatalt. A napirendre vonatkozó írásos előterjesztéseket emiatt indokolt előzetesen a tagság részére megküldeni, akik csak így készülhetnek fel felelősségteljesen az ülésre és hozhatnak a napirendre kerülő kérdésekben megalapozott döntést. Azt azonban, hogy mely napirendi ponthoz nélkülözhetetlen írásbeli előterjesztés, mindig az adott kérdés tartalma határozza meg. Ez nem jelenti ugyanakkor, hogy csak a tag részére való postai vagy elektronikus megküldéssel tehetne eleget jogszabályi kötelezettségének a társaság. A törvényi követelményeknek való megfelelés úgyis biztosítható, ha a szükséges felkészülést az iratokba való betekintéssel teszi lehetővé. Nem hagyható figyelmen kívül az sem, hogyha a tagok az ülésen nem tudnak megállapodni, lehetőségük van újabb ülésre halasztani az érintett kérdések eldöntését a további szükséges felkészülés érdekében. [31] Perbeli esetben a társaságon belül a szervezet működésével összefüggésben a tagok – főleg a felperes és (ügyvezető neve) - között súlyos, évekre visszamenő ellentét feszül. A rendelkezésre álló taggyűlési jegyzőkönyvből megállapítható, a meghatalmazottal Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.167/2024/6 8 részt vevő felperes kifejezte álláspontját, mindkét kifogásolt határozat meghozatalára a tagok közötti véleménycserét követően került sor, a felperes leadott szavazatával érvényesítette kialakult meggyőződését. Helytállóan érvelt az alperes azzal, a taggyűlési meghívó átvétele után a felperes azzal kapcsolatban kifogást nem tett, nem kérte sem az ülés, sem a határozathozatal elhalasztását. [32] A felperes kellő ismeretekkel rendelkezett 6/2023. (05.24.) Tgy. számú határozatról a (város 2 neve)-i Törvényszék előtt (ügyszám) számú per megindításából következően. Az alperes önként, a felperes 2023. június 20-án előterjesztett keresetére figyelemmel döntött az újabb taggyűlés összehívásáról és a sérelmezett határozat hatályon kívül helyezéséről. Annak, hogy a keresetlevélben kifejtett kifogások vagy egyéb okok indokolták a döntés hatályon kívül helyezését, nincs érdemi jelentősége. [33] Az ítélőtábla figyelmen kívül hagyta, hogy a (város 2 neve)-i Törvényszék előtt (ügyszám) számú perben a felperes mikor szerzett tudomást az alperes álláspontjáról, kizárólag azt értékelte, hogy a június 26-ára kiküldött meghívó napirendje kellő részletezettségű volt-e annak tükrében, hogy a felperes korábbi perben előterjesztett keresete, annak jogi indokai és tényelőadása éppen a 6/2023. (05.24.) Tgy. számú határozat hatályon kívül helyezésére irányult. [34] A fenti jogelvekből következően ugyancsak nem szükséges a meghívóban az üzletrész felosztásának okát megjelölni. Elég, ha a tagok arról a taggyűlésen szereznek tudomást, hiszen a döntéshozatal során nem az indokok elfogadásáról, hanem az üzletrész felosztásának tényéről szavaznak. [35] Az ítélőtábla szükségesnek tartja felhívni a figyelmet arra, alapvető tagi kötelezettség a társasági közös cél, a közös tevékenység segítése és támogatása (BH2004. 517). A tagok egymás közötti és a társasággal szembeni viszonyában a felek magatartására a Ptk. [1:3. §

(1)bekezdés] és a létesítő okirat rendelkezésében írt elveket, így a jóhiszeműség és a tisztesség, illetve a kölcsönös együttműködés követelményét is irányadónak kell tekinteni. Egyetértett az ítélőtábla ezért az elsőfokú bíróság végkövetkeztetésével, a felperes lényegében egymásnak ellentmondó - keresetei nem szolgálják a társaság érdekeit, működését, ezáltal magatartása valóban értelmezhetetlen. [36] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §

(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [37] A felperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért köteles a Pp. 83. §

(2)bekezdés alapján az alperes másodfokú eljárásban felmerült, jogi képviseletével összefüggő költségének viselésére, melynek mértékét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §

(3)bekezdése, valamint

(5)és

(6)bekezdései alapján a kifejtett munkával arányosan állapította meg. Szeged,

1. november
2. Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. Dr. Dobler László s.k. Dr. Tolna András s.k. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.167/2024/6 a tanács elnöke, előadó bíró 9 táblabíró táblabíró