Kfv.35232/2024/2 – Kúria

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)alpontjaira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.I. 35.232/2024/2. A tanács tagjai: Dr. Hajnal Péter a tanács elnöke; Dr. Heinemann Csilla előadó bíró; Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit bíró; Dr. Figula Ildikó bíró; Dr. Tóth Kincső bíró A felperes: Felperes1 Társaság) (Cím2) A felperes képviselője: név ügyvéd (Cím3) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes képviselője: név1 Ügyvédi Iroda (eljáró ügyvéd: név1) Kúria I.Kfv.35.232/2024/2 2 cím5 A per tárgya: agárügyben hozott közigazgatási bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes 5. sorszám alatt Az elsőfokú bíróság határozatának száma: Debreceni Törvényszék 3.K.700.859/2024/4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen további felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2016. április 28. napján kelt HB/11-ERD/06900-9/2016. számú határozattal engedélyt kapott a szám helyrajzi számú, 7.4407 ha nagyságú területre, fásszárú energiaültetvény telepítésére. [2] A telepítés megvalósítása után a felperes a 2016-2020 évek vonatkozásában évente terület alapú támogatást igényelt az ingatlanra, amely támogatást meg is kapott. A 2021. november 26. napján megküldött, 2021. október 26-án végzett helyszíni ellenőrzésről készült 3327303209 számú jegyzőkönyv szerint a felperesi ültetvény ENE06 kódú, sarjaztatásos energetikai célú fás szárú ültetvény. [3] A felperes 2021. április 20-án 2021. évre egységes terület alapú támogatás iránti kérelmet terjesztett elő, 27,2198 ha nagyságú terület vonatkozásában. Az elsőfokú hatóság 2021. november 9. napján megküldött, 2021. október 26-án végzett helyszíni ellenőrzésről készült 3324033392 számú jegyzőkönyv szerint a felperes által kérelmezett 7,2036 ha terület Kúria I.Kfv.35.232/2024/2 3 fizikailag mért területe 7,187 ha és az ingatlanon nem támogatható nyárfaerdő található, miután a tábla esetében hengeres és nem sarjaztatásos technológiát alkalmazott a felperes, így a tábla nem felel meg a sarjaztatásos energetikai célú fásszárú növény feltételeinek. [4] Az elsőfokú hatóság a 3369364473. számú elsőfokú határozatával a felperes kérelmének részben adott helyt, 470.724, -Ft támogatási összeget állapított meg. A 2021. évi egységes terület alapú támogatás előlegeként már megállapított támogatási összeg és az elsőfokú határozatban megállapított támogatási összeg különbözetét 880.232, -Ft-ot jogosulatlanul igénybe vett támogatásnak minősített, melynek visszafizetéséről rendelkezett. [5] A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az EUJF/2092-1/2022. számú határozatával az elsőfokú határozatot helyben hagyta. Az alperes szerint az elsőfokú hatóság döntése érdemben megfelel a hatályos jogszabályi rendelkezéseknek, figyelemmel arra, hogy az helyes jogi és ténybeli alapokon nyugszik, az ültetvény vágásfordulója meghaladja az előírt 5 évet, erre figyelemmel nem támogatható. [6] A felperes a perbeli energiaültetvényt 2023. év elején letermelte az ingatlanról, az jelen állapotában sarjaztatásos energiaültetvénynek minősül. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [7] A felperes keresetében elsődlegesen az alperesi határozat megsemmisítését kérte, míg másodlagosan az alperesi határozat hatályon kívül helyezését és az alperes új eljárásra kötelezését. [8] Előadta, hogy az érintett tábla vonatkozásában a 2016. évben megvalósított energetikai ültetvény a hivatkozott jogszabályi feltételeknek mindenben megfelelt, a telepítést a felperes hatósági engedély birtokában végezte el. [9] Az alperes védiratában a kereset elutasítását kérte. [10] Az elsőfokú bíróság a felperes keresetét nem találta megalapozottnak, azt 3.K.702.681/2022/28. számú ítéletével elutasította. [11] A felperes felülvizsgálati kérelmet terjesztett elő, a Kúria Kfv.I.35.040/2024/7. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot új Kúria I.Kfv.35.232/2024/2 4 eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította. A Kúria végzésében az új eljárásra előírta, hogy az alperesi határozat jogszerűségét a határozatban foglalt indokok alapján kell megítélni a felperesi keresetre figyelemmel. Ennek során nem hagyható figyelmen kívül a jogbiztonság elvéhez szorosan hozzátartozó bizalomvédelem elve, vagy másképpen a jogos elvárások védelme. Az elsőfokú bíróság döntése [12] Az elsőfokú bíróság felülvizsgálattal támadott ítéletével az alperesi határozatot megsemmisítette és az alperest új eljárás lefolytatására kötelezte. [13] A Kúria döntésének megfelelően vizsgálta a bizalom védelme elvének érvényesülését is és e körben azt rögzítette, hogy a felperes 2016. és 2020. között minden évben támogatásban részesült az ültetvény vonatkozásában, sőt, a 2021. október 26-án tartott helyszíni ellenőrzésről készített jegyzőkönyv is sarjaztatásos energetikai célú fásszárú ültetvénynek ismerte el a felperes ültetvényét. Hangsúlyozta, hogy mindezek azt a jogos bizalmat keltették a felperesben, hogy a támogatásra 2021. évben is jogosult lesz, így az ezzel ellentétes alperesi döntés a bizalom védelem elvét is sértette. [14] Az új eljárásra előírta, hogy alperesnek arra tekintettel kell meghoznia új határozatát, hogy a felperes ültetvénye megfelel azon jogszabályi feltételeknek, hogy energetikai hasznosításra szánt, legfeljebb 5 éves vágásfordulóval kezelt, sarjaztatásos energetikai célú fásszárú ültetvény. A felülvizsgálati kérelem és ellenkérelem [15] A jogerős ítélet ellen az alperes terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, melyben a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára történő utasítását kérte. [16] A felülvizsgálati kérelem befogadhatóságát a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpontjára tekintettel kérte. Ennek körében kifejtette, hogy a 135/2017. (VI.09.) Kormányrendelet 1. §
4. a)pontjában foglaltak érintik valamennyi ügyfelet, akik a támogatási jogcím keretében kérelmet nyújtottak be, ezáltal a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpontjába foglaltakra tekintettel indokolt a felülvizsgálati kérelem befogadása. Ezen túlmenően a joggyakorlat egységének és továbbfejlesztésének biztosítása kiemelt jelentőséggel bír az Európai Unió forrásaiból származó támogatások rendszerében, tekintettel arra, hogy az eljárási törvény, illetve a rendeletek értelmezése kulcsfontosságú az egyes pályázókra nézve, valamint a vonatkozó döntést meghozó hatóságok számára is. Arra is utalt, Kúria I.Kfv.35.232/2024/2 5 hogy a Kúria felülvizsgálati szerepe kiemelt jelentőségű, mivel az ország különböző törvényszékeinek közigazgatási kollégiumaiban született, esetenként egymással ellentétes ítéletek hatásárnak kiküszöbölése kizárólagosan ezen a módon lehetséges. Végül arra hivatkozott, hogy a felülvizsgálati kérelemben előterjesztett jogszabálysértés társadalmi jelentősége nem is lehetne szélesebb körű, mivel az Európai Unió forrásaiból finanszírozott támogatások minden természetes és jogi személy részére nyitva álló lehetőségek, ezért az egyértelmű, félre nem érthető, szakszerű és precíz jogértelmezés körében a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság, nélkülözhetetlen és legfontosabb fóruma a hivatkozott támogatásoknak. [17] Jogszabálysértésként a Kp. 78. §

(1), és a Pp. 279. §

(1)bekezdésére hivatkozott, szerinte az elsőfokú bíróság a bizonyítás eredményének mérlegelésre vonatkozó rendelkezéseket, illetve a bizonyítékok kapcsán levont rendelkezéseket sértette meg, illetve a bizonyítékok kapcsán levont következtetéssel a Támogatási törvény 47. §

(3), 57. §

(3)és 64. §

(1)bekezdésébe, továbbá a fásszárú ültetvényekről szóló 135/

1. (VI.09.) Kormányrendelet
2. § a) pontjába ütközik. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiakra tekintettel – nincs törvényes lehetőség. [19] A Kp.
3. §

(1)bekezdése alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha

1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata,
2. aa)a joggyakorlat egységének, vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria I.Kfv.35.232/2024/2 6 [20] A Kúria megvizsgálta a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságával kapcsolatban előadottakat, ám azok alapján a rendkívüli perorvoslati eljárás lefolytatását nem látta indokoltnak. [21] Az ítélet jogerőssé válása azzal a joghatással jár, hogy rendes jogorvoslattal, vagyis önmagában azért, mert a fél azt jogsértőnek vagy megalapozatlannak tartja, többé nem támadható, ezért a felülvizsgálatra a törvény a félnek nem biztosít feltétel nélküli alanyi jogot {Kfv.VII.37.323/2024/2., [28]}. A rendkívüli jogorvoslat a jogerős ítélet kivételes, a törvényben meghatározott okokból történő felülvizsgálatát jelenti. A befogadási eljárásban a Kúria ezeknek a törvényben meghatározott okoknak a fennállását vizsgálja, mégpedig a felülvizsgálati kérelem alapján. A Kp. 117. §

(4)bekezdés utolsó fordulata értelmében a Kúria a fél által megjelölt befogadási okhoz nincs kötve, ugyanakkor a fél által előadottaknak valamely okból a befogadást alá kell támasztaniuk. A jogerős ítélet fél által állított jogellenességét a Kúria a befogadás során nem vizsgálhatja, mert ezzel megfordítaná a döntései sorrendjét, és a befogadást követő érdemi vizsgálatot előlegezné meg már a befogadási szakaszban. [22] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpontja alapján a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő, bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn (7/2023. jogegységi határozat). A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények megváltozására tekintettel nem támogatható. A kifejtettekre is figyelemmel, a Kúriának nem bármely, a felek által feltett jogkérdés megválaszolása a feladata, hanem a felülvizsgálni kért jogerős határozattal érintett körben a jogegység biztosítása. [23] A joggyakorlat egysége biztosításának szükségessége akkor merül fel, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria jogegységi határozatában, kollégiumi véleményében, az elvi irányítás még hatályos korábbi eszközeiben, de leginkább az általa a bírósági határozatok gyűjteményében közzétett eseti határozatában még nem foglalt állást. A joggyakorlat egysége biztosításán alapuló befogadásnak, az elvi tartalmú iránymutatás hiánya mellett, azonban további feltétele, hogy a kérelmező hivatkozzon egymással ellentétes bírósági jogalkalmazást eredményező jogerős bírósági határozatokra. Széttartó bírósági döntések nélkül az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata nem indokolható, a joggyakorlat egységének biztosítására utalással. [24] A joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel, a felülvizsgálati kérelem akkor fogadható be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a Kúria I.Kfv.35.232/2024/2 7 bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban változatlan jogszabályi környezetben, a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [25] Az alperes felülvizsgálati kérelme a fenti követelmények egyikének sem felelt meg, mert nem jelölte meg sem a joggyakorlat egységét megingató, sem a továbbfejlesztés szükségességét alátámasztó joggyakorlatot. A kérelem általánosságban megfogalmazott indokaiból nem lehet a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)alpont szerinti befogadási okokra következtetni. [26] Az alperes a Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. ab)alpont szerintiek alapján a felvetett jogkérdés különleges súlyára, társadalmi jelentőségére tekintettel is kérte a felülvizsgálati kérelem befogadását. Ebben az esetben a Kúria akkor fogadja be a felülvizsgálati kérelmet, ha az adott jogkérdésben korábban még nem foglalt állást közzétett ítélkezési gyakorlatában, s ha a jogkérdés nagy számban előforduló, új típusú ügyben merült fel, az adott ügy a jogalanyok széles körét érinti. További feltétele a befogadásnak, hogy a kérelem alapjául szolgáló jogkérdés a bíróságok előtt tömegesen merüljön fel, vagy az a társadalom széles körét érintse. [27] Az az alperesi előadás, hogy az Európai Unió forrásaiból történő támogatások, ideértve az FM rendelet által biztosított támogatásokat is, a jogalanyok széles köre számára nyújtanak lehetőséget olyannyira általános szintű, hogy a befogadás szintjén szükséges mértékben sem mutatható ki okozati összefüggés a jogerős ítélettel, így szintén nem alapozza meg a befogadást. [28] A Kúria álláspontja szerint az alperes felülvizsgálati kérelmében nem fogalmazott meg olyan elvi jelentőségű jogkérdést, amelyben a Kúria jogértelmezésének történő kifejtése indokolt lenne. [29] Az alperes a befogadási okok körében a jogkérdésben való eltérés bemutatásával adós maradt, kérelmében, nem azt állította, hogy a bíróság jogerős ítélete kúriai határozatban kifejtettektől eltérő jogértelmezésén alapul, hanem azt fejtette ki, hogy az elsőfokú bíróságnak a kúriai határozattól eltérő döntésével, döntésének indokolásával milyen okok miatt nem ért egyet. Önmagában azonban az, hogy a fél nem ért egyet a bizonyítás eredményének jogerős ítélet szerinti mérlegelésével és a bizonyítékok újraértékelésével lényegében saját álláspontja elfogadását kéri, a felülvizsgálati kérelem befogadását nem alapozza meg. [30] Rámutat a Kúria arra, hogy a korábbi felülvizsgálati eljárásban meghozott végzésében a Kúria iránymutatást adott az elsőfokú bíróságnak az új eljárás lefolytatására vonatkozóan, mely kötötte az elsőfokú bíróságot. A Kúria megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a Kúria iránymutató döntésének megfelelően végezte el az alperesi határozat felülvizsgálatát, az Kúria I.Kfv.35.232/2024/2 8 abban foglaltakat helytállóan értelmezte, ezekre figyelemmel végezte el az ügyben rendelkezésre álló bizonyítékok értékelését. [31] A Kúria hangsúlyozza ezzel összefüggésben azt, hogy az elsőfokú bíróság bizonyíték értékelése és azokból levont következtetés jogszabálysértő voltára alapított eljárási szabályszegés a felülvizsgálati kérelem befogadását kizárólag abban az esetben támasztja alá, ha a rendelkezésre álló iratok alapján az a következtetés vonható le, hogy az elsőfokú bíróság az általa figyelembe vett bizonyítékokat kirívóan okszerűtlenül értékelte. Ennek hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadására nincs lehetőség (Kfv.I.37.433/2022/3., Kfv.III.37.683/2021/2, Kfv.VII.37.037/2022/2). [32] Összességében a Kúria megállapította a felperes felülvizsgálati kérelme felső bíróság iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [33] Kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadta a Kp. 118. §

(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [34] A Kp. 118. §

(1)bekezdés

1. a)pont aa),
2. ab)alpontjaira hivatkozással a felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Záró rész [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §

(2)bekezdése szerint tanácsban, tárgyaláson kívül, indokolt végzéssel határozott. [36] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 57. §

(1)bekezdés

1. a)pontja alapján illetékmentes, ezért a Kúriának az illeték megfizetéséről rendelkeznie nem kellett. [37] A végzés ellen a Kp. 116. §
2. d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. Budapest, 2024. október 16. Kúria I.Kfv.35.232/2024/2 9 Dr. Hajnal Péter s.k. a tanács elnöke Dr. Heinemann Csilla s.k. Dr. Banu Zsoltné dr. Szabó Judit s.k. előadó bíró bíró Dr. Figula Ildikó s.k. Dr. Tóth Kincső s.k. bíró bíró