A határozat elvi tartalma: Ha sajtó-helyreigazítási perben a bíróság a perben nem álló, a sajtótermékért szerkesztői felelősséget viselő természetes vagy jogi személyt kötelezi a perköltség megfizetésére, a perben álló sajtószerv is fellebbezést nyújthat be a perköltség megfizetésére kötelező rendelkezés ellen. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 2.Pf.20.015/2023/
- A felperes: felperes felperes címe A felperes képviselője: Litresits Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe, ügyintéző: dr. Litresits András ügyvéd Az alperes: alperes, alperes címe Az alperes képviselője: Dr. Tálosi Adrienn ügyvéd, ügyvéd címe A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 39.P.22.695/2022/
- í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének nem fellebbezett részét nem érinti, fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, a cég1 Zrt. által a felperesnek fizetendő perköltség összegét 245.000 (kétszáznegyvenötezer) forint + áfa összegre leszállítja. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.015/2023/4/I 2 Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét azzal a pontosítással hagyja helyben, hogy az államnak járó 36.000 (harminchatezer) forint illetéket e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül az állami adó- és vámhatóság 10032000-01070044-09060018 számú illetékbevételi számlája javára köteles a cég1 Zrt. megfizetni. Kötelezi a cég1 Zrt.-t és a felperest, hogy személyenként fizessenek meg az államnak e határozat jogerőre emelkedésétől számított 60 napon belül 10.000 (tízezer) forint fellebbezési illetéket az állami adó- és vámhatóság fenti számú illetékbevételi számlája javára. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A fellebbezés elbírálásának szempontjából releváns tényállás szerint az alperes szerkesztésében megjelenő portál internetes hírportálon
- szeptember 23-án közzétett „cikk címe” című cikk miatt a felperes jogi képviselője
- október 21-én helyreigazítási kérelmet juttatott el az alperesnek, ami nem vezetett eredményre. A felperes
- november 10-én benyújtott keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze az alperest a helyreigazítás közzétételére. A per során az alperes írásbeli ellenkérelmében a felperes keresetét nem vitatta, a felperesi jogi képviselő munkadíjának mérséklését kérte, a perfelvételi és az érdemi tárgyaláson nem jelent meg. [2] Az elsőfokú bíróság kötelezte az alperest, hogy 5 napon belül egyrészt az általa szerkesztett www.portál internetes portálon a
- szeptember 23-án közzétételre került „cikk címe” címmel megjelent cikk címe alatt közvetlenül, azonos betűtípus és betűméret alkalmazásával, továbbá közvetett és/vagy közvetlen szöveges és/vagy képi kommentár nélkül, mindaddig, amíg az eredeti cikk hozzáférhető; továbbá a www.portál kezdőoldalának legelején, ún. görgetés nélkül ugyanolyan módon, azonos betűméretben és azonos betűtípusban, mint ahogyan a sérelmezett cikk megjelenítésre került, 24 óra időtartamban „Helyreigazítás: valótlanságokat híreszteltünk a települési halálos balesetben elhunyt kislányról és édesapjáról” címmel tegye közzé az alábbi közleményt: „Helyreigazítás: valótlanságokat híreszteltünk a települési halálos balesetben elhunyt kislányról és édesapjáról: A
- szeptember 23-án megjelent „cikk címe” című cikkünkben valótlanul híreszteltük, hogy néhai személy1 és néhai személy2 egy helyi kocsmából tartott hazafelé, amikor a baleset történt.” Kötelezte a cég1 Zrt.-t, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 444.500 forint perköltséget, és az államnak az állami adóhatóság külön felhívására, az abban közölt időben és módon 36.000 forint illetéket. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.015/2023/4/I 3 Ismertette a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (Smtv.)
- §-át,
- §-át, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (Pp.)
- §
(1)bekezdés, a 265. §
(1)bekezdés és 266. §
(1)bekezdés rendelkezéseit. Megállapította, hogy a felperes mind az előzetes kérelmét, mind a keresetlevelet a törvényes rendelkezéseknek megfelelően és határidőben terjesztette elő. Az alperes ellenkérelmében foglaltakra tekintettel Pp. 265. §
(1)bekezdése alapján a kereset szerint kötelezte az alperest a helyreigazítás közzétételére. A felperes perköltségének megállapításáról arra tekintettel határozott, hogy a felperesi jogi képviselőnek a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdésének
- a)pontja alapján meghatározott ügyvédi munkadíját, valamint a
- b)pont alapján felszámított készkiadását vette figyelembe. A mindösszesen 350.000 forint + áfa összegű munkadíjat és útiköltséget a ténylegesen végzett felperesi jogi képviselői munkával és költséggel arányban állónak tekintette. Vizsgálta az elvégzett ügyvédi tevékenység időigényét, amelynél figyelembe vette, hogy a képviselet szerződésszerű ellátásához időt kell fordítani a tényállás felderítése érdekében a megbízó ügyféllel történő egyeztetésre, a releváns adatok összegyűjtésére, azok összevetésére, értékelésére, és ezek alapján a szakmai álláspont kialakítására, a beadványok megszerkesztésére. Mindezek teljesítéséhez szükségszerűen hozzátartozik a megbízott ügyvédi iroda munkájának szervezése is. A tárgyaláson történő megjelenés esetében értékelte a jogi képviselőnek a tárgyalásra történő felkészülését, az utazáshoz szükséges időt, és számításba vette a tárgyaláson kifejtett tevékenységet is. Tekintettel volt arra, hogy a felperesi jogi képviselő előzetesen részletes sajtó-helyreigazítási kérelmet készített és küldött meg az alperes részére, részletes és jogi érveléssel ellátott, indokolt keresetlevelet szerkesztett és terjesztett elő elektronikusan a bíróságnál. A perfelvételi és érdemi tárgyaláson megjelent, ahol nyilatkozatot terjesztett elő. Mindezek alapján a felperes és jogi képviselője között létrejött megbízási szerződésben kikötött munkadíj nem minősül eltúlzottnak, így a bíróság a felperesi ügyvédi munkadíj 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdése szerinti mérséklését nem találta indokoltnak. Az ügy tárgyi illetékfeljegyzési jogos jellege folytán le nem rótt 36.000 forint illeték megfizetésére a Pp. 101. §
(1)bekezdése, valamint a Pp. 499. §
(1)bekezdése alapján a perbeli jogképességgel nem rendelkező alperes kiadóját, a cég1 Zrt.-t kötelezte. A le nem rótt illeték megfizetéséről a 30/2017. (XII. 27.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésében foglaltaknak megfelelően rendelkezett. [3] Az elsőfokú ítélet ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, melyben kérte, hogy a másodfokú bíróság azt változtassa meg és a felperes részére fizetendő perköltség összegét 100.000 forintra mérsékelje. Álláspontja szerint az elsőfokú ítélet sérti a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 2. §
(2)bekezdését. Arra hivatkozott, hogy az ügyvédi munkadíj eltúlzott mértékű, mert az ügy megítélése egyszerű, a perben kizárólag egy tárgyalás került megtartásra, az alperes a keresetet nem vitatta. A felperesi képviselő rendszeresen jár el sajtó-helyreigazítási perekben, amelyekben az előzetes kérelmek és a keresetlevelek – a kötelező tartalmi elemek miatt – túlnyomó részben sablonszerűek. A felperes azonos tartalmú közlések miatt több sajtószervvel szemben is benyújtott lényegében azonos tartalmú keresetet. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.015/2023/4/I 4 A sajtó-helyreigazítási kérelem elkészítéséért és megküldéséért 80.000 forint + áfa és a keresetlevél elkészítéséért 200.000 forint + áfa összeg rendkívül eltúlzott, különös tekintettel arra, hogy azokat mintaként a felperes jogi képviselője több sajtószerv részére is megküldte. A tárgyaláson való részvételért 45.000 forint + áfa összeg azért eltúlzott, mert a perfelvételi és az érdemi tárgyalás összesen 42 percig tartott, az útiköltség jogcímén 25.000 forint + áfa összeg pedig azért indokolatlan, mert a felperesi jogi képviselő székhelye és a bíróság közötti közúti távolság 3,7 km, és a felperesi jogi képviselő nem is igazolta, hogy mivel érkezett a tárgyalásra. [4] A megítélt perköltség összege ezen túlmenően jóval meghaladja a 2022-ben érvényes garantált bérminimum (260.000 forint) összegét és az a sajtó-helyreigazítási perekben kialakult bírói gyakorlat alapján is eltúlzott mértékűnek tekinthető. [5] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Elsősorban arra hivatkozott, hogy az alperes fellebbezése érdemben nem elbírálható, mert amennyiben a fellebbezés csak a perköltséget érinti annak előterjesztésére kizárólag az elsőfokú ítélet rendelkező részében megnevezett, annak megfizetésére kötelezett cég1 Zrt. jogosult a Pp. 366. §
(1)bekezdése alapján. Érdemben azzal érvelt, hogy az elsőfokú bíróság a perköltséget a perbeli cselekményekre fordított reális idő és munka figyelembevételével állapította meg. A felperesi költségjegyzék, valamint az ügyvédi díjakat tartalmazó ügyvédi meghatalmazás a jogszabályoknak megfelelően került előterjesztésre és kellő részletességgel tartalmazza a felperes által felszámított perköltség lebontását a különböző eljárási cselekményekre és az ezzel kapcsolatban felmerült költségekre. Az elsőfokú ítélet [17] bekezdésében kifejtett részletes érvekkel szemben az alperes fellebbezése minösszesen egy általánosságokon alapuló felsorolás, amely figyelmen kívül hagyja a felperes által ténylegesen elvégzett munka mennyiségét és minőségét. A perben valóban csak egy tárgyalásra került sor, az azzal kapcsolatosan érvényesített díj azonban magában foglalja a jogi képviselő tárgyalásra való felkészülését, a tárgyaláson való megjelenést és az érdemi nyilatkozattételhez szükséges iratanyagok és bizonyítékok részletes tanulmányozását. Ez a költség kizárólag az alperes azon magatartása miatt merült fel, hogy a felperes helyreigazítási igényének jogosságát elismerte, annak azonban nem tett eleget, ezért ennek megtérítésére az alperes a Pp. 86. §
(2)bekezdése alapján is köteles. Annak, hogy a felperesi képviselő rendszeresen jár el sajtó-helyreigazítási perekben azért nincs jelentősége, mert minden sajtó-helyreigazítási per más tényálláson alapul, ezért minden esetben szükséges az ügy iratainak részletes tanulmányozása a beadványok szerkesztését megelőzően. Alaptalan az alperesi fellebbezés arra vonatkozóan is, hogy „sablonszerű” a sajtóhelyreigazítási eljárás. A legtöbb jogi eljárásnak, illetve beadványnak rendelkezni kell a törvényben meghatározott kötelező tartalmi elemekkel, ugyanakkor ez önmagában nem jelenti az eljárás sablonszerű voltát. Utalt továbbá arra, hogy a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/
- (VIII. 22.) IM rendeletben meghatározott munkadíj méltatlan, figyelemmel az azt Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.015/2023/4/I 5 terhelő adózási kötelezettségekre, a minimálbér összegére és arra is, hogy az ügyvédi tevékenységhez magasabb szintű végzettség is szükséges. Álláspontja szerint a perköltség mérlegelésénél nem mellőzhető annak értékelése sem, hogy az üggyel a jogi képviselő mennyi időt töltött el, és a befektetett idő a piaci viszonyok figyelembevételével mennyiben árazható be, ennek során indokolt figyelembe venni az ügyvédi iroda fenntartásával együtt járó szükségképpeni költségeket is. Eseti döntésekre is hivatkozott, kiemelve, hogy a Kúria gyakorlata a 35.000 forintos óradíjat sem tekintette eltúlzottnak. [6] Az alperes fellebbezése kisebb részben alapos. [7] Nem volt akadálya a fellebbezés érdemi elbírálásának a felperes elsődleges fellebbezési ellenkérelmében hivatkozott körülmény. A Pp.
- §
(5)bekezdésének helyes értelmezése szerint a fél fellebbezési joga korlátlan és önálló, pertársaság esetében sem korlátozott, és nem függ a pertársakétól. Vannak olyan határozatok, amelyeknél a törvény kifejezetten kimondja, hogy csak bizonyos személy élhet fellebbezéssel, pl. a Pp. 177. §
(1)bekezdése szerint a keresetlevelet visszautasító végzés ellen csak a felperes, míg a Pp. 182. §
(2)bekezdése szerint a bírósági meghagyással szembeni ellentmondást visszautasító végzés ellen csak az ellentmondással élő fél stb. A sajtó-helyreigazítási perben a felperes döntésétől függően résztvevő jogi személy – a Pp. erre vonatkozó konkrét rendelkezésének hiányában – azonban nem tekinthető ilyennek. Sajtó-helyreigazítási perben a Pp.
- § második fordulata szerint a perköltség megfizetésére perben állása nélkül is kötelezhető személy olyannak minősül, akire az ítélet rendelkezést tartalmaz, ezért önálló fellebbezési jog illeti meg a határozat ezen része vonatkozásában. Ez a lehetőség azonban nem szűkíti a perben félként résztvevő azon jogát, hogy csak a perköltség vonatkozásában terjesszen elő fellebbezést. [8] A másodfokú bíróság ezért a Pp.
- §
(1)bekezdése szerinti korlátok között, a Pp. 369. §
(3)bekezdés d) pontja szerinti felülvizsgálati jogkörében azt vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság a 32/
- (VIII. 22.) IM rendelet szabályaira tekintettel alappal mellőzte-e a
- §
(2)bekezdés rendelkezését. E szerint ugyanis a felszámított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel. [9] A rendelkezésre álló iratok alapján az állapítható meg, hogy a felperes és jogi képviselője „ügyvédi sikerdíj-megállapodást” kötött, amelyet az általános ügyvédi meghatalmazásba foglaltak. E szerint a felperes meghatalmazta jogi képviselőjét a
- szeptember
- napján, a cím szám előtt történt esettel összefüggően többek között „…sajtótermék és/vagy műsorszám és/vagy egyéb közlés és az esetleges ismétlések, ún. átvételek alapján harmadik személlyel (pl. szerkesztőséggel, médiaszolgáltatóval, kiadóval) szemben kezdeményezendő ún. sajtó-helyreigazítás iránti perekben” is a jogi képviseletével. Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.015/2023/4/I 6 [10] A sikerdíj-megállapodás szerint átalány jelleggel állapítottak meg sajtóhelyreigazítási kérelem megküldéssel összefüggésben 80.000 forint + áfa/db, és a kereseti kérelem 200.000 forint + áfa/db összeget. A bírósági tárgyaláson történő megjelenés esetén 45.000 forint + áfa/óra, útiköltség címén 25.000 forint + áfa/óradíjat, ami nem tartalmazza a gépkocsival való közlekedésből adódó esetleges további költségeket és bírósági beadvány(ok) (iratok tanulmányozásait is ideértve) elkészítése és megküldése címén minden megkezdett óránként 35.000 forint + áfa díjat. [11] Ebből következően alappal hivatkozott az alperes arra, hogy az azonos tartalmú közlések miatti előzetes kérelem és a keresetlevél benyújtása darabonként nem igényelhetett 280.000 forint + áfa összegű díjjal ellentételezhető ügyvédi munkát. A perbeli esetben az ügy kevésbé bonyolult jellegére és reális munkaigényére tekintettel a megbízási szerződésben meghatározott – az előzetes kérelem és a keresetlevél benyújtása ellenértékeként igényelt – 280.000 forint eltúlzott, azt a másodfokú bíróság 200.000 forint erejéig tartotta megalapozottnak. Az előzetes eljárás során előterjesztett kérelem ugyanis a helyreigazítási per ténybeli és jogi tartalmát már tartalmazta. A keresetlevél Pp.
- §
(4)bekezdésében írt további kötelező tartalmi elemeinek felsorolása nem tett szükségessé a felperesi jogi képviselő számára további időigényes felkészülést. [12] Az elsőfokú eljárás során továbbá egy 26 perces perfelvételi tárgyalásra és egy 16 perces, az ítélet meghozatalát és kihirdetését is magába foglaló érdemi tárgyalásra került sor. A felperesi képviselőnek az alperesi ellenkérelem ismeretében a tárgyalásra különös időráfordítást igénylő felkészülésére nem volt szüksége. A perfelvételi tárgyalás felét a perköltségigény körében tett felperesi előadás tette ki. A 25.000 forint utazási költség indokolatlannak tekinthető a felperesi képviselő irodájának helye és az elsőfokú bíróság székhelyére tekintettel, továbbá arra is, hogy ténylegesen felmerült készkiadást a felperesi képviselő nem igazolt. [13] Minderre tekintettel az alperes által fizetendő perköltség összegét a másodfokú bíróság 245.000 forint + áfa összegre szállította le, az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta. Annak pontosítására az
- évi XCIII. törvényt (Itv.) módosító
- évi XLV. törvény
- § és
- §
- pontjában foglaltakra tekintettel volt szükség. [14] A másodfokú eljárásban a felek pernyertességének-pervesztességének arányát a Fővárosi Ítélőtábla 1/2-1/2 arányúnak tekintette, ezért a Pp.
- §-a alapján alkalmazandó Pp.
- §
(2)bekezdésében foglaltak szerint a felek a másodfokú eljárásban felmerült perköltségüket maguk kötelesek viselni. [15] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt – a perköltség nettó összegére tekintettel 250.000 forintos perérték figyelembevételével számított – fellebbezési illeték megfizetéséről a másodfokú bíróság a Pp. 101. §
(1)bekezdése, a Pp. 102. §
(1)bekezdése és Fővárosi Ítélőtábla 2.Pf.20.015/2023/4/I 7 a 30/2017. (XII. 27.) IM. rendelet 3. §
(2)bekezdése, a Pp.
- §-a, továbbá az
- évi XCIII. törvény (Itv.)
- §
(4)bekezdése alapján döntött. [16] Tájékoztatja a cég1 Zrt.-t, hogy a fellebbezési illeték az Itv. 78. §
(4)bekezdése szerint a határozat jogerőre emelkedését követő
- napon válik esedékessé. Az illeték megfizetése során a közleményként fel kell tüntetni az illetékfizetési kötelezettséget tartalmazó jogerős bírósági határozatot hozó bíróság (Fővárosi Ítélőtábla) megnevezését, a bírósági ügyszámot és a fizetésre kötelezett adóazonosító számát [30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdés e) pontja]. Budapest,
- március
- Dr. Kisbán Tamás s.k. s.k. a tanács elnöke Dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró Dr. Virág Csaba bíró