A határozat elvi tartalma: Amennyiben az indítványozó a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, illetve az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítványát visszavonja, úgy a Kp. 139. §-a folytán alkalmazandó 81. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az eljárás megszüntetésének van helye. A KÚRIA Önkormányzati Tanácsának végzése Az ügy száma: A tanács tagjai: Köm.5.032/2025/
- Dr. Sugár Tamás a tanács elnöke Dr. Dobó Viola előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina bíró Dr. Kiss Árpád Lajos bíró Dr. Balogh Zsolt bíró Az indítványozó: Budapest Főváros Kormányhivatala Cím1 Az indítványozó képviselője: Dr. Szász Imola kamarai jogtanácsos Cím3 Az érintett önkormányzat: Önkormányzata Cím2 Az érintett önkormányzat képviselője: Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Dr. Czeglédy és Társai Ügyvédi Iroda eljáró: Dr. Fodor Tímea ügyvéd Cím4 Kúria I.Köm.5.032/2025/6 2 Az ügy tárgya: önkormányzat rendeletalkotási kötelezettségének elmulasztása és önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálata Rendelkező rész A Kúria Önkormányzati Tanácsa – a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 38/
- (IX. 24.) önkormányzati rendelete
- §
(11)bekezdése, 52. §
(2)és
(3)bekezdése, valamint a 22. §
(4)bekezdése más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást és – az önkormányzati bizottság nem képviselő tagjainak vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségére vonatkozó jogalkotási kötelezettség elmulasztása miatti eljárást megszünteti. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás [1] Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban: indítványozó) törvényességi felügyeleti jogkörében eljárva vizsgálta a Budapest Főváros VII. Kerület Erzsébetváros Önkormányzata Képviselő-testületének a Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 38/
- (IX. 24.) önkormányzati rendelete (a továbbiakban: SZMSZ) magasabb szintű jogszabályi előírásokkal való összhangját és BP/2800/00187-1/2025 iktatószámon törvényességi felhívást bocsátott ki az önkormányzat részére. Ebben az indítványozó több jogszabálysértésre és mulasztásra is felhívta a képviselő-testület figyelmét, kérte, hogy a jogszabálysértő helyzetet az SZMSZ megfelelő módosításával 30 napon belül szüntesse meg. [2] A törvényességi felhívás alapján az önkormányzat polgármestere határidő hosszabbítás iránti kérelemmel élt, mely alapján az indítványozó
- november
- napjáig meghosszabbította a felhívás megtárgyalására biztosított határidőt. [3] Az indítványozó a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletének részletes szabályairól szóló 119/
- (VI.26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet)
- § c) Kúria I.Köm.5.032/2025/6 3 pontjára figyelemmel megállapította, hogy a törvényességi felhívásban foglalt (meghosszabbított) határidő lejártáig a képviselő-testület nem tett intézkedést a feltárt jogszabálysértések megszüntetése érdekében, így a törvényességi felhívás eredménytelen volt. Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása [4] Az indítványozó
- december
- napján kelt BP/1202/1183-1/2025 iktatószámú indítványában a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló
- évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
- §
(2)bekezdése és a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésének a) pontja alapján kérte az SZMSZ 43. §
(11)bekezdésének, valamint 52. §
(2)és
(3)bekezdéseinek „Mindkét személy tartós akadályoztatása esetén a bizottsági ülést a polgármester hívja össze”, valamint a „bizottsági tagok egyharmadának indítványára” szövegrészek, illetve a 22. §
(4)bekezdése megsemmisítését. Továbbá a Kp. 149. §
(1)bekezdése és az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló
- évi CLII. törvény (a továbbiakban: Vnytv.)
- § d) pontja alapján indítványozta, hogy a Kúria állapítsa meg, hogy az önkormányzatnak jogalkotási kötelezettsége áll fenn a képviselő-testület bizottságai külső, nem képviselő-tagjai vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének SZMSZ-ben való feltüntetésére és határidő tűzésével rendelje el, hogy a képviselő-testület e jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget. [5] Az SZMSZ kifogásolt
- §
(11)bekezdése a képviselő-testület által megalkotott rendelet polgármester és a jegyző általi aláírására, annak kihirdetésére, „helyesbítésére”, a kormányhivatal részére történő megküldésére vonatkozó szabályokat, valamint a kormányhivatalnak a rendelet helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszterhez való továbbítására vonatkozó rendelkezéseket tartalmaz. Indítványozó szerint a sérelmezett rendelkezés nem felel meg a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 2. §
(1)bekezdésében megállapított normavilágosság követelményének, illetve a Jat.
- §-ában szabályozott párhuzamos szabályozás tilalmába ütközik. [6] Az indítványozó az SZMSZ
- §
(2)és
(3)bekezdését érintően azzal érvelt, hogy az Mötv. vonatkozó szabályaiból [45. §, 58. §
(1)bekezdés,
- §] nem vezethető le, hogy a polgármester a bizottsági elnököt helyettesítő jogkörben eljárhatna, vagy a képviselő-testület azon szervének összehívásáról dönthetne, amelynek ő maga nem tagja. Ráadásul az Mötv.
- §
(1)bekezdése alapján a polgármester indítványozhatja a bizottság ülésének összehívását. [7] Előadta, hogy az SZMSZ 22. §
(4)bekezdésének azon rendelkezése, mely szerint „Rendkívüli ülésen interpelláció, képviselői kérdés nem tehető fel, kivéve a 11. §
(6)bekezdésében foglalt esetet, vagy ha három egymást követő hónapon belül rendes ülés összehívására nem került sor.” az Mötv. 32. §
(2)bekezdésének
- b)pontjába ütközik. Álláspontja szerint a helyi önkormányzat egy általános, feltétlen törvényi jogosultságot szervezeti és működési szabályzatában nem korlátozhat. Az eljárási rendet meghatározhatja (mikor kerülhet sor az interpellációra), de a jog gyakorlását nem teheti napirendi ponthoz kötötté. Kúria I.Köm.5.032/2025/6 4 [8] Az indítvány a jogalkotási kötelezettség elmulasztásával összefüggésben kiemelte, hogy a Vnytv. 4. §
- d)pontja alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget a Vnytv. 3. §
(3)bekezdés
- e)pontjában meghatározott személyek esetében az őket ilyen minőségükben alkalmazó szervezet – jelen esetben a helyi önkormányzat képviselő-testületének – SZMSZében fel kell tüntetni. A Vnytv. 4. §
- d)pontjából eredő jogalkotási felhatalmazás – a Jat. 5. §
(8)bekezdése alapján és az irányadó alkotmánybírósági gyakorlat figyelembevételével egyben jogalkotási kötelezettséget jelent a képviselő-testület számára. [9] Az önkormányzat a védiratában előadta, hogy a törvényességi felhívásban foglaltaknak az önkormányzat eleget kíván tenni, a képviselő-testület a
- február 25-i ülésén az SZMSZ módosítást napirendre tűzi. [10] A Kúria észlelte, hogy a képviselő-testület a 3/
- (II. 25.) február
- napján hatályba lépett – a Nemzeti Jogszabálytárban közzétett – SZMSZ-t módosító rendeletével (módÖr.) az indítványozó által sérelmezett
- §
(11)bekezdését, az 52. §
(2)és
(3)bekezdését, valamint a 22. §
(4)bekezdését módosította, valamint a Vnytv.
- § d) pontja alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget az SZMSZ-ben szabályozta. [11] Az indítványozó – az Önkormányzati Tanács felhívására –
- március
- napján elterjesztett beadványában akként nyilatkozott, hogy az Ör. más jogszabályba ütközésének vizsgálatára, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítására irányuló indítványát visszavonja, figyelemmel arra, hogy egyrészt az SZMSZ hatályos
- §
(11)bekezdése, és 52. §
(2)-
(3)bekezdései nem tartalmaznak az indítványban részletezett jogsértő rendelkezéseket, másrészt a Vnytv.
- § d) pontja alapján a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségre vonatkozó szabályozási, valamint a
- §
(4)bekezdés vonatkozásban megjelölt jogalkotási kötelezettségét az érintett önkormányzat újabb jogsértés előidézésével teljesítette, ami ismételten törvényességi felügyeleti eljárás megindítását teszi szükségessé. [12] Mindezekre figyelemmel az indítványozó kérte, hogy a Kúria az indítvány visszavonása folytán az eljárását a Kp. 139. §-a alapján alkalmazandó 81. §
(1)bekezdés c) pontja alapján szüntesse meg. A Kúria döntésének jogi indoka [13] A Kp.
- §-a szerint az Önkormányzati Tanács eljárásában a normakontroll sajátosságaira figyelemmel alkalmazza a Kp. általános szabályait, így az elállásra és az eljárás megszüntetésére vonatkozó szabályokat is. A Kp.
- §
(1)bekezdése értelmében az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének megállapítására irányuló eljárást indítvánnyal kell megindítani, amire a keresetlevél szabályait kell alkalmazni. A Kp.
- §-a értelmében a felperes a keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül, tárgyaláson kívüli eljárás esetén a Kúria ítéletének meghozataláig elállhat. [14] A Kp.
- §
(1)bekezdés c) pontja értelmében, a bíróság az eljárást bármely szakaszában megszünteti, ha a felperes keresetétől elállt. Kúria I.Köm.5.032/2025/6 5 [15] A Kúria Önkormányzati Tanácsa kiemeli, hogy az indítványozó nyilatkozatában nem kérte a módÖr. vizsgálatát, még utalást sem tett arra, hogy a hatályos Szervezeti és Működési Szabályzat hasonló tárgyú rendelkezéseire kiterjeszti indítványát. [16] Az absztrakt normakontroll eljárásnak nem lehet tárgya az indítvánnyal nem támadott – és ott még tételesen meg sem jelölt – más jogszabály vizsgálata, illetve a hatályon kívül helyezett jogszabály alapján esetlegesen elfogadott más jogszabályok normakontrollját megelőző „előzetes álláspont” kiadása (Köf.5004/2022/6. Indokolás [6]). [17] A Kúria Önkormányzati Tanácsa az indítványozó nyilatkozata alapján megállapította, hogy az indítványozó az Ör. módosítására és az újabb jogsértésekre hivatkozással visszavonta az indítványát, azaz az indítványától (a keresetétől) elállt, ezért a Kp. 139. §-a folytán alkalmazandó Kp. 81. §
(1)bekezdése c) pontja alapján a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása, illetve az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközése miatti eljárását megszüntette. A döntés elvi tartalma [18] Amennyiben az indítványozó a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti, illetve az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló indítványát visszavonja, úgy a Kp. 139. §-a folytán alkalmazandó 81. §
(1)bekezdés c) pontja alapján az eljárás megszüntetésének van helye. Záró rész [19] Az Önkormányzati Tanács a végzését a Kp. 141. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül hozta meg. [20] A Kp. 141. §
(4)bekezdése alapján jogalkotási kötelezettség elmulasztása miatti eljárásban és az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárásban a feleket teljes költségmentesség illeti meg és saját költségeiket maguk viselik. [21] A végzés elleni jogorvoslatot a Kp. 116. § d) pontja, 146. §
(5)bekezdése és 149. §
(2)bekezdése zárja ki. Budapest,
- március
- Dr. Sugár Tamás sk. a tanács elnöke Kúria I.Köm.5.032/2025/6 6 Dr. Dobó Viola sk. előadó bíró Dr. Bögös Fruzsina sk. bíró Dr. Kiss Árpád Lajos sk. bíró Dr. Balogh Zsolt sk. bíró