← Magyarország

Pf.20026/2026/4 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: A közérdekű adatok kiadására irányuló perben – vitatás esetén – az alperes adatkezelői minőségét a felperesnek kell kétséget kizáróan bizonyítania. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.II.20.026/2026/

  1. A felperes: K Alapítvány (cím) A felperes képviselője: Karsai Dániel Ügyvédi Iroda (iroda címe.; ügyintéző: dr. Frank Evelyn ügyvéd) Az alperes: (alperes neve) (székhely) Az alperes képviselője: Dr. Bihary László ügyvéd (székhely) A per tárgya: közérdekű adatok kiadása Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Szolnoki Törvényszék 16.P.20.899/2025/
  2. A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés száma: alperes, 16.P.20.899/2025/
  3. ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét részben megváltoztatja és elutasítja az 5-
  4. pontokban felsorolt adatok kiadására irányuló keresetet. Az alperes által fizetendő elsőfokú perköltség összegét 553.500 (ötszázötvenháromezerötszáz) forintra, az útiköltség összegét 4.988 (négyezer-kilencszáznyolcvannyolc) forintra leszállítja. Egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.026/2026/4 2 Kötelezi az alperest, 15 napon belül fizessen meg (kettőszázharminchatezer-ötszáz) forint másodfokú perköltséget. a felperesnek 236.500 Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A tényállás [1] (személy neve) miniszter (a továbbiakban: miniszter)
  5. augusztus 13-án a közösségi médiában (Facebook) az alábbi hírt tette közzé: „Így lépnek kisebb, magyar cégek a sor végéről a sor elejére, a nagy multikat megelőzve! Egyszerű és hatékony eszközzel fékezzük meg az állami beruházások túlárazását, a kisebb hazai vállalkozások multik általi kihasználását. A Y-csoporttal olyan utak felújítási munkálataira hirdettünk meg beszerzést, amelyek autóbuszos személyszállítást szolgálják ki, és amelyek felújításával jelentősen javítható a közszolgáltatás színvonala. Az eljárás teljes lebonyolítása két lépésben történik: az első lépésben a cégek írásos ajánlatot tesznek, amit a vasúttársaság az ajánlattevők jelenlétében bont fel majd lehetőséget ad minden ajánlattevőnek arra, hogy egymás jelenlétében többkörös, lefelé menő licittel módosítsa az ajánlatát és versenyezzen a konkurens vállalkozásokkal. Az utak felújítására tehát minden megfelelő szaktudással és kapacitással rendelkező útépítő cég – kicsi és nagy egyaránt – ajánlatot adhatott, majd nyilvánosan megversenyeztettük őket. Azé a megbízás, aki a legolcsóbban végzi el a munkát, természetesen az elvárt műszaki tartalommal és minőséggel. Az eredmények még nem hivatalosak, de már véglegesek. Ezek alapján pedig már látszik: azok a kisebb, döntően magyar tulajdonban lévő és magyar munkások kenyérkeresetét biztosító cégek, amelyek máskor csak az alvállalkozói lista alján szerepelhetnek, most elnyerhetik akár a teljes megbízást is. Senki nem fölözheti le a hasznot, a profit azé, aki a munkát elvégzi. Ezzel a megoldással az állam spórol, a magyar vállalkozások megbízáshoz, sőt referenciához jutnak, mi egy újabb pályázatnál versenyelőnyt jelent a számukra, a magyar emberek pedig jobb minőségű utakon közlekedhetnek országszerte, így vidéken is. Win-win-win. Folytatjuk!” A hírhez egy táblázat tartozott, amelyben feltüntették az eljárások tárgyát, becsült értékét, a legalacsonyabb alapárakat és a végleges árakat, valamint a legalacsonyabb árat megjelölő végleges ajánlattevőt. Az 1-
  6. tétel alatt felsorolt beruházások alapján a miniszter azt a végkövetkeztetést vonta le, hogy azok folytán a becsült értékhez képest a megtakarítások jelentősek, átlagban 48,77 %-osak. Százalékosan ismertette a beruházásonkénti megtakarításokat is. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.026/2026/4 3 [2] A hír alapján a felperes
  7. augusztus 28-án adatigénylést nyújtott be az X Minisztériumhoz (a továbbiakban: X minisztérium). [3] Az X minisztérium
  8. szeptember 10-én tájékoztatta a felperest, hogy a kért adatokat illetően nem adatkezelő. [4] A felperes másnap felhívta az X minisztérium-et, közölje, ki minősül adatkezelőnek. [5] Az X minisztérium
  9. szeptember 26-i válaszlevelében az alperest jelölte meg az utak felújítási munkálataira meghirdetett beszerzés adatkezelőjeként, amely társaság a Y Zrt. 100 %-os tulajdonában áll, tagjai a Z Zrt. és a C Zrt., telephelyei pedig az ország több vármegyéjében megtalálhatók. [6] A felperes ugyanezen a napon – elektronikus úton – közérdekű adatigényléssel fordult az alpereshez és kérte, hogy az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló
  10. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) alapján az alábbi közérdekű, illetve közérdekből nyilvános adatokat adja ki a részére:
  11. azt az URL-t (internetes címet), ahol a beszerzési eljárás kiírása, vagy felhívása elérhető, illetőleg korábban elérhető volt, ha pedig több beszerzési eljárást írtak ki, úgy a kiírást, illetve a felhívást tartalmazó URL-t valamennyi beszerzési eljárásra nézve;
  12. a kiírás, illetve felhívás részét, vagy mellékletét képező iratokat (pl. műszaki leírás, ajánlati dokumentáció, beszerzési dokumentáció) minden eljárásra nézve;
  13. a becsült érték meghatározásának módszertanát (pl. indikatív ajánlatok bekérése, piackutatás, építési adatbázis használata, korábbi szerződések elemzése) minden eljárásra nézve;
  14. a becsült érték meghatározása körében keletkezett iratokat minden eljárásra nézve;
  15. valamennyi beérkezett ajánlatot és mellékleteiket, kiegészítéseiket, módosításaikat;
  16. az esetleges hiánypótlásra benyújtott iratokat;
  17. az ajánlatokat elbíráló személyek nevét minden eljárásra nézve;
  18. a bírálat során keletkezett iratokat (pl. bírálati lapok, jegyzőkönyvek, összesítők) minden eljárásra nézve. A kiadni kért adatokat lehetőség szerint elektronikusan kereshető formában kérte megküldeni azzal, hogy amennyiben az adatok csak papír alapon állnak rendelkezésre, azok megküldését is elfogadja teljesítésként. Arra az esetre, ha az alperes az adatoknak nem kezelője, tájékoztatást kért az adatkezelő személyéről. [7] Az alperes
  19. október 8-án kelt válaszában tájékoztatta a felperest, hogy a teljesítéshez szükséges számára az Infotv.
  20. §

(2)bekezdésében biztosított további 15 napos határidő a jelentős terjedelmű iratanyag feldolgozása miatt. [8] A következő, a határidő letelte után kelt,
  1. november 4-i levelében jelezte, hogy a felperes az adatigénylés 1-
  2. pontjában megjelölt adatokat személyesen tekintheti meg az alperes székhelyén. Közölte továbbá – idézve az Infotv.
  3. §
  4. pontját –, hogy az adatigénylés 5-
  5. pontjai olyan információk megismerésére irányulnak, amelyekkel kapcsolatban az alperesnél közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem keletkezett. [9] Az felperes ugyanezen a napon írt válaszában egyfelől jelezte az alperesi válasz elkésettségét, másfelől azt, hogy – az adatigény érvényesítésének bármely törvényes módjáról való lemondás nélkül – élni kíván a betekintés lehetőségével. [10] Az alperes
  6. november 6-án megküldött válaszában a betekintés lehetséges helyszínéül a Y Zrt. székhelyét, időpontjául pedig az azt követő két hét bármely napját ajánlotta fel. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.026/2026/4 4 [11] A felperes még aznap válaszolt a november 11-i és 12-i napokat jelölve meg betekintésre alkalmas időpontként. Megismételte: a betekintés elfogadása nem jelenti, hogy lemondana az adatigény érvényesítésének bármely megengedett módjáról. [12] Válasz hiányában a felperes
  7. november 13-án újból érdeklődött a betekintés lehetséges időpontjáról, megjelölve az alperes által felajánlott november 17-i hetet. [13] Az alperes
  8. november 20-án jelezte, hogy november 25-től bármikor lehetőséget tud biztosítani a betekintésre és kérte a felperes visszajelzését. A kereset, az ellenkérelem és a felperes válaszirata [14] A felperes az elsőfokú bírósághoz
  9. november 21-én nyújtotta be keresetlevelét. Keresetében a felek között előzetesen folyt adatigénylési eljárásban megjelöltekkel egyező, a miniszter által
  10. augusztus 13-án 17.30 órakor a közösségi médiában közzétett hírrel kapcsolatos adatok kiadására vagy megküldésére kérte kötelezni az alperest. Perköltséget a jogi képviselőjével megkötött megbízási szerződésre hivatkozással 650.000 forint + áfa összegben igényelt. A megbízási díjat 50.000 forint + áfa óradíjban jelölte meg, összesen 18 munkaóra szükségletet kért figyelembe venni. Érvényesíteni kívánta a tárgyaláson való megjelenésével kapcsolatos útiköltség igényét is. [15] Jogalapként az Alaptörvény
  11. cikk
(2)bekezdését, VI. cikk
(3)bekezdését, valamint az Infotv. 26. §
(1)bekezdését és 28. §
(1)bekezdését jelölt meg, amelyek alapján a közérdekű adatokat bárki megismerheti. [16] Jogi érvelésében alkotmánybírósági határozatokból idézett, amelyeket a perre vetítve kívánta megalapozni keresetét. [17] Lényegesnek tartotta, hogy az X minisztérium, amely a tulajdonosi jogokat gyakorolja a Y Zrt., azaz az alperes tulajdonosa felett, az alperest jelölte meg adatkezelőként az igényelt közérdekű adatok kapcsán. [18] Kifejtette, felperesi kötelezettség annak bizonyítása, hogy a kért adatok közérdekűek, és a szerv, amelytől azokat igényelte, adatkezelőnek minősül, egyben közfeladatot lát el. Úgy vélte, miután az alperes mindezeket az 1-4. pontok esetében nem vitatta, a bíróságnak azokat a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 266. §
(1)bekezdése alapján valósnak kell elfogadnia. Őt csupán abban a körben terhelte e pontokat illetően bizonyítási kötelezettség, hogy az alperes jogellenesen járt el, amikor az ezekre irányuló adatigénylést nem teljesítette. Az 5-
  1. pontok esetében viszont valamennyi felsorolt feltételt igazolnia kell az alperesi vitatás miatt. [19] Levezette, hogy az alperes tevékenysége közfeladat ellátására vonatkozik. Következtetése szempontjából döntő jelentőséget tulajdonított annak, hogy az alperesi társaság a Y Zrt. tulajdonában áll, amely a nemzeti vagyonról szóló
  2. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.)
  3. melléklete szerinti nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonnak számít, feladat- és hatásköre pedig kizárólag közfeladat ellátására szólhat, figyelemmel az Nvtv.
  4. §
(1)bekezdésére. Mivel az alperes kizárólagos tulajdonosa az állam tulajdonában álló Y Zrt., az alperes is csak állami vagyonnal gazdálkodhat. [20] A továbbiakban rámutatott, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény (a továbbiakban: Vtv.) 5. §
(1)és
(2)bekezdéséből, valamint az Infotv.
  1. §
  2. pontjából következően az alperes közfeladatot lát el, illetve közpénzt kezel, így az általa kezelt valamennyi adat közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak minősül. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.026/2026/4 5 [21] Az 1-
  3. pontokban kiadni kért adatok kapcsán hangsúlyozta, az alperes nem indokolta meg, mely okból kifolyólag nem az adatigénylésnek megfelelő módon teljesíti azt és nem valószínűsítette, miért kíván eltérni a megjelölt teljesítési módtól, holott az Infotv.
  4. §
(2)bekezdése szerint az adatigénylést elsősorban az adatigénylő által megjelölt módon kell teljesíteni. Hivatkozott a Kúria Pfv.20.302/2025/
  1. számú határozatára, amelynek értelmében, ha az adatkezelő nem bizonyítja, hogy számára az adatigénylés teljesítése a kívánt formában aránytalan nehézséget jelent, és emiatt nem a kért formában teljesít, eljárása jogellenes. Ezzel összefüggésben utalt a véleménynyilvánításhoz való jogból mint anyajogból levezetett információszabadsághoz való alapvető jog érvényesülésének követelményére. Kiemelte, hogy a felek közti levelezés során nem tekintette a betekintés biztosítását teljesítésnek, ráadásul az alperes utóbb erre olyan időpontot ajánlott, amely a keresetindítási határidő letelte utánra esett. [22] Az 5-
  2. pontban igényelt adatokkal összefüggésben lényegesnek tartotta, hogy az alperes csupán állította, miszerint nála közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok nem keletkeztek, eltérő adatkezelőt azonban nem jelölt meg annak ellenére, hogy e kérdések az
  3. pontban írtakkal szoros összefüggésben állnak. Megjegyezte, az X minisztérium is arról tájékoztatta, hogy az összes kért adat vonatkozásában az alperes az adatkezelő. Úgy vélte, az alperes csupán formális hivatkozással tagadta meg az adatigénylés teljesítését. [23] Álláspontját úgy foglalta össze, hogy az alperes közpénzzel gazdálkodik, közfeladatot lát el, közérdekű adatokat kezel. Miután ennek ellenére nem teljesítette az adatigényt az Infotv.
  4. §
(2)bekezdésében foglalt törvényi határidőn belül, a felperes az Infotv. 31. §
(1)bekezdése alapján jogosulttá vált a bíróság előtti igényérvényesítésre. Hivatkozott arra is, hogy az alperes a törvényi határidő leteltét követően küldött válaszlevelében hallgatólagosan megtagadta az adatok kiadását, miközben nem jelölt meg olyan konkrét indokot, amely megalapozná az álláspontját és érdekmérlegelést sem végzett. Általános hivatkozásai ellentétesek az alkotmánybírósági gyakorlatban megfogalmazott adatelvvel. [24] A keresetindítási határidő – számítása szerint – 2025. október 23-án indult, mert az alperes által meghosszabbított határidőben, vagyis ezen időpontig várhatta alappal a teljesítést. A keresetindítási határidő lejárta pedig az ezt követő 30. nap, azaz 2025. november 22. napja. [25] A törvényszék hatáskörét és illetékességét illetően az Infotv. 31. §
(5)bekezdésére utalt rámutatva, hogy az az alperes országos illetékességű állami cég, amelynek székhelye Jászkiséren található. [26] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Perköltséget a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/
  1. (XII.9.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) szerint igényelt. [27] Vitatta, hogy a keresetlevélben felsorolt adatokat teljeskörűen ki kellene adnia. [28] Rámutatott: a miniszter a közadatkéréssel érintett eljárások legfontosabb tartalmi elemeit nyilvánosságra hozta, ezért a további adatok kiadása nem, illetve csak részben lehetséges. [29] Álláspontja az volt, hogy a keresetlevél 1-
  2. pontjaiban megjelölt közérdekű adatok megismerését a felajánlott megtekintési lehetőség megfelelően biztosítja. Ezzel összefüggésben külön kiemelte, hogy a felperes erre a megismerési formára nyitott volt, azt elfogadta. Emiatt az Infotv.
  3. §
(3)bekezdésében írt eljárási határidőt a felperes által megjelölttől eltérően kell számítani, mert a felek között még nem zárult le a közadatok kiadására irányuló eljárás, folyt az egyeztetés a betekintéssel való megismerésről. Kifejtette, a teljesítési határidő 2025. szeptember 27-től, a közadatkérés beérkezése utáni naptól számítandó a Pp. 146. §
(3)bekezdésének megfelelően, ami a közölt határidő-hosszabbításra tekintettel
  1. október 27-én járt le. Ebből arra következtetett, hogy az Infotv.
  2. §
(3)Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.026/2026/4 6 bekezdésében meghatározott perindítási határidő
  1. november 26-án járt volna le. Egyidejűleg kiemelte, az egyeztetés lezárultáig nem lehet a közadatkérés teljesítésének megtagadásáról vagy nemteljesítéséről beszélni, ennélfogva nem volt szükségszerű a keresetlevél benyújtása. Minderre tekintettel kérte, hogy a bíróság az eljárást hivatalból szüntesse meg a Pp.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja, valamint a 176. §
(1)bekezdés c) pontja alapján. [30] Az 5-
  1. pontokat illetően érvelt az Infotv.
  2. §
(2a)bekezdésének a) pontjával is, amely szerint az adatigénylésnek a közfeladatot ellátó szerv nem köteles eleget tenni, ha az igény teljesítése a közfeladatot ellátó szerv tényleges kezelésében nem lévő adat beszerzését, begyűjtését tenné szükségessé. Rámutatott, miután az X miniszter tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságokhoz kapcsolódó szolgáltatási feladatok ellátásáról szóló 562/2023. (XII.14.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 1. §
(1)bekezdése a D Zrt. Zrt.-t jelölte ki a tulajdonosi joggyakorlása alatt álló gazdasági társaságok részére történő beszerzési és közbeszerzési eljárások lebonyolítására, valós az a – pert megelőző – hivatkozása, hogy nála közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem keletkezett. [31] Másodlagos érvelése szerint az 5., 6. és 8. pontokban kért adatokra az Infotv. 27. §
(5)és
(6)bekezdésében rögzített korlátozás vonatkozik, mert azok a beszerzési eljárásban meghozandó döntést alátámasztó iratok, ezért nyilvánosságuk, nyilvánosságra hozataluk a törvényben meghatározott időtartamon belül kizárt. Kiemelte, a belső munkaanyag megismerésére a felhatalmazott személyeken kívül más nem jogosult. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 34/
  1. (VI.24.) AB határozatára. [32] A kereseti kérelem
  2. pontjában megjelölt adatok kapcsán álláspontja az volt, hogy azok nem minősülnek közadatnak, a személyek nevei az általános adatvédelmi rendelet (a továbbiakban: GDPR) szerint közadatkérés keretében nem szolgáltathatók ki. Ennek az információnak a kiadása úgy valósulhat meg, hogy a nevek kitakarása, vagy anonimizálása mellett az eljárásokban betöltött szerepüket, eljárásbeli minőségüket, tisztségüket tüntetik fel. [33] Kiemelten hivatkozott a BH
  4. számú döntésben és a Kúria Pfv.IV.20.137/
  5. számú határozatában rögzítettekre. [34] A felperesi perköltségigényt eltúlzottnak tartotta a pertárgyértékhez, valamint a jogvita tárgyához viszonyítottan. [35] A felperes az ellenkérelemre benyújtott válasziratában rámutatott, hogy az alperes perbeli legitimációja anyagi jogi kérdés. [36] Hangsúlyozta, sosem fogadta el teljesítésként az alperes által felajánlott iratbetekintés lehetőségét. Ezzel kapcsolatban lényegesnek tartotta, hogy az Infotv.
  6. §
(2)bekezdése értelmében az adatkezelőnek az adatigénylő által az adatigénylésben megjelölt formában kell eleget tennie az adatigénylésnek, következésképpen az alperes az 1-
  1. kereseti kérelmek vonatkozásában önkényesen kívánt áttérni az adatkiadás más formájára. [37] Az alperes perlés időelőttiségére történt hivatkozása kapcsán az Infotv.
  2. §
(3)bekezdésére utalt, amelyben megjelölt egyik ok, a határidő eredménytelen eltelte az alperes által
  1. október 8-án megküldött határidő-hosszabbítás eredménytelen elteltét fedi le. A keresetindítási határidő lejárta szempontjából irreleváns a határidő eltelte utáni válasz. Megjegyezte, a közérdekű adatigénylési perekben az állandósult ítélkezési gyakorlat szerint, ha az adatkezelő a törvényi határidőben nem válaszol az adatigénylésre, akkor megnyílik a keresetindítási határidő (Kúria Pfv.21.842/2015/4.). Mindezek alapján úgy vélte, jogszerűen terjesztette elő keresetlevelét
  2. november 21-én az alperes részben a kiadást megtagadó, részben eltérő teljesítési módot felajánló válasza ismeretében. [38] Az 5-
  3. pontokat érintő ellenkérelemmel kapcsolatos alperesi hivatkozásokat önellentmondásosnak tartotta: ha az alperes nem adatkezelő, akkor nem lehetnek a Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.026/2026/4 7 kezelésében lévő adatok döntéselőkészítő jellegűek; ha viszont a kezelésében vannak az adatok és azokat döntéselőkészítő jellegűnek tekinti, akkor nem állítható, hogy ezek nem közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok. [39] Azzal kapcsolatosan, hogy az alperes adatkezelő, utalt az X minisztérium tájékoztatására. Vitatta az alperesnek a Korm.rendelet
  4. §-ára történt hivatkozását amiatt, hogy az
(1)bekezdés a norma személyi és tárgyi hatályát határozza meg, amelyet a személyi körben a
(2)bekezdés, a tárgyi körben a
(3)bekezdés részletez. Kifejtette, a Korm.rendelet személyi hatálya csak az esetben terjedhetne ki az alperesre, ha az 1. §
(2)bekezdésében írt felsorolás tartalmazza. Miután a felsorolásban nem szerepel, a D Zrt. a Korm.rendelet értelmében nem bonyolítja az alperes részére az 1. §
(3)bekezdés szerinti beszerzéseket, nem lehet a kért adatok kezelője sem. [40] További okfejtése szerint az alperes által hivatkozott 34/
  1. (VI.24.) AB határozat meghozatala óta eltelt hosszú időben komoly fejlődésen ment keresztül a közérdekű adatok megismeréséhez fűzött alkotmányos joggyakorlat és a kodifikált jog is. Így ha az adatkezelő belső működési folyamatait érintő, ún. belső döntési eljárások előkészítésére vonatkozó adatokra irányul az adatigénylés, akkor ezek kiadása nem azon az alapon tagadható meg, hogy nem minősülnek közérdekűnek, hanem mert teljesülnek az Infotv.
  2. §
(5)-
(6)bekezdésében foglalt feltételek. Emiatt téves az alperesnek az a hivatkozása, hogy az 5.,
  1. és
  2. pont szerinti kérelmekkel kapcsolatos adatok azért nem közérdekűek, mert belső döntési eljárások előkészítésére vonatkoznak. Az Infotv.
  3. §
(5)-
(6)bekezdései egyértelművé teszik, hogy a belső döntési eljárások előkészítésével kapcsolatos adatok továbbra is közérdekűek. Ugyanakkor még ha a belső döntési eljárásokra vonatkoznak is, ez a tény sem eredményezi megismerésük automatikus korlátozását, hiszen az alperesnek bizonyítania kell az Infotv. 27. §
(5)vagy
(6)bekezdésében foglalt többletkövetelmények fennállását, amelyekkel adós maradt. [41] A
  1. pont szerinti adatigénnyel kapcsolatban – szemben az alperes GDPR-ra történt hivatkozásával – az Infotv.
  2. §
  3. pontjára és a
  4. §
(2)bekezdésére helyezte a hangsúlyt. Ezek alapján pedig, mivel az érintett személyek az alperes feladat- és hatáskörében eljárva hoztak döntést az ajánlatok sorsáról a beszerzési eljárás során, a nevük közérdekből nyilvános adatnak minősül, amelyet az alperes köteles kiadni. [42] Eljárásjogi szempontból megjegyezte, azáltal, hogy az alperes következetesen hivatkozott az Infotv. 27. §
(5)-
(6)bekezdéseinek alkalmazandóságára, elismerte, hogy a kért adatok egyfelől a kezelésében vannak, másfelől közérdekűek. Ebből kifolyólag neki kell bizonyítania a perben azt, hogy jogszerűen tagadta meg az adatigénylést, amely kötelezettségének nem tett eleget. [43] A perköltségigényének arányosságát vitató alperesi állásponttal szemben rámutatott, hogy az ilyen tárgyú perekben a pertárgy értéke nem állapítható meg, ezért az eljárás értékéhez viszonyítottan nem lehet eltúlzott a felszámított perköltség. Utalt arra is, hogy felszámított perköltsége a közérdekű adatigénylések gyakorlatában nem tekinthető eltúlzottnak. A válaszirat elkészítése miatt további 200.000 forint + áfa költséget igényelt, hivatkozva a megbízási szerződésre 4 munkaóra-szükséglet megjelölése mellett. Az elsőfokú bíróság ítélete [44] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes per megszüntetésére irányuló kérelmét elutasította és helyt adott a keresetnek. Az alperest bruttó 1.143.000 forint perköltségben és 9.976 forint útiköltségben marasztalta. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.026/2026/4 8 [45] A keresetlevél mellékleteként 1/F/12-17. számon csatolt, e-mailben folyt levelezés alapján megállapította, hogy – mivel az 1-4. pontok szerinti adatok vonatkozásában az alperes ugyan felajánlotta a betekintési lehetőséget, az egyeztetés során mégis megkésetten, november 20-án válaszolt, az Infotv. 31. §
(3)bekezdése szerinti 30 napos határidőben a tényleges időpont kiválasztására nem volt lehetőség. Figyelembe vette azt is, hogy az 5-
  1. pontok vonatkozásában az alperes azt közölte, hogy nem keletkezett nála közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat. Rámutatott: mindezek következtében a keresetindítási határidő megnyílt, az eljárás hivatalbóli megszüntetésének nincs helye. [46] A felperessel egyező álláspontot foglalt el abban a kérdésben, hogy az alperes a perrel érintett tevékenység során közfeladatot látott el, közadatot kezelt. A keresetlevél 1-
  2. pontjai kapcsán utalt a betekintés engedélyezésére, ami adatkezelésre enged következtetni, amely pontokra viszont az 5-
  3. pontok ráépülnek. Kiemelte az alperesnek azt a nyilatkozatát, amely szerint az X minisztérium felhívására bonyolította a perrel érintett tevékenységet. [47] A továbbiakban kifejtette, a Korm.rendelet
  4. §
(1)bekezdése a jogszabály személyi és tárgyi hatályát határozza meg, amelyet személyi körben az 1. §
(2)bekezdése, tárgyi körben a
(3)bekezdése részletez. A jogszabályhelyek értelmezésével megállapította, hogy a Korm.rendelet szerinti alanyi kör vonatkozásában végzi a D Zrt. az 1. §
(3)bekezdés szerinti beszerzéseket. Mivel az 1. §
(2)bekezdése nem jelöli meg az alperest. Az elsőfokú bíróság mindebből arra következtetett, hogy a D Zrt. nem biztosítja az alperes részére az 1. §
(3)bekezdése szerinti beszerzéseket, az alperes kívül esik a Korm.rendelet személyi hatályán, így az abban megnevezett D Zrt. nem lehet a perbeli adatok kezelője. Mérlegelve ezenfelül azt is, hogy a pert megelőző eljárásban az X minisztérium nyilatkozott arról, miszerint a perbeli adatok kezelője az alperes, megállapította, hogy közfeladatot lát el és adatkezelőnek minősül. [48] A kereset megalapozottságáról való döntés során fontos körülményként értékelte, hogy az időpontegyeztetésre az alperes egyrészt késve válaszolt, másrészt az az időpont, amelyet felajánlott volna, már a perindítási határidőn kívül esett. Ugyancsak súllyal vette figyelembe a felperesnek azt a közlését, hogy a betekintést nem fogadja el teljesítésként, az alperes pedig az 5-8. pont szerinti adatszolgáltatást elutasította. Mindezek alapján meglátása az volt, hogy a felperes megalapozottan indította meg a pert. [49] Kiemelte, az alperes sem az ellenkérelmében, sem a tárgyaláson nem fejtette ki, hogy az 1-4. pont szerinti adatigénylést miért kívánta iratbetekintéssel teljesíteni, csupán felhívta az Infotv. 30. §
(2a)bekezdését, holott legkésőbb a perfelvételi tárgyaláson nyilatkoznia kellett volna amiatt is, hogy érdemben cáfolta a védekezését a felperes. [50] Ugyancsak az 1-
  1. pontban szereplő kérelmek megfelelő alátámasztásának tekintette azt az alperesi tárgyalási előadást, amely szerint a szerződéseket már megkötötte, a kivitelezés folyamatban van. Mindebből arra következtetett, hogy a beruházásra vonatkozóan az alperes adatkezelő, a forrása pedig csak közpénz lehet, mivel az alperes állami feladatot lát el. [51] A kereseti kérelem 5-
  2. pontjait illetően kifejtette, az alperes csupán általánosságban hivatkozott az Infotv.
  3. §
(5)-
(6)bekezdéseiben foglaltakra, de nem jelölte meg, mely adatokat tartja döntéselőkészítő jellegűnek. Külön kiemelte, hogy bírói anyagi pervezetés ellenére terjesztette elő általánosságban a védekezését, holott az adatok nyilvánosságának korlátozásához fűződő alkotmányos érdekét és az adatigény megtagadását indokolnia kellett volna, mert a közérdekű adatok megismeréséhez való jog csak más alapvető jog vagy alkotmányos érték érvényesülése érdekében, a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan, az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható. Még döntést megalapozó adatok esetén sem elégséges az arra történő hivatkozás, hogy azok további döntést alapoznak meg, igazolni kell azt is, hogy a közérdekű adat megismeréséhez való joghoz képest erősebb közérdek fűződik az adatok Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.026/2026/4 9 megismerésének korlátozásához. Erre tekintettel a kereseti kérelem 5., 6. és 8. pontjai vonatkozásában nem osztotta az alperes hivatkozását. [52] A 7. pontban feltüntetett adatokról az Infotv. 3. §
(6)pontja és a 26. §
(2)bekezdése alapján megállapította, hogy azok közérdekből nyilvános adatok, amelyek a célhoz kötött adatkezelés elvének tiszteletben tartásával terjeszthetőek, kiadhatóak. [53] Álláspontját összegezve rámutatott: az alperes alaki védekezése nem foghatott helyt, érdemi védekezése pedig ellentmondásos, szemben a felperes teljeskörűen levezetett jogi érvelésével. [54] perköltségről ugyancsak a felperes kérelmének megfelelően döntött: sem a kikötött jogi képviselői óradíj mértékét, sem az időráfordítást nem találta eltúlzottnak. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [55] Az elsőfokú ítélet ellen annak megváltoztatása és a kereset elutasítása érdekében az alperes fellebbezett. Perköltséget az IM rendelet alapján igényelt. [56] Indokolásában támadta az elsőfokú ítéletnek az eljárás hivatalbóli megszüntetésével kapcsolatos jogi álláspontját. Megismételte az elsőfokú eljárásban ezzel kapcsolatosan előadott érveit: mivel a pert törvényben meghatározott eljárásnak kellett megelőznie, a közadatok betekintéssel való megismerése pedig nem hiúsult meg, nem az ő érdekkörében felmerült okból maradt el, a perindítási határidő nem nyílt meg. Hangsúlyozta, ilyen körülmények között sem a közadatkérés megtagadásáról, sem annak nemteljesítéséről nem beszélhetünk, következésképpen a kereseti kérelem benyújtása nem volt szükségszerű. [57] A továbbiakban kifejtette, az 5-8. pontokat illetően tett azon nyilatkozata, miszerint nála közérdekű vagy közérdekből nyilvános adat nem keletkezett, az Infotv.-ben meghatározott feltételeknek megfelel. Előadta, a D Zrt. Zrt. 2023. november 1. óta központosítottan bonyolítja a Y-csoportba tartozó tagvállalatok – köztük az alperes – beszerzési eljárásait. Erre vonatkozóan sajtóhírekre utalt, közölve azokat a linkeket, amelyeken elérhetők. Rámutatott: az Infotv. 30. §
(2a)bekezdése alapján az adatigénylésnek nem köteles eleget tenni, mert az igény teljesítése a tényleges kezelésében nem lévő adat beszerzését, begyűjtését tenné szükségessé. Megjegyezte, az adatkezelői minőség fogalmát az Info.tv.
  1. §-a rögzíti, ezért az X minisztérium nyilatkozata nem alkalmas érdemi következtetés levonására, csak az 1-
  2. kereseti pontokban megjelölt adatok tekintetében. [58] Véleménye szerint az 1-
  3. pontokban megjelölt adatigényt a felajánlott megtekintési lehetőség megfelelően biztosítja, emellett lényeges, hogy ennek lehetőségét a felperes is elfogadta. [59] Másodlagos okfejtése szerint az Infotv.
  4. §
(5)és
(6)bekezdésében foglalt korlátozások vonatkoznak a kért adatokra, különösen az 5.,
  1. és
  2. pontokban igényeltekre. Azok a meghozandó döntést alátámasztó iratok, így nyilvánosságra hozataluk a törvényben meghatározott 10 éven belül kizárt, a belső munkaanyagokat az arra felhatalmazott személyeken kívül más nem jogosult megismerni. Idézte a 34/
  3. (VI.24.) AB határozatot. A
  4. pontban kiadni kért személynevek kapcsán álláspontja az volt, azok a GDPR alapján nem szolgáltathatók ki, nem közadatok. [60] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Másodfokú perköltséget 400.000 forint + áfa összegben igényelt az IM rendelet
  5. §
(1)bekezdés a) pontja alapján. [61] Az alperes per megszüntetésével kapcsolatos érveivel szemben megismételte az elsőfokú eljárásban kifejtett álláspontját, utalva az elsőfokú ítélet helyes jogi indokaira. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.026/2026/4 10 [62] A továbbiakban hangsúlyozta, az Infotv. 31/B. §
(1)bekezdése és a Pp. 220. §
(1)bekezdése értelmében a közérdekű adatok megismerése iránti perekben kizárt az utólagos bizonyítás, így az alperes sajtócikkekre való fellebbezési hivatkozása az adatkezelői minőségének cáfolata körében nem megengedett. [63] Véleménye szerint az elsőfokú bíróság jogszerűen jutott arra a következtetésre, hogy az alperes tevékenységéhez kapcsolódó minden adat közérdekűnek minősül. [64] Tévesnek tartotta az alperesnek az a következtetését, hogy a kért adatok nem a közfeladat ellátási tevékenységi körébe tartoznak, így a kiadásukra sem kötelezhető. Utalt a 3/
  1. (IV.17.) AB határozat [48] bekezdésében megfogalmazott elvre és az elsőfokú bíróság ítéletében szereplő, ennek megfelelő levezetésre. [65] Felhívta a figyelmet arra, hogy a fellebbezésben az 5.,
  2. és
  3. kereseti kérelmek kapcsán állított döntéselőkészítő jelleg nem értékelhető, mert az alperes csupán általánosságban hivatkozott erre a körülményre. A
  4. kereseti ponttal kapcsolatban arra mutatott rá, hogy az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg ítélete [44] bekezdésében az Infotv.
  5. §
(2)bekezdése alapján, hogy az abban foglaltak közérdekből nyilvános adatok. Az ítélőtábla döntése és jogi indokai [66] A fellebbezés részben alapos. [67] Az ítélőtábla előrebocsátja, hogy felülbírálati jogkörét a fellebbezési kérelemre és az ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolta. Ilyen korlátnak minősülnek a Pp. 371. §
(1)bekezdés a)-
  1. b)és
  2. d)pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. Így korlátot a másodfokú eljárásban nemcsak az képezett, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kért, hanem az is, hogy azt milyen indokkal tette, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozott. [68] Az Alaptörvény VI. cikk
(3)bekezdése szerint mindenkinek joga van – egyebek mellett – a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. Az e jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokat – összhangban az Alaptörvény I. cikk
(3)bekezdésével és VI. cikkével, az Infotv. tartalmazza. Az Infotv. 26. §
(1)bekezdése értelmében az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szervnek vagy személynek (a továbbiakban együtt: közfeladatot ellátó szerv) lehetővé kell tennie, hogy a kezelésében lévő közérdekű adatot és közérdekből nyilvános adatot – az e törvényben meghatározott kivételekkel – erre irányuló igény alapján bárki megismerhesse. Az Infotv. a közérdekű és a közérdekből nyilvános adat megismerhetőségének korlátait a 27. §
(1)bekezdésében és a
(2)bekezdés a)-h) pontjaiban sorolja fel. [69] Az Alkotmánybíróság 3252/
  1. (XII.6.) AB határozatának indokolása [28] bekezdésében kifejtette, a bírói felülvizsgálat elsődlegesen arra irányul, hogy az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatoknak minősülnek-e. Ha az igényelt adatok közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok, akkor a bírói felülvizsgálat másodlagosan arra kérhető, hogy az adatigényt elutasító közfeladatot ellátó szerv ténylegesen kezeli-e az adatigényben megjelölt közérdekű adatokat. Végül pedig annak vizsgálatát jogosult az adatigénylő kérni, hogy ha valóban sor került közérdekű (közérdekből nyilvános) adatok kezelésére, akkor az adatigény teljesítését az adatkezelő jogszerűen tagadta-e meg. Azonban e kérdések megválaszolását megelőzően abban a kérdésben kell állást foglalnia a bíróságnak, hogy az alperes a pert megelőzően teljesítette-e az adatigénylést. [70] Az alperes a felperesi adatigény 1-
  2. pontjait illetően nem tette vitássá adatkezelői minőségét és azt sem, hogy a kiadni kért adatok közérdekűek. Erre tekintettel irányadó volt rá Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.026/2026/4 11 a felek közötti pert megelőző eljárásban az Infotv.
  3. §
(1)bekezdése szerinti határidő, amelyet a
(2)bekezdés alkalmazásával egy alkalommal jogszerűen meghosszabbított. E jogszabályhelyek alapján a felperes közérdekű adatigényének az alpereshez
  1. szeptember 26-án történt beérkezésétől számított 30 napon belül kellett eleget tennie, amely határidő – mivel
  2. október
  3. vasárnapra esett –
  4. október 27-én járt le függetlenül attól, hogy a törvényi 15 napos határidőn belül pontosan melyik napon élt a határidő-hosszabbítás lehetőségével. Az alperes a közérdekű adatmegismerésre vonatkozó igény teljesítését részben megtagadta azzal, hogy az 1-
  5. pontokat illetően kizárólag a betekintés lehetőségét biztosította, holott a felperes az adatok kiadását kérte. A megtagadás ténye független attól, hogy a felperes élni kívánt a betekintés lehetőségével is, mert mindvégig fenntartotta az adatkiadásra irányuló kérelmét. Helyesen állapította meg ugyanakkor az elsőfokú bíróság azt a tényt is, hogy az alperes a számára nyitva álló 30 napos határidőben nem teljesített. A határidő eredménytelen elteltét és ezzel a perindítási határidő megindulását nem befolyásolta a felek közti egyeztetés az igényelt iratokba való betekintésről: az Infotv.
  6. §
(1)és
(3)bekezdései ugyanis egyértelműek, a felek jogcselekményei által következnek be azok a feltételek, amelyek az időmúlás folytán a keresetindítási határidőt megnyitják (hasonlóan: BDT
  1. 3897.). Lényegi szerepe tehát annak van, hogy a teljesítési határidő a kérelem alpereshez való beérkezésével megindult. Azzal pedig, hogy a későbbiekben egy ízben jogszerűen 15 nappal meghosszabbított, ekként 30 napos időtartamúvá vált teljesítési határidő eredménytelenül telt el, a felperes számára megnyílt az Infotv.
  2. §
(3)bekezdése szerinti 30 napos keresetindítási határidő, amelyen belül,
  1. november 21-én érkezett a keresetlevele az elsőfokú bírósághoz. Ilyen körülmények között a per a Pp.
  2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján, a 176. §
(1)bekezdés c) pontjára visszautalással történő megszüntetésének nincs helye. [71] A fellebbezési érvekre figyelemmel az 1-
  1. kereseti kérelmeket illetően a továbbiakban annak volt jelentősége, hogy az Infotv.
  2. §
(2)bekezdése szerint az adatigénylésnek közérthető és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt formában, illetve módon kell eleget tenni. A perbeli esetben a kért adatok megjelölése azt vetíti előre – ahogy az alperes
  1. október 8-i, határidő-hosszabbítást tartalmazó válasza is –, hogy nagy mennyiségű adatot kell szolgáltatni, ez pedig a felperes szempontjából önmagában célszerűtlenné teszi a betekintés útján való teljesítést, hiszen így a részleteiben való megismerésük nehézségekbe ütközik. Erre tekintettel helyesen döntött az elsőfokú bíróság, amikor az 1-
  2. kereseti kérelmekben részletezett adatok kiadására kötelezte az alperest. [72] A bírósági felülvizsgálat tárgyát képező, az Infotv.
  3. §
(1)bekezdéséből következő kérdések alkotmánybírósági határozatokban, így a fentebb már idézett 3252/
  1. (XII.6.) AB határozatban is megjelenő vizsgálati sorrendje miatt az ítélőtábla – az alperes vitatására tekintettel – vizsgálta a kereset 5-
  2. pontjaiban igényelt adatok közérdekű, illetve közérdekből nyilvános voltát. Az elsőfokú bíróság jogi álláspontjával, érveivel e tekintetben maradéktalanul egyetért, ezért azokat nem ismétli meg [Pp.
  3. §
(4)bekezdés]. Ennek megfelelően az 5.,
  1. és
  2. pontokban írt adatok közérdekűek, míg a
  3. pontban kiadni kértek közérdekből nyilvános adatok. [73] A kereset 5-
  4. pontjait illetően az alperes fellebbezésében elsődlegesen arra hivatkozott, hogy nem minősül adatkezelőnek, az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos bizonyítékmérlegelése, ténymegállapítása és abból levont jogkövetkeztetése téves. Kifogásolta, hogy az X minisztérium tájékoztatását – kiegészítve azzal, hogy az 5-
  5. pontokban felsoroltak az 1-
  6. pontokban írt adatokra épülnek – kellő bizonyítéknak fogadta el adatkezelői minősége igazolására. Álláspontja alátámasztásául két sajtóhírre utalt. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.026/2026/4 12 [74] Ennek kapcsán az ítélőtábla mindenekelőtt leszögezi, helyes az a fellebbezési ellenkérelemben kifejtett érvelés, hogy a közérdekű adatok kiadása iránti perekben nincs helye utólagos bizonyításnak, márpedig a két sajtóhír, amelyek online elérési útvonalait az alperes közölte, valójában utólagos bizonyítékok. Akkor is annak minősülnek, ha az alperes nem akként nevesítette és nem adott elő a Pp.
  7. §
(2)bekezdése körébe eső indokot. Lényegi szerepe annak van, hogy az Infotv. 31/B. §
(1)bekezdése szerint az ilyen típusú perekben bizonyítás felvételének csak olyan bizonyítékokra vonatkozóan van helye, amelyek a tárgyaláson rendelkezésre állnak, vagy amelyeket a felek legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig felajánlottak, az utólagos bizonyítás a perben kizárt. A törvényi szóhasználat egyértelmű, abból következően a per minden szakaszára vonatkozik a kizárás. Az elkésett bizonyítási indítványt ezért az ítélőtábla figyelmen kívül hagyta és a fellebbezés egyéb érvei alapján az elsőfokú bíróság bizonyíték-mérlegelésének okszerűségét [Pp. 279. §
(1)bekezdés], és a tényekből levont jogkövetkeztetéseinek megfelelőségét vizsgálta. Ezzel összefüggésben kiemeli, a felülmérlegelésre a Pp. 369. §
(3)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontja akkor is lehetőséget ad a másodfokú bíróság számára, ha a bizonyítékokból nemcsak egy bizonyos következtetés adódhat (hasonlóan: Kúria Pfv.20.459/2023/5.). [75] A mérlegelés kiindulópontja, hogy a bizonyítási érdek [Pp. 265. §
(1)bekezdés] a felperesen nyugszik, következésképpen az alperes adatkezelői minőségét cáfoló nyilatkozata esetén neki kell bizonyítania azt a tényt, hogy az alperes a kért közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok kezelője (hasonlóan: Kúria Pfv.21.461/2021/12.). A marasztaló határozat csak olyan adatok kiadására vonatkozhat, amelyek bizonyosan az alperes kezelésében vannak (BDT2015. 3410.). Ez az Infotv. 26. §
(1)bekezdésében írt feltétel azért is fontos, mert a bírósági ítélet rendelkező részének – egyebek mellett – nemcsak félreérthetetlennek, hanem végrehajtásra is alkalmasnak kell lennie, ha viszont az alperes a bíróság által kiadni rendelt adatokat nem kezeli, a döntés végrehajthatatlan. [76] A kereseti kérelem indokolásából láthatóan a felperes tisztában volt a bizonyítási kötelezettségével, ezért az elsőfokú bíróságot nem terhelte erre irányuló tájékoztatási kötelezettség. [77] A felperes az X minisztérium tájékoztatását jelölte meg az álláspontját alátámasztó bizonyítékként, ami azonban az ítélőtábla megítélése szerint nem elégséges az alperes 5-
  1. kérdéskörökben való adatkezelői minőségének kétséget kizáró igazolására. [78] Ez a tájékoztatás kétségtelenül valós annyiban, hogy az alperes adatkezelő az 1-
  2. pontokban igényelt adatokat illetően. Nem feltétlenül kellett viszont tisztában lennie az X minisztérium-nek azzal, hogy a teljes elbírálási folyamat az alperesnél vagy más, a Y Zrt. tulajdonába tartozó gazdasági társaságnál zajlik, azaz elválik-e a beszerzés kiírása, a pályázatok benyújtása, illetőleg elbírálása kapcsán a beszerzési eljárás, és az más társaságnál folyik tovább. Ilyen következtetés az elsőfokú ítélet indokolásának [3] bekezdésében idézett azon miniszteri közlésből sem vonható le, amelyben a Y-csoportra történt utalás. [79] Az alperes állította, hogy az 5-
  3. pontokkal érintett eljárási szakasz nem előtte zajlik, más az adatkezelő, akit a Korm.rendeletre hivatkozással már ellenkérelmében a perfelvételi szakban meg is nevezett. Kétségtelen, hogy e Korm.rendeletből nem olvasható ki az alperes közölt álláspontja az adatkezelő tényleges személyét illetően, azt az elsőfokú bíróság helyesen értelmezte. Mindazonáltal pusztán a felperesi álláspont vitatásának ténye elégséges ahhoz, hogy a felperes az eredményes perléshez köteles legyen kétséget kizáróan bizonyítani az adatkezelő személyét illető álláspontját. Ezzel kapcsolatos bizonyítási indítványait – az Infotv. 31/B. §
(1)bekezdésének megfelelően – legkésőbb a perfelvételt lezáró végzés meghozataláig kellett megtennie. Ezalatt módja lett volna kérni akár az alperes által megnevezett társaság megkeresését annak közlése végett, hogy az elbírálást ő végezte-e, akár bizonyítási szükséghelyzetre [Pp. 265. §
(2)bekezdés a) pont] hivatkozva indítványozni az Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.026/2026/4 13 alperestől olyan iratok bekérését, amelyekkel – esetlegesen – a más cég részére történt irattovábbításról rendelkezett az elbírálás érdekében. Mivel ilyen, kétséget kizáró bizonyíték hiányában nem tekinthető bizonyítottnak, hogy az alperes kezeli a kereseti kérelem 5-
  1. pontjai szerinti adatokat, az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét ebben a részében megváltoztatta és a keresetet elutasította. [80] Mindezek következtében szükségtelenné vált az alperes 5-
  2. kereseti kérelmeket érintő másodlagos fellebbezési érveinek érdemi vizsgálata. [81] Az ügyben – ahogy ezt az elsőfokú bíróság is helyesen rögzítette – a pertárgyérték nem határozható meg. [82] A felperes elsőfokú perköltséget annak felszámításával, az IM rendelet
  3. §
(1)bekezdés a) pontja alapján igényelt, csatolta megbízási szerződését. Igényét így bruttó 1.143.000 forintban jelölte meg [Pp. 81. §
(1)és
(5)bekezdés], emellett 9.976 forint útiköltség megtérítési követelése is volt. [83] Az alperes az IM rendeletre utalással kért perköltséget. Ez tartalmilag az IM rendelet 3. §
(2)bekezdésére hivatkozásnak minősül, amire lehetősége volt a Pp. 81. §
(1)bekezdés második mondata szerint. A hivatkozott rendelkezés értelmében, ha a polgári perben a pertárgy értéke nem állapítható meg, a munkadíj minden megkezdett tárgyalási óránként, valamint az ügyvédnek vagy kamarai jogtanácsosnak az eljárást megelőző és a tárgyaláson kívül végzett igazolt tevékenységéért óránként a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított kirendelt ügyvédi óradíj kétszerese azzal, hogy a munkadíj mértéke nem lehet kevesebb az ügyvédi óradíj ötszörösénél. A központi költségvetésről szóló 2025. évi LXIX. törvény 67. §
(4)bekezdése szerint a kirendelt ügyvédi óradíj 7.000 forint. Miután az alperes úgy utalt az IM rendelet alkalmazására, hogy perköltségigényét nem részletezte és a beadványainak elkészítésére fordított munkaórát sem jelölte meg, az ítélőtábla csak az IM rendelet 3. §
(2)bekezdésében írt minimum összeget tudta figyelembe venni perköltségként, azaz 35.000 forintot, mivel az elsőfokú tárgyalás időtartama nem érte el a 2 órát. [84] Tekintettel arra, hogy a perben a felek pernyertessége az ítélőtábla döntése alapján az elsőfokú eljárásban 50-50 %-os, a Pp. 82. §
(2)bekezdését alkalmazva az igényelt perköltségek 50 %-ának különbözetét köteles megfizetni az I. rendű alperes a felperes részére. [85] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdésének alkalmazásával részben, a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta. [86] A felperes a másodfokú eljárásban szintén az IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján igényelt 400.000 forint + áfa perköltséget 8 munkaóra megjelölésével. [87] Az alperes pedig fellebbezésében is csupán az IM rendeletre utalt, így másodfokon ugyancsak 35.000 forint munkadíj lenne elszámolható a részére 100 %-os pernyertessége esetén. [88] Miután a felek pernyertességi aránya a másodfokú eljárásban azonos mértékű, a felszámított összegek fele járna a feleknek. Ezek különbözetét kellett az ítélőtáblának figyelembe vennie, tekintettel a Pp. 83. §
(2)bekezdésében és 82. §
(2)bekezdésében írtakra. Ez alapján kötelezte az alperest 236.500 forint másodfokú perköltség megfizetésére a felperes részére. [89] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés o) pontja alapján illetX minisztériumentes. [90] Az ítélőtábla a fellebbezést a Pp. 376. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Szegedi Ítélőtábla II.Pf.20.026/2026/4 14 Szeged,
  1. február
  2. Dr. Kiss Gabriella sk. a tanács elnöke Dr. Lengyel Nóra sk. előadó bíró Dr. Béri András sk. táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.