A határozat elvi tartalma: A fellebbezésben új tény állítására akkor kerülhet sor, ha az új tény a fél önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a fellebbező fél tudomására vagy következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Pf.20.449/2021/
- A felperes: felperes, felperes címe. A felperes képviselője: Kummer Ügyvédi Iroda, ügyvéd címe Az alperes: I.r. alperes, alperes címe., I. rendű, II.r. alperes, alperes címe., II. rendű Az alperes képviselője: dr. Kovács Loránd ügyvéd, ügyvéd címe, aki az I. és II. rendű alperest képviseli A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság: Fővárosi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 2.P.21.396/2020/
- í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a II. rendű alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 15.240 (tizenötezer-kétszáznegyven) forint másodfokú perköltséget és az állami adó- és vámhatóság felhívásában megjelölt módon, határidőben és számlára az államnak 48.000 (negyvennyolcezer) forint fellebbezési illetéket. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek. Indokolás [1] A fellebbezés elbírálása szempontjából releváns tényállás szerint az I. rendű alperes szerkesztésében, a II. rendű alperes kiadói felelőssége mellett megjelenő portál1 internetes hírportálon
- április 25-én megjelent „cikk címe” című írás miatt a felperes
- május 5-én helyreigazítási kérelmet juttatott el az alperesekhez. Miután a kérelemben foglaltaknak az I. rendű alperes nem tett eleget a felperes a bírósághoz
- május 13-án előterjesztett keresetében kérte, hogy a bíróság kötelezze – az eredeti kérelmével egyező módon – az I. rendű alperest helyreigazítás közzétételére oly módon, hogy önálló hírként az eredetivel azonos helyen és betűszedéssel, a portál főoldalán 24 órán keresztül Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.449/2021/6 2 »Helyreigazítás a „cikk címe” című cikk miatt« címmel helyezzen el felhívást, melyen keresztül tegye elérhetővé az eredeti cikket azon közleménnyel együtt, miszerint »A
- április 25-én „cikk címe” címmel megjelent cikkünkben a napilapra hivatkozva valótlanul híreszteltük, hogy felperes, a párt1 elnöke azt írta egy Facebook-posztban, hogy a felvidéki magyarok nem is magyarok, így egészségügyi maszkok sem járnak nekik.« A cikket mindaddig amíg olvasható, de legalább 30 napig a helyreigazító közleménnyel együtt tegye elérhetővé. [2] Az alperesek a
- június 2-án előterjesztett ellenkérelmükben előadták, hogy a helyreigazító közleményt a felperes kérelmének megfelelően közzétették, csatolták az eredeti cikk azon változatát tartalmazó kinyomtatott képernyőmentést, amely ezt igazolja. [3] A felperes leszállított keresetében nem vitatta, hogy I. rendű alperes közzétette a kért helyreigazítást a perbeli cikk címe alatt, annak szövege előtt. Kérte azonban, hogy a főoldalon történő közlemény közzétételére az eredeti kereseti kérelmének megfelelően kötelezze a bíróság az I. rendű alperest. Perköltségigényét a II. rendű alperessel szemben változatlanul fenntartotta figyelemmel arra, hogy az I. rendű alperes a kereset benyújtását követően és csak részben tett eleget a kérelmében foglaltaknak. [4] Az alperesek képviselője a perfelvételi majd ezt követő érdemi tárgyaláson nem jelent meg, a leszállított keresetre nyilatkozatot nem tett. [5] Az elsőfokú bíróság kötelezte az I. rendű alperest, hogy az általa szerkesztett www.portál1 portálon 24 órán keresztül önálló hírként az ítélet jogerőre emelkedésétől számított 5 napon belül az eredetivel azonos helyen és betűszedéssel a portál főoldalán „Helyreigazítás a »cikk címe« című cikk miatt” címmel tegye közzé a felhívást és ezen keresztül jelentesse meg a helyreigazító közleményt. Kötelezte a II. rendű alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 57.150 forint perköltséget és az államnak külön felhívásra 36.000 forint feljegyzett eljárási illetéket. [6] Alperesi vitatás hiányában az Smtv.
- §
(1),
(2)bekezdése és a Pp. 496. §
(1)bekezdése alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően a főoldalon történő közzétételre is kötelezte I. rendű alperest. [7] Megállapította, hogy az alperesek a perre okot adtak, ezért a Pp. 81. §
(1)bekezdése, 83. §
(1)bekezdése, valamint a 499. §
(1)bekezdése alapján II. rendű alperest kötelezte felperes által csatolt költségjegyzék alapján 57.100 forint perköltség megfizetésére. Az alperesek pervesztessége folytán a 30/2017. (XII. 31.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdése alapján, figyelemmel a Pp. 499. §
(1)bekezdésében foglaltakra is, II. rendű alperest kötelezte a feljegyzett 36.000 forint eljárási illeték megfizetésére. [8] Az ítélet ellen az alperesek terjesztettek elő fellebbezést. Kérték, hogy a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján változtassa meg, a felperes keresetét teljes mértékben utasítsa el. Előadták, hogy az I. rendű alperes mind a főoldalon, mind a cikknél közzétette a helyreigazítást
- május
- napján. A főoldalon több, mint 24 órán keresztül,
- május 23-án 10:31 órától
- május
- 11:03 óráig bizonyítható módon folyamatosan kint volt a helyreigazításra utalás. Ennek igazolására csatolták a képernyőmentéseket. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp.
- §
(3)bekezdés b), illetve c-d) pontjaira alapították. [9] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú ítélet helybenhagyását kérte. Arra hivatkozott, hogy bár rendelkezik sajtófigyelő szolgálattal a helyreigazítás közzétételét nem észlelte, így a főoldalon történő megjelenést sem, az alperesek erről a felperest nem tájékoztatták, utóbb annak igazolása kétséges, ezért azt továbbra is vitatta. Ezen Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.449/2021/6 3 túlmenően álláspontjuk szerint az elsőfokú eljárás során az alperesek a Pp. 265. §
(1)bekezdésében foglalt kötelezettségüknek nem tettek eleget. A hivatkozásuk alátámasztásául szolgáló bizonyítékokat nem csatolták, erre a Pp. 373. §
(3)bekezdés alapján jelenleg már nincs mód. A perfelvételi tárgyaláson nem jelentek meg, nyilatkozatot nem tettek, a leszállított keresetben foglaltakat nem vitatták. Az elsőfokú bíróság erre tekintettel megalapozott döntést hozott. A másodfokú eljárással összefüggésben 12.000 forint + áfa összegű ügyvédi munkadíjra tartott igényt. [10] A fellebbezés alaptalan. [11] Az alperesek fellebbezésére tekintettel a másodfokú bíróság azt vizsgálta szükséges-e az alperesek által az első- vagy másodfokú eljárásban hivatkozott tény megállapítására bizonyítást lefolytatni, és ennek alapján a tényállást módosítani vagy kiegészíteni, vagy a megállapított tényekből az elsőfokú bíróságtól eltérő jogi következtetést levonni, a megállapított tényeket másként minősíteni. [Pp. 369. §
(3)bekezdés
- b)és
- c)pont] Az elsőfokú bíróság anyagi jogszabályon alapuló mérlegelést döntése meghozatalakor nem végzett, ezért a Pp. 369. §
(3)bekezdés d) pontja szerinti felülbírálata szükségtelen volt. [12] Az alperesek az elsőfokú eljárás során a Pp. 74. §
(1)bekezdésében foglaltakra tekintettel hatályos ellenkérelmet nem terjesztettek elő, a felperes ennek ellenére keresetét leszállította. A perfelvételi és az érdemi tárgyalás során az alperesek képviselője nem jelent meg, nyilatkozatot nem tett, ezért az elsőfokú bíróság helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a felperes leszállított keresetét a Pp. 199. §
(2)bekezdés a) pontja alapján nem vitatják. A Pp. 266. §
(1)bekezdése alapján jogszabálysértés nélkül tekintette úgy, hogy a leszállított keresetben foglalt tényállítást – miszerint a nyitóoldalon a helyreigazítás tényére utaló közlemény nem jelent meg – az alperesek nem vitatják. [13] Az alperesek erre tekintettel fellebbezésükben új tényként állították, hogy a felperes keresetének teljes egészében eleget tettek a keresetlevél benyújtását követően, erre nézve csatoltak bizonyítékot. [14] A Pp. 373. §
(2)bekezdése szerint a fellebbezésben új tény állítására akkor kerülhet sor, ha az új tény a fél önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a fellebbező fél tudomására vagy következett be, feltéve, hogy az elbírálás esetén rá nézve kedvezőbb ítéletet eredményezhetett volna. A
(3)bekezdés szerint kereset- és ellenkérelem-változtatásnak akkor van helye, ha az a
(2)bekezdés szerinti ténnyel áll közvetlen okozati összefüggésben. A fél akkor terjeszthet elő új bizonyítási indítványt, illetve bocsáthat rendelkezésre további bizonyítási eszközt, ha az a
(2)bekezdés szerinti tény bizonyítására, vagy a keresete, ellenkérelme alapjául korábban hivatkozott tény bizonyítására szolgál, feltéve, hogy az önhibáján kívüli okból az elsőfokú ítélet meghozatalát megelőző tárgyalás berekesztését követően jutott a tudomására vagy keletkezett. [15] Figyelemmel arra, hogy az alperesek már a perfelvételi tárgyalást megelőzően is ismerték a fellebbezésben állított új tényt, az arra vonatkozó bizonyíték rendelkezésükre állt, önhibájukon kívül eső okra nem hivatkoztak, ezért fellebbezésük még abban az esetben sem lenne eredményes, amennyiben a Pp. 500. §
(2)bekezdés g) pontja szerinti speciális rendelkezést figyelmen kívül kellene hagyni. Sajtó-helyreigazítási perben azonban e szerint kereset- és ellenkérelem-változtatásnak, még a Pp. 373. § alapján sincs helye. [16] Mindezek alapján a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta, figyelemmel arra is, hogy a Pp.
- § alkalmazásának nem volt helye. Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.449/2021/6 4 [17] Az alperesek fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp.
- § utaló szabálya alapján alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése és a Pp. 499. §
(1)bekezdése alapján köteles a II. rendű alperes megfizetni a felperesnek az ügyvédi munkadíjat és a Magyar Állam javára a le nem rótt fellebbezési illetéket. [18] Az ügyvédi munkadíj összegét a másodfokú bíróság a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdésének a) pontja,
(5)bekezdése és 4/A. §
(1)bekezdése alapján állapította meg. [19] A tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán le nem rótt fellebbezési illeték megfizetéséről a másodfokú bíróság a Pp. 101. §
(1)bekezdése, 102. §
(1)bekezdése és a 30/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(2)bekezdése alapján döntött. Budapest,
- szeptember
- Véghné dr. Szabó Zsuzsanna s.k. a tanács elnöke dr. Kovaliczky Ágota s.k. előadó bíró dr. Kovács Helga s.k. bíró