Bhar.630/2022/6 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés miatt emelt vád alól felmentette, és megállapította, hogy az eljárás során addig felmerült 10 296 forint bűnügyi költséget az állam viseli. [2] E határozat ellen az ügyészség jelentett be fellebbezést a vádlott terhére, felmentése okából, bűnösségének megállapítása és büntetés kiszabása érdekében. [3] A Miskolci Törvényszék a

1. szeptember
2. napján meghozott 8.Bf.277/2022/
3. számú határozatával az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és vádlottat Debreceni Ítélőtábla 2.Bhar.630/2022/6/IV. 2 bűnösnek mondta ki járművezetés ittas állapotban vétségében [Btk.
4. §

(1)bekezdés]. Ezért őt 120 napi tétel, 1500 forint napi tétel összegű, 180 000 forint végösszegű pénzbüntetésre, és 1 év elektromos roller vezetéstől való eltiltásra ítélte. Rögzítette, hogy meg nem fizetés esetén a pénzbüntetést vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A járművezetéstől eltiltás tartamába a

1. augusztus
2. napjától eltelt időt beszámítani rendelte. Kötelezte a vádlottat az elsőfokú eljárás során felmerült bűnügyi költség állam javára történő megfizetésére. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [4] A másodfokú ítélettel szemben a perorvoslatra jogosultak közül az ügyész a vádlott terhére jelentett be fellebbezést, anyagi jogszabálysértés, a vádlott elektromos roller vezetésétől eltiltásra ítélése miatt, míg a vádlott és védője a bűnösség megállapítása miatt, felmentés érdekében fellebbezett. [5] A védő jogorvoslata indokolásában kifejtette, hogy noha a vádlott ittas állapotban vezetett, de mivel az általa vezetett jármű nem minősül gépi meghajtású járműnek, sőt a jelenlegi jogi szabályozás szerint járműnek sem – még ha azt ténylegesen nehezen lehetne nem közlekedésre alkalmas eszköznek tekinteni – a járművezetés ittas állapotban vétsége egyik törvényi tényállási eleme hiányzik, így a cselekmény nem bűncselekmény, vagyis a vádlott felmentése bűncselekmény hiányában indokolt. [6] A fellebbviteli főügyészség Bf.350/2022/
3. számú átiratában a bejelentett ügyészségi fellebbezést fenntartotta és a következőket emelte ki. A harmadfokú felülbírálat terjedelmére a büntetőeljárásról szóló
4. évi XC. törvény (a továbbiakban Be.)
5. §

(1)bekezdés

1. a)pontjának
2. aa)alpontja,
3. ab)alpontja, valamint a Be. 618. §

(1)bekezdésének b) pontja,

(2)bekezdése szerinti keretek vonatkoznak. Mindezek figyelembevételével a másodfokú bíróság ítélete elleni fellebbezések az első fokon hozott felmentő rendelkezés megváltoztatása és jogkövetkezményei tekintetében a harmadfokú felülbírálat lehetőségét megnyitják. Az ügyben eljárt elsőfokú bíróság a perrendi szabályokat betartotta, és a másodfokú eljárás során is a törvényes eljárás rendje érvényesült. Az első fokon megállapított tényállás ellenben részben megalapozatlan volt, amit a másodfokú bíróság részben ténybeli következtetés útján, részben pedig az iratok tartalma alapján - a Be. 593. §

(1)bekezdés a), c), pontjait alkalmazva - másodfokon megváltoztatott. Helyesen vont következtetést a másodfokú bíróság arra, hogy a vádlott elkövette a terhére rótt bűncselekményt, mivel a cselekménnyel érintett elektromos rollert a Btk. 236. §-ának

(1)bekezdése alkalmazása szempontjából gépi meghajtású járműnek tekintette, és ezért valósította meg az 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (a továbbiakban: KRESZ) 4. §

(1)bekezdés c) pontja szerinti szabályszegést a vádlott magatartása. Debreceni Ítélőtábla 2.Bhar.630/2022/6/IV. 3 Részletesen és helytállóan fejtette ki a másodfokú ítélet indokolásában, a [30]-[43] bekezdésekben, hogy miért vehető gépi meghajtású járműként figyelembe az elektromos roller. Ez a megállapítás megfelel a Kúria gyakorlatának is (Bfv.II.442/2022/5.). Tekintettel arra, hogy a másodfokú bíróság tényállása megalapozott, ezért irányadó a harmadfokú eljárásban a Be. 593. §

(1)bekezdés

1. a)és
2. c)pontjai alapján. A vádlott bűnösségére vont következtetés és a cselekmény jogi minősítése is törvényes. Megalapozott tényállás mellett a vádlott felmentésére nem kerülhet sor, ezért a védelmi fellebbezések nem foghatnak helyt. Ugyanakkor alappal utalt a másodfokon eljárt ügyész arra, hogy nem törvényes az elektromos roller vezetésétől való eltiltás. Fellebbezési indokolásában a BH2021. 63. számú eseti döntésre hivatkozott, mely a „motoros rásegítésű kerékpár” vezetésétől eltiltó rendelkezés kapcsán fejtette ki, hogy a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. számú melléklete nem tartalmaz vezetői engedélyhez kötött „motoros rásegítésű kerékpár” járműkategóriát. Ezért az annak vezetésétől való eltiltásnak nincs jogszabályi alapja, a büntetési nem – a járművezetéstől eltiltás – nem korlátozható nem létező járműkategóriára. Ugyanígy a megjelölt kormányrendelet 2. számú melléklete nem tartalmaz vezetői engedélyhez kötött „elektromos roller” járműkategóriát sem, erre tekintettel ennek a vezetésétől való eltiltásnak sincs jogszabályi alapja. Az ítélet egyéb rendelkezései törvényesek. A fellebbviteli főügyészség indítványozta ezért, hogy a Debreceni Ítélőtábla, mint harmadfokú bíróság nyilvános ülésen eljárva a Be. 624. §

(1)bekezdése alapján változtassa meg a Miskolci Törvényszék 8.Bf.277/2022/

1. számú ítéletét akként, hogy a vádlottat közúti járművezetéstől eltiltásra ítélje, egyebekben a másodfokú ítéletet hagyja helyben. [7] Az ítélőtábla a két irányú fellebbezéseket a Be.
2. §

(1)bekezdése felhívásával nyilvános ülésen bírálta el. [8] A harmadfokon eljáró ítélőtáblának elsőként abban kellett állást foglalnia, hogy a vádlott esetében megnyílt-e a harmadfokú felülbírálat lehetősége vagy sem. [9] A Be. 615. §

(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek van helye a harmadfokú bírósághoz a másodfokú bíróságnak az elsőfokú bíróságéval ellentétes döntése esetén. [10] A Be. 615. §

(2)bekezdés a) pontja értelmében ellentétes a döntés, ha a másodfokú bíróság olyan vádlott bűnösségét állapította meg, akit az elsőfokú bíróság felmentett. Debreceni Ítélőtábla 2.Bhar.630/2022/6/IV. [11] 4 Az ítélőtábla megállapította, hogy a másodfellebbezések joghatályosak. [12] A bejelentett másodfellebbezések közül a védelmi perorvoslat alaptalan, míg az ügyészség jogorvoslata részben alapos. [13] A harmadfokú bíróság a Be. 618. §

(1)bekezdés

1. a)pont
2. aa)és
3. ab)alpont alapján bírálta felül a másodfokú bíróság ítéletének a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntését, és azon rendelkezését, amelyet az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelmezett ellentétes döntésével összefüggő felülbírálata eredményezett, valamint a
4. b)pont értelmében az elsőfokú és másodfokú eljárást arra tekintet nélkül, hogy ki és milyen okból fellebbezett. Emellett a Be. 618. §

(2)bekezdése alapján hivatalból revízió alá estek az egyszerűsített felülvizsgálat tárgyát képező rendelkezések. [14] Az eljárásjog felülbírálata során az ítélőtábla megállapította, hogy sem az elsőfokú, sem a másodfokú eljárásban nem valósult meg a Be. 608. §

(1)bekezdésében meghatározott abszolút és az ügydöntő határozat hatályon kívül helyezését eredményező eljárási szabálysértés. Ennek következtében eljárásjogi okból hatályon kívül helyezésre nem kerülhetett sor, mert a harmadfokú eljárásban kizárólag a feltétlen hibát jelentő semmisségi okok vezethetnek kasszációhoz, irányadó ez az elsőfokú és a másodfokú ítéletre is. [15] A Be. 619. §

(1)bekezdése szerint a harmadfokú bíróság a határozatát arra a tényállásra alapítja, amely alapján a másodfokú bíróság az ítéletét meghozta, kivéve, ha a másodfokú bíróság ítélete a fellebbezéssel sérelmezett ellentétes döntés tekintetében megalapozatlan. [16] Az ügyben másodfokon eljárt törvényszék helytállóan ismerte fel, hogy az első fokon megállapított tényállás részben megalapozatlan volt [Be. 592.§

(2)bekezdés a),

1. c)és
2. d)pontjai], melyet részben ténybeli következtetés útján, részben pedig az iratok tartalma alapján - a Be. 593. §

(1)bekezdés c) pontját alkalmazva - másodfokon megváltoztatott. Az elsőfokú bíróság tényként azt rögzítette, hogy vádlott

1. augusztus
2. napján 22 óra 30 perckor a elektromos rollert ittas állapotban vezette a utcán. A tényállás tartalmazza továbbá a vádlott véralkohol koncentrációját is. A másodfokú bíróság ehhez képest a tényállásba iktatta az ítélete [22] bekezdésével, hogy a vádlott a cselekményével megszegte a KRESZ
3. §

(1)bekezdés c) pontjában írt rendelkezését, mely szerint járművet az vezethet, aki a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol. Továbbá rögzítette azt is, hogy a vádlott vezetői engedélyét mikor vonták be. [17] A másodfokon eljárt törvényszék azt is helyesen észlelte, hogy a járásbíróság az általa megállapított tényálláshoz kapcsolódó indokolási kötelezettségének gyakorlatilag a vádlotti beismerő vallomás megjelölésén túl nem tett eleget {I. fokú ítélet [9] bekezdése}, de ez a hiányosság a Be. 609. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés d) pontja alkalmazásával a másodfokú eljárásban pótolható volt, hiszen a rendelkezésre álló objektív okirati Debreceni Ítélőtábla 2.Bhar.630/2022/6/IV. 5 bizonyítékokat, valamint az igazságügyi szakértői véleményt a védelem nem vitatta, s maga a vádlott is beismerő vallomást tett e körben {II. fokú ítélet [25] bekezdés}. [18] Az ítélőtábla megállapította, hogy a tényállás, mely alapján a törvényszék ítéletét meghozta túlnyomórészt megalapozott, az csupán kisebb mértékben egészítendő ki a Be. 619. §

(3)bekezdésében írtak felhívásával az ügyirat tartalma alapján azzal, hogy az elektromos rollert a vádlott rendeltetésszerű elektromos üzemmódban használta. Az ítélőtábla által megalapozottá tett tényállás így irányadó a harmadfokú eljárásban a Be. 619.§

(3)bekezdése értelmében. [19] Az ügy elbírálása szempontjából jelentőséggel bíró jogszabályi rendelkezéseket döntése kialakításánál az elsőfokú és a másodfokú bíróságok körültekintően ismertették, de azokból a megfelelő jogi álláspontot a törvényszék alakította ki. [20] Az irányadó tényállásból törvényesen vont következtetést a másodfokú bíróság a vádlott bűnösségére, mivel a cselekménnyel érintett elektromos roller a Btk. 236. §

(1)bekezdésének alkalmazása szempontjából gépi meghajtású járműnek tekintendő {II. fokú ítélet indokolás [30]-[43] bekezdések}. A KRESZ 4. §

(1)bekezdés

1. c)pontjában írt rendelkezés megszegése nem lehet így kérdéses. A bűncselekmény jogi minősítése kifogástalan, mivel az összes törvényi tényállási elem megvalósult. [21] A védő jogorvoslata, vagyis bűncselekmény hiányában történő felmentés a fentiekből következőleg eredményre nem vezethetett. [22] Ugyanakkor a villanymotor esetében a másodfokú ítélet [37] és [41] bekezdéseiből mellőzendő a beépített erőgépre utalás a KRESZ I. számú függelék II. pontjának
2. b)alpontjára figyelemmel, mert a beépített erőgép a gépjármű fogalom meghatározásához kapcsolható. [23] Az ítélkezési gyakorlat alapján a „gépi meghajtású jármű” fogalma lényegesen szélesebb járműkategóriát ölel fel a „gépjármű” KRESZ-ben meghatározott definíciójához képest. A Btk. alkalmazásában a KRESZ-ben a gépjármű fogalom alól kivont járművek is a gépi meghajtású járművek fogalom körébe vonhatók, így ezek közúton ittas állapotban vezetése megvalósítja az ittas járművezetés bűncselekményét {BH2021. 63. [23] bekezdés}. [24] Az Alaptörvény 25. cikk

(2)bekezdése kimondja, hogy a rendes bírósági szervezet legfőbb szerve a Kúria, amely biztosítja a rendes bíróságok jogalkalmazásának egységét, a rendes bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz. Tekintettel arra, hogy a jogegységi határozat a bíróságokra kötelező, így a jogszabály értelmezése során az semmiképpen nem hagyható figyelmen kívül (12/

1. (V. 14.) AB határozat, 42/
2. (XI. 14.) AB határozat). A jogi indokolás hiányos, ha nem ismerteti az adott jogkérdést érintő jogegységi határozatot vagy a Kúria alkalmazható testületi állásfoglalásait. Debreceni Ítélőtábla 2.Bhar.630/2022/6/IV. 6 Növeli az indokolás meggyőző erejét, ha a bíróság hivatkozik korábbi hasonló vagy eltérő tartalmú bírósági határozatokra, szükség esetén jogirodalmi álláspontokra is (Büntetőeljárás jog Kommentár a gyakorlat számára, HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó Kft., 2006, szerkesztő: ). [25] A Kúria Bfv.II.442/2022/
3. számú határozatában hasonló tárgyú ügyben arra az álláspontra helyezkedett – mely álláspontot irányadónak tekint az ítélőtábla -, hogy a jármű fogalmának vizsgálatakor a Btk. XXII. fejezetében szabályozott közlekedési bűncselekmények tényállásainak kereteit kitöltő 1/
4. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) által meghatározott definíciót kell alapnak tekinteni. A KRESZ
5. számú függelék II. a) pontja meghatározza a jármű fogalmát: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A KRESZ meghatározza azon „járművek” körét is, amelyek meghajtásuk, sebességük alapján – noha egyébként a jogszabályi definíciónak megfelelnének – nem minősülnek járműnek. Ilyen a kerekesszék, gyermekkocsi, talicska. Aligha vitatható, hogy az elektromos roller személy szállítására szolgáló közlekedési eszköz, tehát a KRESZ meghatározásának megfelel, ugyanakkor az ugyanott meghatározott kivételek között nem szerepel. [26] A közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/
6. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet, valamint a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/
7. (IV. 12.) KÖHÉM rendelet járműfogalma sem egymással, sem a KRESZ-ben meghatározottal nem azonos, mivel a KÖHÉM rendeletek a tárgyi hatályuk megjelölésre tartalmaznak egy szűk terjedelmű jármű fogalmat, ahol maga a rendelet enged eltérést a KRESZ szabályaitól. Mindkét említett KÖHÉM rendelet a saját szabályozási területe tekintetében határozza meg a jármű fogalmát, azaz azt, hogy melyek azok a járművek, amelyekre a műszaki megvizsgálás, illetve a forgalomba helyezés és forgalomban tartás műszaki követelményei vonatkoznak. [27] A járműveket működtetésük alapján alapvetően két csoportba lehet sorolni: gépi meghajtású és gépi meghajtás nélküli járművekre. A gépi meghajtású járművek tovább oszthatók (a nagyobb járműkört magába foglaló) gépjárművekre és a gépjárműnek nem minősülő motoros járművekre. Az állandóan követett bírói gyakorlat szerint gépi meghajtásúnak kell tekinteni azokat a közúti járműveket, amelyeket beépített erőgép hajt. Ez a járműkategória nem azonos a KRESZ
8. számú függelék II. pontjában írt „gépjármű” kategóriával, annál sokkal szélesebb értelmű, így ide tartozik a mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár, és a villamos is. A Btk. értelmében azonban ezek is gépi meghajtású járművek, amelyeknek közúton szeszes italtól befolyásolt állapotban történő vezetése megalapozhatja a járművezetés ittas állapotban bűncselekményének megállapítását, tehát ez jóval tágabb járműkategóriát ölel fel (Bfv.II.623/2011/5., Bfv.II.547/2012/5., Bfv.II.1106/2012/5.). Az elektromos roller tehát jármű, gépi meghajtása pedig nem vitás. [28] A két- vagy háromkerekű járművek, valamint a négykerekű motorkerékpárok jóváhagyásáról és piacfelügyeletéről szóló 168/2013/EU rendelet
9. cikk

(2)bekezdése rendelkezik arról, hogy ezen rendelet hatálya nem terjed ki az önegyensúlyozó járművekre, illetve azon járművekre, amelyeken nincs legalább egy ülőhely. Ezen rendelet a típusjóváhagyásra, illetve piacfelügyeleti szabályokra vonatkozik, az elektromos rollerre rendelkezést nem tartalmaz. Ebből azonban nem vonható le az a következtetés, hogy az Debreceni Ítélőtábla 2.Bhar.630/2022/6/IV. 7 elektromos roller nem is minősül járműnek. A rendelet – címéből is kitűnően – egyes meghatározott járműfajták jóváhagyását és piacfelügyeletét szabályozza uniós szinten, ami nem jelenti azt, hogy az azon kívül eső – a jármű fogalmának egyébként megfelelő eszközök – nem tekinthetők járműnek. [29] A fentiek alapján az elektromos roller gépi meghajtású járműnek minősül, amellyel a közúton, ittas állapotban közlekedő terhelt járművezetés ittas állapotban vétségét valósítja meg. Az elektromos roller valamely járműkategóriába való besorolásának a hiánya közlekedési igazgatási kérdés, ami nem vezethet a büntető (anyagi) jogi felelősségben való döntés eliminálására [Debreceni Ítélőtábla Bhar.II.175/2020/

1. számú ítélete]. [30] A büntetés kiszabása során figyelembe vehető enyhítő és súlyosító körülményeket nagyobb részt feltárta a törvényszék, de az enyhítő körülmények körében értékelést kell nyernie annak is, ha az elkövetőt a bűncselekmény következtében a büntetőjogi hátrányokon kívül egyéb tényleges hátrányok is érhetik (Kúria
2. BK vélemény III. /
3. pontja). A vádlott gépkezelő, akinek a vezetői engedélyben feltüntetett 15 járműkategóriából 9 járműkategóriára van engedélye, eddig nyilván több százezer kilométert vezetett balesetmentesen. Munkaköre ellátásánál a vezetői engedély megléte elvárás lehet. [31] A büntetés kiszabása körében mellőzte az ítélőtábla a II. fokú ítélet [79] bekezdéséből azt a megállapítást, hogy a vádlottnál kimutatott véralkohol-koncentráció közel négyszerese volt a bűncselekményi minősítés alapjául szolgáló törvényi értékhatárnak, ugyanis a közlekedési bűncselekmények elbírálásánál, ittas járművezetés esetén az ittasság súlyos vagy igen súlyos foka vehető figyelembe súlyosító körülményként (Kúria
4. BK vélemény II. /
5. pontja). A vádlott közepes fokú alkoholos befolyásoltságban vett részt a közúti forgalomban (
6. számú igazságügyi szakértői módszertani levél). [32] A törvényszék a vádlottal szemben helyesen választotta meg a pénzbüntetés joghátrányt, annak mind a napi tétele, mind az egynapi tétel összege megfelel az általános és egyéni megelőzés elvének. [33] Az „1 év elektromos roller vezetéstől való eltiltás” rendelkezés azonban törvénysértő, ezért annak mellőzése vált szükségessé. [34] A törvénysértő rendelkezés meghozatalát egyrészt a Btk.
7. § -ának pontatlan ismertetése {II. fokú ítélet [56] bekezdése}, másrészt a Kúria BH
9. számú eseti döntésében leírtaknak a helytelen értelmezése eredményezte. [35] A Btk.
10. §

(2)bekezdése kimondja, hogy a járművezetéstől el kell tiltani azt, aki járművezetés ittas állapotban vagy járművezetés bódult állapotban bűncselekményt követ el. Különös méltánylást érdemlő esetben a járművezetéstől eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető. Debreceni Ítélőtábla 2.Bhar.630/2022/6/IV. 8 A Btk. 55.§

(3)bekezdése értelmében pedig a járművezetéstől eltiltás meghatározott fajtájú (légi, vasúti, vízi vagy közúti) és kategóriájú járműre is vonatkozhat. [36] A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/

1. (XII. 28.) Korm. rendelet
2. számú melléklete nem tartalmaz vezetői engedélyhez kötött „motoros rásegítésű kerékpár” járműkategóriát. Ezáltal az annak vezetésétől való eltiltásának nincs jogszabályi alapja, a büntetési nem - a járművezetéstől eltiltás - nem korlátozható nem létező járműkategóriára {BH
4. [28] bekezdés}. [37] A Btk.
5. §

(1)bekezdés f) pontjában írt és a Btk. 55. §-ban meghatározott büntetési nem a járművezetéstől eltiltás, ami - korlátozás hiányában - valamennyi engedélyhez kötött gépjármű vezetésére vonatkozik. Ez korlátozható az utóbb említett törvényhely

(3)bekezdése alapján a légi, vasúti, vízi, vagy közúti járműfajtára, illetve a 326/

1. (XII. 28.) Korm. rendeletben meghatározott járműkategóriára {BH
3. [30] bekezdés}. [38] Az előbbiekből következik, hogy a légi, vasúti, vízi, vagy közúti járműfajtákon belül helyezkednek el a járműkategóriák, vagyis a tágabb fogalom a járműfajta. [39] A törvényszék jogi indokolásában a törvény előtti egyenlőség elve [Alaptörvény XV. cikk

(1)bekezdés első mondata] mellett az Alaptörvény

1. cikkében írt azon rendelkezésre is hivatkozott, mely szerint a bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. [40] Az ítélőtábla álláspontja szerint az alaptörvényi hivatkozások sorában az Alaptörvény
2. cikk

(2)bekezdésének felhívása is megkerülhetetlen, hiszen ez rögzíti, hogy a rendes bírósági szervezet legfőbb szerve a Kúria, amely biztosítja a rendes bíróságok jogalkalmazásának egységét. [41] A Be.

1. § kimondja, hogy felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen többek között d) a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében közzétett határozatától való eltérés esetén van helye. [42] A Be.
2. §

(1)bekezdése alapján viszont nincs helye felülvizsgálatnak a) a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt a harmadfokú bíróság jogerős ügydöntő határozatának rendelkezése, illetve része ellen. [43] Az idézett jogszabályi rendelkezésekre is tekintettel az ítélőtábla körültekintően vizsgálta a törvényszék okfejtését, amikor a másodfokú bíróság eltért a Kúria BH

2. számú eseti döntésében foglaltaktól {II. fokú ítélet [77] bekezdés}. [44] Az ítélőtábla a kúriai iránymutatásnak megfelelően arra a meggyőződésre jutott, hogy mivel a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/
3. (XII. 28.) Korm. rendelet
4. számú melléklete Debreceni Ítélőtábla 2.Bhar.630/2022/6/IV. 9 nem tartalmaz vezetői engedélyhez kötött „elektromos roller” járműkategóriát, ezáltal az annak vezetésétől való eltiltásnak nincs jogszabályi alapja, a büntetési nem - a járművezetéstől eltiltás - nem korlátozható nem létező járműkategóriára. [45] A törvényszék által megjelölt BH
6. számú eseti döntés azért nem lehet jelen ügyben meghatározó, mert az eseti döntésben vezetői engedélyhez kötött járművel (segédmotoros kerékpár) elkövetett ittas járművezetés miatt került sor felelősségre vonásra. [46] Járművezetés ittas állapotban vétségét elkövető terhelttel szemben a járművezetéstől eltiltás büntetési nem alkalmazása főszabályként kötelező. Ennek hatókörét azonban szűkítheti az eljáró bíróság meghatározott fajtájú és kategóriájú járműre, sőt különös méltánylást érdemlő esetben mellőzheti is azt. [47] A másodfokon eljárt törvényszék az enyhítő körülmények túlsúlyát tárta fel eljárása során, de ebből ítélete [58] bekezdésében nem a kellő jogkövetkeztetést vonta le akkor, amikor arra az álláspontra helyezkedett, hogy különös méltánylást érdemlő eset nem állapítható meg az ügyben. [48] A gépkezelőként dolgozó vádlott büntetlen előéletű, több, mint 20 éve rendelkezik vezetői engedéllyel 9 járműkategóriára, eddig több százezer kilométert vezetett balesetmentesen. Közlekedési előélete kifogástalan. Szabadidejében, kisebb forgalmú útszakaszon, éjszakai időpontban, elektromos rollerrel, kis tömegű és méreténél, jellegénél fogva a közúti közlekedésben résztvevőkre kisebb fokban veszélyes közlekedési eszközzel vett részt a közúti forgalomban. Munkaköre ellátásánál elvárás lehet vezetői engedély megléte, melynek elvétele következtében a büntetőjogi hátrányokon kívül egyéb tényleges hátrányok is érhetik. [49] Az ítélőtábla az eset összes körülményét úgy ítélte meg, hogy mivel jogszabályi rendelkezés hiányában járműkategóriára vonatkozó járművezetéstől eltiltás nem jöhet szóba, akár közúti járművezetéstől eltiltás alkalmazása is arányban nem álló, eltúlzott, nem tettarányos büntetés lenne a pénzbüntetés mellett, mindez pedig olyan különös méltánylást érdemlő esetet jelent, mely lehetővé teszi a járművezetéstől eltiltás büntetési nem alkalmazásának mellőzését. Ebből következően a beszámításra vonatkozó rendelkezés is mellőzendő. [50] A pénzbüntetés meg nem fizetése esetén szabadságvesztésre történő átváltoztatásakor a végrehajtási fokozat fogház. [51] A törvényszék ítéletének egyéb rendelkezései törvényesek. [52] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla a törvényszék ítéletét a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta a Be.
7. §

(1)bekezdése alapján, míg egyebekben helybenhagyta a Be.

1. §-a felhívásával. Debreceni Ítélőtábla 2.Bhar.630/2022/6/IV. 10 [53] Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a vádlott telefonos elérhetőségének a rendelkező részben való feltüntetése szükségtelen a Be.
2. §

(2)bekezdésének g) pontjára figyelemmel. Debrecen,

1. december
2. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke, Dr. Nagy Éva sk. előadó bíró, Dr. Toma Attila sk. bíró Záradék: A Miskolci Törvényszék 8.Bf.277/2022/
3. számú ítélete a harmadfokú határozatban írt változtatással a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
4. december
5. Dr. Elek Balázs sk. a tanács elnöke