Köm.5007/2014/3 – Kúria

(6)bekezdésében foglalt jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget; - elrendeli, hogy Muhi Község Önkormányzata jogalkotási kötelezettségének

1. július 31ig tegyen eleget; - elrendeli határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét; - elrendeli, hogy a határozat közzétételére – a Magyar Közlönyben való közzétételt követő nyolc napon belül – az önkormányzati rendelet kihirdetésével azonos módon kerüljön sor. A határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás Az indítvány alapjául szolgáló tényállás:
2. Az indítványozó
3. december 5-én tájékoztatta az érintett önkormányzatot arról, hogy a hulladékról szóló
4. évi CLXXXV. törvényben (a továbbiakban: Ht.) kialakított új hulladékgazdálkodási előírások a települési önkormányzatok feladatait és rendeletalkotási kötelezettségeit is módosította. Felhívta ezért az érintett önkormányzatot a tárgykörben hatályos rendeleti szabályozásának áttekintésére és a szükséges jogalkotási feladatok ellátására.
5. Az indítványozó
6. szeptember 4-én ismételten tájékoztatást adott az érintett önkormányzatnak a Ht.-ből adódó jogalkotási feladatokra.
7. Az indítványozó
8. szeptember 19-én adatgyűjtési céllal kereste meg az érintett önkormányzatot a hulladékgazdálkodási tevékenységével összefüggésben, egyben tájékoztatta arról, hogy a vízgazdálkodásról szóló
9. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) a folyékony hulladék gyűjtésére vonatkozó szabályozás tekintetében a 44/C. §

(2)bekezdésére is figyelemmel a 45. §

(6)bekezdésében adott a települési önkormányzatok számára nem mellőzhető rendeletalkotási felhatalmazást. A rendeletek megalkotásának határidejét

1. november 5-ében jelölte meg.
2. Az érintett önkormányzat képviseletében eljáró Sajóörösi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője
3. október 10-én kelt válasza szerint Muhi község nem alkotott rendeletet sem a hulladékgazdálkodással kapcsolatos Ht.-beli, sem pedig a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz (folyékony hulladék) begyűjtésére vonatkozó Vgtv.-beli felhatalmazás alapján. Az érintett önkormányzat területén nem épült ki a közműves csatornahálózat sem, ezért annak begyűjtéséről „a környékbeli szolgáltatók (tiszaújvárosi emődi, miskolci szakcégek és vállalkozók)” útján gondoskodnak. Az összegyűjtött folyékony lakossági Kúria I.Köm.5.007/2014/3-1 2 hulladék az érintett önkormányzat esetében a tiszaújvárosi, valamint a miskolci hatóságilag kijelölt lerakóhelyen kerül elhelyezésre. A jegyző arról tájékoztatta az indítványozót, hogy az érintett önkormányzat
4. október végéig eleget tesz úgy a Ht. mint a Vgtv. alapján fennálló jogalkotási kötelezettségének.
5. Az indítványozó
6. december 18-án BO-13/652-1/
7. számú törvényességi felhívásával fordult az érintett önkormányzathoz, amelyben
8. február 17-i határidővel felhívta a Vgtv.
9. §

(6)bekezdésében kapott felhatalmazáson alapuló rendeletalkotási kötelezettségének teljesítésére. Az indítvány és az érintett önkormányzat állásfoglalása

1. Az érintett önkormányzat a törvényességi felhívásban megjelölt határidőben a felhívásban foglaltaknak nem tett eleget, ezért az indítványozó a Kúria előtt indítványozta annak megállapítását, hogy az érintett önkormányzat elmulasztotta a helyi hulladékgazdálkodási közszolgáltatás ellátásának és igénybevételének szabályozására vonatkozó törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét. Kérte, hogy a Kúria határidő tűzésével kötelezze az érintett önkormányzatot jogalkotási kötelezettségének teljesítésére. Indítványát az Alaptörvény
2. Cikk

(2)bekezdésére, a jogalkotásról szóló

1. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
2. §

(4)bekezdésére, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló

1. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.)
2. §

(1)bekezdés

1. pontjára, valamint a Vgtv.
2. §

(6)bekezdésében foglaltakra alapította.

1. Az érintett önkormányzat a részére állásfoglalás benyújtására szóló felhívással kézbesített indítványra a kitűzött határidőben állásfoglalást nem terjesztett a Kúria elé. A Kúria Önkormányzati Tanácsa döntésének indokolása
2. Az indítvány megalapozott. A Kúria rögzíti, hogy az indítvány határidőben, azaz az indítványozó számára nyitva álló tizenöt napos határidő eltelte előtt megérkezett.
3. Az indítvány értelmében az érintett önkormányzat elmulasztott eleget tenni a Vgtv.
4. §

(6)bekezdése szerinti felhatalmazásból származó jogalkotási kötelezettségének. A törvényi felhatalmazás alapján az érintett önkormányzat az Alaptörvény 32. cikk

(2)bekezdése, illetve a Jat. 5. §

(4)bekezdése alapján köteles jogalkotói hatalmát gyakorolni. 10. A Vgtv. 45. §

(6)bekezdése értelmében „[f]elhatalmazást kap a települési önkormányzat képviselő-testülete, hogy a törvény 44/C. §

(2)bekezdésében meghatározottakat rendeletben szabályozza”. A Vgtv. 44/C. §

(2)bekezdése az önkormányzati rendeletalkotási kötelezettség tartalmát és terjedelmét adja meg. A Vgtv. 44/C. §

(2)bekezdésében megadott felsorolás közművesítés hiányában a háztartási szennyvíz begyűjtésével és elszállításával összefüggő, a helyi közösség jogait és kötelezettségeit érintő magatartási szabályok megalkotását írják elő az érintett önkormányzat számára. 11. Ugyanakkor tágabb összefüggésben a Vgtv. 44/B. § - 44/J. §-ok azokat a kérdéseket rendezi, amelyek az érintett önkormányzat Mötv. 13. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint, valamint a Vgtv.
2. §

(2)bekezdés d) pontján alapuló kötelező feladatához kapcsolódnak. A Vgtv. hivatkozott rendelkezései – hasonlóan a kommunális hulladék gyűjtésének és elszállításának avagy a közterületi várakozás (parkolás) közszolgáltatásaihoz a háztartási szennyvíz elszállításával összefüggő közszolgáltatási jogviszony három szereplőjének magatartási szabályait rögzíti. Ebben a jogviszonyban az önkormányzat mint a közfeladat kötelezettje, a vállalkozó mint a szolgáltatást ténylegesen nyújtó (koncessziós) társaság, végül a helyi közösség mint a szolgáltatást (kötelezően) igénybe vevő fogyasztó jelenik meg. Az önkormányzati felhatalmazás tehát arra vonatkozik, hogy az önkormányzati jogalkotó a törvényi keretek között alakítja ki a fogyasztói jogokat és kötelezettségeket érintő Kúria I.Köm.5.007/2014/3-1 3 magatartási szabályokat. A jogalkotói kötelezettség elmulasztása a közszolgáltatási szerződés három szereplőjén számon kérhető jogszabályi alapjainak hiányát eredményezi.

1. Az érintett önkormányzat a törvényességi felhívásban foglaltakra nem tett észrevételt, előzetesen jelzett jogalkotási szándéka ellenére kötelezettségének teljesítéséről nem adott számot. Elmulasztotta azt is, hogy a Kúria által kézbesített felhívásban foglaltaknak eleget téve állást foglaljon a mulasztás megállapítására vonatkozó indítványban foglaltakra. A Kúrai a mulasztást úgy értékelte, hogy az érintett önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének nem tett eleget.
2. A Bszi.
3. §-a értelmében „[h]a az önkormányzati tanács megállapítja, hogy a helyi önkormányzat a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettségét elmulasztotta, határozatában határidő tűzésével elrendeli, hogy a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének tegyen eleget.” A vizsgált esetben a jogalkotási kötelezettség a Vgtv.
4. §

(6)bekezdése szerinti valamennyi kérdéskör szabályozására kiterjed. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a határidő meghatározásakor a rendeletalkotás időigényére volt tekintettel. 14. A Mötv. 137. §

(3)bekezdése értelmében a Kúria által megszabott határidő eredménytelen eltelte rendelet-pótlási eljárásba torkollhat. Végső fokon a hiányzó – bármely tartalmú önkormányzati - rendeletet kúriai felhatalmazás alapján a kormányhivatal vezetője alkotja meg – a helyi közösség érdekében. Az alkalmazott jogszabályok 15. 1995 évi LVII. törvény 45. §

(6)bekezdés;

1. évi CLXI. törvény
2. § A döntés elvi tartalma
3. A jogalkotási kötelezettség elmulasztása a közszolgáltatás kötelezettjének és a fogyasztók jogainak és kötelezettségeinek tisztázatlanságát, a közszolgáltatás teljesítésének esetlegességét eredményezi. Záró rész
4. A Kúria Önkormányzati Tanácsa a törvényen alapuló jogalkotási kötelezettség elmulasztásának megállapítására tekintettel elrendelte határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét. A határozat Magyar Közlönyben való közzététele a Bszi. 55.

(2)bekezdésének és

1. §-án alapul.
2. A jogorvoslat lehetőségét a Bszi.
3. §-a zárja ki. Budapest,
4. május
5. Dr. Kozma György sk. a tanács elnöke, Dr. Hörcherné dr. Marosi Ildikó sk. előadó bíró, Dr. Balogh Zsolt sk. bíró