Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.113/2024/6.szám A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Szakszervezet (ügyintéző: Név kamarai jogtanácsos, cím2.) Az alperes: alperes1 (cím3) Az alperes képviselője: Név1 kamarai jogtanácsos A fellebbezést benyújtó fél: felperes
- sorszám alatt; alperes
- sorszám alatt A per tárgya: megbízási díj Az elsőfokú bíróság: Veszprémi Törvényszék A fellebbezéssel támadott határozat száma: 5.K.700.691/2023/
- szám Ítélet A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét – fellebbezett részében – részben megváltoztatja, az alperest terhelő marasztalás összegét 753.688 (hétszázötvenháromezerhatszáznyolcvannyolc) forintra és ennek az elsőfokú ítéletben írtak szerinti kamataira, az elsőfokú perköltség összegét pedig 38.409 (harmincnyolcezer-négyszázkilenc) forintra felemeli. Az elsőfokú bíróság ítéletét az ezen felüli fellebbezett részében helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül a felperesnek 34.500 (harmincnégyezer-ötszáz) forint másodfokú eljárásban felmerült perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.113/2024/6 2 Indokolás [1] [2] [3] Az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás szerint a felperes körzeti megbízotti beosztásban dolgozott az alperes hivatásos állományú tagjaként az Rendészeti Alosztály, munkavégzésének helye az Rendőrörse. A körzeti megbízotti tevékenység ellátása mellett
- augusztus
- és
- július
- napja között parancsnoka létszámhiány miatt járőri feladatok, járőrszolgálat és kísérőőri feladatok ellátására utasította, amely feladatok egy részét a saját körzeti megbízotti területén és a körzeti megbízotti csoport területén kívül látta el havi rendszerességgel, folyamatosan. A megbízási díj megfizetése iránt
- szeptember
- napján előterjesztett szolgálati panaszát az alperes elutasította. A felperes keresetében a
- február 1-től
- május 15-ig terjedő időszakra vonatkozóan 768.182 forint megbízási díj és ennek a középarányos időponttól számított törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint a perköltség megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Keresetét a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontjára, valamint a
(2)-
(5)bekezdéseire alapította; a megbízási díj havi mértékét az illetményalap 75%-ában határozta meg. A peresített időszakban általa ellátott tevékenységekről részletes havi kimutatást csatolt a keresetleveléhez. Egyrészt létszámhiányra és helyettesítésre, másrészt többlettevékenységre hivatkozott. Ez utóbbi kapcsán a járőrszolgálattal összefüggésben a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
- (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: BM. rendelet) alapján kiemelte, hogy a körzeti megbízott és a járőr (járőrvezető, járőrparancsnok) egymástól lényegesen különböző beosztások, amely tényt az is alátámaszt, hogy a két beosztásról két különböző szabályzat rendelkezik, így a körzeti megbízotti szabályzatról a 26/
- (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB szabályzat), míg a járőrökre vonatkozóan a járőr- és őrszolgálati szabályzatról szóló 13/
- (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) szól. A járőrszolgálat ellátásakor a Tevékenységirányító Központ közvetlen irányítása alá tartozott. Utalt arra, hogy a KMB szabályzat
- augusztus 12-i hatállyal módosult a 25/
- (VIII. 11.) ORFK utasítással, azonban véleménye szerint ez a módosítás jogszabályba ütközik, mert ellentétes a Hszt.-vel és a BM. rendelettel, emiatt körzeti megbízottként továbbra is jogosult a többlettevékenység ellátásáért megbízási díjra, miután a működési körzetén kívül látott el rendszeresen szolgálati feladatokat. Az alperes védiratában a követelés jogalapját és összegét is vitatta, emiatt a kereset elutasítását és a felperes perköltségben való marasztalását kérte. A felperes által csatolt kimutatás adatait nem vonta kétségbe, azonban hangsúlyozta a körzeti megbízotti és a járőrszolgálat hasonló feladatait. Álláspontja szerint a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladat ellátására nem került sor, a létszámhiányt pedig átmenetinek minősítette. Véleménye szerint a járőri feladatokra való beosztás csak eseti jelleggel történt, Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.113/2024/6 [4] [5] [6] [7] 3 és a KMB szabályzat
- augusztus 12-i módosításával már külön ellentételezés nélkül volt köteles ellátni a felperes a járőri feladatait is. Emellett a
- február 1-ét követő időszakra vonatkozóan azért is alaptalan a kereset, mert a Hszt.
- §
(5)bekezdése módosult, az előírt jelentős többlettevékenység és a rendszeres jelleg nem valósult meg. A kereset összegét illetően arra hivatkozott, hogy nem indokolt az illetményalap 50%-os, minimum mértékétől való eltérés, miután a felperes vegyesen látott el járőri és körzeti megbízotti szolgálatot, amely a saját körzetét is érintette. Emellett a járőr beosztás alacsonyabb besorolási kategória, amely kisebb felelősséggel jár. Kiemelte, hogy
- október hónapban két napot volt szolgálatban a felperes, amelyből csak egy esetben látott el járőrszolgálatot, 2022 decemberében pedig nem dolgozott. Hivatkozott arra is, hogy a szolgálati panaszt elutasító határozat
- május
- napján kelt, az ezt követő időszakra érvényesített igény mindenképpen alaptalan. Az elsőfokú bíróság a keresetet túlnyomórészt alaposnak találta, és a
- február 1-től
- január 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan 695.712 forint megbízási díj és ennek
- április
- napjától számított törvényes mértékű késedelmi kamata, valamint 34.786 forint perköltség megfizetésére kötelezte az alperest. Ezt meghaladóan a keresetet elutasította. A megítélt tőkeösszeg 24 hónapra az illetményalap (38.650 forint) 75%-ának, 28.988 forintnak a szorzata. Ítéletének indokolásában felhívta a Hszt.
- §
(1)-
(3),
(5)-
(6)bekezdését, ismertette a KMB szabályzat
- augusztus
- napjáig hatályban volt 2., 13., 21., 22., 24., 25., 30.,
- és
- pontját, valamint a Járőrszabályzat vonatkozó 1.1., 3.4., VI.10.
- pontjait, a KMB szabályzat
- augusztus 12-től hatályos
- pont b) és c) pontjait. Mindemellett felhívta a Hszt.
- február
- napjától kezdődően hatályos
- §
(3)bekezdésében, valamint a 102. §
(1)bekezdés b) pontjában írtakat. Rögzítette, hogy a Hszt.
- január 31-ig hatályban volt
- §
(1)bekezdés c) pontja értelmében a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Erre figyelemmel az alperes jogszerűen bízta meg a felperest olyan feladatok elvégzésével, amelyek a képzettségéhez, végzettségéhez, szakmai tapasztalatához kapcsolódtak. Az alperesnek ez a joga azonban nem sértheti a felperes díjazásra (ellenszolgáltatásra) való jogosultságát. Ha a felperes a megbízást az eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végezte, a többletszolgáltatásért díjazásra jogosult [Hszt. 71. §
(5)bekezdés]. Összehasonlítva a körzeti megbízotti szolgálat ellátásához tartozó szolgálati beosztásba tartozó feladatokat a járőrszolgálat feladataival, arra a következtetésre jutott, hogy amikor a felperes a működési körzetén kívül járőrszolgálatra volt beosztva, többletfeladatot látott el. Hangsúlyozta, hogy a felperes a járőrszolgálatot eredeti szolgálati beosztásának ellátása mellett végezte, az eredeti beosztás alól pedig az alperes őt nem mentesítette. A kimutatás alapján a többletfeladatokat nem eseti jelleggel, hanem folyamatosan és rendszeresen végezte. Rámutatott, a Kúria több eseti döntésében kimondta (Kfv.VII.39.247/2020/4., Kfv.VII.39.523/2021/4.), hogy a munkakör kiterjesztő értelmezésére nincs lehetőség, ezért jogellenes az olyan gyakorlat, amikor a munkáltató a munkakör részének tekinti egy másik munkakör feladatainak akár átmeneti, akár tartós ellátását. Amennyiben a rendszeresen elvégzett további tevékenység nem tartozik az adott szolgálati beosztáshoz, az mindenképpen többletfeladatként értékelendő, és ellentételezésre jogosít. Véleménye szerint a KMB szabályzat
- augusztus 12-i módosítása sem eredményezi az alperes megbízási díj alóli mentesülését, hiszen az ORFK utasítás, annak hatályon kívül helyezése vagy módosítása nem jelentheti a munkáltató olyan feladatmeghatározását, amely nem képezi a beosztás részét (Kúria Kf.III.45.173/2021/4.). Utalt arra, hogy a megbízási díjra való jogosultságot a különleges jogrend idején sem lehet kétségbe vonni. Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.113/2024/6 [8] [9] [10] [11] [12] [13] 4 Mindezek alapján úgy ítélte meg, hogy a felperes a többletdíjazásra
- február 1-től
- január 31-ig jogosult volt, de
- december hónapra nem terjesztett elő igényt a felperes.
- október hónapban két alkalommal látott el működési körzetén és a csoport körzeten kívüli járőrfeladatokat, amely az azt megelőző és azt követő hónapokra, a hasonló tevékenységre figyelemmel, folyamatos szolgálatellátásnak tekinthető. A Hszt.
- §
(5)bekezdése alapján az illetményalap 50-200%-áig terjedő mértékre tekintettel a minimális mértékhez közelítő 75%-ban igényelt összeget arányosnak minősítette a felperes által rendszeresen, huzamos időn át ellátott többletszolgálattal, még akkor is, ha az alacsonyabb beosztási fokozatú volt. A 2023. február 1-től kezdődő időszakra vonatkozóan azonban alaptalannak ítélte az igényt, és a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 88. §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontja alapján elutasította, mivel megítélése szerint a Hszt. módosítására tekintettel a felperes a szolgálati beosztásához nem tartozó, de a végzettsége, képzettsége alapján részére meghatározott szolgálati feladatokat a szolgálatteljesítési időn belül külön ellentételezés nélkül köteles végrehajtani. A perköltségről a pernyertesség-pervesztesség aránya alapján rendelkezett. E határozattal szemben mindkét fél fellebbezést terjesztett elő. A felperes fellebbezésében az elsőfokú ítélet részbeni megváltoztatásával a 2023. február 1től április 30-ig tartó időszakra vonatkozóan az alperest megbízási díjként további 86.964 forintban kérte marasztalni és a másodfokú perköltség megfizetésére kötelezni. Megsértett jogszabályhelyként a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a), b), c) pontjára és
(5)bekezdésére, a 102. §
(1)bekezdés a), b) pontjára, valamint a
- §
- és
- pontjaira hivatkozott. Álláspontja szerint a Hszt.
- február 1-i módosítása igényének alaposságát nem érinti, a megbízási díjra való jogosultsága a
- §
(1)bekezdés c) pontjára figyelemmel továbbra is fennállt, a jelentős többletmunka nem eseti jellegű, hanem rendszeres volt, amely feltétel az ő esetében mind
- február 1-t megelőzően, mind azt követően teljesült. Felhívta a figyelmet arra, hogy a Hszt.
- §
(1)bekezdés
- a)és
- b)pontjára, a járőri létszámhiányra is alapította a keresetét, azonban azt az elsőfokú bíróság nem vizsgálta, mert a
- c)pont alapján már alaposnak találta a keresetet, a Hszt. 102. §
(1)bekezdés b) pontja ezért esetében nem alkalmazható. Az alperes fellebbezésében az elsőfokú határozat részbeni megváltoztatását és elsődlegesen a kereset teljes elutasítását, másodlagosan a
- augusztus 12-ét követő időszak vonatkozásában a kereset elutasítását és a felperes első- és másodfokú perköltségben való marasztalását kérte. Megsértett jogszabályhelyként a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(5)bekezdését, a Hszt. 71. §
(1)bekezdés a),
- b)és
- c)pontját, a 71. §
(5)bekezdését, valamint a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet 35. §
(4),
(6)és
(7)bekezdését jelölte meg. Hangsúlyozta, hogy a körzeti megbízottak csak közrendvédelmi járőrszolgálatot látnak el, amely a működési körükben egyébként is a feladataik közé tartozik. A KMB szabályzat
- augusztus 12-i módosítása a területi korlátot eltörölte, azaz működési körzetén kívül, a rendőrkapitányság egész illetékességi területén a körzeti megbízott feladatává vált a járőrszolgálati feladatok ellátása. A különleges jogrendre nem hivatkozott, ezért az elsőfokú ítéletben az erre vonatkozó indokolás iratellenes. Véleménye szerint a Hszt.
- §
(6)bekezdésében és a 31/
- (VI. 16.) BM rendelet
- §
(3),
(4)és
(7)bekezdésében írt feltételeket vizsgálni kellett volna, azaz helyettesítés esetében csak a 30 napot meghaladó, egybefüggő időtartamon túl, folyamatosan helyettesített személy feladatkörében eljárva ténylegesen jelentkező többletmunka után jár ellenszolgáltatás. A felperes azonban a körzeten kívüli járőri jellegű szolgálati feladatokat túlnyomórészt a körzeti megbízotti beosztásához Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.113/2024/6 [14] [15] [16] [17] [18] [19] [20] 5 tartozó munkaköre helyett, az aznap meghatározott egyéb szolgálati feladatként hajtotta végre, mely a felperes részére nagyobb felelősséget, leterheltséget nem jelentett, és időtartama nem haladta meg a 30 napot. Munkaideje egy részében pedig a körzetébe és a munkakörébe tartozó tevékenységet végzett, amely nem képezheti megbízási díj megállapításának alapját. A KMB szabályzat
- pontja értelmében a körzeti megbízott szolgálatteljesítési idejének legalább 70%-ában közterületi tevékenység ellátására köteles, amely megegyezik a Járőrszabályzatban írt járőrfeladatokkal. Emellett felhívta a figyelmet arra, hogy az elsőfokú ítélet számítási hibát tartalmaz miután
- december hónapra a felperes nem terjesztett elő megbízási díj iránti igényt, így
- február 1-től
- január 31-ig terjedően csak 23 hónappal kell számolni, a 23x28.988 forint pedig 666.724 forintot tesz ki. A peres felek fellebbezési ellenkérelme az ellenérdekű fél fellebbezése kapcsán az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult azzal, hogy a felperes elfogadta a számítási hibára vonatkozó észrevételt. A felperes az alperes fellebbezése nyomán kiemelte, hogy az elsőfokú bíróság a Hszt.
- §
(1)bekezdés
- c)pontja alapján megállapította a többlettevékenységet, ezért nem elemezte részletesen az
- a)és
- b)pontban írt feltételeket. Kiemelte, hogy a körzeti megbízottnak a saját működési területén kell közterületen 70%-ban szolgálatot teljesíteni, nem bármely más közterületen. A jelen esetben saját körzetén kívül kellett túlnyomórészt járőrszolgálatot ellátnia. A körzeti megbízotti és a járőri feladatok elválnak egymástól, és a munkáltató csak egy adott beosztáson belül határozhatja meg a munkaköri feladatokat. A KMB szabályzat módosítása pedig a Hszt.-vel és a BM rendelettel ellentétes, tehát nem alkalmazható. A felperes fellebbezése alapos, az alperes fellebbezése túlnyomórészt alaptalan. A másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezések és a fellebbezési ellenkérelmek keretei között vizsgálta felül. Miután az elsőfokú bíróság az ítéletét elsődlegesen a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjára alapította, és a fellebbezések az abban írtakat értelmezték eltérően, a másodfokú bíróság is elsődlegesen e jogszabályhelyet vizsgálta és értelmezte. A Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja szerint a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Az e törvényhely értelmezése nyomán kialakult töretlen bírói gyakorlat szerint (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.III.45.090/2021/4.) a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával többletfeladatként. Kiemeli azonban a másodfokú bíróság, hogy a munkáltatónak az a joga, hogy a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, annak teljesítése esetén nem sértheti az érintett díjazásra való jogosultságát. Az alperes fellebbezésében alaptalanul utalt arra, hogy a járőri feladat a körzeti megbízotti szolgálati beosztáshoz tartozó feladat. A Kúria több hasonló ügyben hozott ítéletében (Kf.VII.39.549/2021/4.,Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4., Kf.VII.45.018/2021/4., Kf.III.45.083/2021/4.) úgy foglalt állást, hogy a körzeti megbízott és a járőr egymástól különböző beosztások. Több határozatában rámutatott arra is, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időn át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, a járőrfeladatokat rendszeresen végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). Alaptalanul hivatkozott az alperes arra is, hogy a KMB szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos rendelkezései lehetőséget adtak a felperes munkakörének a járőri munkakörrel történő bővítésére. Az ORFK mint központi államigazgatási szerv [a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény 1. §
(2)bekezdés d) Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.113/2024/6 [21] [22] [23] [24] [25] [26] 6 pontja] vezetője a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 23. §
(4)bekezdés c) pontjában szabályozott jogkörénél fogva normatív utasításban szabályozhatja a vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét, így – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. §
(1)bekezdés
- b)pontja szerint is – normatív utasításban határozhatja meg a körzeti megbízottak feladatellátását, tevékenységi körét, azaz egyes munkaköri feladatait. A KMB szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályos rendelkezései a BM rendelet 2. mellékletével konform módon rögzítették, hogy a körzeti megbízott mely sajátos körülmények mellett, milyen illetékességi területen láthat el járőri, járőrszolgálati feladatokat. E szabályozás nem tekintette a munkakör részének egy másik munkakör feladatainak akár átmeneti, akár tartós ellátását, csak részfeladatok ellátásáról rendelkezett. Ezzel szemben az ORFK vezetője a KMB szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával annak 2. pont b)-
- c)alpontjai és 44. pontja értelmében – a 25. pontban tett kivétellel – arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a járőrszolgálati szabályzat szerinti feladatok ellátását, tehát a járőri, járőrszolgálati feladatok majdnem teljes körének elvégzését. Így a BM rendelet 1. §
- a)pontjába és a 2. melléklet 3. pontjába ütközően a körzeti megbízotti beosztás részeként kezelte a járőr beosztás feladatainak ellátását. A két beosztás munkaköri feladatai közötti minimális megkülönböztetést a KMB szabályzat 2. pont
- a)alpontja és 25. pontja szerinti feladatok jelentik. Az utasítás mint a Jat. 23. §-a szerinti közjogi szervezetszabályozó eszköz a Jat. 24. §
(1)bekezdése alapján jogszabállyal, így a BM rendelettel nem állhat ellentétben. Amennyiben a bíróság a KMB szabályzatnak olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, úgy sérülnének a BM rendelet szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt-nek a besorolásra (114-
- §), valamint az illetmény meghatározására (154-
- §) kialakított kógens rendelkezései, melyek a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Mindezekre tekintettel – a Hszt. és a BM rendelet szabályozásának sérelme nélkül – nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás valamennyi feladatát. Ezért helyesen állapította meg az elsőfokú bíróság, hogy a felperes által a kimutatásban írtak szerint nem vitathatóan rendszeresen végzett járőrszolgálat a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. A Kúria vonatkozó gyakorlata következetes abban a kérdésben is, hogy a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör többletfeladatkénti minősítése a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.45.033/2022/6.). Ennek tükrében a keresetlevélhez csatolt kimutatásban írtak szerint a felperes
- február 1-től, a fellebbezésben írtakra figyelemmel,
- április 30-ig, a
- december hónapot leszámítva, folyamatosan és rendszeresen látott el körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatokat. Ebből következően az elsőfokú bíróságnak a
- február 1-től
- január 31-ig terjedő időszakra a kereset jogalapját megállapító döntése helytálló. Az alperes a veszélyhelyzeti rendelkezésre nem hivatkozott az eljárásban, ezért az elsőfokú ítéletben az azzal összefüggő indokolás szükségtelen. A felperes fellebbezésében alappal sérelmezte keresetének részbeni, a Hszt.
- február
- napjától hatályos rendelkezéseire alapított elutasítását. A Hszt. e módosítása során a jogalkotó a megbízási díj jogintézményét megtartotta, azt a Hszt.
- §-ában a korábbiakhoz viszonyítva szigorúbb feltételekhez kötötte, azonban a rendszeres és jelentős többletmunka ellátásáért a hivatásos állomány tagjainak továbbra is ellenszolgáltatásban kell részesülniük. A kimutatás Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.113/2024/6 [27] [28] [29] [30] [31] [32] 7 alapján a felperes
- február 1-t követően is rendszeresen végzett utasításra többletfeladatot, amivel összefüggésben a jelentős többletmunka mint feltétel továbbra is teljesült. A Hszt.
- §
(1)bekezdés b) pontjának módosítása az ellentételezésre való jogosultságot nem zárja ki. A Hszt. 102. §
(1)bekezdés b) pontjának helyes értelmezése az lehet, hogy az abban foglalt általános szabály alól a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontja kivételt jelent. Ellenkező esetben a hivatásos állományú tagok ellenszolgáltatás nélkül, lényegében korlátozástól mentesen kötelesek lennének ellátni a beosztásukhoz nem tartozó feladatokat, ez pedig a jogalkotói céllal nyilvánvalóan ellentétes. A Hszt. 102. §
(1)bekezdés b) pontjában szereplő általános szabály helyett tehát a Hszt. 71. §
(1)bekezdés c) pontjában rögzített rendelkezés alkalmazandó, amely alapján megbízási díj jár a felperesnek
- február
- napjától is. Az elsőfokú ítéletnek a megbízási díj mértékével kapcsolatos érvelésével a másodfokú bíróság minden tekintetben egyetértett, a megbízási díj százalékos mértékének csökkentésére indokot nem látott, azonban az elsőfokú bíróság által ejtett számítási hibát korrigálta. Az illetményalap 75%-ának megfelelő havi 28.988 forint a
- február 1-től
- január 31-ig terjedő időszakra vonatkozóan,
- december hónap kivételével, 23 hónapra számítva helyesen 666.724 forintot tesz ki. A felperes fellebbezése a kifejtett indokok alapján alapos volt a
- február 1-től április 30-ig terjedő időre, ami további három hónapra (3 X 28.988) összesen 86.964 forint megbízási díjat jelent. Ezért a másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
- §
(2)bekezdése alapján részben megváltoztatta, és az alperest terhelő tőkemarasztalást e kettő összegére, 753.688 forintra felemelte az elsőfokú ítéletben írt késedelmi kamatok változatlanul hagyása mellett; egyúttal a felperesnek járó elsőfokú perköltséget 38.409 forintra felemelte. A felperes fellebbezése eredményes, míg az alperes fellebbezése túlnyomórészt eredménytelen volt, ezért a Kp. 35. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján a pervesztes alperes köteles a felperes másodfokú eljárásban a fellebbezéssel és a fellebbezési ellenkérelemmel összefüggésben felmerült költségeit megfizetni, amelynek összegét a Pp. 81. §
(1)és
(2)bekezdésére, a 82. §
(3)bekezdésére, valamint a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontjára,
(5)bekezdésére és a 4. §
(1)bekezdés a) pontjára tekintettel állapította meg a másodfokú bíróság. Az alperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. §
(1)bekezdés c) pontja alapján személyes illetékmentes, ennek folytán a meg nem fizetett fellebbezési eljárási illeték a Pp. 102. §
(1)és
(6)bekezdése értelmében az állam terhén marad. A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó 77. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. Pécs,
- január
- Dr. Tolnai Ildikó s.k. a tanács elnöke, Dr. Vogyicska Petra s.k. előadó bíró, Gáspárné dr. Baranyabán Judit s.k. bíró Fővárosi Ítélőtábla 8.Kf.700.113/2024/6 8