A határozat elvi tartalma: Elvi jelentőségű jogkérdés hiányában a felülvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. A jogerős ítélettel az egyént ért jogsérelem önmagában társadalmi jelentőséggel, különleges súllyal nem bír. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.III.37.753/2022/
- A tanács tagjai: Dr. Sperka Kálmán a tanács elnöke, Dr. Gyurán Ildikó előadó bíró, Dr. Suba Ildikó bíró, Dr. Sugár Tamás bíró, Dr. Bérces Nóra bíró A felperes: felperes1 (cím1) A felperes képviselője: Balogh, Bihari, B.Szabó, Jean, Zalavári és Társai Ügyvédi Iroda (cím2) Az alperes: Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal (2800 Tatabánya, Bárdos László utca 2.) Az alperes képviselője: Dr. Kósa Mónika Szidónia kamarai jogtanácsos Az I.r. alperesi érdekelt: I. rendű alperesi érdkelt Egyesület (cím3) Az I. r. alperesi érdekelt jogi képviselője: Dr. Kis. N. Csaba ügyvéd (cím4) A II. r. alperesi érdekelt: II. rendű alperesi érdekelt Egyesület (cím5) A II. r. alperesi érdekelt jogi képviselője: dr. Mózes Ákos ügyvéd (cím6) A per tárgya: földforgalmi ügyben indult jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: a II. r. alperesi érdekelt,
- sorszám alatt A felülvizsgálni kért jogerős ítélet: a Győri Törvényszék
- június 30-án kelt 103.K.700.242/2022/
- számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a II. rendű alperesi érdekelt felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás Kúria III.Kfv.37.753/2022/2 2 A befogadhatóság alapjául szolgáló tényállás [1]
- december 11-én a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/
- (XII.25.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Khvr.)
- számú mellékletének
- pontja szerint indult környezeti hatásvizsgálati eljárás eredményeként a hatóság a szakhatósági állásfoglalásokat figyelembe véve
- február 25-én kelt és
- március 27-én véglegessé vált KE-06/KTO/001567/
- számú határozatával a felperes részére környezetvédelmi engedélyt adott helyszín kutatási területen tervezett külszíni bányászati tevékenységre. E határozat miatt
- augusztus 7-én a lakosság panasszal élt. A bejelentés nyomán indult kivizsgálás során az alperes jogszabálysértést észlelve
- augusztus 11-én határozatát hivatalból visszavonta, ezzel egyidejűleg a felperes külszíni bányászati tevékenységre vonatkozó környezetvédelmi engedély kiadása iránti kérelmet elutasította. Az alperes a Khvr. 10.§
(4)bekezdés a) pontjára, az 5. §
(2)bekezdés
- c)pontjának
- cb)alpontjára és a Khvr. 6.§
(1)bekezdésére hivatkozással megállapította, hogy az engedélyt megadó határozat jogszabálysértő módon nem vette figyelembe teljeskörűen több szakkérdés vizsgálatának eredményét. Így csak az indokolás tartalmazta Pilismarót község jegyzőjének 982/
- számon kiadott tájékoztatását, a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal kormánymegbízotti kabinet állami főépítészének KE/8/5-1/
- számú feljegyzésében foglalt megállapításokat, a KomáromEsztergom Megyei Kormányhivatal Esztergomi Járási Hivatal Földhivatali Osztálya által a termőföld mennyiségi védelmének követelményei tekintetében lefolytatott szakkérdés vizsgálatáról készült, 10.129/2/
- számú feljegyzését. Az alperes határozatának csak az indokolásában rögzítette továbbá, hogy a Komárom-Esztergom Megyei Kormányhivatal Tatabányai Járási Hivatal Hatósági Főosztály Építésügyi és Örökségvédelmi Osztály a KE06/EP/2208-2/
- számú feljegyzésében a kulturális örökségvédelmi szakkérdés vizsgálatának eredményeként megállapította, hogy a vizsgált terület a közhiteles hatósági nyilvántartás adatai szerint két ismert, nyilvántartott lelőhelyet érint. Amennyiben a bányatevékenység kiterjesztése a kulturális örökség védelméről szóló
- évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kult.tv.) 7.§
- pontja szerint nagyberuházásnak minősül, úgy az engedélyezési folyamat megkezdéséig előzetes régészeti dokumentáció készítése szükséges. [2] A felperes az alperes határozatával szemben előterjesztett keresetében a határozat hatályon kívül helyezését vagy megsemmisítését kérte. Jogszabálysértésként jelölte meg az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 120.§
(1)és
(2)bekezdéseit, a Khvr. 10.§
(4)bekezdésének a) pontját, 5.§
(2)bekezdés c) pontját, a termőföld védelméről szóló
- évi CXXIX. törvény 15/B.§-át, a Kult. tv. 7.§
- pontját, továbbá a környezet védelmének általános szabályairól szóló
- évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 91/D.§
(2)bekezdését. [3] Előadta, hogy az alperesi határozat indokolása hiányos, nem tartalmazza azt a tényt, hogy Pilismarót község önkormányzatának képviselő-testülete a településrendezési eszközöknek a tervezett kotrási tevékenységet lehetővé tevő módosítása mellett döntött, így a HÉSZ nem képezheti akadályát a felperes tevékenységének. Tévedett a hatóság az engedély visszavonásakor, mivel a teljes állásfoglalást tekintve nincs kizárási ok, a jegyző hozzájárult az engedély kiadásához. Az Állami Főépítész KE/8/5-1/2020. számú állásfoglalása szintén tartalmazza, hogy a vizsgálat a hatáskörébe nem tartozik. [4] A szakhatósági állásfoglalások hozzájárultak a környezetvédelmi engedély kiadásához, így azok nem alapozhatták meg az engedély visszavonását. Az alperes a hatáskörét túllépte akkor, amikor a szakhatósági állásfoglalásokat ezzel ellentétesen Kúria III.Kfv.37.753/2022/2 3 értelmezte, és ennek hatására döntött a már véglegessé vált határozat visszavonásáról. A szakhatósági állásfoglalás köti a hatóságot. [5] Kifejtette, az engedély kiadásakor nem merült fel egyetlen környezeti elem vonatkozásában sem kizáró ok, az épített és természetes környezet minden elemére kiterjedt a hatóság eljárásra, amelynek eredményeként kiadott környezetvédelmi engedély tekintetében a hatóság nem sértette meg a Khvr. 6.§
(1)bekezdésének rendelkezéseit. [6] A Kvt. 91/D.§
(2)bekezdésében foglaltak szerinti módosításra vagy visszavonásra csak akkor kerülhet sor, ha a közérdek érvényre juttatása érdekében a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízgazdálkodási, illetve közegészségügyi vagy talajvédelmi szempontok miatt szükséges. Jelen ügyben az alperes ilyen közérdeket nem jelölt meg. [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével az alperes KE-06/KTO-042559-2/
- számú határozatát megsemmisítette. [8] A Kúria a Kfv.VI.38.029/2021/
- számú ítéletével a törvényszék ítéletét hatályon kívül helyezte és az eljárt bíróságot új eljárás lefolytatására, valamint új határozat hozatalára utasította. Az új eljárásban a Kp. 20.§
(4)bekezdése alapján a bíróságnak értesítenie kellett az alapvető jogok biztosát a perbelépés lehetőségéről, aki nem kívánt érdekeltként perbelépni. Az elsőfokú ítélet [9] A törvényszék ítéletében az alperes határozatát megsemmisítette. A bíróság megállapította, hogy a felperes a hivatalból indult, az engedély visszavonását eredményező eljárásban ügyfélnek minősült, így jogosult az ezen eljárásban hozott döntéssel szemben a közigazgatás per megindítására is. [10] A felperes alappal hivatkozott arra, hogy alperes a környezetvédelmi engedélyt megadó határozatban legfeljebb feltételként írhatta volna elő, hogy a létesítési, építési engedély iránti kérelem előterjesztéséig a településrendezési eszközökkel az összhangot meg kell teremteni. [11] Környezetvédelmi engedély iránti kérelmet elutasító okként nem lehet arra hivatkozni, hogy egy beruházás folytatható-e vagy sem az adott termőföldön. A környezethasználati eljárásban az a vizsgálati szempont, hogy környezetvédelmi szempontból merül-e fel a tevékenység gyakorlását kizáró indok, míg a földvédelmi eljárásban kell azt vizsgálni, hogy a termőföld más célú hasznosítása engedélyezhető-e vagy sem. [12] Az örökségvédelmi hatóság által kért hatástanulmány készítésére vonatkozóan az alperes visszavonhatta volna határozatát és módosításra irányuló eljárás keretében kellett volna felhívnia a felperest, hogy csatolja hiánypótlás keretében azt. [13] Mind a termőföld védelme vonatkozásában felmerült szakkérdés, mind a kulturális örökségvédelmi szakkérdés vonatkozásában a környezetvédelmi hatóságnak a szakmai kompetenciával rendelkező szakhatóságot meg kell keresni. Az Ákr. 55.§
(1)bekezdése alapján a szakhatósági állásfoglalások kötik a hatóságot, így azzal ellentétes döntést nem hozhat. [14] A törvényszék szerint a Ktv. 91/D.§
(2)bekezdése szerinti közérdeket érintő érdeksérelmet bizonyítani kell, önmagában lakossági panaszra, tanulmányra hivatkozni nem elegendő az adott érdekek alátámasztására. A földvédelmi érdeket és a közérdeket összemosni Kúria III.Kfv.37.753/2022/2 4 nem lehet, a jogszabály csak a visszavonásra ad ezen okra hivatkozással lehetőséget, az engedély iránti kérelem elutasítására nem. [15] Összességében a bíróság megállapította, hogy az engedély iránti kérelem elutasításának feltételei nem álltak fenn, mivel olyan körülményekre hivatkozott az alperes, amelyek nem alapozták meg a kérelem elutasítását. A befogadás iránti kérelem [16] A jogerős ítélettel szemben a II. rendű érdekelt jogszabálysértések megjelölése mellett felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)és
- ab)alpontjára hivatkozással. A felülvizsgálati kérelme befogadását megítélése szerint a joggyakorlat egységének, továbbfejlesztésének biztosítása, és a jogkérdés különleges súlya, társadalmi jelentősége indokolja. Befogadás iránti kérelme egyéb indokot nem tartalmazott. [17] Az előterjesztett felülvizsgálati kérelem többek között kiterjed a szakkérdés hatósági vélemény és szakhatósági állásfoglalás jogértelmezésére, a közérdekű bejelentést követően hivatalból indított eljárás eredményére, a településkép romlása és a HÉSZ módosításával kapcsolatos kérdésekre, valamint az önkormányzat perbelépés lehetőségéről való tájékoztatására, perbeállítására a környezetvédelmi ügyekben. A Kúria döntése és jogi indokai [18] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. [19] A Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [20] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. Kúria III.Kfv.37.753/2022/2 5 A Kúria a felülvizsgálati kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [21] A Kúria mindenekelőtt hangsúlyozza, a befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére való hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [22] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpont –érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. [23] Alapot adhat a felülvizsgálatra az is, ha a jogerős határozat által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat ugyan kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel már nem támogatható. [24] A Kúria megítélése szerint sem az alperes határozata, sem a felülvizsgálati kérelem nem vetett fel olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [25] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva – Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ab)alpont – a felülvizsgálati kérelem befogadásának akkor van helye, ha az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége miatt indokolt. E befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A Kúria szerint azonban jelen ügy a jogalanyok széles körét sem közvetett, sem közvetlen módon nem érinti, rájuk semmilyen formában nincs kihatással. A Kúria továbbá nem észlelte a felülvizsgálati kérelemben foglalt jogkérdések tömeges számban történő előfordulását sem. [26] Az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségessége sem merült fel, ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [27] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerint a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelmére, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegésre alapozott felülvizsgálat a bíróság tisztességes eljárásának és a közigazgatás tisztességes ügyintézésének a kontrollját jelenti. A kógens, Kp. 117. §
(4)bekezdés rendelkezéséből következően ezen befogadási ok fennállását indokolni kell, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A felülvizsgálati bíróság kiemelten hangsúlyozza azt is, hogy a befogadással érintett döntésben a jogorvoslati kérelem által taglalt jogszabálysértésekről nem foglalhat állást, arra ugyanis kizárólag a felülvizsgálati kérelmet érdemben elbíráló, az eljárást befejező ítéletében vagy végzésében kerülhet sor. A felperes ilyen jogsérelemre nem hivatkozott. [28] A Kp. 117. §
(4)bekezdés második mondata értelmében a 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti befogadási ok esetében meg kell jelölni azt a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A felperes Kúria III.Kfv.37.753/2022/2 6 felülvizsgálati kérelmében ilyen döntésre nem hivatkozott, következésképpen ezen ok alapján sem volt helye a befogadásnak. [29] A felperes felülvizsgálati kérelme felsőbírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vet fel, ezért a Kúria a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatására nem látott indokot. [30] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdés alapján megtagadta. Az alkalmazott jogszabályok [31] Kp. 118. §
(1)és
(3)bekezdés A döntés rövid tartalma [32] Elvi jelentőségű jogkérdés hiányában a felülvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. A jogerős ítélettel az egyént ért jogsérelem önmagában társadalmi jelentőséggel, különleges súllyal nem bír. Záró rész [33] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [34] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadása tárgyában a Kp. 118. §
(2)bekezdése szerint tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
- október
- Dr. Sperka Kálmán s. k. a tanács elnöke előadó bíró Dr. Gyurán Ildikó s. k. Kúria III.Kfv.37.753/2022/2 Dr. Suba Ildikó s. k. bíró Dr. Sugár Tamás s. k. bíró Dr. Bérces Nóra s. k. bíró 7