Bfv.1420/2024/8 – Kúria

(1)bekezdése szerint minősülő kiskorú veszélyeztetésének bűntette esetén az alaki halmazat csak látszólagos, a specialitás miatt kizárólag a kiskorú veszélyeztetése bűntettét kell megállapítani. 2.A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú erkölcsi fejlődését veszélyezteti, ha a nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles kiskorú által elkövetett bűncselekmény elkövetéséhez maga is csatlakozik, és abban közösen vesznek részt. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.I.1420/2024/

1. A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Gimesi Ágnes, a tanács elnöke Dr. Schmidt Péter, előadó bíró Dr. Domonyai Alexa, bíró Dr. Gunyecz Zoltán, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: nyilvános ülés Az ülés napja:
2. április
3. Az ügy tárgya: garázdaság bűntette és más bűncselekmény Terhelt(ek): fiatalkorú terhelt1 és társai (terhelt2 II. rendű) Elsőfok: Budai Központi Kerületi Bíróság, 21.Fk.335/2022/50., ítélet, tárgyalás,
4. június
5. Másodfok: Fővárosi Törvényszék, 23.Fkf.9593/2023/16., ítélet, nyilvános ülés,
6. május
7. Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: a II. rendű terhelt terhére Rendelkező rész A Kúria a garázdaság bűntette és más bűncselekmény miatt fiatalkorú terhelt1 és társai ellen folyamatban volt büntetőügyben a II. rendű terhelt terhére a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva, a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 23.Fkf.9593/2023/
8. számú ítéletét terhelt2 II. rendű terhelt tekintetében hatályon kívül helyezi és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasítja. A Kúria elrendeli terhelt2 II. rendű terhelt által az első- és másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség címén esetlegesen befizetett összegnek a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt történő visszatérítését. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 16.800 (tizenhatezer-nyolcszáz) forint bűnügyi költséget az állam viseli. Kúria 1.Bfv.1.420/2024/8-II 2 A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Budai Központi Kerületi Bíróság mint fiatalkorúak bírósága a 21.Fk.335/2022/
9. számú,
10. június
11. napján meghozott ítéletében terhelt2 II. rendű terheltet bűnösnek mondta ki garázdaság bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
12. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
13. §

(1)bekezdés és

(2)bekezdés a) pont] mint társtettest. Ezért őt 260 óra közérdekű munka büntetésre ítélte. Rendelkezett arról, hogy ha a II. rendű terhelt a számára meghatározott munkát önhibájából nem végzi el, a közérdekű munkát, vagy annak hátralévő részét fogházban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. A bíróság a II. rendű terheltet az ellene kiskorú veszélyeztetésének bűntette [Btk. 208. §

(1)bekezdés] miatt emelt vád alól felmentette. Kötelezte a II. rendű terheltet 97.800 forint bűnügyi költség megfizetésére. [2] A Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a

1. május
2. napján megtartott nyilvános ülésen meghozott 23.Fkf.9593/2023/
3. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt vonatkozásában megváltoztatta, a Btk.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint minősülő kiskorú veszélyeztetése bűntette miatt emelt vád alóli felmentésre vonatkozó rendelkezést mellőzte, egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét a II. rendű terhelt tekintetében helybenhagyta. Kötelezte a II. rendű terheltet a másodfokú eljárás során felmerült 25.200 forint bűnügyi költség megfizetésére. [3] II. A Fővárosi Főügyészség az Fk.3740/2023/

1. számú beadványában
2. október
3. napján a Fővárosi Törvényszéken felülvizsgálati indítványt terjesztett elő a vádról rendelkező, jogerős ügydöntő határozat ellen terhelt2 II. rendű terhelt terhére a büntetőeljárásról szóló
4. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.)
5. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjában írt okból, mivel a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt törvénysértő büntetést szabott ki a bíróság. [4] A felülvizsgálati indítvány szerint az eljárt bíróságok a II. rendű terhelt cselekményét a büntető anyagi jog szabálya megsértésével minősítették garázdaság bűntettének, mert helytelenül következtettek arra, hogy nem értékelhető súlyos kötelességszegésként a tényállásban körülírt azon magatartása, hogy a nevelése alatt álló fiatalkorú I. rendű terhelt által kezdeményezett és elkövetett bűncselekményben maga is részt vett. [5] A II. rendű terhelt a nevelése és felügyelete alatt álló – 15. életévét kevéssel betöltött – fiatalkorú I. rendű terhelt által megkezdett, garázdaság bűncselekményét megvalósító cselekménybe az I. rendű terhelt visszatartása helyett a II. rendű terhelt beavatkozott, a bűncselekményt tovább folytatta, és ezzel nevelői kötelezettségét olyan súlyos fokban szegte meg, amely alkalmas volt az I. rendű terhelt erkölcsi fejlődésének veszélyeztetésére. [6] A felülvizsgálati indítvány szerint a Btk. 208. §

(1)bekezdésében meghatározott kiskorú veszélyeztetésének bűntettét akár egy cselekmény elkövetése is megalapozhatja, ha az a törvény szerinti hatást, a veszélyeztetést kiváltja. [7] A Kúria Bfv.II.1042/2023/

1. számú ítéletére hivatkozással a főügyészség kifejtette, hogy amennyiben a fiatalkorú felügyeletét, gondozását ellátó személy – saját büntetőjogi felelősségének megállapítását megalapozó módon – maga is résztvevőjévé válik a Btk. Különös Részében meghatározott büntetendő cselekmény kiskorúval közösen történő elkövetésének, az kizárólag a kiskorú veszélyeztetése bűntettének törvényi tényállásában írt súlyos kötelességszegésként értékelhető, függetlenül attól, hogy a kiskorú már korábban megkezdte a bűncselekmény elkövetését. A II. rendű terheltnek a kiskorú által elkövetett bűncselekményhez való hozzáállása, tevékeny beavatkozása magában hordozza annak Kúria 1.Bfv.1.420/2024/8-II 3 lehetőségét, hogy a kiskorú a cselekményt követően a konfliktusok megoldási módjaként, megengedett eszközeként vegye számításba az erőszakot, a fizikai kényszert. [8] A felülvizsgálati indítvány szerint ezért a jogerős ítélet törvénysértően minősítette a II. rendű terhelt cselekményét társtettesként elkövetett garázdaság bűntettének, mert az helyesen – a garázdaság szubszidiaritására figyelemmel – kiskorú veszélyeztetésének bűntetteként értékelendő. A bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt a bíróság törvénysértő büntetést szabott ki a II. rendű terhelttel szemben, mert a helyes minősítés esetén – tekintettel arra, hogy a kiskorú veszélyeztetésének bűntette 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – közérdekű munka büntetés csak a Btk.
2. §

(3)bekezdése szerinti ún. enyhítő szakasz alapján alkalmazható. [9] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Főügyészség indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot a Be. 662. §

(2)bekezdésének b) pontja alapján változtassa meg, a II. rendű terhelt cselekményét a Btk. 208. §

(1)bekezdésébe ütköző kiskorú veszélyeztetése bűntettének minősítse, a II. rendű terhelttel szemben börtön fokozatú szabadságvesztést szabjon ki, tiltsa el bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében

1. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll, mellékbüntetésül tiltsa el a közügyek gyakorlásától, valamint a Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.Bpkf.11.909/2018/
2. számú határozatával kiszabott 1 év – végrehajtásában 2 év 6 hónap próbaidőre felfüggesztett – szabadságvesztés végrehajtását a Btk.
3. § b) pontja alapján rendelje el. [10] III. A Legfőbb Ügyészség Fk.Bf.1317/
4. számú átiratában a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványát részben eltérő tartalommal tartotta fenn. [11] Hivatkozott arra, hogy a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményének a Btk.
5. §

(1)bekezdése szerinti fordulatát az a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy követi el – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő élettársát is –, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti. Eszerint a kiskorú veszélyeztetésének elkövetője lehet a kiskorú felett a szülői felügyeleti jogot ténylegesen gyakorló szülő házastársa, a kiskorú nevelésének, felügyeletének és gondozásának kötelessége őt is terheli. Erre figyelemmel a II. rendű terhelt, mint az I. rendű terhelt nevelőszülője, rendelkezik a törvény által megkívánt speciális alanyisággal. [12] Érvelése szerint az irányadó tényállás alapján abban a kérdésben kell döntést hozni, hogy a II. rendű terhelt tényállásban rögzített cselekvősége megfelel-e a törvényben előírt elkövetési magatartásnak, azaz a II. rendű terhelt a nevelési feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegte-e, és azzal okozati összefüggésben a törvényi tényállásban meghatározott eredmény, a fiatalkorú I. rendű terhelt erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése bekövetkezett-e. E vonatkozásban hivatkozott a BH 2020.319. számon közzétett döntésre, mely szerint e tényállási elem megvalósul akkor is, ha a terhelt cselekménye következtében – tekintettel arra, hogy az eredmény a kiskorú erkölcsi (testi, értelmi, érzelmi) fejlődésének a veszélyeztetése, nem pedig a károsodása – a sérelem lehetősége létrejön. A Kúria Bfv.I.35/2023/6. számú határozatára utalással előadta, hogy a kiskorú veszélyeztetésének a Btk. 208. §

(1)bekezdésében meghatározott alapesete ún. materiális veszélyeztető bűncselekmény. [13] A súlyos kötelességszegés fogalmát a törvény nem határozza meg, megítélését normatív tényállási elemként a bírói gyakorlatra bízza. Súlyos kötelességszegés lehet az olyan tevékenység is, amelynek nincs közvetlen eredménye, de hatásában súlyosabb következménnyel járó folyamat megindítására vezethet. A Legfőbb Ügyészség hivatkozott a Kúria Bfv.II.1042/2023/

1. számú határozatában foglaltakra is. Kúria 1.Bfv.1.420/2024/8-II 4 [14] Az irányadó tényállás ismertetése alapján a Legfőbb Ügyészség arra a következtetésre jutott, hogy a II. rendű terhelt a nevelése alatt álló fiatalkorú I. rendű terhelttel közösen valósította meg a garázdaság bűntettének megállapítására alkalmas cselekményt, ami a szülőt terhelő nevelési feladatok súlyos megszegésének szinte definíciószerű megnyilvánulása. A súlyos kötelességszegés megvalósulása szempontjából a Kúria Bfv.II.1042/2023/
2. számú határozatában kifejtettekre figyelemmel nincs jelentősége annak, hogy a fiatalkorú I. rendű terhelt kezdte meg annak a bűncselekménynek az elkövetését, amelybe utóbb a II. rendű terhelt is – teljes szándék- és akarategységben – bekapcsolódott. Mindezek alapján a II. rendű terhelt ítéleti tényállásban rögzített magatartása a Btk.
3. §

(1)bekezdésében meghatározott kiskorú veszélyeztetés bűntettének törvényi tényállási elemeit is hiánytalanul kimerítette, ami a garázdaság bűntettével alaki halmazatban valósult meg. [15] A Legfőbb Ügyészség álláspontja szerint ugyanakkor jelen esetben a garázdaság tényállásához képest a kiskorú veszélyeztetése nem tekinthető szubszidiaritást megalapozó bűncselekménynek, mivel a bűncselekményeknek eltérő a védett jogi tárgya, ezért a két bűncselekményt egymással valódi alaki halmazatban állapítandó meg. Ebből következően a halmazati büntetésre vonatkozó szabályok szerint a II. rendű terhelttel szemben 1 évtől 7 év 6 hónapig terjedő keretben szabható ki a szabadságvesztés. Annkn megállapítása során, hogy a büntetés törvénysértő-e, kizárólag a bűncselekmény minősítéséhez tartozó büntetési tételeknek és a Különös Részben írt tételkeret-emelő rendelkezésnek van jelentősége, és a büntetés enyhítésére vonatkozó Általános részi rendelkezés alkalmazhatósága figyelmen kívül marad. [16] A II. rendű terhelt cselekményeinek helyes minősítéséhez tartozó, a Legfőbb Ügyészség szerint alkalmazandó halmazati büntetési tételkeretet alapul véve pedig szabadságvesztés helyett közérdekű munka a Btk. 82. §

(2)bekezdésének d) pontjára figyelemmel csak a Btk. 82. §

(3)bekezdésének alkalmazásával lenne kiszabható. Így a jogerős ügydöntő határozatban a II. rendű terhelttel szemben kiszabott joghátrány törvénysértő. [17] A Legfőbb Ügyészség szerint jelen ügyben az ún. enyhítő szakasz alkalmazására nincs törvényes lehetőség. A súlyosító és enyhítő körülmények alapján a törvényi minimumhoz közelálló tartamú szabadságvesztés kiszabása indokolt, melynek a végrehajtása a Btk. 86. §

(1)bekezdés

1. c)pontjára figyelemmel nem függeszthető fel. A Btk. 87. §
2. b)pontja alapján a II. rendű terhelttel szemben a korábbi, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés utólagos végrehajtásának elrendelését indítványozta. [18] Megállapította, hogy a jogerős ítélet nem rögzít olyan körülményeket, amely alapján a Be. 52. §

(4)bekezdésében meghatározott foglalkozástól eltiltás különös méltánylást érdemlő esetben történő mellőzése megállapítható lenne, ezért a Btk. 52. §

(4)bekezdése szerinti foglalkozástól eltiltás kiszabása is indokolt. [19] Indítványozta, hogy a Kúria a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pontjára figyelemmel változtassa meg a felülvizsgálati indítvánnyal támadott határozatot és maga hozzon a törvénynek megfelelő határozatot, álláspontja szerint a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésének feltételei nem állapíthatók meg. [20] Mindezekre figyelemmel a Legfőbb Ügyészség azt indítványozta, hogy a Kúria a Be. 660. §

(1)bekezdése szerinti tanácsülésen eljárva, a felülvizsgálati indítvánnyal támadott jogerős ügydöntő határozatot terhelt2 II. rendű terhelt tekintetében változtassa meg, cselekményét kiskorú veszélyeztetése bűntettének [Btk. 208. §

(1)bekezdés] is minősítse, a II. rendű terheltet – halmazati büntetésül – ítélje szabadságvesztésre, melynek végrehajtási fokozatát börtönben állapítsa meg, továbbá mellékbüntetésül határozott tartamúan tiltsa el bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében

1. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, Kúria 1.Bfv.1.420/2024/8-II 5 illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll, egyben állapítsa meg, hogy a II. rendű terhelt a szabadságvesztésből legkorábban a büntetés kétharmad részének, de legkevesebb 3 hónapnak a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, és rendelje el a Pesti Központi Kerületi Bíróság 3.Bpk.11.909/2018/
2. számú jogerős ügydöntő határozatával kiszabott 1 év szabadságvesztés végrehajtását, egyebekben a jogerős ügydöntő határozatot a II. rendű terhelt vonatkozásában a Be.
3. §

(1)bekezdése alapján hatályában tartsa fenn. [21] IV. A felülvizsgálati indítványra a II. rendű terhelt védője észrevételt terjesztett elő. [22] Álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány törvényben kizárt, mert a Fővárosi Törvényszék mérlegelési tevékenységét támadja, az ügyben eljárt bíróságok egyezően jutottak arra a következtetésre, hogy a II. rendű terhelt cselekménye nem valósította meg a súlyos kötelességszegést. A bíróságok a II. rendű terhelt és az I. rendű terhelt cselekvőségének elemzése alapján azt állapították meg, hogy a II. rendű terhelt magatartása nem volt alkalmas arra, hogy a kiskorú fejlődését hátrányosan befolyásolja. Hivatkozott arra, hogy az ügyészség által megjelölt, Kúria Bfv.II.1042/2023/8-I. számú ítélete egy emberrablási cselekményt ír le, amely jelentősen súlyosabb, mint a jelen ügy tárgyát képező cselekménynél, így nem vonható párhuzam a két ügy között. A Kúria hivatkozott határozata úgy foglalt állást, hogy a kiskorú helyes erkölcsi fejlődését a súlyos bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott szülői támogatás mindenkor veszélyezteti. Mindezek alapján elsődlegesen – a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján – a jogerős ítélet hatályában fenntartását, míg másodlagosan a II. rendű terhelt személyi körülményeinek részletes elemzése alapján azt indítványozta, hogy a Kúria a minősítés esetleges megváltoztatása esetén a II. rendű terhelttel szemben kiszabott büntetést hatályában tartsa fenn. Hivatkozott arra, hogy a büntetéskiszabás során is alkalmazni kell az egyéniesítés szempontjait, a differenciálatlan ítélkezés szükségszerűen igazságtalanságot eredményez a nagy differenciákat mutató életjelenségek értékelése kapcsán. Kiskorú veszélyeztetését megvalósító konkrét cselekmények között jelentős különbség van, így a csekély súlyú ügyben az ún. enyhítő szakasz alkalmazása indokolt és szükséges annak érdekében, hogy a büntetés tettarányos legyen és összhangban álljon a cselekmény valódi társadalomra veszélyességével. Ezért indítványozta, hogy amennyiben a Kúria a megváltozott minősítés mellett a kiszabott büntetést túlzottan enyhének tartja, úgy azt a közérdekű munka büntetés akár törvényi maximumra történő felemelésével orvosolja, és ne a büntetés nemét változtassa meg. [23] A védő indítványozta, hogy a Kúria a felülvizsgálati indítványról nyilvános ülésen határozzon. [24] V. A Kúria a Be. 660. §

(2)bekezdés

1. a)pontja alapján az ügyben nyilvános ülést tartott. [25] A nyilvános ülésen a Legfőbb Ügyészség képviselője a Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványát a Legfőbb Ügyészség átiratában foglalt eltérő tartalommal tartotta fenn. [26] A II. rendű terhelt védője írásbeli észrevételét fenntartotta. Álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány nem alapos, az első- és másodfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a II. rendű terhelt cselekménye azért nem valósítja meg a kiskorú veszélyeztetése bűntettét, mert nem történt súlyos kötelességszegés. Hivatkozott a II. rendű terhelt kedvező személyi körülményeire. Mindezek alapján azt indítványozta, hogy amennyiben a Kúria úgy ítéli meg, hogy a II. rendű terhelt cselekménye kiskorú veszélyeztetése bűntettének minősül, a kiszabott büntetési nemen ne változtasson, hanem a közérdekű munka büntetés mértékét emelje maximális tartamra. Az enyhítő körülmények közül kiemelten hivatkozott az időmúlásra, valamint arra, hogy a büntetési célokkal nem egyezne a végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása. Kúria 1.Bfv.1.420/2024/8-II 6 [27] A II. rendű terhelt az utolsó szó jogán elmondta, hogy a kiskorú veszélyeztetése bűncselekményt nem követte el, ő a nevelt fia védelmére sietett és próbált „rendet tenni”. Előadta, hogy a helyen végzi a közérdekű munka büntetését. Az I. rendű terhelttel – aki most érettségizett, egy évet dolgozni akar, és utána egyetemre akar menni – közös háztartásban él. Nyilatkozott továbbá arra, hogy jelenleg egyéni vállalkozóként dolgozik egy ételszállító futárcégnél. [28] VI. A Fővárosi Főügyészség felülvizsgálati indítványa – részben eltérő jogi alapon – alapos. [29] A Be. 648. §
2. a)pontja értelmében felülvizsgálatnak a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van. [30] A Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontja értelmében a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt felülvizsgálati indítvány terjeszthető elő, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [31] A Be. 651. §

(1)bekezdése szerint a terhelt terhére az ügyészség terjeszthet elő felülvizsgálati indítványt, melyre – a Be. 652. §

(3)bekezdésére figyelemmel – a jogerős ügydöntő határozat közlésétől számított 6 hónapon belül van törvényes lehetősége. [32] A Be. 652. §

(1)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban meg kell jelölni azt a határozatot, amely ellen a felülvizsgálati indítvány irányul, valamint az indítvány előterjesztésének okát és célját. [33] Mindezekre figyelemmel a Kúria megállapította, hogy a Fővárosi Főügyészség II. rendű terhelt terhére előterjesztett felülvizsgálati indítványa határidőn belül és felülvizsgálati okra hivatkozással került benyújtásra, így elutasításának nincs helye, a Kúria azt érdemben vizsgálta. [34] A felülvizsgálati indítvány lényege szerint a jogerős ügydöntő határozat irányadó történeti tényállása alapján a II. rendű terhelt terhére a Btk. 208. §

(1)bekezdésében ütköző kiskorú veszélyeztetésének bűntette is megállapítható, ami az alaki halmazatban álló garázdaság bűntettével nem szubszidiárius bűncselekmény, ezért valóságos halmazatban áll a két bűncselekmény. A törvényes minősítés mellett az irányadó büntetési tételkeretre tekintettel közérdekű munka büntetést csak a Btk. büntetés enyhítésére vonatkozó rendelkezésének alkalmazásával lehet kiszabni, az alapügyben eljárt bíróságok ezt az Általános részi szabályt nem alkalmazták, ezért a helyes minősítés mellett a kiszabott büntetés törvénysértő. [35] A Be. 650. §

(2)bekezdése szerint a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható, a Be. 659. §

(1)bekezdésére figyelemmel pedig a felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [36] A jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás lényege a következő: [37] A fiatalkorú I. rendű terhelt nevelőapjával a II. rendű terhelttel

1. szeptember
2. napján a déli órákban a cím1 magasságában, a Duna-parton tartózkodtak és a kutyájukat sétáltatták. Ezt követően az utánuk érkező, azonban éppen azon a helyen horgászni kívánó III. rendű terhelttel a fiatalkorú I. rendű terhelt szóváltásba keveredett, mivel a fiatalkorú I. rendű terhelt többszöri kérés ellenére sem hagyta el a helyszínt, lekezelő hangnemben válaszolt a horgászoknak és továbbra is a horgászok helyén fürdette kutyáját, oly módon, hogy a Kúria 1.Bfv.1.420/2024/8-II 7 kutyának botokat dobált a vízbe, amely az ott tartózkodó III. rendű terheltet és barátját zavarta. [38] A szóváltás során a fiatalkorú I. rendű terhelt káromkodott, szándékosan provokálta a III. rendű terheltet, valamint egy alkalommal a testén meg is ütötte a III. rendű terheltet, amire a III. rendű terhelt akként válaszolt, hogy ellökte magától az I. rendű terheltet. [39] A fentieket a II. rendű terhelt észlelte, csatlakozott nevelt fiához és megindult a III. rendű terhelt felé. [40] A II. rendű és III. rendű terheltek egymást kölcsönösen, hangosan szidalmazták, majd a II. rendű és III. rendű terheltek között kölcsönös lökdösődés, dulakodás alakult ki, miközben egymásnak folyamatosan azt mondták, hogy „gyere, üss meg, gyere, üss meg”. Ebbe a II. rendű terhelt oldalán a fiatalkorú I. rendű terhelt is bekapcsolódott oly módon, hogy a III. rendű terheltet legalább egy alkalommal megütötte. A terheltek ekkor mindhárman kölcsönösen dulakodni kezdtek egymással, hangos kiabálás, szidalmazás közepette, mely során a III. rendű terhelt egy alkalommal az orrán eltalálta a fiatalkorú I. rendű terheltet, akinek az orra vérezni kezdett, míg a fiatalkorú I. rendű terhelt rángatta a III. rendű terhelt pólóját, amely elszakadt, majd mindhárman egyszerre beleestek a vízbe a dulakodás, birkózás hevében. [41] A Btk.
3. §

(1)bekezdése értelmében az a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy – ideértve a szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve a gyám élettársát, továbbá a szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőt is, ha a kiskorúval közös háztartásban vagy egy lakásban él –, aki e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú testi, értelmi, erkölcsi vagy érzelmi fejlődését veszélyezteti, bűntett miatt 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [42] A II. rendű terhelt mint az I. rendű fiatalkorú (kiskorú) terhelt szülői felügyelet gyakorló szülőjének házastársa, aki a kiskorúval közös háztartásban él, a Btk. 208. §

(1)bekezdésében foglalt bűncselekmény speciális alanya lehet. [43] Az ügyben eljárt bíróságok helyesen fejtették ki, hogy a kiskorú veszélyeztetése ezen törvényi tényállás szerinti megállapításához annak a vizsgálata szükséges, hogy a II. rendű terhelt tanúsított-e a törvényben megkívánt elkövetési magatartást (azaz a nevelési feladataiból eredő kötelességét súlyosan megszegte-e), és azzal okozati összefüggésben bekövetkezett-e a törvényi tényállásban meghatározott eredmény (jelen esetben a kiskorú I. rendű terhelt erkölcsi fejlődésének veszélyeztetése). [44] Az elkövetési magatartás és az eredmény ezért a vizsgált bűncselekmény két, egymástól elkülönült tényállási eleme, amelynek meglétéről vagy hiányáról külön-külön is számot kell adni. [45] Annak kérdésében, hogy a II. rendű terhelt elkövetési magatartása megvalósította-e a nevelési feladataiból eredő kötelesség súlyos megszegését, saját cselekvőségét kell vizsgálni. [46] A felülvizsgálati indítvány helyesen utalt arra, hogy a kiskorú veszélyeztetése bűntettét akár egy cselekmény elkövetése is megalapozhatja, amennyiben az a törvény szerinti hatást, s veszélyeztetést fejti ki a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődése vonatkozásában (BH 2023.

1. számon közzétett, Kúria Bhar.I.943/2022/
2. számú határozata). A kötelességszegés megvalósulhat tevéssel vagy mulasztással (kötelességellenes nemtevéssel is). A kötelességszegésnek továbbá súlyosnak kell lennie. Általában olyan kötelességszegés súlyos, ami arra mutat, hogy az elkövető a kiskorú nevelése, felügyelete, gondozása terén az általános társadalmi felfogás szerint minimálisan elvárható követelményeket sem teljesítette {Kúria Bhar.III.1080/2021/
3. számú határozat [43] bekezdés}. Kúria 1.Bfv.1.420/2024/8-II 8 [47] A Kúria korábban a Bfv.II.1042/2023/
4. számú határozatában kifejtette, hogy a gyerek nevelése körében a szülő elemi kötelessége, hogy a kiskorút megismertesse a társadalmi együttélés szabályaival, illetve a megismertetésen túl elérje, hogy a kiskorú a társadalom együttélését biztosító e szabályokkal azonosulva, szilárd belső meggyőződésétől vezérelve kövesse azokat. E szabályok sorában a legalapvetőbb, legelső kötelezettséget a társadalomra veszélyes cselekményektől való tartózkodás jelenti. A társadalomra veszélyes magatartásformák közül is a legsúlyosabb tilalommal azok érintettek, amelyek illeszkednek a Btk. Különös Részében meghatározott valamely bűncselekmény törvényi tényállásának keretei közé. [48] Ekként a szülő megszegi nevelési kötelességét, ha elmulasztja a szülői felügyelete alatt kiskorú gyermeke ép erkölcsi tartásának kialakítását, fejlesztését, és ezért a megfelelő magatartásminta ismeretének hiányában a gyermek bűncselekményt (büntetendő cselekményt) követ el. Ha pedig – saját büntetőjogi felelősségének megállapítását is megalapozó módon – tettesi vagy részesi alakzatban maga is résztvevőjévé válik a mások legalapvetőbb jogainak durva sérelmével járó bűncselekmény (büntetendő cselekmény) gyermekével közösen végbe menő elkövetésének, az kizárólag a kiskorú veszélyeztetése bűntettének törvényi tényállásában írt súlyos kötelességszegés ismérveit mindenben kimerítő súlyos szülői kötelességszegésként értékelhető. [49] A súlyos kötelességszegés megállapítása nem igényli, hogy a kiskorú gyermek valamely elkövetői minőségben vegyen részt a bűncselekmény véghezvitelében (a szülő a bűncselekményt a
5. életévét be nem töltött, ezért nem büntethető gyermek felhasználásával kövesse el). Elegendő az is, ha a szülői felügyeletet gyakorló szülő a 11 éves gyermeke szeme láttára – mintegy 61.000 forint értékű napszemüveget eltulajdonítva – lopást követ el (Kúria Bfv.I.35/2023/6.) {Kúria Bfv.II.1042/2023/
6. számú határozat [52]-[54] bekezdés}. [50] A Kúria a Bfv.II.1042/2023/
7. számú határozatban ugyancsak kifejtette, hogy a súlyos kötelességszegés megvalósulása szempontjából nem bír jelentőséggel, hogy ha az érintett fiatalkorú elkövető már a kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy érkezése előtt megkezdte a bűncselekmény elkövetését. A kötelességszegés mulasztással is elkövethető. E tekintetben a II. rendű terhelt védőjének érvelése azért nem foghat helyt, mert a szülő hivatkozott határozatban rögzített kötelezettsége valamennyi olyan, a társadalmi együttélés normáinak felismerhetően súlyos megszegésére vonatkozik, amellyel a nevelésére, felügyeletére vagy gondozására bízott kiskorú bűncselekményt követ el. A kiskorú nevelésére, felügyeletére és gondozására irányuló jogosultság ugyanis magában foglalja azt a kötelezettséget is, hogy amennyiben felismeri, hogy a kiskorú bűncselekményt követ el, köteles olyan magatartást tanúsítani, amely a kiskorú zavartalan erkölcsi fejlődését szolgálja, azaz azt – és ezzel egyben a kiskorú veszélyeztetésének védett jogtárgyát – nem veszélyezteti. Jelen ügyben a II. rendű terhelt a fiatalkorú I. rendű terhelt által kifejtett magatartást nem helytelenítette, hanem abba támogatólag bekapcsolódott. Magatartása ezért azt közvetítette a kiskorú I. rendű terhelt felé, hogy a konfliktushelyzet elfogadott megoldása lehet a bűncselekmény elkövetése, azaz jelen esetben az erőszak az igény érvényesítésének elfogadott formája. [51] A bűncselekmény megvalósulásához nem szükséges a kiskorú fejlődésének tényleges károsodása. Az elkövetési magatartás a szülői feladatból eredő kötelezettség súlyos megszegése, eredménye pedig a kiskorú fejlődésének veszélybe kerülése, tekintet nélkül arra, hogy a veszélyeztetendő magatartás eredményeként annak károsodása bekövetkezik-e. Ehhez képest a bűncselekmény megállapíthatósága tekinteténben közömbös, hogy a káros eredmény megvalósul-e, illetve az is, hogy annak kialakulásában más ok is közrehatott. Kizárólag az vizsgálandó, hogy a terhelti magatartás – önmagában – veszélyeztette-e a védett jogtárgyat, azaz a kiskorú zavartalan fejlődését {Bfv.III.1872/2017/
8. számú határozat [28] bekezdés}. Kúria 1.Bfv.1.420/2024/8-II 9 [52] A veszély nem azonos a sérelemmel. A veszély a sérelem bekövetkezésének a lehetősége. A Btk.
9. §

(1)bekezdésében meghatározott, személyre és helyzetre konkretizált veszély kapcsán a törvény nem követeli meg, hogy az a veszély közvetlen legyen, tehát a sérelem azonnali bekövetkezésének a lehetőségét teremtse meg. Ennek megfelelően a bűncselekmény az eredmény bekövetkeztével válik befejezetté, ez az eredmény azonban nem a kiskorú fejlődésének károsodása, hanem a kiskorú fejlődésének a veszélyeztetése, ami pedig a károsodás, a sérelem lehetőségének a megteremtését jelenti. Önmagában az erkölcsi fejlődés veszélyeztetése is megvalósítja a vizsgált bűncselekményt {Kúria Bfv.I.35/2023/

1. számú határozat [41] bekezdés}. [53] A Kúria a Bfv.II.1042/2023/
2. számú határozatában rámutatott arra, hogy a törvényalkotó a bűncselekmények (szabálysértések) elkövetését olyannyira a kiskorúak erkölcsi fejlődését romboló hatásúnak tekinti, hogy még a kiskorú irányában nevelési kötelességgel nem rendelkező
3. életévét betöltött személyeket is kiskorú veszélyeztetése miatt rendeli büntetni a kiskorúak ilyen cselekményekre való (akár eredménytelen) rábírása miatt [Btk.
4. §

(2)bekezdés]. A bűncselekmény elkövetésére való rábírás vagy felhívás ezért a nevelési kötelezettséggel terhelt szülő részéről is szükségképpen a kiskorú veszélyeztetésének bűntettét valósítja meg. Ehhez képest a szülői feladatokból eredő nevelési kötelesség teljesítését nem sérti kevésbé, ha a szülő nem rábírja, felhívja gyermekét a bűncselekmény elkövetésére, hanem a kiskorú tőle függetlenül kialakult szándékát „csak” erősíti, illetve csatlakozik a kiskorúhoz az elkövetésben. Így – a védő érvelésével szemben – a hivatkozott határozatot nem lehet oly módon értelmezni, hogy az kizárólag súlyos bűncselekmény elkövetéséhez nyújtott szülői támogatás, közös elkövetés esetére irányadó, mivel az abban foglalt indokok valamennyi bűncselekmény tekintetében helytállóak. [54] A felülvizsgálati eljárásban irányadó tényállás nem tartalmaz olyan ténymegállapítást, amely annak alapjául szolgálhatna, hogy a II. rendű terhelt tekintetében jogos védelmi helyzet állt volna fenn. Felülvizsgálati eljárásban a jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az alapul vett tényállás alapján vizsgálható, ezért ennek esetleges fennállását még erre irányuló felülvizsgálati indítvány esetén sem lehetne megállapítani. [55] A Kúria megállapítja, hogy az ügyben eljáró bíróságok a vád tárgyává tett cselekmény esetében helyesen állapították meg azt, hogy az abban foglalt magatartás megvalósítása a Btk. 339. §

(1)bekezdésébe ütköző és

(2)bekezdés a) pontja szerint minősülő garázdaság bűntettének megállapítására alkalmas, amelyet a II. rendű terhelt társtettesként követett el. [56] A Btk. 339. §

(1)bekezdése szerint, aki olyan kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, ha súlyosabb bűncselekmény nem valósul meg, vétség miatt 2 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. [57] A Btk. 339. §

(2)bekezdés a) pontja szerint a büntetés bűntett miatt 3 évig terjedő szabadságvesztés, ha a garázdaságot csoportosan követik el. [58] A csoportos elkövetés megállapítása a Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pontjára, míg a társtettesi minőség megállapítása a Btk.
2. §

(3)bekezdésére figyelemmel helytálló. [59] A Kúria ugyanakkor a Legfőbb Ügyészség álláspontjával szemben a Fővárosi Főügyészség álláspontját tartotta helytállónak a tekintetben, hogy a tényállásban foglalt cselekmény esetében nem valós alaki halmazatnak, hanem a specialitásra figyelemmel látszólagos alaki halmazat megállapításának van helye. [60] A garázdaság halmazati kérdéseiről szóló

1. BK. vélemény [melyet a Kúria Büntető Kollégiuma a 2/
2. (VII. 5.) BK. véleménnyel felülvizsgált és módosítással fenntartott] szerint bűnhalmazat létesül, ha az elkövető egy cselekménnyel a garázdaság, valamint a testi Kúria 1.Bfv.1.420/2024/8-II 10 sértés vagy rongálás törvényi tényállását is megvalósítja, feltéve, hogy a testi sértés vagy a rongálás törvényi büntetési tétele nem súlyosabb, mint a garázdaságé. [61] Amennyiben egy bűncselekmény alapesete vonatkozásában a specialitás szabályai alkalmazandóak, úgy annak minősített esete is szubszidiárius. Kétségtelen tény, hogy a kiskorú veszélyeztetése és a garázdaság bűncselekményének eltérő a védett jogi tárgya. Ez azonban így van a garázdaság és a testi sértés, valamint a garázdaság és a rongálás esetén is. Amennyiben tehát az elkövető a garázda, erőszakos magatartás tanúsításától függetlenül vagy azzal bizonyos időbeli és térbeli összefüggésben ugyan, de mégis elkülönülten valósítja meg a kiskorú veszélyeztetését, akkor a két bűncselekmény ún. anyagi halmazata állapítható meg. Ha azonban a garázdaságtól nem elkülönülten, hanem azzal egybeesve követik el a kiskorú veszélyeztetését, akkor ún. alaki halmazat esetéről van szó, amely a szubszidiarításra figyelemmel csak látszólagos, figyelemmel a
3. BK. vélemény I. pontjában írtakra. [62] Jelen esetben tehát a II. rendű terhelt által elkövetett, jogerős ügydöntő határozat törvényi tényállásában rögzített bűncselekmény helyes minősítése – arra figyelemmel, hogy a garázdaság bűntette 3 évig terjedő, a kiskorú veszélyeztetése pedig 1 évtől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő – Btk.
4. §

(1)bekezdésébe ütköző és aszerint büntetendő kiskorú veszélyeztetésének bűntette. [63] A Btk. 33. §

(4)bekezdése szerint, ha a bűncselekmény büntetési tételének alsó határa nem éri el az 1 év szabadságvesztést, szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka, pénzbüntetés, foglalkozástól eltiltás, járművezetéstől eltiltás, kitiltás, sportrendezvények látogatásától való eltiltás vagy kiutasítás, illetve e büntetések közül több is kiszabható. [64] A Btk. 52. §

(4)bekezdése szerint a kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény elkövetőjét el kell tiltani bármely olyan foglalkozás gyakorlásától vagy egyéb tevékenységtől, amelynek keretében

1. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végzi, illetve ilyen személlyel egyéb hatalmi vagy befolyási viszonyban áll. Különös méltánylást érdemlő esetben a foglalkozástól eltiltás kötelező alkalmazása mellőzhető. [65] A Btk.
2. §

(1)bekezdése értelmében a büntetési tételnél enyhébb büntetés szabható ki, ha annak legkisebb mértéke a büntetés kiszabásának elveire figyelemmel túl szigorú lenne. [66] A Btk. 82. §

(2)bekezdés d) pontjára figyelemmel az elkövetés

(1)bekezdés alapján, ha a büntetési tétel alsó határa 1 évi szabadságvesztés, ehelyett rövidebb tartamú szabadságvesztést lehet kiszabni. [67] A Btk. 83. §

(3)bekezdése pedig kimondja, hogy a

(2)bekezdés d) pontja esetében szabadságvesztés helyett elzárás, közérdekű munka vagy pénzbüntetés, illetve a büntetések egymás mellett is kiszabhatók. [68] A Btk. 80. §

(1)bekezdése értelmében a büntetést az e törvényben meghatározott keretek között, céljának szem előtt tartásával úgy kell kiszabni, hogy igazodjon a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülményekhez. [69] Mindezekre figyelemmel megállapítható, hogy az alapügyben eljáró bíróságok által a II. rendű terhelttel szemben kiszabott büntetés a felülvizsgálati eljárásban törvénysértő büntetésnek tekintendő, mivel az a törvényes minősítés alapján irányadó büntetési tételkeret alapján, az enyhítő szakasz alapügyben történő alkalmazása és annak indokainak feltüntetése nélkül nem éri el a bűncselekményre kiszabható legkisebb tartamú szabadságvesztés büntetést, emellett a jogerős ítélet olyan különös méltánylást érdemlő okot sem jelöl meg, amely a foglalkozástól eltiltás büntetés mellőzését megalapozná. Mindezeket azonban az alapügyben eljáró bíróságoknak a minősítés tekintetében fennálló eltérő jogi álláspontjukra figyelemmel nem kellett vizsgálniuk, így nem is kerültek abba a helyzetbe, hogy a büntetés- Kúria 1.Bfv.1.420/2024/8-II 11 kiszabás elvei alapján döntsenek arról, hogy a terhelttel szemben az ún. enyhítő szakasz alkalmazása indokolt-e, és a foglalkozástól eltiltás kötelező alkalmazása mellőzését lehetővé tevő, különös méltánylást érdemlő ok a II. rendű terhelt esetében megállapítható-e. [70] Mindezeket azonban a büntetés-kiszabás során vizsgálni kell. [71] A Be. 662. §

(2)bekezdés b) pontjára figyelemmel, a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot megváltoztatja, és a törvénynek megfelelő határozatot hoz, ha az alapügyben a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt szabott ki törvénysértő büntetést, alkalmazott törvénysértő intézkedést. [72] A Be. 663. §

(1)bekezdés b) pontjára figyelemmel, a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságot új eljárásra utasítja, ha a 662. §

(1)vagy

(2)bekezdése szerinti határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges. [73] A Be. 663. §

(4)bekezdés b) pontja alapján a Kúria a másodfokú bíróságot utasítja új eljárásra, ha a törvénynek megfelelő határozat a másodfokú bíróság eljárásának megismétlésével is meghozható. [74] Mindezek alapján a Kúria megállapította, hogy a törvénynek megfelelő határozat meghozatala a törvényes minősítés megállapítása mellett a büntetés-kiszabás elveinek alkalmazását és ehhez kapcsolódóan annak vizsgálatát igényli, hogy a terhelttel szemben Btk.-ban meghatározott keretek között, büntetés céljának szem előtt tartásával, a bűncselekmény tárgyi súlya, a bűnössége foka, az elkövető társadalomra veszélyessége, valamint az egyéb enyhítő és súlyosító körülmények alapján mely büntetési nem és milyen tartamú büntetés kiszabása indokolt és szükséges. A súlyosító és enyhítő körülmények vizsgálata alapján indokolt-e vagy sem az ún. enyhítő szakasz [Btk. 82. §

(1)és

(2)bekezdés] alkalmazása, illetve a foglalkozástól eltiltás hivatkozott rendelkezése esetén annak különös méltánylást érdemlő okból történő mellőzése. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban ezt nem végezheti el, így a Kúria a felülvizsgálati indítvánnyal támadott, a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság 23.Fkf.9593/2023/

1. számú határozatának hatályon kívül helyezéséről és a másodfokon eljáró bíróságnak a megismételt eljárás lefolytatására utasításáról határozott. [75] A másodfokú bíróságnak a terhelt2 II. rendű terhelt tekintetében megismételt másodfokú eljárást a Kúria hatályon kívül helyező végzésében foglaltaknak megfelelően, a II. rendű terhelt cselekménye minősítésének vizsgálata során a határozatban foglaltakat figyelembe véve kell eljárnia a Be.
2. §

(3)bekezdésére figyelemmel. [76] VII. A határozat elvi tartalma: 1.A garázdaság bűncselekményével azonos elkövetési magatartással megvalósuló, Btk. 208. §

(1)bekezdése szerint minősülő kiskorú veszélyeztetésének bűntette esetén az alaki halmazat csak látszólagos, a specialitás miatt kizárólag a kiskorú veszélyeztetése bűntettét kell megállapítani. 2.A kiskorú nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles személy e feladatából eredő kötelességét súlyosan megszegi, és ezzel a kiskorú erkölcsi fejlődését veszélyezteti, ha a nevelésére, felügyeletére vagy gondozására köteles kiskorú által elkövetett bűncselekmény elkövetéséhez maga is csatlakozik, és abban közösen vesznek részt. [77] VIII. Mindezekre figyelemmel a Kúria a Be. 663. §

(1)bekezdés b) pontja és

(4)bekezdés b) pontja alapján a Fővárosi Törvényszék, mint másodfokú bíróság 23.Fkf.9593/2023/

1. számú ítéletét terhelt2 II. rendű terhelt tekintetében hatályon kívül helyezte és a másodfokú bíróságot új eljárásra utasította. Kúria 1.Bfv.1.420/2024/8-II 12 [78] A hatályon kívül helyezésre figyelemmel rendelkezett a II. rendű terhelt által az elsőés másodfokú eljárásban felmerült bűnügyi költség címén esetleges befizetett összegnek a visszatérítéséről a Be.
2. §

(1)bekezdés a) pontja, illetve 857. §

(1)bekezdés c) pontja alapján. [79] A felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költséget a Be. 664. §

(1)bekezdésére figyelemmel az állam viseli. [80] A Kúria végzése ellen a Be. 6. §

(4)bekezdése szerint fellebbezésnek, a 650. §

(1)bekezdés b) pontja alapján pedig felülvizsgálatnak nincs helye. [81] Az újabb felülvizsgálati indítvány előterjesztésével kapcsolatos figyelmeztetés a Be. 652. §

(6)és

(7)bekezdésén alapul. Budapest,

1. április
2. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke, Dr. Schmidt Péter s.k. előadó bíró, Dr. Domonyai Alexa s.k. bíró, Dr. Gunyecz Zoltán s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró A Kúria Bfv.I.1420/2024/
3. számú végzése a mai napon véglegessé vált. Budapest,
4. április
5. Dr. Gimesi Ágnes s.k. a tanács elnöke