← Magyarország

Gf.30008/2021/8 – Szegedi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Valamely magatartás jogellenességének, tisztességtelenségének állítása a közlés egyedi körülményeitől, kontextusától függően minősülhet tényállításnak, vagy a magatartás jogi, erkölcsi értékelésének. A jóhírnév megsértését eredményezi a versenytársára vonatkozó, azzal szerződéses kapcsolatban álló személyeknek szóló olyan közlés, amely a versenytárssal szemben az illetékes hatóság gyanúja alapján indult közigazgatási hatósági eljárás folyamatban létét állítja azzal a valós ténnyel szemben, hogy a versenytárs vélelmezett jogsértésére utaló bejelentését hatóság a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló

  1. évi CLXV. törvény rendelkezései alapján bírálja el. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Gf.III.30.008/2021/
  2. A felperes: Felperes1 (Cím2) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Simonyi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Simonyi T. Cs. Csaba címe) Az alperes: Alperes1 (Cím1) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Téglás Viktor ügyvéd (Cím10) A per tárgya: Személyiségi jog megsértése Az elsőfokú bíróság neve és a határozat száma: Kecskeméti Törvényszék 8.G. 20.813/2020/
  3. A fellebbezést benyújtó fél és a fellebbezés sorszáma: Az alperes 8.G. 20.813/2020/
  4. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 2 ÍTÉLET Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek 190.500,(Egyszázkilencvenezer-ötszáz) Ft másodfokú perköltséget. Kötelezi az alperest, az állami adóhatóság felhívására a Magyar Államnak fizessen meg 80.000,- (Nyolcvanezer) Ft fellebbezési eljárási illetéket. Az ítélet ellen fellebbezésnek helye nincs. Indokolás A tényállás [1] A felperes és az alperes egyaránt gyógyszerek és gyógyászati termékek nagykereskedelmével foglalkozó gazdasági társaság, mindketten érdekeltek a hialuron pótlására szolgáló étrendkiegészítő termékek piacán. [2] Az alperes 2005-2017-ig a nemzetiség 1 illetőségű A... d.o.o. által forgalmazott „étrendkiegészítő neve” étrendkiegészítő kapszula magyarországi kizárólagos értékesítője volt, amit a nemzetiség2 C... S.A. U. állított elő és csomagolt a A... d.o.o.-val fennálló jogviszony alapján.
  5. október
  6. napján a felperes forgalmazási megállapodást kötött a A... d.o.o.-val a „étrendkiegészítő neve” termékre vonatkozóan. A A... d.o.o.
  7. június
  8. napján,
  9. október 6-i időponttal felmondta az alperessel kötött kizárólagos értékesítési szerződést, amelyet követően
  10. évben még több esetben értékesített egyedi szerződés alapján „étrendkiegészítő neve” terméket az alperes részére. [3]
  11. október
  12. napján az alperes kiegészítette a C... S.A.U.-val
  13. január
  14. napján kötött termékforgalmazási megállapodást olyan módon, hogy forgalmazási jogosultsága kiterjedt a szintén hialuron pótlására szolgáló étrendkiegészítő neve2 kapszula magyarországi forgalmazására. [4]
  15. májusában a A... d.o.o. ajánlatot tett az alperes részére egy kontingens közeli minőségmegőrzési idejű „étrendkiegészítő neve” étrendkiegészítő kapszula csökkentett áron történő értékesítésére olyan módon, hogy azokat a C... S.A.U. átdobozolja étrendkiegészítő Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 3 neve2 feliratú dobozokba, amelyen az eredeti lejárati időt tünteti fel. Az alperes az ajánlatot nem fogadta el. [5] Ezt követően a A... d.o.o. a közeli lejárati idejű M-.._. tételszámú „étrendkiegészítő neve” terméket bevizsgálta, és annak minőségmegőrzési idejét meghosszabbította, amelyet a következőképpen tüntetett fel a terméken: a bliszterekről eltávolította a dombornyomással rányomtatott lejárati időt, és a bliszterek hátoldalán nyomtatott feliratként jelenítette meg az új lejárati időt, továbbá a készítményeket újra dobozolta, és a dobozon minőségmegőrzési időként az új, meghosszabbított minőségmegőrzési időt tüntette fel a következők szerint:”11.2021.”. [6]
  16. február, március hónapokban az alperes próbavásárlásokat végzett a felperes által forgalmazott „étrendkiegészítő neve” termékre vonatkozóan, amely során tapasztalta, hogy az „M-.._.” gyártási számú termékek minőségmegőrzési ideje
  17. novembere, a dobozokban lévő bliszterek alsó részén nem szerepel dombornyomott gyártási szám és minőségmegőrzési határidő, a bliszterek hátuljára nyomott jelölésként M-.._. 11.
  18. szerepel. Az alperes vásárolt egy „M-..-P” gyártási számú terméket is
  19. novemberi minőségmegőrzési idővel, amelynek bliszterével összehasonlította az M-.._. jelölésű blisztereket, amely eredményeként megállapította, hogy az M-19 gyártási számú termékek blisztere 7 mm-rel rövidebb. [7] Az alperes a minőségmegőrzési idő jogellenes meghosszabbításával kapcsolatos gyanúját jelezte a C... S.A.U. részére, aki az alperes rendelkezésére bocsátotta a termékvizsgálati jegyzőkönyvét, amely szerint az M-19 gyártási számú terméket
  20. november
  21. napján gyártotta, annak minőségmegőrzési ideje
  22. november
  23. napján jár le. [8] Az alperes – ügyvéd neve ügyvéd útján –
  24. február 14-i keltezéssel bejelentést tett Kormányhivatal Népegézségügyi Osztály neve, amelyben beszámolt az által végzett próbavásárlások eredményéről, és az azok alapján levont következtetéseiről, hivatkozva a C... S.A.U. által rendelkezésre bocsátott vizsgálati jegyzőkönyvben foglaltakra. Rögzítette, az általa előadottak alapján fennáll annak lehetősége, hogy a felperes által forgalmazott termék hamisított, mert annak minőségmegőrzési idejét jogellenesen meghosszabbították, mely esetben a felperes tevékenysége az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló
  25. évi XLVI. törvény (Éltv.) 14/A. §

(2)bekezdésének a) pontja szerint élelmiszerhamisításnak minősül. [9] Az alperes – ügyvezetője útján –
  1. február
  2. napján „Kérelem élelmiszerláncfelügyeleti eljárás megindítása iránt” tárgy megjelöléssel bejelentést tett a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (továbbiakban: NÉBIH) Élelmiszer és Takarmány Biztonsági Igazgatóságához, amelyben az Éltv.
  3. §
(3)bekezdésének a) pontja alapján élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás indítását kérte a felperessel szemben az Éltv. 14/A. §
(2)bekezdésének
  1. a)és
  2. c)pontjában foglalt élelmiszerhamisítás tényállásának megállapítása érdekében. A beadványban beszámolt a próbavásárlás során tapasztaltokról, valamint a C... S.A.U. által rendelkezésére bocsátott vizsgálati jegyzőkönyvben foglaltakról, kifejtve, hogy azok alapján megállapítható, hogy a bejelentett által forgalmazott termék az Éltv. 14/A. §
(2)bekezdés
  1. a)és
  2. c)pontjai szerint hamisított terméknek minősül, mert minőségmegőrzési ideje Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 4 hamisított, minőségmegőrzési idejét jogellenesen hosszabbították meg, azt jogsértő módon történt átcsomagolással érték el, melyre tekintettel a termék forgalomba hozatala tilos az Éltv. 14/A. §
(1)bekezdése alapján. Bejelentése kiegészítéseként
  1. március
  2. napján benyújtotta a C... S.A.U.
  3. március
  4. napján kelt nyilatkozatát, amely azt tartalmazza, hogy ő a „étrendkiegészítő neve” termék gyártója, és a felperes által magyarországi forgalomba hozott „étrendkiegészítő neve” kapszulán feltüntetett M-.._. tételazonosító szám és a
  5. novemberi minőségmegőrzési idő nem egyezik az általa a felperes részére átadott egyetlen kapszula tételszámával és minőségmegőrzési idejével sem. Kijelentette, hogy az így forgalomba hozott termékek minőségmegőrzési idejének meghosszabbításáért és a tételazonosító számok módosításáért semmilyen felelősséget nem vállal [10] A eljárást segítő1 képviseltében személy 1 neve igazgató
  6. március
  7. napján kelt levelével tájékoztatta az alperest, hogy a
  8. – helyesen –
  9. február
  10. napján megküldött bejelentése alapján hatósága a bejelentés tárgyát képező termék vonatkozásában a vizsgálatot megindította. A kivizsgálás eredményéről, a panaszokról és a közérdekű bejelentésekről szóló
  11. évi CLXV. törvény (Panasztv.) rendelkezései alapján tájékoztatást ad. [11] Az alperes
  12. április
  13. napján az értékesítő 1 neve, értékesítő 2, értékesítő3, értékesítő4, értékesítő5, értékesítő6, értékesítő7, értékesítő8, értékesítő9, értékesítő10., értékesítő11 és értékesítő12 címzettek részére a következő tartalmú – az ügyvezetője által aláírt – levelet adta postára ajánlott küldeményként: „Tisztelt Értékesítő! Partnerünk, a nemzetiség2 C... S.A.U. gyógyszergyártó (C...) arról tájékoztatott, hogy az általa kizárólagosan előállított „étrendkiegészítő neve” elnevezésű étrendkiegészítőből (Notifikációs szám: 18428/...7.) olyan tételek kerültek forgalomba Magyarországon, amelyek tételazonosítója (M-.._.) és minőségmegőrzési ideje (
  14. november) nem egyezik meg a gyártói nyilvántartásban szereplő adatokkal, illetve a – nemzetiség 1 A... d.o.o. részére átadott – szállítmányt kísérő – dokumentáció adataival. Ennek megfelelően a C... az M-.._. tételszámú és
  15. november havi minőségmegőrzési idejű „étrendkiegészítő neve” termékekért való felelősségét kizárta, különös tekintettel e termékek minőségmegőrzési idejének meghosszabbítására és tételazonosító számának meghatározására. Mivel feltehető, hogy a – forgalmazó neve által – Magyarországon forgalomba hozott „étrendkiegészítő neve” termékek minőségmegőrzési idejét jogellenesen meghosszabbították, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
  16. márciusában élelmiszerhamisítás gyanújával vizsgálatot indított. A fentiek alapján kérem a szükséges intézkedések megtételére a hamisított termék forgalomból való kivonása érdekében. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 5 Bármely további kérdéssel állok szíves rendelkezésére.” [12] A küldemény a értékesítő3 címzettől kézbesítés akadályozott, míg a értékesítő8 és értékesítő 1 neve címzettektől „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza az alpereshez. A értékesítő4nak címzett levél kézhezvételét követően a tulajdonosi érdekeltségbe tartozó B..Zrt. tájékoztatta a felperest az alperes levelében foglaltakról, egyben kikérte arra vonatkozóan a felperes álláspontját. [13] Budapest Főváros Kormányhivatala VI. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztálya a
  17. április
  18. napján kelt levelével tájékoztatta az alperest, hogy az általa az osztályhoz benyújtott termékkel kapcsolatos hamisítási gyanú nem igazolt, a panaszbejelentés kivizsgálása befejeződött. Megállapításait összefoglalva kifejtette, hogy a A... d.o.o. az általa forgalmazott termék felelős személyeként független laboratóriumban végeztette a lejárati idő meghosszabbítására irányuló vizsgálatokat, ezt követően a vonatkozó jogszabályokkal összhangban módosította a csomagolást, a csomagoláson feltüntette, fogyasztók rendelkezésére bocsátotta a kiegészítő információkat, a kapszula az elsődleges csomagolásban érintetlen maradt, a nyomonkövethetőség érdekében az M-19 gyártási számot egy D betűjellel egészítette ki – gyártási szám: M-.._. –, teljes felelősséggel kijelentette, hogy a termék megfelelő minőségű és biztonságos a fogyasztók számára a csomagoláson megjelölt ideig. [14] A eljárást segítő1 képviseletében személy 1 neve igazgató
  19. április
  20. napján kelt levelével tájékoztatta az alperest, hogy a
  21. február
  22. napján tett bejelentést megvizsgálták, és a vizsgálat során hivatalból beszerzett dokumentumok alapján megállapították, hogy az nem alapos. [15] A eljárást segítő1
  23. július
  24. napján kelt levelével ügyvéd neve ügyvédet, mint az alperes képviselőjét tájékoztatta arról, hogy az alperes
  25. február
  26. napján kelt bejelentését a hatóság megvizsgálta és a bejelentőt tájékoztatta, hogy a vizsgálat során beszerzett dokumentumok alapján a bejelentés nem alapos. Ismertette az Éltv. 14/A. §
(1)bekezdésében és
(2)bekezdésének a) pontjában foglaltakat, továbbá 15. §
(1)és
(2)bekezdését. Rámutatott arra, hogy a hivatkozott rendelkezések nem zárják ki a minőségmegőrzési idő meghosszabbítását, amennyiben az a lejárati időn belül, illetve arra jogosult (termék jelölése szerinti felelős gyártó/előállító) által történik. A bejelentő által rendelkezésre bocsátott és a hatósági vizsgálat során beszerzett információk alapján, figyelemmel a fenti jogszabályhelyek alapján megállapítható, hogy a bejelentéssel érintett élelmiszertétel minőségmegőrzési idejének meghosszabbítása nem jogellenes módon történt, így a termékkel kapcsolatban hamisítás gyanúja nem merült fel. Ezért a Panasztv. 2/A. §
(1)bekezdése alapján mellőzte a bejelentés kivizsgálását. [16] A eljárást segítő1 képviseletében személy 1 neve igazgató
  1. augusztus 24-i keltezésű levelében tájékoztatta az alperest a
  2. augusztus
  3. napján e-mailben küldött beadványára arról, hogy a korábban tett közérdekű bejelentéssel kapcsolatban folytatott vizsgálat az érintett termék jogszerű forgalmazásának minden aspektusára kiterjedt. Az alperes által hivatkozott állásfoglalás tartalma igazgatósága előtt ismeretes, a bejelentés Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 6 kiegészítés tárgyú beadvány nem tekinthető új ténynek vagy információnak. A hatályos jogszabályokból, álláspontja szerint, az alperes által is hivatkozott, a jogszerűen meghosszabbított minőségmegőrzési hatőridőre vonatkozó, egyébként célszerű jelölési gyakorlat, mint kötelező jelölés nem vezethető le, annak elmaradása nem szankcionálható. Ezt támasztja alá az a tény is, hogy a minőségmegőrzési idő meghosszabbítás kötelező jelölési feltételének jogszabályi szintű rendezése jogalkotói szinten is felmerült. Tájékoztatta továbbá az alperest, hogy a jogalkotásról szóló
  4. évi CXXX. törvényben nem szerepel jogértelmezés kiadására vonatkozó felhatalmazás, ezért az állásfoglalás kizárólag szakmai álláspontnak tekinthető. [17] Az egyesület neve Egyesület minőségmegőrzési idő meghosszabbításával kapcsolatos kérdésére
  5. szeptember 30-i keltezéssel az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Minőségpolitikai Főosztálya – egyeztetve a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságával – ÉLIP/.../
  6. iktatószámon azt a tájékoztatást adta, hogy az Éltv., illetve más jogszabály nem tartalmaz kifejezett korlátozó rendelkezést a minőségmegőrzési idő meghosszabbítására, ugyanakkor a meghosszabbítás lehetséges konkrét módjára sincsenek jogszabályi előírások. A minőségmegőrzési idő feltüntetésének, akárcsak minden más élelmiszer-jelölésnek meg kell felelnie a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendeletnek, amelynek
  7. Cikk
(1)bekezdésének a) pontja és
(2)bekezdése írja elő a megtévesztés tilalmának általános követelményét. A meghosszabbított minőségmegőrzési idejű termék esetében az eredeti lejárati dátum eltakarása, átragasztása a fogyasztó számára megtévesztő lehet, és akár azt is sugallhatja, hogy a termék hamisított. Ezért a csomagoláson egyértelműen jelölni kell a meghosszabbítás tényét, valamint meg kell jelölni az eredeti és az új lejárati dátumot. Továbbá a fogyasztók tájékoztatásának elő kell segítenie a fogyasztók vásárlással kapcsolatos döntését. A meghosszabbított minőségmegőrzési időtartam az élelmiszernek olyan lényeges tulajdonsága, ami befolyásolhatja a fogyasztó vásárlási döntését, ezért erről a döntés meghozatalát megelőzően tájékoztatást kell kapnia. A meghosszabbítás tényére vonatkozó információ elmaradása megtévesztő a fogyasztó számára olyan tekintetben is, hogy a fogyasztó nem kapja meg a vásárlói döntéshez szükséges összes információt. A minőségmegőrzési idő meghosszabbításának jogi keretei tehát a hivatkozott rendelet tisztességes és a fogyasztói döntést segítő tájékoztatásra vonatkozó, általános szabályai adják. Utalt arra, a megkereső által hivatkozott jogi álláspont azokat a feltételeket, körülményeket veszi számításba, amelyek fennállása esetén a minőségmegőrzési idő meghosszabbításának jelölése megfelel e követelményeknek. Természetesen kialakítható ettől eltérő jelölési gyakorlat, azonban annak is minden tekintetben meg kell felelnie az Éltv. mellett a fenti rendelet valamennyi rendelkezésének is. Az Éltv. 35. §
(7)bekezdésében, 59. §
(6)bekezdésében és 62. §
(1)bekezdésének e) pontjában foglaltak alapján a nem megfelelő, megtévesztő jelöléssel megvalósuló jogsértés esetén az élelmiszerlánc-felügyeleti szervek hatósági eljárást folytathatnak le, amely során az Éltv. előírásai alapján alkalmazhatnak szankciókat. [18] Miután az Agrárminisztérium Élelmiszergazdasági és Minőségpolitikai Főosztályának tájékoztatását az alperes a NÉBIH rendelkezésére bocsátotta, annak elnöke – utalva az alperes által a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságára bejelentés áttétele tárgyában
  1. október
  2. napján elektronikus úton megküldött iratára és a NÉBIH Élelmiszer és Takarmány Biztonsági Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 7 Igazgatóságára
  3. október
  4. napján elektronikus úton megküldött bejelentésére –, a következő választ adta az alperesnek: „Az iratokat megvizsgálva megállapítom, hogy a
  5. február
  6. napján tett közérdekű bejelentése az illetékességgel és hatáskörrel rendelkező hatóság által a jogszabályoknak megfelelően kivizsgálásra került. Tájékoztatom, hogy hatóságom hatáskörét az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló
  7. évi XLVI. törvény (Éltv.) felhatalmazása alapján a földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 383/2016 (XII.2.) Kormányrendelet határozza meg. Ön a bejelentésében az Agrárminisztérium által az Élelmiszervállalkozók Versenyképességéért Egyesület részére kiadott ÉLIP/.../
  8. iktatószámú levélben foglaltakra hivatkozik, amely a NÉBIH ÉTBI-vel egyeztetve lett kiadmányozva. Ezen tájékoztatásunk a fogyasztók élelmiszerekkel kapcsolatos tájékoztatásáról szóló 1169/2011/EU rendelet (jelölési rendelet)
  9. Cikkében foglalt megtévesztés tilalmán alapult. Ebből vezettük le, hogy a meghosszabbított minőségmegőrzési idejű termék esetében az eredeti lejárati dátum letakarása, átragasztása megtévesztő lehet a fogyasztó számára, ezért a jelölésnek tartalmaznia kell mindazokat az információkat, amelyek alapján a fogyasztó egyértelmű tájékoztatást kap a minőségmegőrzési idő meghosszabbításának tényéről, valamint az eredeti és az új lejárati dátumról. A hivatkozott levélben hangsúlyoztuk azt is, hogy kialakítható a leírtaktól eltérő jelölési gyakorlat, annak azonban szintén meg kell felelnie a jelölési rendelet, valamint az Éltv. valamennyi rendelkezésének. A most felmerült konkrét esetben nem csupán a minőségmegőrzési idő jelölését módosítja az előállító, hanem azt a fogyasztó számára nem megtévesztő módon történő jelöléssel biztosítja. Ezzel a megoldással megfelel a megtévesztés tilalma követelményének, hiszen a fogyasztó egyetlen és egyértelmű jelölést fog látni a csomagoláson. Így nem merülhet fel benne pl. az élelmiszerhamisítás gyanúja, nem kell több megjelölt dátumot értelmeznie. Az ilyen módon történő minőségmegőrzési idő jelölésének lehetővé tétele azt a célt szolgálja, hogy az előállító költséghatékony módon, ugyanakkor a megtévesztés tilalmának megfelelve tudja meghosszabbítani a minőségmegőrzési időt, amennyiben az élelmiszerbiztonsági szempontból megengedhető. Amennyiben az előállító vállalja ennek költségeit, ezzel lehetősége nyílik a megtévesztéstől mentes, egyszerűbb jelölés alkalmazására. A minőségmegőrzési idő meghosszabbításának megtörténtét – ebben az esetben is – nyomonkövethető módon dokumentálnia kell az előállítanak.” [19] A felperes jogi képviselője útján
  10. április
  11. napján kelt levelében tájékoztatta az alperest arról, hogy tudomására jutott, hogy az alperes a „étrendkiegészítő neve” terméket értékesítő gyógyszertárakat levélben kereste meg abból a célból, hogy az M-.._. tételszámú és
  12. november havi minőségmegőrzési idejű termék forgalomból történő kivonására hívja fel az értékesítő partnereket. Kifejtette, hogy a „hamisított termék” kifejezéssel az alperes olyan tényállítást tett, amely a valósággal teljességgel ellentétes. Felhívta az alperest a jogerős határozat megküldésére, amennyiben ilyen az alperes rendelkezésére áll, és igazolja a hivatkozott tételszámú termék hamisított voltát, mivel a felperesnek nincs tudomása arról, hogy bármely hatóság akár jogerősen, akár elsőfokon határozatot hozott volna, amelyben a Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 8 „étrendkiegészítő neve” M-.._. tételszámú
  13. november havi minőségmegőrzési idejű termék kapcsán ilyen megállapítást tett volna. Felhívta továbbá az alperest arra, hogy amennyiben nem áll rendelkezésére olyan határozat, amely megállapította volna a hivatkozott termék hamisított voltát, a levél kézhezvételét követő 8 napon belül keresse meg valamennyi patikát és értékesítőt, akik részére korábbi levelét megküldte, és adjon megfelelő elégtételt a felperes részére azzal, hogy az általa megadott tartalmú helyreigazító levelet megküldi. Az alperes a felperes levelében foglaltakra nem válaszolt, a felperes kérelme szerinti „helyreigazító levelet” nem küldte ki értékesítő partnerei részére. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [20] A felperes keresetében kérte annak megállapítását, hogy az alperes az értékesítők részére
  14. április
  15. napján megküldött levelében valótlanul állította, hogy „Mivel feltehető, hogy a – forgalmazó neve által – Magyarországon forgalomba hozott „étrendkiegészítő neve” termékek minőségmegőrzési idejét jogellenesen meghosszabbították, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
  16. márciusában élelmiszerhamisítás gyanújával vizsgálatot indított. A fentiek alapján kérem a szükséges intézkedések megtételére a hamisított termék forgalomból való kivonása érdekében.”, mely állításokkal megsértette a jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait. Kérte, hogy az alperes további jogsértéstől való eltiltását, valamint megfelelő elégtételadásként arra kötelezését, hogy valamennyi partner patika és forgalmazó részére, akinek a levelet elküldte, az alábbi helyreigazítást küldje meg: „Tisztelt Értékesítő! Ezúton tájékoztatom, hogy korábbi levelem – melyben azt állítottam, hogy a forgalmazó neve által Magyarországon forgalomba hozott, M-.._. tételszámú és
  17. november havi minőségmegőrzési idejű „étrendkiegészítő neve” termék hamisított termék, és erre hivatkozással kértem a T. Értékesítőt, hogy ezen terméket a forgalomból vonja ki – nem felel meg a valóságnak. A termék kapcsán egyetlen hatóság sem állapította meg annak hamisított voltát, vagy egyéb jogszabálysértést, így kérem, hogy korábbi levelemet szíveskedjenek tárgytalannak tekinteni, és egyúttal elnézésüket kérem az esetleges félreértésekért, az okozott kellemetlenségekért. Tisztelettel: D... Kft. (képviselő: törvényes képviselő2 ügyvezető)” Kérte továbbá, hogy kötelezze az alperest 1.000.000.- Ft sérelemdíj megfizetésére. [21] Előadta, a „étrendkiegészítő neve” étrendkiegészítő termék kizárólagos magyarországi forgalmazója, amely terméket a A... d.o.o. nemzetiség 1országi székhelyű társaságtól, mint annak gyártójától és tulajdonosától szerez be disztribútori szerződés alapján, amit a A... gyártó nemzetiség2országban bérgyártat a C... társaság által. Utalt arra, a peres felek között 2 éve kezdődött jogvita, amely abból eredt, hogy a „étrendkiegészítő neve” terméknek
  18. október
  19. napjáig az alperes volt a kizárólagos magyarországi forgalmazója, majd forgalmazási jogának megszűnése alatt az alperes megszerezte a C... cég által gyártott Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 9 étrendkiegészítő neve2 termék magyarországi forgalmazási jogát, amely hasonló összetételű, hyarulon savat pótló étrendkiegészítő termék, mint a „étrendkiegészítő neve”, így a hazai piacon a peres felek egymás versenytársaivá váltak. Kitért arra is, a felek között a Fővárosi Törvényszék előtt jóhírnév megsértése iránt per volt folyamatban, mely perben a jelen per alperesének kereseti kérelmét a bíróság elutasította. Az alperes
  20. április 14-i leveléről
  21. április
  22. napján értesült egy nevét nem vállaló patikától, majd
  23. április
  24. napján a B..Zrt. is tájékoztatta ugyanezen levél tartalmáról. A piac érzékenysége okán nincs arról pontos tudomása, hogy az alperes hány patika részére küldte meg a levelét, azonban vélelmezte, hogy nem csak ezen két patika kapta meg a tájékoztatást. A tájékoztatás tartalmával összefüggésben rámutatott arra, az a valósággal teljességgel ellentétes, ugyanis a felperesnek nincs tudomása arról, hogy a felperesi társasággal szemben a NÉBIH élelmiszerhamisítás gyanújával vizsgálatot indított volna, mint ahogy az is a valósággal teljességgel ellentétes, hogy „hamisított terméket” forgalmazna. A valóság ezzel ellentétben az, hogy a C... bérgyártó által M-.._. tételszámú és
  25. november havi minőségmegőrzési idejű „étrendkiegészítő neve” terméket a A... d.o.o., mint gyártó a jogszabályoknak megfelelő módon bevizsgálta, és annak minőségmegőrzési idejét a jogszabályoknak megfelelően meghosszabbította. Vizsgálat pedig sem a NÉBIH, sem más hatóság előtt élelmiszerhamisítás vagy hamisított termék kapcsán nem folyik, ilyenről a felperesnek nincs tudomása, mint ahogy arról sem, hogy bármilyen hatóság akár elsőfokon, akár jogerősen megállapította volna, hogy hamisított terméket forgalmaz. Megítélése szerint az alperes a patikák részére megküldött levelével kizárólag azt kívánta elérni, hogy a felperes „étrendkiegészítő neve” termékének forgalmazását ellehetetlenítse, megnehezítse, felperest lejárassa, és ezzel a piacon a saját, szinte azonos összetételű, étrendkiegészítő neve2 termékének forgalmazása részesüljön előnyben. A levél sérelmezett közléseivel tehát az jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát az alperes megsértette, mivel a levél rá vonatkozóan tartalmaz közlést. Az elégtételadás kapcsán kifejtette, mivel a jogsértést az alperes akként követte el, hogy a patikákat levélben megkereste, alappal kéri, hogy ugyanilyen formában keresse meg a patikákat, amely levélben jelentse ki a kereseti kérelemben kérteknek megfelelően, hogy állításai valótlanok. Előre bocsátva, hogy az étrendkiegészítők forgalmazása igen érzékeny piac, azzal érvelt, hogy azon kijelentés, amely alapján alperes alaptalanul felperes termékét hamisított termékként tünteti fel, minden külön bizonyítás nélkül is vagyoni és nem vagyoni károkat okoz a felperes megítélésében, felperes, illetve felperesi termékre vetett bizalomban. Az alperes patikák részére adott tájékoztatása alkalmas arra, hogy felperest rossz színben tüntesse fel, a piacon kialakított értékelését negatívan befolyásolja, ezáltal a felperes megrendeléseinek számát csökkentse, ami a bevételének csökkenéséhez vezet. Álláspontja szerint az alperes akkor járt volna el jóhiszeműen, ha a próbavásárlások során szerzett észrevételeit követően nem a versenytársa forgalmazóit keresi meg, hanem azt megelőzően nyilatkoztatja a felperest. Sérelmezte, hogy alperes a hatóság hatáskörét vette át, amikor a levélben olyan tényállítást tett, amelyet csak hatóság tehetne meg, hiszen a termékre hamisított termékként hivatkozik annak ellenére, hogy semmilyen hatósági okirat nem állt erről rendelkezésre [22] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Elsődlegesen alaki védekezést terjesztett elő, amely szerint kérte a polgári perrendtartásról szóló
  26. évi CXXX. törvény (Pp.)
  27. §
(1)bekezdésének j) pontja alapján az eljárás megszüntetését arra való hivatkozással, hogy a Pp. 170. §
(2)bekezdésének
  1. b)és
  2. d)pontja szerinti követelményeknek nem tett eleget a keresetlevél, miután abból nem állapítható meg, hogy a felperes állítja-e becsületének megsértését, illetve amikor személyiségi jogsérelemre Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 10 hivatkozik, az alatt a jóhírnév megsértése mellett érti-e a becsületének megsértését is. Érdemi védekezésében vitatta, hogy megsértette volna a felperes jóhírnevét, míg annak esetleges megállapíthatósága esetére azt, hogy a felperes által kért elégtétel arányban állna az eset körülményeivel, továbbá vitatta a sérelemdíj jogalapját és összegszerűségét is. Állította, a „étrendkiegészítő neve” étrendkiegészítő termék magyarországi forgalmazója a felperes, amit a A... társaságtól szerez be, a termék gyártója a C... S.A.U. gyógyszercég. Hivatkozott arra, a természetes személy tag, illetve képviselő magatartásának vizsgálata hiányában a jogi személy felelőssége a jogsértésért fel sem merülhet, és miután a felperes erre vonatkozóan tényállítást, bizonyítási indítványt nem tett és bizonyítási vagy állítási szükséghelyzetre sem hivatkozott, az alperessel szemben keresete megalapozatlan. [23] Megítélése szerint arról tájékoztatta a levél címzettjeit, hogy a „étrendkiegészítő neve” elnevezésű étrendkiegészítőből olyan tételek kerültek Magyarországon forgalomba, amelyek tételazonosítója és minőségmegőrzési ideje nem egyezik a gyártó nyilvántartási és a szállítmány kísérő adataival. A termék gyártójától származó információt osztott meg, amelyre vonatkozóan a gyártói nyilatkozat rendelkezésére állt. Az észlelt tények és a rendelkezésre álló dokumentumok birtokában tette meg a bejelentését a NÉBIH felé, és kérte az Éltv. 14/A. §-ában foglalt élelmiszerhamisítás ügyében történő hatósági eljárás lefolytatását, illetve a hatósági döntéssel az Éltv. 14/A. §
(1)bekezdése alkalmazásával a hamisított termék Magyarországon forgalomba hozatalának megtiltását. A felperessel kapcsolatban egyetlen tényállítást tett a levélben, mégpedig azt a nem vitatott és felperes által is elismert és állított tényt, mely szerint felperes a termék magyarországi forgalmazója. A levél nem tartalmaz tényállítást arra vonatkozóan, hogy a minőségmegőrzési idő feltehető meghosszabbításához a felperesnek bármi köze lenne, azt alperes neki tulajdonítaná, a meghosszabbításért felelős személyt/szervezetet nem jelölt meg levelében. Nem állította, hogy felperessel szemben a NÉBIH vagy más hatóság előtt eljárás folyik, hanem azt állította, hogy élelmiszerhamisítás miatt a NÉBIH vizsgálatot indított. Nem állította azt sem, hogy elsőfokon vagy jogerősen bármely hatóság megállapította a felperes kapcsán, hogy hamisított terméket forgalmaz. [24] A felperes által kért elégtétel kapcsán utalt arra, az a jogsértés súlyával nem áll arányban, azt megfelelően kompenzálja a további jogsértéstől történő eltiltás. A közlemény szövegének utolsó mondatát akként kérte megfogalmazni: „A termék kapcsán a NÉBIH nem állapította meg annak hamisított voltát, így kérem, hogy …” A sérelemdíj összegszerűségének meghatározása során kérte figyelembe venni, hogy felróhatósága nem állapítható meg, mivel több próbavásárlás és gyártói nyilatkozat beszerzését követően küldte a levelet. Az elsőfokú ítélet [25] Az elsőfokú bíróság ítéletével megállapította, hogy az alperes az értékesítő1, értékesítő 2, értékesítő3, értékesítő4, értékesítő5, értékesítő6, értékesítő7, értékesítő8, értékesítő9, értékesítő10., értékesítő11 és értékesítő12 címzettek részére
  1. április 14-én postázott levelében valótlanul állította, hogy „Mivel feltehető, hogy a – forgalmazó neve által – Magyarországon forgalomba hozott „étrendkiegészítő neve” termékek minőségmegőrzési idejét jogellenesen meghosszabbították, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal
  2. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 11 márciusában élelmiszerhamisítás gyanújával vizsgálatot indított. A fentiek alapján kérem a szükséges intézkedések megtételére a hamisított termék forgalomból való kivonása érdekében.”, amely állításokkal alperes megsértette felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogait. Eltiltotta az alperest a további jogsértéstől, egyben kötelezte, hogy elégtételadásként értékesítő 2, értékesítő4, értékesítő5, értékesítő6, értékesítő7, értékesítő9, értékesítő10., értékesítő11 és értékesítő12 címzettek részére saját költségén küldje meg az alábbi tartalmú levelet: „Tisztelt Értékesítö! Ezúton tájékoztatom, hogy korábbi levelem, melyben azt állítottam, hogy a forgalmazó neve által Magyarországon forgalomba hozott, M-.._. tételszámú és
  3. november havi minőségmegőrzési idejű „étrendkiegészítő neve” termék hamisított termék, és erre hivatkozással kértem a tisztelt értékesítőt, hogy ezen terméket a forgalomból vonja ki, nem felel meg a valóságnak. A termék kapcsán a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal élelmiszerhamisítás gyanújával vizsgálatot nem indított, elmarasztaló megállapítást nem tett. Tisztelettel: D... Kft. (képviselő: törvényes képviselő2 ügyvezető) Kötelezte továbbá az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1.000.000,- Ft sérelemdíjat és 381.000,- Ft perköltséget, valamint az államnak 60.000,- Ft illetéket. [26] Határozatának indokolása szerint az eljárás megszüntetésének a Pp.
  4. §
(1)bekezdés a) pontja alapján nincs helye, mivel e jogszabályi rendelkezés nem utal vissza a keresetlevél visszautasításának Pp. 176. §
(1)bekezdés j) pont szerinti okára, azaz a keresetlevél hiányosságára. A kereset egyebekben pedig nem hiányos, az pontosan tartalmazza, hogy a felperes a jóhírnévhez fűződő személyiségi joga megsértését állítja. Rögzítette, a jóhírnév megsértése kapcsán azt kellett vizsgálni, hogy az alperes által az értékesítő partnerek részére
  1. április
  2. napján postán megküldött levélben foglalt, a felperes keresetlevelében kifogásolt két mondat – anélkül, hogy a szövegkörnyezet az abban foglaltak jelentését megváltoztatná, tompítaná – a valóságnak megfelelő tartalmú volt-e, illetve alkalmas volt-e a felperes szakmai jóhírnevének megsértésére, valamint, hogy az alperes kellő gondosság mellett okszerűen következtethetett-e a minőségmegőrzési idő jogellenes meghosszabbítására és ebből következően a termék hamisított voltára. Utalt arra, bár a felperes a levél két mondatát kifogásolta, a jóhírnév megsértése miatt indult perekben a PK.
  3. számú állásfoglalás megfelelő alkalmazásával az alperes levelében foglaltakat a maga egészében és a közlés körülményeire figyelemmel kellett értékelni, annak van ugyanis jelentőség, hogy a kifogásolt közlés összességében sértő tartalommal bír-e. Megállapította, a
  4. április
  5. napján megküldött levél az alperes, mint jogi személy nyilatkozatának felel meg, abból ugyanis kitűnik, hogy azt törvényes képviselő2, mint az alperes ügyvezető igazgatója intézte az értékesítő partnerekhez. Kifejtette, a „étrendkiegészítő neve” elnevezésű étrendkiegészítő kizárólagos magyarországi forgalmazója a felperes, amelyből következően rá vonatkoznak az alperes levelében foglalt tényállítások. Köztudomásúnak tekinthető ugyanis, hogy amennyiben egy társaság egy országban kizárólagos forgalmazója valamely terméknek, a termék forgalmazásával összefüggő jogok és kötelezettségek egyedül őt illetik meg, illetve Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 12 terhelik, így valamely szabálytalanság is az ő magatartásával, cselekményével hozható összefüggésbe az ellenkező bizonyításig. Úgy ítélte, a felperes jóhírnevét érintő tényállítás az, hogy a NÉBIH
  6. márciusában élelmiszerhamisítás gyanújával vizsgálatot indított „étrendkiegészítő neve” termék minőségmegőrzési idejének jogellenes meghosszabbításával összefüggésben, mivel ezzel azt állítja az alperes, hogy a felperes olyan terméket forgalmaz – még pedig kizárólagosan –, amely termék vonatkozásában az élelmiszerhamisítás alapos gyanúja felmerült és ennek kapcsán hatósági vizsgálat indult. A levélnek az a része, amelyben az alperes a címzetteket a termék forgalomból való kivonására hívja fel, azt állítja, hogy a felperes, mint a termékek kizárólagos magyarországi forgalmazója hamisított terméket hozott forgalomba. Nem fogadta el az alperesnek az arra való hivatkozását, hogy a levele megírásakor a termék gyártójától származó információt osztott meg. Az alperes levelében csupán azt a látszatot kelti, mintha az információ forrása – amely a minőségmegőrzési idő jogellenes meghosszabbításának gyanújára alapot ad – a C... S.A.U. lenne, mintha e társaság észlelte volna, hogy a nyilvántartásában szereplő, szállítmányt kísérő dokumentáció adataival ellentétes információt feltüntető készlet került forgalomba, elhallgatva azt, hogy e társaság által közölt információ az alperes milyen tartalmú kérdésére adott válasz. Nem tartalmazza továbbá a levél azt sem, hogy a A... d.o.o. és a felperes nyilatkozatát sem szerezte be az alperes, azaz nem hallgattattak meg az értékesítési lánc azon szereplői, akik a termék megfelelőségéért, illetve forgalomba hozataláért felelősséggel tartoznak. Ezért az alperes a C... S.A.U.-tól származó információt olyan, a valóságosat meghaladó relevanciával ruházott fel, amely hamis nyomatékot ad a levelében megfogalmazott további állításoknak. Önmagában a C... S.A.U.-tól származó gyártói nyilatkozat – tekintettel arra, hogy egy termék tételazonosító száma, illetve minőségmegőrzési ideje jogszerűen is meghosszabbítható az arra jogosultak által – önmagában nem ad alapot olyan következtetés levonására, hogy e terméken egy későbbi időpontban feltüntetett tételszám, vagy minőségmegőrzési idő feltüntetésére jogszerűen került-e sor. Rámutatott, az alperesnek kellő gondosság mellett eljárva gondolnia kellett volna a kifogásolt információk jogszerű megváltoztatásának lehetőségére is, figyelemmel arra, hogy tőle, mint étrendkiegészítők nagykereskedelmi forgalmazásával több mint egy évtizede foglalkozó jogi személytől elvárható volt, hogy teljes körű ismeretekkel rendelkezzen az ágazatot érintő szabályozásról. [27] A NÉBIH-től beszerzett, az alperes által kezdeményezett eljárás iratanyaga alapján megállapította, hogy nem bizonyított azon alperesi állítás, miszerint a hatóság élelmiszerhamisítás gyanújából indított volna vizsgálatot a „étrendkiegészítő neve” elnevezésű étrendkiegészítővel összefüggésben, valamint, hogy a levél postára adásának időpontjában vagy az eljárás bármely szakaszában alapos gyanú merült volna fel a termék hamisított voltára. Az alperes bejelentése alapján érdemi vizsgálat nem indult, a hatóság az alperesi bejelentésben foglaltakat a Panasztv. rendelkezései alapján intézte el. Ezt tudnia kellett az alperesnek is, mivel a hatóság a
  7. március
  8. napján kelt levelében tájékoztatta arról, hogy a fenti törvény alapján vizsgálja a bejelentését, ezért nem gondolhatta az alperes alappal, hogy élelmiszerhamisítás gyanújával indult volna vizsgálat. Álláspontja szerint a termék hamisított voltának bizonyítására az lett volna alkalmas, amennyiben az arra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság ilyen tartalmú megállapítást tesz. A felperes által sérelmezett és valótlannak bizonyult állításokat a felperes személyére nézve sértőnek találta, mivel azok a közmegítélés szerint alkalmasak arra, hogy a felperes társadalmi megítélését, ezen belül különösen az étrendkiegészítőket forgalmazó viszonteladók, partnerek és a fogyasztók általi megítélését hátrányosan befolyásolja, a felperes hitelét lerontsa, megbízhatóságát, felelősségteljes eljárását megkérdőjelezze. A felperes által forgalmazott termékek nem egyedi termékek, így mind a kereskedelmi partnereknek, mind a fogyasztóknak reális lehetőségük van arra, hogy amennyiben egy termékben vagy forgalmazójában a Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 13 bizalmuk meginog, azt másik termékkel helyettesítsék. Mindezek alapján arra a következtetésre jutott, hogy az alperes megsértette a felperes jóhírnevét, amelynek megállapítása mellett eltiltotta az alperest a további jogsértéstől. Elégtétel adásként a levél megküldését azon személyek számára tartotta indokoltnak, akik a levelet át is vették, arról tudomást szereztek. Elégtételadásként csak annak a közlését látta indokoltnak, hogy a levélben foglalt – felperes által kifogásolt – mely információk nem feleltek meg a valóságnak. Mellőzte az elnézés kérését is, mivel a sajnálkozásra, megbánásra az alperes, mint jogi személy nem képes, tőle csak tárgyilagos megnyilvánulás várható el. [28] A személyiségi jogsértés miatt az alperes által fizetendő sérelemdíj összegét a keresettel egyezően határozta meg, amely kapcsán értékelte, hogy a felperes a B..Zrt.1 Zrt. felé cáfolni volt kénytelen, hogy vele szemben élelmiszerhamisítás gyanújával a NÉBIH vizsgálatot indított, és köztudomású, hogy hamisított termék forgalmazása tényének terjesztése, a termék jellegétől függetlenül negatív tartalmat hordoz, és mind a kereskedelmi partnerek, mind a fogyasztók körében bizalmatlanságot kelt, ami a táplálékkiegészítők piacán hatványozottan jelentkezik, mivel fogyasztói oldalon olyan személyek jelennek meg, akik tudatosan döntenek arról, hogy táplálkozásukat milyen összetételű termékekkel egészítik ki, döntésük meghozatala során különösen ügyelnek az általuk vásárolt termékek minőségére. Nem találta elegendőnek az alperes által csatolt képernyőkimentést annak alátámasztására, hogy a levél a felperes termékének a forgalmát nem befolyásolta, mivel nem állapítható meg, hogy a webáruházak a
  9. április
  10. napján már készleten lévő termékeket próbálták kiárusítani, vagy a levélben foglaltaktól függetlenül ismételten rendeltek terméket a felperestől, mint ahogy az sem, hogy az interneten
  11. június
  12. napján a webáruházak által kínált termékek M-.._. tételazonosító számú termékek-e. A felróhatóság kapcsán kiemelte, az alperes a tőle elvárható körültekintés és szakértelem nélkül járt el, mivel a levelének elküldését megelőzően nem tájékozódott arról, hogy a próbavásárlásokkal érintett termékek minőségmegőrzési idejének, tételszámának módosítására jogszerűen került-e sor, ennek kapcsán nem kereste meg sem a felperest, mint a termék kizárólagos magyarországi forgalmazóját, sem a A... d.o.o.-t. Az alperes következtetését nem támasztja alá az sem, hogy A... d.o.o. eladásra kínálta a közeli minőségmegőrzési idejű „étrendkiegészítő neve” termékek egy részét, miután az alperesi törvényes képviselő által előadottak szerint a külföldi tárgyalás során felvetett javaslatok egyike sem irányult a jogszabályok megkerülésére, meghamisított termék értékesítésére. Az alperestől pedig, mint táplálékkiegészítőket forgalmazó társaságtól elvárható, hogy teljes körű ismerettel rendelkezzen arra vonatkozólag, hogy milyen jogszerű lehetőségek vannak az általa is forgalmazott termékek minőségmegőrzési idejének meghosszabbítására. Figyelembe vette továbbá a sérelemdíj összegének meghatározásakor, hogy az alperes levele 9 címzett részére jutott el, és azoknak kívánta az alperes a levelet elküldeni, hogy kiket érinthet leginkább a levélben foglalt információ, amelyben foglaltakkal nem kevesebbet kívánt elérni, mint a felperes által forgalmazott termékeknek a forgalomból való kivonását ezen értékesítők által. Utalt arra, a sérelemdíj további jogsértéstől visszatartó funkcióját is figyelembe vette e körben, értékelve azt is, hogy a peres felek versenytársaknak minősülnek a táplálékkiegészítők piacán. A fellebbezés és fellebbezési ellenkérelem [29] Az elsőfokú bíróság ítélete ellen az alperes terjesztett elő fellebbezést, elsődlegesen annak megváltoztatását és a kereset elutasítását, másodlagosan hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte. Kifogásolta, az Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 14 elsőfokú bíróság nem indokolta meg, miért nem vette figyelembe bizonyítékait, a bizonyítékokat milyen szempontok alapján értékelte, és nem vizsgálta a felperes részére kiosztott bizonyítási teher teljesítését. Véleménye szerint az elsőfokú bíróság nem vehette volna figyelembe a NÉBIH Kiemelt Ügyek Igazgatóságának
  13. augusztus
  14. napján kelt tájékoztató levelét, valamint a NÉBIH elnökének
  15. november
  16. napján kelt tájékoztató levelét, mivel mindkettő azt követően keletkezett, hogy az alperes a levelét megküldte a kiskereskedőknek. Hivatkozott arra, a gyártói nyilatkozat és a NÉBIH tájékoztatása alapján a levele megfogalmazásakor alapos okkal következtetett arra, hogy a felperes által forgalmazott termék minőségmegőrzési idejét jogellenesen meghosszabbították, amely az Éltv.
  17. §
(2)bekezdés a) pontja szerint a termék hamisítottnak minősül. Így a tőle elvárható gondossággal járt el a kiskereskedők tájékoztatásakor, amelyet bizonyít, hogy ebben a kérdésben szakmai állásfoglalást kért az Élelmiszervállalkozók Versenyképességéért Egyesülettől és az Agrárminisztériumtól is. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság jogági – élelmiszerjogi (élelmiszerhamisítás kérdése) és fogyasztóvédelmi (fogyasztó megtévesztése) – kérdésekben foglalt állást anélkül, hogy a vonatkozó jogszabályokat megvizsgálta és alkalmazta volna. A felek között folyamatban volt korábbi perben a Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20..../...9/
  1. számú ítéletéből ennek kapcsán kiemelte, hogy a bíróság – ellentétben az elsőfokú bírósággal – nem tekintette lényegesnek a közlés megítélése szempontjából azt a körülményt, hogy az állítólagos jogsértő tevékenységet valamely hatósági döntés utóbb alátámassza. Nem értékelte az elsőfokú bíróság azt sem, hogy jogerős határozat vagy ítélet nem állapította meg, hogy a termék nem minősül hamisítottnak. Sérelmezte, az elsőfokú bíróság nem tárta fel a termék hamisítottnak minősítése kapcsán azt az ellentmondást, amely az Agrárminisztérium Élelemgazdasági és Minőségpolitikai Főosztályának a NÉBIH-vel egyeztetett
  2. szeptember 30-i állásfoglalása és a NÉBIH által az alperes részére megküldött egyéb tájékoztatások között van. Ennek kapcsán bizonyítást kellett volna lefolytatni, vagy annak hiányában a Fővárosi Ítélőtábla fenti ítéletében kifejtettek alapján az élelmiszerhamisítás gyanúja okszerűségének vizsgálatát nem a hatóság adott időpontban éppen megfogalmazott álláspontjától függővé tennie. Kérte egyesület törvényes képviselője, az egyesület neve Egyesület törvényes képviselője tanúkénti meghallgatását az élelmiszerjogi és fogyasztóvédelmi jog szabályaira. Utalt arra, az elsőfokú ítélet indokolása nem mutatja be, hogy melyek azok az anyagi jogszabályi előírások, amelyek szerint a minőségmegőrzési idő jogszerűen meghosszabbítható, és amelyek alapján az alperesnek teljes körű ismeretekkel kellene rendelkeznie a minőségmegőrzési idő jogszerű meghosszabbításának tárgykörében. Ennek kapcsán idézte az Éltv.
  3. §-ához fűzött indokolást is, miszerint a lejárt minőségmegőrzési idejű termékek forgalmazása, illetve a minőségmegőrzési idő újra meghatározása tilos. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság tévesen tekintette a A... d.o.o. társaságot a felperes által forgalmazott termék gyártójának, és nem jelölte meg azokat a jogszabályi rendelkezéseket, amelyekből erre a következtetésre jutott. Ezért okszerűtlenül állapította meg, hogy az alperes kellő gondosság nélkül következtetett arra, hogy a felperes által forgalmazott étrend-kiegészítő hamisított termék. Megítélése szerint az Éltv. 14/A. §-a alapján az élelmiszer előállítójára, első forgalomba hozójára és további forgalmazóira vonatkoznak eltérő jogok és kötelezettségek, az élelmiszer kizárólagos forgalmazójának nincs kiemelt felelőssége. Kizárólagos forgalmazónak a felperes nem is tekinthető, amelyet alátámaszt az a tény, hogy a A... d.o.o. társaság a közeli lejárati idejű élelmiszereket más élelmiszer vállalkozóknak is felkínált. Ezért okszerűtlen következtetésre jutott az elsőfokú bíróság azzal, hogy az élelmiszer feltehetően jogellenes meghosszabbítására vonatkozó tényállítás egyben a felperesre, mint kizárólagos forgalmazóra vonatkozó tényállításként kezelendő. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 15 [30] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú bíróság ítéletének helybenhagyására irányult. Hangsúlyozta, az alperes nem a termék gyártójától, hanem bérgyártójától kapott információt, sem a gyártót, sem pedig a termék kizárólagos magyarországi forgalmazóját nem kereste meg ebben a körben, különös tekintettel arra, hogy egy termék minőségmegőrzési ideje jogszerűen is meghosszabbítható az arra jogosult által. Utalt arra, az elsőfokú bíróságnak nem abban kellett állást foglalnia, hogy a felperes az Éltv. vagy a fogyasztóvédelmi törvény szabályait megsértette-e, hanem abban, hogy az alperes állításai alkalmasak voltak-e a jóhírnév megsértésére, és az alperes az állításainak valóságát tudja-e bizonyítani. A NÉBIH a szükséges eljárást lefolytatta, és kétséget kizáróan megállapította, hogy a felperes jogsértést nem követett el, tehát a termék nem hamisított. Ezért ennek kapcsán a bíróságnak további eljárást lefolytatnia nem szükséges, amelyre egyebekben hatáskörrel nem is rendelkezik. Előadta, az alperes tett egy bejelentést a NÉBIH felé élelmiszerhamisítás gyanújával, majd a C... S.A.U. gyártótól kapott tájékoztatást követően mintegy prejuidikálva megállapította, hogy a termék hamisított, és az indított eljárások befejezését be nem várva tett valótlan állítást a termék vásárlói részére, amellyel az volt a célja, hogy a felperes piaci pozícióját és a felperes által kizárólagosan forgalmazott terméket rossz színben tüntesse fel, saját szinte azonos termékét előnyben részesítve. Az ítélőtábla döntésének indokai [31] A fellebbezés alaptalan. [32] Az ítélőtábla a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el a veszélyhelyzet során érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedések újbóli bevezetéséről szóló 112/
  4. (III.6.) Korm.rend.
  5. §
(1)bekezdése alapján. [33] A Pp. 370. §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a fellebbezés 371. §
(1)és
(2)bekezdéseiben megjelölt tartalmi követelményei körében előadottak. E jogszabályi rendelkezésből következik, hogy korlátot nemcsak az képez, hogy a fellebbező fél milyen tartalmú másodfokú döntést kér, hanem az is, hogy ezt milyen indokkal teszi, melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik. [34] Az alperes fellebbezésében ugyan hivatkozott arra, hogy a tényállást tévesen állapította meg az elsőfokú bíróság, a fellebbezése tartalmilag nem a tényállást, hanem az ítélet jogi indokolására tartozó részeit támadta, és azokat a következtetéseket, amelyeket az elsőfokú bíróság a jogszabályi rendelkezésekből és okiratokból levont. Külön vitatta az elsőfokú bíróság gyártóra, a forgalmazói jogok kizárólagosságára vonatkozó következtetését. A tényállásból levont következtetések körébe tartozik azonban az, hogy kit lehet gyártónak, kizárólagos forgalmazónak minősíteni, illetve van-e ennek a kérdésnek a jóhírnév sértés jogkövetkezményei iránt indított perben jelentősége. Ennek megfelelően a felülbírálat keretében – figyelemmel a fellebbezés indokaira – az ítélőtábla vizsgálta egyrészt a Pp. 369. §
(1)bekezdése szerinti jogkörben eljárva, hogy sértett-e eljárási szabályt az elsőfokú bíróság az ítélet indokolásával és a bizonyítás Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 16 lefolytatásával kapcsolatban, másrészt a Pp. 369. §
(3)bekezdés b) pontja szerinti jogkörben azt, hogy szükséges-e az indítványozott bizonyítás másodfokú eljárás keretében történő lefolytatása és ez alapján a tényállás módosítása, kiegészítése, míg a Pp. 369. §
(3)bekezdés c) pontja szerinti jogkörében azt, hogy helyesen jutott-e az elsőfokú bíróság arra a következtetésre, hogy a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogát az alperes megsértette, valamint a Pp. 369. §
(3)bekezdés d) pontja szerinti jogkörében azt, hogy a sérelemdíj kapcsán helyesen vette-e figyelembe a felróhatóságot. [35] Elsőként az ítélőtábla a Pp. 369. §
(1)bekezdése szerinti felülbírálati jogkörében eljárva vizsgálta, hogy az elsőfokú bíróság a Pp. 346. §
(4)és
(5)bekezdésében írt indokolási kötelezettségét megsértette-e. Az indokolás esetleges hiányossága a Pp.
  1. § c) pontja alapján akkor vezethet hatályon kívül helyezéshez, ha az orvosolhatatlan és emiatt az ítélet érdemi felülbírálatra alkalmatlan. Az elsőfokú bíróság kifejtette annak indokát, hogy miért találta megállapíthatónak a felperes jóhírnévhez fűződő személyiségi jogának megsértését. Az, hogy a felperes az indokokat nem tartja kielégítőnek, vagy helyesnek, nem jelenti az indokolási kötelezettség megsértését, a jogi indokolás helytállósága az ügy érdemére tartozó kérdés. [36] Ezt követően az ítélőtábla – az indokok összefüggésére tekintettel – a Pp.
  2. §
(1)bekezdése, valamint
(3)bekezdés b),
  1. c)és
  2. d)pontja szerinti felülbírálati jogkörében eljárva vizsgálta a fellebbezés alapján az elsőfokú bíróság ítélete anyagi jognak való megfelelőségét, és a bizonyítás mellőzésének eljárásjogi szabályszerűségét. [37] A Ptk. 2:42. §
(1)bekezdése szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét, így különösen a magán- és családi életét, az otthon, a másokkal való – bármilyen módon, illetve eszközökkel történő – kapcsolattartás és a jóhírnév tiszteletben tartásához való jogát szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt senki ne gátolja. A Ptk. 2:42. §
(2)bekezdése rögzíti generálklauzulaként, hogy az emberi méltóságot és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles tiszteletben tartani, a személyiségi jogok e törvény védelme alatt állnak. [38] A Ptk. 2:45. §
(2)bekezdése szerint a jóhírnév megsértését jelenti különösen, ha valaki más személyre vonatkozó és e személyt sértő valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel. A hírnév valamely személyre vonatkozó, mások által hozzáférhető azon tények, adatok összessége, amelyek alapján az adott személyről a társadalomban kialakul egyfajta értékítélet. Ennek megfelelően a jóhírnév sérelmét elsősorban az olyan közlések eredményezhetik, amelyek akár kifejezetten, akár utalásszerűen, valamely személyre vonatkozó olyan objektíve, valótlan tényállítást tartalmaznak, amely alapján az adott személyről korábban kialakult kedvezőbb társadalmi értékítélet hátrányosan változtat meg. [39] A jóhírnévhez fűződő személyiségi jog megsértése kapcsán az elsőfokú bíróság helyesen vizsgálta elsődlegesen azt, hogy a per tárgyát képző levél mely személy nyilatkozatának tekinthető, és az abban foglalt, sérelmezett közlés a felperesre vonatkozik-e. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 17 A személyiségi jogok megsértésének polgári jogi felelősségi jogkövetkezményei a jogi személlyel szemben alkalmazhatók abban az esetben, ha a jogsértést a jogi személy tevékenységi körében eljáró természetes személy (jogi személy tagja, vezető tisztségviselője, tisztségviselője, alkalmazottja, megbízottja) követi el (Ptk. 3:24.§
(2)bekezdés, BDT
  1. 3228). Az alperes az elsőfokú eljárásban vitatta, hogy a személyiségi jog megsértésének polgári jogi következményei vele, mint jogi személlyel szemben alkalmazhatók lennének, amely érvelését az elsőfokú bíróság nem fogadta el, megállapítva, hogy a levél az alperes nyilatkozatának minősül. Ezt az alperes fellebbezésében nem támadta, így az felülbírálat tárgyát nem képezte, a másodfokú eljárásban is úgy kellett tekinteni, hogy a per tárgyát képző levél az alperestől származik. Ezért vizsgálható volt az alperesnek a személyiségi jogi jogsértésért való felelőssége. [40] A személyiségvédelmi perekben is alkalmazandó PK.
  2. számú állásfoglalás I. pontja értelmében igényérvényesítésre az jogosult, akire a jogsértő közlés vonatkozik. Az elsőfokú bíróság megállapíthatónak találta, hogy a per tárgyát képező levélben foglaltak a felperesre vonatkoznak, amelyre abból következtetett, hogy a felperesnek a „étrendkiegészítő neve” termékre kizárólagos forgalmi joga van. Az elsőfokú eljárásban a felperes állította, hogy a termék kizárólagos forgalmazója Magyarországon, míg az alperes ezt vitatva csupán forgalmazóként jelölte meg a felperest. Az eljárás során nem merült fel olyan adat, bizonyíték, amely ezt a kizárólagos jogosultságot alátámasztaná, a peres felek között folyamatban volt perben született Fővárosi Ítélőtábla 32.Pf.20..../...9/
  3. számú ítélete ezt cáfolja is (
  4. oldal utolsó bekezdés). E ténynek azonban nincs jelentősége abból a szempontból, hogy a levél a felperesre nézve tartalmaz-e közlést. A levél ugyanis kifejezetten, név szerint feltünteti a felperest, mint a termék magyarországi forgalmazóját, abból egyértelmű, hogy a közlés a felperes által Magyarországon forgalomba hozott termékekre vonatozik. Ezért a közlésben foglaltakkal a felperes személye összefüggésbe hozható, az rávonatkozik. [41] Ezt követően az volt vizsgálandó, hogy a sérelmezett közlés olyan valótlan tényállítás-e, amely alkalmas a felperes társadalmi megítélésének hátrányos befolyásolására. A tényállítás a valóság egy meghatározott mozzanatára irányuló közlés, annak az állítása, híresztelése, hogy valami megtörtént, lezajlott, a valóságnak megfelelően létezik. Ezzel szemben a véleményértékelés álláspontot, bírálatot fejez ki úgy, hogy abból közvetve sem lehet valótlan tartalmú tények közlésére következtetni. A közlés tényállítás jellegét meghatározza egyrészt a valóság mozzanatának kijelentése, tehát, hogy a közlések ténylegesen megtörtént eseményekről, létező adatokról szóljanak, másrészt a határozott közlés, tehát a tényállításnak nem az általánosság szintjén kell mozognia, hanem konkrétan vonatkoztathatónak kell lennie az érintett személyre, eseményre, körülményre. A tényállítás objektíven igazolható, vagyis az állítások olyan ismérvekkel rendelkeznek, amelyek alapján valóságuk bizonyítható vagy cáfolható (hasonlóan: Debreceni Ítélőtábla Pf.20.262/2015/
  5. szám). Lényeges, a személyiségi jogi per a jogrendszerben elfoglalt helyénél, szerepénél fogva alkalmatlan bármely más jogterületre tartozó jogvita eldöntésére, de még véleményezésére is (Kúria Pfv.IV.21.586/2019/
  6. szám). Ezért más jogági – így a közigazgatási jogi – jogellenesség kérdése általában nem személyiségi jogi vitára tartozó kérdés. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 18 A közlés egyedi körülményeitől, kontextusától függően – azaz nem általánosságban – a jogellenesség, tisztességtelenség állítása nem tényállítás, hanem egy magatartás jogi vagy erkölcsi értékelésének is minősülhet. Nem valósul meg személyiségi jogsértés, ha a kifogásolt közlés hatósági bejelentésben, feljelentésben szerepel, amit az arra hivatott szervekhez juttatnak el, így csak a titoktartásra kötelezett személyek előtt válik ismertté, ténylegesen nem befolyásolja a felperes társadalmi megítélését. Hatósági eljáráson kívül ugyanakkor az ilyen közlés jóhírnévsértést megvalósíthat (Kúria Pfv.III.21.111/2019/
  7. szám). [42] A közlés tartalmának megítélése kapcsán alkalmazandó a személyiségvédelmi perekben is a PK
  8. számú állásfoglalás, miszerint a közléseket a maguk egészében kell vizsgálni, a kifejezéseket nem formális megjelenésük, hanem valóságos tartalmuk szerint kell figyelembe venni. A közlés egymással összetartozó részeit összefüggésükben kell értékelni. Kiemelendő mindemellett az is, hogy a közlés jogsértő jellegének megítélésénél jelentősége van annak, hogy ha a kifogásolt közleménynek több lehetséges értelmezése is van, és ebből legalább egy alkalmas a jogsérelem megállapítására, akkor ezen értelmezést kell az érintett szempontjából alapul venni. A méltányos értelmezés elve szerint a közlésben rejlő értelmezési nehézségek hátránya nem terhelhető az érintettre. [43] A sérelmezett közlésből a címzettek számára az következtethető, hogy a NÉBIH azért indított élelmiszerhamisítás miatt eljárást, mivel annak gyanúja a hatóságban kialakult, a hatóság álláspontja az, hogy feltételezhető a termék minőségmegőrzési idejének jogellenes meghosszabbítása, figyelemmel arra is, hogy a levél ezt megelőzően utal a C... S.A.U. tájékoztatására, így azt juttatja kifejezésre, hogy ez volt a hatósági eljárás indoka. A termékek forgalomból való kivonásának szükségessége kapcsán a közlés tartalmilag, de már nem feltételezésként szintén a minőségmegőrzési idő jogellenes meghosszabbítására utal, mivel e körülmény esetén az Éltv. 14/A. §
(2)bekezdés a) pontja alapján a termék hamisítottnak minősül. Ez a hatósági eljárásra való hivatkozást követően szerepel a levélben, arra vissza is utal a „hamisított termék” kifejezést tartalmazó mondat, így attól nem függetleníthető. Ezért a közlés a NÉBIH eljárásának mibenlétére és ebből eredeztetve a termék hamisítottságára tartalmaz kijelentést, az nem tekinthető a minőség megőrzési idő meghosszabbításának jogszerűtlensége alperes általi értékelésének. Nem utal ugyanis a levélben semmi arra, hogy a minőségmegőrzési idő jogellenes meghosszabbítása kizárólag az alperes jogi értékelése lenne, erre csupán maga jutott volna, nem tér ki saját szerepére, sőt a közlés éppen azt a többlettartalmat hordozza, hogy a hatóság önállóan jutott erre a következtetésre. Következésképpen a sérelmezett közlés tényállítás, amely – a fellebbezésben sem vitatottan – alkalmas arra, hogy a felperes megítélését hátrányosan befolyásolja, mivel olyanként tünteti fel, mint aki a hatóság gyanúja alapján is jogellenesen meghosszabbított minőségmegőrzés idejű termékeket forgalmaz, azaz nem tartja be a jogszabályi előírásokat tevékenysége során. A közlés ténybeli alapját így vizsgálni kellett. [44] Az alperes 2020. február 17. napján a NÉBIH-hez írt bejelentésében hivatkozott arra, hogy a felperes által forgalmazott termék minőségmegőrzési idejét megítélése szerint jogellenesen megváltoztatták, amely élelmiszerhamisításnak minősül. Az alperes e bejelentése kapcsán a NÉBIH indított ugyan eljárást, amely azonban nem az Éltv. IV. fejezete szerinti élelmiszerlánc-felügyeleti hatósági eljárás, hanem az alperes részére megküldött tájékoztatásból kitűnően a Panasztv. szerinti eljárás. A Panasztv. 2.§
(1)bekezdése előírja a panasz és a közérdekű bejelentés elbírálásának kötelezettségét, tehát az ilyen bejelentést nem csak akkor kell vizsgálni, ha az alaposnak tűnik, hanem minden esetben, ha nem áll fenn a 2/A. §
(1)–
(3)bekezdésében meghatározott ok (azonos tartalom, 6 hónap, illetve 1 év eltelte, Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 19 azonosíthatatlan bejelentő). Alapos panasz esetén kerülhet sor a Panasztv. 3. §
(1)bekezdése
  1. a)pontja értelmében a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállítására, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételére, míg
  2. d)pontja alapján a felelősségrevonás kezdeményezésére. Ezért az alperes bejelentésének NÉBIH általi vizsgálata nem jelenti azt, hogy a hatóságban gyanú alakult volna ki a felperes által forgalmazott termék minőségmegőrzési idejének jogellenes meghosszabbítására, élelmiszerlánc-felügyeleti eljárás indult volna, ilyet az alperesnek megküldött tájékoztatás sem tartalmaz. Így a NÉBIH eljárásának megindításában a C... S.A.U. 2020. március 4. napján kelt tájékoztatásának sem volt szerepe, figyelemmel arra is, hogy azt az alperes a 2020. február 17-i beadványához nem is csatolta, mivel az később keletkezett. Az alperes által küldött levél időpontjában pedig – mint ahogyan később sem – a NÉBIH nem állapította meg, hogy a felperes által forgalmazott termék minőségmegőrzési idejét jogellenesen meghosszabbították volna, azaz a termék hamisítottnak minősülne. Nem valósak így az alperes 2020. április 14-i levelében a felperes által sérelmezett közlések. Miután a sérelmezett közlés a hatósági eljárással és eredményével kapcsolatos állítás, annak volt jelentősége, hogy ilyen eljárásban megállapították-e a termék hamisítottságát. Nem volt szükséges tehát vizsgálni az élelmiszerjogi, fogyasztóvédelmi jogszabályokat, a gyártói minőséget, a minőségmegőrzési idő megváltoztatásának jogszerűségét, feltárni a különböző szervezetek által írt okiratok közötti ellentmondást. Mellőzte ezért az ítélőtábla az alperes tanúbizonyítási indítványának teljesítését. [45] Az alperesnek tudomással kellett rendelkeznie arról, hogy a NÉBIH eljárása mire irányul, mivel tájékoztatását megkapta, amelyből egyértelmű, hogy a Panasztv. szerinti eljárás keretében vizsgálja a bejelentést, nem pedig azért, mert a hatóságban élelmiszerhamisítás gyanúja kialakult volna ki. Nem állíthatta alappal az alperes a minőségmegőrzési idő jogellenes meghosszabbítását sem, mivel ilyen megállapítást a levél elküldéséig a NÉBIH nem tett. Az alperes a bejelentése elintézését nem várta meg, a felperest és a terméken gyártóként feltüntetett A... d.o.o.-t nem kereste meg előzetesen, és csupán a sérelmezett közléseket tartalmazó levél elküldését követően kért szakmai állásfoglalásokat. [46] Mindezekre tekintettel az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg a Ptk. 2:51. §
(1)bekezdés a) pontja alapján a jogsértést. A további jogsértéstől történő eltiltás és az elégtételadás jogkövetkezményének alkalmazását az alperes a jogsértés megállapíthatósága miatt tette vitássá, ezért az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ezzel kapcsolatos rendelkezését más okból a Pp. 370. §
(1)bekezdése alapján nem bírálhatta felül. [47] Helytállóan ismertette az elsőfokú bíróság a sérelemdíj iránti igény elbírálásának szabályait, amelyek alapján részletesen kifejtette, hogy mire alapozta döntését e körben, az összegszerűség meghatározása során milyen szempontokat vett figyelembe. Az elsőfokú bíróság ítéletének a sérelemdíjra vonatkozó rendelkezését az alperes fellebbezése annyiban érintette, hogy a felróhatóságának megállapítását kifogásolta, mivel megítélése szerint alappal következtethetett arra, hogy az alperes a termékek minőségmegőrzési idejét jogellenesen hosszabbította meg. A már kifejtettekből következően azonban az alperes felróhatóságának megítélése szempontjából nem ennek van jelentősége, mivel a sérelmezett közlés nem a minőségmegőrzési idő megváltoztatásával kapcsolatos alperesi értékítéletet tartalmaz. A tényállítása kapcsán pedig a felróhatóság megállapítható az alperes részéről, mivel a bejelentéséből és a NÉBIH tájékoztatásából tudomása volt arról, hogy a saját bejelentése alapján indult a NÉBIH eljárása, nem a hatóságban a C... S.A.U. tájékoztatása alapján kialakult gyanú miatt, és a hatóság nem állapított meg jogsértést. Ezért a sérelemdíj megfizetésére kötelező rendelkezés megváltoztatása sem indokolt. Szegedi Ítélőtábla III.Gf.30.008/2021/8 20 [48] A kifejtettek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján helybenhagyta. [49] Az alperes fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján köteles viselni a felperes jogi képviseletével felmerült, a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 2. §
(1)bekezdés a) pontja alapján – a csatolt megbízási szerződésben foglaltak szerint – megállapított ügyvédi munkadíjból álló másodfokú perköltségét. [50] A feleket az ügyben megillető tárgyi illetékfeljegyzési jog folytán előzetesen meg nem fizetett fellebbezési eljárási illeték viselésére az alperes köteles a Pp. 102. §
(1)bekezdése alapján. Szeged,
  1. április
  2. Dr. Gaálné dr. Jobbágy Ildikó s.k. s.k. Dr. Tolna András s.k. Dr. Dobler László a tanács elnöke előadó bíró táblabíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.