A határozat elvi tartalma: A legfőbb szervi határozat hatálya mindaddig tart, amíg annak végrehajtását a bíróság fel nem függeszti, vagy azt jogerősen hatályon kívül nem helyezi. Szegedi Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.III.20.014/2024/
- A felperes: felperes neve (címe) A felperes meghatalmazott jogi képviselője: Dr. Császi Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Császi Zsüliet Ildikó ügyvéd, címe) Az alperes: alperes neve (székhelye) Az alperes meghatalmazott jogi képviselője: Ferenczy Ügyvédi Iroda (ügyintéző: dr. Ferenczy Csaba ügyvéd, címe) A per tárgya: Egyesületi határozat bírósági felülvizsgálata Az elsőfokú bíróság neve és megfellebbezett határozatának a száma: Szegedi Törvényszék 7.P.20.165/2023/
- A fellebbező fél és a fellebbezés sorszáma: A felperes, 7.P.20.165/2023/
- ÍTÉLET Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.014/2024/7.. 2 Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatja és alperes
- március
- napján kelt (X) KGY számú határozatát hatályon kívül helyezi. Mellőzi a felperest az elsőfokú eljárási költség megfizetésére kötelező rendelkezését. Kötelezi az alperest, 15 nap alatt fizessen meg a felperesnek (egyszáznegyvennégyezer) forint első- és másodfokú eljárási költséget. 144 000 Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. INDOKOLÁS A tényállás [1] A felperes az alperes tagja. Az alperes közgyűlése a
- október 16-án meghozott határozatával a felperest kizárta. A felperes keresete folytán a határozat hatályon kívül helyezése iránt a (bíróság neve, ügyszám) szám alatti peres eljárásban az alperes a
- február 8-án előterjesztett ellenkérelmében a keresetet elismerte. Erről a feleket a bíróság a
- február 20-án kelt végzésével tájékoztatta, majd – az elismerésre tekintettel –
- április 4-én meghozott és kihirdetett ítéletével az alperes
- október 16-án hozott, a felperes kizárását kimondó közgyűlési határozatot hatályon kívül helyezte. [2] Az alperes intézőbizottsága
- március 1-jén tartott ülésén határozat született arról, hogy a felperes elmulasztotta a 2022 évre előírt tagdíj, illetve társadalmi munka megváltás kifizetését, ezért legkésőbb a hónap végéig fel kell szólítani az Alapszabály
- §
- pontja szerint. A határozat rögzítette, amennyiben a kézhezvételtől számított 15 napon belül a felszólításnak nem tesz eleget, akkor az Alapszabály
- §
- pontja alapján a nyilvántartásból törlésre kerül. Egyúttal felhívta a figyelmét arra, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a közgyűléshez fellebbezést nyújthat be. Amennyiben kötelezettségét teljesíti, akkor azzal szemben jelen törlő határozat hatályát veszti. [3] Az alperes
- március 11-én tartott közgyűlésén a felperes összeférhetetlensége, nyilvánvalóan társaságellenes magatartása miatt kizárta a szervezet tagjai közül (X) KGY számú határozatával. [4] Az alperes elnöke
- március 29-én kelt levelével tájékoztatta a felperest a tagdíj megfizetése és a társadalmi munka letöltése, illetve pénzbeli megváltása Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.014/2024/7.. 3 kötelezettségéről. Felszólította a 2022 évi tagdíjhátralék és elmaradt társadalmi munka megváltásának megfizetésére azzal, hogy az Alapszabály
- §
- pontja szerint a késedelmes fizetés a tagi nyilvántartásból való törléssel jár. Ezt követően
- április 27-én kelt levelével az alperes elnöke értesítette a felperest, hogy a 2022 évi tagdíjhátralék, valamint elmaradt társadalmi munka megváltása befizetésének elmulasztása miatt az Alapszabály
- §
- pontja szerint április 27-i hatállyal a tagnyilvántartásból törölte. [5] Az alperes
- január 19-től hatályos Alapszabályának
- §
(2)bekezdés c) pontja szerint a tag köteles a közgyűlés által megállapított vagyoni hozzájárulást, valamint a tagdíjat az esedékességkor megfizetni. A 14. §
(2)bekezdés kimondja, az intézőbizottság törli a nyilvántartásból azt a tagot, akit kizártak, továbbá azt, aki az előírt vagyoni hozzájárulási vagy tagdíjfizetési kötelezettségének önhibájából három hónapja, az ezt követően kiadott – tértivevényes postai küldeményben vagy elektronikus levélbe foglalt – írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított 15 napon belül nem tett eleget. A törlésről hozott határozatot 3 napon belül meg kell küldeni az illetékes rendőrkapitányságnak, valamint a törölt tagnak, egyúttal a határozatban fel kell hívni a figyelmét arra, hogy a határozat kézbesítésétől számított 15 napos jogvesztő határidőn belül a közgyűléshez fellebbezést nyújthat be, illetőleg a közgyűlés határozata ellen a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül – ha a döntést törvénysértőnek tartja – keresetet nyújthat be a bírósághoz. A kereseti kérelem és az alperes védekezése [6] A felperes keresetében az alperes közgyűlés (X) KGY számú határozatának hatályon kívül helyezését kérte. Keresete jogalapjaként a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. tv. (Ptk.) 1:3. §
(1)és
(2)bekezdésére, 3:
- §-ára, 3:
- §
(1)bekezdésére, valamint 3:37. §
(1)bekezdésére hivatkozott. Előadta, a felek között a (bíróság neve, ügyszám) szám alatt folyamatban volt perben az alperes a perfelvételi szakban a keresetet elismerte, ugyanakkor a per folyamatban léte alatt hozta meg a jelen ügyben támadott közgyűlési határozatát a felperes kizárásáról. Azzal, hogy e határozatot az első tagkizárásról rendelkező közgyűlési határozat bírósági felülvizsgálata iránti peres eljárás alatt hozta meg, úgy zárta ki a felperest a vadásztársaság tagjai közül, hogy annak nem volt már tagja. Amiatt, hogy a korábbi perben jogerős ítélet nem született, az alperes nem helyezhette vissza a felperest a tagjai közé, vagyis fogalmilag kizárt az ismételt tagkizárás. Egyebekben tagadta az alperes által küldött fizetési felszólítás és tájékoztató levél átvételének tényét. Az alperes érdemi ellenkérelem a kereset elutasítására irányult. Határozottan állította, helye volt a kizárási eljárás lefolytatásának, hiszen a megelőző eljárásban elismerte a keresetet, ezzel a határozat jogszabálysértését. Ebből az következik, a per tárgyát képező időpontban a felperes tagnak minősült, következésképpen vele szemben a kizáró határozat meghozható volt. Érdemben kiemelte, a felperes összeférhetetlen, a tagságban megbotránkozást kiváltó magatartást tanúsított, mely ok-okozati következményként a társaságnak anyagi veszteséget, a tagokban pedig morális felháborodást okozott. Előadta, a vadásztársaság Alapszabályának megfelelően időközben tagsága törlésre került, tekintettel arra, hogy a 2022 évre vonatkozóan sem tagdíjfizetési, sem pedig társadalmi munka megváltási kötelezettségének többszöri felszólítás ellenére sem tett eleget. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.014/2024/7.. 4 Az elsőfokú ítélet [7] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította. Határozatának indokolásában a Ptk. 3:35. §-ára, valamint az alperesi Alapszabály14. §
(2)bekezdésére hivatkozott. [8] Kifejtette, az alperes ugyan eljárás megszüntetése iránti kérelmet nem terjesztett elő, azonban hivatkozása szerint a felperes tagsági viszonya az eljárás alatt megszűnt. Ennek megfelelően elsődlegesen azt vizsgálta, a felperes jogosult volt-e keresetindításra. E körben az alperesi Alapszabály 14. §
(2)bekezdése értelmezésével arra a következtetésre jutott, az alperes az eljárási rendet nem tartotta be, miután a fizetési felszólítást az elnök adta ki, az intézőbizottság a törlésről határozatot nem hozott, nyilvánvalóan abban jogorvoslati tájékoztató sem szerepelhetett. Nem igazolt az sem, hogy a felperes az alperes által hivatkozott levelekről tudomást szerzett, tekintve, hogy a postai szolgáltató által megküldött kézbesítési igazolások alapján a küldemények tartalma nem beazonosítható. Erre tekintettel az alperes által felhívott okból a felperes tagsági viszonya nem szűnt meg, ezért a kereshetőségi joga a per alatt mindvégig fennállt. [9] Érdemben kifejtette, a jogi személy által hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránti per speciális jellegére, a szigorú perindítási határidőkre tekintettel csak azok a tények vehetők figyelembe, illetve azon jogszabálysértések vizsgálhatóak, amelyeket a fél a keresetében előadott. Ezen határidőn belül a tagnak el kell döntenie, milyen okra hivatkozással kíván igényt érvényesíteni. E körben utalt arra, a felperes kizárólag azt tekintette jogszabálysértőnek, hogy őt az alperes a tagok közül már korábban kizárta, így a jelen per alapját képező határozat meghozatalakor nem volt az alperes tagja. Rámutatott, a korábbi per során a kizáró határozat végrehajtása nem került felfüggesztésre és automatikusan a perindítás nem jelenti annak érvénytelenségét. Az alperes a korábbi eljárásban a keresetet elismerte, amely az érvényesített jogra vonatkozott, azaz maga is érvénytelennek tekintette ezzel a felperes kizárását kimondó határozatát. Emiatt nincs jelentősége annak, a bíróság időben később hozta meg abban az ügyben a kizáró határozat hatályon kívül helyezését kimondó ítéletét. A korábbi perben erre az elismerésre a jelen ügyben támadott határozat meghozatalát megelőzően került sor, azaz a korábbi határozatot az alperes érvénytelennek, így a felperest tagnak tekintette, ebből következően pedig relációjában a közgyűlés kizáró határozatot hozhatott. Hozzátette, a felperes keresetében további jogszabálysértést vagy Alapszabályba ütközést nem jelölt meg, ilyet a bíróság hivatalból pedig nem vizsgálhatott. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [10] Az ítélet ellen a felperes terjesztett elő fellebbezést elsődlegesen a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. tv. (Pp.) 383. §
(2)bekezdése szerint annak megváltoztatása és a kereseti kérelem szerint az alperes (X) KGY számú közgyűlési határozatának hatályon kívül helyezése, míg másodlagosan a Pp. 381. §-a és 384. §
(2)bekezdés b) pontja szerint az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezése és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára történő utasítása érdekében. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.014/2024/7.. 5 [11] Elsődleges fellebbezési kérelmét arra alapította, hogy az elsőfokú bíróság tévesen mérlegelte az alperes korábbi eljárásban tett elismerését. Véleménye szerint nem bír relevanciával az a tény, hogy a korábbi perben az alperes a keresetet elismerte, azzal ugyanis automatikusan nem vált érvénytelenné a határozat és a felperes tagsági viszonya nem állt helyre. Az elsőfokú bíróság ítéletének indokolásában foglaltakkal ellentétben ugyanis jelentősége van annak, hogy az alperes időben korábban hozta meg a jelen ügy tárgyát képező felperest kizáró határozatát, mint a korábbi perben a kizáró határozat hatályon kívül helyezéséről rendelkező ítélet megszületett volna. [12] Az elsőfokú bíróság ítéletének hatályon kívül helyezését azzal indokolta, hogy nem tett eleget a Pp.
- §-a szerinti anyagi pervezetési kötelezettségének. Az ítélet indokolása ugyanakkor azt rögzítette, hogy a felperes egyéb jogszabálysértést vagy Alapszabályba ütközést nem jelölt meg, a bíróság hivatalból ilyet nem vizsgálhat. Véleménye szerint, amennyiben a felperesi tény- vagy jogelőadás hiányos volt, vagy nem kellően részletezett, úgy ez esetben az elsőfokú bíróságnak anyagi pervezetés keretében ki kellett volna osztania a bizonyítási terhet, ennek hiányában pedig súlyos eljárási szabályokat vétett. [13] Az alperes fellebbezési ellenkérelme az ítélet helybenhagyására irányult. [14] Kifejtette, az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg, hogy a felperes tagsági viszonya időközben a tagdíj meg nem fizetése miatt objektív okokból kifolyólag megszűnt, ezért a kereseti kérelem vizsgálata szükségtelenné és okafogyottá vált. Az ítélőtábla döntésének indokai [15] A fellebbezés alapos. [16] A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. tv. (Pp.)
- §
(1)bekezdése szerint a másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét – a
(2)-
(4)bekezdésben foglalt eltéréssel – az erre irányuló fellebbezési kérelemre, csatlakozó fellebbezésre, ellenkérelemre, azok korlátai között gyakorolja. Ilyen korlátnak minősülnek a 371. §
(1)bekezdés a)-d) pontjában megjelölt tartalmi követelmények körében előadottak. A másodfokú bíróság döntésének tehát korlátját jelenti a fellebbezés petituma (a fél az elsőfokú ítélet mely rendelkezésének a megváltoztatását kéri), annak megjelölt indokai, az, hogy a fél melyik eljárási vagy anyagi jogszabály megsértésére hivatkozik. [17] A Ptk. 3:
- §-a értelmében a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. Ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot a Ptk. 3:
- §
(1)bekezdése alapján hatályon kívül helyezi. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.014/2024/7.. 6 [18] A Ptk. 3:37. §
(1)bekezdés egyértelművé teszi, hogy a legfőbb szervi határozat hatálya mindaddig tart, amíg annak végrehajtását a bíróság fel nem függeszti vagy azt jogerősen hatályon kívül nem helyezi. [19] A legfőbb szerv ülésén hozott határozatokhoz ugyanis a szervezet működését jelentősen meghatározó joghatások fűződnek. A szervezet tehát mindaddig a keresettel támadott határozat alapján működik, amíg a határozatot a bíróság ítéletével hatályon kívül nem helyezi. [20] Ebből okszerűen az következik, ha a tagot határozattal a szervezet kizárja, a határozat bírósági megtámadása esetén annak jogerős hatályon kívül helyezéséig ugyanarról a tagról újabb kizáró határozat nem hozható. A hatályon kívül helyezésnek nincs visszaható hatálya, vagyis a hatályon kívül helyezés nem a határozat meghozatalának időpontjára következik be, hanem az ítélet jogerőre emelkedésével. Eddig az időpontig tehát a határozat jogi hatállyal bír. [21] Perbeli esetben azt kellett vizsgálni, az alperesnek a (bíróság neve, ügyszám) szám alatti peres eljárásban a 2023. február 8-án előterjesztett ellenkérelme a kereset elismeréséről kiváltott-e az abban a perben érintett határozatra bármilyen joghatást. [22] A Ptk. 3:71. §
(1)bekezdése szerint az egyesület döntéshozó szerve a közgyűlés. Az alperesi Alapszabály 16. §
(1)bekezdése ezzel összhangban leszögezi, a vadásztársaság legfőbb testületi szerve a tagok összességéből álló közgyűlés. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik – többek között - a tag kizárásáról való döntés [19. §
(2)bekezdés i) pont]. Az Alapszabály
- § értelmében a vadásztársaság vezetője és törvényes képviselője az elnök. [23] A létesítő okirat részletesen felsorolja az elnök részére biztosított és gyakorolt jogköröket, arra azonban nem ad felhatalmazást, hogy a legfőbb szerv, a tagok összességéből álló közgyűlési határozatot egyoldalú nyilatkozattal a szervezet nevében érvénytelennek tekintse. [24] Azzal, hogy az alperes képviselője a korábbi perben a kizáró határozat tárgyában a keresetet elismerte, nem a közgyűlési határozat visszavonása vagy hatályon kívül helyezése az alperes részéről, hanem egy eljárásjogi cselekmény a keresettel érvényesített jog elismeréséről. [25] Az alperesnek lehetősége lett volna a korábbi per tartama alatt olyan határozat meghozatalára, mellyel a per tárgyát képező határozatot hatályon kívül helyezi. Ilyen legfőbb szervi döntés azonban nem áll rendelkezésre, vagyis az alperes képviselője keresetet elismerő nyilatkozata a korábbi határozat hatályát nem érintette. A határozat tehát mindaddig jogi hatállyal bírt, amíg a bíróság a korábbi perben jogerősen a határozatot hatályon kívül nem helyezte. A kereset elismerésével az alperes a keresettel érvényesített jogot ismerte el, ez azonban nem egyenértékű a jogi személy legfőbb szerve által hozott határozat hatályon kívül helyezésével. Szegedi Ítélőtábla III.Pf.20.014/2024/7.. 7 [26] Mindezekre figyelemmel helytállóan érvelt a felperes azzal, a korábbi per tárgyát képező határozat jogerős hatályon kívül helyezéséig ismételt kizárásáról a szervezet legfőbb szerve nem dönthetett volna. [27] A kifejtettekre tekintettel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján megváltoztatta és az alperes
- március
- napján kelt (X) KGY számú határozatát hatályon kívül helyezte. [28] A felperes fellebbezése eredményes volt, ennélfogva az ítélőtábla mellőzte az ítéletnek a felperest elsőfokú eljárási költség megfizetésére kötelező rendelkezését. A felperes pernyertessége folytán az alperes a Pp.
- §
(1)bekezdése szerint köteles a felperesnek az első- és másodfokú eljárásban felmerült, jogi képviseletével összefüggő költségének viselésére, melynek mértékét az ítélőtábla a 32/2003. (VIII.22.) IM rendelet 3. §
(2)bekezdés a) pontja, valamint
(5)és
(6)bekezdései alapján mérlegeléssel állapította meg, számításba véve a felperes által lerótt elsőfokú és fellebbezési eljárási illeték összegét is. Szeged,
- március
- Dr. Bánfalvi-Bottyán Csilla s.k. s.k. Dr. Dobler László s.k. a tanács elnöke, előadó bíró táblabíró Dr. Tolna András táblabíró