A határozat elvi tartalma: A sajtó-helyreigazítás megfelelőségének vizsgálata Győri Ítélőtábla Az ügy száma: Pf.I.20.113/2025/
- A felperes: Felperes1 (cím1) A felperes jogi képviselője: Oppenheim Ügyvédi Iroda (cím4; ügyintéző: dr. Kiss M. Tibor ügyvéd) Az alperes: Alperes1 (cím1) Az alperes képviselője: Dr. Kovács Loránd Ügyvédi Iroda (cím7; ügyintéző: dr. Kovács Loránd ügyvéd) A per tárgya: sajtó-helyreigazítás Az elsőfokú bíróság neve és fellebbezéssel támadott határozatának száma: Tatabányai Törvényszék 13.P.20.034/2025/
- Győri Ítélőtábla I/L.Pf.20.113/2025/
- 2 A fellebbezést előterjesztő fél és a fellebbezés sorszáma: alperes,
- Ítélet Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatja, akként, hogy az alperest arra kötelezi, hogy az elsőfokú ítéletben foglalt tartalmú helyreigazító közleményt a kifogásolt cikk megjelenésének megfelelő szedési módban, betűmérettel a https://alperes1hu oldalon a cikk megjelenési helyén, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon jelentesse meg úgy, hogy öt napon belül tegye közzé a https://alperes1hu internetes portál főoldalán kommentár nélkül a „Felperes1 volt Bizottság1 elnökkel kapcsolatos valótlan híresztelés miatti közlemény” szöveget harminc nap időtartamra, egyidejűleg ennek szövegére kattintással linkkel tegye közvetlenül elérhetővé a
- február 17-én megjelent, „Csatlakozott a Párt1oz a Bizottság1 bukott elnöke” című cikkét, és annak címe alatt, a lead felett helyezze el a helyreigazító közleményt mindaddig, amíg a cikk elérhető, de legalább harminc napig; ezt meghaladóan az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését helybenhagyja. Kötelezi a felperest és az alperes tartalomszolgáltatóját, a cég1 Zrt..-t (cím8, cg. cégjegyzékszám1 adószáma: adószám1), hogy fizessenek meg az államnak az ítélet jogerőre emelkedését követő hatvan napon belül a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 10032000-0107004409060018 számú illetékbevételi számlájára személyenként 24.000 – 24.000 (huszonnégyezer – huszonnégyezer) forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket; az illeték megfizetése során a jelen bíróság megnevezését, a bírósági ügyszámot, valamint a fizetésre kötelezett adóazonosító jelét/adószámát közleményként fel kell tüntetni. Ezt meghaladóan a fellebbezési eljárásban felmerült költségeiket a felek maguk viselik. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a fellebbezés elbírálása során is irányadó tényállás szerint a felperes a Bizottság1 (a továbbiakban: Bizottság1) elnöke volt 2017-től
- január végéig. [2] A Bizottság1
- szeptember 2-ai elnökségi ülésén döntöttek a felperes tiszteletdíjáról. A határozati javaslatot Személy1 főtitkár terjesztette elő, azzal, hogy havi 2.600.000 forint tiszteletdíjat javasolt, mely a nemzeti olimpiai bizottságoknál szokásos vezetői tiszteletdíj mértékének felelt meg. Győri Ítélőtábla I/L.Pf.20.113/2025/
- 3 [3] A Bizottság1 elnöksége tíz igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, a felperes tartózkodásával meghozott 52/2020/Elnökségi határozatával a Bizottság1 elnökének tiszteletdíját havi 2.600.000 forintban állapította meg. A felperes a határozat előkészítésében nem vett részt, a határozati javaslatot nem ő terjesztette elő [4] Az alperes üzemelteti a www.alperes1hu internetes hírportált. Ezen az oldalon
- február 17-én „Csatlakozott a Párt1oz a Bizottság1 bukott elnöke” címmel, „Sportolók buktatták meg” alcímmel jelent meg írás, mely tartalmazta az alábbit is: „Az hirportal2 korábban arról is írt, hogy Felperes1 a 2020-as újraválasztása után titokban több mint duplájára, 1,2 millióról 2,6 millió forintra emelte a saját havi fizetését.” [5] A felperes – hivatkozással a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló
- évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.)
- §
(1)bekezdésére – helyreigazító közlemény közzétételét kérte az alperesnek, mely ennek a kérelemnek nem tett eleget. [6] A felperes kereseti kérelmében arra kérte az elsőfokú bíróságot, kötelezze az alperest az alábbi tartalmú helyreigazító közlemény közzétételére: „A cikkben valótlanul híreszteltük, a valóságot hamis színben tüntettük fel, hogy Felperes1 a 2020-as Bizottság1 elnökké történt újraválasztása után titokban több, mint duplájára, 1,2 millióról 2,6 millió forintra emelte a saját fizetését. A valóság ezzel szemben az, hogy a fizetésemelésről a Bizottság1
- szeptember 2-án tartott elnökségi ülésén az 52/2020/Elnökségi határozattal a Bizottság1 elnöksége döntött úgy tíz igen szavazattal, ellenszavazat nélkül és az érintett személy tartózkodásával, hogy elfogadja a Bizottság1 főtitkárának, Személy1nak azon előterjesztését, amely a Bizottság1 elnöke havi tiszteletdíját 2,6 millió forintra javasolta felemelni, összhangban más nemzetii olimpiai bizottságok elnöki tisztjét betöltő javadalmazásával. Felperes1 Bizottság1 elnök a havi tiszteletdíjának emelése tárgyában hozott döntésben nem vett részt, és a határozati javaslatot sem ő terjesztette elő.” A felperes arra kérte a törvényszéket, az alperest kötelezze a helyreigazító közleménynek a kifogásolt cikk megjelenésének megfelelő szedési módban, betűmérettel a https://alperes1hu oldalon a cikk megjelenési helyén, azaz a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon megjelentetésére, s kötelezze őt arra, hogy öt napon belül tegye közzé a https://alperes1hu internetes portál főoldalán kommentár nélkül a Felperes1 volt Bizottság1 elnökkel kapcsolatos valótlan híresztelés miatti közleményt, egyidejűleg ennek szövegére kattintással linkkel tegye közvetlenül elérhetővé a
- február 17-ei „Csatlakozott a Párt1oz a Bizottság1 bukott elnöke” című cikkét, és annak a címe alatt, a lead felett helyezze el mindaddig, amig a cikk elérhető, de legalább harminc napig kommentár nélkül a helyreigazító közleményt. [7] Az alperes a kereset elutasítását kérte. Hivatkozott arra is, hogy a felperes által kért helyreigazító közlemény határozatlan, és az Smtv.
- §
(1)bekezdésével Győri Ítélőtábla I/L.Pf.20.113/2025/
- 4 ellentétesen határozza meg úgy a helyreigazító közleményt, hogy a sérelmezett közlés egyszerre tartalmaz valótlan híresztelést, továbbá egyszerre tünteti fel hamis színben a való tényeket. [8] Az elsőfokú bíróság az alperest helyreigazító közlemény közzétételére az ítéletben foglalt, egyébként a kereseti kérelemmel megegyező tartalommal, azzal, hogy azt a kifogásolt cikk megjelenésének megfelelő szedési módban, betűmérettel, a alperes1hu oldalon, a cikk megjelenési helyén, azaz a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon jelentesse meg; öt napon belül tegye közzé a https://alperes1hu internetes portál főoldalán kommentár nélkül, egyidejűleg ennek szövegére kattintással linkkel tegye közvetlenül elérhetővé a
- február 17-i „Csatlakozott a Párt1oz a Bizottság1 bukott elnöke” című cikkét és annak a címe alatt, a lead felett helyezze el kommentár nélkül a helyreigazító közleményt mindaddig, amíg a cikk elérhető, de legalább harminc napig. Az alperes tartalomszolgáltatóját, a cég1 Zrt..-t tizenöt napon belül a felperesnek 1.387.668 forint perköltség, továbbá az államnak 31.500 forint feljegyzett kereseti illeték megfizetésére kötelezte. [9] A helyreigazító közlemény közzétételének módja tekintetében kifejtette: alapos a felperes arra vonatkozó igénye, hogy a közzététel a kifogásolt cikk megjelenésének megfelelő szedési módban, betűmérettel a https://alperes1hu internetes felületen a sérelmezett cikk megjelenési helyén történjék a kereset szerinti időtartamban. Utalt arra, hogy az Smtv.
- §
(2)bekezdése alapján a helyreigazító közleményt az eredeti közléshez hasonló módon és terjedelemben kell közzétenni. Nem fogadta el az alperesnek azt az érvelését, hogy amely szerint a helyreigazító közlemény szövegét a felperes tárg körben kérte meghatározni. [10] Az ítélet ellen az alperes fellebbezett; annak megváltoztatását úgy kérte, hogy az ítélőtábla mellőzze a teljes helyreigazító közlemény főoldali közzétételét; ehelyett a portál főoldalán kizárólag a helyreigazítás tényére utaló címet legyen köteles közzétenni legfeljebb huszonnégy óra időtartamban, amelyre kattintva az eredeti cikk, és az abban elhelyezett helyreigazító közlemény elérhető. A másodfokú bíróság felülbírálati jogkörét a Pp. 369. §
(3)bekezdésének
- c)és
- d)pontjaira alapította. [11] Az alperes álláspontja szerint a törvényszék a helyreigazító közlemény közzétételének módját az Smtv. 12. §
(2)bekezdésének megsértésével határozta meg. Hangsúlyozta, a felperes kereseti kérelmében a portál főoldalán nem a teljes helyreigazító közlemény közzétételét kérte, hanem csupán a „Felperes1 volt Bizottság1 elnökkel kapcsolatos valótlan híresztelés” cím közzétételét, egyidejűleg pedig ennek szövegére kattintással az eredeti cikk és az abban foglalt helyreigazító közlemény elérhetővé tételét. Az elsőfokú bíróság ítélete így sérti a Pp. 342. §
(1)bekezdését, ugyanis a bíróság érdemi döntése nem terjedhet ki olyan jogra, amelyet a fél perben nem állított, azaz döntését nem alapíthatja olyan jogra, melyre a felek nem hivatkoztak, a perben nem érvényesítették. A helyreigazítás módja túlterjeszkedik azon a törvényi fordulaton, hogy a helyreigazítást „a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben” kell közzétenni. Ehhez képest nyilvánvaló, hogy a teljes helyreigazító közlemény főoldali közzététele nincs összhangban az Smtv. 12. §
(2)bekezdésével, hiszen köztudomású tény, hogy az internetes sajtótermékek főoldalán kizárólag a cikkek címei kerülnek elhelyezésre, és a teljes főoldal tartalma a cikkek frissülése folytán folyamatosan kerül lejjebb, illetve huszonnégy óra alatt a teljes főoldal tartalma lecserélődik. Kiemelt jelentősége van annak, hogy a sérelmezett közlés a főoldalon Győri Ítélőtábla I/L.Pf.20.113/2025/
- 5 soha nem jelent meg, csak a sérelmezett cikk címe. Kifejtette, hogy egy közlemény miatt többszörös helyreigazításnak nincs helye; a duplikált megjelenés a terjedelmet és a megjelenési módot is meghaladja. A közzététel módjának meghatározásakor szempont, hogy a helyreigazító közlemény rendeltetését betöltse. A bíróság törvényi felhatalmazás alapján ennek megvalósulása érdekében korlátozhatja csupán a sajtó képviselőjének szerkesztési szabadságát. A korlátozás a szükséges mértéket nyilvánvalóan nem haladhatja meg, azonban jelen esetben a teljes helyreigazító közlemény főoldalon és az eredeti cikknél való egyidejű közzététele a sajtó-helyreigazítás törvényi célján túlterjeszkedik. A helyreigazítás tényére történő figyelemfelhívás a címoldalon elegendő információt nyújt ahhoz, hogy a felperes személyére vonatkozó hír iránt érdeklődő olvasó a linkelt tartalommal megjelenő szöveg segítségével az eredeti cikkre keressen, és azt a helyreigazítással együtt olvashassa. Ezért indokolt, hogy az alperes a portál főoldalán kizárólag a helyreigazítás tényére utaló címet legyen köteles közzétenni legfeljebb huszonnégy óra időtartamban, amelyre kattintva az eredeti cikk, és az abban elhelyezett helyreigazító közlemény elérhető. [12] Az alperes kérte a felperes másodfokú perköltségben marasztalását. Ennek kapcsán hivatkozott a bírósági eljárásban megállapított ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/
- (XII. 9.) IM rendelet (a továbbiakban: R.)
- §
(2)bekezdésére, s előadta, a fellebbezés elkészítésére kettő ügyvédi munkaórát fordított. [13] A felperes fellebbezési ellenkérelmében az elsőfokú bíróság ítélete fellebbezett rendelkezésének helybenhagyását kérte. [14] Álláspontja szerint iratellenes az alperesnek az a hivatkozása, hogy a törvényszék a kereseti kérelmen túlterjeszkedve kötelezte őt arra, hogy a https://alperes1hu portál főoldalán, valamint az eredeti cikk címe alatt, a lead felett tegye közzé a helyreigazító közleményt mindaddig, amig az eredeti cikk elérhető, de legalább harminc napig. Az ítélet rendelkező része szerint ugyanis az alperes arra köteles, hogy a per tárgyát képező kijelentéseket tartalmazó cikkel azonos módon, azonos betűmérettel és típussal, kommentár nélkül tegye közzé a helyreigazító közleményt a cikk megjelenési helyén, azaz a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon jelentesse meg, egyidejűleg ennek szövegére kattintással linkkel tegye elérhetővé az eredeti cikket, és annak a címe alatt, a lead felett helyezze el a helyreigazító közleményt mindaddig, amig a cikk elérhető, de legalább harminc napig. Ebből az következik, hogy az ítélet a petitummal összhangban az alperest arra kötelezte, a főoldalon csak azt tegye közzé, ami eredetileg is a főoldalon jelent meg; a teljes helyreigazító közlemény tekintetében a bíróság úgy rendelkezett, hogy azt kell a kifogásolt cikk eredeti megjelenési helyén teljes terjedelemben közzétenni. Ez az értelmezés van összhangban kereseti kérelmével, és ezt fogadta el a Debreceni Ítélőtábla az általa a hirportal3.hu vármegye1i Hírportál Szerkesztősége ellen azonos tárgyban indított perben hozott Pf.II.20.273/2025/4. számú ítéletében. Amennyiben a Tatabányai Törvényszék pontatlanul fogalmazott, az ítélőtábla ezt pontosíthatja, illetve kijavíthatja akként, hogy az jobban tükrözze a kereseti kérelemben foglaltakat; ez azonban nem jelenti azt, hogy a fellebbezés eredményre vezetne. Megjegyezte, a fellebbezés azért sincs összhangban az elsőfokú ítélettel, mert ez utóbbi nem kötelezte az alperest a helyreigazító közleménynek a főoldalon harminc napig történő elérhetővé tételére. [15] Kifejtette, az ítélet nem sérti az Smtv. 12. §
(2)bekezdésének azt a szabályát sem, mely szerint a helyreigazító közleményt internetes sajtótermék esetében az erre irányuló Győri Ítélőtábla I/L.Pf.20.113/2025/
- 6 igény kézhezvételét követő öt napon belül a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kell közölni. Az Smtv. e rendelkezése nem tartalmaz szabályt arra vonatkozóan, hogy a helyreigazító közleményt mennyi ideig kell elérhetővé tenni. Az ítélet az alperest a helyreigazító közlemény közzétételére a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon és terjedelemben kötelezte, azáltal, hogy az elsőfokú ítélet rendelkező része kifejezetten a sérelmezett cikkel azonos módon közzétételre utal. Nincs szó tehát többszörös helyreigazítás elrendeléséről. Utalt arra is, hogy a Legfelsőbb Bíróság PK.
- számú állásfoglalása I. pontja értelmében a kereseti kérelemnek helyt adó határozatban a bíróság belátása szerint állapítja meg a helyreigazító közlemény szövegét, és ennek közlésére az alperest határidő tűzésével kötelezi. A helyreigazító közlemény tartalma és a közzététel módja tekintetében tehát nem érvényesül a kereseti kérelemhez kötöttség; a bíróság eltérhet a kérelemtől és maga határozhatja azt a közzétételi módot, amely a leginkább megfelel az eredeti, sérelmezett közlemény megjelenéséhez hasonló módnak. [16] Kérte az alperes másodfokú perköltségben marasztalását. Hivatkozott a R.
- §
(1)bekezdésének a) pontjára, s a keresetlevélhez csatolt nyilatkozat szerint 160 EUR + ÁFA / óra ügyvédi munkadíj alapján, három munkaóra felszámításával 243.639 forint ügyvédi munkadíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni. [17] A fellebbezés részben alapos. [18] A másodfokú bíróság mindenekelőtt rögzíti, hogy a törvényszék ítéletét a Pp. 370. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezési kérelem és ellenkérelem korlátai között bírálta felül, így kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, indokolt-e a teljes helyreigazító közlemény főoldali közzétételének mellőzése, illetőleg, ha indokolt, úgy ott kizárólag a helyreigazítás tényére utaló címet legyen-e köteles közzétenni legfeljebb huszonnégy óra időtartamban, amelyre kattintva az eredeti cikk, és az abban elhelyezett helyreigazító közlemény elérhető. [19] Az ítélőtábla kiemeli, hogy a felperes kereseti kérelmében a https://alperes1hu internetes portál főoldalán kizárólag a vele, mint volt Bizottság1 elnökkel kapcsolatos valótlan híresztelés miatti közlemény szöveg közzétételét kérte, míg magának a helyreigazító közleménynek a közzétételét ennek szövegére kattintással linkkel kérte. Ehhez képest a törvényszék a helyreigazító közlemény főoldali kommentár nélküli megjelentetésére kötelezte az alperest, azzal, hogy ennek szövegére kattintással linkkel az eredeti cikknél ugyancsak elérhető legyen a helyreigazító közlemény. [20] Az ítélőtábla kiemeli: a helyreigazítás megfelelőségének vizsgálatakor az összes körülmény értékelésével lehet állást foglalni abban, alkalmas-e rendeltetése betöltésére, illetőleg elhelyezése, megjelenési módja és tartalma megfelel-e a helyreigazítással szembeni követelményeknek. Ilyenkor a sajtótermék tartalmának bíróság általi alakítása révén megvalósuló korlátozás nem haladhatja meg a szükséges mértéket (Fővárosi Ítélőtábla 1.Pf.20.562/2024/
- számú ítélete). [21] Jelentősége van annak, hogy az internetes cikkek általában hosszú időn át, folyamatosan elérhetőek, emellett pedig az internetes portálokon a közlések állandóan változó száma miatt a folyamatosan elérhető közlemények egyre kevésbé visszakereshetőek. A Győri Ítélőtábla I/L.Pf.20.113/2025/
- 7 hírportálokon rendszerint a címoldalon a szerkesztőség által összeállított rendben találhatók az egyes írások címe, rövid összefoglalója, gyakran képes illusztrációval; a cikkek innen kattintással érhetőek el. [22] A felperes fellebbezési ellenkérelmében helyesen hívta fel a Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalását annyiban, hogy a bíróság a helyreigazító közlemény szövegét maga állapítja meg, annak tartalma és a közzététel módja kapcsán a kereseti kérelemhez kötöttség nem érvényesül. [23] A bírói gyakorlat alakította ki azt a közzétételi módot, hogy a helyreigazító közlemény közzétételre kerül az eredeti közlemény linkjén, hasonló módon és terjedelemben, kommentár nélkül a cím alatt és a lead felett legalább harminc napig, illetve addig, amig az eredeti cikk hozzáférhető. Ezen túlmenően azonos formai követelményekkel a helyreigazításra utaló cím, közlemény az internetes honlap kezdő oldalán megjelenik úgy, hogy arra kattintással az eredeti cikk és az abban foglalt helyreigazító közlemény elérhetővé válik. [24] Az ítélőtábla megítélése szerint az egyértelműség követelményének érvényre juttatása végett úgy indokolt az alperes kötelezése a helyreigazítás közzétételére, hogy a https://alperes1hu portál főoldalán a „Felperes1 volt Bizottság1 elnökkel kapcsolatos valótlan híresztelés miatti közlemény” szöveget helyezze el harminc nap időtartamra. Egyidejűleg ennek szövegére kattintással linkkel közvetlenül elérhetővé kell tenni az eredeti cikket, valamint annak címe alatt, a lead felett a helyreigazító közleményt a cikk elérésének időtartamában, de legalább ugyancsak harminc napig. Megjegyzendő, hogy a linkkel a kifogásolt közlés helyére irányítás a jogintézmény céljával akkor vág egybe, amennyiben a gyors jogvédelem folytán az azonos nyilvánosságot biztosító helyreigazításra utaló közlemény jelenik meg az internetes portál főoldalán (Debreceni Ítélőtábla Pf.II.20.287/2025/
- számú ítélete). [25] Az ítélőtábla ugyanakkor az utaló közlemény fő oldalon való megjelentetésének 24 órára való korlátozásra irányuló alperesi fellebbezési kérelmet azért nem találta alaposnak, mert ha valaki korábbi ugyan olvasta a cikket, de nem minden nap követi a főoldalt, úgy – mivel nyilvánvalóan ismételten nem fog a cikkre kattintani – hozzá a helyreigazítás nem jut el. [26] Az ítélőtábla a fentiek alapján az elsőfokú bíróság ítéletét a Pp.
- §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bírság ítéletének fellebbezett rendelkezését részben megváltoztatta, akként, hogy az alperest arra kötelezi, hogy az elsőfokú ítéletben foglalt tartalmú helyreigazító közleményt a kifogásolt cikk megjelenésének megfelelő szedési módban, betűmérettel a https://alperes1hu oldalon a cikk megjelenési helyén, a közlemény sérelmezett részéhez hasonló módon jelentesse meg úgy, hogy öt napon belül tegye közzé a https://alperes1hu internetes portál főoldalán kommentár nélkül a „Felperes1 volt Bizottság1 elnökkel kapcsolatos valótlan híresztelés miatti közlemény” szöveget harminc nap időtartamra, egyidejűleg ennek szövegére kattintással linkkel tegye közvetlenül elérhetővé a
- február 17-én megjelent, „Csatlakozott a Párt1oz a Bizottság1 bukott elnöke” című cikkét, és annak címe alatt, a lead felett helyezze el a helyreigazító közleményt mindaddig, Győri Ítélőtábla I/L.Pf.20.113/2025/
- 8 amíg a cikk elérhető, de legalább harminc napig, míg ezt meghaladóan az elsőfokú ítélet fellebbezett rendelkezését helybenhagyta. [27] Mivel a bíróság belátása szerint határozza meg – a kérelem és az ellenkérelem korlátai között – a helyreigazítás szövegét [Legfelsőbb Bíróság PK
- számú állásfoglalás I. pontja], illetőleg ennek megfelelően a közzététel módját is, azzal, hogy a perben meghatározott szövegű helyreigazítási közlemény annak célján, a közölt téves tények kiigazításán nem mutathat túl (Kúria Pfv.IV.20.078/2021/
- számú ítélete), úgy kellett tekinteni, hogy az elsőfokú eljárásban a kereset alapos volt, így az elsőfokú perköltségre vonatkozó rendelkezés megváltoztatására nem volt mód. [28] Az ítélőtábla a Pp.
- §
(1)bekezdése alapján kötelezte a felperest és az alperes tartalomszolgáltatóját, a cég1 Zrt..-t, hogy az állami adóhatóság illetékbevételi számlájára fizessenek meg személyenként 24.000 – 24.000 forint feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket. Ebben a vonatkozásban felhívja az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 39. §
(3)bekezdésének c) pontját, 46. §
(1)bekezdését, 59. §
(1)bekezdését és 62. §
(1)bekezdésének f) pontját. [29] Ezt meghaladóan úgy rendelkezett a Pp. 83. §
(2)bekezdésére utalással, hogy a felek felmerült költségeiket maguk viselik. [30] A másodfokú bíróság a fellebbezést, figyelemmel a Pp. 376. §
(1)bekezdésére, tárgyaláson kívül bírálta el. Győr,
- július
- Dr. Lezsák József s. k. Dr. Szabó Péter s. k. Dr. Mészáros Zsolt s. k. a tanács elnöke előadó bíró bíró