A határozat elvi tartalma: A jogi képviselőként eljáró ügyvéd betegsége, ha az nem akadályozta a fellebbezés benyújtásához szükséges intézkedések megtételében, a fellebbezési határidő elmulasztása esetén nem szolgál alapul a vétlenségének igazolására. Az ügyvédtől elvárható, hogy betegsége esetén a helyettesítéséről gondoskodjon. A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Az ügy száma: Fpkhf.III.30.524/2022/
- szám A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Bajnok István előadó bíró Dr. Gáspár Mónika bíró Salamonné dr. Piltz Judit bíró Dr. Zumbók Péter bíró Az adós: adós1 Az adós felszámolója: felszámoló1) A felszámoló jogi képviselője: Miskolci
- számú Ügyvédi Iroda cím1 Az eljárásba bevont hitelező: hitelező1 Az eljárásba bevont hitelező képviselője: Kovács Róbert Ügyvédi Iroda cím2) A kifogást előterjesztő hitelezők: hitelező2 I. rendű hitelező3 II. rendű Kúria III.Fpkhf.30.524/2022/2 2 A kifogást előterjesztő hitelezők jogi képviselője: Simon és Mester Ügyvédi Iroda cím3 Az eljárás tárgya: kifogás felszámolási eljárásban A fellebbezést előterjesztő fél: I. és II. rendű kifogásoló A fellebbezéssel támadott határozatot hozó bíróság neve: Fővárosi Ítélőtábla, 11.Fpkf.43.808/2022/
- Rendelkező rész A Kúria az ítélőtábla fellebbezéssel támadott végzését helybenhagyja. Kötelezi az I. és a II. rendű kifogásolót, hogy 15 napon belül egyetemlegesen fizessenek meg a felszámolónak 19.050 (tizenkilencezer-ötven) forint fellebbezési eljárási költséget. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás [1] Az elsőfokú bíróság a
- számú végzésével a hitelezői lista megsemmisítése és a felszámoló új eljárásra utasítása érdekében benyújtott kifogást elutasította. A kifogásolók jogi képviselője a végzést
- július 18-án vette át. A végzés ellen
- augusztus 10-én fellebbezést és a fellebbezésével egyidejűleg a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesztett elő. Állította, hogy az egészségi állapota miatt a fellebbezést határidőben nem tudta benyújtani. Kifejtette, hogy
- július 21-től kezdődő, egy hetesre tervezett szabadságáról betegsége miatt
- július 26-án hazatért és két hétig Covid-gyanús tünetekkel otthonában tartózkodott, ahol nem rendelkezik az elektronikus ügyintézéshez szükséges infrastruktúrával, jogszabályokkal. Az ítélőtábla határozata Kúria III.Fpkhf.30.524/2022/2 3 [2] Az ítélőtábla
- számú végzésével a kifogásolók igazolási kérelmét elutasította, a
- számú végzés ellen előterjesztett fellebbezést visszautasította. [3] Mindenekelőtt azt rögzítette, hogy az igazolási kérelem a vétlen mulasztás orvoslására szolgál; a feleket saját gondatlanságuk nem mentesíti a határidő elmulasztásához fűződő következmények alól. [4] A BH 2000.
- eseti döntésre hivatkozással kifejtette, hogy a jogi képviselő betegsége esetén is köteles gondoskodni a helyettesítéséről. A perbeli esetben a jogi képviselő nem jelölte meg a helyettesítésről való gondoskodás akadályát, így mulasztása vétlenségét nem valószínűsítette. Indokolása szerint a jogi képviselő oly módon köteles a munkáját megszervezni, hogy a polgári peres eljárás törvényi feltételeinek megfelelhessen, amennyiben otthonában az elektronikus kapcsolattartást nem tudja biztosítani, az akadály felmerültét megelőzően köteles lett volna az irodai helyettesítést megszervezni. Kifejtette, hogy a koronavírus-járvány eredményezhet méltányolható körülményt, ilyet azonban a jogi képviselő nem valószínűsített. A becsatolt orvosi igazolás a Covid megbetegedést nem támasztotta alá. [5] Mindezek méltányos elbírálás mellett sem támasztják alá a fellebbezési határidő önhibán kívüli elmulasztását, ezért az ítélőtábla az igazolási kérelmet elutasította. [6] A kifogásolók igazolási kérelme nem vezetett eredményre, ezért a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(1)bekezdése és a 366. §
(1)bekezdése alapján az elkésetten előterjesztett fellebbezést visszautasította. Fellebbezés, fellebbezésre előterjesztett észrevétel [7] A kifogást előterjesztő hitelezők a végzés ellen előterjesztett fellebbezésben a
- számú végzés megváltoztatását és az igazolási kérelemnek való helyt adást, továbbá az ítélőtáblának a fellebbezés érdemi elbírálására történő utasítását kérték. [8] Mindenekelőtt kifejtették, hogy a BH 2000.
- számú eseti döntés a perbeli esetben nem irányadó, mert a polgári perrendtartásról szóló
- évi III. törvény (a továbbiakban: régi Pp.) szabályain alapul. [9] Álláspontjuk szerint az ítélőtábla a Pp. 151 –
- § rendelkezéseibe ütközően, a méltányos elbírálás elvét megsértve utasította el a határidőben előterjesztett igazolási kérelmet. Az a körülmény, hogy a jogi képviselő a családi nyaralást betegsége miatt megszakította, a jogi képviselő súlyos állapotára enged következtetni. A betegség tényét pedig orvosi igazolással igazolta. [10] Mindezek együttesen a Pp.
- §
(2)bekezdés rendelkezéseinek megfelelően valószínűsítik a jogi képviselő mulasztásban való vétlenségét. Kifejtette, hogy szabadsága előtt nem merült fel olyan körülmény, amely alapján előzetesen tudnia kellett volna a későbbi Kúria III.Fpkhf.30.524/2022/2 4 akadályoztatásáról. Betegsége okán az ügyvédtől sem várható el, hogy betegsége alatt a szakszerű helyettesítést megszervezze. Érvelése szerint az elsőfokú bíróság megalapozatlanul hiányolta, hogy az orvosi igazolás nem részletezi állapotát. A tüneteket az orvos kifejezett kérése esetén sem tüntethette volna fel. Amennyiben az orvosi igazolás nem támasztja alá, hogy a jogi képviselő a munkavégzésben akadályozott volt, a kérelme hiányainak pótlására kellett volna felhívni. [11] Igazolási kérelmének megalapozottságát állítva kérte a végzés elleni fellebbezésének érdemi elbírálását. [12] A felszámoló a fellebbezésre előterjesztett észrevételében az ítélőtábla végzésének helybenhagyását kérte. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A Kúria a fellebbezést a Pp. 365. §
(2)bekezdés
- c)és
- d)pontja alapján bírálta el és azt az alábbiak szerint nem találta alaposnak. [14] Az ítélőtábla a Pp. 151. §
(2)bekezdése alapján helytállóan mutatott rá, hogy az igazolási kérelem megalapozottságához a mulasztásban való vétlenség valószínűsítése szükséges; az igazolási kérelem méltányos elbírálásának a követelménye pedig nem teszi mellőzhetővé a vétlenséget valószínűsítő körülmények igazolását és objektív értékelését. A törvény megfogalmazásából kitűnően ugyanis, bár a félnek az általa előadottakat nem kell a bizonyítási eljárásban irányadó szigorú tartalmi feltételeknek megfelelően bizonyítania, önmagában a mulasztás okának a megjelölése a kérelmet nem alapozza meg. Ha a fél a hivatkozását erősítő valamilyen igazolást nem csatol, a puszta előadása még a méltányos elbírálás mellett [Pp. 153. §
(3)bekezdés] sem teszi az igazolási kérelmet megalapozottá. [15] Helytállóan állapította meg az ítélőtábla, hogy általánosságban a jogi képviselő betegsége nem minősül olyan méltányolható indoknak, amely alapul szolgál a mulasztás kimentésére. Az ítélkezési gyakorlat következetes abban, hogy az ügyvéd betegsége nem szolgál alapul a mulasztásban az önhiba hiányának a megállapításához. A jogi képviselőnek ugyanis kötelessége a megfelelő helyettesítésről és az általa képviselt fél jogainak érvényesítéséről gondoskodni. [16] Mindezek alapján a perbeli esetben az igazolási kérelem megalapozottságához azt kellett volna valószínűsíteni, hogy a jogi képviselő a betegsége folytán olyan egészségi állapotban volt, amely akadályozta a fellebbezés határidőben való előterjesztéséhez szükséges intézkedések megtételében. [17] A Kúria egyetértett az ítélőtáblával, hogy minderre az igazolási kérelem nem volt alkalmas. Az igazolási kérelem és az ahhoz mellékelt orvosi igazolás alapján csupán azt lehetett megállapítani, hogy a jogi képviselő a fellebbezési határidő egy részében beteg volt. Ugyanakkor a tényleges megbetegedés jellegét, súlyosságát ezen iratok nem igazolják, így méltányos elbírálás mellett sem lehetett arra okszerűen következtetni, hogy a jogi képviselő Kúria III.Fpkhf.30.524/2022/2 5 megbetegedése az ügyintézés lehetőségét kizárta. Önmagában a Covid-tünetekre való hivatkozás és az a tényállítás, hogy a betegség miatt a jogi képviselő a szabadságát megszakította, méltányos elbírálás mellett sem alkalmas a mulasztás vétlenségének valószínűsítésére. [18] A Kúria rámutat továbbá arra is, hogy az elektronikus kapcsolattartás, a telekommunikációs eszközök megteremtették az ügyvédi irodán kívül ügyintézés lehetőségét. Amennyiben a jogi képviselő ezzel a lehetőséggel nem élt, az irodán kívüli ügyintézése feltételeit nem biztosította, ahogyan azt az ítélőtábla is megállapította, fokozottan érvényes az az elvárás a jogi képviselővel szemben, hogy esetleges akadályoztatása esetére a helyettesítését és ezáltal az ügyek ellátását biztosítsa. Amennyiben ezen elvárásokat nem teljesíti, mulasztása esetén az önhiba hiányára megalapozottan nem hivatkozhat. [19] A fellebbezésben kifejtettekre a Kúria megjegyzi, hogy a régi Pp. a jelenleg hatályos jogszabályi rendelkezésekkel egyezően határozta meg az igazolási kérelem tartalmi követelményét, így a régi évi Pp. alkalmazásával meghozott eseti döntésekben kifejtett érvekre megalapozottan hivatkozott az ítélőtábla. Egyebekben, a fellebbezésben felhozott érvekkel ellentétben, a bíróságot a Pp. alapján nem terheli hiánypótlási felhívás kötelezettsége, amennyiben az előterjesztett indokok és iratok alapján az igazolási kérelmet megalapozatlannak ítéli meg. A kifogásolók igazolási kérelme nem hiányos volt, hanem alaptalan. [20] Mindezekre tekintettel az ítélőtábla jogszerűen rendelkezett az igazolási kérelem elutasításáról. [21] Mivel az igazolási kérelem elutasítása jogszerű volt, az ítélőtábla helytállóan utasította vissza a határidőn túl benyújtott fellebbezést is. [22] Mindezekre tekintettel a Kúria a csődeljárásról és felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 6. §
(3)bekezdése és a Pp.
- §-a alapján alkalmazandó
- §
(2)bekezdése szerint a fellebbezéssel támadott végzést helybenhagyta. Záró rész [23] Az eredménytelenül fellebbező kifogásolók a felmerült másodfokú eljárási költséget viselni kötelesek. [24] A Kúria a Cstv. 6. §
(3)bekezdése, a Pp.
- §-a és
- §-a alapján alkalmazandó Pp.
- §
(1)bekezdése szerint kötelezte az I. és a II. rendű kifogásolót a felszámoló javára fellebbezési eljárási költség megfizetésére. A felszámoló fellebbezési eljárási költsége a jogi képviseletével felmerült ügyvédi munkadíjból áll, amelynek a kifejtett munkával arányos összegét a Kúria a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)-
(6)bekezdése és a 4/A. §
(1)bekezdése alapján 15.000 forint + áfa összegben állapította meg. Kúria III.Fpkhf.30.524/2022/2 6 [25] bírálta el. A Kúria a fellebbezést a Pp. 391. §
(1)bekezdése értelmében tárgyaláson kívül [26] A végzés elleni felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- április
- Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Bajnok István s.k. előadó bíró, Dr. Gáspár Mónika s.k. bíró, Salamonné dr. Piltz Judit s.k. bíró, Dr. Zumbók Péter s.k. bíró