Bf.100/2021/4 – Győri Ítélőtábla

(1)bekezdés a/ pont,

(4)bekezdés b/ pont] és bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználás vétségében [Btk. 345.§], továbbá közokirat-hamisítás bűntettében [Btk. 342.§

(1)bekezdés c/ pont]. Ezért őt halmazati büntetésül 2 év börtön fokozatú szabadságvesztésre, valamint 3 év gazdálkodó szervezet vezető tisztségviselője foglalkozástól eltiltásra ítélte. A szabadságvesztés végrehajtását 4 év próbaidőre felfüggesztette. Megállapította továbbá, hogy a vádlott legkorábban a büntetése ⅔ részének letöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra, annak végrehajtása esetén. Kötelezte a bűnügyi költség viselésére. [2] Az ítélet ellen az ügyész a vádlott terhére, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés és közügyektől eltiltás kiszabása érdekében jelentett be fellebbezést. [3] A Győri Fellebbviteli Főügyészség BF.254/2021/1-I. számú átiratában az ügyészi fellebbezést fenntartotta. [4] Rámutatott, hogy a felülbírálat korlátozott a Be. 580.§

(2)bekezdése és 590.§

(3)bekezdése szerint. Az elsőfokú eljárásban sem abszolút, sem relatív hatályú eljárási szabálysértés nem történt. A törvényszék a tényállást a váddal egyezően állapította meg. Az előkészítő ülésen a bűnösségét beismerő vádlott felmentésére vagy vele szemben az eljárás megszüntetésére nincsen ok. A cselekmények jogi minősítése a vádiratival egyező és törvényes. [5] Az ügyész álláspontja szerint a büntetés kiszabása során a törvényszék indokolatlanul nem vette figyelembe a költségvetést károsító bűncselekmények elszaporodott voltát, holott ez köztudomású tény. Sajnálatos módon nem csak az elkövetés időpontjában, de napjainkban is ez a bűncselekmény az egyik leggyakrabban elkövetett, és az országos költségvetésnek kifejezetten nagy vagyoni hátrányt okoz. A mód, ahogy a vádlott a Győri Ítélőtábla II.Bf.100/2021/4/1 2 bűncselekményt elkövette, tipikusnak mondható. Ezért a költségvetési csalások elszaporodott voltát indokolt a vádlott terhére súlyosító körülményként értékelni. [6] Az ügyész kifogásolta, hogy a bíróság a szabadságvesztés büntetés tartamának, illetve annak végrehajtása felfüggesztésének indokaként részben ugyanazokat a körülményeket; a terhelt idősebb korát, büntetlen előéletét, részesi magatartását vette figyelembe. Álláspontja szerint ezek egyike sem olyan körülmény, amely akár önmagában, akár együttesen a büntetés végrehajtásának felfüggesztését indokolná. [7] A vádlott a jogszabályi rendelkezések folytán nem lehetett tettese a költségvetést károsító bűncselekménynek, ugyanakkor közreműködése nélkül annak elkövetése sem lett volna lehetséges, vagy legalábbis lényegesen nagyobb kockázattal tudták volna terhelttársai azt kivitelezni. A vádlotthoz hasonló bűnelkövetők segítő magatartásukkal tartják fenn és teszik elkövethetővé, leplezhetővé a költségvetést károsító bűncselekményeket, ily módon ezen magatartások társadalomra veszélyessége jelentős. Jelen esetben a bűnsegédként történő elkövetés enyhítő hatása csekély. [8] A vádlott esetében a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztését nem tartotta indokoltnak, ugyanakkor mellékbüntetésként közügyektől eltiltás megállapítását is szükségesnek ítélte. [9] Összefoglalva indítványozta, hogy az ítélőtábla, a Be. 598.§

(2)bekezdése alapján, tanácsülésen eljárva, az elsőfokú bíróság ítéletét a Be. 606.§

(1)bekezdése alapján változtassa meg, a büntetés végrehajtásának felfüggesztésére vonatkozó rendelkezést mellőzze, és a vádlottat a közügyek gyakorlásától is tiltsa el. Egyebekben az elsőfokú ítéletet hagyja helyben. [10] Az ügyészi fellebbezés az alábbiak szerint nem alapos. [11] A Be. 590.§

(1)és

(2)bekezdése szerint a másodfokú bíróság, amennyiben a törvény kivételt nem tesz, a fellebbezéssel érintett ítéletet teljeskörűen, az azt megelőző eljárással együtt bírálja felül. A felülbírálat során vizsgálja az ítélet megalapozottságát, az ítéletnek a bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére, a büntetés kiszabására, intézkedés alkalmazására vonatkozó rendelkezéseit, valamint az indokolás helyességét és az eljárási szabályok megtartását, tekintet nélkül arra, hogy ki, milyen okból fellebbezett. [12] Abban az esetben azonban, ha a Be. 583.§

(3)bekezdés a/ pontja szerint a fellebbezés kizárólag a kiszabott büntetés vagy az alkalmazott intézkedés neme és mértéke vagy tartama ellen irányul, a másodfokú bíróság a Be. 590.§

(3)bekezdése alapján az ítéletnek csak a fellebbezéssel sérelmezett rendelkezését, illetve részét bírálja felül, és a Be. 591.§

(2)bekezdés a/ pontjára figyelemmel nem vizsgálja az elsőfokú bíróság ítéletének megalapozottságát, továbbá a határozatát is az elsőfokú bíróság által megállapított tényállásra alapítja. [13] A törvényszék ítéletével szemben a Be. 583.§

(3)bekezdés a/ pontjára figyelemmel az ügyész kizárólag a büntetés kiszabása körében; a végrehajtás felfüggesztésének mellőzése és közügyektől eltiltás mellékbüntetés alkalmazása érdekében jelentett be fellebbezést a vádlott terhére. Terhelt6 vádlott és védője nem kérték nyilvános ülés tartását és azt az ügyész sem indítványozta. [14] Mindezekre figyelemmel az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletének felülvizsgálatát a Be. 598.§

(2)bekezdés szerint megtartott tanácsülésen, az 590.§

(3)bekezdésében meghatározott keretek között, korlátozottan végezte el. Győri Ítélőtábla II.Bf.100/2021/4/1 3 [15] A felülbírálat során megvizsgálta az elsőfokú bíróság eljárását, valamint a törvényszék bűnösség megállapítására, a bűncselekmény minősítésére és a büntetés kiszabására vonatkozó rendelkezését. Azt állapította meg, hogy az elsőfokú bíróság a büntetőeljárási törvény rendelkezéseinek megfelelően folytatta le a büntetőeljárást, és nem vétett olyan eljárásjogi szabálysértést, mulasztást, amely az érdemi felülbírálat akadályát jelentette volna. [16] Az elsőfokú bíróság a Vas Megyei Főügyészség

1. június
2. napján érkezett – 6 vádlott (Vádlott1 I.r., Vádlott2 II.r., Vádlott3 III.r., Vádlott4 IV.r., Vádlott5 V.r. és Terhelt6 VI.r.) cselekvőségét magában foglaló – B.562/2017/
3. számú vádirata alapján az előkészítő ülést
4. szeptember
5. napjára kitűzte. [17] Az előkészítő ülésen Terhelt6 VI.r. vádlottnak a jogkövetkezményekre történt teljes körű figyelmeztetést követően tett bűnösséget beismerő nyilatkozatát a törvényszék a Be. 504.§

(3)bekezdése alapján végzésével elfogadta, majd az eljárást elkülönítette és ügydöntő határozatot hozott. [18] A törvényszék a Terhelt6 vádlott tekintetében meghozott ítéletében – a Be. 565.§

(1)bekezdésére figyelemmel – a terhelt bűnösségét a bűnösség beismerésére, a bűnösséget beismerő nyilatkozat elfogadására és az eljárás ügyirataira alapította. Mindezek alapján Terhelt6 vádlottat a vádirattal egyezően bűnösnek mondta ki – mint bűnsegédet - a Btk. 396.§

(1)bekezdés a/ pontjába ütköző és az

(4)bekezdés b/ pontja szerint minősülő, jelentős vagyoni hátrányt okozó, üzletszerűen elkövetett költségvetési csalás bűntettében, a Btk. 345.§-ában meghatározott, bűnsegédként elkövetett hamis magánokirat felhasználása vétségében, továbbá a Btk. 342.§

(1)bekezdés c/ pontja szerinti közokirat-hamisítás bűntettében, melyért ezért őt halmazati büntetésül 2 év, börtön fokozatú szabadságvesztés büntetésre ítélte. [19] A másodfokú bíróság megítélése szerint a törvényszék által megállapított és a Be. 591.§

(2)bekezdés a/ pontja alapján a másodfokú eljárásban is irányadó tényállás mellett okszerűen került sor Terhelt6 vádlott bűnösségének megállapítására is, az adott tényállás mellett a vádlott felmentésére, vagy vele szemben az eljárás megszüntetésére nincs törvényes lehetőség. [20] A vádlott terhére megállapított bűncselekmények minősítése megfelel az anyagi jog szabályainak. A jogi indokolás viszont kis mértékben kiegészítendő, mert a beismerő vallomás elfogadása alapján hozott ítélet esetében is kell vizsgálni, illetve indokolni a vádiratival egyező minősítés helyességét. [21] Terhelt6 vádlott azáltal, hogy 200.000 forint ígérete ellenében, a tényleges irányítás szándéka nélkül aláírta a Kft

1. ügyvezetői tisztségének elfogadó nyilatkozatát, közreműködött abban, hogy a közhitelű cégnyilvántartásba hamis adat kerüljön. Ez a magatartás kimeríti az ún. intellektuális közokirat-hamisítás bűncselekményét. [22] A költségvetési csalás bűntettét tettesként követi el az adóalany gazdasági társaság képviselője, ha az adókötelezettség szempontjából jelentős tény (adat) valótlan előadásával, Győri Ítélőtábla II.Bf.100/2021/4/1 4 elhallgatásával vagy más magatartással a hatóságot adóbevétel csökkentését eredményezően megtéveszti [BH2010.290]. [23] Terhelt6 vádlott 2017-ben a nevére vett cég (a Kft1.) nevében kiállított hamis számlákat – a gazdasági társaságot ténylegesen irányító II-III.r. vádlottak közvetítésével – rendelkezésre bocsátva segítséget nyújtott abban, hogy az I.r. vádlott mint a egyéb érdekelt1 ügyvezetője a Terhelt6 vádlott cégétől történő színlelt belföldi beszerzéssel látszólag jogosulttá váljon a rá papíron áthárított 34.416.000 forint ÁFA levonására, melyek levonásba helyezésével a költségvetésnek 5 millió forintot meghaladó, de 50 millió forintot el nem érő vagyoni hátrányt okozott. [24] Terhelt6 vádlott abban is segítséget nyújtott, hogy az I.r. vádlott által a Kft
2. bankszámlájára, a fiktív számlák alapján befizetett vételárat készpénzben felvette, majd visszajuttatta, ezáltal közreműködve az adóelkerülés leplezésében. [25] A egyéb érdekelt1 képviselője az adófizetési kötelezettség csökkentése érdekében Terhelt6 vádlott cégétől beszerzett fiktív tartalmú számlákat felhasználta a könyvelésében és az adóbevallásban. Az adócsalással bűnhalmazatban tehát a magánokirat-hamisítás vétsége is megvalósult, mivel az adóhatóságot a hamis okirat benyújtásával megtévesztve az általános forgalmi adófizetési kötelezettségét jogosulatlanul csökkentette [BH1993.
3. I. pont]. [26] Az adóhatóság megtévesztésére szolgáló valótlan tartalmú számlákat biztosító és azokat az adóbevallás elkészítője számára a II-III.r. vádlottak által rendelkezésre bocsátó személy a költségvetési csalásnak, továbbá a hamis magánokirat felhasználásnak a bűnsegéde. Tehát Terhelt6 vádlottnak a cége nevében fiktív számlákat kibocsátásában való részvétele a számlákat az adóelkerüléshez tettesként felhasználó elkövető cselekményéhez kapcsolódik [BH2010.290.]. [27] A büntetés kiszabása során az enyhítő körülményeket az elsőfokú bíróság helyesen vette számba. További enyhítő körülmény a terhelt szociálisan kiszolgáltatott helyzete, amely nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy a bűncselekménye elkövetésében részt vegyen. Valóban nem súlyosító körülmény a hasonló bűncselekmények gyakorisága, mivel erre a tényre nézve bizonyítás nem folyt, összehasonlító statisztikai adatok nem állnak rendelkezésre. Súlyosító tényező a folytatólagosság és a hosszabb időn keresztül történő elkövetés. [28] A Terhelt6 vádlott által bűnsegédként elkövetett legsúlyosabb bűncselekmény tárgyi súlya jelentős, a terhére megállapított költségvetési csalás önmagában is 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. A jogalkotó által a büntetési tételkeretben absztrakt módon meghatározott kiemelt társadalomra veszélyesség mellett azonban a joghátrány meghatározása során figyelemmel kell lenni a büntetéskiszabás egyéb szempontjaira, így a bűncselekmény konkrét tárgyi súlyára, a tettarányos büntetés és az elkövető személyes körülményeihez igazodóan a joghátrány egyenesítésének követelményére is. Jelen esetben az enyhítő szempontok jóval nagyobb számban állapíthatóak meg a terhelt javára. [29] A táblabíróság osztotta a törvényszék álláspontját abban, hogy Terhelt6 vádlott javára megállapítható enyhítő körülmények – hangsúlyosan a 4 éves időmúlás, illetve a bűnsegédi bűnrészesség - az elsőfokú eljárásban kiszabott joghátrányban értékelésre kerültek. A törvényi minimumban meghatározott szabadságvesztés szükséges a büntetési célok eléréséhez, de egyben tettarányos is. Győri Ítélőtábla II.Bf.100/2021/4/1 5 [30] A másodfokú bíróság azzal is értett egyet, hogy a bűnösségét mindvégig beismerő, feltáró jellegű vallomást tevő, középkorú, büntetlen előéletű vádlott esetében nem szükséges a szabadságvesztés végrehajtása ahhoz, hogy a jövőben ne kövessen el újabb bűncselekményt. A hosszú tartamú próbaidő, illetve foglalkozástól való eltiltás a garancia arra, hogy Terhelt6 tekintetében az egyéni megelőzés követelménye teljesüljön. [31] Ily módon a táblabíróság nem látott törvényes indokot a végrehajtás felfüggesztésének mellőzésére, illetve – a kizárólag végrehajtandó szabadságvesztés mellett alkalmazható - közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabására. [32] Az ítélet egyéb rendelkezései is helyesek. [33] Mindezek alapján az ítélőtábla a Be. 605.§

(1)bekezdése alapján az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [34] A fellebbezési eljárás során a kirendelt védő díjával felmerült bűnügyi költség viseléséről történt rendelkezés a Be. 574.§

(1)és

(3)bekezdésén, illetve a Be. 613.§

(1)bekezdésén alapszik. Győr,

1. február
2. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke Dr. Vajda Edit sk. előadó bíró Dr. Németh Balázs sk. bíró Záradék: Ezzel a végzéssel a Szombathelyi Törvényszék
3. szeptember
4. napján kelt 13.B.9/2021/
5. számú ítélete a mai napon jogerőre emelkedett. Győr,
6. február
7. Dr. Zólyomi Csilla sk. a tanács elnöke