A határozat elvi tartalma: A Btk. más szabályainak megszegésével törvénysértően kiszabott büntetést sérelmező felülvizsgálati indítvány alapján a határozat megváltoztatása: a fiatalkorú terhelttel szemben kiszabott pénzbüntetés napi tétel számának a törvényes mértékre enyhítése, ehhez igazodóan a kiszabott pénzbüntetés és az engedélyezett részletfizetés havi részlete helyes összegének megállapítása, valamint a törvénynek megfelelően rendelkezés a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak átváltoztatásáról. Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Kúria ítélete Bfv.II.1.168/2024/
- felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Metzing Márton, Dr. Boros Tibor Budapest tanácsülés
- november
- közúti baleset okozásának vétsége és más bűncselekmény … Érdi Járásbíróság, 1.B.132/2021/132., ítélet, tárgyalás,
- Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Az ügy tárgya: Terhelt: Első fok: február 14., Másodfok: Budapest Környéki Törvényszék, 7.Fkf.133/2024/10., végzés,
- június
- Az indítvány előterjesztője: Pest Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a közúti baleset okozásának vétsége és más bűncselekmény miatt fiatalkorú terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Pest Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva az Érdi Járásbíróság 1.B.132/2021/
- számú ítéletét és a Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság 7.Fkf.133/2024/
- számú végzését megváltoztatja. A pénzbüntetés napi tételszámát 250 (kettőszázötven) napi tételre enyhíti. Az így kiszabott pénzbüntetés összegét 375.000 (háromszázhetvenötezer) forintban, az egy havi részlet összegét 37.500 (harminchétezer-ötszáz) forintban állapítja meg. A pénzbüntetést behajthatatlansága esetén közérdekű munkára kell átváltoztatni oly módon, hogy egy napi tétel helyébe két óra közérdekű munka lép. Ha a fiatalkorú a munkakötelezettségének önként nem tesz eleget, a közérdekű munkát vagy annak hátralévő részét fogház végrehajtási fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre kell átváltoztatni. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. Kúria 2.Bfv.1.168/2024/9-I 2 Elrendeli a terhelt által eddig esetlegen megfizetett pénzbüntetés 375.000.(háromszázhetvenötezer) forintot meghaladó részének a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését a terhelt részére. Az ítélet ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. Az Érdi Járásbíróság a
- február
- napján meghozott 1.B.132/2021/
- számú ítéletével fiatalkorú a terheltet bűnösnek mondta ki közúti baleset gondatlan okozásának vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés a) pont] és segítségnyújtás elmulasztásának bűntettében [Btk. 166. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés I. fordulat]. Ezért őt – halmazati büntetésül – 300 napi tétel, 1.500 forint egynapi tétel összegű, összesen 450.000 forint, 10 havi, 45.000 forint havi részlet összegben megfizethető pénzbüntetésre és 2 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. [2] Az ellentétes irányú fellebbezések folytán másodfokon eljárt Budapest Környéki Törvényszék mint másodfokú bíróság a
- június
- napján meghozott 7.Fkf.133/2024/
- számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét – a bűncselekmény megnevezését közúti baleset okozásának vétségére pontosítva – helybenhagyta. [3] II.
- A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a Pest Vármegyei Főügyészség Fk.Bfel.310/2024/
- számon terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a terhelt javára, a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontjában meghatározott okból; a pénzbüntetés napi tételszámának törvénysértő megállapítása miatt. [4] Indokolása szerint a jogerős ítélettel kiszabott pénzbüntetés napi tételének száma a Btk. 113. §
(2)bekezdés I. fordulatában meghatározott büntető anyagi jogi szabályt sérti, miután az meghaladja a fiatalkorú esetén kiszabható törvény szerinti maximumot, amely legfeljebb kétszázötven napi tétel lehet. Hivatkozott továbbá arra is, hogy ítélet törvénysértően nem tartalmazza a jelen ügyben
- életévét az ítélethirdetéskor már betöltött terhelt esetében a pénzbüntetés meg nem fizetése esetén annak közérdekű munkára átváltoztatásának lehetőségére vonatkozó rendelkezést sem. [5] Erre figyelemmel a jogerős ítélet megváltoztatását, a pénzbüntetés napi tételei számának a törvényi maximumban való meghatározását, valamint a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére az átváltoztatásról szóló rendelkezés törvénynek megfelelő kiegészítését, egyebekben az ítéletet hatályában fenntartását indítványozta. [6]
- A Legfőbb Ügyészség a Fk.Bf.1037/2024/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt – a felülvizsgálat jogszabályi alapját annyiban pontosítva, hogy az Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont második fordulat
- ba)alpontja – fenntartotta. [7] Utalt rá, hogy bár az alapügyben eljárt bíróságok az alkalmazandó anyagi jogszabály kérdésével határozatukban nem foglalkoztak, az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény enyhébb elbírálást tesz lehetővé, miután a kiszabható pénzbüntetés egynapi tétel összegének alsó és felső határa – a Magyarország 2024. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2023. évi LIII. törvény 95. § 2. pontjában írt, a Btk. 113. §
(2)bekezdését módosító rendelkezés
- szeptember
- napján történt hatályba lépésekor – Kúria 2.Bfv.1.168/2024/9-I 3 emelkedett. Megjegyezte, hogy mindennek a felülvizsgálati indítványban kifogásolt törvénysértés megállapíthatóságára nincs kihatása, mert a pénzbüntetés egy napi tételének a jogerős ügydöntő határozatban megállapított – 1.500 forint – összege az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos anyagi jogi rendelkezések szerint is törvényes. [8] Kifejtette, hogy az irányadó tényállás szerint fiatalkorúnak minősülő, saját jövedelemmel rendelkező terhelttel szemben a járásbíróság a büntetés mértékének meghatározásakor, amikor a pénzbüntetés napi tételének számát a Btk.
- §
(2)bekezdésében írt kötelező rendelkezés figyelmen kívül hagyásával, a büntetési tétel törvényi felső határát meghaladó mértékben határozta meg, megsértette a büntető anyagi jog szabályait, melyet a másodfokú bíróság is csak a másodfokú döntés kihirdetését követően észlelt. Ezen túl – a felülvizsgálati indítványban is írtak szerint – törvénysértően járt el akkor is a bíróság, amikor a pénzbüntetés esetleges behajthatatlansága esetére nem a Btk. 113. §
(3)
(5)bekezdései alapján rendelkezett a pénzbüntetés helyébe lépő közérdekű munkáról, amelyre vonatkozó rendelkezés a büntetéskiszabás részét képezi. [9] Előadta, hogy miután a fiatalkorú terhelt személyi-jövedelmi körülményei, illetve a tényállásból az alkalmazott joghátrány ténybeli alapjául szolgáló releváns körülmények megismerhetők, nincs eljárásjogi akadálya annak, hogy a törvénynek megfelelő határozat a felülvizsgálati eljárásban meghozható legyen. [10] Mindezek alapján a fiatalkorú terhelt tekintetében a jogerős ítélet büntetést kiszabó részének megváltoztatását, a pénzbüntetés napi tétele számának a törvényes mértékben megállapítását, ehhez igazodóan a részletfizetés megállapítását, valamint a pénzbüntetés esetleges átváltoztatásról a törvénynek megfelelő rendelkezés meghozatalát, egyebekben a megtámadott határozat hatályában fenntartását indítványozta. [11] 3. A Kúria a 2024. október 1. napján meghozott Bfv.II.1.168/2024/6. számú végzésével a jogerős ítélettel kiszabott 450.000 forint pénzbüntetés végrehajtását a Be. 659. §
(7)bekezdése alapján félbeszakította. [12] III. A Pest Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [13]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a értelmében kizárólag a bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen, és a Be.
- §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe. [14] A Be.
- §
(5)bekezdése alapján a Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – a feltétlen hatályon kívül helyezésre vezető okok kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül. [15] 2. Az ügyészség a felülvizsgálati indítványt anyagi jogi jogszabálysértésre alapozta. [16] A felülvizsgálati indítványban megjelölt, a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt (első fordulat), illetve a Btk. más szabályának megsértésével (második fordulat) szabott ki törvénysértő büntetést. [17] Jelen esetben az indítvány az utóbbit állította. [18] A törvényhely második fordulata szerinti felülvizsgálati ok (a Btk. – a cselekmény minősítésén kívül eső – más szabályának megsértése) az olyan büntető anyagi jogi szabály megszegését jelenti, amelynek alkalmazását a büntetés meghatározása körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés nem illeszkedik a törvénybe, azaz ilyen büntetést a törvény nem tesz lehetővé (BH 2020.9.). A büntetőjog más szabályának megsértése miatt tehát csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve Kúria 2.Bfv.1.168/2024/9-I 4 annak neme és mértéke a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2008.173., BH 2012.239.). Kétségkívül e körbe tartozik, ha a bíróság az általa alkalmazott büntetési nem tartamát nem a törvényi keretek között, kötelező tartam meghatározása esetén pedig nem azzal egyező mértékben határozza meg. [19] A felülvizsgálati indítvány pedig ez utóbbit tartalmazza, a Legfőbb Ügyészség átiratában ennek megfelelően pontosította is a felülvizsgálati indítványban felhívott jogszabályi alapot a Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont második fordulat
- ba)alpontjára. [20] 3. A felülvizsgálati indítvány érdemét tekintve rögzítendő, hogy a jogerős ítélet alapján a terhelt, fiatalkorú terhelt … napján született, a terhére rótt bűncselekményt – a vád szerint – 2018. október 24. napján követte el. Ekként a Btk. 105. §
(1)bekezdése értelmében fiatalkorúnak minősül. [21] A Btk. 105. §
(2)bekezdése szerint e törvény rendelkezéseit a fiatalkorúakra a jelen Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. [22] A Btk. 113. §
(1)bekezdése szerint a fiatalkorúval szemben pénzbüntetést akkor lehet kiszabni, ha önálló keresete, jövedelme vagy megfelelő vagyona van. [23] A kiszabható pénzbüntetés nagyságát érintően – ahogyan arra a Legfőbb Ügyészség átiratában helytállóan hivatkozott – az elbírálás idejére az anyagi jogszabály módosult, így az alapügyben eljárt bíróságok döntése meghozatalkor vizsgálandó volt az alkalmazandó anyagi jogi jogszabály (Btk. 2. §) megválasztásának kérdése. [24] A pénzbüntetést, a fiatalkorúakra eltérő rendelkezés hiányában a Btk. 50. §
(1)bekezdésének megfelelően úgy kell kiszabni, hogy – figyelemmel a bűncselekmény tárgyi súlyára – meg kell állapítani a pénzbüntetés napi tételeinek számát, és – az elkövető vagyoni, jövedelmi, személyi viszonyaihoz és életviteléhez mérten – az egynapi tételnek megfelelő összeget. [25] A pénzbüntetés kereteit illetően azonban a törvény már tartalmaz a fiatalkorúakra vonatkozó speciális szabályt. Így Be. 113. §
(2)bekezdése szerint – a Btk. 50. §
(3)bekezdésben írtaktól eltérően – a pénzbüntetés mértéke legalább tizenöt, legfeljebb kettőszázötven napi tétel, míg egy napi tétel összegét az elkövetéskor hatályos törvény szerint legalább ötszáz, legfeljebb ötvenezer forintban, a Btk. 113. §
(2)bekezdésének a Magyarország
- évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló
- évi LIII. törvény
- §
- pontjával,
- szeptember
- napjával hatályba lépett módosítását követően – így a cselekmény jogerős elbírálásakor is – legalább hatszázötven, legfeljebb hatvanötezer forintban kell meghatározni. [26] A cselekmény
- október 24-i elkövetésekor hatályos Btk.-nak a pénzbüntetés napi tételének száma legkisebb és legnagyobb mértékére vonatkozó szabályai, az – ítélet
- június 13-i jogerő emelkedése szerinti – elbírálásakor hatályos büntető törvényi szabályozással azonosak; míg azzal szemben az elbírálás időpontjára a kiszabható pénzbüntetés egynapi tétel összegének alsó és felső határa is emelkedett. Mindez pedig azt is jelenti, hogy a terhelt tekintetében az elkövetéskor hatályos büntetőtörvény enyhébb elbírálást tesz lehetővé. [27] Sem az elsőfokú, sem a másodfokú bíróság határozata alapján nem igazolható, hogy az alkalmazandó anyagi jogi jogszabály megválasztásának vizsgálata megtörtént, azonban – és a Legfőbb Ügyészség erre is helytállóan mutatott rá – mindennek a felülvizsgálati indítványban kifogásolt törvénysértés megállapíthatóságára nincs kihatása, mert a pénzbüntetés egy napi tételének a jogerős ügydöntő határozatban megállapított összege – az 1.500 forint – az elkövetéskor és az elbíráláskor hatályos anyagi jogi rendelkezések szerint is törvényes. Kúria 2.Bfv.1.168/2024/9-I 5 [28] Ugyanakkor a jelen ügyben a Btk. – a bűncselekmény minősítésén túli – más szabálya sérült, miután az eljárt bíróság a fiatalkorú terhelttel szemben a Btk.
- §
(2)bekezdésében meghatározott, a pénzbüntetés napi tételszámának felső határát előíró kötelező rendelkezése figyelmen kívül hagyásával, háromszáz napi tételben határozta meg a pénzbüntetés napi tételeinek számát. [29] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont]. Ez alól ad kivételt a Be. 663. §
(1)bekezdés b) pontja, ami ilyen esetben is lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítást akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges. [30] Jelen esetben a törvénysértés a pénzbüntetés napi tételének számát érintően, annak a törvényes mértékre enyhítésével orvosolható volt, amelyre tekintettel a pénzbüntetés összegének és a jogerős ügydöntő határozatban engedélyezett fizetési kedvezmény havi összegének helyesbítése is szükségessé vált. [31]
- Fiatalkorút érintően a törvény az általánostól eltérő szabályozást tartalmaz a pénzbüntetés meg nem fizetésének jogkövetkezményeként is. [32] Az általános szabályozás alapján, az önkéntes teljesítés hiányában, ha az elítélt a pénzbüntetést nem fizeti meg, illetve részletfizetés engedélyezése esetén egyhavi részlet megfizetését elmulasztja, a pénzbüntetést, vagy annak meg nem fizetett részét szabadságvesztésre kell átváltoztatni [Btk.
- §
(1)bekezdés]. [33] A fiatalkorúval szemben kiszabott pénzbüntetés önkéntes megfizetésének elmaradása esetén elsőként a pénzbüntetés behajtása iránt kell intézkedni, és ennek eredménytelensége esetén kerülhet sor, a
- életévét betöltött fiatalkorú esetén a meg nem fizetett pénzbüntetés közérdekű munkára, e feltétel hiányában, illetve a közérdekű munka önhibából eredő nem teljesítése esetén szabadságvesztésre átváltoztatásra [Btk.
- §
(3)bekezdés; a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 66. §
(2)bekezdés]. [34] A jogerős ügydöntő határozat a pénzbüntetés meg nem fizetésének jogkövetkezményét is a fiatalkorúra vonatkozó speciális rendelkezés figyelmen kívül hagyásával tévesen, az általános szabályozás alapján rögzítette, így e rendelkezése is – mely a végrehajtás módjának meghatározójaként a büntetéskiszabás részét képezi – törvénysértő; ez azonban a törvény rendelkezéseinek megfelelő előírás pótlásával ugyancsak kiküszöbölhető [Btk. 113. §
(3)-
(5)bekezdés]. [35] A kifejtettek értelmében a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, melynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a Be. 660. §
(1)bekezdésének főszabálya alapján tanácsülésen, a Be. 655. §
(2)bekezdése szerinti összetételben eljárva –, az ügyészség felülvizsgálati indítványának helyt adott, és a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pont második fordulata szerint megváltoztatta; a pénzbüntetés napi tételének számát a törvényes mértékre enyhítette, ehhez igazodóan megállapította a kiszabott pénzbüntetés és az engedélyezett részletfizetés havi részlete helyes összegét, valamint a törvénynek megfelelően rendelkezett a pénzbüntetés meg nem fizetése esetére annak átváltoztatásáról, egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [36] 5. A Be. 856. §
(2)bekezdése szerint amennyiben rendkívüli jogorvoslat folytán hozott határozat pénzbüntetés megfizetésére kötelezést alacsonyabb mértékben tartalmaz, akkor a befizetett összeg és az alacsonyabb mértékű kötelezés közötti különbözetet a terheltnek vissza kell téríteni, a befizetéstől a visszatérítés időpontjáig eltelt időre számított mindenkori kamatával együtt. Kúria 2.Bfv.1.168/2024/9-I 6 [37] A Be. 857. §
(1)bekezdés c) pontja pedig előírja, hogy a visszatérítést felülvizsgálat esetén a Kúria rendeli el. A Kúria ezért elrendelte a terhelt részére az általa eddig esetlegesen megfizetett pénzbüntetés 375.000 forintot meghaladó részének a befizetés napjától a visszatérítés időpontjáig számított mindenkori törvényes kamatával emelt visszatérítését a terhelt részére. [38] IV. Az ítélet ellen a Be. 6. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [39] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdés első fordulata pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
- november
- Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró