Bfv.686/2023/10 – Kúria

(2a)bekezdése alapján az embercsempészés bűntette miatt kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás - az 59. §

(2)és

(4)bekezdése szerinti esetek kivételével - nem mellőzhető. Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: Bfv.I.686/2023/

1. felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Domonyai Alexa, a tanács elnöke Dr. Kardos Andrea, előadó bíró Dr. Gimesi Ágnes, bíró Dr. Schmidt Péter, bíró Dr. Tuba István Krisztián, bíró Az eljárás helye: Az eljárás formája: Az ülés napja: Budapest tanácsülés
2. január
3. Az ügy tárgya: Terhelt(ek): embercsempészés bűntette Terhelt1 Elsőfok:
4. november
5. Másodfok:
6. március
7. Balassagyarmati Járásbíróság, 19.B.188/2022/3., ítélet, tárgyalás, Balassagyarmati Törvényszék, 9.Bf.18/2023/17., ítélet, nyilvános ülés, Az indítvány előterjesztője: Nógrád Vármegyei Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész Kúria 1.Bfv.686/2023/10-I 2 A Kúria az embercsempészés bűntette miatt Terhelt1 ellen folyamatban volt büntetőügyben a Nógrád Vármegyei Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Balassagyarmati Járásbíróság 19.B.188/2022/
8. számú és a Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság Bf.I.21/2003/
9. számú ítéletét megváltoztatja, és a terhelttel szemben kiszabott kiutasítás tartamát 6 (hat) évre mérsékli. Egyebekben a megtámadott határozatot hatályában fenntartja. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 48.599 (negyvennyolcezer-ötszázkilencvenkilenc) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye. Ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Balassagyarmati Járásbíróság a
10. november
11. napján kihirdetett 19.B.188/2022/
12. számú ítéletével Terhelt1 terheltet bűnösnek mondta ki embercsempészés bűntettében [a Büntető Törvénykönyvről szóló
13. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.)
14. §

(1)bekezdés,

(2)bekezdés

1. a)és
2. b)pont]. Ezért őt 2 év 2 hónap börtön fokozatban végrehajtandó szabadságvesztésre és Magyarország területéről 4 év 4 hónap kiutasításra ítélte. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját a büntetés fele részének kitöltését követő napban határozta meg. Rendelkezett a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, a lefoglalt dolgokról és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az ellentétes irányú fellebbezések alapján eljárt Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2023. március 22. napján kihirdetett 9.Bf.18/2023/17. számú ítéletével az elsőfokú bíróság ítéletét akként változtatta meg, hogy a szabadságvesztés mértékét 3 évre, a kiutasítás mértékét 8 évre súlyosította. Megállapította, hogy a terhelt legkorábban a szabadságvesztés büntetés kétharmad részének a kitöltését követő napon bocsátható feltételes szabadságra. A bűnügyi költség összegének helyesbítésével egyebekben az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3] II. A bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a Nógrád Vármegyei Főügyészség B.185/2023/1.BF. számon a terhelt javára felülvizsgálati indítványt nyújtott be a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont II. fordulat
2. ba)alpontjában meghatározott okból. [4] Kifejtette, hogy a másodfokú bíróság megsértette a Btk. 60. §

(2a)bekezdésében foglalt rendelkezést – mely a kiutasítás tartamát a kiszabott szabadságvesztés tartamának Kúria 1.Bfv.686/2023/10-I 3 kétszeresében rögzíti –, amikor a jogerős ítéletben a 3 év szabadságvesztés kétszeresét meghaladó mértékű kiutasítást szabott ki. [5] Ezért indítványozta, hogy a Kúria a Balassagyarmati Törvényszék mint másodfokú bíróság 9.Bf.18/2023/

1. számú ítéletét változtassa meg, és a terhelttel szemben a kiszabott szabadságvesztés büntetés tartamának kétszeresében határozza meg a kiutasítás tartamát. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.801/2023/
2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt – annak indokaival egyetértve – fenntartotta és a Nógrád Vármegyei Főügyészséggel egyező indítványt tett. [7] III. A Nógrád Vármegyei Főügyészség felülvizsgálati indítványa alapos. [8] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, mely a Be.
3. §-a alapján a bíróság jogerős, vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen terjeszthető elő. A törvény által tételesen megjelölt okok közül a büntető anyagi jogi szabálysértéseket a Be.
4. §

(1)bekezdése, míg az eljárási szabálysértéseket e törvényhely

(2)bekezdése határozza meg. [9] A Be.

1. § a) pontja értelmében felülvizsgálatnak a büntető anyagi jog szabályainak megsértése miatt is helye van. [10] A főügyészség a Be.
2. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpont II. fordulata alapján indítványozta a jogerős ügydöntő határozat felülvizsgálatát. E törvényhely szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a jogerős ítéletében a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott ki. [11] A kiszabott büntetés törvényessége kérdésében csak akkor van helye felülvizsgálatnak, ha a kiszabott büntetés, illetve annak neme és mértéke a büntetőtörvény valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésébe ütközik (BH 2012.239.). [12] Törvénysértő büntetés címén tehát az olyan anyagi jogi szabály megszegése jelent felülvizsgálati okot, aminek alkalmazását a büntetés kiszabása esetében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és ennek elvétése miatt a Be. egyszerűsített felülvizsgálat keretében (XCIV. Fejezet) nem ad jogorvoslati lehetőséget. [13] Kétségtelenül e körbe tartozik, ha a bíróság az általa megválasztott büntetési nem tartamát nem a törvényi keretek között, kötelező tartam törvényi előírása esetén pedig nem azzal egyező mértékben állapítja meg. [14] A cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor hatályos büntető törvény szerint azt a nem magyar állampolgár elkövetőt, akinek az országban tartózkodása nem kívánatos, Magyarország területéről ki kell utasítani. A kiutasított köteles az ország területét elhagyni, és a kiutasítás tartama alatt Magyarország területére nem térhet vissza [Btk. 59. §

(1)bekezdés]. [15] A Btk. 60. §

(2a)bekezdése alapján az embercsempészés (Btk.

1. §) esetén kiszabott szabadságvesztés mellett a kiutasítás – a Btk.
2. §

(2)és

(4)bekezdése szerinti esetek kivételével – nem mellőzhető. Határozott tartamú kiutasítás esetén annak tartama a kiszabott szabadságvesztés tartamának kétszerese, de legalább két év. A kiutasítás tartamát években, hónapokban és napokban is meg lehet állapítani. [16] Megállapítható, hogy a jogerős ítéleti tényállás és a törvényes minősítés alapján Terhelt1 terhelttel szemben a kötelezően alkalmazandó kiutasítás feltételei fennálltak, és a Btk. 59. §

(2)és

(4)bekezdésében foglalt – kiutasítást kizáró – ok nem merült fel. [17] Ugyanakkor a törvény a kiutasítás tartamára vonatkozóan kötelező előírást is tartalmaz, amely szerint az a szabadságvesztés tartamának kétszerese. E tartamnál hosszabb kiutasítás kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a kétszerezés eredményeként megállapított tartam a két évet nem érné el. Kúria 1.Bfv.686/2023/10-I 4 [18] Mivel a kiutasítás tartama a törvényben mérlegelést nem tűrően meghatározott, tehát az attól való eltérésre nincs törvényi lehetőség, a terhelttel szemben kiszabott 8 év kiutasítás sérti a Btk. 60. §

(2a)bekezdésében meghatározott kötelező szabályt. Jelen esetben tehát a Be. 649. §

(1)bekezdés

1. b)pont
2. ba)alpontjának II. fordulatában meghatározott felülvizsgálati ok megvalósult. [19] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett törvénysértő büntetés kiküszöbölésének főszabálya a felülvizsgálatban a törvénynek megfelelő határozat meghozatala [Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont]. Ez alól határoz meg kivételt a Be. 663. §

(1)bekezdés b) pontja, amely ilyen esetben is lehetővé teszi a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítását akkor, ha az érdemi határozat meghozatala az ügyiratok alapján nem lehetséges. [20] Jelen ügyben a kiutasítás törvényes tartama a jogerős ítéletben kiszabott szabadságvesztés tartama alapján – mérlegelés és további vizsgálat nélkül – meghatározható, azt egyéb körülmény nem befolyásolja, így a jogerős ítélet hatályon kívül helyezésére és az elsőfokú bíróság új eljárásra utasítására nincs ok. [21] A kifejtettek értelmében a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §

(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatot – a Be. 660. §

(1)bekezdése alapján tanácsülésen – a Be. 662. §

(2)bekezdés b) pont második fordulata szerint megváltoztatta akként, hogy a kiutasítás tartamát a Btk. 60. §

(2a)bekezdése alapján 6 évre mérsékelte. Egyebekben a megtámadott határozatot a Be. 662. §

(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [22] A Kúria – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §

(2)bekezdése és a Kúria ügyelosztási rendjének IV.

1. pontjában írt rendelkezés alapján – öttagú tanácsban járt el. [23] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban felmerült bűnügyi költségről a Be.
2. §

(1)bekezdés második mondata alapján rendelkezett. [24] IV. Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Be. 6. §

(4)bekezdése, míg a felülvizsgálatát a Be. 650. §

(1)bekezdés b) pont

1. fordulata zárja ki. [25] Az esetleges újabb indítvánnyal kapcsolatos figyelmeztetés a Be.
2. §

(6)bekezdésén alapul azzal, hogy a Be. 656. §

(4)bekezdése értelmében az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetőleg a korábbival azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,

1. január
2. Dr. Domonyai Alexa s.k. a tanács elnöke, Dr. Kardos Andrea s.k. előadó bíró, Dr. Gimesi Ágnes s.k. bíró, Dr. Schmidt Péter s.k. bíró, Dr. Tuba István Krisztián s.k. bíró