← Magyarország

Bfv.485/2022/8 – Kúria

A határozat elvi tartalma: Egy kifejezetten élet kioltására szolgáló és alkalmas eszköz használata esetén csak akkor merülhet fel az ölési szándék hiánya, ha azt az elkövető kifejezetten úgy alkalmazza illetve intézkedést tesz annak érdekében, hogy a halálos eredmény ne állhasson elő. Kúria Bfv.II.998/2016/11.; Kúria Bhar.III.561/2018/4.; BH 2001.255.II.; Kúria Bfv.I.415/2016.; BH 2016.264.II.; Kúria Bfv.I.1.502/2016.; BH 2017.219.II. Kúria végzése Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.485/2022/

  1. felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
  2. március
  3. Az ügy tárgya: emberölés bűntette Terhelt: … Első fok: Nyíregyházi Törvényszék, 7.B.381/2020/65., ítélet, tárgyalás,
  4. július
  5. Másodfok: Debreceni Ítélőtábla, Bf.I.434/2021/12., végzés, nyilvános ülés,
  6. október
  7. Az indítvány előterjesztője: a terhelt védője Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria az emberölés bűntette miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt védője által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Nyíregyházi Törvényszék 7.B.381/2020/
  8. számú ítéletét és a Debreceni Ítélőtábla mint másodfokú bíróság Bf.I.434/2021/
  9. számú végzését hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I.
  10. A Nyíregyházi Törvényszék a
  11. július 6-án meghozott 7.B.381/2020/
  12. számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki emberölés bűntettében [Btk.
  13. §

(1)bekezdés,
(2)bekezdés f) pont], ezért életfogytig tartó, fegyházban végrehajtandó Kúria 2.Bfv.485/2022/8-I 2 szabadságvesztésre és 10 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy a terhelt legkorábban 25 év letöltése után bocsátható feltétes szabadságra. [2] Kétirányú fellebbezések folytán másodfokon eljárt Debreceni Ítélőtábla a
  1. október 28-án meghozott Bf.I.434/2021/
  2. számú végzésével az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [3]
  3. A jogerős ügydöntő határozat tényállásának lényege szerint a terhelt felesége, tanú 1
  4. februárjától szexuális kapcsolatba került munkahelyi felettesével, … sértett 1gyel, melyről a terhelt 2019 júniusában tudomást szerzett. Ekkor a kapcsolat a felesége és sértett 1 között befejeződött, azonban a terhelt nem tudta feldolgozni a megcsalás tényét, házastársi kapcsolatuk annyira megromlott, hogy
  5. augusztus 25-én este megbeszélték, másnap reggel tanú 1 elköltözik otthonról. [4] Másnap,
  6. augusztus 26-án a déli órákban tanú 1 megjelent kerékpárral sértett 1 lakóháza előtt, ahol felelősségre vonta volt felesége jelenlétében sértett 1-et, miket híresztel kettőjük kapcsolatáról a kocsmában, illetve, hogy boldog-e, amiért tönkretette az ő családját. Mivel sértett 1 lekezelően beszélt hozzá, tanú 1 felhívta a férjét, mindezt közölte vele, majd személyesen, a körforgalomnál lévő buszmegállóban is elmondta neki a lezajlott beszélgetést. [5] A terhelt mindezek hallatán rendkívül feszült lett, közölte feleségével: „most én következem”, majd beugrott a gépkocsiba, féltékenységből hajtva hazasietett a lakásukba, ahol magához vette az engedéllyel tartott vadászpuskáját, azt megtöltötte golyós vadásztöltényekkel oly módon, hogy egyet a csőbe, négyet a tárba helyezett, majd féltékenységből, szerelemféltésből, csalódottságából fakadóan, dühös állapotban sértett 1 ingatlanához hajtott, mely elhatározásában a családtagjai sem tudták megakadályozni. [6] A terhelt
  7. augusztus 26-án délután a tulajdonát képező Opel Vectra típusú személygépkocsival megjelent sértett 1 családi háza előtt az utcán, kiszállt a gépkocsiból és 15 óra 29 perc 01 másodperckor a golyós vadászpuskájával egy célzott lövést adott le a ház udvarán tartózkodó sértett 1 irányába. Az első lövés pillanatában sértett 1 menekülő, futó testhelyzetben volt, a lövést leadó terheltnek háttal. Sértett 1 ekkor az udvaron lévő gépjármű mögött keresett fedezéket, majd jobbnak látta, ha a lakóház bejárati ajtaján keresztül bemenekül a házba. [7] A terhelt 15 óra 29 perc 07 másodperckor a lakóház részben üvegezett ajtaján keresztül célzott lövéssel meglőtte a sértett 1-et, akit a háta bal oldalán talált el. A menekülő sértett 1-et a második lövés az éppen bezárt ajtó mögött érte és még utolsó erejével bement a szobába, ahol elhalálozott. [8] Az első és második lövés a sértett 1 irányába a lakóház előtti járda és az aszfaltút között elhelyezkedő, apró kővel szórt murvás területről történt. Az első lövést a terhelt szemből tekintve a nagykapu baloldali téglaoszlopától jobbra 1,5 méterre, a kerítés vonalától mintegy 3,5-4 méterre, a másodikat pedig a nagykapu közepénél, annak vonalától mintegy 2 méterre állva adta le. [9] A sértett 1 halála vérvesztéses shock miatt következett be, melyet egy lövés okozott. A 42 éves 183 cm testmagasságú sértett 1-et a lövés a hát bal oldalán érte a talpsíktól 143,5 cm-re. Az 1 rendbeli lövési sérülés a bal oldali háti felszín felől a test elülső felszíne felé haladt, elsődlegesen fentről lefelé, nyílirányban. A lövedék a VIII-IX. borda tájékán irányt változtatott, majd a mellüregbe hatolva hátulról előre, lentről felfelé, balról jobbra tartott, majd a szegycsont markolatát is elérte a felette levő bőrt az alapjáról leszakítva. Az áthatoló lövedék és leszakadó darabjai a bal alsó és felső tüdőlebenyt súlyosan roncsolták, megszakadt a bal fő tüdőverőér és a bal oldali főhörgő folytonossága, a szívburok bal fülcse mögötti területe, valamint a mellkasi főverőér folytonossága is többszörösen a billentyű síkja Kúria 2.Bfv.485/2022/8-I 3 felett, az áthajlásnál és a leszálló szakasz középső harmadában. A lövés áthatoló volt, a tüdőt, a tüdőverőeret, és a szívburkot olyan súlyosan roncsolta, hogy az az élettel összeegyeztethetetlen volt. A lövési sérülés és a sértett 1 halála között közvetlen az okozati összefüggés. [10] A lövések hallatára a szemben lévő lakóházból elindult az utcára a sértett édesapja, sértett 2, akinek az irányába a terhelt 15 óra 29 perc 12 másodperckor szintén célzott lövést adott le, mely lövedék a családi ház fakerítésén áthatolva a lépcsőbe fúródott. [11] A terhelt a harmadik lövés leadását és sértett 2-vel folytatott rövid szóváltást követően a kocsijával elindult a helyszínről, majd mintegy fél perc múlva megfordulva visszatért. Megállt a kocsival az úton, ekkor sértett 2 a terhelt felé indult. A terhelt kiszállt a gépjárműből a puskával a kezében, amit a felé tartó sértett 2-re emelte, aki a telefonját a terheltre tartotta és olyan kijelentést tett, hogy „mocskos cigány, lelőtted a fiamat”. [12] A negyedik, sértett 2-t elérő célzott lövést a terhelt 15 óra 31 perc 49 másodperkor álló testhelyzetben adta le a lakóház hátsó részének vonalában az aszfaltúton, annak a ház felőli részétől 1,5 méterre, sértett 2-től mintegy 13-13,5 méter távolságból. Sértett 2 ekkor hátat fordítva tartott a fia portájának kapuja felé, hogy megnézze, mi történt a fiával. Sértett 2 a lövéstől arccal előre, az út szélére esett, majd a helyszínen életét veszítette. [13] Ezt követően a terhelt gépkocsijával a helyszínről elhajtott, később a város külterületén az őt kereső rendőrjárőrnek megadta magát. A terhelt a cselekmény elkövetése idején képes volt a cselekménye veszélyességének felismerésére és a felismerésnek megfelelő magatartás tanúsítására. [14] Sértett 2 halála heveny keringési elégtelenség miatt állt be, melyet lövési sérülés okozott. A 65 éves, 172 cm testmagasságú sértett 2 a háttájékon a talpsíktól 117 cm-re, a középvonaltól jobbra 4 cm-re érte a terhelt lövése. A lövési sérülés a testbe hatolást követően áthaladt a háti XII. és ágyéki I. csigolya között, majd a hasüregi területen, roncsolva a hashártya mögötti részt, a máj jobb lebenyét, valamint megnyitotta a gyomorfalat, ezt követően a rekeszen áthaladva roncsolta a jobb tüdő alsó lebenyét, valamint a szív jobb pitvarát és jobb kamráját, következményesen nagy mennyiségű bal oldali vérgyülemet okozott, majd a XII. borda alatt közvetlenül a középvonaltól balra 4 cm-re, a talp síkjától 124 cm-re hagyta el a lövedék a testet. A lőcsatorna hátulról-előre, jobbról kissé balra, nagyjából vízszintes síkban haladt, a lövedék sértette a hasi aortát is. A sérülései olyan súlyosak és kiterjedésűek voltak, hogy életét az azonnali szakszerű orvosi ellátás sem mentette volna meg. A lövési sérülés és a sértett halála között közvetlen okozati összefüggés áll fenn. [15] II.
  8. A bíróság jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozata ellen a terhelt védője terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
  9. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontjára hivatkozva, a terhelt terhére rótt cselekmény téves minősítése miatt, a jogerős határozattal kiszabott szabadságvesztés büntetés enyhítése érdekében. [16] Indokolása szerint a bíróság törvénysértően minősítette a terhelt cselekményeit több ember sérelmére, egyenes szándékkal elkövetett emberölés bűntettének. A védő álláspontja szerint a sértett vonatkozásában a szándékos emberölés bűntette megállapításának feltételei nem állnak fenn, mivel a szándékosság nem fogta át a törvényi tényállás valamennyi objektív elemét, ekként az eredményt, valamint az elkövetési magatartás és eredmény közötti okozati összefüggést. [17] Kifejtette, hogy a terheltnek – miután a sértett körvonala legfeljebb felderenghetett az ajtón keresztül – nem volt tudomása arról, hogy a bezárt ajtótól milyen távolságra és milyen testhelyzetben helyezkedett el a sértett a lövedék ajtón való áthatolásakor, nem volt tisztába azzal sem, hogy ha a lövedék eléri a sértettet, akkor testének roncsolódásán túlmenően reálisan lehetséges annak halálának bekövetkezése is. Utalt rá, hogy a halálos Kúria 2.Bfv.485/2022/8-I 4 eredmény előre nem látását támasztja alá az is, hogy a szándék kifejlődése és az első cselekmény elkövetése között viszonylag rövidebb idő telt el, ezáltal az események gyors időbeli lefutása folytán hiányzott a tett átgondolása, részletek kidolgozása. [18] Kifejtette, hogy miután a szándékosság tudati oldala – melyet alátámasztó tényt sem rögzített a bíróság ítéletében – hiányzott a terhelt részéről, így az ahhoz való akaratiérzelmi viszonyulás nem vizsgálható; az eredményre és okozati összefüggésre kiterjedő szándékosság hiányában a terhelt terhére nem állapítható meg szándékos emberölés bűntette sértett 1 vonatkozásában. [19] A védő álláspontja szerint az eljárt bíróság tévesen következtetett az elkövetés tárgyi és alanyi tényezői alapján a terhelt ölési szándékára. Ebben a körben arra hivatkozott, hogy szemben az eljárt bíróság téves következtetésével, nincs jelentősége annak, hogy a terhelt a fegyverszekrényből nem a golyós kispuskát, hanem a vadászfegyverét vette magához, hiszen mindkét eszköz alkalmas sérülés és halál okozására is, a golyós kispuskából rövidebb idő alatt még több lövedék is kilőhető. Ezenkívül lényeges körülmény az is, hogy terhelt az első lövést a sértett irányába adta le, amely a sértett testét nem is érte el, a másodikkal pedig megvárta, hogy a sértett a házba beérjen. Lövést tehát a lehajolt testtartásban futó sértett után csak azt követően eszközölt, hogy a sértett a teljes átláthatóságot nem biztosító ajtót becsapta, miközben a sértett az ajtó felé haladás időtartamában szabad célponttá vált, amikor könnyűszerrel ejthetett volna rajta halálos sérülést. [20] A sérülés helyét illetően utalt arra, hogy a sértett létfontosságú szervei, illetve ilyen szerveket tartalmazó testrészei, mint a fej, a szív, a mellüreg és a nyaki terület a sértett lehajoló testtartása lévén védve voltak. Nem állt fenn annak esélye, hogy sértett 1-et olyan testtájékán éri a lövedék, mely általában a passzív alany azonnali, vagy rövid idő alatt bekövetkező halálához vezet. [21] A halálos eredmény elmaradásában bízhatott a terhelt azon oknál fogva is, hogy a küszöbtől felfelé, 1 méter magasságban lőtt bele az ajtóba, mely révén alappal feltételezhette, hogy a lövedék legfeljebb a sértett alsó, nem életfontosságú testrészét fogja érni. Miután a sértett a lövéskor mozgásban volt és teste az ajtó miatti elhelyezkedés miatt nem volt tisztán kivehető, a terheltnek lehetősége sem volt életfontosságú szervre irányuló, célzott lövés leadására, mely az ölési szándékot megalapozná. Ehhez hasonlóan – álláspontja szerint – a terhelt elkövetéskori kijelentései is alkalmatlanok az emberölésre irányuló szándék alátámasztására. [22] Az alanyi tényezők körében utalt a terhelt személyiségére, büntetlen előéletére és az események időbeli gyors lefutására, átgondolásuknak – szándékos emberölésre való következtetést megalapozó – hiányára. [23] A védő kifejtette, hogy a bíróság megállapítása szerint a terhelt pusztán a súlyos roncsolás bekövetkezésének lehetőségét látta előre, a halálos eredmény bekövetkezésének lehetősége fel sem merült, így ez utóbbi eredmény tekintetében csak a hanyag gondatlanság, de legfeljebb a tudatos gondatlanság terheli. Erre tekintettel sértett 1 sérelmére elkövetett bűncselekmény helyes minősítése a Btk. 164. §
(8)bekezdése szerinti halált okozó testi sértés bűntette lehet. Ebből következően, miután emberölést a terhelt kizárólag sértett 2 sérelmére követte el, terhére a több emberen elkövetett emberölés megállapításának nincs helye. [24] A védő érvelése szerint a terhelt cselekményének halált okozó testi sértés bűntetteként, valamint emberölés bűntette alapeseteként minősülése esetén vele szemben életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására nincs lehetőség, a határozott ideig tartó szabadságvesztés kiszabható büntetési tétele 5 évtől 22,5 évig terjed, ezért a terhelttel szemben kiszabott életfogytig tartó szabadságvesztés törvénysértő. Kúria 2.Bfv.485/2022/8-I 5 [25] Mindezek alapján a jogerős ítélet megváltoztatását, a terhelt terhére rótt bűncselekmények halált okozó testi sértés bűntetteként, valamint emberölés bűntette alapeseteként minősítését, és törvénynek megfelelő enyhébb büntetés kiszabását indítványozta. [26]
  1. A Legfőbb Ügyészség a BF.546/2022/
  2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt részben kizártnak, részben alaptalannak tartotta. [27] Álláspontja szerint a felülvizsgálati indítvány a jogerős ítélet által megállapított tényekből az irányadó tényállásban nem szereplő további tényekre következtet a sértetti testhelyzet és a tudati tény kapcsán, amely részeiben a felülvizsgálati indítvány a törvénynél fogva kizárt. [28] Ezt meghaladóan kifejtette, hogy az irányadó tényállás alapján a terhelt észlelte a sértett testtartását, célzottan leadott lövései alapján törvényesen állapították meg az alapügyben eljárt bíróságok, hogy a cselekményt mindkét sértett esetében ölésre irányuló egyenes szándékkal valósította meg. A felülvizsgálati indítványnak így a terhelt terhére a több emberen elkövetett emberölés büntette minősítést támadó része alaptalan, a törvényes minősítés mellett a kiszabott büntetés önmagában pedig nem támadható, ezért a támadott határozatok hatályában való fenntartását indítványozta. [29]
  3. A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratára írásban tett észrevételében vitatta, hogy sértett 1-et a becsukott ajtón keresztül észlelnie kellett volna, illetve, hogy a leadott lövése célzott volt. Ebben a körben utalt az ajtót ért lövés és a szekrényen az áthatoló lövedék okozta sérülés helyére, a sértett – álláspontja szerinti – lövéskori helyzetére, az ajtó üvegezett részének sötétített voltára, valamint arra, hogy komoly fegyverhasználati gyakorlattal nem rendelkezett. Álláspontja szerint a fegyverszakértő tévesen állapította meg a sértett helyzetét és helyét a lövés pillanatában, ugyanis a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a sértett nem lehetett közvetlenül az ajtó mögött. [30] Előadta, hogy kizárólag sértett 2-re lőtt célzottan, sértett 1-et nem szándékosan ölte meg, szerencsétlen lövése nem szándékos volt. [31] III. A felülvizsgálati indítvány alaptalan. [32]
  4. A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szembeni jogi – és nem pedig ténybeli – kifogás lehetőségét biztosítja. Kizárólag a Be.
  5. §-ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokból vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [33] A Be.
  6. §
(1)bekezdés
  1. b)pont
  2. ba)alpontja lehetővé teszi a felülvizsgálatot, ha a bűncselekmény törvénysértő minősítése, illetve a Btk. más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabtak ki. Jelen esetben az indítvány azt kifogásolja, hogy a bíróság jogerős ítéletében tévesen minősítette a terhelt – sértett 1-et érintő – testi épség elleni cselekményét élet elleni bűncselekménynek és emiatt – a helyes minősítéshez képest – törvénysértően súlyos büntetést szabott ki. A védő indítványa ezért a hivatkozott felülvizsgálati oknak megfelel, az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [34] Ugyanakkor a felülvizsgálat alapvető szabálya, hogy a felülvizsgálati indítványban a jogerős ügydöntő határozat által megállapított tényállás nem támadható [Be. 650. §
(2)bekezdés]. A felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt egybevetésének, eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó [Be. 659. §
(1)bekezdés]. Kúria 2.Bfv.485/2022/8-I 6 [35] A Be. 659. §
(1)bekezdéséből következően azonban a jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [36]
  1. Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a tényállásban írt cselekmény miatt a terhelt bűnösségét emberölés bűntettében megállapította [Btk.
  2. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés f) pont], és törvényes a cselekmény minősítése is. [37] A Btk. 160. §
(1)bekezdése szerint, aki mást megöl, bűntettet követ el. Súlyosabb minősül, ha az emberölést több ember sérelmére [Btk. 160. §
(2)bekezdés f) pont] követik el. [38] E törvényi egységet alkotó összefoglalt bűncselekmény megállapításának elsődleges feltétele, hogy az emberölési cselekmények szándékosak legyenek, és csak a Btk. 160. §
(1)bekezdés szerinti törvényi tényállás alá tartozzanak. Ennek hiányában – vagyis, ha adott esetben a két sértett sérelmére megvalósított ölési cselekmény egyikét erős felindulásban követték el (Btk.
  1. §), vagy a halálos eredmény nem ölési, hanem testi sérelem okozására irányuló szándék mellett gondatlanság folytán állt elő [Btk.
  2. §
(8)bekezdés II. fordulat] – a több személy halála mint eredmény mellett sincs helye a több emberen elkövetett emberölés megállapításának. [39] A védő felülvizsgálati indítványa pedig ezt célozta, hiszen a terhelt ölési szándékának hiányára hivatkozással a törvényi egységgel szemben sértett 1 tekintetében, testi épség elleni bűncselekményt látott megállapíthatónak. [40] A kialakult töretlen bírói gyakorlat szerint a szándékos emberölés és a halált okozó testi sértés elhatárolása az elkövetőnek a cselekmény véghezvitele időpontjában fennálló konkrét tudattartalma alapján történhet (A 3/
  1. BJE jogegységi határozat I.
  2. pont). [41] Az emberölés esetén az elkövető tudata átfogja a sértett halála bekövetkezésének lehetőségét, és ezt kívánja, vagy ebbe belenyugszik. Ezzel szemben a halált okozó testi sértés esetében az elkövető szándéka csupán testi sérülés előidézésére irányul, és az eredmény tekintetében gondatlanság áll fenn. Az elkövető tudatában fel sem merül a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetősége, vagy ha ez felmerül, azt nem kívánja, nem nyugszik bele abba, hanem könnyelműen bízik az elmaradásában. [42] Az elkövetés időpontjában fennálló tudati állapot megállapításánál, illetve annak megítélésénél, hogy az elkövető szándéka ölésre avagy bántalmazásra, illetőleg egészségsértésre irányult-e: jelentős mértékben a külvilágban megnyilvánult és így megismerhető tényekből kell visszakövetkeztetni, melyre a 3/
  3. BJE jogegységi határozat I.
  4. pontja példálózó jellegű felsorolást ad. [43] A tárgyi tényezők körében az elkövetés eszközével, az elkövetés körülményeivel és módjával, a sérülés helyével és jellegével, az elkövető kijelentéseivel, az elkövetés utáni magatartásaival és kijelentéseivel [A) pont]; az alanyi tényezők körében az elkövető személyi tulajdonságaival, a cselekményt kiváltó indítóokkal (motívum), a cselekmény véghezvitelét megelőző pszichikus folyamat feltárásával, a sértetthez fűződő viszonyával és egyéb alanyi mozzanatokkal [B) pont] kell tüzetesen elszámolni. [44] A Kúria a felülvizsgálati indítvány érveit a tényálláshoz kötöttség törvényi kötelezettsége szerint az irányadó tényállás alapján vizsgálta. Az irányadó tényállás pedig az elsőfokú bíróság által megállapított tényállás {elsőfokú ítélet [2]-[9] bekezdés}, a másodfokú bíróság helyesbítéseivel és kiegészítéseivel {másodfokú ítélet [15]-[20] bekezdés}. Emellett a felülvizsgálati eljárásban irányadó tényálláshoz tartozónak kell tekinteni a jogerős határozat indokolása bármely részében szereplő minden ténymegállapítást, amely az elbírált bűncselekmény büntetőjogi megítélésénél jelentős (EBH 2013.B.2.ind., BH 2006.392., BH 2013.237.): Kúria 2.Bfv.485/2022/8-I 7 [45] Az irányadó tényállás szerint - a terhelt nem tudta feldolgozni, hogy feleségének (
  5. februárjától) szexuális kapcsolata volt munkahelyi felettesével, sértett 1-gyel, annak ellenére sem, hogy a kapcsolat a terhelti tudomásszerzést (
  6. június) követően befejeződött; - a terheltnek a felesége beszámolt sértett 1-gyel való beszélgetéséről, és hogy sértett 1 lekezelően beszélt hozzá, amely hallatán a terhelt rendkívül feszült lett, és közölte feleségével: „most én következem”; - a terhelt féltékenységből hajtva gépkocsival hazasietett lakásukba, ahol magához vette az engedéllyel tartott vadászpuskáját, és azt vadásztöltényekkel oly módon töltötte meg, hogy egyet a csőbe, négyet a tárba helyezett; - a terhelt a gyerekeket a feleségére bízta, legnagyobb lányától elköszönt; - szerelemféltésből dühös állapotban sértett 1 ingatlanához hajtott, mely elhatározásában a családtagjai sem tudták megakadályozni; - a terhelt a golyós vadászpuskájával egy célzott lövést adott le a ház udvarán tartózkodó, menekülő, futó testhelyzetben, a terheltnek háttal lévő sértett 1 irányába, aki először az udvaron lévő gépkocsi mögött keresett fedezéket; - az első lövés leadását követően 6 másodperccel később – az első lövés leadásának helyétől a sértettet követve, hozzá közelítve – a terhelt a lakóház részben üvegezett ajtaján keresztül célzott lövéssel meglőtte sértett 1-et; - a házba bemenekülő sértett 1-et a második lövés az éppen bezárt ajtó mögött érte és még utolsó erejével bement a szobába, ahol elhalálozott; - a lövés a tüdőt, a tüdőverőeret, és a szívburkot olyan súlyosan roncsolta, hogy az az élettel összeegyeztethetetlen volt, a lövési sérülés és sértett 1 halála között közvetlen az okozati összefüggés; - a terhelt – sértett 1 meglövését követő néhány perc múltán – a neki hátat fordító és sértett 1 portája felé induló, sértett 2-re célzott lövést adott le, aki a helyszínen életét veszítette; - a lövési sérülés és sértett 2 halála között közvetlen okozati összefüggés áll fenn; - a terhelt ezt követően gépkocsijával a helyszínről elhajtott, feleségével és barátnőjével azt közölte, hogy „lelőtte őket”. [46] A terhelti cselekmény egyértelmű felismerhető indítóoka a
  7. februártól fennálló, de a terhelt által
  8. júniusában megtudott hitvesi hűtlenség miatti féltékenység és önérzeti sérelem, amely feldolgozására a terhelt képtelen volt, és amelynek a „megoldására” sértett 1 és a terhelt felesége között lezajlott beszélgetésről való benyomás adta a végső indíttatást. Ekként a terhelti elszántság tényének igazolói a cselekményt megelőző kijelentés, hogy „most én következem”, vagy az elbúcsúzás, továbbá a családtagok részéről az eredménytelen visszatartás. [47] A szándékosság megállapításának feltétele, hogy az elkövető tudata a cselekmény elkövetésének az időpontjában átfogja a törvényi tényállás valamennyi tárgyi elemét (értelmi oldal), és a magatartás lehetséges következményeit kívánva vagy pedig abba belenyugodva cselekedjék (érzelmi oldal) (Btk.
  9. §). [48] A bírói gyakorlat szerint az ölési szándék akkor áll fenn, ha az elkövető tudata mindazon ténykörülményeket átfogja, amelyek az emberölés törvényi tényállásának a tárgyát és a tárgyi oldal elemeit alkotják. [49] A szándékosság értelmi oldalának fontos összetevője, hogy az elkövető a következmények beállását elkerülhetetlennek, valószínűnek vagy reálisan lehetségesnek ítélie meg. Az elkerülhetetlenség tudata mindig egyenes szándékot feltételez. A szándék két faja Kúria 2.Bfv.485/2022/8-I 8 tehát érzelmi-akarati oldal szerint csak akkor határolható el, ha az elkövető valószínűnek vagy reálisan lehetségesnek tartja a következményeket. [50] Egyenes szándék esetében az elkövető előre látja az egyébként általa kifejezetten kívánt eredmény bekövetkezésének elkerülhetetlenségét, valószínűségét vagy reális lehetőségét; valójában célzottan a tényállásszerű eredmény megvalósítására tör. [51] Eshetőleges szándék esetén azonban az elkövető az eredmény bekövetkezésének valószínűségét vagy reális lehetőségét látja előre, amely bekövetkezésébe belenyugszik. Az eshetőleges szándékra a bűncselekmény megvalósulásával szemben az elkövető közömbössége a jellemző; mindenképpen cselekszik, akár bekövetkezik az eredmény, akár nem, bár bekövetkezését nem kívánja. [52] Eshetőleges szándékkal elkövetett emberölés bűntettének kísérlete valósul meg, ha a vádlott által választott elkövetési mód mellett ugyancsak csekély a halálos eredmény bekövetkeztének esélye, azonban ennek feltételei a vádlotton kívül esnek, így pusztán a véletlenen múlik azok bekövetkezése. Aki ugyanis az eredmény elmaradását a véletlenre bízza, az ténylegesen belenyugszik az eredmény bekövetkezésébe (Kúria Bhar.III.561/2018/4., BH 2001.255.II.). [53] A Kúria korábban már arra is rámutatott, hogy a terhelt által használt eszköz jellege és felhasználásának módja támpontot adhat az elkövetéskori tudattartalom meghatározásához. Ezért vizsgálni kell, hogy a használt eszköz és a cselekvés módja, illetőleg ehhez kapcsolódóan a támadás iránya és ereje az általános élettapasztalat szerint alkalmas volt-e halálos eredmény előidézésére. Ha az elkövető olyan tárggyal bántalmazza a sértettet, amely ölésre alkalmas, és a halálos eredmény is bekövetkezik, ez rendszerint arra utal, hogy a terhelt tudata átfogta a halálos eredmény bekövetkezésének a lehetőségét (Kúria Bfv.II.998/2016/11.). Jelen esetben pedig nyilvánvalóan – a fentebb idézettekhez képest – ennél jóval többről van szó. [54] Egy kifejezetten élet kioltására szolgáló és alkalmas eszköz használata esetén csak akkor merülhet fel az ölési szándék hiánya, ha azt az elkövető kifejezetten úgy alkalmazza, hogy a halálos eredmény ne állhasson elő, és hatékony intézkedést tesz a halálos eredmény elkerülése érdekében (pl. lőfegyverrel közvetlen közelről, az elvétés lehetőségét minimalizálva a sértett lábfejébe lő). [55] A lőfegyver – ekként a jelen ügyben használt vadászpuska is – az élet kioltásának legtipikusabb eszköze, ténylegesen az alaprendeltetése is az; mindez pedig köztudomású tény. [56] Jelen esetben önmagában a terhelt által használt eszköz és az irányadó tényállás szerinti alkalmazása – mint elkövetési mód – alapján fel sem merül, hogy a terhelt által választott elkövetési mód mellett a halálos eredmény bekövetkeztének esélye csekély lenne, éppen ennek az ellentéte az igaz; pusztán a véletlenek sorának szerencsés egybeesése eredményezhette volna – minimális eséllyel – a halálos eredmény elmaradását. A terhelt pontosan észlelte sértett 1 helyzetét, menekülési szándékát és annak kivitelezési módját; a sértett menekülését követve, a sértettet űzve, hozzá közeledve, irányába pár másodpercnyi különbséggel adott le két alkalommal is célzott lövést, miközben semmiféle intézkedés nem tett arra, hogy a kifejezetten élet kioltására alkalmas eszköz sértett irányába való használatával ne okozzon halálos sérülést vagy kárt. Mindezt a véletlenre bízta, annak ismeretében, hogy a magatartásának eredményeképp a halálos eredmény igen nagy valószínűséggel bekövetkezik. Ebből következően gondatlanság fel sem merülhet, szándéka pedig a sértett 1 sérelmére megvalósított ölési cselekmény tekintetében egyenes szándék. [57] Az előzmények, a terhelti lelkiállapot és az elkövetést megelőző közvetlen körülmények ismeretében ezt követően már nem bírnak jelentőséggel a felülvizsgálati indítvány azon, az ölési szándék hiányát alátámasztandó okfejtései, mint, hogy a terheltnek Kúria 2.Bfv.485/2022/8-I 9 nem volt tudomása arról, hogy a bezárt ajtótól pontosan milyen távolságra és testhelyzetben helyezkedett el sértett 1 a lövedék ajtón való áthatolásakor, továbbá, hogy a terhelt feltételezhette, hogy a szaladó sértett 1 már az ajtótól távol került, illetőleg, hogy a lövedék sértett 1-nek a terhelt által feltételezett testhelyzete alapján legfeljebb a még életveszély okozására sem alkalmas lábsérülést eredményezhet. A terhelt kifejezetten az élet kioltására szolgáló eszközzel lőtt először célzottan sértett 1 irányába, majd annak elvétése után arra a helyre, ahol a menekülő sértettet – közvetlenül előtte – eltűnni látta. Ehhez képest annak feltételezésére, hogy e lövés legfeljebb testi sérülést fog okozni sértett 1-nek, semmilyen alapja nem volt. [58] Ezen túlmenően a felülvizsgálati indítvány azon megjegyzésének, mely szerint a terhelt a második lövés leadását megelőzően megvárta, hogy sértett 1 a házba beérjen, a ténybeli alapjai is hiányoznak. [59] Az irányadó tényállás alapulvételével a tárgyi és alanyi tényezőket vizsgálva tehát az állapítható meg, hogy a használt eszköz ölésre alkalmassága, az elkövetés módja (a fegyver tűzkész állapotba helyezése, a lövések irányítottsága), a terhelt közlései, sértett 1-hez való viszonya egyaránt azt támasztja alá, hogy a terhelt tudata a halálos eredmény bekövetkezését nem csak, hogy átfogta, mindazt kívánta is. [60] A Kúria mindezek alapján pedig egyetértett az elsőfokú és másodfokú bíróság álláspontjával, miszerint a terhelt sértett 1 sérelmére az emberölést egyenes szándékkal követte el, ekként figyelemmel az ugyanezen alkalommal sértett 2 sérelmére is elkövetett emberölés bűntettére is, a terheltnek az emberölés minősített esetéért való felelősségének megállapítása törvényes. [61]
  10. A terhelt cselekményének maradéktalanul helyes minősítésére tekintettel a kiszabott büntetés csak akkor vizsgálható, ha amiatt a bíróság jogerős ítéletében a büntetőjog más szabályának megsértése miatt törvénysértő büntetést szabott volna ki; így a büntetést a bűncselekmény minősítéséhez kapcsolódó büntetési tételkeret – ideértve a tételkeret alsó és felső határának áttörését biztosító törvényi rendelkezéseket is – figyelmen kívül hagyásával, avagy az irányadó büntetési tételkereten belül ugyan, de a Btk. valamely mérlegelést nem tűrő rendelkezésének megsértésével szabta volna ki [Kúria Bfv.I.415/
  11. (BH 2016.264.II.)]. A törvényes minősítés mellett a mérlegelési jogkörben, a törvényes keretek között kiszabott büntetés mértéke viszont a felülvizsgálati eljárásban nem támadható [Kúria Bfv.I.1.502/
  12. (BH 2017.219.II.)]. [62] Jelen esetben a jogerős ítélet életfogytig tartó szabadságvesztést szabott ki a terhelttel szemben, amely a tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztésben meghatározott büntetési tétel kereteit nem lépi túl. A feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontjának meghatározása is a Btk.
  13. §
(1)bekezdésében írt keretek között történt. A büntetés kiszabására vonatkozó szabályt rögzítő, mérlegelést nem tűrő büntető anyagi jogi szabály sérelme ezért nem vethető fel. [63] Következésképpen, a cselekmény törvényes minősítése mellett, a Btk. más szabályának megsértése nélkül a törvényes büntetési tételkeret határain belül kiszabott szabadságvesztés tartamának mérséklésére nem kerülhet sor. [64] A Kúria – miután nem észlelt olyan egyéb eljárási szabálysértést sem, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak nem adott helyt, és a megtámadott határozatokat – a Be. 660. §
(1)bekezdésének főszabálya szerinti tanácsülésen – a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. A Kúria a felülvizsgálati eljárásban – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)Kúria 2.Bfv.485/2022/8-I 10 bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
  1. pontjában írt rendelkezés nyomán – öttagú tanácsban járt el. [65] IV. A Kúria végzése ellen a Be.
  2. §
(4)bekezdése alapján nincs helye fellebbezésnek; felülvizsgálatát a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pont második fordulata zárja ki. [66] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egyszer nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése pedig akként rendelkezik, hogy az ugyanazon jogosult által ismételten vagy más jogosult által azonos tartalommal előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Budapest,
  1. március
  2. Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.