A határozat elvi tartalma: Az ügyazonosság hiánya miatt a felülvizsgálat megtagadása. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése A határozat száma: Pfv.V.20.538/2024/
- A tanács tagjai: Dr. Suba Ildikó a tanács elnöke Dr. Varga Edit előadó bíró Dr. Csesznok Judit Anna bíró Dr. Puskás Péter bíró Dr. Tánczos Rita bíró A felperesek: I. rendű felperes neve (I. rendű felperes címe) II. rendű felperes neve (II. rendű felperes címe) III. rendű felperes neve (III. rendű felperes címe) IV. rendű felperes neve Kúria V.Pfv.20.538/2024/2 2 (IV. rendű felperes címe) A felperesek képviselője: Dr. Szepesházi Péter ügyvéd (felperes képviselőjének címe) Az alperesek: I. rendű alperes neve (I. rendű alperes címe) II. rendű alperes neve (II. rendű alperes címe) Az alperesek képviselője: Dr. Lelesz Edit ügyvéd (alperes képviselőjének címe) A per tárgya: tulajdonjog megállapítása A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperesek A másodfokú bíróság és a jogerős határozat száma: Egri Törvényszék 2.Pf.20.010/2024/
- Kúria V.Pfv.20.538/2024/2 3 Az elsőfokú bíróság és a határozatának a száma: Egri Járásbíróság 10.P.20.140/2022/
- Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálatot megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás [1] A felperesek a tulajdonukban álló ingatlanhoz az I. rendű alperes jogelődjének szomszédos ingatlanából ... négyzetméter területet hozzákerítettek. A felperesekével szomszédos ingatlan tulajdonjogát
- január 30-án az I. rendű alperes, tőle pedig
- május 10-én a II. rendű alperes szerezte meg. A II. rendű alperes az általa megrendelt földmérés eredményeként szerzett tudomást arról, hogy a felperesek az ingatlanából ... négyzetméter – kerítéssel elkerített – területrészt használnak, e tényről értesítette a felpereseket. [2] A felperesek ezt követően éltek keresettel, amelyben annak megállapítását kérték, hogy a II. rendű alperes ingatlanából személyenként ... tulajdoni hányadot elbirtoklás jogcímén megszereztek. Kifejtették, hogy az ingatlan természetbeni megosztását nem kérik, ezért ezzel összefüggő hatósági eljárás kezdeményezésére vagy engedély beszerzésére a peres eljárás lefolytatásához nincs szükség. A pertárgy értékét 100.000 forintban jelölték meg. [3] Az elsőfokú bíróság ítéletével a keresetet elutasította, a felperesek fellebbezése folytán eljáró másodfokú bíróság pedig helybenhagyta az elsőfokú bíróság ítéletét. [4] A jogerős ítélet ellen a felperesek nyújtottak be felülvizsgálati – és felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet. Engedélyezés iránti kérelmükben a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján arra hivatkoztak, hogy a jogerős ítélet eltér a Kúria BH 2021.
- (Pfv.I.20.508/2020/5.), BH 2015.
- (Pfv.I.20.864/2014/4.) és a Pfv.I.20.384/2018/
- számú határozataitól. [5] A Kúria Pfv.I.20.508/2020/
- számú határozatával kapcsolatban arra hivatkoztak, hogy az abban foglaltak alapján – a jogerős ítélettel ellentétben – „egy konkrét és a saját ingatlanhoz csatolni kívánt földrészlet elbirtokolható”. Kúria V.Pfv.20.538/2024/2 4 [6] A Pfv.I.20.864/2014/
- számú határozattal összefüggésben arra mutattak rá, hogy amennyiben a telek oszthatósága a perben nélkülözhetetlen kérdés, akár az eljárás felfüggesztése mellett az ezzel összefüggő hatósági engedélyek és iratok csatolására a felet – megfelelő határidő biztosításával – a bíróságnak fel kell hívnia. [7] Végül a Pfv.I.20.384/2018/
- számú határozat alapján azt fejtették ki, hogy egy ingatlan eszmei tulajdoni hányada elbirtoklásának nincs akadálya, valamint egy már „megosztott és nyilvántartott” ingatlanrész esetén nem szükséges a telek oszthatóságának vizsgálata. [8] A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelem nem megalapozott. [9] A polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.)
- §
(3)bekezdésére alapított engedélyezési kérelem tekintetében a felülvizsgálat akkor engedélyezhető, ha a jogerős ítélet a Kúria Bírósági Határozatok Gyűjteményében (a továbbiakban: BHGY)
- január 1-je után közzétett határozatában kifejtettektől eltérő jogértelmezésen alapul. A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet e címen előterjesztő félnek egyértelműen azonosítható módon – az eltéréssel érintett határozatok számának pontos feltüntetésével – meg kell jelölnie, hogy a jogerős határozat – ügyazonosság mellett – melyik korábban közzétett kúriai döntéstől tér el [Pfv.II.20.782/2022/3., Pfv.V.20.968/2022/2., valamint a felülvizsgálat engedélyezésével kapcsolatos egyes kérdésekről szóló 1/
- (VII. 12.) PK vélemény
- pontja és az ahhoz fűzött indokolás]. [10] A jelen esetben azonban a felperesek által hivatkozott ítéletek és a jogerős ítélet között az alábbiakra tekintettel nem állapítható meg ügyazonosság: a Pfv.I.20.508/2020/
- számú ítélet indokolásának felperesek által idézett [19] bekezdése első négy sora, valamint a Pfv.I.20.864/2014/
- számú ítélet indokolásának [13] bekezdése és [14] bekezdés első két mondata kifejezetten arra az esetre vonatkozik, amikor az elbirtoklási igényt érvényesíteni kívánó fél az elbirtoklással érintett ingatlanrészt telekalakítással a szomszédos saját ingatlanához kívánja csatolni. Az előbbi ítéletben olyan esetet is említ a hivatkozott bekezdés, amikor az elbirtokolt terület önálló ingatlanként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető. Ehhez képest az engedélyezés alapjául szolgáló jelen perben a felperesek telekalakítással nem kívántak élni, és arra sem hivatkoztak, hogy a perbeli ingatlanrész önálló ingatlanként az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető lenne, kifejezetten eszmei hányad elbirtoklásának megállapítását kérték. A kifejtettek miatt az sem merülhetett fel a jelen perben, hogy szükség volt-e hiánypótlás elrendelésére a telek oszthatósága kérdésében. [11] A Pfv.I.20.384/2018/
- számú ítélet felperesek által idézett [34] bekezdésének első négy mondata szerint az elbirtoklás tárgya olyan, természetben meg nem osztható, ám a természetben jól körülhatárolható ingatlanrészre vonatkozik, amelynek használatát az ingatlan tulajdonosai már az elbirtoklás kezdete előtt megosztották. Ezzel szemben az engedélyezéssel érintett perben a perbeli ingatlan használati megosztására nem került sor, az elbirtoklással érintett szomszédos, idegen ingatlanrészt a felperesek egyoldalú eljárásukkal kerítették hozzá saját tulajdonú ingatlanukhoz. [12] Mindezekre tekintettel, ügyazonosság és az annak megfelelő jogkérdésben való eltérés hiánya miatt a felülvizsgálat a Pp.
- §
(3)bekezdése alapján nem volt engedélyezhető, Kúria V.Pfv.20.538/2024/2 5 ezért a Kúria a felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a Pp. 411. §
(1)bekezdése alapján megtagadta. [13] A végzés ellen a felülvizsgálatot a Pp. 407. §
(1)bekezdés d) pontja zárja ki. Budapest,
- június
- Dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke, dr. Varga Edit s.k. előadó bíró, dr. Csesznok Judit Anna s.k. bíró, Dr. Puskás Péter s.k. bíró, dr. Suba Ildikó s.k. a tanács elnöke az aláírásban akadályoztatott dr. Tánczos Rita bíró helyett