A határozat elvi tartalma: A végrehajtó által kezdeményezett bírósági átutalási megbízás alapján, a megjelölt név és a pénzforgalmi jelzőszám összeegyeztetésével azonosítható volt a fizető fél és a hozzátartozó egyedi azonosító, amely alapján a pénzforgalmi szolgáltató elkülöníteni, majd átutalni volt köteles a fizetési számla egyenlege alapján a megbízásban megjelölt összeget. A KÚRIA mint felülvizsgálati bíróság ítélete Az ügy száma: Gfv.VI.30.218/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Farkas Attila a tanács elnöke Dr. Gáspár Mónika előadó bíró Dr. Simonné dr. Gombos Katalin bíró A felperes: felperes1 A felperes képviselője: dr. Magyar István ügyvéd cím1 Az alperes: alperes1 Az alperes képviselője: Imre Ügyvédi Iroda cím2 A per tárgya: kártérítés A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes A másodfokú bíróság neve és a felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: Fővárosi Ítélőtábla 13.Gf.40.054/2020/
- számú ítélet Az elsőfokú bíróság neve és a határozatának száma: Kúria VI.Gfv.30.218/2021/7-I 2 Fővárosi Törvényszék 5.G.41.282/2019/
- számú ítélet Rendelkező rész A Kúria a jogerős ítéletet hatályában fenntartja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 1.243.829 (egymilliókétszáznegyvenháromezer-nyolcszázhuszonkilenc) forint felülvizsgálati eljárási költséget. Az ítélet ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A végrehajtást kérő felperes kérelmére a Fővárosi Törvényszék
- január 3-án 0100-30.Vh.400.849/2016/7-II. számon végrehajtási lapot bocsátott ki a H. Zrt. (a továbbiakban: H. Zrt.) adós ellen a Fővárosi Törvényszék 37.P.24.528/2007/
- és a Fővárosi Ítélőtábla 3.Pf.20.328/2016/
- számú ítéletei alapján 60.480.000 Ft és járulékai végrehajtására. A végrehajtási eljárás 107.V.0525/
- végrehajtói ügyszám alatt dr. B. Sz. önálló bírósági végrehajtó előtt volt folyamatban. [2] A végrehajtási eljárásban F. L. helyettes bírósági végrehajtó 107.V.0525/2017/
- végrehajtási ügyszám alatt
- április 5-én elektronikus hatósági átutalási megbízást állított ki a H. Zrt.-nek az alperesnél vezetett 11747006-20198486-00000000 pénzforgalmi jelzőszámú fizetési számlájára. Az átutalási megbízással a végrehajtó az adós fizetési számláit 149.252.341 forint erejéig a végrehajtást kérő felperes követelésének kielégítésére lefoglalta, és elrendelte a lefoglalt összeg átutalását a végrehajtó letéti számlájára. Az alperesnek elektronikusan megküldött átutalási megbízáson az adós nevének megjelölésére 32 karakter áll rendelkezésre, ezért a végrehajtó az adós neveként „H. és Sz”-t tüntetett fel, a közlemény rovatban pedig a „3HATÓS.Á:107V525/17 kjö:Fővárosi TörvényszékPolgári” adatokat. [3] Az alperes a hatósági átutalási megbízás teljesítését a pénzforgalom lebonyolításáról szóló 18/
- (VIII. 6.) MNB rendelete (a továbbiakban: MNB rendelet)
- §
(1)bekezdésére hivatkozással arra hivatkozással utasította vissza, hogy a számlatulajdonos és a fizető fél (adós) neve eltér. Kúria VI.Gfv.30.218/2021/7-I 3 [4] Az átutalási megbízás visszautasítását követő harmincöt napban az adós az alperesnél vezetett pénzforgalmi számlájáról összesen 76.255.300 forintot utalt át harmadik személyek részére. [5] Az adós ellen a felperes által kezdeményezett végrehajtás nem vezetett eredményre. [6] A felperes panasza alapján az alperes felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) célvizsgálatot végzett, amelynek eredményeként a 3684-13/
- számú vizsgálati jelentésében megállapította, a végrehajtó által kibocsátott elektronikus hatósági átutalási megbízás alapján a „H. Munkaügyi és Sz” megnevezésből egyértelműen megállapítható, hogy az intézkedés kérése mely gazdálkodóra vonatkozik. Az Opten Céginfó adatbázis szerint „H.” kezdet névvel egy társaság szerepel a nyilvántartásban, így a számlaszámmal együtt vizsgálva az adós személye egyértelműen beazonosítható volt. Rögzítette még a jelentés, hogy a hatósági átutalási megbízás elutasítása a pénzforgalmi jogszabályokat tekintve formailag jogszerű volt (teljes név használata a rövidített név helyett), a bank együttműködési készsége viszont nem volt megfelelő, mivel nem tájékoztatta egyértelműen a végrehajtót a konkrét hibákról, és nem tett meg mindent a formai hiba mielőbbi javítása érdekében. A felperes keresete és az alperes ellenkérelme [7] A felperes módosított keresetében a jogosulatlanul visszautasított hatósági átutalási megbízás miatt 76.255.300 forint és járulékai megfizetésében kérte az alperes marasztalását szerződésen kívül okozott kár megtérítése címén. [8] Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult. Az első- és a másodfokú határozat [9] Az elsőfokú bíróság megismételt eljárásban hozott ítéletével a kereset szerint kötelezte az alperest 76.255.300 forint és ezen összeg után
- május 11-től kezdődő késedelmi kamat megfizetésére. [10] Ítéletének indokolásában a hatósági átutalási megbízás adatainak értékelésével megállapította, a megbízáson a végrehajtó az adós neveként H. és Sz” megnevezést tüntetett fel, megjelölte ezen kívül az adós cégjegyzékszámát, adószámát és pénzforgalmi számát is, a közlemény rovatban pedig a 3HATÓS.Á:107V525/17 kjö:Fővárosi TörvényszékPolgári adatokat. A pénzforgalmi szolgáltatás nyújtásáról szóló
- évi LXXXV. törvény (a továbbiakban: Pft.)
- §
(1)bekezdése, az MNB rendelet 31. §
(3a)bekezdése, 3. §
(1)bekezdése és
- számú mellékletének II.
- pontja alapján arra következtetett, az MNB rendelet különbséget tesz a rövidített név és a cég neve rövidített formában között, név alatt értve a számlatulajdonos teljes vagy rövidített nevét. A pénzforgalmi nyomtatvány kitöltésével kapcsolatosan azért használja a cég neve rövidített formában megjelölést, mert mindösszesen 32 karakter áll a kitöltő rendelkezésére. A végrehajtó az adós teljes cégnevének rövidített Kúria VI.Gfv.30.218/2021/7-I 4 formában történő megjelölésével a nyomtatvány kitöltésére vonatkozó jogszabályi kötelezettségének eleget tett; a név azonosítására az alperesnek rendelkezésére állt az adós nevén kívül az adós cégjegyzékszáma és adószáma is, így a H. Zrt. azonosítására kétséget kizáró módon lehetősége volt, az MNB rendelet
- §
(1)bekezdés alapján nem utasíthatta volna vissza az átutalási megbízás teljesítését. [11] Kitért arra is, hogy a hatósági átutalási megbízás helyesen, az MNB rendelet
- §
- pontja és
- melléklete szerint tartalmazta a H. Zrt. egyedi pénzforgalmi jelzőszámát. A pénzforgalmi jelzőszám és a név rövidített formában történő megjelölése alapján az alperes kétséget kizáró módon azonosíthatta azt a számlaszámot, amelyre a hatósági átutalási megbízás vonatkozott. [12] A közlemény rovatát illetően rögzítette az ítélet egyrészt, hogy az a per eldöntése szempontjából nem bírt jelentőséggel, mivel az alperes attól eltérő konkrét okra hivatkozással utasította vissza az átutalási megbízás teljesítését. Rámutatott ugyanakkor arra is, hogy az MNB rendelet
- melléklet III.
- pontja szerint a PFNY 71 hatósági átutalási megbízás (
- melléklet
- minta) közlemény rovatában a benyújtás alapjául szolgáló határozat számát és a határozatot kibocsátó szervet fel kell tüntetni. A perbeli átutalási megbízás vizsgált tartalma megfelelő adattartalommal bírt, amikor tartalmazta a végrehajtási ügyszámot és a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot kibocsátó szerv nevét. Az adatok helyességének vizsgálata az alperesnek nem feladata. [13] Mellőzte a bíróság az alperes bizonyítási indítványát, amely a végrehajtó által a felperes részére adott tájékoztatás beszerzésére és a felperes további intézkedésére irányult. [14] Az alperes fellebbezése alapján eljárt ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta. [15] A jogerős ítélet indokolása szerint a másodfokú bíróság teljeskörűen egyetértett az elsőfokú bíróság által kifejtett indokokkal. A fellebbezésére tekintettel kiemelte, hogy az adós fizetési számlája terhére a végrehajtó által kiállított hatósági átutalási megbízásban a rövidített név és egyedi azonosító (a pénzforgalmi számlaszám) fizető féllel való egyezősége megállapítható volt: a feltüntetett rövidített név és pénzforgalmi számlaszám együttesen azonosítható volt a fizető féllel. Az alperes a Pft.
- §
(2a)bekezdése alapján köteles volt a hatósági átutalási megbízás teljesítéséhez szükséges fedezet elkülönítésére, avagy azt fedezet hiányában 35 napra sorba állítani. [16] A másodfokú bíróság egyetértett az elsőfokú ítélet indokával abban a részében is, hogy a perben az alperes által eredetileg közölt visszautasítási oknak volt jelentősége. Felülvizsgálati kérelem, ellenkérelem [17] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és – tartalmilag – az elsőfokú ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását kérte. Kúria VI.Gfv.30.218/2021/7-I 5 [18] Előadta, hogy az ügyben eljárt bíróságok a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: rPp.) 206. §
(1)bekezdésének megsértésével állapították meg, hogy az alperes részére megküldött elektronikus átutalási megbízás az adós cégjegyzékszámát és adószámát is tartalmazta, holott abban csupán a fizetésre kötelezett neve, számlaszáma és a kitöltött közlemény rovata szerepelt. Az MNB rendelet 7. §
(1)és
(2)bekezdésébe,
- számú mellékletének II.1., III.
- pontjaiba ütközik az az ítéleti megállapítás, hogy az átutalási megbízás adattartalma megfelelt a jogszabályoknak. Azt az alperesnek – hiányos tartalma miatt – kötelező volt visszautasítania. A vizsgált átutalási megbízás kiállítása nem egyedül a néveltérés miatt, de a közlemény tekintetében is jogszabálysértő volt, azonban a bankközi klíringrendszer korlátai között az alperes csak egy visszautasítási okot jelölhetett meg. Mindez azonban az MNB rendelet
- §
(6)bekezdéséből és az rPp. 206. §
(1)bekezdéséből következően nem jelentheti egyben azt is, hogy a megbízás jogszerűségi kontrollja a bíróság előtt a megjelölt okra koncentrálódik. [19] Az MNB rendelet 2. számú mellékletének II.1. pontja, 3. §
(2)bekezdése, a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 3. §
(1)bekezdése és a Pft. 21. §
(2a)bekezdése megsértése körében állította, a megjelölt fizető fél és pénzforgalmi jelzőszám összetartozását a teljes vagy a rövidített cégnév alapján képes ellenőrizni, végső soron – a rendelkezésre álló karakterszám mellett – a rövidített cégnév rövidített formája a vezérszó és a cégforma megjelölésével fogadható el. A közlemény rovatra nézve az MNB rendelet
- számú mellékletének III. pontja és a
- melléklet
- mintája előírta a benyújtás alapjául szolgáló határozat számának és a kibocsátó szervnek a megjelölését, amellyel szemben a perbeli irat a végrehajtói ügyszámot – és nem a végrehajtást elrendelő határozatot – jelölte meg, és egyszerre utalt közjegyzőre és bíróságra. A jogerős ítélet az MNB rendelet
- §
(1)és
(2)bekezdésének,
- számú melléklete III.
- pontjának és az rPp.
- §
(1)bekezdésének megsértésével rögzítette az átutalási megbízás adattartalmát e körben. [20] Megjegyezte, hogy ellentmondásban áll a bíróságok alperessel szemben támasztott követelményrendszere: míg a néveltérés feltárására kutatómunkát vártak el tőle, addig a közlemény rovat kapcsán úgy foglaltak állást, hogy nem feladata az adatok helyességét ellenőrizni. Ezzel az MNB jelentéssel is ellentétes következtetésre jutottak. [21] Rámutatott végül, hogy nyomban értesítette a végrehajtót a visszautasítás okáról, aki akár azonnal intézkedhetett volna helyes tartalmú átutalási megbízás benyújtása iránt. A felperes a végrehajtóval szemben léphetett volna fel kártérítési igénnyel. Vonatkozó bizonyítási indítványát a bíróságok az rPp. 163. §
(1), 206. §
(1), 221. §
(1)bekezdésének megsértésével mellőzték. [22] A felperes felülvizsgálati ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban való fenntartására irányult. Egyetértett a jogerős ítélet indokaival. A Kúria döntése és annak jogi indokai Kúria VI.Gfv.30.218/2021/7-I 6 [23] A Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(2)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelem keretei között vizsgálta, és azt az ott megjelölt okból nem találta jogszabálysértőnek. [24] Felülvizsgálati kérelmében az alperes a jogerős ítéletet alapvetően a bizonyítékok téves mérlegeléséből adódóan megalapozatlansága miatt tartotta jogszabálysértőnek, és ezzel összefüggésben állította egyben a Pft. és az MNB rendelet megjelölt rendelkezéseinek sérelmét. [25] Annak ellenére, hogy a felülvizsgálati kérelem helyesen utalt az alperes részére elektronikusan átadott átutalási megbízás nyomtatványának adattartalmára, mindennek a Pft., az MNB rendelet és a Vht. egymásra épülő szabályozási rendszerében – az alábbiak szerint – mégsem volt az ügy érdemi elbírálására kiható jelentősége. [26] Hatósági átutalási megbízás mikénti intézésére nézve az MNB rendelet 31. §
(3a)bekezdése elsők között azt a követelményt támasztotta a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatója – jelen ügyben az alperes – számára, hogy a hatósági átutalási megbízás átvételét követően soron kívül megkezdje a fizetési megbízásban megjelölt fizető fél és a pénzforgalmi jelzőszám összetartozásának ellenőrzését. A következő lépcsőt tekintve, a fizetési megbízásban szereplő név és egyedi azonosító fizető féllel történő egyezőségének megállapítása esetén a Pft. 21. §
(2a)bekezdése előírta az alperes számára, hogy a számlatulajdonos fizetési számlája terhére benyújtott hatósági átutalás teljesítéséhez szükséges fedezetet azonnal különítse el. [27] A Pft.
- §
- pontja értelmében egyedi azonosító alatt a fizetési számlát (vagy fizetési számla hiányában a kedvezményezett egyértelmű azonosítása céljából a pénzforgalmi szolgáltató által az ügyfél számára meghatározott betű-, számjegy- vagy jelkombinációt) kell érteni, amelynek kialakítására nézve – a pénzforgalmi jelzőszám egyedi azonosító funkciójára figyelemmel – részletes szabályozást az MNB rendelet ad az
- számú melléklet
- pontjában. Eszerint a belföldi pénzforgalmi jelzőszám első nyolc karaktere az irányító kód, amelyen belül az első három számjegy a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatót azonosító kód, a következő négy számjegy a pénzforgalmi szolgáltató fiókját vagy számlavezető helyét jelöli, a nyolcadik számjegy ellenőrző szám; a 9-
- karakter (vagy a 9-
- karakter) pedig a fizetési számla azonosító szám, amelyen belül is a
- számjegy – vagy a
- számjegy – szintén külön ellenőrző szám. Az ellenőrző számok az előttük álló számjegyek ellenőrzésére szolgálnak, melyeket a megjelölt algoritmus szerint kell képezni, a különbség az ellenőrző szám. [28] A Pft. és az MNB rendelet hivatkozott rendelkezéseiből együttesen következik, hogy a fizető fél pénzforgalmi szolgáltatójaként az alperesnek a hatósági átutalási megbízás nyomtatványán megjelölt adatok közül nem egyedül a fizető fél nevét, hanem azzal együtt a megjelölt pénzforgalmi jelzőszámot (egyedi azonosítót) is ellenőriznie kellett, és e két adat együttes vizsgálatával kellett állást foglalnia a végrehajtó által megjelölt név és egyedi azonosító (pénzforgalmi jelzőszám) fizető féllel való egyezőségéről. [29] Tévedett tehát az alperes, amikor a perindítást megelőzően a számlatulajdonos és a fizető fél (adós) nevének eltérése miatt, majd pedig a perben előadott védekezése szerint a Kúria VI.Gfv.30.218/2021/7-I 7 név nem megfelelő feltüntetéséből adódóan a fizető fél beazonosíthatatlansága miatt állította a hatósági átutalási megbízás hibáját és a visszautasítás előzőek szerint teljesülő okát. [30] A fizető fél teljes cégnevéből (a nyomtatvány korlátai között) az első 32 karakterbe illeszthetően megjelölt név és a nem vitásan helyesen megadott, a névvel összetartozó pénzforgalmi jelzőszám egyidejű feltüntetésével az egyedi azonosítás elvégezhető volt a pénzforgalmi szolgáltató részéről: azonosítható volt a fizető fél és a hozzá tartozó egyedi azonosító. Az alperesnek a megadott adatok fizető féllel való egyezősége megállapításával haladéktalanul intézkednie kellett volna a hatósági átutalási megbízás teljesítéséhez szükséges fedezetet elkülönítéséről, majd pedig a Vht. 82/A. §
(1)bekezdése és a Pft. 64. §
(1),
(2)bekezdései szerint a végrehajtó intézkedésének megfelelően a fizetési számla igénybe vehető egyenlegéből a megbízásban megjelölt követelés átutalásáról a végrehajtói letéti számlára, a hiányzó összeg tekintetében pedig sorba kellett volna állítsa a megbízást [MNB rendelet 8. §
(1)bekezdés]. [31] Helytállóan következtettek ezért az ügyben eljárt bíróságok arra, hogy a hatósági átutalási megbízás visszautasításának feltétele az alperes által megjelöltek szerint nem állt fenn. Álláspontjukkal a Kúria abban a részében is egyetértett, hogy a közlemény hibás tartalmát az alperes visszautasítási okként eredetileg nem jelölte meg, a perben ezért egyedül a visszautasítás közölt tartalmának volt jelentősége. [32] Rögzíti végül a Kúria, hogy az előzőekben kifejtettek szükségtelenné tették egyben a felülvizsgálati kérelem vizsgálatát a további részében, idetartozóan a végrehajtó további eljárását és a közlemény elvárt tartalmát illetően is. Az elsőfokú bíróság az alperes helytállóan megállapított felelőssége mellett jogszabálysértés nélkül mellőzte a végrehajtó attól elkülönülő tevékenységét – az átutalási megbízás visszautasítását követő és ennélfogva az ügyre nem tartozó eljárását – érintő bizonyítási indítványt [rPp. 3. §
(4)bekezdés]. [33] A kifejtettekre tekintettel a Kúria a jogerős ítéletet az rPp. 275. §
(3)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. Záró rész [34] Az eredménytelen felülvizsgálati kérelem alapján az alperes az rPp. 270. §
(1)bekezdése szerint irányadó rPp. 78. §
(1)bekezdése alapján köteles megfizetni a felperes jogi képviseletével felmerült, a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(2)és
(5)bekezdései szerint a kifejtett ügyvédi tevékenységgel arányban, áfa felszámítása nélkül meghatározott ügyvédi munkadíjból álló felülvizsgálati eljárási költségét. [35] A Kúria a felülvizsgálati kérelmet az rPp. 274. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson bírálta el. Budapest,
- május
- Kúria VI.Gfv.30.218/2021/7-I 8 Dr. Farkas Attila s.k. a tanács elnöke, Dr. Gáspár Mónika s.k. előadó bíró, Dr. Simonné dr. Gombos Katalin s.k. bíró A kiadmány hiteléül: