A határozat elvi tartalma: Szabályszerű hirdetményi kézbesítés esetén a keresetlevél visszautasítása. Az ügy száma: A Kúria mint másodfokú bíróság végzése Kpkf.II.41.110/2021/
- A tanács tagjai: Dr. Tóth Kincső a tanács elnöke Dr. Szilas Judit előadó bíró Dr. Kovács András bíró A felperes: felperes (cím1) A felperes képviselője: Dr. Eigner Éva ügyvéd (cím2) Az alperes: Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság Észak-alföldi Regionális Igazgatóság (4028 Debrecen, Sámsoni út 128.) Az alperes képviselője: Harhai Zsolt rendőrezredes A per tárgya: beutazási és tartózkodási tilalom tárgyában hozott határozat jogszerűségének vizsgálata A fellebbezést benyújtó fél: a felperes A fellebbezett határozat: Debreceni Törvényszék 11.K.702.033/2021/
- számú végzése Rendelkező rész A Kúria az elsőfokú bíróság végzését – az indokolás részbeni megváltoztatásával – helybenhagyja. A végzéssel szemben további jogorvoslatnak nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Kúria II.Kpkf.41.110/2021/2 2 [1] A felperes ukrán állampolgár
- december
- napján Ukrajna irányából Vásárosnamény irányába közlekedett, és 17 óra 34 perckor belépésre jelentkezett a Beregsurány Határrendészeti Kirendeltség Közúti Határátkelőhelyén, ahol megállapították, hogy a felperes által ellenőrzésre átadott 3183 sorozatszámú, az OSCE nevében kiállított Diplomata kártya fiktív. [2] A Beregsurányi Határrendészeti Kirendeltség megkeresése alapján az alperes a
- február
- napján kelt, 106-2-4029/1/2021-Ké számú határozatával rendelkezett a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló
- évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.)
- §
(1)bekezdés c) pontjára tekintettel a felperessel szemben 3 év időtartamra történő beutazási és tartózkodási tilalom elrendeléséről, valamint a SIS jelzés hatálya alá helyezéséről. [3] A határozatot – a Harmtv. 87/N. §
(9)bekezdése szerint, arra tekintettel, hogy a felperesnek nem volt belföldi kézbesítési elérhetősége –
- február
- napján az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság honlapján hirdetményi úton kézbesítették a felperes részére. [4] Felperes az alperes határozatával szemben
- június
- napján előterjesztett keresetében, valamint kézbesítési kifogásában elsődlegesen az alperes határozatának megsemmisítését, másodlagosan hatályon kívül helyezését és a közigazgatási szerv új eljárás lefolytatására kötelezését kérte, arra hivatkozva, hogy esetében csak a lakcímére történő sikertelen kézbesítés esetén lett volna helye hirdetményi kézbesítésnek. [5] Az alperes védiratában a keresetlevél visszautasítását indítványozta annak elkésettségére utalva. Álláspontja szerint a felperes a kézbesítés hiányára és jogszerűtlenségére alaptalanul hivatkozott. [6] A bíróság a
- július
- napján kelt 11.K.701.383/2021/
- számú végzésével a kézbesítési kifogást elbírálás céljából az általános közigazgatási rendtartásról szóló
- évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.)
- §
(6)bekezdése alapján megküldte az alperesnek, és egyúttal
- sorszámú végzésével az eljárást a kézbesítési kifogás elbírálásáig felfüggesztette. [7] Az alperes a
- szeptember
- napján érkezett beadványában bejelentette, hogy a felperes kézbesítési kifogását a
- július
- napján kelt 106-2-4029-6/2021-Ké számú végzésével elutasította. Az elsőfokú bíróság végzése [8] Az elsőfokú bíróság
- október 7-én kelt 11.K.702.033/2021/
- számú végzésével a felperes keresetlevelét a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
- §
(1)bekezdésének i) pontja alapján visszautasította. Indokolásában rögzítette, hogy felperes a jogszabály szerinti 30 napos keresetindítási határidőt elmulasztotta, a kézbesítési kifogását az alperes elutasította, igazolási kérelmet nem terjesztett elő, ezért a
- június 16-án előterjesztett keresetlevél elkésett. A fellebbezés [9] A felperes a fenti végzés ellen jogi képviselője útján előterjesztett fellebbezésében a kereseti kérelmének megfelelő határozat meghozatalát kérte. A fellebbezése indokaként előadta, hogy keresetében a határozat jogszerűségének és a kézbesítési kifogásának érdemi elbírálását kérte. Sérelmezte, hogy az elsőfokú bíróság az Ákr.
- §
(6)bekezdése alapján a kézbesítési kifogásának hatóság általi elbírálásáról intézkedett, mert az Ákr. hatálya az idegenrendészeti eljárásra nem terjed ki. [10] A Harmtv. 86/H. § alcímére és
(2)bekezdésére, 87/N. §-ra és annak
(10)bekezdésére utalva vitatta, hogy esetében a hirdetményi kézbesítésre szabályszerűen került sor. Hangsúlyozta, hogy arra csak másodlagosan, a lakcímére történt sikertelen kézbesítést követően lett volna mód. Hivatkozott arra, hogy magyarországi érdekeltségei, befektetései Kúria II.Kpkf.41.110/2021/2 3 vannak, a belföldi postai címen történő kézbesítés is megoldható lett volna. Magyarországon jelentős értékű befektetéssel és üzleti érdekeltséggel bír, ezért az alperesi határozat akkor is súlyosan méltánytalan lenne, ha a terhére rótt magatartást tényállásszerűen megvalósította volna. [11] Hivatkozott arra is, hogy a hatóságok előtt teljes körűen ismert a személye, erkölcsi és egészségügyi státusza, mivel 2020. augusztusban a csatolt határozat tanúsága szerint Covidkarantén bejelentése és feloldása kapcsán bejelentett tartózkodási címéről a rendőrség és a Belügyminisztérium is értesült, emellett magyarországi gazdasági társasági tulajdonrésze, valamint ingatlan megvásárlása folytán laikus kereséssel is nyomban adatot szolgáltat róla az internetes rendszer. [12] Az alperes fellebbezésre írt észrevételét a Kúria előtt a Kp. 27. §
(1)bekezdés a) pontjában foglalt kötelező jogi képviselet ellenére jogi képviselő közreműködése nélkül terjesztette elő, ezért az hatálytalan. A Kúria döntése és jogi indokai [13] A felperes fellebbezése az alábbiak szerint nem megalapozott. [14] A Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp. 112. §
(3)bekezdése alapján alkalmazandó Kp. 108. §
(1)bekezdése szerint a fellebbezési kérelem keretei között vizsgálta felül. Ennek során megállapította, hogy az elsőfokú bíróság okszerűen vonta le azt a következtetést, miszerint a keresetlevél keresetindítási határidő elteltét követő, igazolási kérelem nélküli benyújtása a keresetlevél visszautasítását eredményezi. A Kúria a fellebbezésre tekintettel a következőket emeli ki. [15] Jelen fellebbezés tárgya az elkésett keresetlevél elsőfokú bíróság általi visszautasításának jogszerűsége. Az eljárás felfüggesztésére vonatkozó végzéssel szemben a fellebbezési jog biztosított volt, a kézbesítési kifogás Ákr. 86. §
(6)bekezdés alapján az alperes részére – elbírálásra – történő megküldését és ennek okán az eljárás felfüggesztését a 11.K701.383/2021/
- számú végzéssel szembeni jogorvoslat keretében sérelmezhette volna. [16] A Harmtv. 86/H. § és 87/N. § felperes által felhívott rendelkezései és kifejtett érvei kapcsán a Kúria rámutat arra, hogy a hirdetményi kézbesítés Harmtv. szerinti szabályozásának rendszerét a Kúria ugyanezen számú tanácsának más összetételű tanácsa már megvizsgálta és értelmezte, melytől a jelen tanács sem kíván eltérni. [17] A Kúria a Kpkf.II.40.750/2021/
- számú végzésében kifejtette, hogy „az elsőfokú bíróság helyesen hivatkozott a Harmtv. 86/H. §
(2)és
(3)bekezdéseire, melyek az idegenrendészeti hatósági eljárás általános kapcsolattartási rendjét határozzák meg. A
(2)bekezdés kimondja, hogy e törvény eltérő rendelkezése hiányában az idegenrendészeti hatóság az ügyféllel postai úton csak belföldi postai cím esetén tarthatja a kapcsolatot. A
(3)bekezdésben rögzített kivételek pedig, amelyek esetében a hatóság külföldi címre is kézbesít, nem vonatkoznak a perbeli, beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő határozatra. A Harmtv. 87/N. §
(8)és
(10)bekezdései pedig a 86/H.
(3)bekezdésére vonatkoznak, ahogyan arra az elsőfokú bíróság végzésében helyesen hivatkozott.” [18] A Kúria e döntésében kiemelte, hogy „...a döntés közlése is a kapcsolattartás része, […] a Harmtv. 86/H. §
(3)bekezdése maga is a határozat közlésére vonatkozóan tartalmaz rendelkezést. Ezen okból kifolyólag pedig az sem volt alapos hivatkozás, hogy mivel a felperes tartózkodási helye ismert volt, részére hirdetményi úton nem lehetett volna a határozatot kézbesíteni, ugyanis a hirdetményi kézbesítésre nem az adott okot a perbeli esetben, hogy a felperes ismeretlen helyen tartózkodott [Harmtv. 87/N. §
(8)bekezdés], hanem az, hogy belföldi címmel nem rendelkezett [Harmtv. 86/H. §
(2)bekezdés].” Kúria II.Kpkf.41.110/2021/2 4 [19] A fentiek értelmében az alperesi határozat hirdetményi úton történő közlésére akkor is jogszerűen kerül sor, ha a felperes nem ismeretlen helyen tartózkodik, a hirdetményi kézbesítés feltétele ugyanis teljesült azzal, hogy a felperes belföldi postai címmel nem rendelkezik. A felperes ezért alaptalanul hivatkozott arra, hogy csak a külföldi lakcímre történő sikertelen kézbesítés esetén lett volna lehetőség a hirdetményi kézbesítésre. Az alperes eljárása során csak a felperes ukrán lakcíme volt ismert, ugyanakkor a Harmtv. 86/H. §
(2)és
(3)bekezdése értelmében az alperes postai úton csak belföldi postai cím esetén tarthatja a kapcsolatot. Ennek hiányában a hirdetményi kézbesítés nem másodlagos, ilyen rendelkezést a Harmtv. nem tartalmaz, és ez a kialakult bírói gyakorlatból sem következik. A magyarországi érdekeltségek, befektetések, ingatlanvásárlás, Covid-karantén kapcsán tett felperesi előadás a hirdetményi kézbesítés szempontjából irreleváns, ezért azt a Kúria határozatának meghozatalakor nem értékelhette. [20] Az elsőfokú bíróságnak – miután a közigazgatási jogvita megindítása határidőhöz kötött – hivatalból vizsgálnia kellett a keresetindítási határidő megtartását, amely a közigazgatási döntés szabályszerű kézbesítésével nyílik meg. Az elsőfokú bíróság végzésében rögzítette, hogy alperes határozatát 2021. február 17. napján kézbesítettnek kell tekinteni, melyet abból vezetett le, hogy a kézbesítési kifogást az alperes elutasította. Mivel az alperes eljárására az Ákr. 86. §
(6)bekezdése nem alkalmazható, így az az alapján hozott alperesi végzés nem képezheti a keresetlevél visszautasításának alapját. A szabályszerű kézbesítés tényét, vagy annak hiányát a bíróságnak a keresetindítási határidő megtartottságának vizsgálata során kell megállapítani. Erre figyelemmel a Kúria az elsőfokú végzés indokolását megváltoztatta akként, hogy az alperesi határozat
- február
- napjával azért kell kézbesítettnek tekinteni, mert a hirdetményi kézbesítés törvényi feltétele – felperes belföldi postai címe hiányában – fennállt, így a hirdetményi kézbesítés szabályszerű volt. A Kúria álláspontja szerint ugyanakkor az elsőfokú bíróság ezen eljárási hibája az elkésett keretlevél visszautasításának helytálló voltára nem hatott ki. [21] A fentiekre figyelemmel a Kúria az elsőfokú bíróság végzését a Kp.
- §
(3)bekezdés alapján alkalmazandó, Kp. 109. §
(1)bekezdése alapján – az indokolás részbeni megváltoztatásával – helybenhagyta. Záró rész [22] A Kúria a fellebbezést a Kp. 114. §
(1)bekezdése szerint tárgyaláson kívül bírálta el. [23] Az eljárás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §
(1)bekezdés a) pontja alapján illetékmentes. [24] Az alperes a másodfokú eljárásban joghatályos észrevételt nem terjesztett elő, ezért a munkájáért járó perköltségről a Kúriának – figyelemmel a Kp. 35. §
(1)bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 81-
- §-aira – rendelkeznie nem kellett. [25] A végzéssel szembeni fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §
(2)bekezdése, a felülvizsgálati kérelem előterjesztésének lehetőségét a Kp.
- § d) pontja zárja ki. Budapest,
- december
- Dr. Tóth Kincső s.k. a tanács elnöke, Dr. Szilas Judit s.k. előadó bíró, Dr. Kovács András s.k. bíró