A határozat elvi tartalma: Ha az elkövető a számára idegen dolgot először dolog elleni erőszakot, majd szándékváltást követően személy elleni erőszakot is alkalmazva veszi el, a rablás bűntettét valósítja meg. Kúria végzése Az ügy száma: Bfv.III.447/2022/
- A határozat szintje: felülvizsgálat A tanács tagjai: Dr. Bartkó Levente, a tanács elnöke Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla, előadó bíró Molnár Ferencné dr., bíró Dr. Varga Eszter, bíró Dr. Hornyák Szabolcs János, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- január
- Az ügy tárgya: rablás bűntette és más bűncselekmények Terhelt: terhelt Első fok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 22.B.10.931/2019/90., ítélet, tárgyalás,
- június
- Kúria 3.Bfv.447/2022/10 Másodfok: nyilvános ülés, 2 Fővárosi Törvényszék, 27.Bf.10.235/2021/22., ítélet,
- január
- Az indítvány előterjesztője: a terhelt Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a rablás bűntette és más bűncselekmények miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a terhelt által benyújtott felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 22.B.10.931/2019/
- számú, illetve a Fővárosi Törvényszék 27.Bf.10.235/2021/
- számú ítéletét hatályában fenntartja. A Kúria végzése ellen fellebbezésnek és felülvizsgálatnak nincs helye, s ebben az ügyben az indítvány előterjesztője, valamint azonos tartalommal más jogosult újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás I. [1] A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- június
- napján kihirdetett 22.B.10.931/2019/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki rablás bűntettében [Btk.
- §
(2)bekezdés,
(3)bekezdés g) pont] és 4 rendbeli lopás vétségében [Btk. 370. §
(1)bekezdés,
(2)bekezdés
- b)pont
- bb)és
- bc)alpont]. Ezért a terheltet mint többszörös visszaesőt halmazati büntetésül 8 év fegyházban végrehajtandó szabadságvesztésre és 8 év közügyektől eltiltásra ítélte azzal, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. A szabadságvesztésbe beszámította az előzetes fogvatartásban töltött időt. Rendelkezett a korábbi feltételes szabadságra bocsátás megszüntetéséről, a polgári jogi igényről, a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Kétirányú fellebbezések alapján eljárva a Fővárosi Törvényszék mint másodfokú bíróság a 2022. január 20. napján kihirdetett 27.Bf.10.235/2021/22. számú ítéletével az elsőfokú ítéletet akként változtatta meg, hogy a terhelt vagyon elleni erőszakos bűncselekményének minősítésénél alkalmazott jogszabályhelyként a Btk. 365. §
(2)bekezdés Kúria 3.Bfv.447/2022/10 3 helyett az
(1)bekezdés a) pontját jelölte meg. Pontosította a bűnügyi költség összegét és a terhelt által előzetes fogvatartásban töltött időre vonatkozó rendelkezést. Egyebekben az elsőfokú ítéletet helybenhagyta. [3] A felülvizsgálati indítvánnyal érintett, irányadó tényállás szerint a terhelt
- szeptember
- napján 14 óra körüli időben felfigyelt az
- évben született, időskorú sértettre, akit közlekedésében egy személy segített úgy, hogy egymásba karoltak. A terhelt a sértetthez lépett, a sértett nyakában függő arany nyakláncot megragadta, azt kitépte, következő mozdulatával a sértettet a nyakánál fogva a földre lökte, a földön fekvő sértetthez még egy alkalommal visszalépett, hozzá lenyúlt, majd a kezében lévő nyakláncdarabbal futva távozott a helyszínről. A körülbelül 15 cm hosszú, sodrott 18 karátos arany nyaklánc értéke legfeljebb 70.000 forint volt. II. [4] A bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen a terhelt terjesztett elő felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja szerinti okból, a jogerős ügydöntő határozat megváltoztatása érdekében. [5] Indokai szerint a bíróság a büntető anyagi jog szabályainak megsértésével minősítette a terhére rótt, és lopásként értékelt cselekményekkel azonos módon elkövetett cselekményét rablás bűntettének. Sérelmezte, hogy a védekezésével szemben a bíróság a sértett és a tanú vallomását fogadta el. Kifogásolta, hogy a kamerafelvétel szakértő általi értékelésére nem került sor, ezért szakértő kirendelését indítványozta. [6] A Legfőbb Ügyészség BF.489/2022/2. számú átiratában a felülvizsgálati indítványt alaptalannak tartotta. [7] Indokai szerint a terhelt a sértett nyakában lévő arany nyaklánc megszerzése végett nemcsak dolog elleni erőszakot alkalmazott, hanem a sértettet bántalmazta, erőszakot alkalmazott vele szemben azért, hogy az elszakadt nyaklánc másik részét tőle elvegye. [8] Kifejtette, hogy a terhelt bűnösségének a rablás bűntettében történő megállapítása törvényes, a terhelt a Btk. 365. §
(1)bekezdésébe ütköző és a
(3)bekezdés g) pontja szerint minősülő rablás bűntettének törvényi tényállását valósította meg. [9] Mindezek alapján indítványozta, hogy a Kúria a megtámadott határozatot hatályában tartsa fenn. [10] A terhelt a Legfőbb Ügyészség átiratában foglaltakra tett észrevételében – a bűncselekmény elkövetésének tényét nem vitatva – a felülvizsgálati indítványában írtakat lényegében megismételte. Indítványozta, hogy a Kúria a jogerős ítéletet helyezze hatályon kívül. Kúria 3.Bfv.447/2022/10 4 III. [11] A terhelt felülvizsgálati indítványa nem alapos. [12] A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, a jogerős, a vádról rendelkező ügydöntő határozattal szemben jogi – nem ténybeli – okból terjeszthető elő. Kizárólag a Be. 649. §ában megjelölt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe, a felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető. [13] A Kúria a jogerős ügydöntő határozatot – az eljárási szabálysértések kivételével – csak a felülvizsgálati indítvánnyal megtámadott részében, és csak a felülvizsgálati indítványban meghatározott ok alapján bírálja felül [Be. 659. §
(5)bekezdés]. [14] A Be. 649. §
(1)bekezdés
- b)pont
- ba)alpontja alapján felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével szabott ki törvénysértő büntetést. [15] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. A jogkövetkeztetések helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapulvételével vizsgálható. [16] A terhelt arra hivatkozott, hogy az irányadó tényállás mellett a felülvizsgálati indítványban érintett cselekményének rablásként történő minősítése törvénysértő, azt lopás vétségeként kellett volna minősíteni. [17] Nem sértett törvényt az eljárt bíróság, amikor a terhelt bűnösségét az érintett tényállási pontban rablás bűntettében [Btk. 365. §
(1)bekezdés,
(3)bekezdés g) pont] megállapította, és törvényes a cselekmény minősítése is. [18] A Btk. 365. §
(1)bekezdése szerint rablást követ el, aki idegen dolgot jogtalan eltulajdonítás végett úgy vesz el mástól, hogy e végből
- a)valaki ellen erőszakot, illetve az élet vagy a testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, vagy
- b)öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezi. [19] E bűncselekmény védett jogi tárgya kettős, védi a tulajdonviszonyokat és a cselekvési, személyi szabadságot. Az elkövetési tárgya az idegen, ingó és értékkel rendelkező dolog. Kúria 3.Bfv.447/2022/10 5 [20] A rablás összetett bűncselekmény, egyrészt vagyon, másrészt személy elleni bűncselekmény. Az elkövető számára idegen dolog jogtalan eltulajdonítása a lopáshoz képest akként történik, hogy a mástól elvétel végett személy elleni erőszakos cselekményt is elkövet, azaz az elvétel módja az, amely a rablást megkülönbözteti a lopástól. [21] Az erőszak – értelemszerűen – fizikai ráhatást, támadást jelent. [22] Rablás esetében az erőszak fogalmán az a magatartás értendő, amely a sértett személye ellen irányul, és annak ellenállását fizikailag küzdi le. [23] Az erőszak akkor dolog elleni – s ekként nem esik a rablási erőszak fogalma alá –, ha közvetlenül az elvenni kívánt dolog ellen irányul. Ha azonban az egyébként kezdetben dolog elleni erőszak már a sértett ellenállásának megtörését, leküzdését vagy egyben azt is szolgálja, és ezt követi az elvétel, akkor rablási erőszakról van szó (Bfv.III.1.367/2020/7., EBH 2010.2212., Bfv.III.800/2010/8.). [24] A rablás kapcsán az alkalmazott személy elleni erőszak intenzitása vizsgálatának abból a szempontból van jelentősége, hogy az erőszak alkalmas volt-e általában véve az ellenállás megtörésére, és valóban az elvétel célzata mozgatta-e (Bfv.III.983/2021/6., EBH 2010.2212., Bfv.III.800/2010/8.). [25] A következetes ítélkezési gyakorlat szerint a támadás, az erőszak vis absoluta jellege nem a védekezés eredményességének vagy eredménytelenségének a függvénye, hanem annak, hogy milyen hatást gyakorol(hat) a megtámadottra, azaz az erőszaknak nem önmagában, hanem a sértetthez való viszonylatában kell vis absolutának lennie (BH 2019.292.II., Bfv.III.800/2010/8.). [26] Az elsőfokú bíróság által megállapított, és a másodfokú bíróság által nem érintett irányadó tényállás a következőket rögzíti: – a terhelt felfigyelt a 87 éves, időskorú sértettre, akit közlekedésében egy másik személy segített úgy, hogy egymásba karoltak; – a terhelt a sértetthez lépett, a sértett nyakában lévő arany nyakláncot megragadta, azt kitépte; – a terhelt a következő mozdulatával a sértettet a nyakánál fogva a földre lökte; – a földön fekvő sértetthez még egy alkalommal visszalépett, hozzá lenyúlt, majd a kezében lévő nyakláncdarabbal futva távozott a helyszínről. [27] Az irányadó tényállás alapján nem kétséges, hogy a terhelt magatartásának célja a sértett nyakában lévő aranylánc eltulajdonítása volt. Kúria 3.Bfv.447/2022/10 6 [28] A terhelt tehát először a sértetthez lépett, megragadta a nyakában függő láncot, azt kitépte, majd a sértettet a nyakánál fogva a földre lökte, hozzá visszalépett és – az ekkor már a földön fekvő sértetthez – lenyúlt, majd a kezében lévő nyakláncdarabbal elfutott. [29] Az irányadó tényállásban nem szerepel az, hogy a terheltnek a lánc második darabját is sikerült volna elvennie. [30] Ellenkezőleg: a lánc későbbi javíttatásának tényéből következően (amelyet az elsőfokú ítélet indokolása rögzít) egyértelmű, hogy a terhelt csak a lánc egy darabját szerezte meg. Ennyiben a másodfokú ítélet érdemében helytálló indokolása helyesbítésre szorul. [31] Ekként az irányadó tényállás szerint a terhelt a cselekménysor első részében valóban dolog elleni erőszakkal megszerezte a lánc egy részét, azonban ezt követően cselekményével nem hagyott fel, miután nem az egész láncot szerezte meg, részéről egyértelmű szándékváltás történt, és ekkor a sértettet a nyakánál fogva a földre lökte, tehát vele szemben már erőszakot alkalmazott, és lépett vissza, majd nyúlt le a földön fekvő sértetthez. [32] A rablási erőszaknak (vagyis a vis absolutának) nincs objektív, abszolút mértéke, a sértett akarata megtörésére, illetve védekezése, ellenállása leküzdésére kell alkalmasnak lennie. [33] Rablási erőszak kapcsán elvárás az, hogy legalább általában véve alkalmas legyen a sértett ellenállásának leküzdésére. Jelen ügyben ez történt. [34] Az elkövetés idején 87 éves, mozgásában segítségre szoruló, nehezen járó sértettet a terhelt a nyakánál fogva a földre lökte. [35] Mindez pedig azt jelenti, hogy a terhelt által a dolog elvétele végett alkalmazott erőszak már nem csupán a dolog – a lánc – ellen irányult, hanem a sértett személye, testi épsége ellen közvetlenül, és nem a már elvett láncdarab megtartása, hanem a másik darabjának megszerzése érdekében. [36] Ez az, amiben a terhelt e cselekménye különbözik a többi, lopásként minsülő cselekményétől, ekként a másodfokú bíróság jogi érékelése helyes. [37] A cselekmény sértettje idős, mozgásában korlátozott, mindkét lábában protézissel rendelkező, a közlekedéséhez általában speciális járókeretet használó, ennélfogva a bűncselekmény elhárítására korlátozottan képes személy volt. [38] Következésképpen nem sértett törvényt a bíróság, amikor a terhelt büntetőjogi felelősségét rablás bűntettében [Btk. 365. §
(1)bekezdés a) pont,
(3)bekezdés g) pont] megállapította. Kúria 3.Bfv.447/2022/10 7 [39] A terhelt kifogásolta továbbá, hogy a bíróság az irányadó tényállást a sértett és a tanú vallomására alapította, illetve a kamerafelvétel tekintetében az alapeljárásban elutasított szakértői bizonyítás lefolytatását indítványozta. [40] A Be. 659. §
(1)bekezdése alapján felülvizsgálati eljárásban a bizonyítékok ismételt és eltérő értékelésének, valamint bizonyítás felvételének nincs helye, a felülvizsgálati indítvány elbírálásakor a jogerős ügydöntő határozatban megállapított tényállás az irányadó. [41] Ez azt jelenti, hogy felülvizsgálatban a tényállás megalapozottsága, a bizonyítékok mikénti mérlegelése nem vitatható. A jogkövetkeztetések – így a bűnösség vagy a jogi minősítés megállapításának – helyessége kizárólag az irányadó tényállás alapján vizsgálható. [42] Ezzel szemben a terhelt az indítványában a tényállás megalapozottságát vitatta, a bizonyítást, a bizonyítékok értékelését kifogásolta. [43] Erre azonban a felülvizsgálati eljárásban nincs törvényi lehetőség, az indítvány e részében törvényben kizárt. [44] Ekként a Kúria – miután nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a megtámadott határozatokat a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. IV. [45] A Kúria határozata elleni fellebbezést a Be. 6. §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [46] A Be. 652. §
(6)bekezdése szerint minden jogosult csak egy ízben nyújthat be felülvizsgálati indítványt, kivéve, ha az újabb felülvizsgálati indítvány benyújtása a Be. 649. §
(3)-
(5)bekezdésén alapul. A Be. 652. §
(7)bekezdése pedig úgy rendelkezik, hogy felülvizsgálati indítvány ugyanazon tartalommal csak egyszer nyújtható be. Az ugyanazon jogosult által ismételten előterjesztett, illetve az azonos tartalommal ismételten előterjesztett indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja [Be. 656. §
(4)bekezdés]. Budapest,
- január
- Dr. Bartkó Levente s.k. a tanács elnöke, Dr. Idzigné dr. Novák Marianna Csilla s.k. előadó bíró, Molnár Ferencné dr. s.k. bíró, Dr. Varga Eszter s.k. bíró, Dr. Hornyák Szabolcs János s.k. bíró Kúria 3.Bfv.447/2022/10 A kiadmány hiteléül: tisztviselő BÉ 8