A határozat elvi tartalma: Ha a hivatásos állomány szolgálati viszonyban álló tagja hosszabb időszakon át rendszeresen a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatot lát el, az többletfeladatnak minősül, amelynek ellentételezésére jogosult. Fővárosi Ítélőtábla Az ügy száma: 1.Kf.700.116/2025/
- A felperes: felperes (felperes címe) A felperes képviselője: Független Rendőr Szakszervezet (felperesi képviselő címe; eljáró kamarai jogtanácsos: dr. Oláh Tamás) Rendőr-főkapitányság1 (alperes címe) Az alperes: Az alperes képviselője: dr. Vattay Gergely kamarai jogtanácsos A per tárgya: közszolgálati jogviszonyból származó megbízási díjjal kapcsolatos közigazgatási jogvita elbírálása A fellebbezést benyújtó fél: alperes (
- sorszám alatt) A fellebbezéssel támadott határozat: Fővárosi Törvényszék 49.K.704.159/2024/
- számú ítélete Í t é l e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi az alperest, hogy 15 napon belül fizessen meg a felperesnek 25.000 (huszonötezer) forint másodfokú perköltséget. A fellebbezési illetéket az állam viseli. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás A fellebbezés alapjául szolgáló tényállás Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.116/2025/
- 2 [1] A felperes a
- szeptember
- napjától
- augusztus
- napjáig terjedő időszakban (a továbbiakban: perbeli időszak) az alperes kerületi1 Rendőrkapitánysága hivatásos állományában, körzeti megbízotti beosztásban teljesített szolgálatot. A beosztásába tartozó körzeti megbízotti feladatokon kívül rendszeresen látott el – ellentételezés nélkül – a működési körzetén kívül is járőri, járőrszolgálati és egyéb szolgálati (pl. akciókban részvételi, átkísérési, elővezetési, kisérőőri, rendezvénybiztosítási, csapatszolgálati, objektumőri) feladatokat. Szolgálati panaszát az alperes vezetője a perbeli időszak vonatkozásában egyrészt elévülés, másrészt megalapozatlanság miatt elutasította. A kereset és a védirat [2] A felperes keresetében – a perbeli időszak többletfeladat-ellátással érintett 36 hónapjára vonatkozóan – összesen 1.043.568 forint megbízási díj és annak
- március
- napjától számított késedelmi kamata megfizetésére kérte kötelezni az alperest. Pontosított keresetét elsődlegesen a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló
- évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.)
- §
(1)bekezdés
- c)pontjára, másodlagosan
- a)pontjára, továbbá
(2)-
(5)bekezdéseire, valamint a belügyminiszter irányítása alatt álló rendvédelmi feladatokat ellátó szerveknél a hivatásos szolgálati beosztásokról és a betöltésükhöz szükséges követelményekről szóló 30/
- (VI. 16.) BM rendeletre (a továbbiakban: 30/
- BMr.), illetve ágazati belső szabályozókra alapította. A megbízási díjként igényelt havi összeget – a kúriai joggyakorlatra rámutatva – a perbeli időszakra vonatkozó többletfeladat-ellátási tevékenysége kimutatása mellett a rendvédelmi illetményalap 75%-ában határozta meg. [3] Az alperes a védiratában – a követelést (az elévülést nem érintve) mindenekelőtt jogalapjában vitatva, összegszerűségében legfeljebb a rendvédelmi illetményalap 50%-áig terjedően elismerve – a kereset elutasítását kérte. A többlettevékenységi kimutatás tartalmát nem vitatta. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság a keresettel egyezően kötelezte az alperest 1.043.568 forint megbízási díj és annak késedelmi kamata megfizetésére. Ítéletét a Hszt.
- § 4., 24-25.,
- és
- pontjaira,
- §
(1)bekezdésére, 45. §
(1)bekezdésére, 71. §
(1)bekezdés c) pontjára,
(2)-
(6)bekezdéseire, a Rendőrség szervei illetékességi területének megállapításáról szóló 67/
- (XII. 28.) IRM rendelet (a továbbiakban: IRM rendelet)
- melléklet
- pontjára, a körzeti megbízotti szabályzatról szóló 26/
- (XII. 9.) ORFK utasítás (a továbbiakban: KMB Szabályzat) 2., 21., 24-25.,
- pontjaira, a Járőr- és Őrszolgálati Szabályzatról szóló 13/
- (III. 24.) ORFK utasítás (a továbbiakban: Járőrszabályzat) 4-5., 22-
- pontjaira alapította. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.116/2025/
- 3 Rögzítette a Hszt.
- §
(1),
(3)bekezdései és 163. §
(1)bekezdése felhívásával, hogy a felperes az igényét az elévülési időn belül érvényesítette, ezért annak megalapozottságát a teljes perbeli időszakra vonatkozóan vizsgálta – a KMB Szabályzat és a Hszt. releváns rendelkezéseinek változásaira tekintettel – elkülönítetten, a
- augusztus
- napját megelőző, az ezt követő és a
- február
- napjától kezdődő időszakokban. [5] Kifejtette, hogy a körzeti megbízott működési körzete a rendőrkapitányság területénél kisebb; ennek kitágításával a beosztás lényege veszne el. Ennélfogva a felperes munkaköri leírásában a munkavégzési hely (helység1területe) meghatározása jogszerűtlen, erre alapítottan a keresettel érvényesített igény nem utasítható el. Amennyiben a körzeti megbízott a működési körzetén kívül végez feladatot, az mindig a beosztástól eltérő feladatellátást jelent. A releváns bírói gyakorlatra is hivatkozva rögzítette, hogy a KMB Szabályzat részletesen tartalmazza a körzeti megbízott feladatait, míg a járőrökre a Járőrszabályzat vonatkozik. A körzeti megbízotti beosztás és a járőri beosztás még akkor is elkülönülnek egymástól, ha egyes részfeladatok tekintetében átfedés tapasztalható; a munkaköri leírás kiegészítésével a munkakör más beosztásba tartozó feladatokkal nem bővíthető. Amennyiben a körzeti megbízott a KMB Szabályzattól eltérően teljesít járőri (járőrvezetői) többletfeladatokat, az a beosztásától eltérő feladatellátást jelent, amely a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti megbízási díjra való jogosultságát megalapozza. Mivel a felperes a peresített időszak első részében (
- szeptember
- napjától
- augusztus
- napjáig) rendszeresen, tartósan – nem eseti jelleggel – havi szolgálatainak jelentős részében, 53%-ában látott el a szolgálati beosztásába nem tartozó feladatokat többletfeladatként (149 szolgálat alatt 64 alkalommal [esetenként más kerületekbe történő küldésekkel is] járőrszolgálatot, 15 alkalommal csapaterőben részvételt), ezért a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti megbízási díj iránti igénye alapos. [6] A
- augusztus
- napjával kezdődő időszakra nézve – az IRM rendeletre utalva – rögzítette, hogy a felperes szolgálati, illetve szolgálatteljesítési helye a perbeli időszakban a kerületi1 Rendőrkapitányság (és illetékességi területe) volt, ezért a beosztásához csak a szolgálati feladatainak a saját működési körzetében történő ellátása tartozott, vagyis azok a feladatkörök, amelyeket a saját rendőrkapitánysága állománytáblája szabályozott. Ekként a felperesnek a kerületi1 Rendőrkapitányság illetékességi területén kívül ellátott – a havi szolgálata 50%-át ekkor is elérő tevékenységei (havi minimum 2 járőrszolgálat és 15 csapaterős szolgálat) – a munkakörén kívül estek, így a megbízási díj iránti igénye a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja figyelembevételével erre az időszakra nézve is megalapozott. [7] A
- február
- napja utáni perbeli időszakot illetően a Hszt. módosítás jogalkotói indokolását vette alapul. A jelentős többletmunka megítélésénél figyelembe vette a többletfeladat-ellátás eseti jelleget meghaladó rendszerességét, amelyet az alperes által nem vitatott felperesi személyes előadás és a csatolt kimutatás alátámasztott. A felperes a többletfeladat-ellátás teljes ideje alatt a beosztásába nem tartozó feladatot végzett, a saját beosztásába tartozó feladatok ez idő alatt háttérbe szorultak. A járőrszolgálati és egyéb feladatok (csapaterő, átkísérés, közlekedési és más akcióban részvétel, rendezvénybiztosítás) ellátása során rendszeresen járt el az illetékességi területén kívül is. A teljes szolgálati napon más beosztásba tartozó – kiszámíthatatlan, széleskörű intézkedési lehetőséggel és nagy adminisztratív teherrel járó – feladatok számára ismeretlen területen, helyismeret hiányában történő ellátásának, továbbá a KMB Szabályzat
- pontja alapján nem is végezhető (átkísérési, objektumőri) feladatok ellátásának ténye önmagában alátámasztja a többletmunka jelleget. A más beosztásba tartozó feladat ellátásával a felperest azért bízták meg, mivel az ahhoz szükséges többlettudással a munkáltató megítélése szerint rendelkezett. A fent írtak miatt az elsőfokú bíróság az ezen időszakra előterjesztett felperesi igényt is alaposnak találta Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.116/2025/
- 4 a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja értelmében. [8] A kereset összegszerűségével kapcsolatban a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos szolgálati viszonyban álló tagjai illetményének és egyéb juttatásainak megállapításáról, valamint a folyósítás szabályairól szóló 33/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 33/2015. BMr.) 10. §
(2)bekezdése, a belügyminiszter irányítása alá tartozó rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományát érintő személyügyi igazgatás rendjéről szóló 31/2015. (VI. 16.) BM rendelet (a továbbiakban: 31/2015. BMr.) 35. §
(6)bekezdése, a Hszt. 71. §
(4)-
(6)bekezdései, továbbá a kialakult bírói gyakorlat alapján az illetményalap 75%-ában meghatározott mértékű igényt nem találta eltúlzottnak, figyelemmel a beosztáshoz nem tartozó feladatok mennyiségére és típusára, valamint arra, hogy a felperes a beosztásához tartozó feladatai mellett több más beosztáshoz tartozó feladatot is ellátott. A 30 napot meghaladó teljesítés feltétele is megvalósult, hiszen a perbeli időszakban rendszeresen és visszatérően történt a beosztástól eltérő foglalkoztatás. A fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem [9] Az alperes a fellebbezésében elsődlegesen az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan az ítélet megváltoztatásával a kereset elutasítását, harmadlagosan a megváltoztatás útján a megbízási díj 734.350 forinttal történő leszállítását kérte. Megsértett jogszabályként a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 78. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó, a polgári perrendtartásról szóló
- évi CXXX. törvény (továbbiakban: Pp.)
- §-át, a Hszt.
- §
(1)bekezdését, 71. §
(1)bekezdés c) pontját, továbbá
(3)és
(5)-
(6)bekezdéseit, a KMB Szabályzatot és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv tevékenység-irányítási központjai, egyes rendőri szervek ügyeletei, valamint a segélyhívásokat fogadó központok egységes működéséről szóló 57/
- (XII. 21.) ORFK utasítást (a továbbiakban: TIK utasítás) jelölte meg. [10] Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság a tényállást csak részben derítette fel, a felperes személyes meghallgatásán kívül egyéb bizonyítást nem folytatott le, így nem került abba a helyzetbe, hogy a megbízási díj összege meghatározásához vizsgálni tudja a többletfeladat-ellátás mértékét, és megítélhesse a Hszt. módosított
- §
(3)bekezdésében foglalt feltételek fennállását. Állította, az elsőfokú bíróság nem tett különbséget a
- február elejétől
- augusztus végéig tartó időszak és a megelőző időszakok többletfeladatellátásának mértéke között, azaz a Hszt.
- §
(3)bekezdése szerinti törvényi feltétel (jelentős többletmunka) érvényesülését – az ügy érdemére kiható módon – nem értékelte. [11] A másodlagos fellebbezési kérelmével összefüggésben szintén hivatkozott a tényállás részbeni felderítettségére és az irányadó jogszabályok nem megfelelő alkalmazására, valamint az ebből levont téves jogi következtetésekre. Rámutatott, hogy a felperes munkaköri leírása szerint a szolgálatteljesítési helye helység1területe volt, és a TIK utasítás 46/A. pontja alapján a TIK alárendeltsége alatt látott el szolgálatot, amikor közterületi szolgálatra vezényelték; e norma nem tesz különbséget a közterületi állomány tagjai között a szolgálati beosztásuk alapján. Megállapítható, hogy a felperes helység1 területén, a munkavégzés természetéből adódóan változó helyszíneken végezte a beosztása szerinti munkáját. A járőri, csapaterős és rendezvénybiztosítási feladatai tehát – a KMB Szabályzat
- pont e) alpontja, Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.116/2025/
- 5
- és
- pontjai alapján – a körzeti megbízotti feladatkörébe tartozó közterületi feladatok és nem többletfeladatok voltak. Hangsúlyozta, hogy jogi norma, helység1 Rendőrkapitányának a TIK működéséről, továbbá egyes ügyeleti tevékenységek szabályairól szóló 7/
- (III. 03.) Intézkedése (a továbbiakban: Intézkedés) írta elő, hogy a felperes szükség esetén helység1 kerület1 kerületében kijelölt működési körzetén kívül lásson el feladatokat. Az elsőfokú bíróság e körben azt a tényt sem vette figyelembe kellő súllyal, hogy a felperes nem az eredeti beosztása szerinti tevékenységek végrehajtása helyett, hanem azok mellett végezte a többletfeladatait. [12] A harmadlagos fellebbezési kérelme kapcsán azt emelte ki, hogy a felperes munkavégzésében
- február
- napját követően – annak mennyiségét, minőségét illetően – változás nem történt, a jelentős többletmunka mint törvényi feltétel hiányzik, ezért ezen időszakra nézve a követelés jogalapja nem áll fenn. Az e hónapokra eső összeggel indokolt tehát a marasztalási összeg leszállítása. [13] A felperes fellebbezési ellenkérelme az elsőfokú ítélet helybenhagyására irányult. Megalapozatlannak tartotta az elsődleges fellebbezési kérelmet, hiszen személyes meghallgatása, a benyújtott okiratok és a peres felek nyilatkozatai alapján a tényállás teljes körűen megállapítható volt, további bizonyításra nem volt szükség. A következetes bírói gyakorlatra hivatkozva kiemelte, a munkáltatónak az a joga, hogy őt a körzeti megbízotti beosztásához nem tartozó feladatok mellett más feladatok elvégzésére utasíthatja, nem sértheti a kinevezése szerinti beosztását. A körzeti megbízotti és a járőri beosztások különbözőek; a KMB Szabályzat szerint a körzeti megbízott járőrvezetőként láthat el közterületi szolgálatot, főszabályként a működési körzetében. A 30/
- BMr., illetve az eltérő munkaköri feladatokat rögzítő belső szabályozók alapján határozható meg, hogy az egyes beosztásokhoz milyen munkaköri feladatok társulhatnak. A jelentős többletfeladat a
- február
- napját követő időszakban is igazolt. Az elsőfokú bíróság a Hszt.
- §
(6)bekezdését helyesen alkalmazta, amikor a 30 napos időhatárt az eltérő feladat ellátásának szükséges időtartama alapján vizsgálta. Az alperesi állítással szemben a jogszabályok és a normatív utasítások változása mentén az egyes perbeli részidőszakok vizsgálata elkülönítetten történt. A rendőrkapitányság illetékességi területén kívül végzett feladatok nem tartoztak az eredeti kinevezése szerinti beosztásához, amelyre az elsőfokú bíróság helytállóan következtetett. A többletfeladatok mértékének emelkedése nem jogszabályi követelmény, vagyis nem szükségszerű, hogy 2023. február 1. napját követően az egyébként is jelentős munkateher további növekedést mutasson. A Fővárosi Ítélőtábla döntése és annak jogi indokai [14] A fellebbezés – az alábbiak szerint – nem alapos. [15] Az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp. 108. §
(1)bekezdése alapján a fellebbezés és a fellebbezési ellenkérelem keretei között bírálta felül. A másodfokú eljárás terjedelme vizsgálatakor figyelembe vette, hogy az alperes a marasztalási összeg mértékére vonatkozó bírói mérlegelést nem támadta, eljárásjogi felvetések mellett elsősorban az ítélet – jogalapra vonatkozó – anyagi jogi álláspontjának felülvizsgálatát kérte; hivatkozott továbbá a Hszt. 45. §
(1)bekezdése és 71. §
(5)-
(6)bekezdései megsértésére, azonban ezekkel összefüggően a jogszabálysértésre való hivatkozása indokait nem adta elő, ezért – a Kp. 99. § Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.116/2025/4. 6
(1)bekezdésére, 100. §
(2)bekezdés b) pontjára és 104. §
(1)bekezdésére figyelemmel – az ítélőtábla ebben a körben nem vizsgálódhatott, mivel a fellebbezésnek nem voltak olyan érvei, amelyeket összevethetett volna az ítéleti indokolással. Az ORFK utasítás szolgálati viszonyra vonatkozó szabály (Hszt.
- §
- pont), de nem jogszabály; a KMB Szabályzat, a TIK utasítás és az Intézkedés egyes rendelkezéseire, azok helytelen értelmezésére történő hivatkozás ezért önmagában fellebbezésre nem adott alapot [Kp.
- §
(1)bekezdés], így a másodfokú bíróság e szabályozók fellebbezésben felhívott részletszabályaival kapcsolatos álláspontját csak az eldöntendő jogkérdés – a kereseti igény jogalapjának fennállása – megítéléséhez szükséges mértékben ismertette. Ekként a fellebbezés és az ellenkérelem keretei között eljárva megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a helyesen felhívott jogszabályi rendelkezések megfelelő alkalmazásával, az irányadó bírói gyakorlatra tekintettel megalapozottan és jogszerűen kötelezte az alperest megbízási díj fizetésére. Döntésének helytálló indokaival az ítélőtábla – azok megismétlése nélkül – egyetértett, a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel pedig az alábbiakra mutat rá. [16] Az alperes a fellebbezésében – az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését megalapozó körülményként – hivatkozott a tényállás részleges feltárására, a bizonyítási eljárás hiányos lefolytatására, e körben jogszabálysértésként a Kp. 78. §
(1)bekezdése folytán alkalmazandó Pp.
- §-át megjelölve. A Pp.
- §-a azonban a bizonyítás eszközeit és azok bizonyításra való alkalmasságát rögzítő polgári perrendi szabály, amely nem hozható értékelhető összefüggésbe a tényállás esetleges – az alperes által állított, de egyébként nem részletezett – megalapozatlanságával. [17] Az alperes iratellenes hivatkozásával szemben a törvényszék nem csupán a felperes személyes meghallgatásán elhangzottakra – amelyeket az alperes egyébiránt nem vitatott –, hanem a perben beszerzett egyéb okirati bizonyítékokra, a felek nyilatkozataira is alapította döntését [ld. elsőfokú ítélet [41] bekezdése]. A megbízási díj szempontjából releváns tényállást a bizonyítékok okszerű mérlegelésével feltárta, és annak alapulvételével helytálló jogi következtetést vont le akkor, amikor a felperes által ellátott feladatokat a Hszt.
- §-a szerinti többletfeladatként minősítette. Iratellenesség, a bizonyítékok kirívóan okszerűtlen, a logika szabályaival ellentétes értékelése nem volt megállapítható, és – amiként azt a felperes a fellebbezési ellenkérelmében maga is észrevételezte – további bizonyítási eljárás lefolytatására sem volt szükség. Az pedig nem az eljárási szabályszegések vizsgálatára tartozó kérdés, hogy a felperesi feladatellátás értékelhető-e a megbízási díjat megalapozó – a
- február
- napjával kezdődő időszak tekintetében jelentős többletmunkát megvalósító – többletfeladatként, ezért az alperes a tényállás helytállóságát alaptalanul vitatta. Az elsőfokú bíróság a Kp.
- §
(1)bekezdése szerint irányadó Pp.
- §-ához kapcsolódóan jogszabálysértést nem követett el, az elsőfokú ítélet érdemi felülbírálatának eljárásjogi akadálya nem volt. [18] A Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontjának értelmezése során kialakult töretlen bírói gyakorlat szerint (Kúria Mfv.I.10.751/2016/4., Mfv.II.10.516/2017/4., Kf.VII.39.247/2020/4., Kf.VII.39.389/2021/4., Kf.VII.39.523/2021/4., Kf.III.45.090/2021/4.) a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható a szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával, többletfeladatként. Kiemeli a másodfokú bíróság, hogy a munkáltatónak az a joga, miszerint a hivatásos állomány tagját a beosztásához tartozó Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.116/2025/
- 7 feladatok mellett más feladatok elvégzésére is utasíthatja, nem sértheti az utasítás teljesítése esetén az érintett díjazásra való jogosultságát. [19] Alaptalannak találta az ítélőtábla az alperesnek azt a fellebbezési érvelését, hogy a járőri feladat a körzeti megbízotti szolgálati beosztáshoz tartozik. A Kúria hasonló ügyekben hozott ítéleteiben (Kf.VII.39.549/2021/4., Kf.VII.40.550/2021/4., Kf.VII.40.556/2021/4., Kf.VII.45.018/2021/4., Kf.III.45.083/2021/4.) úgy foglalt állást, hogy a körzeti megbízotti és a járőr beosztás egymástól különbözőek. Több határozatában rámutatott arra is, hogy amennyiben a körzeti megbízott hosszabb időszakon át a beosztásához nem tartozó feladatkört lát el, a járőrfeladatokat rendszeresen végzi, az többletszolgálatnak minősül, és annak ellentételezésére jogosult (Kf.VII.45.176/2021/4., Kf.VII.45.184/2021/4.). [20] A felperes által végzett járőri, járőrszolgálati és egyéb, a munkáltató egyoldalú utasítása alapján végzett feladatok tehát nem tartoztak a kinevezése szerinti beosztásához. Az elsőfokú bíróság a csatolt és az alperes által nem vitatott felperesi kimutatás alapján helyesen következtetett a többletfeladat ellátására. A KMB Szabályzat
- augusztus
- napjáig hatályos
- pontja alapján a körzeti megbízott járőrvezetőként közterületi szolgálat végrehajtására járőrrel közösen osztható be, de az alperes nem bizonyította, hogy a felperes beosztása a KMB Szabályzat rendelkezései szerint valósult meg. Azt sem támasztotta alá, hogy a felperes működési körzetén kívül ellátott járőri és egyéb többletfeladatai miként feleltek meg a KMB Szabályzat – különösen
- és
- pontjaiban foglalt – rendelkezéseinek. A közrendvédelmi szakterületért felelős vezető köteles a közös közterületi szolgálatot úgy szervezni, hogy a feladatellátás – a KMB Szabályzat 21-
- pontjaiban meghatározottak kivételével – a körzeti megbízott működési körzetében történjen. Az elsőfokú bíróság ítéletében helytállóan rögzítette, hogy a felperes a járőrszolgálati és egyéb feladatokat a körzeti megbízott működési körzetén kívül nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen végezte. Az a körülmény, hogy a felperes működési körzetéből jogszerűen elvonható volt, nem jelenti egyben azt, hogy a beosztásához nem tartozó többletfeladatok ellátásáért megbízási díjra nem jogosult. [21] Ami a munkaköri leírásban írt munkavégzési helyet illeti, amely szerint a felperes szolgálatteljesítésének a helye helység1 területe, a másodfokú bíróság maradéktalanul egyetértett az elsőfokú bíróság ítéletében részletesen kifejtett állásponttal. A Hszt. vonatkozó rendelkezéseiből (
- § 4., 24., 25., 28.,
- pont) és az IRM rendelet
- számú mellékletének
- pontjában foglaltakból megállapítható, hogy a felperes szolgálati helye a perbeli időszakban helység1 kerület1 kerülete volt. A munkáltató által készített kinevezési okirat, valamint a munkáltató belső szabályzatai, utasításai, intézkedései ezt a szabályt nem írhatják át, ezzel nem lehetnek ellentétesek. [22] Ugyanez vonatkozik a KMB Szabályzat
- augusztus
- napjától hatályos rendelkezéseire is. Az Országos Rendőr-főkapitányság (a továbbiakban: ORFK) mint központi államigazgatási szerv [a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló
- évi XLIII. törvény
- §
(2)bekezdés d) pontja] vezetője a jogalkotásról szóló
- évi Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.116/2025/
- 8 CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.)
- §
(4)bekezdés c) pontjában szabályozott jogkörénél fogva normatív utasításban szabályozhatja a vezetése, irányítása vagy a felügyelete alá tartozó szervek szervezetét és működését, valamint tevékenységét, így – a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 6. §
(1)bekezdés
- b)pontja szerint is – normatív utasításban határozhatja meg a körzeti megbízottak feladatellátását, tevékenységi körét, azaz egyes munkaköri feladatait. A KMB Szabályzat 2022. augusztus 11. napjáig hatályos rendelkezései a 30/2015. BMr. 2. mellékletével konform módon rögzítették, hogy a körzeti megbízott mely sajátos körülmények mellett, milyen illetékességi területen láthat el járőri, járőrszolgálati feladatokat. E szabályozás nem tekintette a munkakör részének egy másik munkakör feladatainak – akár átmeneti, akár tartós – ellátását, csak részfeladatok ellátásáról rendelkezett. Ezzel szemben az ORFK vezetője a KMB Szabályzat 2022. augusztus 12. napjától hatályos módosításával, annak 2. pont b)-
- c)alpontjai és 44. pontja értelmében – a 25. pontban tett kivétellel – arra utasította az alárendelt szerveket, hogy a rendőrkapitányság teljes illetékességi területén tekintsék a körzeti megbízotti munkakör részének a Járőrszabályzat szerinti feladatok ellátását, tehát a 30/2015. BMr. 1. §
- a)pontjába és a 2. melléklet 3. pontjába ütközően a körzeti megbízotti beosztás részének tekintette a járőri beosztás feladatainak ellátását, a két beosztás munkaköri feladatai közötti minimális megkülönböztetést csupán a KMB szabályzat 2. pont
- a)alpontja és a 25. pontja szerinti feladatok jelentették. [23] A Jat. 23. §-ában foglalt közjogi szervezetszabályozó eszköz azonban a Jat. 24. §
(1)bekezdése alapján jogszabállyal, így a 30/
- BMr.-el nem állhat ellentétben. Amennyiben a bíróság a KMB Szabályzatnak, a TIK utasításnak vagy az Intézkedésnek olyan értelmezést tulajdonítana, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalja a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát, sérülnének a 30/
- BMr. szolgálati beosztásra vonatkozó szabályai, ezzel együtt a Hszt.-nek a besorolásra (114-
- §), valamint az illetmény meghatározására (154-
- §) kialakított kógens rendelkezései, amelyek a szolgálati beosztáshoz kötöttek. Mindennek tükrében – a Hszt. és a 30/
- BMr. szabályainak sérelme nélkül – nem lehet olyan értelmezésre jutni, hogy a körzeti megbízotti beosztás magában foglalná a járőri beosztás majdnem valamennyi feladatát. [24] A fentiek szerint az elsőfokú bíróság helyesen állapította meg azt, hogy a felperes által rendszeresen végzett járőrszolgálat és egyéb feladatok ellátása a Hszt.
- §
(1)bekezdés c) pontja szerinti többletfeladatként értékelhető, amely a Hszt. 71. §
(5)bekezdése alapján megbízási díjra jogosít. [25] A Kúria gyakorlata (Kfv.VII.37.642/2020/5., Kf.VII.39.525/2021/3., Kf.45.033/2022/6.) következetes abban is, hogy a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkör többletfeladatkénti minősítése a szolgálatellátás egésze vonatkozásában értelmezhető. A felperes ellátott olyan mennyiségű, a körzeti megbízotti beosztáshoz nem tartozó feladatot, amely a megbízási díjra való jogosultságát megalapozza. A csatolt kimutatás és a felperes nyilatkozata részletes adatokat tartalmaz a perbeli időszakban általa elvégzett tevékenységekről, és kellőképpen részletes az ellátott tevékenységi csoportok tekintetében ahhoz, hogy abból következtetni lehessen az ellátott feladatok mibenlétére. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.116/2025/4. 9 [26] A feladatok különbözősége és egymáshoz viszonyított aránya önmagában igazolja a tevékenység többletét és annak jelentős voltát. Az is egyértelműen megállapítható, hogy a felperes nem eseti jelleggel, hanem rendszeresen, lényegében minden hónapban – a szolgálatainak 50%-át elérő vagy azt meghaladó mértékben – végzett többlettevékenységet. A többletfeladatok e gyakorisága a többletfeladatok jelentős mértékét alátámasztja. Erre tekintettel a Hszt. 71. §
(3)bekezdésének az alperes által felhívott
- február
- napjával történt módosítása a kereset jogalapját a
- február -
- augusztus közötti időszakra nézve sem dönti meg, vagyis az elsőfokú bíróság jogszerűen határozott a kereseti kérelem alaposságáról a Hszt. módosításával érintett időszakra nézve is. Emellett téves az alperes érvelése a módosítás értelmezését illetően, mert nem a
- február
- előtt végzett tevékenység mennyiségét kell viszonyítani a módosítás utáni tevékenység mennyiségéhez, hanem az eredeti munkakörbe, vagyis a szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatok mennyiségét az abba sorolható feladatok mennyiségéhez. Ez pedig kétségkívül jelentős a felperes esetében mind a Hszt. módosítása előtti, mind az az utáni időszakot tekintve. [27] Mindezekre figyelemmel a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét a Kp.
- §
(1)bekezdése alkalmazásával helybenhagyta. [28] A másodfokú bíróság a Kp. 99. §
(3)bekezdése értelmében a 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes alperest a felperes másodfokú eljárásban felmerült perköltségének megfizetésére, annak mértékét a Pp. 81. §
(1)-
(2)bekezdéseire, 82. §
(3)bekezdésére, valamint a fellebbezés mint másodfokú eljárást megindító beadvány benyújtási időpontjához igazodóan – a felperes által megjelölt, a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 4. §
(1)bekezdése és 3. §
(2),
(5)-
(6)bekezdései helyett – a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi és kamarai jogtanácsosi költségről szóló 17/2024. (XII. 9.) IM rendelet 2. §
(3)bekezdés a) pontjára és 3. §
(1)bekezdés a) pontjára figyelemmel a felszámított összeggel egyezően állapította meg, annak a 3. §
(2)bekezdésben foglalt minimális munkadíjhoz igazítására – az összegszerű felszámítást meghaladó mértékben – nem volt lehetőség. [29] Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 39. §
(1)bekezdésében és 46. §
(1)bekezdésében meghatározott fellebbezési illeték (83.485 forint) az alperes Itv. 5. §
(1)bekezdés c) pontjában biztosított teljes személyes illetékmentessége folytán a Kp. 99. §
(3)bekezdése értelmében a 35. §
(1)bekezdése szerint alkalmazandó Pp. 96. §
(1)bekezdés b) pontja, 102. §
(1)és
(6)bekezdései alapján az állam terhén marad. [30] A másodfokú bíróság a fellebbezést a Kp. 99. §
(3)bekezdése szerint alkalmazandó Kp. 77. §
(1)bekezdése alapján tárgyaláson kívül bírálta el. Fővárosi Ítélőtábla 1.Kf.700.116/2025/
- [31] 10 Az ítélet elleni fellebbezés lehetőségét a Kp.
- §
(1)bekezdése zárja ki. Záró rész Budapest,
- március
- dr. Antal Regina s.k. dr. Koós Szabolcs s.k. dr. Józsa Ágnes s.k. a tanács elnöke, előadó bíró bíró