← Magyarország

Gf.40231/2021/7 – Fővárosi Ítélőtábla

A határozat elvi tartalma: Végelszámolás alatt lévő szövetkezet átalakulása kizárt, a szövetkezet végelszámolását befejező határozat átalakulást színlelő volta nem értelmezhető, színleltség miatti semmissége nem állapítható meg. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.231/2021/

  1. A Fővárosi Ítélőtábla a dr. Rostás Imre László ügyvéd (Cím5) által képviselt Felperes1 (Cím2) I. rendű és Felperes2 (Cím2) II. rendű felperesnek a dr. Király Olivér ügyvéd (Cím6) által képviselt Alperes1 (Cím1) alperes ellen közgyűlési határozat felülvizsgálata iránt indult perében a Budapest Környéki Törvényszék
  2. június
  3. napján kelt 2.G.40.006/2021/
  4. számú ítélete ellen a felperesek részéről benyújtott fellebbezés folytán – tárgyaláson kívül – meghozta a következő í t é l e t e t: A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyja. Kötelezi a felpereseket, hogy 15 napon belül személyenként fizessenek meg az alperesnek 5.000 (ötezer) forint másodfokú perköltséget. Az ítélet ellen fellebbezésnek nincs helye. Indokolás [1] Az elsőfokú bíróság által megállapított, a fellebbezés elbírálása szempontjából irányadó tényállás lényege szerint a felperesek az alperesi szövetkezet tagjai. Az alperes jogutód nélküli megszűnését határozta el
  5. május 5-én, ez a végelszámolás kezdő időpontja, ennek közzétételére
  6. május 24-én került sor. A
  7. május 5-i közgyűlési határozat, illetve a változásbejegyző végzés hatályon kívül helyezésére nem került sor. [2] Az alperes
  8. október 16-án közgyűlést tartott. személy ismertette a
  9. február 29-i zárómérleg adatait, a zárójelentést, az adóbevallást, tájékoztatást adott arról, hogy valamennyi hitelező kielégítése megtörtént, a „társaság” minden köztartozását teljesítette. Ismertette a kinnlevőségek kezelése körében a helység1
  10. január
  11. napján a Alperes1 és a cég1 között megkötött megállapodást, engedményezési szerződést és annak mellékletét. Ezt követően a közgyűlés a 2/2020.10.
  12. számú határozattal az ismertetett adóbevallást, zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot elfogadta. Kimondta a alperesi jogelőd megszűnését, a végelszámolót felmentette, megbízta azzal, hogy a társaság Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.231/2021/7 2 cégjegyzékből való törlése érdekében eljárjon, valamint a cég megszűnéséből eredő egyéb szükséges intézkedéseket megtegye. Tudomásul vette, hogy az ezzel kapcsolatos igazolt költségek a felosztható társasági vagyont és így betétarányosan a tagokat megillető vagyont is csökkenti. [3] Felperesek keresetükben az alperes 2/2020.10.
  13. számú közgyűlési határozata hatályon kívül helyezését, valamint az alperes perköltség megfizetésére kötelezését kérték. Utaltak a
  14. évi V. törvény (Ptk.) 3:
  15. §-ára, 3:
  16. §-ára, illetve a 3:
  17. §-ára. Hivatkoztak továbbá a Ptk. 6:
  18. §

(2)bekezdésére, arra, a taggyűlési határozat színlelt, a végelszámolás törvénysértően került lefolytatásra, valójában az átalakulás tényállása valósult meg, azt végelszámolással álcázták. A végelszámolás színlelése semmis, vagyonkimentés történt, alperesi szövetkezet vagyonát a cég1-be, mint jogutód kft.-be mentették az átalakulás jogi garanciáit kikerülve. A végelszámolás lefolytatása törvénysértő volt, aggályosak a végelszámolás bejegyzésének körülményei is. Nem tartották be az elleplezett átalakulásra vonatkozó szabályokat, ezért a határozat hatályon kívül helyezése indokolt. A Ptk. 3:39.-3:
  1. § rendelkezéseit nem tartották be. Alperesi szövetkezet
  2. november 4-én kelt kölcsönszerződéssel kölcsönadott 200.000.000 forintot 1 %-os ügyleti kamat mellett a cég2
  3. április 7-ig tartó határozott időre. A kölcsönszerződésből eredően alperesi szövetkezetet megillető követelés biztosítására jelzálogjogot is bejegyeztek a kölcsönvevő ingatlanaira. Ugyanakkor a végelszámolás alatt a jelzálogjogok törlésre kerültek. A jelzáloggal biztosított kölcsöntartozásból eredő követelés volt a végelszámolás alá került alperes szinte egyetlen olyan vagyoneleme, melyből a szövetkezeti tagok a végelszámolás rendjén történő vagyonfelosztás során részesedést remélhettek. A felperesek
  4. április 18-án felszólították a végelszámolót, hogy az adóssal szemben járjon el. Nincs arról felpereseknek tudomásuk, hogy tett-e bármilyen intézkedést. A
  5. október 16-i közgyűlésen, a jegyzőkönyv szerint alperes és a cég1 közti megállapodás ismertetése történt meg, valójában a dokumentumokat részletesen nem ismertették, nem tűnt ki, hogy hány szövetkezeti tag alapított egy kft.-t, és a végelszámoló erre a kft.-re engedményezte a kölcsönszerződésből eredő követelést. Ennek eredményeképpen alperesi szövetkezetnek nem maradt vagyona. A jegyzőkönyvben nem rögzített szóbeli nyilatkozat szerint a 200 milliós követelést kimentették a jogutód kft.-be. Azok a tagok, akik nem léptek be a jogutód kft.-be, valamilyen formában majd hozzájutnak a részesedésükhöz, amit még ki kell munkálni. Garanciákkal ezt nem tudták biztosítani a kft.-be be nem lépett tagok számára, a ténylegesen megvalósult folyamatra az lenne a törvényes megoldás, ha az alperesi szövetkezet átalakult volna. A felperesek hivatkoztak arra, hogy a határozat a szövetkezet alapszabályába is ütközik, így a II. fejezet
  6. pont
  7. alpontjába, a II. fejezet
  8. pont
  9. alpont ötödik fordulatába, 10.
  10. alpontjába, III. fejezet 1.2.o. alpontjába. Felhívták továbbá a felperesek a Ctv.
  11. §,
  12. §-ait a végelszámolásra vonatkozóan. Hivatkoztak bizonyítási szükséghelyzetre is, előadták, a közgyűlésen magnófelvétel készült, ennek csatolására kérték felhívni az alperest. I. rendű felperes személyesen azt adta elő, a tagok mindvégig a vagyon felosztását várták, majd a közgyűlésen kiderült, hogy a kft.-hez fogják átjátszani a vagyont. [4] Alperes a kereset elutasítását, felperesek perköltségben marasztalását kérte. Vitatta, hogy az alperesi határozat a Ptk. 3:39.-3:
  13. §-aiba ütközne, a támadott határozatra ezen jogszabályhelyek nem vonatkoznak. Alperes sosem volt átalakulási eljárás alanya, szándéka nem volt az átalakulás, erre a határozat és napirendi pont sem utal. A végelszámolás elhatározására
  14. május 5-én került sor. Ennek bejegyzése megtörtént, a felperes jelen volt Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.231/2021/7 3 a végelszámolást elhatározó közgyűlésen, tudomása volt az azon történtekről. Közel három évig nem jutott eszébe az a fikció, hogy a szövetkezet végelszámolást színlelt. A végelszámolás szabályosan folyt, a határozat megtámadására nem került sor. A perbeli határozat nem ütközik az alapszabály felperes által idézett pontjaiba sem, a végelszámolás kezdetének cégbírósági bejegyzése folytán a „Cstv.” rendelkezéseit kell az alperes vagyoni viszonyaira alkalmazni. A végelszámolás a „Cstv.” szabályai szerint folyt, alperes a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően hozta meg a vagyonfelosztásra, a zárójelentésre vonatkozó határozatokat. A vagyonfelosztásról a szövetkezeti tagok felé azért nem rendelkezett, mert vagyon nem maradt. A per tárgya közgyűlési határozat hatályon kívül helyezése, melyet alperes a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően hozott meg. Nem lehet az színlelt. A végelszámolás jogszerűen véget ért. [5] Az elsőfokú bíróság a
  15. június 25-én kelt 2.G.40.006/2021/
  16. számú ítéletével a keresetet elutasította. Kötelezte a felpereseket, hogy külön-külön fizessenek meg az alperesnek 9.000-9.000 forint perköltséget. Az elsőfokú bíróság a 2/2020.10.
  17. számú közgyűlési határozat végrehajtásának felfüggesztését megszüntette. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 3:
  18. §, 3:
  19. §-a felhívása után megállapította, a felperesek a szövetkezet tagjaként jogosultak voltak a perindításra és a keresetlevelet a törvényi határidőben nyújtották be. A felperesek a határozat színleltségére hivatkoztak. Az elsőfokú bíróság a Ptk. 6:
  20. §
(2)bekezdése, illetve eseti döntés felhívása után rögzítette, a cég határozata esetén nem merülhet fel annak Ptk. szerinti semmissége, mindaddig érvényesnek kell tekinteni, amíg peres eljárásban a bíróság jogerős ítéletében hatályon kívül nem helyezi, vagy a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás keretében meg nem semmisíti. A Ptk. 6:
  1. §, valamint a Ptk. 3:
  2. §, 3:
  3. §-ai felhívásával rögzítette, a jogi személy határozatainak hatályon kívül helyezésére peres eljárásban kerülhet sor, ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik. A szabályozás a jogi személy jognyilatkozatának, határozatának jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütköző voltához nem a semmisség, hanem a hatályon kívül helyezés jogkövetkezményét fűzi. Ezek alapján a felperesek semmisségre vonatkozó hivatkozása nem vizsgálható. Utalt az elsőfokú bíróság a végelszámolással kapcsolatban a Ptk. 3:
  4. §, illetve a Ctv.
  5. §,
  6. §-aira. A Ctv.
  7. §
(1)bekezdése ismertetése után rögzítve, felperesek sem vitatták és a csatolt iratokból is kitűnik, hogy alperes jogutód nélküli megszűnését
  1. május 5-én határozták el, sem a társasági határozat, sem a végelszámolást bejegyző végzés hatályon kívül helyezésére nem került sor. A végelszámolással történő megszűnés kapcsán felperesekben nem merült fel, hogy az színlelt lenne. Utalva a Ptk. 3:
  2. § és 3:
  3. §-aira rögzítette, alperes nem hozott az átalakulásról döntést, a felperesek ténylegesen a végelszámolás törvénysértő lefolytatását kifogásolták, maga az I. rendű felperes hivatkozott arra, a fő kérdés, hogy hol van a vagyon. Utalva a Ctv.
  4. §
(1)bekezdésére rámutatott, a végelszámoló eljárása törvényszerűségét, a szerződések vizsgálatát, alperes vagyonának sorsát nem a jelen perben kell vizsgálni, a végelszámolás során lehetett volna ezzel kapcsolatban kifogással élni. Kívül esik a végelszámolás és az új szövetkezet alapítása is a jelen per keretein. A felperesek hivatkoztak a határozat létesítő okiratba ütközésére is, ezzel kapcsolatban a Ctv.
  1. § és
  2. §-ai, kiemelten a
  3. § ismertetése után az elsőfokú bíróság rögzítette, a jogi szabályozásnak alperes által hozott határozat megfelelt, a felperesek által felvetett jogszabálysértések nem állnak fenn. A közgyűlés által elfogadott dokumentumoknak, és nem a határozatnak kell rendelkezést tartalmaznia a felperesek által felvetettek tekintetében, így a határozat alapszabályba ütközése nem áll fenn. Így a Ptk. 3:
  4. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.231/2021/7 4 § alkalmazásával az elsőfokú bíróság a keresetet elutasította és mellőzte a további bizonyítást, mint szükségtelent. A Pp.
  5. § és
  6. §-ai alapján rendelkezett a perköltség viselésről. [6] Az ítélet ellen a felperesek nyújtottak be fellebbezést. Fellebbezésükben elsődlegesen a Pp.
  7. §
(3)bekezdése alapján az ítélet megváltoztatását, a 2/2020.10.
  1. számú közgyűlési határozat hatályon kívül helyezését, alperesek perköltségben marasztalását kérték. Másodlagosan az elsőfokú bíróság ítéletének a Pp.
  2. §-a alapján történő hatályon kívül helyezését és az elsőfokú bíróság utasítását kérték új eljárásra és új határozat hozatalára. Előadták, a kereset szerint az alperes jogutód nélküli megszűnését kimondó 2/2020.10.
  3. számú határozat törvénysértő, mert a jogutód nélküli megszűnésre irányuló végelszámolásnak álcázott eljárás során alperesi szövetkezet nem a jogutódlás nélküli megszűnést eredményező végelszámolást valósított meg, hanem valójában kft.-vé való átalakulást a Ptk. 3:39.-3:
  4. §-ai kijátszásával. A felperesi álláspont szerint ezt a tényállást bizonyítja a közgyűlésen készült hangfelvétel, a való tényeket azonban nem rögzítették az írásbeli jegyzőkönyvben. Az elsőfokú bíróságnak ugyanakkor az volt az álláspontja, hogy a felperesek ezt az igényüket nem a 2/2020.10.
  5. számú határozat perbeli megtámadásával érvényesíthetik, hanem végelszámolási kifogással kellett volna megtámadniuk a végelszámoló ténykedését, ezért a magnófelvétel becsatolására irányuló indítványnak az elsőfokú bíróság nem adott helyt. Felperesi álláspont szerint a törvénysértő határozat hatályon kívül helyezése indokolt. A megszüntetés azért törvénysértő ezen a módon, mert ténylegesen nem a jogutód nélküli megszűnés valósult meg, hanem átalakulás. Téves az elsőfokú bíróság által adott jogértelmezés, ugyanis a 2/2020.10.
  6. számú határozattal alperesi közgyűlés a végelszámoló intézkedéseit, a végelszámoló által beterjesztett adóbevallást, zárómérleget, zárójelentést és vagyonfelosztási javaslatot fogadta el, amelyek egyébként korábbi ismeretlen tartalmú végelszámolói intézkedések eredményei voltak. Az elfogadás és jóváhagyás következtében felperesek nem a végelszámolónak az intézkedéseit, hanem csak a végelszámolói intézkedéseken alapuló, törvénysértő 2/2020.10.
  7. számú határozatot kellett és lehetett perrel megtámadni. Ha ezt a határozatot a bíróság hatályon kívül helyezi, akkor nyílik meg a felperesek számára annak eljárásjogi lehetősége, hogy a végelszámoló intézkedéseit részleteiben is megismerhessék és azok némelyikét esetleges végelszámolási kifogással megtámadhassák. A perben konkrét felperesi tényállítás van arra nézve, hogy a közgyűlésen valójában nem a jogutód nélküli megszűnést eredményező végelszámolás fogalmi körébe tartozó nyilatkozatok hangzottak el, hanem a jogutódlással történő megszűnést eredményező átalakulás fogalmi körébe tartozó szóbeli nyilatkozatok és az utóbbiakat szavazták meg a határozathozatal során. A felperesi álláspont szerint az elsőfokú bíróságnak lehetőséget kellett volna biztosítania, ezen ügyben releváns tényállításnak a bizonyítására. Mivel a bíróság nem így járt el, a keresetet érdemben elutasító ítélet jogszabálysértő és annak megváltoztatása vagy hatályon kívül helyezése indokolt. [7] Alperes fellebbezési ellenkérelmében az ítélet helybenhagyását, a felperesek perköltségben marasztalását kérte. Előadta, az elsőfokú ítélet helytálló, az elsőfokú bíróság részletesen lefolytatott bizonyítási eljárás során helyes tényállást állapított meg és helyes jogi következtetéseket vont le. A kereset alaptalan, az elsőfokú bíróság helyesen helyezkedett arra az álláspontra, hogy az alperes jogutód nélküli megszűnéséről döntöttek a tagok, átalakulásról szó sem volt. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.231/2021/7 [8] 5 A felperesek az iratok felterjesztését követően tárgyalás tartását kérték. [9] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp.
  8. §
(2)bekezdésében foglaltakra figyelemmel a tárgyalás tartására irányuló kérelmet elutasította. Ennek folytán a fellebbezést tárgyaláson kívül bírálta el. [10] A fellebbezés megalapozatlan az alábbiak folytán: [11] A jelen ügyre alkalmazandó a Polgári Törvénykönyvről szóló
  1. évi V. törvény (Ptk.) szabályozza a jogi személy határozatainak bírósági felülvizsgálatát. [12] A Ptk. 3:
  2. §-a szerint a jogi személy tagja kérheti a bíróságtól a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy a létesítő okiratba ütközik. A Ptk. 3:
  3. §
(1)bekezdése szerint ha a határozat jogszabályt sért vagy a létesítő okiratba ütközik, a bíróság a határozatot hatályon kívül helyezi és szükség esetén új határozat meghozatalát rendeli el. [13] A felperesek részben ezen jogszabályhelyekre, részben a Ptk. 6:92. §
(2)bekezdésére, részben pedig a Ptk. jogi személy átalakulását szabályozó 3:39.-3:
  1. §-aira is hivatkoztak, állítva, a végelszámolás befejezésére vonatkozó határozat színlelt, valójában átalakulás történt. [14] A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság jogi indokolásával egyetértett, a fellebbezésben foglaltakra figyelemmel az alábbiakra mutat rá. [15] A Ptk. 3:
  2. §-a szerinti jogi személy más típusú jogi személlyé történő átalakulása esetén az átalakuló jogi személy megszűnik, jogai és kötelezettségei az átalakuló átalakulással keletkező jogi személyre, mint általános jogutódra szállnak át. Ebben a körben azonban a Fővárosi Ítélőtábla kiemeli, a felperesek átalakulásra nem hivatkozhatnak, a Ptk. 3:
  3. § a) pontja szerint ugyanis nem alakulhat át a jogi személy ha jogutód nélküli megszűnése iránti eljárás vagy csődeljárás alatt áll. Márpedig az alperes
  4. május
  5. napjától jogutód nélküli megszűnés iránti eljárás, nevezetesen végelszámolás alatt állt. A rendelkezésre álló adatok szerint a szövetkezet végelszámolását kimondó közgyűlési határozatot senki sem támadta meg. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.231/2021/7 6 [16] A végelszámolást a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló
  6. évi V. törvény (Ctv.) VIII. fejezete szabályozza. A Ctv.
  7. §-a rendelkezik a cégbíróság a végelszámolást megindító végzése közzétételéről, a
  8. cím a végelszámolás lefolytatásáról. [17] A Ctv.
  9. §
(1)bekezdése szerint a végelszámoló jogszabálysértő intézkedése vagy mulasztása miatt a sérelmet szenvedett fél a végelszámoló eljárásának időtartama alatt a tudomásszerzéstől számított 8 napon belül, de legfeljebb az intézkedéstől vagy a mulasztás bekövetkezésétől számított 60 napon belül a cégbíróságnál végelszámolási kifogással élhet. A Ctv. 109. §
(3)bekezdése szerint a cégbíróság a végelszámolási kifogás felől – a végelszámoló észrevételének beszerzését követően – soron kívül határoz. A
(4)bekezdés szerint ha a cégbíróság a végelszámolási kifogást megalapozottnak találja, a végelszámoló intézkedését megsemmisíti és az eredeti állapot helyreállítására kötelezi vagy – ha ez lehetséges – az eredeti állapotot határozatával helyreállítja. Ha a végelszámoló mulasztott, a cégbíróság a végelszámolót intézkedés megtételére kötelezheti. A végelszámolási kifogás tárgyában hozott végzés ellen pedig az
(5)bekezdés szerint külön fellebbezésnek van helye. [18] A Ptk. 3:
  1. §-a a jogi személy jogsértő, létesítő okiratba ütköző határozata hatályon kívül helyezését teszi lehetővé, a határozat hatályon kívül helyezése iránti pernek tehát maga a határozat a per tárgya. Így a végelszámolás befejezéséről döntő közgyűlési határozat felülvizsgálata iránti perben a végelszámolás elhatározása, bejegyzése, annak lefolytatása nem vizsgálható. [19] A fentebb írtak értelmében a végelszámolónak a végelszámolás során megtett intézkedései, mulasztásai vizsgálatára sem alkalmas a jelen eljárás. [20] A Ctv.
  2. §,
  3. §-ai rendelkeznek a végelszámolás befejezéséről. A
  4. §
(1)bekezdés a-d) pontja értelmében a végelszámoló a végelszámolás befejezésekor elkészíti és a cégnél működő felügyelőbizottság vagy más ellenőrzésre feljogosított szerv, illetve könyvvizsgáló jelentésével együtt a legfőbb szerv elé terjeszti jóváhagyásra az adóbevallásokat, a végelszámolás utolsó üzleti évéről készült számviteli törvény szerinti beszámolót, a vagyonfelosztási javaslatot, a végelszámolási időszak gazdasági eseményeinek bemutatásáról szóló zárójelentést, valamint a cég vagyoni részesedésével működő jogalanyok részvételével működő egyesületek, alapítványok sorsáról vonatkozó javaslatot. [21] A Ctv. 112. §
(3)bekezdése szerint pedig a 111. §-ban felsorolt iratok jóváhagyása és a vagyonfelosztási határozat elfogadása után a legfőbb szerv dönt a felosztott Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.231/2021/7 7 vagyon kiadásának időpontjáról, melynek lebonyolítására a végelszámoló köteles. A vagyon kiadására nem kerülhet sor a cég törlésére vonatkozó végzés meghozatalát megelőzően. Az
(5)bekezdés szerint a végelszámolást nem lehet addig befejezni, amíg a cégnek olyan ismert követelése vagy tartozása áll fenn, amelyről a vagyonfelosztási határozatban nem rendelkeztek. [22] A Ctv. 111. §
(3)bekezdése szerint a legfőbb szerv az előterjesztett iratok, illetve a vagyonfelosztás tárgyában határozatot hoz, amelyben dönthet a jogok engedményezéséről és a kötelezettségek átruházásáról, illetve a cég tartozásának más által történő átvállalásáról is. A határozatban – szükség esetén – rendelkezni kell a végelszámolók díjáról és a végelszámolás költségeinek, köztük az iratanyag őrzésének és a cég megszűnésével kapcsolatban felmerülő egyéb költségeknek a viseléséről is. [23] A felperesek lényegében két okból sérelmezték az elsőfokú bíróság határozatát, egyrészt, hogy az elsőfokú bíróság a végelszámolási kifogást tekintette az igényük érvényesítésére megfelelő eszköznek, másrészt, hogy elzárta felpereseket az átalakulással történő megszűnés bizonyításától. A felperesek által valójában sérelmezett intézkedésekről – a kölcsönkövetelést biztosító jelzálogjog töröltetése, a követelés tagok egy része által alapított cég1-re engedményezése – nem a támadott határozat döntött, ezért ezen ügyletek vizsgálata meghaladta a jelen per kereteit. [24] A felperesek által vélelmezett „vagyonátmentés” kérdése, illetve ezzel kapcsolatban a végelszámoló felelőssége szintén nem a jelen eljárás tárgya. [25] Helytállóan helyezkedett az elsőfokú bíróság a végelszámolási kifogással kapcsolatban elfoglalt álláspontjára. A végelszámolási záródokumentumok elfogadását önmagában nem teszi jogsértővé, hogy azok a végelszámoló felperesek által sérelmezett intézkedésén alapulnak. [26] Miután az alperes végelszámolás alatt állt, a végelszámolását másként, mint ahogy azt a Ctv. 5. címe (111. § - 113. §) meghatározza, nem fejezhette be. Az átalakulását már csak azon okból sem „színlelhette”, hogy a Ptk. 3:40. § a) pontja tiltja a végelszámolás alatt álló jogi személy átalakulását; de a jogi személy határozatának Ptk. 6:92.
(2)bekezdése szerinti színleltsége nem is értelmezhető. A szövetkezet határozata esetén nem merülhet fel annak a Ptk. 6:
  1. §-a szerinti semmissége. [27] Mindezekre figyelemmel az elsőfokú bíróság helytálló döntést hozott, és helytálló volt a Ptk.
  2. §
(5)bekezdése alapján a további bizonyítás mellőzése is. Fővárosi Ítélőtábla 16.Gf.40.231/2021/7 8 [28] A fellebbezésben foglaltak az anyagi jognak megfelelő ítélet megváltoztatására nem voltak alkalmasak; a felperesek az elsőfokú bíróság olyan lényeges eljárási szabálysértésére, amely a Pp. 381. § alapján az ítélet hatályon kívül helyezését indokolta volna, nem hivatkoztak. [29] Mindezekre tekintettel a Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 383. §
(2)bekezdése alapján az elsőfokú bíróság érdemben helyes ítéletét helybenhagyta. [30] A Fővárosi Ítélőtábla a Pp. 364. §-a szerint alkalmazandó Pp. 83. §
(1)bekezdése alapján kötelezte a pervesztes felpereseket alperes javára a másodfokú perköltség megfizetésére a 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet 3. §
(3)és
(5)bekezdése alkalmazásával. Budapest,
  1. október
  2. dr. Rutkai Éva s.k. a tanács elnöke dr. Molnár József s.k. előadó bíró A kiadmány hiteléül: dr. Kovaliczky Ágota s.k. bíró

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.