A határozat elvi tartalma: A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem nem fogadható be. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VII.45.275/2022/2. A tanács tagjai: Dr. Magyarfalvi Katalin a tanács elnöke Dr. Cséffán József előadó bíró Dr. Farkas Katalin bíró Dr. Varga Zs. András bíró Dr. Remes Gábor bíró A felperes: felperes neve (felperes címe) Az alperes: Baranya Megyei Kormányhivatal (alperes címe) Az alperesi képviselő: Dr. Sárdi Éva kamarai jogtanácsos A per tárgya: társadalombiztosítási határozat bírósági felülvizsgálata A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: alperes Az első fokon eljárt bíróság neve: Pécsi Törvényszék A felülvizsgálni kért jogerős határozat száma: 9.K.700.748/2022/9. Rendelkező rész A Kúria az alperes felülvizsgálati kérelmének befogadását megtagadja. A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. Kúria VII.Kfv.45.275/2022/2 2 Indokolás A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A felperes 2022. június 27-én állapotváltozás visszamenőleges vizsgálata iránti kérelmet nyújtott be az alpereshez, amelyet az alperes a 2022. július 6-án kelt végzéssel visszautasított. A végzés indokolása szerint a felperes 2012. január 1-től a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 32. §
(1)bekezdése szerinti rokkantsági ellátásban részesült, azonban az ellátását a felülvizsgálatát megelőzően megszüntették, felülvizsgálatára nem került sor, az állapotváltozás visszamenőleges vizsgálata iránti eljárás megindításának jogszabályban meghatározott feltétele hiányzik, ezért a rehabilitációs hatóság a közigazgatási eljárás megindítását mellőzte [Mmtv. 33/B. §
(1)-
(2)bekezdés]. [2] A felperes keresetében a végzés megváltoztatását, másodlagosan a hatályon kívül helyezését kérte. Az elsőfokú bíróság ítélete [3] Az elsőfokú bíróság a „határozatot” – az Mmtv. 33/B. §
(1)-
(2)bekezdései, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló
- évi I. törvény (a továbbiakban Kp.)
- §
(1)bekezdés b) pontja alkalmazásával – megsemmisítette és az alperest új eljárásra kötelezte. [4] Az ítélet indokolása szerint az alperes egy korábbi perben hozott, együttes – orvosszakértő, rehabilitációs foglalkoztatási és szociális szakértő által elkészített – szakvéleményre alapított jogerős ítélet alapján állapította meg 2012. február 1-től kezdődően a felperes rokkantsági ellátásra való jogosultságát. Az Mmtv. 33/B. §
(1)-
(2)bekezdése nem szűkíti le a felülvizsgálat fogalmát a közigazgatási eljárásban végzett felülvizsgálatra, abba a bíróság előtti eljárásban, a bíróság kirendelése alapján készített igazságügyi szakértői vélemény is beleértendő, ugyanolyan felülvizsgálatnak minősül, mint a közigazgatási eljárásban végzett felülvizsgálat, ezért az Mmtv. 33/B. §
(1)bekezdése szerinti feltétel a felperes vonatkozásában fennáll. A felülvizsgálati kérelem [5] Az alperes felülvizsgálati kérelmében a jogerős ítélet hatályon kívül helyezését és elsődlegesen a kereset elutasítását, másodlagosan az elsőfokú bíróság új eljárásra és új határozat hozatalára utasítását kérte az Mmtv. 33/B. §
(1)-
(2)bekezdéseinek megsértésére hivatkozva. [6] A felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján azzal az indokkal kérte, hogy az elsőfokú bíróság ítélete olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amivel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást. Kúria VII.Kfv.45.275/2022/2 3 A Kúria döntése és jogi indokolása [7] A felülvizsgálati kérelem befogadására – az alábbiak szerint – nincs törvényes lehetőség. [8] A Kp. 118. §
(1)bekezdése szerint a Kúria a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
- a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
- aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
- ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
- ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
- ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
- b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [9] A Kúria mindenekelőtt rámutat arra, hogy a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt – a 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell [Kp. 117. §
(4)bekezdés]. Ez a szabály azonban nem azt jelenti, hogy a felülvizsgálatot kérőnek elegendő mindössze a befogadhatóság törvényi jogcímére utalnia, annyit mindenképpen ki kell fejtenie, hogy a hivatkozott ok(ok)ból miért tartja szükségesnek a felvetett jogkérdés Kúria általi eldöntését. Így kerülhet ugyanis abba a helyzetbe a Kúria, hogy a kérelmező szempontjait értékelhesse a felülvizsgálati kérelem befogadhatóságáról hozandó döntése körében, ellenkező esetben ezek figyelembevétele lehetetlen lenne, ami nyilvánvalóan nem volna összhangban a felülvizsgálati eljárás céljával, mert módot adna a jogerős határozat önkényes felülbírálatára (Kfv.VII.38.147/2021/2., Kfv.VII.37.147/2022/2., stb.). [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján, a joggyakorlat egységének biztosítása érdekében a felülvizsgálati kérelem befogadására – általánosságban – akkor kerülhet sor, ha a jogerős ítélet olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogértelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A joggyakorlat továbbfejlesztése céljából a felülvizsgálati eljárás érdemi lefolytatását az indokolhatja, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes ugyan, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel nem támogatható. [11] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában meghatározott befogadhatósági ok azt teszi lehetővé, hogy a Kúria az alsóbb fokú bíróságok felett megfelelő kontrollt gyakorolhasson, és az egységes ítélkezés követelményének megtartása érdekében számukra – szükség szerint – irányt mutasson. A joggyakorlat egysége azt jelenti, hogy a bíróságok között nincs eltérés a tekintetben, hogy az egyes jogszabályokat miként kell értelmezni, azaz mi a jogi norma alapvető tartalma, illetve azt hogyan kell alkalmazni. [12] A perbeli esetben az alperes a befogadhatóság körében nem mutatta be, hogy a jogerős ítéletben foglalt döntés kapcsán a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének Kúria VII.Kfv.45.275/2022/2 4 biztosítása érdekében konkrétan miért látja indokoltnak a felülvizsgálati kérelem befogadását, csupán azt adta elő, hogy az ügy „olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amivel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást”. Önmagában az a körülmény, hogy a Kúria valamely jogkérdésben nem foglalt állást, a befogadást nem alapozza meg, szükséges azt is, hogy az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása miatt indokolt legyen. [13] Az alperes nem a befogadhatóság körében ugyan, de – a felülvizsgálati kérelem alapjául szolgáló bírói gyakorlatként – hivatkozott a Miskolci Törvényszék 6.K.700.196/2022/9. számú ítéletére, amely álláspontja szerint az Alkotmánybíróság 21/2018. (XI. 14.) AB határozata alapján tartalmazza, hogy „felülvizsgálat alatt a rehabilitációs hatóság által elrendelt, a komplex minősítés során megállapított körülményekre vonatkozó felülvizsgálatot kell érteni”, azonban az alperes elmulasztotta az ügyazonosság, és ezzel összefüggésben annak bemutatását, hogy mi az az elvi jelentőségű jogkérdés, amelyben a Kúria álláspontjának első alkalommal való kifejtése lenne szükséges. A Miskolci Törvényszéknek a perbeli jogkérdéstől részleteiben lényegesen eltérő tényállás és jogkérdés (nevezetesen, hogy az Mmtv. 33/B. §
(1)-
(2)bekezdése alkalmazható-e olyan személy esetében, akinek egy korábbi, határozott időre szóló ellátása megszűnése előtt előterjesztett új kérelmére, nem pedig felülvizsgálat eredményeként állapítottak meg rokkantsági ellátást) alapján kellett döntést hoznia, ezért a megjelölt bírói döntés nem támasztja alá azt, hogy a bírói gyakorlat az ügyben felmerülő jogkérdésben széttartó lenne, a joggyakorlat egysége – ellentétes jogértelmezés miatt – a jogerős ítélet miatt sérült volna, vagy ennek a veszélye fennállna. [14] A fentiek alapján a Kúria a felülvizsgálati kérelmet a Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontja alapján nem fogadta be. A döntés elvi tartalma [15] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
- a)pont
- aa)alpontjában foglalt feltételek hiányában a felülvizsgálati kérelem nem fogadható be. Záró rész [16] A végzés ellen a Kp. 116. §
- d)pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [17] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül tagadta meg. Budapest,
- december
- Dr. Magyarfalvi Katalin s. k. a tanács elnöke, Dr. Cséffán József s. k. előadó bíró, Dr. Farkas Katalin s. k. bíró, Dr. Varga Zs. András s. k. bíró, Dr. Remes Gábor s. k. bíró Kúria VII.Kfv.45.275/2022/2 5