A határozat elvi tartalma: A jogerős ítélet megváltoztatása és a próbára bocsátás mellőzése, mert büntetés kiszabása kizárja a próbára bocsátás alkalmazását, ezért a járművezetéstől eltiltás kiszabása mellett próbára bocsátás alkalmazása törvénysértő. Kúria ítélete Az ügy száma: A határozat szintje: A tanács tagjai: Bfv.II.1.050/2023/
- felülvizsgálat Dr. Somogyi Gábor, a tanács elnöke Dr. Demeter Zsuzsanna, előadó bíró Dr. Harangozó Attila, bíró Dr. Metzing Márton, bíró Dr. Boros Tibor, bíró Az eljárás helye: Budapest Az eljárás formája: tanácsülés Az ülés napja:
- december
- Az ügy tárgya: járművezetés ittas állapotban vétsége Terhelt: … Elsőfok: Pesti Központi Kerületi Bíróság, 2.B.20.473/2021/13., ítélet, előkészítő ülés,
- április 19., jogerő napja:
- április
- Másodfok: Az indítvány előterjesztője: Fővárosi Főügyészség Az indítvány iránya: a terhelt javára Rendelkező rész A Kúria a járművezetés ittas állapotban vétsége miatt a terhelt ellen folyamatban volt büntetőügyben a Fővárosi Főügyészség által előterjesztett felülvizsgálati indítványt elbírálva a Pesti Központi Kerületi Bíróság 2.B.20.473/2021/
- számú ítéletét annyiban változtatja meg, hogy a próbára bocsátásra vonatkozó rendelkezést mellőzi. A felülvizsgálati eljárásban felmerült 22.860 (huszonkettőezer-nyolcszázhatvan) forint bűnügyi költséget az állam viseli. A Kúria ítélete ellen fellebbezésnek vagy felülvizsgálatnak nincs helye, és ebben az ügyben az indítvány előterjesztője újabb felülvizsgálati indítványt nem nyújthat be. Indokolás [1] I. A Pesti Központi Kerületi Bíróság a
- április 19-én kihirdetett 2.B.20.473/2021/
- számú ítéletével a terheltet bűnösnek mondta ki járművezetés ittas állapotban vétségében [Btk.
- §
(1)bekezdés]. Ezért őt 3 évre próbára bocsátotta és 1 év közúti járművezetéstől eltiltásra ítélte. [2] Az elsőfokú ítélet – fellebbezés hiányában –
- április 19-én jogerőre emelkedett. [3] II.
- A jogerős ügydöntő határozat ellen a Fővárosi Főügyészség Bf.3496/2023/
- szám alatt a terhelt javára nyújtott be felülvizsgálati indítványt a Be.
- §
(1)bekezdés
- b)Kúria 2.Bfv.1.050/2023/14-I 2 pont második fordulat
- bb)alpontban meghatározott okból, anyagi jogszabálysértés miatt, a Be. 651. §
(1)bekezdése alapján, a jogerős ítélet megváltoztatása végett. [4] Indokolása szerint az alapügyben eljárt bíróság törvénysértően alkalmazott a terhelttel szemben próbára bocsátást és mellette büntetésként közúti járművezetéstől eltiltást, tekintettel arra, hogy próbára bocsátás mellett csak más intézkedés kiszabására van lehetőség, büntetésre ítélésre azonban nincs, márpedig a járművezetéstől eltiltás a Btk. 33. §
(1)bekezdés szerint: büntetés. [5] Mindezek alapján a jogerős ítélet megváltoztatását és a terhelttel szemben a próbára bocsátás alkalmazásának mellőzését indítványozta. [6]
- A Legfőbb Ügyészség BF.1136/2023/
- számú átiratában a felülvizsgálati indítványt – osztva annak jogi és ténybeli indokai is – fenntartotta, és a próbára bocsátás mellőzésével a törvénynek megfelelő határozat meghozatalát indítványozta. [7]
- A terhelt védője a felülvizsgálati indítványra írásbeli észrevételt tett, amelyben a felülvizsgálati indítványban foglaltakkal való teljes egyetértéséről nyilatkozott. [8] III. A felülvizsgálati indítvány megalapozott. [9]
- A felülvizsgálat rendkívüli jogorvoslat, amely a Be.
- §-a alapján csak a bíróság jogerős ügydöntő határozata ellen, és kizárólag a Be.
- §-ában tételesen felsorolt anyagi és eljárásjogi okokra hivatkozással vehető igénybe. A felülvizsgálati okok törvényi köre nem bővíthető, ezért az azon kívül eső anyagi vagy eljárásjogi kérdések a felülvizsgálatban közömbösek. [10]
- A Be.
- §
(1)bekezdés
- b)pont
- bb)alpontja szerint felülvizsgálatnak van helye, ha a bíróság a bűncselekmény törvénysértő minősítése miatt, illetve a Btk. más szabályának megsértésével alkalmazott törvénysértő intézkedést. A felülvizsgálati indítvány e törvényhely második fordulatára hivatkozott, ezért az alapján a felülvizsgálatnak helye van. [11] A büntetőjog más szabályának törvénysértő büntetés kiszabását (intézkedés alkalmazását) eredményező megsértése miatt mindazon büntető anyagi jogi szabály megszegése felülvizsgálati okot képez, amelynek alkalmazását a büntetés kiszabása (intézkedés alkalmazása) körében a törvény az ítélőbíró számára korlátok közé szorítva biztosítja, és elvétése miatt a Be. XCIV. Fejezete nem nyújt jogorvoslati lehetőséget. Ilyen esetben a büntetés (intézkedés) nem felel meg a törvénynek, mert joghátrányt ebben a formában a törvény nem tesz lehetővé [Kúria Bfv.1559/2018/10. (BH 2020.9.)]. [12] A magyar büntetőjog szankciórendszere büntetésekből [Btk. 33. §
(1)és
(2)bekezdés], valamint intézkedésekből [Btk. 63. §
(1)bekezdés] tevődik össze. Ezen belül a próbára bocsátás: intézkedés [Btk. 63. §
(1)bekezdés b) pont]. A Btk. 63. §
(2)bekezdése rögzíti, hogy a próbára bocsátás csak önállóan, büntetés helyett alkalmazható. [13] A Btk. 65. §
(1)bekezdése szerint a próbára bocsátással a bíróság a vétség, valamint a háromévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő bűntett miatt a büntetés kiszabását próbaidőre elhalaszthatja, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja intézkedés alkalmazásával is elérhető. [14] Ha a próbaidő eredményesen eltelik, az elkövető büntethetősége megszűnik [Btk. 66. §
(2)bekezdés]. Meg kell azonban szüntetni a próbára bocsátást, és büntetést kell kiszabni, ha – egyebek mellett – a próbára bocsátottat a próbára bocsátás előtt elkövetett bűncselekmény miatt a próbaidő alatt elítélik, vagy a próbaidő alatt elkövetett bűncselekmény miatt elítélik [Btk. 66. §
(1)bekezdés a)-b) pont]. [15] A próbára bocsátás tehát a feltételes elítélés egyik formája. Jogkövetkezmény – büntetés kiszabása – csak akkor fenyegeti az elkövetőt, ha a próbára bocsátás próbaideje nem telik le eredményesen [Kúria Bfv.II.55/2014. (BH 2014.260.)]. Kúria 2.Bfv.1.050/2023/14-I 3 [16] Ezzel ellentétben a járművezetéstől eltiltás szankciótanilag a Btk. 33.§.
(1)bekezdés f) pontja szerinti büntetés. [17] A büntetések és intézkedések együttes alkalmazása során vizsgálandó, hogy melyik zárja ki, avagy tűri meg a másikat. A próbára bocsátás nem kizárja, csupán elhalasztja a büntetés kiszabását, a büntetés kiszabása viszont kizárja a próbára bocsátás alkalmazását [Kúria Bfv.III.1.626/
- (BH 2017.210.)]. [18] Következésképpen, járművezetéstől eltiltás büntetés kiszabása mellett próbára bocsátás alkalmazása törvénysértő (Kúria Bfv.II.55/2022/8., EBH 2011.2390.). [19] Mivel a próbára bocsátás és a járművezetéstől eltiltás egyidejű alkalmazása összeegyeztethetetlen, járművezetés ittas vagy bódult állapotban bűncselekménye esetén próbára bocsátás csak akkor alkalmazható, ha a konkrét esetben a járművezetéstől eltiltás különös méltánylást érdemlő okból mellőzhető (Kúria Bfv.II.399/2022/5., Bfv.II.401/2022/5.). [20] A jogerős ítélettel a járművezetéstől eltiltás kiszabásával egyidejűleg alkalmazott próbára bocsátás azonban a Btk.
- §
(2)bekezdésében meghatározott, mérlegelést nem tűrő szabályba ütközik. [21] Az intézkedés törvénysértő alkalmazásában megnyilvánuló anyagi jogszabálysértés azonban a próbára bocsátás mellőzésével kiküszöbölhető. [22] Mindezek alapján a Kúria – mivel nem észlelt olyan eljárási szabálysértést, amelynek vizsgálatára a Be. 659. §
(6)bekezdése alapján hivatalból köteles – a felülvizsgálati indítványnak – a Be. 660. §
(1)bekezdésének főszabálya szerint tanácsülésen – helyt adott, és megtámadott határozatot a Be. 662. §
(2)bekezdés b) pontja alapján megváltoztatva, maga hozott a törvénynek megfelelő határozatot; a terhelttel szemben járművezetéstől eltiltást kimondó rendelkezés érintetlenül hagyása mellett a próbára bocsátás alkalmazását mellőzte, egyebekben pedig a jogerős ítéletet a Be. 662. §
(1)bekezdése alapján hatályában fenntartotta. [23]
- A terhelt kirendelt védője a felülvizsgálati eljárásban a felülvizsgálati indítványra írásbeli észrevételt tett. A kirendelt védőt tevékenységéért a felülvizsgálati eljárásban díjazás illeti meg akkor is, ha a Kúria az ügyben nyilvános ülést nem tart [Kúria Bfv.I.1.323/2018/
- (BH 2019.217.III.)]. Ezért a Kúria a védő részére a pártfogó ügyvéd, az ügygondnok és a kirendelt védő részére megállapítható díjról szóló 32/
- (XII. 27.) IM rendelet
- §
(3)bekezdésére figyelemmel, a 7. §
(3)bekezdése szerint állapította meg a kirendelt védőnek járó díjat az ügyenként legalább járó felkészülési díj összegének megfelelően. [24] Az ennek folytán felmerült bűnügyi költség viseléséről a Kúria a Be. 664. §
(1)bekezdésének zárófordulata alapján rendelkezett. [25] A Kúria a felülvizsgálati eljárásban – a Kúria elnöke számára a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 10. §
(2)bekezdésében biztosított felhatalmazás alapján, a Kúria ügyelosztási rendjének IV.
- pontjában írt rendelkezés nyomán – öttagú tanácsban járt el. [26] IV. A Kúria ítélete elleni fellebbezést a Be.
- §
(4)bekezdése, a felülvizsgálatot pedig a Be. 650. §
(1)bekezdés b) pontja zárja ki. [27] Az ugyanazon jogosult általi ismételt indítvány előterjesztésének tilalma a Be. 652. §
(6)bekezdésén alapul. A Be. 656. §
(4)bekezdése szerint az ilyen indítványt a Kúria érdemi indokolás nélkül elutasíthatja. Kúria 2.Bfv.1.050/2023/14-I 4 Budapest,
- december
- Dr. Somogyi Gábor s.k. a tanács elnöke, Dr. Demeter Zsuzsanna s.k. előadó bíró, Dr. Harangozó Attila s.k. bíró, Dr. Metzing Márton s.k. bíró, Dr. Boros Tibor s.k. bíró