Bf.618/2021/15 – Debreceni Ítélőtábla

(1)bekezdés,

(8)bekezdés I. fordulat] és kapcsolati erőszak bűntettében [Btk. 212/A. §

(2)bekezdés a) pont]. A vádlottat ezért – halmazati büntetésül - 7 év börtönben végrehajtandó szabadságvesztésre és 7 év közügyektől eltiltásra ítélte. Rendelkezett a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségének a legkorábbi időpontjáról, az előzetes fogvatartásban töltött idő beszámításáról, továbbá a bűnjelekről és a bűnügyi költség viseléséről. [2] Az elsőfokú ítélet ellen az ügyészség a vádlott terhére, a kiszabott szabadságvesztés és a közügyektől eltiltás súlyosítása végett jelentett be fellebbezést. Indokai szerint a vádlott előéletére és a bűncselekmény tárgyi súlyára tekintettel a büntetés túl enyhe, lényeges súlyosítása indokolt. [3] A vádlott és a védője elsődlegesen felmentés, másodlagosan eltérő, enyhébb jogi minősítés (becsületsértés vétsége) megállapítása és a büntetés enyhítése érdekében éltek jogorvoslattal. A védő a másodfokú eljárásban a több irányban előterjesztett perorvoslatot írásban részletesen indokolta, melyben azt elsődlegesen felmentés, másodlagosan a büntetés Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.618/2021/15/VI 2 enyhítése céljából tartotta fenn. Érvei szerint a sértett megváltoztatott vallomására is tekintettel nem bizonyíthatók a vádbeli bűncselekmények, a bűnösség megállapítása esetén pedig a büntetés eltúlzott. [4] Terhelt1 vádlott az ítélőtáblának címzett és 2021. december 8. napján érkezett beadványában eddigi védekezését ismételte meg, tagadva, hogy a sértett életveszélyes sérülését ő okozta, mivel csak megpofozta. [5] A Debreceni Fellebbviteli Főügyészség a Bf.69/2021/5. számú átiratában az ügyészségi fellebbezést fenntartotta, míg a védelmi perorvoslatokat nem tartotta megalapozottnak. [6] Az ítélőtábla a két irányú a fellebbezéseket a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban Be.) 599. §

(1)bekezdése alapján nyilvános ülésen bírálta el, figyelemmel arra, hogy a vádlott és a védő erre tettek indítványt. [7] A nyilvános ülésen az ügyész az átiratában, a védő a fellebbezése írásbeli indokolásában foglaltakat fenntartotta. [8] A fellebbezések nem alaposak. [9] Az elsőfokú bíróság – a fellebbezések irányára tekintettel – a Be. 590. §

(1)és

(2)bekezdése alapján a törvényszék ítéletét az azt megelőző bírósági eljárással együtt teljeskörűen bírálta felül. A felülbírálat kitért az eljárási szabályok betartására, a tényállás megalapozottságára, a bűnösség megállapítására, a cselekmények jogi minősítésére, a büntetés kiszabására, továbbá az indokolás helyességére és az egyéb rendelkezésekre. [10] A felülbírálat során az ítélőtábla megállapította, hogy az elsőfokú bíróság a bizonyítási eljárást a perrendi szabályokat betartva folytatta le, és nem vétett sem abszolút [Be. 608. §

(1)bekezdés a)-f) pont], sem pedig olyan relatív eljárási hibát [Be. 609. §

(1)és

(2)bekezdés a)e) pont], amely az eljárás törvényességét befolyásolva az érdemi felülbírálatot kizárta volna és az elsőfokú ítélet hatályon kívül helyezését tette volna szükségessé. [11] A törvényszék az ügyfelderítési kötelezettségének eleget tett és megalapozott tényállást állapított meg, mely a Be. 591. §

(1)bekezdése értelmében a másodfokú eljárásban is irányadó. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.618/2021/15/VI 3 [12] Az elsőfokú bíróság a lényeges bizonyítékokat megvizsgálta és azokat okszerűen, a logika szabályai szerint értékelte. Részletesen megindokolta, hogy a vádlotti védekezéssel szemben miért a sértett vádlottat terhelő vallomását fogadta el. Megalapozott tényállás esetén a másodfokú bíróságnak nincs törvényes lehetősége a bizonyítékok felülmérlegelésére és eltérő tényállás alapján a vádlott felmentésére. A tényálláshoz kötöttség elve ugyanis ezt kizárja. Az eltérő tényállás megállapítására irányuló védelmi fellebbezés lényegében a bizonyítékok okszerű mérlegelésen keresztül támadja a megalapozott tényállást, melyre nincs perjogi lehetőség. [13] A törvényszék az indokolási kötelezettségét is részletesen, színvonalasan teljesítette. [14] Az irányadó tényállás alapján az elsőfokú bíróság törvényesen vont következtetést Terhelt1 vádlott büntetőjogi felelősségére és a megállapított bűncselekmények jogi minősítése is megfelel az anyagi jognak. A törvényszék e körben írt, igen részletes és alapos indokaival egyetértett az ítélőtábla. Erre figyelemmel a vádlott cselekményének enyhébb jogi minősítésére nem volt törvényes lehetőség, így az ezt célzó védelmi jogorvoslatok nem vezethettek eredményre. [15] A feltárt alanyi és tárgyi tényezők alapján rögzíthető, hogy a vádlotti cselekmény egyrészt életveszélyt okozó testi sértés, másrészt kapcsolati erőszak bűntettének minősül. A bűncselekmények halmazati valódi. [16] A büntetés kiszabása során irányadó bűnösségi körülményeket a törvényszék feltárta, ugyanakkor annak külön nincs súlyosító hatása, hogy nő sérelmére valósította meg a vádlott a bűncselekményeket. A sértett kiszolgáltatott helyzete ugyan befolyásolhatja a büntetéskiszabást, de a neme erre önmagában nem ad alapot. [17] Az ítélőtábla álláspontja szerint a kiszabott büntetés és mellékbüntetés nem tekinthető enyhének és lényeges súlyosítására nem volt indok, figyelemmel a közvetett életveszélyre is, ezért a súlyosítást célzó ügyészségi fellebbezés eredményre nem vezethetett. [18] A büntetett előéletű Terhelt1 esetében a törvényszék által az irányadó középmértéket meghaladó 7 év szabadságvesztés a mellékbüntetéssel együtt helyes, egyben szükséges a Btk. 79. §-ában írt büntetési célok érvényre juttatásához. Nem tekinthető eltúlzott büntetésnek, tettarányos és megfelel a büntetés kiszabási elveknek is, ezért az enyhítésére az ítélőtábla nem látott lehetőséget, tekintettel arra is, hogy a vádlott büntetőeljárás hatálya alatt állt, amikor megvalósította ugyanazon sértett, az élettársa ellen a bűncselekményeket. Ez a büntetőeljárás a vádlott bűnösségének kimondásával és büntetés kiszabásával 2021. május 18. napján jogerősen befejeződött (Nyíregyházi Törvényszék 6.B.272/2020/15., Debreceni Ítélőtábla Bf.IV.142/2021/6.), a szabadságvesztést a vádlott jelenleg tölti. Erre figyelemmel a büntetés enyhítésére irányuló fellebbezés is alaptalan. Debreceni Ítélőtábla 1.Bf.618/2021/15/VI 4 [19] Megjegyzi az ítélőtábla, hogy a törvényszék az ítéletének indokolásában (10. oldal 2. bekezdés) utalt a Btk. 81. §

(1)–

(3)bekezdésének az alkalmazására, amit a másodfokú bíróság a jobb megérthetőség miatt azzal egészít ki, hogy a törvényhely

(3)bekezdése értelmében, ha a bűnhalmazatban lévő bűncselekmények közül legalább kettő határozott ideig tartó szabadságvesztéssel büntetendő, a büntetési tétel felső határa a legmagasabb büntetési tétel felével emelkedik, de nem érheti el az egyes bűncselekményekre megállapított büntetési tételek (jelen esetben két évtől nyolc év, illetve három évig terjedő szabadságvesztés) felső határának együttes tartamát. [20] Az ítélet egyéb rendelkezései is törvényesek. [21] A kifejtettekre figyelemmel a másodfokú bíróság a törvényszék ítéletét a Be. 605. §

(1)bekezdése alapján helybenhagyta. [22] Az ítélőtábla a másodfokú eljárásban a kirendelt védő részvételével kapcsolatban felmerült bűnügyi költséget a Be. 613. §

(1)bekezdése alapján állapította meg. Debrecen,

1. február
2. Dr. Háger Tamás s.k. a tanács elnöke, Dr. Diószegi Attila s.k. előadó bíró, Dr. Bakó József s.k.bíró Záradék: A Nyíregyházi Törvényszék 6.B.39/2021/
3. számú ítélete a Debreceni Ítélőtábla Bf.I.618/2021/
4. számú végzésével a mai napon jogerőre emelkedett. Debrecen,
5. február
6. Dr. Háger Tamás s.k. a tanács elnöke