← Magyarország

Kfv.35183/2025/2 – Kúria

A határozat elvi tartalma: A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. A Kúria mint felülvizsgálati bíróság végzése Az ügy száma: Kfv.VI.35.183/2025/

  1. A tanács tagjai: Dr. Kurucz Krisztina a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta bíró Dr. Hajas Barnabás bíró Dr. Rák-Fekete Edina bíró A felperes: Név1 (cím1) A felperes képviselője: Dr. Bordás Zsolt ügyvéd (cím2) Az alperes: Nemzeti Adó- és Vámhivatal Fellebbviteli Igazgatósága (cím3) Az alperes képviselője: Dr. Tarcsi Csaba kamarai jogtanácsos A per tárgya: adóügyben indult közigazgatási jogvita A felülvizsgálati kérelmet benyújtó fél: felperes Az elsőfokú bíróság jogerős határozatának száma: Miskolci Törvényszék
  2. május
  3. napján kelt 104.K.700.286/2025/
  4. számú ítélete Rendelkező rész A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását megtagadja. Kúria VI.Kfv.35.183/2025/2-1 2 A végzés ellen felülvizsgálatnak nincs helye. A felülvizsgálat alapjául szolgáló tényállás [1] A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Borsod-Abaúj-Zemplén Vármegyei Adó- és Vámigazgatósága (a továbbiakban: elsőfokú adóhatóság) a felperesnél
  5. szeptember hónapra általános forgalmi adó (áfa) adónemre ellenőrzést végzett. A megismételt eljárásban feltártak szerint felperes a cég1 (a továbbiakban: számlakibocsátó) által cím4 erdőrészletek faállományának megvásárlására kötött szerződés alapján kiállított számla áfa tartalmát (3.510.000 Ft) a vizsgált időszaki adóbevallásában levonásba helyezte. A revízió a számlában foglalt gazdasági esemény megtörténtét nem vitatta, azonban megállapította, hogy felperes egy számlázási láncolat passzív résztvevőjeként maga is hozzájárult a számlakibocsátó által megvalósított adókijátszáshoz, az ügyletet a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma az általános forgalmi adóról szóló
  6. évi CXXVII. törvény
  7. § a) pontja értelmezéséről kiadott 5/
  8. (IX. 26.) KMK vélemény (a továbbiakban: KMK vélemény)
  9. pontja alapján minősítette. Emellett azt is rögzítette, hogy az eljárás az adózás rendjéről szóló
  10. évi CL. törvény (a továbbiakban: Art.)
  11. § alapján a rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvi követelményébe ütközik. Mindezek eredményeként a
  12. szeptember
  13. napján kelt 3156044216 számú határozatával a felperes terhére 3.510.000 Ft adókülönbözetet állapított meg, 1.755.000 Ft adóbírságot szabott ki. [2] A fellebbezés folytán eljárt alperes
  14. február
  15. napján kelt, 1683326995 számú határozatával az elsőfokú határozatot - eltérő indokolással - helybenhagyta. Indokolása szerint az elsőfokú adóhatóság az új eljárásra utasító határozatnak megfelelően folytatta le az eljárást, az ügy érdemére kiható eljárásjogi jogszabálysértést nem tárt fel, a vitatott számla szerinti ügylet KMK vélemény
  16. pontja szerinti adójogi minősítését, a felperes passzív szerepét helytállóan állapította meg. A felperes adókijátszásban betöltött aktív szerepe nem bizonyított, ezért az Art.
  17. § szerinti rendeltetésellenes joggyakorlásra vonatkozó jogi indokolást a másodfokú határozatban mellőzte. [3] A felperes keresettel támadta az alperes határozatát. Az elsőfokú bíróság ítélete [4] Az elsőfokú bíróság jogerős ítéletével a felperes keresetét elutasította. [5] Indokolása szerint az adóhatóság a tényállás tisztázási és bizonyítási kötelezettségének eleget tett, az alap és megismételt eljárásban feltárt bizonyítékok, az ismertté vált tények, körülmények értékelése alapján megállapítható, hogy a számlakibocsátó részéről gazdaságilag nem igazolható árdrágítás történt. A számlakibocsátó hozzáadott érték nélkül a megvásárolt faállományt 6 nap leforgása alatt több, mint kétszeres áron értékesítette a felperesnek. A feleket nem tényleges ügyleti akarat, hanem az adóelkerülés motiválta. Az adóhatóságnak nem a piaci ár alakulását, hanem a számla szerinti ügyleti értéket, illetőleg annak változását kellett vizsgálnia. [6] A számlakibocsátó a fizetendő adóval szemben elszámolt levonható adó összegét nem igazolta, az adóellenőrzés elrendelését követően benyújtott bevallása az adóelkerülés Kúria VI.Kfv.35.183/2025/2-1 3 leplezését célozta. A számlakibocsátó nevében az ügylet során képviseletre nem jogosult személy járt el, melyet észszerű magatartás tanúsítása esetén a felperesnek észlelnie és tisztáznia kellett volna. A felperes az adókijátszás passzív résztvevője volt, az ügylet kapcsán nem tanúsított kellő gondosságot az üzleti partnere kiválasztása során, nem tette meg a tőle elvárható intézkedéseket annak érdekében, hogy ne váljon adókijátszás részesévé. A befogadás iránti kérelem [7] A felperes felülvizsgálati kérelmében az elsőfokú ítéletnek elsődlegesen a hatályon kívül helyezését, a hatóság új eljárás lefolytatására, új határozat hozatalára utasítását, másodlagosan a megváltoztatását, a másodfokú határozatnak a megsemmisítését és az alperes új eljárásra kötelezését, harmadlagosan a megváltoztatása, az alperes határozatának az elsőfokú határozatra is kiterjedő megsemmisítése mellett az elsőfokú adóhatóság új eljárásra kötelezését kérte. [8] A befogadhatóság körében a közigazgatási perrendtartásról szóló
  18. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.)
  19. §

(1)bekezdés
  1. a)pont aa), ab), ac),
  2. ad)továbbá
  3. b)pontjaira hivatkozott. Álláspontja szerint a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont aa)-
  2. ab)alpontok szerinti befogadás azért indokolt, mivel az adóhatóság hatáskörét túllépve nem dönthet polgári bíróság hatáskörébe tartozó tény- és jogkérdésben, a meghatalmazás, illetve a szerződés érvénytelenségéről. [9] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpontja alapján indítványozta az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) előzetes döntéshozatali eljárásának kezdeményezését a felperes tudattartalmának vizsgálatára vonatkozó adóhatósági és bírósági megállapításokkal összefüggésben. [10] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjához kapcsolódóan hivatkozott a hatósági eljárás körében az Alaptörvény XXIV. cikk
(1)bekezdés, a bírósági eljárás tekintetében az Alaptörvény XXVIII. cikk
(1)bekezdés, a tisztességes eljáráshoz való alapjog sérelmére, az eljárás igazságossága követelményének a súlyos megsértésére. Álláspontja szerint az elsőfokú bíróság nem ismerte fel, hogy az Art.
  1. § alapján az adóhatóságot is terheli a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye, illetve a
  2. § szerint csak és kizárólag a szerződés tartalom szerinti minősítésére jogosult, a szerződés, a jognyilatkozat érvénytelenségének megállapítása polgári bíróság hatáskörébe tartozó kérdés. Az alperes és az elsőfokú bíróság jogsértő jogértelmezés alapján jutott arra a következtetésre, hogy adócsalás részese volt, ezáltal jogtalanul tagadta meg tőle az adólevonási jogot. [11] A Kp.
  3. §
(1)bekezdés b) pontja alapján azt sérelmezte, hogy a jogerős ítélet tényés jogkérdésben eltér a Kúria Kfv.35.128/2021/
  1. számú döntés [56], [59]-[60] bekezdéseiben, a Kfv.35.411/2022/
  2. számú ítélet [37] bekezdésében foglaltaktól, a Kfv.35.352/2019/12., Kfv.35.520/2016/7., Kfv.35.455/2021/8., Kfv.35.157/2023/7., EBH 2017.K.
  3. számú eseti döntésektől. A Kúria döntése és jogi indokai [12] A felülvizsgálati kérelem befogadása nem indokolt. Kúria VI.Kfv.35.183/2025/2-1 4 [13] A Kp.
  4. §
(4)bekezdése szerint a felülvizsgálati kérelemben meg kell jelölni a kérelem befogadhatóságának okát, azonban annak fennállását bizonyítani és azt - a 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontja szerinti ok kivételével – indokolni nem kell. A 118. §
(1)bekezdés b) pontja szerinti ok esetében meg kell jelölni a közzétett kúriai határozatot és annak azt a részét, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A fél által megjelölt befogadhatósági okhoz a bíróság nincs kötve. [14] A Kúria a Kp. 118. §
(1)bekezdése alapján a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha
  1. a)az ügy érdemére kiható jogszabálysértés vizsgálata
  2. aa)a joggyakorlat egységének vagy továbbfejlesztésének biztosítása,
  3. ab)a felvetett jogkérdés különleges súlya, illetve társadalmi jelentősége,
  4. ac)az Európai Unió Bírósága előzetes döntéshozatali eljárásának szükségessége,
  5. ad)a kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási szabályszegés, illetve
  6. b)a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérés miatt indokolt. [15] A Kúria a felülvizsgálti kérelmet – a felperes befogadási kérelmében megjelölt indokok mellett – a Kp. 118. §
(1)bekezdésében foglalt valamennyi befogadási ok alapján megvizsgálta, és megállapította, hogy a befogadás feltételei nem állnak fenn. [16] A befogadásról szóló döntés azt a célt szolgálja, hogy a Kúria az egyedi ügyek intézésében is elláthasson jogegységi funkciót. Ebből következően a befogadásról szóló döntés során a Kúriának nem az egyedi ügyben hozott bírósági határozat jogszerűségét, hanem az egyedi ügy és a jogegység kapcsolatát kell vizsgálnia. Önmagában a felülvizsgálati kérelemmel támadott határozat jogsértő jellegére hivatkozás nem alapozza meg a befogadást. [17] A Kúria a joggyakorlat egységének biztosítása – a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpont – érdekében a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős határozat olyan elvi jelentőségű jogkérdést vet fel, amellyel kapcsolatban a Kúria még nem foglalt állást, feltéve, hogy a jogi értelmezést igénylő elvi jelentőségű jogkérdés vonatkozásában a bírói gyakorlat nem egységes, vagy a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, ezáltal a jogegység megbomlásának a veszélye áll fenn. A Kúria a joggyakorlat továbbfejlesztésének szükségességére figyelemmel a felülvizsgálati kérelmet akkor fogadja be, ha a jogerős ítélet által felvetett elvi jelentőségű jogkérdésben a bírói gyakorlat már kialakult és egységes, annak követése azonban a körülmények változására tekintettel a továbbiakban nem indokolt (Kfv.37.567/2023/2., Kfv.37.232/2023/2.). [18] A felperes felülvizsgálati kérelmében ugyan hivatkozott a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. aa)alpontjára, azonban nem jelölt meg olyan, az ügy érdemét adó elvi jelentőségű jogkérdést, amellyel kapcsolatban a bírói gyakorlat nem egységes, illetve nem valószínűsíthető, hogy jelen ügy kapcsán a joggyakorlattól eltérő bírói döntés megismétlődésének, a jogegység megbomlásának a veszélye állna fenn, ilyet a Kúria sem tárt fel jelen ügyben. [19] Elvi jelentőségűnek, és így a felülvizsgálati eljárás lefolytatására alapul szolgáló jogkérdésnek az olyan jogkérdések minősülnek, amelyek egy adott jogi norma tartalmával, ahhoz kapcsolódó jogkövetkezményekkel, illetve a jogi norma alkalmazhatóságával kapcsolatosak. A felperes ilyen jellegű jogkérdést a felülvizsgálati kérelemben szintén nem jelölt meg. [20] Társadalmi jelentőségre alapozott oknál fogva [Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpont] a befogadási feltétel azt követeli meg, hogy a döntés a társadalom szélesebb körére – Kúria VI.Kfv.35.183/2025/2-1 5 legalább áttételesen – jogi hatást gyakoroljon. A felperes nem támasztotta alá, hogy az egyedi ügyben felmerült probléma a társadalom széles körét érintené, a jogkérdés a saját ügyén túlmutatna, továbbá arra sem hivatkozott, hogy nagy számban lennének folyamatban ügyek ugyanezen jogkérdésben, amelyek jogszerű megítéléséhez kúriai iránymutatás szükséges. Ennek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ab)alpontja szerinti befogadás nem indokolt. [21] Az Európai Unió Bírósága (a továbbiakban: EUB) előzetes döntéshozatali eljárása kezdeményezésének szükségességét felperes az EUB már kifejtett álláspontjára, az Európai Unió közös hozzáadottértékadó (Héa) irányelvére hivatkozással kérte. Nem vetett fel az adózói tudattartalom tekintetében az uniós jog értelmezését igénylő olyan kérdést az Európai Unió működéséről szóló szerződés 267. cikke alapján, amelynek értelmezése az EUB korábbi ítélkezési gyakorlatában nem történt volna meg. Mindezek hiányában a Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ac)alpont alapján sem volt befogadható a felülvizsgálati kérelem. [22] A Kp. 118. §
(1)bekezdés
  1. a)pont
  2. ad)alpontjára hivatkozás esetén a befogadási okot a Kp. 117. §
(4)bekezdése szerint indokolással alá kell támasztani, mégpedig kifejezetten a befogadhatóság körében. A kérelmező alapvető eljárási jogának valószínűsíthető sérelme, vagy az ügy érdemére kiható egyéb eljárási jogszabálysértésre alapozott felülvizsgálat a tisztességes eljárás kontrollját jelenti. Az egységes gyakorlat szerint az alapvető eljárási jogok megsértése vagy az egyéb eljárási szabályszegés nem önmagában, hanem az adott ügy egészének összefüggésében, az összes körülmény mérlegelésével értékelendő, mivel nem valamennyi, hanem csak az ügy érdemére kiható jogszabálysértés esetén biztosítja a felülvizsgálati kérelem befogadását. [23] A Kúria rögzíti, hogy az ad) alpont szerinti befogadási ok a felülvizsgálat tárgyát képező bírói határozathozatalhoz kapcsolódó, bírósági eljárás során bekövetkezett eljárási szabályszegést, vagy a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő fél alapvető eljárási jogának sérelme állítását követeli meg. Az alperesi eljárásban elkövetett jogsértésekre, az Art. 1. §-ra, 2. §-ra hivatkozás a befogadás alapjául nem szolgálhatnak. A bíróság jogértelmezésének vizsgálata az érdemi felülvizsgálat és nem a befogadás körébe tartozik (Kfv.35.674/2021/2.). Az ügy érdemére kiható jogszabálysértés hiánya miatt sem volt indokolt tehát a felülvizsgálati kérelem befogadása. [24] A felperes felülvizsgálati kérelmében a Kp. 118. §
(1)bekezdés b) pontjához kapcsolódóan megjelölte a Kúria több eseti döntését. A Kp. idézett 117. §
(4)bekezdése szerint ennél a befogadási oknál meg kell jelölni a hivatkozott döntésnek azt a részét is, amelytől a felülvizsgálni kért határozat jogkérdésben eltér. A felperes a Kfv.35.128/2021/
  1. számú határozat [56], [59]-[60] bekezdéseiben az adólevonás megtagadáshoz az adóhatóságot terhelő bizonyítási kötelezettségre, az EUB gyakorlatára hivatkozott, mely követelménynek a támadott határozat megfelel, eltérés nem volt megállapítható. A Kfv.35.411/2022/
  2. számú ítélet [37] bekezdésében az Art. rendeltetésellenes joggyakorlás megállapítására, az ezzel kapcsolatos EUB Halifax és Part -Service ügyekben kifejtett döntésére hivatkozott. A Kfv.35.352/2019/12., Kfv.I.35.520/2016/7., Kfv.V.35.455/2021/8., Kfv.35.157/2023/
  3. számú eseti döntéseknél a felperes azon túl, hogy törvényi kötelezettségét megsértve, nem jelölte meg, mely jogkérdésekben tér el a jogerős ítélet a hivatkozott eseti döntésektől, olyan eljárásokra hivatkozott, amelyek a rendeltetésellenes joggyakorlás kérdését vizsgálták. Jelen eljárásban azonban az alperes a keresettel támadott határozatában az elsőfokú adóhatóság határozatának indokolását megváltoztatta, mellőzte az Art.
  4. §-ára hivatkozást, így az ezzel kapcsolatos jogértelmezés a peres eljárás és a felülvizsgálati eljárás tárgyát sem képezhette. Az EBH 2017.K.
  5. számú eseti döntésében a Kúria a lábon álló erdő értékesítésének lehetőségével kapcsolatban fejtett ki álláspontját. A Kúria az összevetések elvégzését Kúria VI.Kfv.35.183/2025/2-1 6 követően eltérést nem tárt fel, így a felülvizsgálati kérelem a Kp.
  6. § b) pontja alapján sem volt befogadható. [25] A Kúria a jogerős ítélet vizsgálatát követően megállapította, hogy a felperes felülvizsgálati kérelme felsőbb bírósági iránymutatást igénylő kérdést nem vetett fel, ezért a rendkívüli jogorvoslati eljárásnak minősülő felülvizsgálati eljárás lefolytatását nem minősítette indokoltnak. [26] Mindezek folytán a Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadását a Kp.
  7. §
(2)bekezdése alapján megtagadta. A döntés elvi tartalma [27] A meghatározott törvényi feltételek fennállása hiányában a felülvizsgálati kérelem befogadását meg kell tagadni. Záró rész [28] A végzés ellen a Kp. 116. § d) pontja alapján felülvizsgálatnak nincs helye. [29] A Kúria a felülvizsgálati kérelem befogadásának megtagadásáról a Kp. 118. §
(2)bekezdése alapján tárgyaláson kívül határozott. Budapest,
  1. szeptember
  2. Dr. Kurucz Krisztina sk. a tanács elnöke Dr. Bernáthné dr. Kádár Judit sk. előadó bíró Dr. Vitál-Eigner Beáta sk. bíró Dr. Hajas Barnabás sk. bíró Dr. Rák-Fekete Edina sk. bíró A kiadmány hiteléül: Kúria VI.Kfv.35.183/2025/2-1 tisztviselő 7

🔗 Hivatalos forráshoz

MI-magyarázat a hivatalos jogszabályszöveg alapján. Tájékoztató jellegű, nem helyettesíti a jogi tanácsadást.