B.56/2024/15 – Balassagyarmati Törvényszék

(1)bekezdés III. fordulata). Ezért őt a bíróság 2 (kettő) év szabadságvesztésre ítéli. A szabadságvesztés végrehajtását 5 (öt) év próbaidőre felfüggeszti. A szabadságvesztést, annak végrehajtása elrendelése esetén börtön fokozatban kell végrehajtani, azzal, hogy a II. rendű vádlott a szabadságvesztés büntetésből lekorábban, annak kétharmad részének a kitöltését követő napon feltételes szabadságra bocsátható. A szabadságvesztés végrehajtása elrendelése esetén a

1. január
2. napjától
3. január
4. napjáig bűnügyi őrizetben töltött időt beszámítani rendeli. Balassagyarmati Törvényszék 38.B.56/2024/15-it 2 Terhelt2 II. rendű vádlottal szemben 12.000.- (tizenkettőezer) forint erejéig vagyonelkobzást rendel el. Terhelt2 II. rendű vádlottat kötelezi 71.485.- (hetvenegyezer-négyszáznyolcvanöt) forint bűnügyi költség megfizetésére a Magyar Állam javára, a Balassagyarmati Törvényszék Gazdasági Hivatalának külön felhívására. A bíróság a II. rendű vádlottat nem részesíti előzetes mentesítésben. Indokolás [1] A Nógrád Vármegyei Főügyészség a
5. április hó
6. napján kelt B.17/2022/204.BTÖ. számú vádiratával Terhelt2 II. rendű vádlottal szemben a Btk.
7. §

(1)bekezdés III. fordulata szerinti, forgalomba hozatallal elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntette miatt emelt vádat. [2] Az ügyész az előkészítő ülésen a vádirati tényállást és minősítést fenntartotta, valamint indítványt tett a büntetés mértékére arra az esetre, amennyiben a vádlott az előkészítő ülésen a bűncselekmény elkövetését beismeri. [3] Terhelt2 II. rendű vádlott az előkészítő ülésen a vádiratban terhére rótt bűncselekmény tekintetében a váddal egyezően beismerte a bűnösségét és a tárgyaláshoz való jogáról lemondott. A törvényszék az előkészítő ülésen meghozott 38.B.56/2024/15-I. számú végzésével a vádlott beismerő nyilatkozatát elfogadta, miután meggyőződött arról, hogy a vádlott a beismerő nyilatkozatának természetét és jóváhagyásának következményeit megértette, a vádlott beszámítási képessége és beismerésének önkéntessége iránt észszerű kétely nem mutatkozott, továbbá a vádlott bűnösséget beismerő nyilatkozata egyértelmű volt és azt az eljárás ügyiratai is alátámasztották, azaz a Be. 504.§

(2)bekezdésében írott törvényi feltételek fennálltak. [4] Az ítélet ellen mind az ügyész, mind pedig a vádlott és védője kizárólag a büntetés kiszabásra vonatkozó rendelkezés ellen, azaz a Be. 583. §

(3)bekezdés a) pontja alapján jelentett be fellebbezést. Az ügyész a szabadságvesztés végrehajtása felfüggesztésének mellőzése és közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása érdekében fellebbezett, a vádlott és a védő pedig enyhébb büntetés kiszabása végett. Erre tekintettel a törvényszék a döntését a Be. 562. §

(2)bekezdésében és ugyanennek a törvényhelynek a

(4)bekezdésében foglaltak szerint indokolta. Balassagyarmati Törvényszék 38.B.56/2024/15-it 3 [5] Terhelt2 II. rendű vádlott szakmunkásképző iskolát végzett, szakács szakképesítéssel rendelkezik. Nőtlen, egyedülálló, eltartottja nincs. hely1 a munkahely1 dolgozik, havi nettó jövedelme 300-400 ezer forint. Egyéb jövedelemmel nem rendelkezik. Vagyontalan. A Nemzeti Adó- és Vámhivatal felé másfél-két millió forint tartozása áll fenn. Betegsége nincs. Büntetlen előéletű. Más büntetőeljárás nincs folyamatban vele szemben. [6] A bíróság a II. rendű vádlott vonatkozásában az alábbi – a vádirati tényállással egyező – tényállást állapította meg: [7] Terhelt2 II. rendű vádlott a

1. évben – pontosabban meg nem állapítható időpontban – felfedezte, hogy az apja, Terhelt1 I. rendű vádlott a családi házukban nagyobb mennyiségű marihuánát tárolt. Ezen ismeret birtokában a cím
2. szám alatti ingatlan kazánházában levő íróasztalon levő fekete hengeres műanyag tartóban levő marihuánát megtalálta és abból ismeretlen mennyiséget elvett, majd annak egy részét cigarettapapírba sodorva több személynek juttatott el előzetes telefonos megbeszélések alapján. A II. rendű vádlott az általa elvett kábítószer másik részét cigarettába sodorva elszívta. [8] Terhelt2 II. rendű vádlott a
3. szeptember
4. és
5. július
6. közti időszakban – pontosabban meg nem állapítható időpontokban – személynek helyen két alkalommal 2-2 g kannabiszt adott el grammonként 3.000 forintért. Az összesen 4 g-nyi marihuánának a Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet szerinti hatóanyag-tartalma 0,004 g volt, mely nem érte a csekély mennyiség felső határát. [9] Terhelt2 II. rendű vádlott a
7. január
8. és
9. január
10. között – pontosabban meg nem állapítható időpontokban – tanú5nak helyen1 2 alkalommal adott át ingyen cigarettapapírba sodort 2-2 g-nyi marihuánát. Az összesen 4 g-nyi marihuánának a Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet szerinti hatóanyag-tartalma 0,004 g volt, mely nem érte a csekély mennyiség felső határát. [10] Terhelt2 II. rendű vádlott a
11. január
12. és
13. január
14. közti időszakban – pontosabban meg nem állapítható időpontban – tanú7nek helyen1 egy alkalommal adott át ingyenesen cigarettapapírba sodort 2 g-nyi marihuánát. Ezen mennyiségű kábítószernek a Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet szerinti hatóanyagtartalma 0,002 g volt, mely nem érte a csekély mennyiség felső határát. [11] Terhelt2 II. rendű vádlott a
15. január
16. és
17. január
18. közti időszakban – pontosan meg nem állapítható időpontban – kk. tanú6nak helyen1 egy alkalommal ingyen adott át cigarettapapírba sodort marihuánát. A 2 g-nyi marihuánának a Nemzeti Szakértői és Balassagyarmati Törvényszék 38.B.56/2024/15-it 4 Kutató Intézet szerinti hatóanyag-tartalma 0,002 g volt, mely nem érte a csekély mennyiség felső határát. [12] Terhelt2 II. rendű vádlott a
19. június
20. és
21. január
22. közti időszakban – pontosabban meg nem állapítható időpontokban – tanú11nak helyen1 és helyen2 10 alkalommal adott át ingyenesen cigarettapapírba sodort marihuánát. Az összesen 20 g kannabisznak a Nemzeti Szakértői és Kutató Intézet szerinti hatóanyag-tartalma 0,02 g volt, mely nem érte a csekély mennyiség felső határát. [13] Terhelt2 II. rendű vádlott utoljára
23. január 24-én helyen1 adott át cigarettapapírba sodort marihuánát tanú11nak, aki azt a cím
24. szám alatti ingatlanon elszívta, melynek során néhány szippantással a II. rendű vádlottat is megkínálta. [14] A Terhelt2 II. rendű vádlottól és tanú11től
25. január 25-én vett vizeletmintákból Δ⁹-tetrahidrokannabiolt mutattak ki, mely a kenderből készült hasis és marihuána pszichotróp hatást keltő hatóanyagának, a Δ⁹-tetrahidrokannabiolnak az emberi szervezetben keletkező és a vizelettel kiürülő metabolitja. [15] Terhelt2 II. rendű vádlott a tényállásban írott magatartásával a Btk.
26. §

(1)bekezdés III. fordulata szerinti, forgalomba hozatallal elkövetett kábítószer-kereskedelem bűntettét valósította meg. [16] A büntetőjogi felelősségre vonás szempontjából az elbíráláskori büntetőtörvény eltérő, kedvezőbb rendelkezést nem tartalmaz (Btk. 2. §

(2)bekezdés). A II. rendű vádlott által átadott (és elfogyasztott) delta-9-THC a cselekmény elkövetésekor hatályban volt – Btk. 459. §

(1)bekezdés

1. pont a) alpontja alapján alkalmazandó Egységes Kábítószer Egyezmény I. Jegyzéke alapján minősült kábítószernek. A bűncselekmény elbírálásakor a Btk.
2. §

(1)bekezdés

1. pontja szerint az egészségügyért felelős miniszter ellenőrzött anyagokról szóló rendelete
2. mellékletében a kábítószerek
3. és 2., valamint
4. mellékletében a pszichotróp anyagok
5. és
6. jegyzékén szereplő anyag minősül a Btk. alkalmazásában kábítószernek és az ellenőrzött anyagokról szóló 78/
7. (XII. 28.) BM rendelet
8. mellékletében a pszichotróp anyagok
9. jegyzéke tartalmazza a delta-9-THC-t. A fentiek alapján az elbíráláskori jogszabály nem tartalmaz kedvezőbb rendelkezést, így a bűncselekmény elbírálása a Btk.
10. §

(1)bekezdés alapján történt. [17] A bíróság a büntetéskiszabás során a vádlott terhére súlyosító körülményként értékelte az ilyen jellegű - az egészséget veszélyeztető - bűncselekmények helyi és országos elszaporodottságát. Balassagyarmati Törvényszék 38.B.56/2024/15-it 5 [18] Enyhítő körülményként értékelte a bíróság a II. rendű vádlott fiatal korát, hiszen a tényállásban szereplő elkövetési magatartásokat döntően

1. és
2. életéve között követte el. További enyhítő körülmény a megbánása, melynek komolyságát tükrözi az is, hogy a bűnösségére is kiterjedő beismerő vallomást tett a vádlott, a büntetőeljárás során együttműködő magatartást tanúsított. A II. rendű vádlott a tette megbánásának komolyságát az is tükrözi, hogy a bűncselekmény elkövetése óta törvénytisztelő életmódra törekszik: iskoláját befejezte, szakmát szerzett, már a nyomozás alatt Erasmus program keretében országban (helyen3) szakmai képzésen vett részt, majd szintén szakmai fejlődése érdekében országban1 vállalt munkát. Jelenleg is dolgozik, legális jövedelemmel rendelkezik. A bíróság a II. rendű vádlott bűncselekmény elkövetése óta tanúsított fenti magatartását szintén enyhítő körülménynek értékelte. [19] A Btk.
3. §

(1)bekezdése értelmében a büntetést a céljának szem előtt tartásával a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy az igazodjék a bűncselekmény tárgyi súlyához, a bűnösség fokához, az elkövető társadalomra veszélyességéhez, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez. A bíróság feladata az ítélkezés során a megadott büntetési tételkeret között olyan nemű és mértékű joghátrány alkalmazása, amely kifejezi a társadalom megítélését az adott cselekménnyel kapcsolatban, ugyanakkor figyelemmel van az elkövető által megvalósított magatartásra és személy társadalomra veszélyességére is. [20] A büntetés célja a társadalom védelme érdekében annak megelőzése, hogy akár az elkövető, akár más bűncselekményt kövessen el (Btk. 79.§). A büntetés kiszabása során igen hangsúlyos az egyéniesítés, valamint a szankciónak a tett arányához igazodása. A büntetés kiszabása során a büntetőjog általános elvére és az adott törvényből fakadó alkotmányos követelményre is figyelemmel kell lenni. A büntetéssel történő jog korlátozásának meg kell felelni továbbá az arányosság és szükségesség követelményeinek. [21] A cselekmény társadalomra veszélyességében megmutatkozó tárgyi súlyát a törvényalkotó eleve értékeli a magatartás büntetendővé nyilvánításával és a büntetési tétel meghatározásával, azaz amíg egy adott magatartás az elkövető személyétől függetlenül, önmagában is veszélyes a társadalomra, addig a bűnelkövető csak a tilalmazott magatartások elkövetése által és azzal összefüggésben válik azzá. Ezért az elkövető személyiségének, jellemzőinek fontos szerep jut a büntetéskiszabás során, hiszen a büntetés céljai között kiemelten szerepel az egyéni megelőzés. Az elkövető társadalomra veszélyességének megítélésekor előéletén, életmódján (például a munkához való viszonyán), a cselekménnyel kapcsolatos (azt megelőző illetve követő) magatartásán túl olyan objektív tényezők is irányadóak lehetnek, mint az elkövetett bűncselekmény jellege, annak jellemzői és következményei. A fentiek okán a büntetés kiszabás során nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a II. rendű vádlottnak az általa tovább adott és elfogyasztott kábítószer tulajdonképp úgy állt rendelkezésre, hogy annak beszerzése érdekében nem kellett különösebb erőfeszítést tennie, mert ahhoz akadálytalanul hozzáfért a saját otthonában. Balassagyarmati Törvényszék 38.B.56/2024/15-it 6 A II. rendű vádlott a droggal és az apja kábítószer fogyasztásával 16 éves korában szembesült először. A kamaszkor az énazonosság, az identitás kialakításának fontos időszaka, és ebben meghatározó szerepe van a családnak, az apai példaképnek is. A cselekménnyel érintett kábítószer mennyisége ugyan a bűncselekmény alaptényállásban értékelve van, de a törvényszék álláspontja szerint azt a büntetés kiszabása során is figyelembe kell venni (csekély mennyiség felső határának kicsivel több, mint a fele, összesen 32 g marihuána átadása történt). Mint ahogyan azt is értékelni szükséges, hogy a bűncselekményt az elkövető egyféle kábítószerre követte el (a többféle kábítószerre történő elkövetés súlyosabb megítélés alá esne). Végül értékelte a bíróság - a fentebb már hivatkozott - kedvezően alakuló személyi körülményeket azzal, hogy úgy ítélte meg, hogy a II. rendű vádlott társadalomba való beilleszkedési törekvését a szabadságvesztés végrehajtása megszüntetné. [22] A bíróság a feltárt büntetéskiszabási körülmények alapján, a már hivatkozott büntetéskiszabási elveket is szem előtt tartva úgy ítélte meg, hogy a vádlottal szemben a Btk. 79. §-ában foglalt büntetési célok elérése érdekében a Btk. 33. §

(1)bekezdésének a) pontja,

1. § I. fordulata és a
2. §-a szerinti szabadságvesztés büntetés kiszabása szükséges. [23] A vádlott terhére rótt bűncselekmény 2-8 évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. A büntetési tétel - Btk.
3. §

(2)bekezdése alapján - irányadó középmértéke 5 év. [24] A bíróság az ügy valamennyi körülményét figyelembe véve úgy ítélte meg, hogy Terhelt2 vádlottal szemben a rendelkező rész szerinti – az ügyészi mértékes indítvánnyal egyező – 2 évi szabadságvesztésnél rövidebb tartamú szabadságvesztés kiszabása nem indokolt. A vádlott a tényállásban szereplő időszakban maga is rendszeresen fogyasztott kábítószert és abból öt személynek is juttatott, átadott. [25] A Btk. 85. §

(1)bekezdése alapján a két évet meg nem haladó szabadságvesztés végrehajtása próbaidőre felfüggeszthető, ha alaposan feltehető, hogy a büntetés célja annak végrehajtása nélkül is elérhető. A szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztésről a bíróság a súlyosító és enyhítő körülmények, valamint a Btk. 80. §

(1)bekezdésben meghatározott és ehelyütt is érvényesülő büntetéskiszabási elveket figyelembe véve dönt (55. BK. vélemény), figyelembe véve azt is, hogy az egyéni megelőzés, valamint az elkövető társadalmi beilleszkedésének biztosítása nem kerülhet ellentétbe az általános megelőzés követelményével. A felsorolt enyhítő és súlyosító körülmények mellett a bíróság figyelemmel volt a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának felfüggesztésekor, valamint a próbaidő időtartamának meghatározásakor a bűncselekmény tárgyi súlyára, a bűnösség fokára, az elkövető társadalomra veszélyességére is. A túlsúlyban lévő és nagyobb nyomatékú enyhítő körülmények, valamint a fentiekben részletesen kifejtett egyéb körülmények alapján a törvényszék úgy ítélte meg, hogy Terhelt2 II. rendű vádlottal szemben végrehajtandó szabadságvesztés kiszabása szükségtelen, a büntetés célja végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztéssel is elérhető. Balassagyarmati Törvényszék 38.B.56/2024/15-it 7 [26] A bíróság ugyanakkor a próbaidő tartamát a Btk. 85.§

(2)bekezdésében írt tételkeret maximumában – öt évben – határozta meg. A próbaidő tartamának a meghatározásakor a bíróság ugyanazokat a körülményeket értékelte, amelyeket a büntetés kiszabása során már figyelembe vett, de más szempontból. A bűncselekmény jellege alapján, annak tárgyi súlya okán és annak a ténynek a figyelembevételével, hogy a bűncselekmény elkövetése során a II. rendű vádlott maga is drogfogyasztó volt, a bíróság úgy ítélte meg, hogy öt évben szükséges a próbaidő tartamát megállapítania, ez az időtartam szolgálja a büntetés céljának elérését. [27] A bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetére Btk. 35. §

(1)bekezdése és a 37. §

(2)bekezdésének a) pontja alapján rendelkezett arról, hogy a szabadságvesztést börtönben kell végrehajtani, továbbá a Btk. 38.§

(1)bekezdésének I. fordulata és a Btk. 38.§

(2)bekezdésének a) pontja alapján rendelkezett a vádlott feltételes szabadságra bocsátásának lehetőségéről. [28] A törvényszék a szabadságvesztés végrehajtásának utólagos elrendelése esetére Btk. 92. §

(1)bekezdése alapján rendelkezett Terhelt2 II. rendű vádlott által bűnügyi őrizetben töltött idő beszámításról. [29] A bíróság a Btk.74.§

(1)bekezdés a) pontja és a Btk. 75. §

(1)bekezdés a) pontja alapján rendelt el Terhelt2 II. rendű vádlottal szemben - a részére tanú9 által a kábítószerért kifizetett összesen 12.000.- Ft összegre (4g x 3.000 Ft) - vagyonelkobzást. [30] A bíróság a bűnösnek kimondott Terhelt2 II. rendű vádlottat a Be. 574. §

(1)bekezdése alapján kötelezte a vonatkozásában felmerült bűnügyi költség viselésére. A vádiratban megjelölt 71.785 Ft összeggel szemben a bíróság 71.485 Ft-megfizetésére kötelezte a II. rendű vádlottat, figyelemmel arra, hogy a Nógrád Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnügyi Igazgatósága a 12000/36-259/

1. bü számú,
2. április
3. napján kelt határozatában 71.485 Ft összegben állapította meg az igazságügyi toxikológus szakértő díját. [31] Az előzetes mentesítés lehetőségét a bíróság a Btk.
4. §

(1)bekezdése alapján hivatalból vizsgálta. Az érdemesség vizsgálatakor az elkövető személyiségét, életvitelét, a bűncselekmény jellegét, az elkövetés módját vette figyelembe a törvényszék és ezeket értékelve úgy ítélte meg, hogy Terhelt2 a terhére megállapított, az egészséget veszélyeztető, nagy tárgyi súlyú bűncselekmény miatti elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli előzetes mentesítésre nem érdemes. Balassagyarmati Törvényszék 38.B.56/2024/15-it Balassagyarmat, 2024. június 4. dr. Harikné dr. Havasi Beáta s. k. bíró 8